Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-24 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VIII. évfolyam, 47. szám, 1956. február 34., péntek.------------------------------------------------------­MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL A mi községünk (3. o.) „Szent titok” (2. o.) Tanácskozáson vettek részt a falusi munkára jelentkezett kommunisták (3. o.) A Magyar—Szovjet Barátság Hát napja előtt (3. o.) ________________________________ I Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa uiak alahnlnak> a régiek gyarapodnak ÍV. 1W. Svprnyik elvtárs beszéde Asszonyok az új élet útján Szabó Albertné, Varga Imréné és itj. Ny. Kovács Sándorné, a tö­rökszentmiklósi Dézsa TSZ tagjai. — Szabóné november 6-án lépett be 4 kát. holddal. Máris kitűnt jó népnevelő munkájával. Eddig öt új tagot szervezett be. — Ifj. Ny. Kovácsné december 28-án lépett be a közös gazdaságba I holddal. — Varga Imréné csupán pár nap­ja írta alá a belépési nyilatkozatot. Két új termelőszövetkezet alakult Tiszaroff A tiszaroffi egyénileg dolgozó parasztok közül is egyre többen ismerik .fel. hogy a felemelkedés, a boldogulás útja a szövetkezeti gazdálkodás. Február 22-én a községben-' új termelőszövetkezet ala­kult Rákóczi Csillaga néven, tizenkét taggal, 64 hold területtel. El­nöknek Győri Sándor 20 holdas, köztiszteletben álló középparasztot választották. Az új közös gazdaság alakuló gyűlésén résztvett Kun Imre elv­társ. az ötéves Terv TSZ elnöke és biztosította az új tsz tagjait se­gítségadásukról, kérte, hogy problémáikkal bátran forduljanak hoz­zájuk. Szapárfalu Fegyvernek községben is megkezdődött a tsz fejlesztés, s a nagy átalakulás során Szapárfalu ban új termelőszövetkezet alakult. Kávai Sándor 12 holdas középparaszt, aki már régen gondolkozóit a belépésen, csak kezdeményező nem akart lenni, szántén felvételét kérte az újonnan alakult Második ötéves Terv TSZ-be. 12 hold földet és összes gazdasági felszerelését vitte be. Papp István levelez». Moszkva (TASZSZ.) Azok a sikerek, amelyekkel pártunk elju­tott a XX. pártkongresszushoz, a munkások, parasztok, értelmisé­giek odaadó munkájának eredmé­nyei, azoknak eredményei, akiket pártunk vezet, pártunk, mely böl­csen vezeti hazánkat Lenin útján. A párt — a hajtószíjak: a taná­csok, a szakszervezetek, a Kom szomol segítségével — munkahős­­lettekre lelkesítette a munkásokat a parasztokat és az értelmiséget,. A hatodik ötéves terv a viharos ütemű technikai fejlődés, a villa­mosítás és a békés célú atomerő­­felhasznáiás ötéves terve — mon­dotta Svernyik. A hatodik ötéves terv legfonto sabb feladatának, a munkaterme­lékenység nagyarányú emelésének nemcsak teljesítését, de túlte'jesí­­tését is biztosító roppant erőforrás az, hogy a tömegek az össznépi szocialista munkaversenyben kime­ríthetetlen kezdeményező-készség­ről tesznek tanúbizonyságot. A je­lenlegi szakaszban a munkaverseny jellemző vonása az, hogy résztve­vői elsajátítják az élenjáró techni­kát, megváltoztatják az elavult technológiai eljárásokat, tökéletesí­tik a termelést, felhasználják a meglévő tartalékokat, s ezen az alapon a lehető legkisebb munka­idő fe használással biztosítják a termelés növelését, a minőség javí­tását és az önköltség csökkentését. A termelésben élenjáró dolgozók, az újítók a munkaverseny hatal­mas mozgató erejévé váltak, szá­muk napról-napra növekszik. Újí­tónak lenni annyi, mint tökélete­sen Ismerni a munkát, bevezetni és elsajátítani az új technikát, fel­használni az élenjáró tudomány eredményeit, átadni tapasztalatai­kat a többieknek, magukkal ragad­ni a lemaradókat. Az újítás értéke és jelentősége olyan mértékben növekszik, ami­lyen mértékben az újítók módsze­rei a munkástömegek közkincsévé válnak. Ezért a szakszervezetek egyik elsőrendű feladatuknak te­kintik azt, hogy az újítók számá­nak növelésével egyidőben minden munkás megtanulja az élenjáró munkamódszereket, fokozott mér­tékben kivegye részét a szocia'ista munkaverseny bőL E feladat megoldásában vezető szerep illeti a szakszervezeti ak­tívákat. A szakszervezeti aktíváknak és elsősorban a csoportbizalmiaknak — akik egymillióháromszázezren vannak — személyes példamutatá­sukkal kell hatniok a tömegekre, kell hogy emeljék a szocialista munkaverseny színvonalát és elter­jesszék az újítók módszereit. A szakszervezeteknek és a gaz­dasági szerveknek a leggondosab­ban kell szervezniök és tanulmá­­nyozniok a gyárak, a kerületek, az üzemrészek, a műhe’yek és az egyes munkások közti szocialista munkaversenyt. Sajnos, sok szakszervezeti és gazdasági szerv rosszul tanulmá­nyozza az újítók módszereit, nem szorgalmazza olyan szervezési és műszaki intézkedések végrehajtá­sát, amelyek megteremtik a nagy terme'ékenységű munka feltételeit Sok vállalatnál nagyot fej’ődtek az élen iáró munkamódszerek is­kolái. Itt maguk az újítók a taní­tok, akik a munkahelyen mutatják meg, hogvan kell termelékenyen dolgozni és a lehető legjobb ered­ményeket e’émi. A vállalatok ilyen iskoláiban 1955 első félévében több mint 1 millió 600 ezer munkás tanult. A szakszervezetek minden intéz­kedést megtesznek arra, hogy a ha­todik ötéves tervben a kiváló A szakszervezetek — mondotta többek között — az új társadalom építésének minden szakaszán hű­ségesen valósították meg a párt politikáját. Nem kétséges, hogy a szakszervezetek felszámolják mun­kájuk hiányosságait és továbbra is latbavetik erőfeszítéseiket, hogy mint a kommunizmus lenini isko­­ái, becsülettel eleget tegyenek megtisztelő szerepüknek. (Taps.) munkamódszerek tömeges elter­jesztésének és a munkások szak­mai továbbképzésének ez a kipró­bált formája még nagyob méretek­ben fej ődjék. A vállalatoknál az egyéni és kol­lektív verseny változatos formáit, az újító módszerek propagandájá­nak különböző módozatait alkal­mazzák. Sokban a feltalálók és ésszerüsí­­tők alkotó kezdeményezésétől, akti­vitásától függ a műszaki fejlesztés ütemének meggyorsítása. A szak­­szervezetek kötelessége, hogy na­gyobb gonddal foglalkozzanak a fel­találókkal és ésszerűsítőkkel. Ezután a tudományos technikai társaságok nagy szerepéről be­szélt, majd a termelési értekez­nek munkájának eredményeiről szólott, de utalt arra is, hogy sok pártszervezet, gazdasági és szakszervezeti szervezet még min­dig lebecsüli jelentőségüket, ritkán hív össze termelési értekezletet, nem harcol az elfogadott javaslatok megvalósításáért. A kommunista szakszervezeti funkcionáriusok kötelessége — han­goztatta —, hogy irányítsák és a népgazdaság továbbfejlesztését szol­gáló hatodik ötéves terv megvaló­sítására összpontosítsák a munká­sok, mérnökök, technikusok és al­kalmazottak egyre növekvő aktivi­tását. A munkaverseny a társadalmi munka rhagasabbrendű fegyelmétől áthatott tömegek alkotó kezdemé­nyezőkészségének megnyilvánulása Az üzemek, műhelyek, brigádok munkaversenyének konkrét irá­nyítása, a tömegek megszervezése a munkatermelékenység emelésére — ’zek a munkának az ügy sikerét el­döntő fő formái. A szakszervezetek egész szervező és nevelőmunkáját a dolgozó töme­gek mozgósításának szolgálatába kell állítani a hatodik ötéves terv sikeres megvalósításáért. A szakszervezetek fordítsanak na­gyobb figyelmet a norma- és bér­kérdésekre. A Szakszervezetek Központi Ta­nácsa és az egyes szakszervezetek közoonti bizottsága a háború utáni években nem foglalkozott kellőkép­pen a munka és a bérezés kérdései­vel. A minisztériumok sok bérezési rendszert vezettek be egyes terme­lési feladatok megoldása, a szűk ke­resztmetszetek felszámolása érde­kében. Csakhogy az adott cél el-Azok a kérdések, amelyeket Hruscsov elvtárs a párt Központi Bizottságának beszámolójában fel­vetett: a munkanap hét órára csök­kentése, a serdülők és egyes ipar­ágakban a munkások hatórás mun kanapja. a szombati és az ünnep előtti naDokon a munkanap csök­kentése két órával egyes helyeken az áttérés a két munkaszüneti na­pos, ötmunkanapos hétre, a mun­kások és alkalmazottak a’acsony­­fizetésű kategóriái bérének eme­lése — óriási politikai és népgazda sági jelentőséget öltenek. érése után a buzdító bérezési rend­szereket nem vizsgálták felül és így azok gépiesen továbbra is érvény­ben maradtak. A széniparban, épp­úgy, mint más iparágakban a tari­fatételek változatlanok maradtak, de különböző kiegészítéseket csa­toltak hozzájuk: normánbelüli prog­­resszivizálást, prémiumot a kok­szolható szénért, prémiumot a mun­ka ciklusos megszervezéséért, stb. Mit jelentenek ezek a pótlékok? Lényegében különböző prémiumok ugyanazért a mutatóért, a terv tel­jesítéséért Sok üzemben még mindig a tech­­lika eredményeinek számításbavé­­tele nélkül állapítják meg a normá­kat. Az üzemek vezetői nem törőd­nek a műszakilag megalapozott normák kidolgozásával. A tapasz­talati statisztikai normák rriég most is túlsúlyban vannak a haladó mű­szaki normák felett. Komoly hiányosságok vannak a mérnökök, technikusok és alkal­mazottak bérezésének megszerve­zésében is. Azonos tisztséget be­töltő munkatársak különféle alka­lomszerűen kialakult fizetést kap nak. A művezetők, technológusok, részlegvezetők gyakran kevesebbet keresnek, mint a hozzájuk beosztott munkatársak. A Szakszervezetek Központi Ta­nácsa és az egyes szakszervezetek központi bizottsága nem tanúsított kellő kezdeményezést a hibák küa­­vítása és a bérezési kérdések fel­vetése tekintetében. A hatodik ötéves terv ideién amikor a párt azt a feladatot tűzte ki, hogy a reálbéreket átlag 30 szá­zalékkal emeljük, a szakszerveze­teknek alaposabban kell foglalkoz­tok a bérezés és a műszaki normá­­zás kérdéseivel. A munkások, a mérnökök, a technikusok és az al­kalmazottak bérezésének és normá­­zásának rendezését szolaáló egész mtézkedéskomplexum végrehajtá­sáról van szó. E célból: Uj bérskálákat kell bevezetni és az egyforma cikkeket termelő vál­lalatok számára a bérskálákat úgy kell megállapítani, hogy a skála alapján járó fizetés legyen a mun kások bérének fő része. A nehézipar, a gépipar, az építő­ipar, valamint az ország keleti és északi vidékeinek munkásai szá­mára magasabb bérszínvonalat kell •npcráPapítaPi; Az érvényben lévő munkanem- és berber óra ási utasításokat az új techarka és az élenjáró munkaszer­vezés figyelembevételével felül keM vizsgálni. A prenri'zálási rendszereiknek egy­szerűeknek, érthetőknek kell len­niük; erélyesebben kell elterjesz.­­teni a műszaki normákat; Felül kell vizsgálni a vezetők, a mérnökök és a technikusok bére­zési viszonyait, olyan értelemben, hogy bérük egy része a munka fő gazdasági mutatószámaitól függ­jön. A Szovjetunió pénzügyminiszté­riumának az. adminisztratív és igazgatási apparátus egysz.erűsítetl struktúrája alapján ki kell dolgoz­nia hivatali fizetési rendszer sé­máit. A munkások és az alkalmazottak szabadiejének a munkanap csök­kentése révén nyert növekedése a szakszervezeteket arra kötelezi, hogy megjavítsák a dolgozók kul­turális igényeinek teljesítését és 'a gazdasági szervekkel együtt maga­sabb szintre emeljék a műszaki ok+a+ást. intézkedéseket tegyenek az összes' munkások, mérnökök technikusok és alkalmazottak ter­melési szakképzettségének növelé­se, az élenjáró tapasztalatok, va­lamint a legújab tudományos és műszaki eredmények népszerűsí­tése céljából. A szakszervezetek mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy a rendezett munkanapot maximálisan kihasználják a kommunizmus épí­tésében elért sikerek megsokszoro­zására. A termelékenység fokozása szem­pontjából igen nagy jelentősége van a munkakörülmények egész­ségesebbé tételének. Hazánkban az üzemi balesetek megszüntetéséért és a foglalkozási betegségek számának csökkentésé­ért vívott harc a gazdasági és a szakszervezeti szervek kötelessé­ge, amelyeknek közös erőfeszíté­sei vitathatatlan eredményekkel jártak. Ennek ellenére sok válla­lat vezetője, a szakszervezetek be­letörődésével. nem törődik azzal, hogy megjavítsák az üzemi helyi­ségek szellőztetését, világítását és fűtését. Lassan honosítják meg az olyan új világítási eszközöket, mint a napfény-lámpák. A gazdasági vezetők rendkívül keveset törődnek azzal, hogy a munkások fennakadás nélkül meg­kapják a munkaruhát és a mun­kacipőt. A szovjet szakszervezeték ászé leskörű társadalmi ellenőrzésre tá­maszkodva igyekeznek megjavíta­ni a munkások és alkalmazottak lakás és szociális körülményeit. A szakszervezeteknek, mint a gazdálkodás az igazgatás iskolái­nak az a teendőiük hogy élére álljanak az alulról iövő bírálat­nak. kérlelhetetlen harcot vívja­nak a hibák ellen, szívósan szor­galmazzák kiiavításukat. Különösen nagyjelentőségű az el­lenőrzés a közétkeztetés megjaví­tása szempontjából, Hruscsov elvtárs jogosan bírálta ezt, hogy sok szakszervezeti és gazdasági vezető tűri a kollektív szerződések megsértését. Határo­zott harcot kell indítani e hibák ellen. A munkások és alkalma­zottak szakszervezeteikben érde­keik védelmezőit akarják meglel­ni a szovjet törvények megsértői­vel szemben. Svernyik ezután arról beszélt, hogy a szovjet szakszervezetek a munkásmozgalom egységének meg­valósításáért harcolnak és a dol­gozók létérdekeiért, a világ béké­jéért küzdő egységes akciókra szó­lítják fel a Szabad Szakszerveze­tek Nemzetközi Szövetségét. A Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa az összes szakszer­vezetek nevében felháborodását fejezte ki Helmer ur osztrák bel­ügyminiszter rendőri „ítélete" mi­att. amellyel betiltotta a Szak­szervezeti Világszövetség bécsi te­vékenységét Ezt a durva, önké­nyes lépést az egész haladó embe­riség elítéli, mint szégyenletes erő­szakot a Szakszervezeti Világszö­vetségben egyesült dolgozók becsü­lete és lelkiismerete ellen-A szovjet szakszervezetek szé­lesítem és mélyíteni fogják a vi­lág szakszervezeteihez fűződő kap­csolataikat, erősíteni fogják a nemzetközi munkásmozgalom so­rainak egységét. Svernyik befejezésül többek kö­zött a következőket mondotta: A szovjet szakszervezetek a JtX: pártkongresszus határozatain fel­lelkesülve a munkások és az al­kalmazottak alkotó kezdeménye­zését a hatodik ötéves terv telje­sítésére és túlteljesítésére, a kom­munista építés új győzelmeinek ki­vívására mozgósítják. (MTI). A szocialista munkarer&eny harcos irányításáért Jobban torodiünh a munbásoh és alkalmazottak igényeinek és kérdéseinek kielégítésével

Next

/
Thumbnails
Contents