Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-23 / 46. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 18M; február a, ÚTTÖRŐ ÉLET Kispajtások, figyelem ! Levelező szakkört szerveznek a Szolnoki Űttörőház ifjú levelezői. A szakkörbe mindazokat a pajtásokat szeretettel meghívják, akik eddig is felkeresték soraikkal a „Szolnok megyei Néplap” Szerkesztőségét, hogy beszámoljanak csapatuk életének jelentősebb eseményeiről, elért eredményeikről és felmerülő problémáikról. De meghívják a szakkör­be minden csapat faliújság szerkesztőit is, akikkel közösen tanulmá­nyozzák a faliújság és újságszerkesztői munkát, hogy elsajátítva an­nak legfejlettebb módszerét és technikáját, valóban mindenki számá­ra érdekes, változatos és színvonalas újságot tudjanak megjelentetni és írásaikkal egyre bátrabban lépjenek a nagy nyilvánosság elé. A levelező szakkört rendszeresen minden hétfőn délelőtt 9—11 óra­kor tartják meg a szolnoki Üttörőházban. Erre az időpontra leéri a szakkör tagjaiból alakuló „Ifjúsági Rovat Szerkesztőbizottsága'’ a megye minden csapatának levelező tagjait, faliújság szerkesztőit, hogy írásaikat, beszámolóikat, javaslataikat stb. juttassák el a szol­noki Űttörőház „LEVELEZŐ SZAKKÖRE” címre. A szerkesztő bizott­ság rendezi az összegyűlt anyagot és időben eljuttatja a Szolnok me­gyei Néplap szerkesztőségébe, hogy pontosan minden csütörtökön meg­jelenhessen az „Úttörő Élet” miniéi érdekesebb, változatosabb hír­anyaggal. Szolnok megyei Pajtások! Felkérjük mindazokat, akik jelen fel­hívásunkat elolvassák, hogy közöljék valamennyi iskola csapatvezető pajtásával faliújság szerkesztőjével és levelezőjével, hogy ifjúsági — Úttörő és DISZ — kérdésekben módunk van a „Szolnok megyei Nép­lap” minden csütörtökön megjelenő Úttörő rovatában problémáinkat felvetni elért eredményeinket, javaslatainkat közölni, a csapatok kö­zötti minél szorosabb kapcsolatot kiépíteni. Lássatok tehát hozzá Paj­tások, hogy minél ügyesebben, gyorsabban kiépíthessük Szolnok me­gyében az ifjú levelezők széles táborát, akik bátran, ügyesen foglalják írásba és hozzák széleskörű nyilvánosságra mindazokat a kérdéseket, amelyekkel korukhoz es képességeikhez méltóan részt vesznek ország­építésünk alkotó munkájában. Kérjük, hogy tegyétek meg az Úttoro Élettel kapcsolatos mindama javaslataitokat, amelyekkel élővé, színes­sé gazdagabbá és közvetlenebbé tehetjük minden pajtás részére a sajtót, az alkotó, dicsérő bíráló segítséget mindennapi munkánkhoz. A Szolnok megyei Néplap „Úttörő Élet” rovata, a Szolnoki Úttö­rőház pontozni fogja a leveleket, s akik havonta legtöbb pontot sze­reznek. értékes jutalomban részesülnek, ZSEMLYE ELVTARSNAK (Megyei Tanács) Különös kéréssel fordulok a Szol­nok megyei Néplaphoz. Számos osztály- és iskolatársammal együtt gyógytornász vagyok. Lábgyakorla­tainkat meleg vízben kellene vé­gezni és higiénikus teremben. A fiúgimnázjum tornaterme ennek a követelménynek nem felel meg. Tanárainknak sok utánajárása eredménytelen eddig. Nem segít rajtunk sem Szittya doktor, sem Zsemlye elvtárs. Arra kérem önöket, segítsenek rajtunk, intézzék el vajúdó ügyün­ket CZINEGE HAJNALKA Szolnok Levél a lfmozikirály"-ról Először írok a Néplapnak, s már­is bírálatot kell mondanom. Osztá­lyunk ugyanis — a VIII. osztály — legrosszabb osztály az iskolában. S kiknek köszönhetjük ezt. A Ple­­micska László „mozikirályoknak”, akiknek azon jár az eszük, hogyan nézhetnek meg 16 éven felülieknek játszott filmet. Major István fő­gondja a cigaretta, Horpácsi István az osztály egyik legfegyelmezetle­nebb tanulója. Természetesen nálunk is vannak becsületesen tanuló pajtások. Közü­lük is ki kell emelnem Nagy László kitűnőrendű, Lukács Gyula és Sá­rai János jórendű tanulókat. Plemicska Lászlóék róluk vegye­nek példát Bánfalvi Csaba Cibakháza A karcagi Micsurin Állomáson Vasárnapoként vidám csevegés zavarja meg a karcagi Micsurin ál­lomás megszokott, fegyelmezett csendjét. Itt gyülekeznek a szakköri titká­rok. A Természetkutatás ifjú Mes­terei próba letételére készülnek. 10 órakor megjelenik a Micsurin Ál­lomás igazgatónője és kezdődik a tanulás. Sorra nézi a maggyüjtemé­­nyeket, megkérdezi, hogy kinek lett 100 százalékos a babcsirázása. A ,,felelés” után hozzákezdenek az új lecke tanulásához. Megkapják a próbakérdéseket, majd a tanulás után játék következik. Így megy ez hat héten keresztül minden vasár­nap, a hetedik héten elkövetkezik a próba napja. A „Mezőgazdász”, ,Növénytermesztő”, „Állattenyész­tő” próbákat teszik le. Nemsokára elérkezik a várva­­várt óra és megkezdődik a próbá­­zás. Egyszerű, köznapi kérdések hallatszanak. A kedves vizsgáztató igyekszik a kissé feszült légkört enyhíteni. Sorra hangzanak el a kérdések és feleletek. Nemsokára véget ér a próba. A pajtások süte­ményt kapnak. Utána játék követ­kezik. Vidám, jókedvű társaság ez. Olyan, mint egy kis család. Közülük kerülnek ki a jövő me­zőgazdászai, agronómusai. Szabó Júlia, a Micsurin Állomás tanácselnöke Jól telik a szünidő Á szajoli úttörőcsapatban kitű­nően telik a pótszünidő. Mi, VIII. osztályosak, minden másnap közös tanulásra megyünk. Hasznos mun­kával töltik napjaikat a kisebb paj­tások is. A II. raj például a csapat névadójának, Damjanich Jánosnak helybeli emlékeit kutatja fel, A va­káció első napjaiban zajlott le az ifivezetők megválasztása. A mi ra­junk Matók Ágnes óvónénit kérte meg a vezetésre. Az ő irányításával a tanulás mellett kihasználjuk a tél örömeit is, szánkázunk, korcsolyá­zunk szabad időnkben. Karmazsin Mária Szajol Néhány gondolat a mozarti évforduló alkalmából ‘JÁVORFÁCSKA** mozgalmat indítottak a tiszaföldvári általános leányiskola úttörői. A JÁVORFÁCSKA című mesejátékból színielőadást rendeztek. Az elő­adásnak közel kétezer látogatója volt. A bevételt iskolájuk és kör­nyéke szépítésére fordítják. Sikeres szereplésükben nagy része van Tímár Klára, Gaál Pétemé, Kerekes Eszter, Kucsa József és Gaál Péter nevelőknek s a szülői munkaközösség tagjainak; Új bemutatóra készül a Szigligeti Színház Halálos csend. A színpadon két ember: A fiatal úr és a cselédlány. Egymást nézik és szinte villamos­­azikrák pattognak közöttük. A darab Zapolszka: „Dulss&a asszony erkölcse” című tragikomé­diája. A próbát Cservény Judit vezeti. Megpróbálunk néhány szereplőt megkeresni. Móricz Lilit az öltö­zőben találjuk; — Szép feladat, nagy feladat — mondja. — És számomra azért is jelentős, mert még sohasem ját­szottam hozzá hasonlót. Gyilkos humorú szatíra ez. Az írónő: Za­­polszka, nagy művészi igénnyel al­kotta meg ezt a szűklátókörű, vég­telen primitív gondolkodású asz­­szonyt, aki szerint minden szabad, ha nem tudja meg senki. Milyen erkölcstelen ez a iátszaterkölcs.;; Dúlsz ka asszony humora erős, sok­szor a drasztikum határát súrolja. Nehéz elkerülni a sok buktatót. Könyen ízléstelenné válhat az ala­kítás. Azonkívül azért is nehéz, mert sálam jóval idősebb asszonyt kell alakítanom. De nemcsak Dulszka asszony figurája ilyen jól megformált, A szerepek egytől­­egylg kitűnőek. Tökéletesen „női módon" gondolkodnak, cseleked­nek. Zapolszka nagyon ismerhette ezeket az embereket, és főleg a pókét* Egy kis szünetet tart, elmosolyo­dik; — Ez az előadás különben a nők produkciója. Az írója, a rendezője, az ügyelője, súgója nő s a szerep­lők is kettő kivételével. Azok ké­zül is az egyik mindössze egy mon­datot mond csupán.sí Mikor elbúcsúzunk, még meg­jegyzi: — Főleg annak örülök, hogy ilyen kitűnő színésznővel játszha­­tom felváltva a szerepemet, mint Kaszab Anna. El se képzelné az ember, milyen sokat segít ez az alakítás sikerességéhez; Sajnos, Kaszab Annát nem tud­tuk megtalálni, pedig minden bi­zonnyal sok érdekes és hasznos dolgot mondott volna szerepéről és arról, hogyan készül rá. Sábák Piroska ebben a pillanat­ban lépett ki a színről, Mípdjárt meg is szólítottuk, — Hát hogyne szeretném ezt a szerepet, hiszen életem első na­gyobb szerepe — válaszolja kérdé­sünkre —, majd komolyan hozzá­teszi. — De nem is lehet nem sze­retni. Hanka, ez a szerencsétlen parasztlány a legtisztább, a legbe­csületesebb az egész házban. Na­gyon szeretném, ha a közönség megkedvelné, szívébezárná.: Adám Évát éppen színpadra szó­lítja a mikrofon, mikor belépünk az öltözőbe. Csak annyit mond: — Szeretem a darabot, szeretem a szerepet Olyan jól esik kipel­lengérezni ezeket a szívtelen, má­sokkal nem törődő embereket; sa Még Velenczei Istvánnal szeret­nék beszélni és sikerül is két jele­net közben pár percre félrehívni. Mindjárt Zbychről kezd be­szélni — Érdekes a helyzete ennek az embernek, egyrészt a család szeme­­fénye, az utolsó Dulszki, aki egye­dül. hivatott Dulszki utódok állítá­sára, másrészt a csa’ád rossz szel­leme, mert lázad. Lázad minden ■ellen, ami körülötte van. És ez a lázadás teszi kissé szimpatikussá. Persze nem veszélyes. Rug-kapál egy kicsit, de aztán beletörődik a sorsába. Szóval éppen olyan kis­polgár ő is, mint a többiek. Az együttes igen lelkesen készül a bemutatóra. Ez már a siker egyik biztosítéka. A másak biztosíték az, hogy a darab jó. Kitűnő szerepek vannak benne, cselekménye, izgal­ma lebilincselő. A közönség joggal várhatja nagy érdeklődéssel a Szigligeti Színház legközelebbi bemutatóját; H; R. Minden idők egyik legnagyobb zeneköltője, a XVIII. század második felének nagy zenei gé­niusza, Wolfgang Amadeus Mozart. Mindazt, amit az életben, a való­ságban látott, csodálatos adottság­gal varázsolta vissza a zenébe. A zene, mit Mozart alkotott, maga az élet. Mi jellemzi a klasszikus zenét, Mozart zenéjét? Tartalmában az ember és az emberiség harcát, örömét, szenvedését, élete célját, eszményeit ábrázolja, mégpedig mindezt legtisztább megnyilatkozá­saiban, formájában viszont tökéle­tesen simul a mondanivalóhoz, a tartalomhoz. Tartalom és forma tö­kéletes harmóniája, a részek egyen­súlya és arányossága, a kifejezés tisztasága, szépsége és nemessége: ez a klasszikus zene, Mozart zenéje. Ez a zene forrása, éltető eleme a nép muzsikája. A nép zenéjének hangja csendül fel a nagy klasszi­kusok zenéjében, amennyiben a dallamvonalak tisztasága és remes­­sége világosan mutatják a népi ere­det alkotó elemét. Mozart a rokokó kor szülötte. Zenéje formájában, burkola­tában rokokó-zene. Sokáig, sőt még ma is egyesek nem látnak egyebet Mozart zenéjében, mint egy köny­­nyed, graciózus, kellemes muzsikát. Törékeny, kecses, finomkodó porce­lánfigurához hasonlítják, s nem lát­ják benne azt, ami zenéjének tar­talma, értelme. Mozart emberi mi­volta, lelki világa tükröződik vissza zenéjében. Az ő zenéjéről mondják, hogy „könnyek között mosolyog”. Minden emberi fájdalma, gyötrő vágyakozásai és lázas víziói az élet szépségei és örömei utón alkotják muzsikájának hatalmas pilléreit. Mozart egyéniségét bizonyosfokú rezignáció jellemzi. Tudatában van annak, hogy lelkivilágának igazi beteljesedése csak a művészetben lehetséges; Goethe, a nagy német költő mondása volt, hogy míg Schubert túlkorán, úgy Mozart ko­rán halt meg. Mozart valóban ko­rán, fiatalon, 35 éves korában fe­jezete be földi pályafutását. Min­den rendkívüli nagy lángelmének van egy bizonyos hivatása, rendel­tetése itt a földön. Mozart hivatását tökéletesen fejezte be. Szárnyalása gyorsabb, mint korának és kortár­sainak ritmusa. Mozart, a nagy lángelme túlszárnyalta korát Sze­rény, igénytelen, haláláig gyermek­ded kedéllyel megáldott lénye örök­ké ragyogó kincsekkel ajándékozta meg az emberiséget. Lelki szükség­let, az alkotás vágya szülte a re­mekműveket. Mint a forrás vize a hegyekből, úgy fakadt Mozart mu­zsikája csodálatos lángelméjéből. A Figaró házassága nyitánya egy éj­szaka alatt készült el, de akkor sem lehetne tökéletesebb, ha ezeregy éj­szaka teremtette volna meg. Teljes zeneműveket úgy alkotott, hogy csak akkor írta le őket, amikor elő­adásra kerültek, így a Don Juan nyitányt a főpróba előtti éjszaka 2 óra alatt vetette papírra. Ha emlékezetünkben végig követ­jük életpályáját, a fiatalkori hang­szeres művektől egészen a Re­­quiemig, a Bastien és Bastiennetől a Varózsfuvoláig, a nagy mű, Mo­zart élethivatása a maga tökéletes nagyságában áll előttünk. A Varázsfuvolával koronázta meg Mozart élete művét. A Varázsfuvolával született meg a né­met opera, a német nép nemzeti kincse és egyben a zeneirodalom egyik legcsodálatosabb alkotása. A Varázsfuvola színpadán egyesül mindaz, amit Mozart művészete mint az emberi vágyak, fájdalmak, vidámságok, életszerelmes szimbó­lumait magáévá tett. Egymásmellé kerül gyönyörű zenei csokorban az egyszerű népi dal, a legfenségesebb himnusz, napsugaras olasz ária, csil­logó koloratúra és Sarastrónak, az emberi jóság, a humanizmus képvi­selőjének két bensőséges, nemesen egyszerű dala. És néha, mintha fe­ledve színpadot, formát, egy-egy dallam fájdalmában nem Tamino, hanem maga Mozart énekelne hoz­zánk; A Varázsfuvola után betegágyán dolgozott a megrendelésre készült. Requiemen. Nem fejezte be, a Lac­­rimosa írása közben kihullott kezé­ből a toll. Eső és hó volt földi tete­mének egyetlen kísérője. Mai napig sem ismerjük sírhelyét. Most a 200 éves évforduló alkalmából csodá­lattal és szeretettel gondolunk rá, arra az emberre, aki művészetének gazdag tárházával annyi örömet szerzett az emberiségnek; Orbán Leó Új DISZ alapszervezet Iskolánkban Is megalakult a DISZ alapszervezete. Régóta ké­szültünk erre az ünnepélyes pilla­natra. Most, amikor minden pajtás kezébe vette a DISZ-könyvét, arra gondolunk, hogy ez eredményes munkánk elismerése, mert a DISZ- gyűlést komoly munka előzte meg. Megismerkedtünk a KIMSZ, a Komszomol életével. Előadást hall­gattunk a DISZ szervezeti szabá­lyairól, amelyet a MÁV Járműjaví­tó DISZ-titkára ismertetett. A DISZ-tagok büszkén vették kezük­be a tagkönyvüket, új, komolyabb feladat kezdődik ezentúl számunkra s azt végre is akarjuk hajtani. Szolnoki Újvárosi Alt. Isk. Vili. oszt. diszistái Kiss Rozália clon / Q'ánl cd. (tanúnál! Aki képet akar nyer­ni arról a készülődést lázról, amely eltölti Szolnok város ifjúsá­gát, az menjen el a vá­rosi DISZ Bizottságra. Ha odamegy azonban, tudassa minden beko­pogó fiatallal, hogy 6 nem tartozik a Bizott­ság tagjai közé. így talán megszabadulhat az üzemi DlSZ-titká­­rok jegyostromától. Mert igenis, ostrom az, amelyet a nagy farsang főhadiszállása, a DISZ Városi Bizottsága él át ezekben a napokban. Simon elvtársra vá­rok a Bizottságon, ami­kor egyszercsak betop­pan Palla Dezső rend­őr elvtárs. Természete­sen belépőjegyért jött ő is, pedig kaptak már tíz darabot, de kellene még legalább öt. Mel­lesleg bemutatják, mint a „Ketred” egyik őrét. — Ketrec! =- ámulok eh — Nem is tudod?—* mosolyog Bencze elv­társ. — A karnevál egyik kedves szórako­zása lesz majd. A kö­vetkezőképpen játsz­­szák: Az ott tartózkodó rendőröknek fizetünk egy forintot, s megmu­tatjuk, kit vigyen be a ketrecbe. Az illető az­tán mindaddig nem jö­het ki, míg valaki «— ismét egy forintért a ki nem váltja. Még el sem megy Palla elvtárs, cseng a telefon. Ördög Lajos a MÉH-től még meghí­vókat kér. Kis idő múl­va Nagy Ilona DISZ- titkár jön a 4. sz. Fő­építéstől: még négy meghívó kellene, nem lett elég az a tizenhat, amit kaptak. — Ez még csak a csendesebb időszak —■ közlik velem az elvtár­­sok. — Megszokottá vált már, hogy percen­ként cseng a telefon, kopognak az ajtón: „Csak egy pár jegyet adjatok még * Akkora az érdeklő­dés, hogy csak a leg­jobbaknak tud meghí­vót biztosítani a DISZ Bizottság. Nézzük csak, kikkel is találkozunk majd szombaton este? A Papírgyár tizenöt meghívót kapott, s még negyvenet szeretnének. Olyan fiatalok jönnek a Papírgyárból, mint Sági Irén, a női D1SZ- brigád vezetője, kitün­tetett dolgozó. Persze aligha ismerjük majd meg őket, mert mint közölték, a papírgyá­riak jelmezben jelen­nek meg. A jelmezekről jut eszembe, mennyi meg­lepetés éri a résztvevő­ket e téren is majd a farsangi estén. A MÉ­SZÖV tíz diszistájáról is csak annyit tudunk: jelmezben jönnek. Töb­bet nem hajlandók el­árulni. A repülőtéri honvédségről már sike­rült kipuhatolni, hogy lesz egy medvéjük és egy Jász-Kun Kakasuk. Karcagról húsz meghívott egysége­sen népviseletbe öltöz­ve jön Szolnokra. Köz­tük lesz Farkas Mar­git, a karcagi Szabad­ság TSZ ifjú dolgozója. aki 400 munkaegységet teljesített a múlt év­ben. A jászapáti járás legjobbjai Küldi Kata­lin vezetésével készü­lődnek. Róluk is csak annyit tudunk, egysé­ges jelmezben látjuk majd őket. A Szolnoki Járműja­vítóból szinte mindenki résztvesz az esten. Ed­dig 61 meghívóra je­lentették be igényüket-. Az egész megye ifjú­ságának vidám találko­zója lesz ezen a nagy farsangi esten. Együtt fog mulatni Modla Margit szolnoki diák­lány, Nagy József jász­apáti tsz-dolgozó ét így sorolhatnám tovább a neveket. Ám, ha mindent megírnék, mi len*"» * meglepetéssel? BORZAK £

Next

/
Thumbnails
Contents