Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-12 / 37. szám

1896, -február 12,

SZOLNOK MEG LEI NÉPLAP

I

Az országgyűlés költségvetési vitája

(Folytatás az 1-ső oldalról)

Dolgozó népünk egészségvédelmének fokozása és exportunk növelése végett gyógyszeriparunk az idén 27,6 százalékkal termel többet, mint tavaly.

Kiemelkedő jelentőség-e lesz a Tetrán nevű gyógyszer gyártásának, amely hatásában felülmúlja a penicillint és a sztrcptomicint.

E gyógyszer kilogrammja mintegy ezer dollárt ér.

A gumiipar 18 százalékkal több gépkocsi-köpenyt és 11,4 százalékkal több gumicsizmát fog gyártani, mint tavaly.

A minisztérium beruházásai közül jelentőségénél fogva kiemelkedik a Szovjetunió hathatós segítségévei felépülő atomreaktorunk, mellyel hazánkban is megalapozzuk az atomenergia békés célokra történő felhasználását.

A minisztérium költségvetése egészségvédelmi, szociális, kulturális célokra mintegy 55 millió forintot Irányoz elő. Ebből az összegből fogják felépíteni a Nagytétényi Gumigyár 75 férőhelyes óvodáját, a Kőbányai Gyógyszertár mosdóját, a Zalai Kőolajipari Vállalat fürdőjét, éttermét és konyháját, a November 7 Erőmű éttermét és kultúrotthanát, a Budapesti Kénsavgyár központi öltözőjét és mosdóját és más hasonló létesítményeket.

Földvári elvtárs ezután arról beszélt, hogy a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium vállalatai tavalyi eredménytervüket lényegesen tű lteljesítet téli. Az idei terv teljesítéséhez már az indulásnál jó feltételeket biztosítottak. Földvári elvtárs a nyereségbefizetési terv további reális emelésére javasolta, hogy az országgyűlés ötmillió forinttal növelje a minisztérium nyerés égbe-fizetési előirányzatát.

Ezután részletesen beszélt a Borsodi Vegyilkor^Jpnátnál tapasztalható lemaradásokról és elemezte ezeknek az okait. A költségvetést elfogadta. (Taps.)

A következő felszólaló Csergő János elvtárs, kohó- és gépipari miniszter volt,

Csergő János:

Kohó- és gépiparunk tervei a* új, fejlettebb technika alhalmavására épültek

Csergő János kohó- és gépipari miniszter szólalt fel ezután.

Bevezetőben a kohó- és gépipari üzemek elmúlt évi eredményeiről beszélt; Az üzemek 1955. évi termelési tervüket 104,9 százalékra teljesítették. Az eredmények értékét fokoza az a körülmény, hogy az előző évhez képest lényegesen nagyobb feladatokat kellett megoldani;

— Munkásosztályunk lelkesedését, alkotóerejének kibontakozását világosan mutatja az újítások, észszerűsí tések megnövekedett száma, valamint a húsz budapesti üzem kezdeményezésére megindult és széles tömegeket megmozgató hatalmas munkaverseny. Ezek is világosan mutatják, hogy a magyar munkásosztály a helyén áll, reá lehet számítani, munkája a mi legbiztosabb aranyalapunk;

A még meglevő hiányosságokról szólva elsőként említette, hogy olyan nagy vállalatok maradtak adósak a tervteljesítésben, mint a Salgótarjáni Acélárugyár, a Budapesti Szerszámgépgyár, a Wilhelm Pieck Vagon* és Gépgyár és nem utolsósorban a Klement Gottwald Villamossági Gyár. Még mindig általánosnak mondható a hóvégi rohammunka, a túlóráztatás, az ütemes termelés hiánya. Hibák mutatkoznak a eelejt alakulása terén is. A kooperációs kötelességek elhanyagolása számos fontos cikk termelésében okozott elmaradást. Sok helyütt felütötte fejét a normacsalás, a normalazítás, ami pedig köztudomású, hogy milyen hátrányosan beolyásolja a termelékenység emelkedését, végső soron az életnívó növekedését. Komoly hibák vannak az Importanyagokkal való takarékoskodás terén is. Kevés még a műszakilag megalapozott anyagnorma, technológusaink sem fordítanak kellő gondot az anyagtakarékosságra. Ennek a helyzetnek véget leéli vetni, érvényt kell szerezni a legnagyobb fokú takarékoskodásnak;

— Megígérhetem — folytatta —, hogy erőnket nem kímélve tovább fogunk küzdeni a hibák kijavításáért és még jobb eredmények eléréséért;

A kohó- és gépipar előtt álló legfontosabb feladatokról szólva elmondottá: a tárca üzemeinek 1956. évi teljes termelése 11,2 százalékkal emelkedik a múlt évihez képest. Ezen belül a mezőgazdasági gépgyártás 17 százalékkal, a közlekedési eszközök gyártása 17 százalékkal, a traktorgyártás 26 százalékkal, a szerszámgépgyártás 14 százalékkal növekszik.

— E feladatainkat a munka termelékenységének jelentős emelése és az önköltség állandó csökkentése mellett kell végrehajtani. Tervünk az ú.i, a fejlettebb, a kulturáltabb technika alkalmazására épült. Feladataink végrehajtása sokkal alaposabb, elmélyültebb munkát, ésszerűbb intézkedéseket, átfogó szervezeti munkát, kulturált műszaki tevékenységet és magasszínvonalú gazdálkodási munkát igényel. A magasabb termelési feladatokat a Központi Vezetőség novemberi határozatának megfelelően magasabb műszaki szinten kell megoldani.

Elmondotta, hogy hatalmas dieselesitési programnak a kiindulási esztendeje az idei év, mert nehéziparunk, bányászatunk, építő- és könnyűiparunk. kereskedelmünk szállítási problémái, mezőgazdaságunk gépesítése mind élesebben veti fel az üzemeltetés gazdaságosságának kérdését. A kohó- és gépipar másik döntő területe a szerszámgépgyártás továbbfejlesztése. A szerszámgépgyártás a gépipar szíve, ez biztosítja iparunk számára a korszerű megmunkálógépeket. Az elkövetkezendő időszak célkitűzései között elsőrendű feladat, hogy az öntödék viszonylagos elmaradottságát felszámoljuk, mert ez egész gépiparunk továbbfejlesztésének egyik alapvető feltétele.

— Hosszasan lehetne sorolni a kohó- és gépipar feladatait — folytatta. — Itt van például az exporttevékenység rendkívüli jelentősége. Tárcánk az ország legnagyobb exportőrje. Mint ilyennek méltóan meg kell állni helyét a világpiacon. A gyártás színvonalának, kultúrájának jelentős megjavítása mellett sokkal rugalmasabban kell foglalkoznunk a külföldi piaccal, mint eddig. Le kell rögzíteni a szállítási határidőket, mint ahogy Rákosi elvtárs mondotta: szívesen kell fogadni az olyan megrendeléseket is, amelyek nemeseik nagy szériára, hanem egyes darabok előállítására vonatkoznak Részletesen lehetne foglalkozni a mezőgazdaság gépesítésével Ebben a tekintetben Központi Vezetőségünk ez évi februári ülése megfelelő útmutatást adott. Ennek alapján határozott léptekkel előre kell haladni az egyes mezőgazdasági munkafolyamatok komplex-gépesítése területén.

Ezután ismertette, hogy ebben az évben újtípusú magnetofon, rádió, továbbá televízió, cikcakk varrógép, nikkelezett tűzhely, új típusú írószerek, játékok, háztartási gépek és elektromos háztartási készülékek szerepelnek a minisztérium tervében. Szólt arról a hatalmas fejlesztési feladatról, amely egyik leggyorsabban fejlődő iparágunk, a nagy múlttal rendelkező híradástechnika előtt áll. Hangsúlyozta: a kohászatnak ebben az évben viszonylag kisebb mértékű termelésnövekedést kell elérnie. így mód

nyűik megjavítani a munkát a minőség, a programszerűség és az egyenletes kiszállítás területén.

Ezután rámutatott, hogy minden feltétel adva van a feladatok végrehajtásához. — Rendelkezésünkre áll a Szovjetunió tapasztalatainak kimeríthetetlen kincsestára, rendelkezünk pártunk és kormányunk biztos, szilárd irányításával és olyan hatalmas erővel, mint dolgozóink lelkesedése, áldozatkész munkája. Nekünk erre az alkotókészségre az eddiginél is jobban kell támaszkodni. A magyar munkások, műszakiak mindenkor megbecsülést szereztek hazánk iparának. Az eddigieknél jobban kell élnünk a dolgozó tömegek aktivitásával, fel kell használnunk kezdeményezéseiket, helyes irányba, kell vezetni a munkaversenyt;

— Külön szeretnék szólni műszaki értelmiségünkhöz — folytatta. — Büszkék lehetünk arra, hogy soraikból olyan nagyszerű alkotók kerültek ki, mint JpdLk Ányos, Kandó Kálmán, Bródi Imre, akik világhírnevet szereztek a magyar műszaki gárdának. Mai mérnökeink, technikusaink legyenek méltóak a nagy elődökhöz. Tartsák szemük előtt, hogy most nem a tőkéseknek, hanem saját hazájuk felvirágoztatásáért, a nép felemelkedéséért fejtik ki tudásukat. Kezüket nem köti meg, mint a múltban — például a híradástechnikai iparban — a külföldi érdekeltségek kényszere, hanem szabadon szárnyalhat alkotóerejük. Még több önálló, új konstrukciót várunk tőlük. Azt várjuk, hogy kezdeményező, példamutató és irányító parancsnokai legyenek az újnak, a műszaki haladásnak. Sokat várunk az új fiatal műszaki gárdától, akikkel — elismerem — nem foglalkoztunk kielégítően. Mindent el fogunk követni, hogy ezt az új értelmiséget felkaroljuk, tehetségüket kibontakoztassuk. Bizonyos, hogy a magyar műszaki gárda méltó lesz elődei hírnevéhez. Uj munkastílust, fokozott lelkesedést várunk közgazdászainktól és adminisztrátorainktól is. A szorgalmas, odaadó és fontos munkájuk után járó megbecsülés nem fog elmaradni.

— Mindent' el fogunk követni, hogy megfelelő irányítást biztosítsunk üzemeink számára és a dolgozókra támaszkodva megfeleljünk a várakozásnak.

— Feladataink végrehajtásának fontos feltétele, hogy mindennapi tevékenységünkké váljon a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás. Szocialista termelés, szocialista gyárvezetés nem képzelhető el a dolgozók szociális-, kulturális- és munkakörülményeinek állandó, szakadatlan javítása nélkül. Ebben az évben 35 millió forintot fordítunk a további munkásvédelmi és szociális beruházásokra. De csak beruházásokkal nem lehet megoldani ezt a kérdést. A gyárak vezetői részéről körültekintő gondoskodásra van szükség. Az ilyen vezetőt szeretik, becsülik és segítik az öntudatos dolgozók tömegei.

Befejezésül hangsúlyozta, hogy a tárca költségvetése a legnagyobbfokú és mindenre kiterjedő takarékoskodás figyelembevételével készült el és kérte a forgóalap húszmillió forintos csökkentésének figyelembevételével a kohó- és gépipari tárca 1956. évi költségvetésének elfogadását;

Tissa József elvtárs felszólalása

Tisza József képviselő a Földművelésügyi Minisztérium, valamint az Állami Gazdaságok Minisztériuma költségvetéséről szólt:

Kanményuink az 1956. évi állami költségvetésben komoly összeget, a költségvetés összkiadásának tízegészkettőtízed százalékát fordítja közvetlenül a mezőgazdaság fej" lesztésére és pénzellátására — mondotta. — Ezen túlmenően az olyan beruházásokkal is, mint a tiszalökd vízlépcső, a keleti főcsatorna, vagy máét a fokozottabb műtrágyagyártás, további többszázmillió forintos beruházással akarja biztosítani kormányunk a pártnak azt a határozatát, amely szerint a mezőgazdasági termelés területén is meg kell szüntetni az elmaradást és állandóan fokozni kell a hozamokat mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben.

Tisza József elsőnek az állami gazdaságok munkáját említette.

— Állami gazdaságaink munkájában az utóbbi évek során komoly javulás tapasztalható, s meg vannak az előfeltételek ahhoz, hogy a hozzájuk fűzött várakozásnak meg is feleljenek, — mondotta.— 1955-ben a többéves szívós munka következtében gazdálkodásukban komoly

lépést tettek előre. Múlt évi terméseredményeikkel felülmúlják gazdálkodásuk bármelyik esztendejének eredményeit.

— Javult a helyzet az állattenyésztés területén is, nemcsak a száimszerűsében, hanem a hozamokat illetően is.

—■ Van bizonyos eredmény az önköltség csökkentés terén is, de korántsem olyan, mint amilyenek a tehetőségek. Állami gazdaságainkban általában nem érvényesül még a messzemenő takarékosság, a költségek csökkentésére való tervszerű szívós törekvés.;

— Kétségtelen, hogy országos átlagban az állami gazdaságok kenyérgabonatermelési szintje nőtt. ennek ellenére az önköltség nem hogy csökkent, hanem a tervezetthez képest országos átlagban emelkedett. Különösen indokolatlanok a magas termelési költségek azért is. mert állami gazdaságaink a mezőgazdaság területén országosan is a a legjobban korszerűsített, gépesített nagyüzemek Véleményem szerint azonban a baj ott van. hogy a gépek kihasználása nem megfelelő. hogy egyes beívelten még a legelemibb agro. vagy zoótechnikai követelmények betartása körül is bei van.

Rámutatott, hogy az eléri ered-A megyei párt-végrehajtó bizottság munkájáról

(Folytatás a 2-üfc oldalról)

A beszámoló második része a megyei párt-végrehajtó bizottság munkájával foglalkozott. Részletezte a kádermunkával, kollektív vezetéssel, bírálattal kapcsolatos tapasztalatokat. A kádermunkával összefüggően többek között a következőket ismertette. Nem kis eredmény az, hogy az elmúlt év során a Központi Vezetőség segítségével közel négyszáz kádert küldtünk falusi munkára, többségüket termelőszövetkezetbe. Ezt a munkát igyekeztünk következetesen véghezvinni. Nem zárkóztunk el még attól sem, hogy MB osztályvezetőt. járási titkárt vigyünk a tsz élére. Láttuk azt, hogy termelőszövetkezeteinket csak úgy tudjhk gyorsan megszilárdítani, ha élükön tapasztalt, hozzáértő káderek állanak.

Kétségtelen, hogy ezek az eredmények igen jelentősek. Ennek ellenére azt is látnunk kell, hogy vannak a kádermunkának még fogyatékosságai is. Ilyen például a káderekkel való foglalkozás, érdeklődés problémáik iránt és nevelésük. Ezen a téren többet kell tenni a jövőben. Munka közben és rendszeresen tanítani kell a kádereket. Gyakorlatban kell megmutatni nekik, hogyan, milyen módszerrel fogjanak egy-egy feladat megoldásához, megszervezéséhez. Érdeklődni kell ugyanakkor az eddiginél sokkal jobban egyéni problémáik, munkával kapcsolatos nehézségeik iránt is. De nem szabad a munkájukban, magatartásukban észlelt hibákat sem elhallgatni — ezek leküzdésében szintén segíteni kell.

A beszámoló ezután azzal foglalkozott, hogy jobban kell törődni az idős párttagokkal. Kérjék ki véleményüket, segítségüket egy-egy fontos kérdésben. Ugyanakkor arra Is szükség van, hogy több gondot, fordítsanak rájuk a párt vezetői, még fokozottabb megbecsülést biztosítsanak számukra.

A beszámoló ezután a kollektív vezetés tapasztalatainak ismertetésére tért át. Megállapította többek között, hogy ezen a téren is van jelentős előrehaladás az elmúlt évekhez képest. Néhány kérdésben azonban ez még nerp kielégítő. Például nem eléggé támaszkodik a pártbizottsági tagokra a végrehajtó bizottság, holott ezek az elvtársak gazdag tapasztalattal rendelkeznek és igen sokat tudnának segíteni.

A végrehajtó bizottságon belül a probléma elsősorban a napirendi pontok megállapításánál van. Általában a gazdasági, főleg pedig a mezőgazdasági kérdések túlsúlyban vannak, ugyanakkor a párt belső életével, a pártpolitikai munkával, a dolgozók problémáival összefüggő kérdések nem megfelelő arányban kerülnek megtárgyalásra. Ezen a közeljövőben változtat a végrehajtó bizottság.

A beszámoló a kollektív vezetésen belül a végrehajtó bizottság munkamódszerével is foglalkozott. Megállapította, hogy az utóbbi időben e téren is javulás tapasztalható. Konkrétabban nyújtanak segítséget egy-egy területen. Előzetesen alaposan tanulmányozzák azt és így gyűjtenek tapasztalatokat a helyszínen. Ennek alapján adnak útmutatást a munka jobb megszervezésére, különböző nehézségek leküzdésére. További feladatként azt szabta meg a végrehajtó bizottság beszámolója, hogy az értekezletefc és a papírmunka rovására még többet tartózkodjanak kint az elvtársak a dolgozók közt a községekben, termelőszövetkezetekben és így tovább. így biztosítható

ugyanis, hogy a vezetés éJŐ, darren

és konkrét lesz állandóan, nem szakad el az élettől. Hatékonyan tudja segíteni a párt-, állam- és tömegszervezetek és nem utolsósorban a megye dolgozóinak a munkáját. A megyei párt-végrehajtó bizottság törekedjen arra. hogy ezt a munkamódszert a járásokban, városokban, községekben — az élet minden területén alkalmazzák;

A továbbiakban a bírálat-önbirálat alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat elemezte a beszámoló. Rámutatott, hogy a vezetőségválasztások során némileg élénkült a bírálószellem. Számos taggyűlésein a párttagok merészen, de építő formában tárták fel a területükön észlelt hiányosságokat. Ugyanakkor javaslatot is tettek a hjbák kijavítására. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a taggyűléseken a vezetőség beszámolója igen sok helyen önkritikusan elemezte a pártvezetőség munkáját. Ennek ellenére nincs meg a gyökeres fordulat a bírálat területén. Ehhez az szükséges, hogy mind a párt, mind az állami vezetők törődjenek többet a dolgozók alulról jövő bírálataival, jelzéseivel és javaslataival. Használják fel ezeket munkájukban — ne csak formálisan, látszólag értsenek azokkal egyet, hanem kövesse az elhangzott szót minden esetben a tett. Ha a dolgozók ezt tapasztalják, nő a bátorságuk, aktívabbak lesznek és javaslataikkal, bírálataikkal további sikerek kivívását segítik elő. A végrehajtó bizottság harcolni fog a jövőben méginkább ezeknek az elveknek az érvényesítéséért.

így biztosítható ugyanis azoknak a káros jelenségeknek a leküzdése is, amelyek még megtalálhatók egyes helyeken: nem merik, vagy nem akarják kifejteni a'dolgozók véleményüket különböző kérdésekben, félve esetleges megtorlástól.

A végrehajtó bizottság ugyanakkor keményen fellép mindazokkal a vezetőkkel szemben, akik bármilyen formában elfojtják, vagy elfojtani igyekeznek a bírálatot. Ä beszámoló végezetül a következőket szabta meg feladatul. Meg kell értetni minden vezetővel, hogy a bírálat elsatnyulása önelégültségre, súlyos hibáiéra vezet. A segítő, építő bírálat ugyanakkor előreviszi a munkát, növeli a vezetőszervek tekintélyét. Erősíti a párt és a tömegek kapcsolatát, kifejleszti a dolgozók alkotó kezdeményezését, mely nélkül a szocializmus építése nem oldható meg;

A megyei párt-végrehajtó bizottság beszámolója befejezésül megállapította, hogy bár van a pártmunkában előrehaladás, javulás, ezzel nem lehet megelégedni A Központi Vezetőség múlt év novemberi határozata, ezév februári ülése, a második ötéves terv célkitűzései ugyanis újabb nagy feladatokat állítottak a párt és állami szervek elé. Ezért a feladatok megoldása megköveteli a munkában tapasztalható fogyatékosságok

gyors felszámolását. A beszámolót Kálmán István elvtárs a következő szavakkal fejezte be: Meg vagyunk győződve arról, hogy ha a mai pártbizottsági ülésen a pártbizottság tagjai elvtársi bírálatot mondanak és a pártbizottság meghozza a végrehajtó bizottság munkájának megjavítására vonatkozó határozatát, képesek leszünk e feladatok megoldására.

A megyei párt-végrehajtó bizottság beszámolóját élénk vita követte, melyre lapunk folyó hó 1.4-i, keddi számában visszatérünk.

mények ellenére sem lehetünk megelégedve állami gazdaságaink állattenyésztésének eredményeivel. A gazdaságok többségében az állatállomány számára nincs biztosítva megfelelő takarmánybázis, s a meglévő takarmánnyal sem minden esetben takarékosan. ésszerűen gazdálkodnak;

— Állami gazdaságaink még mindig alacsony súlyban adják át^ az államnak a vágásra szánt sertéseket és szarvasmarhákat, aminek az a következménye, hogy kevesebb hús. zsír jut a dolgozók asztalára.

— Nélkülözhetetlenül szükség van arra. — mondotta. *— hogy állami gazdaságaink megteremtsék saját takarmánybázisukat szálas-vizenyős- és abraktakarmányban egyaránt. hogy rendelkezzenek átmenő takarmánykészlettel is.

— Igaz. hogy állami gazdaságainkban 1955-ben már sikerült fokozottabb mértékben alkalmazni a gépi munkát — folytatta. — de semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a magas termelési költségek egvik oka, hogy a rendelkezésükre álló gépek kihasználása alacsony — mind a növénytermelésben, mindaz, állattenyésztésben. Éppen ezért sok még a kézi munka is.

— Növeli a költségeket és a deficiteket az állami gazdaságoknál meglévő túlzott bürokrácia, egyes igazgatóságok meggondolatlan, kapkodó irányítása.

— A párt és a kormány elvárja azt az Állami Gazdaságok Minisztériumától. a gazdaságok vezetőitől, de valamennyi dolgozójától, hogy a költségvetésben előirányzott összeget a takarékosság legmesszebbmenő figyelembevételével, a jó gazda gondosságával úgy használják fel. hogy minden fillér többszörösét adja vissza terményekben és termékekben a népgazdaság számára.

A Földművelésügyi Minisztérium költségvetéséről- szólva rámutatott: az előirányzott összeg azt a célt szolgálta, hogy a minisztérium biztosítsa az 1955. évhez viszonyítva a mezőgazdasági termelés to(Folytatása a 4-ik oldalon)