Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-23 / 46. szám

1956. február 23« SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s p p AZ I. NEGYEDÉVI TERV TELJESITESEERT Kilencven javaslat a gazdaságosabb termelés érdekében Különösen most, a téli hónapok­ban nagy szükség van vasúti jár­műveink gyors és jóminőségű javí­tására, hogy a vasút megoldhassa hatalmas szállítási feladatait. A Szolnoki Járműjavító dolgozói meg is értették ezt — s már az I. ne­gyedév első hónapjában is szép eredményt értek el. Balázs László teherkocsi alvázlakatos és csoportja már huaaonegy teherkocsit készített el. A munka minősége terén Mondok Imre alvázlakatos és brigádja jár élen. Utánjavításokat nemigen végeznek, Rendkívül fontos ez, mert a be­csületes, jómirőségű javítás vég­eredményben több kocsit is jelent s lehetővé teszi, hogy a vasút na­gyobb mennyiségű árut tudjon el­szállítani. A jóminőségű munka ugyanis meghosszabbítja a kocsik élettartamát. Anyagilag is számot­tevő ez, mert államháztartásunk­ban egy év alatt mintegy 65 millió forintra tehető az az összeg, ami a vagonok javítása miatt a fuvardíj­bevételből kiesik. Nagyobb gonddal kell tehát javítani a kocsikat, hogy tovább tartsanak. E téren még van tennivaló. Elő­fordul, hogy a teherkocsi szekrény­vázát csak szemmérték után egyen­getik. Ez a minőség rovására me­het. A technológusoknak és a mű­vezetőknek meg kell szüntetniök ezt a módszert. Az elkövetkező hónapok legfőbb feladata, hogy szakadatlanul, de­kádról dekádra, hónapról hónapra egyenletesen teljesítsük a terv min­den előírását. Mozgósítani kell minden erőt az 1956. évi terv telje­sítésére, túlszárnyalására. Ezt a célt szolgálja a Debreceni Jármű­javító, valamint a Szombathelyi, il­letve Miskolci Járműjavítók ver­senyfelhívása az éves terv túltelje­sítésére, amit a mi üzemünk, a Szolnoki Járműjavító is elfogadott. Fontos a terv minden részletében való teljesítése. Ezért üzemünkben életrehivták az önköltségcsökkentő brigádokat. Eddig dolgozóink már mintegy 90 javaslattal járultak hoz­zá a gazdaságosabb termeléshez. Elősegíti majd a munkát a müaaalti fejlesatéa is. Az elmúlt évben hitelfedezet hiányában több javaslat nem való­sulhatott meg, ezeket az 1956. évi műszaki intézkedések tervébe épí­tették be. Bár a szerkesztési cso­portnál volt bizonyos munkatorló­dás, ezt úgy szüntették meg, hogy megerősítették a csoportot. Nem volt kielégítő a különböző önkölt­ségcsökkentési és mű.szint-brigádok működése sem, mert gyakran ugyan­azokat a személyeket vonták két brigádba is. Most egyesítették a kü­lönféle feladattal megbízott csopor­tokat s így elevenebb a munkájuk. Cseh Zoltán üzemi tudósító A kukorica 80 százalékát négyzetesen vetjük A tiszaíöldvári Lenin Termelő­­szövetkezetben most kötik a szer­ződést a Cibakházi Gépállomással. Gyümölcsöztetik a múlt év tapasz­talatait, hiszen nagyon fontos, hogy a gépesítés előnyeit a legmesszebb­­menően kihasználják. A Cibakházi Gépállomás a te­rületéhez mérten erőgépekkel el Atsz-ek tehenészeteiben tovább növekszik a tejhozam Az elmúlt években a tehenésze­tekben a tél beálltával jelentősen csökkent a tejtermelés és csak má­jusban kezdett ismét emelkedni. Megyénk termelőszövetkezetei­ben ez évben megfordították ezt a folyamatot A közös gazdaságok többségében még a hideg idő be­állta előtt megfelelő szállást bizto­sítottak a jószágoknak és több mint kétszázezer köbméter silót tettek el télire. Sokat javult a ta­karmány előkészítése is. Csaknem teljes egészében szecskázva, da­rálva vagy pácolva adják az álla­toknak. A szarvasmarhatenyésztők me­gyei tanácskozásán a kunhegyes! Vörös Október TSZ versenyre szó­lította a többieket: 75 termelőszö­vetkezet csatlakozott a felhíváshoz. A verseny legnagyobb eredménye az, hogy a téli hónapokban is ál­landóan emelkedik a tejhozam. Decemberben 54 ezer literrel fej­tek többet, mint novemberben, ja­nuárban pedig az előző hónaphoz képest 45 ezer liter volt az emelke­dés megyei átlagban. Az új kunszentmártoni gimnázium van látva, egyes munkagépekben azonban még hiány mutatkozik. Az idei tervek szerint a kukorica ve­tésterületének 80 százalékát négy­zetesen akarjuk elvetni. Kiszámí­tottam, hogy milyen nagy előnyt jelent a szövetkezetnek a gépi munka A gépállomás katasztrális holdanként 38 forintért naponta 10 holdat vet el négyzetesen. Ehhez hozzászámítjuk még a gépnél se­­gítkező tsz-tagok munkaegységét is. Eszerint a 10 hold négyzetesen el­vetett kukorica 560 forintba kerül a szövetkezetnek. Ha ezt a munkát kézierővel vé­geznénk el, 10 kát. hold kukorica vetése 1050 forint költséget tenne ki. Nem csak költségmegtakarítást jelent a négyzetes vetés, hanem egyéb előnyöket is. A múlt eszten­dőben elmaradt a kulÄrlca gazoló­kapálása, mert a cséplés minden munkaerőt lekötött. A négyzetes vetéssel viszont biztosíthatjuk a keresztben hosszában való gépi ka­pálást. A géppel naponta 12 kát. holdat tudunk megművelni és ez csak 264 forintba kerül. Ha kézzel kapálunk, 1440 forintot igényelne. A szövetkezet tagjai belátták, hogy a gépállomás milyen nagy segítsé­get ad a nagyüzemi gazdálkodás fellendítéséhez. Ezért szívesen is kötik a szerződést. Csak arra kell ügyelni, hogy a gépeket tervszerűen dolgoztassuk, és idejében végez­zünk el minden munkát. Vegyük figyelembe, hogy több a termelő­­szövetkezet, mint a gépállomás és mindegyik közös gazdaság géppel szeretne dolgoztatni. Az egyes munkafolyamatok gépe­sítése még azzal az előnnyel is jár. hogy a kézi munkaerőt sokkal job­ban be' tudjuk osztani és a tsz-tag­­ság olyan munkakörben dolgozhat, amely egyrészt nagyobb jövedelmet hoz, mint például a kertészet, más­részt ott, ahol a gépesítés még nin­csen olyan mértékben sem megoldva, mint a kukoricakapálásnál vagy a szántásnál-vetésnéL Tamás László mezőgazdász Tiszaföldvár, Lenin TSZ patina ftyMdfevdi Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusról 4* Tízszer le szeretném szúrná, de egyszer — a karomba zárni Nem úgy... férfimódra, csak mint egy másik embert, egész szívemből az energiájáért, találékonyságáért, áll­hatatosságáért .; > A vetési idő alatt én is, Fenya is, Ignat Ignatovics is akarva nem akarva sokszor elgyö­nyörködtünk benne.;. De Nasztya változatlanul nem vette észre nemcsak a pillantásainkat, de még a létezésünket se.: ? — Ekkor kezdődött az én nagy bánatom — mosolyodott el utitár­­sam. — Alighogy beérek a gép­állomásra, rögtön az az első gon­dolatom, hol van Nasztya? Nem is hiszi, olyan állapotba kerültem, hogy amíg Nasztya a közelemben van, normális ember vagyok, de ha nem tudom, merre jár, szinte nem is vagyok ember!.; i Elveszett emberként járok-kelek. Vajon merre száguldozhat? Mikor jön vissza? Várok, várok... Míg végre megjelenik az én régenvárt ked­vesem .;. Ajkai eltűntek. Álla la­pátként előreugrik. És azonnal tá­madásba indul ellenem. Csak egyszer fordult másképp a dolog A tavaszi munkálatok köz­ben az egyik legjobb kolhozunkban eltört egy „DT—54”-es traktor va­lamelyik alkatrésze. Tartalékalkat­részünk nem volt..; Szóval, teljes napot kell várni, amíg megjavít­ják. Huszonnégy órát vesztegeljen a traktor!... Gosa Csumaknál volt egy ilyen alkatrész. Gosa nagyon szereti a tartalékot és sajátkezűleg, saját kezdeményezésére készített egyet magának. A legnagyobb ve­tésidőben vagyunk, nem várha­tunk .;: Ügy rendelkezem, hogy vegyék el Gosától ezt a fontos al­katrészt. Egyszerre csak jelentik: — Nem adják ide az alkatrészt. — Miért nem adják? •— A főagronómussal történt megegyezés alapján. Hát erre behívom az én kedve­semet. Bejön.;. Lefogyott, egészen megfeketedett, az orra hámlik. Már nem sínadrágban jár, hanem abban a bizonyos karton száráfánban... Szidni se szidtam, a helyzetet se kezdtem magyarázni neki, csak csendesen megkérdeztem: — Hát Nasztaszja Vasziljevna, megint megrovásban részesítsem? Lehajtja a fejét, úgy feleli: — Igen. Alekszej Alekszejevics... Megcsóváltam a fejemet. Felsó­hajtottam. — Elmehet — mondtam; De nem részeseítettem meg­rovásban ; : | Eltelt három nap. Bejön hozzám Nasztya, mindenféléről beszél. De mielőtt elmenne — egy percre se adva fel ezzel eddigi függetlensé­gét — egyszerre csak kijelenti: — Alekszej Alekszejevics! Bo­csánatot kell kémem magától... ezért az alkatrészért, meg amiért nem engedelmeskedtem a paran­csának. Nem a megrovás miatt, mint ember, kérek bocsánatot ma­gától .;; Azt akarom, hogy nyugod­tan dolgozzon és tudja, hogy nem fogok többet ilyet csinálni, mert ezek valójában akadályozzák a munkájában. Bocsásson meg.;, Megfordult és kiment. Azt gon­doltam, ettől a naptól kezdve békés élet kezdődik nálunk. Szó se róla1 Másnap megint csak nagy dérrel­­durral ront be: .;.miért van fenn­akadás az üzemanyagellátásban a brigádoknál? Ez a bocsánatkérés szöget ütött a fejembe. Azt gondoltam magam­ban: talán egyedül csak ő ilyen nemes lélek, hogy fogja magát és egyenesen bocsánatot tud kérni az embertől? Én talán nem vagyok ilyen nemes lélek? Én nem vagyok képes az ilyen cselekedetre? Nem vagyok hozzá elég nagy jellem? CFolytatjuk.l KARCAG ELETEBOL cím alatt lapunk minden csfitör- megfeledkezünk a városról, hanem toki számában külön beszámolunk aZ{, j,ogy az eddiginél több helyet a karcagi élet eseményeiről. Tér- biztosítani a várost érinfo mészetesen ez nem jelenti azt, hogy " hét közben a többi lapszámokban kérdések, események számára. Krónika a Béke Termelőszövetkezetből Vadai József elvtárs. a Béke Ter­melőszövetkezet tagja és egyúttal krónikása is. Éles szeme mindig meglátja a hibákat, de észreveszi azokat az alapvető változásokat is. amelyek a termelőszövetkezeti emberek életében végbemennek. Ut van a legutóbbi levele. Először el­sorolja, hogy 1951- óta milyen ne­hézségekei küzdött meg a terme­lőszövetkezet. Bizony voltak nehéz idők, pl. 1953-ban. amikor a tagság egyrésze hátat akart fordítani a szebb életnek, amely pedig mór ott volt hozzájuk közel csak job­ban meg kellett volna feszíteni a kart, megerősíteni a lelkeket, job­ban szeretni a termelőszövetkezetet és talán önmagukat is De mi tör­tént’ Azt -írja Vadai elvtárs: .....a gazdasági év végére még a leg­elégedetlenebb is lecsendesült és kérte a vezetőségtől kilépési nyilat­kozatának megsemmisítését.” Mi az az alapvető változás, ami a termelőszövetkezetben történt? — Vadai elvtárs így válaszolt: „A tag­ság ma már magáénak vallja a szövetkezeti gazdálkodást. öröm hallgatni, amikor tagtársaink vitat­koznak afelett, hogv a kimért terü­letből a másik tag megművelés céljára lekapcsol valamennyit. Igen. ma már tagtársaink javarésze fel­ismerte. hogy nekünk legértéke­sebb valutánk, a munkaegység.1’ Nagy változás az. amikor terme­lőszövetkezeti tagok azért versen­genek, hogy ki munkál meg na­gyobb területet, hiszen 1951—52- ben még az is előfordult, hogy része­sekkel műveltették a termelőszövet­kezet földjeit. És az eredmény? Vadai elvtárs neveket sorol fel. Balog Imre, Ri­maszombati István, Hosszú Sándor és még huszonegy termelőszövetke­zeti tag a Karcag határában elte­rülő Berek-fürdő területén házat épített a maga számára. A város területén Kálmán Lőrinc, T. Ko­vács Lőrinc. Madarász István és még öt tag házat vásárolt. Vadai elvtárs így folytatja: „És nézzük meg fiataljainkat Pezseg az élet... és pezseg a vér az ereik­ben. Fiataljaink egymás után háza­sodnak. — de miből? Tudjuk azt hogy a férjhezmenéshez. a nősülés­hez pénz, és pénz kell, A menyasszonyi ládát nem lehet üre­sen útjára engedni és a vőlegény­nek is a sarkára kell állnia, mert egy jó lakodalom megrendezése nem megy gond nélkül.” És ezután tizenhét fiatal pár ne­ve következik. Balog János Kohárl Máriával. Győrfi Mihály Kovács Erzsébettel. D. Kovács Balázs Cá­pán Juliannával kelt egybe és így tovább. Uj otthonok, fiatal, boldog párok —- a Béke Termelőszövetkezet tag­jai. Ezért érdemes dolgozni, meg­küzdeni a nehézségekkel. Vadai elvtárs befejező sorait ír­juk: ..Kell-e ennél fényesebb bi­zonyíték arról, hogy helyes és jó úton járunk?,. Köszönet a kórház dolgozóinak Kilenc hétig feküdtem a karcagi nak köszönhető. Ök voltak azok és kórház sebészeti osztályán. Beteg- a fáradságot nem ismerő ápolósze­­ségem olyan súlyos volt, hogy első mélyzet, akik éjt-napot egybetéve időkben úgy látszott: menthetetlen mindent elkövettek életem meg­vagyok. Az egyik napról a másikra mentéséért, egészségem visszaadá­­csak a vérátömlesztés tartott élet- sáért. Hálás köszönet kiváló orvo­­ben. Hogy kilenc hét után mégis salnknak, a derék ápolószemélyzet­gyógyul tan hagyhattam el a kórhá- ne^> az egész kórháznak, zat, ez elsősorban dr. Kiss Ernő fő- PAPP SÁNDORNÉ orvosnak és dr. Dózsa osztályorvos- Karcag, Marx u. 18. A TBC-hét a*att jól dolgoztak a vöröskeresztes aktívák ^ Karcag termelőszövetkezeti város vöröskeresztes aktívái a tbc-hét al­kalmával az egész várost átfogó felvilágosító előadásokat szervez­tek. Az előadások a nagy hideg el­lenére igen látogatottak voltak és eredményként lehet elkönyvelni, hogy a megjelentek közül az üze­mekben, a termelőszövetkezetek­ben, a város területén sokan jelent­keznek tüdőszűrésre és általános orvosi vizsgálatra. A tbc-hét keretében külön foglal­koztunk az állatgondozókkal, a fe­jőkkel, a tej kezelőkkel és az éle­lemmel dolgozókkal. Az MNDSZ ál­tal rendezett ezüstkalászos tanfo­lyam résztvevői számára a tbc-s te­henekről vetítettfilmes előadást tartottunk. A tbc-hét alatt az orvosok 40 elő­adást tartottak. Köszönetét kell mondani valamennyieknek és külön dr. Graguly Géza gondozóintézeti főorvosnak, aki lelkesen irányította az előkészítő bizottság munkáját és aktívan segített a végrehajtásban MAROSI GÉZÁNÉ, a Magyar Vöröskereszt karcagi szervezetének titkára A termelőszövetkezetek tűzrendészetéről Tűzrendészet! szempontból na­gyon hiányos a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek helyzete, mely­nek oka az, hogy a legtöbb tsz ve­zető tized, sőt huszadrangú kérdés­ként kezeli a tűzrendészet! előírá­sok végrehajtását. A Béke TSZ el­­nökhe’yettese úgy vélekedett, hogy körülbelül 2—3 év múlva lesznek abban a helyzetben, hogy tűzren­­dészeti előírások végrehajtására anyagi és pénzügyi fedezetet tud­janak biztosítani. A legtöbb tsz-ben az olyan elő­írásokat sem tartják be. melyre nem kell beruházás, vagy pénz­ügyi fedezet, pL a dohányzási ti­­’alom jelzése, műhelyek takarítása, tisztántartása, oltóvizes edények és vedrek biztosítása, üzemanyagtá­roló telep létesítése stb. Jő példa­ként kell megemlíteni a Lenini Igazság TSZ-t, ahol az előírások 90—95 százalékát határidőre meg­valósították. A termelőszövetkezetek többsé­gében és a gépállomáson is hiányos a társadalmi tűzoltók létszámának biztosítása, azok kiképzése. A ki­képzett parancsnokok nem kapnak segítséget munkájukhoz. Az említett hiányosságok mielőb­bi megszüntetése sokat lendítene a tűzrendészet! helyzet javulásán, amely minden dolgozónak saját érdeke, hiszen a népi tulajdon vé­delmét az Alkotmány is kötelessé­gévé teszi mindenkinek. Kubola Imre tü. hdgy., Karcag. Karcagi hírek A városi tanács végrehajtó bi­zottsága február 25-én délelőtt tartja rendes havi tanácsülését. Megtárgyalják a város egészség­ügyi helyzetét, valamint a közok­tatás kérdését. * Az előkészítő bizottság megtár­gyalta a községpo-litikai tervjavas­latokat. A munkába bevonta a ta­nács szakosztáiyvezetőrf, valamint a tömegszervezetek képviselőit. A községpolitikai tervet február 25-ig az állandó bizottságok megtárgyal­ják. • Február 9-én tárgyalta a karcagi városi tanács végrehajtó bizottsá­ga a város lakosságának élelmi­szer és kereskede mi cikkekkel va­lóellátását. Az ülésen résztvettek a kereskedelmi vállalatok és a szö­vetkezetek vezetői is. Határozatot hoztak a nagyobb árudákban a „vevők mérlegének’’ felállításáról. * — A városi Általános Iskola peda­gógusai fáradságot nem ismerve dolgoztak azért, hogy a gyerme­keknek feledhetetlen élményű kar­nevált rendezzenek. Az izgalom át­­raga’dt a szü’őkre is s mindenki azon volt, hogy minél ötleteseb­ben oldja meg a jelmezkérdést. Az első bálon mindenki első akart lenni. Az eredmény nem maradt él, a bizottságnak komoly problémát je­lentett a sok szép jelmez közül a legszebbet kiválasztani A karnevál a gyermekeknek és szülőknek is feledhetetlen élményt adott;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents