Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-12 / 37. szám

4

V

1936. február 12.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Milliós megtakarítás,

az exportlehetőségek: jobb Eefibasználésa — a Tisza Cipőgyár vállalásában

NAGYSZERŰ felajánlást tettek a Tisza Cipőgyár dolgozói. Olyan nagyhorderejű — milliós értékük mellett is — reális célokat tűztek maguk elé. melyeknek megvalósítása feltételezi a munka élem járó szervezését, s az üzem munkáskollektívájának rrrunkakedvére, szeretetére épül.

A vállalásokban döntő helyet kap a rhűszaki fejlesztésre alapozott önköltségcsökkentés, s az exportlehetőségek fokozottabb kihasználása. Egyszerű intézkedésekkel százezres kiadásoktól mentik meg a vállalatot. így a gumicipők készítésénél keletkező túlfolyásból regenerálót készítenek, — melyet alapanyagként újra felhasználnak. Ez 320.000 forintos megtakarítást jelent. A gumicsizma kapták zárószerkezetének átalakításával háromszorosára növelik élettartamukat. Ez maga 240.000 forint megtakarítás. Ezekhez hasonlóan számtalan pontban sorolják fel a termelés kihasználására váró tartalékait. Sokat fejlődik a technika. Automatizálják a sarokfelszegező gépet, automata középtalpcsiszoló és borzológépet szerkesztenek, új műhelyt létesítenek a női slyp vászonszandálok gyártására.

A VÄLLALÄS egy pontja leszögezi: „Az exportlehetőségek minél jobb kihasználása érdekében 500 —1000 páros vagy ennél kisebb tételeket is legyártunk rendelőinknek.’' Az 1955-acn > ~ér'*'t -'ol '

rcporósus talp és sarokanyag gyártását üzemszerűen megkezdik és ennek eredményeként — az importanyagot leszámítva — egy év alat mintegy 150.000 dollár értékű importot takarítanak meg a,népgazdaságnak. A választék bővítésével számos "új gyártmányt vezetnek be. Exportárukból másfél millió forinttal túlteljesítik a tervet.

Sokszázezer forintot fordítanak ebben a gyárban is a dolgozók szociális, kulturális igényeinek kielégítésére. A többek között 50 személyes bölcsőde, 75 férőhelyes napközi, új orvosi rendelő épül. tovább folyik a lculturház építése megkezdik az új konyha és étkezde építését. 200.000 forintért új kosárlabda, röplabda és futbalpálya készül.

Javul a vállalat gazdálkodása is. A főkönyvelőség és a pénzügyi osztály dolgozói vállalták, hogy a készletgazdálkodás megszilárdításával az év végéig a forgási sebességet 2 nappal meggyorsítják és negyedévenként a múlt év utolsó negyedévéhez képest kétmillió forinttal csökkentik a forgóeszközök átlagát.

IS apón ta egy vagon répát dolgoz fel terven felül a Szolnoki Cukorgyár

A Szolnoki Cukorgyár dolgozói ■— az elmúlt kampány sikereihez méltó — munkavállalást tettek a második Ötéves terv első esztendejére. Felajánlásukban a többek között a következőket írják: rj-j Az átvétel jó megszervezé- LLJ sével. a répa gondos tárolásával 51 százalékkal csökkentjük a tervünkben előirányzott tárolási és szállítási veszteséget. — Ezzel

280.000 forint értékű nyersanyagot mentünk meg.

mA műszaki tervünkben előírt napi átlagos répafeldolgozási előirányzatot 1 vagonnal túlszárnyaljuk. így a termelékenység 0.4 százalékkal nagyobb lesz. mint a tervezett;

rrr Az önköltség csökkentése !—1 érdekében: a tervezett cukorgyártási veszteséget 1.8 százalékkal csökkentjük 206.000 forint értékben. A melaszban lévő cukormennyiséget a tervezetthez képest 1.2 százalékkal csökkentjük s ez

309.000 forintos megtakarítást eredményez. A karbantartásra előirányzott anyagfelhasználásnál — az anyagok gondos megválogatásával. a használható ócska anyagok bedolgozásával 120.000 forintos megtakarítást vállalunk 50.000 forintot takarítunk meg a feldolgozott menynyiség növelése folytán —. az üzemidő megrövidítésével. Általános költségeinket a tervezetthez képest 80.0*00 forinttal csökkentjük az évre tervezett műszaki intézkedésekkel az 1955-ös évhez képest 883.000 forintos megtakarítást érünk el.

A vállalásban komoly teret kap a dolgozókról való gondoskodás.

PART HÍR

Konferencia Időpontok:

Február 13-án, délelőtt 10 órakora Pártoktatás Házában SZKP története I. évf. megyei propagandista konferencia. Vezeti: Kálmán István elvtárs.

Február 13-án délután 2 órakor MDF tört. I. évf. hallgatói konferencia. Helye: Megyei Tanács I. em. baloldali kisterem. Vezeti: Remete Tibor elvtárs.

Február 16-án délután 4 órakor a Pártoktatás Házában MDP tört. I. évf. hallgatói konferencia. Vezeti: Bencze Ernőné elvtársnő.

munkakörülményeik további javítása. Három műhelyben központi fűtést vezetnek be. 40 darab öltözőszekrényt szereznek be. A mosdók és egészségügyi berendezések felszerelésére 45.000. az egészségház bővítésére 90.000 forintot költenek, kulturális és sportcélra 160.000 forintot.

A gyár dolgozói tehát jobb munkakörülmények között teljesíthetik a tervet és a vállalást.

— A berekfürdői mozi helyiséget

80.000—100.000 forintos költséggel korszerűsítik.

—A jászapáti járási kulturházban

február 5-én jól sikerült táncmulatságot rendezett a községi önkéntes Tűzoltó Egyesület A tiszta bevételt a tűzoltók egyenruhájának felújítására fordítják.

— A jászberényi járás MNDSZ asszonyai kultúrműsorral készülnek a Nemzetközi Demokratikus Nőnapra. Jászíényszarún a „Pál utcai fiúk”. Jánoshidán „A lányok lázadása” című színművet mutatják be. Jászárokszálláson ezideig 200. Jánoshidán 73 új taggal erősítették az MNDSZ szervezeteket.

Mesterséges bcrjfctcrelf; s jászapáü RUutetea? TSZ-Siea

í/ ünn Jászapáti határában, nem messze a kövesúttól, hosszú lapos épületek nyújtózkodnak. Elől a lóistálló mé{7 vakolatlan, mögötte vagy háromszáz lépésnyire fekszik a tehénistálló, s nem messze tőle jobbra van egy épület, itt vannak a kisborjúk.

Magas, nyúlánk, fekete lány szalad keresztül az udvaron. Megszólítjuk: a Icisbocíkat szeretnénk látni.

— Azt lehet — mondja. Szemében elevenség, kedvesség tüzel, s mindjárt meg is értjük, miért'örült látogatásunknak annyira, ö a kisborjuk gondozója, Solymossl Teréz, akiről már írtunk egyszer, s alá, a közelmúltban „Kiváló állattenyésztő” kitüntetést kapott.

Bevezet a kisborjúk szállására. Két-három helyiségen megyünk keresztül, amíg bejutunk egy tágasabb istállóba. Elkerített rész mögött nyüzsögnek itt a borjúk. Kezesek, láváncsian szaglászva tartják felénk nedves orrukat, s hagyják, hogy megvalxirgassuk széles homlokukat. Csak akkor ugranak riadtan félre, ha már megsőkallják a barátkozást. A csinos állatgondozónő közibük furakszik, s sorra mindegyikről elmondja, mennyi idős. mik a főbb tulajdonságai.

— Ez a Baske, ez a Viol. — Alig bír lépni közöttük, úgy látszik, azt hiszik, elérkezett az evés ideje.

— Egyhetes korukig hagyjuk szopni, utána kezdjük a mesterséges táplálást. Először tiszta fejt tejjel, liésőbb azt egyre nagyobb mennyiségű szeparált tejjel kever jük. Hat hétig kapják ezt a keveréket, utána tisztán szeparált tejet, de akkor már kezdjük hozzászoktatni a takarmányhoz.

L' lég hűvös van itt, nem fáznak meg a kisborjúk? — kérdezzük, mire Solymossl Teréz elnézően mosolyog.

— Egy-két fokos hidegben tartjuk, sőt napCfs időben most is kizavarjuk őket a szabadba, hogy edződjenek. nagyfokú szervezeti

szilárdságot biztosít nekik, óvja a betegségektől.. Eddig általában az volt a hiba. hogy az emberek a saját hőérzékenységükhöz mérve állapítottak meg, jó-e az istáüó vagy sem. Sok helyen télen, nyáron, zárm tartották az ablakokat, ajtókat. Gondolván, ha ők fáznak, a

jószág is fázik, Pedig az bírja és szereti a szabad levegőt, igényli a természetszerű tartást. A meleg, párás, szellőzetlen istállóban könynyen gümőkórt kap a jószág.

Mintha leckét mondana fel, de nemcsak eméletileg ilyen biztos a dolgában, hanem gyakorlatilag is. A kisborjúk valóban szépek. Ennek az eleven barna lánynak nemcsak esze, meg keze, de szíve is van a munkájához.

Ezután a tehénistállóba megyünk át. Útközben Solymossi elvtársnő megmutatja, miből szopnak a borjúk. Hosszú lécre akasztott bádogkannák, melyekből erős gumitőgy nyúlik ki — ez táplálja őket,

Mindjárt ki is próbálunk egyet. A kis Csengő január 16-án látta meg a napvilágot, csak nemrég kezdte a mesterséges táplálkozást, még nem vitték át a többiekhez. Mikor látja a szürke pléhedényt, azt se tudja, mit csináljon örömében, ugrál, vékony kis farkával akkorákat csapkod, mint egy meglett tehén.

L' zután megnézzük az anyját.

^ Az „öreg Csengő” szép simaszőrű, egyeneshátú állat, nagy nyugalommal harsogtatja a takar, mányt. Feje felett fekete tábla hirdeti: 17 liter tejet ad naponta.

— Igen — mondja — 17 liter tejet ad, ha hagynánk a „kis Csengőt” szopni, mind kiszopná, — Aztán kacagva hozzáteszi: — Tán el is rontaná a gyomrát, túltáplálni se jó egy borjút. A kis Csengő 8 és fél liter tejet kap naponta, a fele tejhozam megmarad.

— így hát a mesterségesen nevelt kisborjúk feleannyiba kerülnek, mintha végig szopnának.

— Igen és amellett sokkal erősebbek, szívósaibbak.

— Tehát két legyet ütöttek eov csapásra.

— És mégis milyen nehéz volt bevezetni.

Ezt már Gömöri Károly elvtárs. az Alkotmány TSZ elnöke mondja később, amikor a termelőszövetkezet székházában felkeressük.

em sokkal a Központi Ve- Vezetőség 1955. júniusi harozata után vetette fel az egyedi takarmányozással egyidőben a mesterséges borjúnevelés kérdését Mudri Mihály, a tsz mezőgazdásza. Az állatgondozók idegenkedtek,- W

csak a többletmunkát látták benne. A párttagoknak komoly meggyőző munkát kellett végezniök. amíg eljutottak odáig, hogy immel-ámmal nekikiezdtek. Mudri elvtárs maga járt az élen, mindent megmagyarázott, sőt megmutatott. Nagy segítséget talált id. Solymossi Istvánban, aki 1945-ös párttag, s aki az első perctől kezdve szilárdan kiállt a zootechnika eme két vívmánya mellett. Persze később már szégyelltek a makacsságukat azok, akik ellenkeztek, amikor a 4—5 literes istállóátlag 9 literre emelkedett. A fejési átlag most is 10 liter.

Gömöri elvtárs elmondotta még, hogy jelenleg 19 borjút nevelnek mesterségesen, s a napokban adott át Solymossi elvtársnö 14 növendéket további nevelésre Ezeknek már nincs szükségük tejre. A mesterséges borjúnevelés 50 százalékos költségmegtakarítást jelent. Gömöri elvtárs ezután a szarvasmarhaállomány fejlesztéséről beszélt. Elmondta, hogy van néhány kiselejtezendő tehenük. Részint a közös állomány szaporulatából, részint vásárlással pótolják az állományt. Persze nem akarnak 6—7000 forintot adni egy tehénért. Maguk nevelik ki az utánpótlást. A származásilag igazolt, legjobb tehenek üszőborjúit vásárolják meg, 200—250 forintért már kapnak egy borjút, olcsón felnevelik, és a borjú a helyi adottságokhoz alkalmazkodva, kiváló tenyészállattá fejlődik.

A jászapáti Alkotmány TSZ tag' jainak kezdeményezése dicsé-' retre és követésit méltó. Jelentős mértékben hozzájárul a szarvasmarhatenyésztés költségeinek csökkentéséhez, a jövedelmezőség fokozásához. Van azonban egy megjegyzésünk. Az egészséges utódok neveléséhez az is szükséges, hogy a borjú ne érintkezzék az anyjával. A föccstejtől ugyan nem kapja meg a betegséget, de ha a tehén gümőkóros, szopás közben a csecstől, és iia a tehén még meg is nyalja a borjút, a nyáltól is megfertőződik. Ezért célszerű, ha már ez első naptól kezdve, természetesen 10—12 napig a fóc'Stejjel, de már itatjuk a borjúkat. így minden előfeltétele megvan annak, hogy egészséges utódokat nevelhessünk és értékes tenyészállatokkal gyarapíthassuk a szarvasmarhaállományt

HERCZEGH LÄSZLC

Elu'azott a Manyar Dolgozók Pártját küídjtís^e a Szovíeiunió Kommun sta Parija XX. kongresszusára

Pénteken reggel a Nyugati pályaudvarról elutazott Moszkvába a Magyar Dolgozók Pártjának küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára. A küldöttség vezetője Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP K''zponti Vezetőségének első titkára, a Politikai Bizottság tagja; a küldöttség tagjai: Kovács István és Szálai Béla elvtársak, az MDP Központi Vezetőségének

titkárai, a Politikai’ Bizottság tagjai.

Búcsúztatásukra a pályaudvaron megjelent a párt és a kormán'’ több vezetője: Apró Antal, Ács Lajos, Hegedűs András, Melás József, Buta István, Piros László és Vég Béla elvtárs.

Megjelent az elutazásnál J. V. Andropov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

A megye szerveseit dolgosói egyemberként állnak a Szakszervezeti Világszövetség mellett

GIUSEPPE Dl VITTORIO

a Szakszervezeti Világszövetség Elnökének

RÓMA

Szolnok m|jpye szervezett dolgozói a Szakszervezeti Világszövetség Titkársága ausztriai tevékenységének betiltását és rendőri megszállás alatt tartását felháborodással vették tudomásul, és tiltakozó szavukat emelik fel az osztrák kor mány ezen intézkedése ellen. Az osztrák kormány néhány hónappal ezelőtt ünnepélyesen jelentette ki teljes semlegességét és most koholt vádak alapján a Szakszerevezeti Világszövetség Titkárságának működését betiltja. Ezen ténykedése súlyos megsértése a népek demokratikus jogainak és egyben támadás a béke ellen.

Szolnok megye szervezett dolgozói ismerik a Szakszervezeti Világszövetség eddig kifejtett következetes és fáradhatatlan munkáját a dolgozók jogainak megvédése, a munkásegység megteremtése érdekében. A megye szervezett dolgozói egyemberként állnak a Szakszervezeti Világszövetség mellett. Biztosítjuk a Szakszervezeti Világszövetséget, hogy valamennyi szervezett dolgozónk őszinte szolidaritásással és ragaszkodással áll mögötte. Kívánjuk, hogy a Szakszervezeti Világszövetség még aktívabb harccal erősítse a világ dolgozóinak egységét cs harcoljon a béke megerősítéséért.

Éljen a Szakszervezeti Világszövetség, a világ dolgozóinak mindenkor fáradhatatlan harcosa és ügyének védelmezője:

A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa Sebestyén János elnök

Az Osztrák Köztársaság Kormánya Elnökének

BÍCS

Ausztria kormánya 8 hónappal ezelőtt ünnepélyesen hitet tett a semlegességi politika mellett és hivatalosan megengedte a Szakszervezeti Világszövetség Ausztriában való tartózkodását. Ma pedig a kormány belügyi szerve betiltotta a Szakszervezeti Világszövetség tevékenységét Ausztria területén. Helyiségeit rendőri megszállás alatt tartja, intézkedéseket foganatosított annak munkatársaival szemben. Az osztrák kormány ezen intézkedésével a népek demokratikus jogait megsértette, valamint a béke erői ellen intézett támadást.

A Szakszervezeti Világszövetség tevékenységéi Szolnok megye szervezett dolgozói ismerik. E szervezet mindenkor harcosan kiállt és védelmezte a dolgozók jogait, fáradhatatlanul harcolt a béke megszilárdításának ügyéért. Tevékenysége sohasem sértette bármilyen társadalmi rendszeren alapuló kormányok belügyeit.

Szolnok megye szervezett dolgozói ezért az osztrák Belügyminisztériumnak intézkedését önkényesnek tartják és tiltakozó szavukat emelik fel ellene. Kérik az osztrák kormányt, hogy a Belügyminisztérium ezen intézkedését bírálja felül, tegye megfontolás tárgyává és helyezze hatályon kívül. Biztosítsa a Szak szervezeti Világszövetségnek az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadott jogai gyakorlását.

A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa Sebestyén János elnök

(Folytatás a 3-ik oldalról)

vábbi három százalékos növekedédését, s amellett a mezőgazdaság szocialista átszervezésében is jelentős lépést tegyünk előre.

— A költségvetésben előirányzott összeg helyes felhasználásának elsősorban a termelőszövetkezeti parasztságunk további erősödését, boldogulását, termelőszövetkezeteink segítségét, erősítését, szilárdítását. továbbfejlesztését kell céloznia. hogy 1956-ban még több termelőszövetkezetünk váljék példamutatóvá. vonzóvá — mondotta.

— A termelőszövetkezetekről való gondoskodás mellett államunk komoly segítséget nyújt az egyénileg dolgozó parasztságnak is. Ezt célozza a gépállomások útján nyújtandó fokozottabb segítség, a nemesített vetőmaggal, műtrágyával, növényvédő szerelékei való jobb ellátás. a szerződéses termeltetés, a szerződéses állattenyésztés, apaállatokkal való ellátás, ingyenes állatorvosi kezelés és egyebek

— Az állam segíti az egyénileg dolgozó parasztságunkat, de egyben el is várja, hogy egyéni parasztságunk addig is. amíg el nem határozza magát a szövetkezeti gazdálkodásra. a gondos, ió gazda módján művelje földiét, minél több állatot tenyésszen és kötelezettségeinek teljesítésével viszonozza államunk segítségét.

A múlt év növénytermelési és állatenyésztési eredményeinek ismertetése után hangsúlyozta:

A Földművelésügyi Minisztérium és a mezőgazdasági szervek 1955-ben komoly erőfeszítéseket tettek. hogy a terrnelószövetk”tek gazdálkodása megjavuljon. példamutatóvá vállon, hogy a párt márciusi határozatának megfelelően a termelőszövetkezeti mozgalom egyhelyben topogását felszámoltuk és a szövetkezeti mozgalom fejlesztése nagyobb arányban meginduljon Ezek az erőfeszítések, valamint a szövetkezetekben tömörült dolgozó parasztság jobb. szorgalmasabb munkája. termelési eredményei segítették elő. hogy 1955-ben jelentősen — több. mint hatvanezer családdal és háromszáznyolcvanezer katasztrális holddal — nőtt a termelőszövetkezetek tagsága és területe.

Az eredmények mellett van néhány olyan tünet, amely arra figyelmeztet, hogy nincs minden rendben. Különösen megmutatkozott ez az őszi hónapokban. Egyes termelőszövetkezeteinkben lazult a munkafegyelem, amit az is bizonyít, hogy a termelőszövetkezetek őszi terményeik betakarításával elmaradtak, s nem végezték el időben az őszi szántás-vetési munká'atokat sem.

— Az elkövetkezendő időben mezőgazdasági szerveink igen szívós és lelkiismeretes munkájára van szükség ahhoz, hogy a meglévő régi és új termelöszövetketelnket minél előbb megszilárdíthassuk és számszerűleg is tovább fejlesszük, hogy végrehajtsuk a párt és a kormány azon határozatát, amely kimondja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem járhat terméskieséssel, hanem a -termelésnek ebben az időszakában is növekednie kell.

A munkában több segítséget kell nyujtaniok gépállomásainknak is. Vitathatatlan, hogy gépállomásaink munkájában komoly javulás van, de tevékenységük ma még nem mulatja eléggé a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai megszilárdításáért való felelősséget.

Tisza József javasolta, hogy az országgyűlés a legelőknek a ty'-armá'i ve'látás s'emponttiSV.^! i*ren fontos megjavítására a költségvetési ‘ámogatás keretét tízmillió forintul emeljei fel.

— Annak tudatában, h$gy az Ál'ami Gazdaságok Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a mezőgazdasági szervek

dolgozói átérzik a ráiuk háruló feladat nagyságát, a költségvetést elfogadom. (Taps.)