Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-15 / 39. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956 február 15. JCS Megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa HÍREK, MOZAIKOK A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ÉLETÉBŐL (Folytatás az 1. oldalról) „A Szovjetunió Kommunista Pártja — mondotta az előadó — a nagy Lenin végakaratától vezérelve szakadatlanul gondoskodott és gon­doskodik a nehézipar elsődleges fej­lesztéséről. A párt továbbra is a leg­szilárdabban és a legkövetkezete­sebben követi ezt a fő vonalát”; „Az ötödik ötéves terv esztendei­ben a párt biztosította valamennyi iparág újabb hatalmas fellendülé­sét. Az ötéves tervet határidő előtt — négy év és négy hónap alatt — teljesítettük. Az ipar össztermelése 1955 ben az 1950 évihez viszonyítva száznyolcvanöt százalékra, a ter­melőeszközök termelése százkil'-rc­­venegy százalékra, a fogyasztási cikkek termelése százhetvenhat szá­zalékra növekedett. Jelentősen megnövekedett a fém- és fűtő­­anyagipar, a villamosenergiaipar és más, fontos nehézipari ágak terme­lése. A leggyorsabb ütemben a gép­gyártás fejlődött. Évről-évre növek­szik a közszükségleti cikkek gyár­tása.” Országunk — mondotta N. Sz. Hruscsov — a szocialista gazdasági rend fölénye révén a kapitalizmus­sal folytatott gazdasági versenyben összehasonlíthatatlanul gyorsabb ütemben növeli termelését, mint a legfejlettebb tőkés országok. A Szovjetunió ipari termelésének át­lagos évi növekedése az e’mult öt esztendőben több mint háromszo­rosa volt az Egyesült Államokénak és három egész nyolc tizedszer ak­kora mint Angliáé.” A munka termelékenysége az iparban 1955-ben csaknem kétsze­resen túlszárnyalta a háborúelőttd színovanalai Az ötödik ötéves terv esztendeiben az ipari termelés nö­vekedésének több mint kétharmad részét a munka termelékenységé­nek növekedése eredményezte. Az ipari termékek önköltsége öt év alatt 23 százalékkal csökkent. A hatodik ötéves terv irányelved­nek tervezete valamennyi népgaz­dasági ág nagyszabású fejlesztési programját írja elő. Az ipar terme­lési színvonalának 1960-ban az 1955. évihez viszonyítva körülbelül 65 százalékkal kell növekednie. Iparunk anyagi alapja, a tudo­mány terén elért sikereink, s a munkásosztály megnövekedett mű­szaki, kulturális színvonala — mindez együtt nagy lehetőségeket nyit meg a műszaki haladás meg­gyorsítása előtt — jelentette ki ^ N Sz. Hruscsov. — Kitartóan tökéle­tesítenünk keli a technikát, mi­nél termelékenyebb, gazdaságosabb és üzembiztasaibb gépeket kell gyártanunk, széleskörűen fejleszte­nünk kell a termelési folyamatok villamosítását, komplex gépesítését és automatizálását. A szónok kijelentette, hogy .most, amikor hatalmas, sokolda­lúan fejlett nehéziparral rendelke­zünk, gyakorlatilag lehetővé vált, hogy ne csak a termelési eszközöli' gyártását, hanem a közszükségleti cikkek termelését is gyors ütem­ben előrelendítsük. Elegendő rámu­tatná arra, hagy 1960-ban az 1950 évinél csaknem háromszor több közszükségleti cikket gyártunk. A párt mindent megtesz és továbbra is mindent meg fog tenni, hogy a szovjet emberek teljesebben és job­ban elégíthessék ki szükségleteiket. Fártunk fontos kötelességének tart­ja ezt a nép iránt," A beszámoló rámutatott, hogy mozgósítani kell az ország keleti körzeteinek óriási természeti erő­forrásait Ezekben a körzetekben halmozódik fel a Szovjetunió szén­készleteinek mintegy 75 százaléka, vízienergiájának mintegy 80 száza­léka, erdőállományának négyötöde, színes és ritka fémkészleteinek zöme. ezenfelül óriási vegyipari nyersanyag-, vasérc és építőanyag­készletek vannak itt. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy a szén és a villamos^nergia termelés a Szov jetunió keleti részén gazdasági szempontból hatékonyabb, mint az európai részien. „Az elkövetkező tíz évben *— mondotta N. Sz. Hruscsov — Szi­bériát a Szovjetunió legnagyobb szénbányászati és villamosenerKis­termelés i. a hő- és áramigényes gyártási ágak legfontosabb bázisá­vá, az alumínium, magnézium és a titán termelési bázisára, a vil­lamoskohászat. a szénvegyészet és az elektrokémia bázisává kell vál­toztatnunk." A feladat az. hogy a legközeleb­bi két-három ötéves terv alatt Szi­bériát országunk harmadik legna­gyobb kohászati bázisává tegyük, amely évi tizenöt—húsz millió ton­na nyersvasat termel. A következő tíz évben a Szovjetunió keleti ré­szén új nagy gépgyártási közpon­tokat kell létesíteni, amelyek képe­sek a gépek, mechanizmusok, ké­szülékek és műszerek minden fajtá­jának előállítására A párt Központi Bizottságának beszámolója nagy teret szentel a mezőgazdasági kérdéseknek. A párt nagyszabású intézkedéseket tett a népgazdaság ezen ágának fejlesz­tésére. A mezőgazdasági beruhá­zások 1954-ben és 1955-ben 34.4 milliárd rubelt tettek ki. E két ev alatt a kolhozok, gépállomások és szovhozok 404 000 traktort (tizen­öt lóerősekre átszámítva). 228.000 tehergépkocsit. 83.000 gabonakom­bájnt és igen sok más gépet kap­tak. A kolhozok és a kolhozparasz­tok anyagi érdekeltségének foko­zása végett jelentősen felemelték a szemes- termények az állati ter­mékek. a burgonya és a zöldség­félék begyűjtési árát. Több mint százhúszezer mezőgazdasági szak­ember ment a kolhozokba. A vá­rosokból több mint húszezer kom­­munsitát küldtek falura és javasol­ják kolhozelnöknek. Azok a rendszabályok, amelyeket a párt a mezőgazdaság továbbfej­lesztésére kidolgozott s amelyeket valóraváltottak. lehetővé tették az első nagy lépést a szemestermé­nyek éis az ipari növények termelé­sének növelésére. A szemestermé­­nyek termelése 1955-ben 1954-hez viszonyítva 22 százalékkal, a napra­forgóé 95, a cukorrépáé 54, a len­rosté 74 százalékkal növekedett. A foezőgazdaság fejlődése szem-N. Sz. Hruscsov beszámolt a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelke­déséről. Az ötödik ötéves terv során a Szovjetunió nemzeti jövedelme 68 százalékkal emelkedett. Országunk­ban a nemzeti jövedelem három­negyed része a lakosság személyes szükségleteinek kielégítését szolgál­ja. A munkások és az alkalmazot­tak reálbére ez idő alatt 39 száza­lékkal, a kolhozparasztok reáljöve­delme pedig 50 százalékkal növe­kedett. Az állam öt év alatt 689 milliárd rubelt fordított a munká­sok és az alkalmazottak társada­lombiztosítási segélyeire, ingyenes és kedvezményes üdülési, szanató­riumi beutalásokra, nyugdíjakra, orvosi segélyre, diák-ösztöndíjakra, stb. Az anyagi jólét javulása magya­rázza azt a tényt is, hogy a Szov­jetunió lakosságának szaporodása az ötödik ötéves terv esztendeiben 16,300 000 fő volt. A hatodik ötéves terv irányel­veinek tervezete kitűzi azt a fel­adatot, hogy a munkások és az al­kalmazottak reálbére 30 százalék­kal, a kolhozparasztok reáljövedel­me pedig legalább 40 százalékkal növekedjék. Azt tervezzük, hogy felemeljük a dolgozók alacsony fi­zetésű csoportjának munkabérét. Elhatároztuk, hogy a hatodik öt­éves terv során minden munkás és alkalmazott áttér a hétórás mun­kanapra, 16—18 éves serdülőkorban lévők pedig a 6 órás munkanapra. A munkások és az alkalmazottak számára szombaton és az ünnepe­ket megelőző napokon bevezetjük a A beszámoló ezután áttért a Szov­jetunió Kommunista Pártja tevé­kenységének elemzésére és kijelölte a párt feladatait. Hruscsov a követ­kező adatokat sorolta fel a párt összetételéről: 1956 február else­jén a pártnak hétmilliókétszáz­­tízenötezerötszázöt tagja volt, ezek közül hatmiUióhétszázkilencvenöt­­ezemyolcszázkilencvenhat párttag és négyszáztízenkdlencezerhatezáz­­kilenc tagjelölt. Ez majdnem há­romszor annyi, mint a XVIII. kong­resszus idején és háromszázhar­­mincháromezerrel több, mint amennyi a XIX. kot gr essz us idején volt. „Arattunk nagy győzelmeket, de voltak balsikereink is. voltak nagy örömeink és voltak bánataink — mondotta N Sz. Hruscsov. — De pártunk nem szédült meg a győ­zelmektől s a balsikerek nem csüg­­gesztették el. A párt bátran és magabiztosan haladt és halad a maga választotta úton.-’ N. Sz. Hruscsov kijelentette: „Joszif Visszarionovics Sztálin halála után a szocializmus ellenségei arra szá­mítottak. hogy esetleg feivesztett­­ség támad a párt soraiban, viszály tör ki a vezetői között, s ingadozás áll be a párt bel- és külpolitikájá­nak folytatásában.” Ezek a számítások azonban csődöt mondtak. „A párt vezető magva — hangsúlyozta — nem olyan embe­rekből áll, aMüeet személyes kap­pomtjáből különösein jelentős a szűz- és parlagföldek hasznosítása. A számítások azt mutatják, hogy az új földökről évenként átlagban legalább kétmilliárd púd szemes­terményt takaríthatnak be. Az ál­lam azzal, hogy nagymennyiségű kenyérgabonát kap a szűzföldek­ről, nagymértékben bővítheti Uk­rajnában és Észak-Kaukázusban a kukorica vetésterületét annak ér­dekében, hogy e vidékeken nagy­mértékben növeljék a hús, a tej termelését, valamint az ipari növé­nyek termesztőét. „A földművelésben az a fő fel­adatunk — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov —, hogy a terméshozam fokozásával és az új földek továb­bi hasznosításával a hatodik ötéves terv végéig a szeraestermények évi összes termelését II milliárd púdra emeljük, az ipari növények — a gyapot, a cukorrépa, a len, a ken­der, a napraforgó — vetésterületét növeljük és terméshozamát jelen­tősen fokozzuk, valamint nagymér­tékben bővítsük a burgonya és zöldségfélék termesztését." A beszámoló megállapította, hogy a növénytermesztésben mego'dot­­ták a legfontosabb munkák gépe­sítését. Teljes nagyságában jelentke­zett a feladat, hogy az egyes mun­kák gépesítéséről áttérjünk az egész mezőgazdasági termelés komp­lex gépesítésére. Igen nagy figyel­met kell fordítani a kolhozok, gép­állomások és szovhozok villamosí­tására. 6 órás munkaidőt. A közeljövőben a Legfelső Tanács elé terjesztjük megerősítés végett a nyugdíjtör­vény tervezetét, amely gyökere­sen megjavítja a nyugdíjügyet. A hatodik ötéves tervben a lakás­­építkezés volumenének az ötödik ötéves tervhez viszonyítva majdrem kétszeresére kell növekednie. Álla­mi eszközökből körülbelül 205 mil­lió négyzetméter alapterületű lakó­ház építését tervezzük. N. Sz. Hruscsov ezután a népok­tatás helyzetét, a főiskolák munká­ját, a tudomány fejlődését jellemez­te. Elmondotta a többi között, hogy a Szovjetunió főiskolái az ötödik öt­éves terv során több mint egymillió­­százhúszezer szakembert képeztek, azaz 72 száza’ékkal többet, mint a negyedik ötéves tervben. Az előadó ezután a szovjet társa­dalmi és államrendszer további megszilárdításának és fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. Megemlé­kezett arról, hogy a Kommunista Párt miként gondoskodott a szovjet népek testvéri barátságának meg­erősítéséről és fejlesztéséről. A be­számolóban idézett adatok jellem­zik a szövetséges köztársaságok gaz­daságának fejlődését. A Kazah SZSZK iparának teljes termelése 1913-hoz képest 1955-ben harminc­­háromszorosára, a Grúz SZSZK-é huszonhétszeresére, a Kirgiz SZSZK-é harminchétszeresére, az örmény SZSZK-é negyvenegyszere­sére, a Tadzsik SZSZK-é huszon­­négyszeresére, stb. emelkedett. A szövetséges köztársaságokban nem­zeti értelmiségi káderek nevelőd­tek, nagyot emelkedett a Szovjet­unió valamennyi népének általános kulturális színvonala. csőlátók vagy kölcsönös előnyök fűznek egymáshoz, hanem olyan vezetők tevékeny kollektívájából, akiknek kapcsolatai kölcsönös el­nézést vagy személyes ellenséges­kedést nem tűrő elvi, eszmei ala­pokra épülnek.” N. Sz. Hruscsov megjegyezte, hogy Lenin elveinek valóraváltása révén minden tekintetben fellen­dült a pártélet, a pártszervezetek belső politikai aktivitása, erősödtek a pártszervezetek kapcsolatai a dolgozókkal, megnövekedett tömeg­­befolyásuk, s tovább erősödött és növekedett a párt; Az előadó valamennyi pártszer­vezetet felszólította arra, hogy fá­radhatatlanul javítsa és tökélete­sítse az egész pártmunkát s min­denekelőtt emelje a párt szervező és ideológiai munkájának színvona­lát. A párt szervező munkájában a legfontosabb — emelte ki — a tö­megek körében végzett munka, a tömegek megszervezése a párt ki­tűzte gazdasági-politikai feladatok valóraváltás^ért folytatott harcra N. Sz. Hruscsov a Központi Bi­zottság beszámolóját a következő szavakkal fejezte be: ,,A szovjet ország most hatalmas fellendülésben van. Képletesen ki­fejezve olyan magas hegyre, akkora magaslatra jutottunk fel, ahonnan A pártkon gresssras tiszteletére Több al táj vidéki kolhoz kulturá­lis intézményeket épít a kongresz­­szus tiszteletére; helyenként minisz­tériumok és hatóságok építtetnek klubokat, könyvtárakat, múzeumo­kat. Űj kultúrpalota épül Ruib­­covszkban, Bijszkben és Barnaul­­ban; kulturházakat kapnak Szlav­­gorod, Favlovszk és Parfenovo, va­lamint a kulundai és tafauni kerü­let gondozói. Bannaulban tájtörté­neti múzeum és nyomda építését vették tervbe. Területi könyvtárat létesítenek Gomo-Altajszktoen. A határvidék kulturális életének nagy eseménye lesz a barnauli és rubeovszki televízió-stúdió megnyi­tása; erre még 1956 folyamán sor kerül. Kiállítás a Szakszervezetek Házában Moszkvában a Szakszervezeteik Házának olvasótermében kónyv­­kiállítás nyílt meg a XX. Párt­­kongresszus tiszteletére. A kiállítás hat fő része: a kommunista párt a szovjet társadalom szervező és lel­kesítő ereje; ipari és műszaki fej­lődés; harc a termelékenység nö­veléséért; kongresszusi verseny; előre a mezőgazdaság fellendülé­séért és a Szovjetunió békés kül­politikája. Valamennyi részben könyveket, folyóiratokat és fejlődést mutató grafikonokat állítottak ki. Igen ér­dekes az „Újítók írásai“ feliratú vitrin. Gondoskodás a csehszlovák gyermekek fogazatáról Az elmúlt iskolai évben a cseh­szlovák fogorvosok csaknem 3 mil­lió esetben kezelték az iskoláskorú gyermekek fogait. Csaknem száz­ezer gyermek fogát húzták ki és 1 millió 800 ezer esetben végeztek tömést. Csehszlovákjában jelenleg körülbelül 4000 gyermekre jut egy fogorvos. Harminc nemzetközi vásá­ron állítják ki a csehszlo­vák Ipar termékeit Ebben az évben összesen 30 nem­zetközi vásáron és kiállításon ke­rülnek bemutatásra a világ minden táján a csehszlovák ipar termékei. Február végén a lipcsei nemzetközi vásáron, márciusban pedig Kanton­ban ismerkednek meg a különböző országok kereskedői a csehszlovák ipar remekműveivel. Májúdban az ázsiai szárazföldön, azt követőleg pedig Afrikában rendeznek kiállí­tást a csehszlovák ipar termékei­ből. 1956 őszén pedig Dél-Ameri­kába is eljutnak a csehszlovák ipar termékei. ÜJ kórház Pék Ingben A napokban megnyílt Peking egyik legnagyobb kórháza, a város északnyugati részén, 400 ágy áll a fekvő betegek számára. A kórház­ban naponta ezer bejáró beteget ke­zelnek. A kórház 66 000 négyzetméter te­rületit foglal e„ Több mint tíz osz­tálya van és külön klinikai ter­met rendeztek be, ahol a hagyomá­nyos kínai gyógymódok szerint ke­zelik a betegeket. Gyors ütemben fejlődik a Koreai Nép! Demokratikus Köztársaság mezőgazda­sága 1956-ban a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság hároméves ter­vének utolsó évéiben a mezőgazda­­sági termelést az 1953 évinek több mint kétszeresére akarják növelni. A phenjani rádió jelentése szerint idén 26,7 százalékkal nagyobb ösz­­szeget ruháznak be a mezőgazda­ságba, mint amennyit a terv ere­detileg előirányzott. Különösen fon­tos feladatnak tekintik a mezőgaz­dasági gépgyárak és műtrágyagyá­rak helyreállítását és kibővítését. A vetésterületet 1953-hoz viszo­nyítva 100,5 százalékkal növelik. Ezzel és a talajjavítással a gabo­naár világosan tárul elénk a széles látóhatár a végcélunkhoz, a kom­munista társadalomhoz vezető úton. A mi ügyünk legyőzhetetlen! Legyőzhetetlen, mert a nagy szov­jet néppel együtt száz és százmil­liókat lendít előre a testvéri nép' Kínában, valamenavi népi demok­ratikus országban. Legyőzhetetlen, mert lelkes támogatásra és rokon­­szenvre talál a nemzeti és gyar­mati elnyomás alól felszabadult népek körében és országokban Le­győzhetetlen. mert az egész viláe dolgozói támogatják. Bennünket natermés 106 százalékos, a rizster­més 102 százalékos, az árpatermés 175,5 százalékos és a zöldségfélék termeléséJiMk 121 százalékos növelé­sét akarják elérni. Ugyancsak nagyok a feladatok az állattenyésztés terén is. A terv szerint a szarvasmanhaóilamányt 112 százalékkal, a sertésállományt 134 százalékkal és a juh, illetve kecdkeáliomiányt 121,5 százalékkal növelik 1955-höz viszonyítva. A mezőgazdaság 1956. évi fő fel­adatai közé tartozik a mezei mun­kák messzemenő gépesítése is. A gépállomások számát még az év elején 29 százalékká; növelik. A traktorállom-nyt 1953-hoz viszo­nyítva 4,3-szeresére növelik. Meso'dották Lodz város Vízellátásának problémáját A 600 ezer lakosú Lodz, a lengyel textilipar fellegvára. Gyakran neve­zik Lodz városát „Lengyel Man­chesternek.’’ Közismert, milyen borzalmas szo­ciális körülmények között éltek a iodzi munkások a tőkés és földes­urak uralmának idején A város egyik legégetőbb problémája a víz­hiány volt. A népi hatalom éveiben nemcsak soktízezer lakást építettek Lodzban, de megoldották a vízhiány problé­máját is. Tomaszow Mazowiecki városától, amely 50 kilométernyire fekszik Lodztól, vízvezeték-csatomét építet­tek, ezen keresztül vezetik át a Piiica-folyó vizét Lodzba. Mintegy 10 ezer darab csövet kellett lefek­tetni, egy-egy cső hossza 5 méter, súlya pedig 2 tonna volt. Lodzban vízszűrőberendezéseket építettek, Lodz legmagasabb pontján, amely 260 méter magasságban fekszik a tenger szintjétől, vízvezeték-közpon­tot létesítettek, innen vezetik el aa egészséges tiszta vizet az üzemekbe és a lakóházakba. Végérvényesen elmúlt már az az idő. amikor hosz­­szú sorokban kígyóztak néhány li­ter vízre váró asszonyok, akik kü­lönböző edényeket tartva kezükben órák hosszat ácsorogtak a kutak közelében. Harmincöt ország vásá­rolja a gerabergi hőmérőket Az NDK gerabergi hőmérőgyá­rában már útnak indították az első idei exportszállítm' nyoka\ A gerabergi gyár már jó két év óta 35 országba szállítja kiváló orvosi és műszaki hőmérőit. így például Kína 25 ipari központjába indul­nak idén a gerabergi szállítmá­nyok. Nemrégiben egy párizsi cég is közölte, szeretné újra felvenni a gyárral a kapcsolatot, amely a má­sodik világháború alatt megsza­kadt. A gyár idei termelésének 5# százaléka exportra készül. ............................................... PARTHÍR Konferenciák időpontjai: Február 17-én 10 órakor: Pót gazdaságtan I. évf. megyei propa­gandista konferencia a PH-ban —» Vezeti: Karsai Mihály elvtárs. Február 17-én 10 órakor: PoL gazdaságtan II. évf. megyei propa­gandista konferencia a PH-ban. —> Vezeti: Bíró Antal elvtárs. Február 18-án 10 órakor: SZKP Története I. évf. megyei propa­gandista konferencia a PH-ban. —< Vezeti: Kálmán István elvtára. Február 21-én 10 órakor: MDP története I. évf. megyei propagan­dista konferencia a PH-ban. Veze­ti: Csáki elvtára helyett Remete Tibor elvtárs. Február 24-én 10 órakor: MDP története II. évf. megyei propa­gandista konferencia a PH-ban. — Vezeti: Daróczi Miklós elvtárs. Február 24-én 10 órakor: SZKP története II. évf. megyei propa­gandista konferencia a PH-ban, Vezeti: Telek Istvánné elvtárenő, Február 24-én 8 órakor: Filozófia II. évf. hallgatói konferencia a Megyei Tanács klubhelyiségében. Vezeti: Réti Ferenc elvtáre. senki sem félemlíthet meg. Senki sem kényszeríthet arra .hogy fel­adjuk elfoglalt állásainkat, s le­mondjunk a béke. a demokrácia és a szocializmus ügyének védelmé­ről! • 7 N. Sz. Hruscsov beszédének el­hangzása után a kongresszus részt­vevői lelkes ünneplésben részesí­tették a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárát A kongresszus ezután — moszk­vai idő szerint tizennyolc óra negy­ven perckor — szerdára napolta el munkáját. (MTI); A szőriét nép anyaiéi jólétének én kulturális színvonalának emelkedéséről A Szovjetunió Kommunista Pártja tevékenysége és feladatai Daróczi Miklós MB. Agit. Prop. Oszt;

Next

/
Thumbnails
Contents