Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-24 / 47. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VIII. évfolyam, 47. szám, 1956. február 34., péntek.------------------------------------------------------MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL A mi községünk (3. o.) „Szent titok” (2. o.) Tanácskozáson vettek részt a falusi munkára jelentkezett kommunisták (3. o.) A Magyar—Szovjet Barátság Hát napja előtt (3. o.) ________________________________ I Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa uiak alahnlnak> a régiek gyarapodnak ÍV. 1W. Svprnyik elvtárs beszéde Asszonyok az új élet útján Szabó Albertné, Varga Imréné és itj. Ny. Kovács Sándorné, a törökszentmiklósi Dézsa TSZ tagjai. — Szabóné november 6-án lépett be 4 kát. holddal. Máris kitűnt jó népnevelő munkájával. Eddig öt új tagot szervezett be. — Ifj. Ny. Kovácsné december 28-án lépett be a közös gazdaságba I holddal. — Varga Imréné csupán pár napja írta alá a belépési nyilatkozatot. Két új termelőszövetkezet alakult Tiszaroff A tiszaroffi egyénileg dolgozó parasztok közül is egyre többen ismerik .fel. hogy a felemelkedés, a boldogulás útja a szövetkezeti gazdálkodás. Február 22-én a községben-' új termelőszövetkezet alakult Rákóczi Csillaga néven, tizenkét taggal, 64 hold területtel. Elnöknek Győri Sándor 20 holdas, köztiszteletben álló középparasztot választották. Az új közös gazdaság alakuló gyűlésén résztvett Kun Imre elvtárs. az ötéves Terv TSZ elnöke és biztosította az új tsz tagjait segítségadásukról, kérte, hogy problémáikkal bátran forduljanak hozzájuk. Szapárfalu Fegyvernek községben is megkezdődött a tsz fejlesztés, s a nagy átalakulás során Szapárfalu ban új termelőszövetkezet alakult. Kávai Sándor 12 holdas középparaszt, aki már régen gondolkozóit a belépésen, csak kezdeményező nem akart lenni, szántén felvételét kérte az újonnan alakult Második ötéves Terv TSZ-be. 12 hold földet és összes gazdasági felszerelését vitte be. Papp István levelez». Moszkva (TASZSZ.) Azok a sikerek, amelyekkel pártunk eljutott a XX. pártkongresszushoz, a munkások, parasztok, értelmiségiek odaadó munkájának eredményei, azoknak eredményei, akiket pártunk vezet, pártunk, mely bölcsen vezeti hazánkat Lenin útján. A párt — a hajtószíjak: a tanácsok, a szakszervezetek, a Kom szomol segítségével — munkahőslettekre lelkesítette a munkásokat a parasztokat és az értelmiséget,. A hatodik ötéves terv a viharos ütemű technikai fejlődés, a villamosítás és a békés célú atomerőfelhasznáiás ötéves terve — mondotta Svernyik. A hatodik ötéves terv legfonto sabb feladatának, a munkatermelékenység nagyarányú emelésének nemcsak teljesítését, de túlte'jesítését is biztosító roppant erőforrás az, hogy a tömegek az össznépi szocialista munkaversenyben kimeríthetetlen kezdeményező-készségről tesznek tanúbizonyságot. A jelenlegi szakaszban a munkaverseny jellemző vonása az, hogy résztvevői elsajátítják az élenjáró technikát, megváltoztatják az elavult technológiai eljárásokat, tökéletesítik a termelést, felhasználják a meglévő tartalékokat, s ezen az alapon a lehető legkisebb munkaidő fe használással biztosítják a termelés növelését, a minőség javítását és az önköltség csökkentését. A termelésben élenjáró dolgozók, az újítók a munkaverseny hatalmas mozgató erejévé váltak, számuk napról-napra növekszik. Újítónak lenni annyi, mint tökéletesen Ismerni a munkát, bevezetni és elsajátítani az új technikát, felhasználni az élenjáró tudomány eredményeit, átadni tapasztalataikat a többieknek, magukkal ragadni a lemaradókat. Az újítás értéke és jelentősége olyan mértékben növekszik, amilyen mértékben az újítók módszerei a munkástömegek közkincsévé válnak. Ezért a szakszervezetek egyik elsőrendű feladatuknak tekintik azt, hogy az újítók számának növelésével egyidőben minden munkás megtanulja az élenjáró munkamódszereket, fokozott mértékben kivegye részét a szocia'ista munkaverseny bőL E feladat megoldásában vezető szerep illeti a szakszervezeti aktívákat. A szakszervezeti aktíváknak és elsősorban a csoportbizalmiaknak — akik egymillióháromszázezren vannak — személyes példamutatásukkal kell hatniok a tömegekre, kell hogy emeljék a szocialista munkaverseny színvonalát és elterjesszék az újítók módszereit. A szakszervezeteknek és a gazdasági szerveknek a leggondosabban kell szervezniök és tanulmányozniok a gyárak, a kerületek, az üzemrészek, a műhe’yek és az egyes munkások közti szocialista munkaversenyt. Sajnos, sok szakszervezeti és gazdasági szerv rosszul tanulmányozza az újítók módszereit, nem szorgalmazza olyan szervezési és műszaki intézkedések végrehajtását, amelyek megteremtik a nagy terme'ékenységű munka feltételeit Sok vállalatnál nagyot fej’ődtek az élen iáró munkamódszerek iskolái. Itt maguk az újítók a tanítok, akik a munkahelyen mutatják meg, hogvan kell termelékenyen dolgozni és a lehető legjobb eredményeket e’émi. A vállalatok ilyen iskoláiban 1955 első félévében több mint 1 millió 600 ezer munkás tanult. A szakszervezetek minden intézkedést megtesznek arra, hogy a hatodik ötéves tervben a kiváló A szakszervezetek — mondotta többek között — az új társadalom építésének minden szakaszán hűségesen valósították meg a párt politikáját. Nem kétséges, hogy a szakszervezetek felszámolják munkájuk hiányosságait és továbbra is latbavetik erőfeszítéseiket, hogy mint a kommunizmus lenini iskoái, becsülettel eleget tegyenek megtisztelő szerepüknek. (Taps.) munkamódszerek tömeges elterjesztésének és a munkások szakmai továbbképzésének ez a kipróbált formája még nagyob méretekben fej ődjék. A vállalatoknál az egyéni és kollektív verseny változatos formáit, az újító módszerek propagandájának különböző módozatait alkalmazzák. Sokban a feltalálók és ésszerüsítők alkotó kezdeményezésétől, aktivitásától függ a műszaki fejlesztés ütemének meggyorsítása. A szakszervezetek kötelessége, hogy nagyobb gonddal foglalkozzanak a feltalálókkal és ésszerűsítőkkel. Ezután a tudományos technikai társaságok nagy szerepéről beszélt, majd a termelési értekeznek munkájának eredményeiről szólott, de utalt arra is, hogy sok pártszervezet, gazdasági és szakszervezeti szervezet még mindig lebecsüli jelentőségüket, ritkán hív össze termelési értekezletet, nem harcol az elfogadott javaslatok megvalósításáért. A kommunista szakszervezeti funkcionáriusok kötelessége — hangoztatta —, hogy irányítsák és a népgazdaság továbbfejlesztését szolgáló hatodik ötéves terv megvalósítására összpontosítsák a munkások, mérnökök, technikusok és alkalmazottak egyre növekvő aktivitását. A munkaverseny a társadalmi munka rhagasabbrendű fegyelmétől áthatott tömegek alkotó kezdeményezőkészségének megnyilvánulása Az üzemek, műhelyek, brigádok munkaversenyének konkrét irányítása, a tömegek megszervezése a munkatermelékenység emelésére — ’zek a munkának az ügy sikerét eldöntő fő formái. A szakszervezetek egész szervező és nevelőmunkáját a dolgozó tömegek mozgósításának szolgálatába kell állítani a hatodik ötéves terv sikeres megvalósításáért. A szakszervezetek fordítsanak nagyobb figyelmet a norma- és bérkérdésekre. A Szakszervezetek Központi Tanácsa és az egyes szakszervezetek közoonti bizottsága a háború utáni években nem foglalkozott kellőképpen a munka és a bérezés kérdéseivel. A minisztériumok sok bérezési rendszert vezettek be egyes termelési feladatok megoldása, a szűk keresztmetszetek felszámolása érdekében. Csakhogy az adott cél el-Azok a kérdések, amelyeket Hruscsov elvtárs a párt Központi Bizottságának beszámolójában felvetett: a munkanap hét órára csökkentése, a serdülők és egyes iparágakban a munkások hatórás mun kanapja. a szombati és az ünnep előtti naDokon a munkanap csökkentése két órával egyes helyeken az áttérés a két munkaszüneti napos, ötmunkanapos hétre, a munkások és alkalmazottak a’acsonyfizetésű kategóriái bérének emelése — óriási politikai és népgazda sági jelentőséget öltenek. érése után a buzdító bérezési rendszereket nem vizsgálták felül és így azok gépiesen továbbra is érvényben maradtak. A széniparban, éppúgy, mint más iparágakban a tarifatételek változatlanok maradtak, de különböző kiegészítéseket csatoltak hozzájuk: normánbelüli progresszivizálást, prémiumot a kokszolható szénért, prémiumot a munka ciklusos megszervezéséért, stb. Mit jelentenek ezek a pótlékok? Lényegében különböző prémiumok ugyanazért a mutatóért, a terv teljesítéséért Sok üzemben még mindig a techlika eredményeinek számításbavétele nélkül állapítják meg a normákat. Az üzemek vezetői nem törődnek a műszakilag megalapozott normák kidolgozásával. A tapasztalati statisztikai normák rriég most is túlsúlyban vannak a haladó műszaki normák felett. Komoly hiányosságok vannak a mérnökök, technikusok és alkalmazottak bérezésének megszervezésében is. Azonos tisztséget betöltő munkatársak különféle alkalomszerűen kialakult fizetést kap nak. A művezetők, technológusok, részlegvezetők gyakran kevesebbet keresnek, mint a hozzájuk beosztott munkatársak. A Szakszervezetek Központi Tanácsa és az egyes szakszervezetek központi bizottsága nem tanúsított kellő kezdeményezést a hibák küavítása és a bérezési kérdések felvetése tekintetében. A hatodik ötéves terv ideién amikor a párt azt a feladatot tűzte ki, hogy a reálbéreket átlag 30 százalékkal emeljük, a szakszervezeteknek alaposabban kell foglalkoztok a bérezés és a műszaki normázás kérdéseivel. A munkások, a mérnökök, a technikusok és az alkalmazottak bérezésének és normázásának rendezését szolaáló egész mtézkedéskomplexum végrehajtásáról van szó. E célból: Uj bérskálákat kell bevezetni és az egyforma cikkeket termelő vállalatok számára a bérskálákat úgy kell megállapítani, hogy a skála alapján járó fizetés legyen a mun kások bérének fő része. A nehézipar, a gépipar, az építőipar, valamint az ország keleti és északi vidékeinek munkásai számára magasabb bérszínvonalat kell •npcráPapítaPi; Az érvényben lévő munkanem- és berber óra ási utasításokat az új techarka és az élenjáró munkaszervezés figyelembevételével felül keM vizsgálni. A prenri'zálási rendszereiknek egyszerűeknek, érthetőknek kell lenniük; erélyesebben kell elterjesz.teni a műszaki normákat; Felül kell vizsgálni a vezetők, a mérnökök és a technikusok bérezési viszonyait, olyan értelemben, hogy bérük egy része a munka fő gazdasági mutatószámaitól függjön. A Szovjetunió pénzügyminisztériumának az. adminisztratív és igazgatási apparátus egysz.erűsítetl struktúrája alapján ki kell dolgoznia hivatali fizetési rendszer sémáit. A munkások és az alkalmazottak szabadiejének a munkanap csökkentése révén nyert növekedése a szakszervezeteket arra kötelezi, hogy megjavítsák a dolgozók kulturális igényeinek teljesítését és 'a gazdasági szervekkel együtt magasabb szintre emeljék a műszaki ok+a+ást. intézkedéseket tegyenek az összes' munkások, mérnökök technikusok és alkalmazottak termelési szakképzettségének növelése, az élenjáró tapasztalatok, valamint a legújab tudományos és műszaki eredmények népszerűsítése céljából. A szakszervezetek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a rendezett munkanapot maximálisan kihasználják a kommunizmus építésében elért sikerek megsokszorozására. A termelékenység fokozása szempontjából igen nagy jelentősége van a munkakörülmények egészségesebbé tételének. Hazánkban az üzemi balesetek megszüntetéséért és a foglalkozási betegségek számának csökkentéséért vívott harc a gazdasági és a szakszervezeti szervek kötelessége, amelyeknek közös erőfeszítései vitathatatlan eredményekkel jártak. Ennek ellenére sok vállalat vezetője, a szakszervezetek beletörődésével. nem törődik azzal, hogy megjavítsák az üzemi helyiségek szellőztetését, világítását és fűtését. Lassan honosítják meg az olyan új világítási eszközöket, mint a napfény-lámpák. A gazdasági vezetők rendkívül keveset törődnek azzal, hogy a munkások fennakadás nélkül megkapják a munkaruhát és a munkacipőt. A szovjet szakszervezeték ászé leskörű társadalmi ellenőrzésre támaszkodva igyekeznek megjavítani a munkások és alkalmazottak lakás és szociális körülményeit. A szakszervezeteknek, mint a gazdálkodás az igazgatás iskoláinak az a teendőiük hogy élére álljanak az alulról iövő bírálatnak. kérlelhetetlen harcot vívjanak a hibák ellen, szívósan szorgalmazzák kiiavításukat. Különösen nagyjelentőségű az ellenőrzés a közétkeztetés megjavítása szempontjából, Hruscsov elvtárs jogosan bírálta ezt, hogy sok szakszervezeti és gazdasági vezető tűri a kollektív szerződések megsértését. Határozott harcot kell indítani e hibák ellen. A munkások és alkalmazottak szakszervezeteikben érdekeik védelmezőit akarják meglelni a szovjet törvények megsértőivel szemben. Svernyik ezután arról beszélt, hogy a szovjet szakszervezetek a munkásmozgalom egységének megvalósításáért harcolnak és a dolgozók létérdekeiért, a világ békéjéért küzdő egységes akciókra szólítják fel a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségét. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa az összes szakszervezetek nevében felháborodását fejezte ki Helmer ur osztrák belügyminiszter rendőri „ítélete" miatt. amellyel betiltotta a Szakszervezeti Világszövetség bécsi tevékenységét Ezt a durva, önkényes lépést az egész haladó emberiség elítéli, mint szégyenletes erőszakot a Szakszervezeti Világszövetségben egyesült dolgozók becsülete és lelkiismerete ellen-A szovjet szakszervezetek szélesítem és mélyíteni fogják a világ szakszervezeteihez fűződő kapcsolataikat, erősíteni fogják a nemzetközi munkásmozgalom sorainak egységét. Svernyik befejezésül többek között a következőket mondotta: A szovjet szakszervezetek a JtX: pártkongresszus határozatain fellelkesülve a munkások és az alkalmazottak alkotó kezdeményezését a hatodik ötéves terv teljesítésére és túlteljesítésére, a kommunista építés új győzelmeinek kivívására mozgósítják. (MTI). A szocialista munkarer&eny harcos irányításáért Jobban torodiünh a munbásoh és alkalmazottak igényeinek és kérdéseinek kielégítésével
