Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-12 / 37. szám
2 1956. február 1" A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE Aa elmúlt héten ülést tartott a Szolnok megyei pártbizottság. A napirenden a Központi Vezetőség L955. márciusi és júniusi határozatának végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok, továbbá a megyei párt-végrehajtó bizottság munkája szerepelt. A napirend előadója Kálmán István elvtárs. a megyei pártbizottság másodhtkára volt. Kálmán István elviére a V. B. beszámolóját a következőkben ismertette-A Központi Vezetőség 1955. márciusi határozata óta az ipari termelés egyes területein vannak eredményeink. Ismeretes, hogy 1954. évben megyénk ipari termelése egyhelyben topogott, sőt nem egy üzemben a termelés, a munkafegyelem jelentősen visszaesett. Ebben az 1955-ös esztendő sorén van némi változás, azonban fordulatról beszélni még nem lehet. A minisztériumi ipar legnagyobb üzemel teljesítették, sőt nem egy közülük túlteljesítette az évi tervet, ennek ellenére nagy lemaradás van. Több üzem elmaradt az éves terv teljesítésében, például a Jászberényi Aprítógépgyár, a Törökszentmiklósi Bamevál és így tovább. A megyei párt-végrehajtó bizottság a meglévő hibák és a jelentős lemaradás ellenére is úgy értékeli, hogy a minisztériumi ipar az 1955-ös esztendőben eredményesen dolgozott. Rendszeresebben, behatóbban foglalkozzunk ipari prob émákkal Kálmán István elvtárs ezután a tapasztalatok részletes elemzésére tért át. Beszélt többek között arról, hogy a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése terén az üzemekben még mindig komoly hiányosságok vannak, melyek öszszefüggenek a megyei párt-végrehajtó bizottság munkájának hiányosságaival. Ezután beszédét így folytatta: Nehezen akarjuk tudomásul venni, hogy az elmúlt néhány esztendő alatt jelentősen megváltozott a megye arculata, mert a három- és ötéves terv során számos országos jelentőségű nehézipari üzem épült fel megyénkben. Ez megköveteli tőlünk az ipari problémákkal való rendszeresebb, behatóbb foglalkozást. így biztosítható javulás az önköltség, termelékenység és a minőség területén. Kálmán István elvtárs ezután aláhúzta, hogy a második ötéves tervben a termelés növekedését elsősorban a termelékenység növelésén keresztül kell biztosítani, mert új munkaerők munkába állítására tudvalévőén korlátolt lehetőségek vannak. Felhívta a figyelmet, hogy mennyi lehetőség van a termelékenység növelésére, Például a gépek tervszerű és folyamtosa kihasználása egyes üzemekben tűrhetetlenül alacsony. Csak egy üzemet nézzünk, az Építőipari Vállalatot, ahol a lega'acsonyabb. A III. negyedévben mindössze 10,8 százalék volt. A gépek kihasználása- pedig a munkatermelékenység irányába hat. Ugyanakkor csökkenti az építkezés költségeit. összefügg a termelékenységgel a munkafegyelem megszilárdítása is. Ezzel kapcso’atban megállapította a beszámoló, hogy egyes pártszervezeteknél és gazdaságvezetöknéi még mindig nagy a lazaság és a liberalizmus e téren. Még mindig igen magas megyei viszonylatban a mulasztott munkanapok száma és nagy a munkaerő-vándorlás. Hasonló hiányosságok tapasztalhatók a termelékenység és béralap alákulásánád is, egyes helyeken ugyanis a termelékenység alakulása nem haladja meg, vagy csak alig, az egy munkásra jutó kereset növekedőét. Ezen is sürgősen változtatni kell, a termelékenységnek meg kell előznie az egy munkásra jutó kereset növekedését. Az önköltségcsökkentési tervvel kapcsolatban Kálmán István elvtárs a következőket mondotta: Megyénk minisztériumi ipara összességében teljesítette önköltségcsökkentési tervét, azonban vannak egyes üzemele, melyek nem teljesítik a betervezett önköltségcsökkentési tervet. A termékek költségének több mint 65 százaléka anyagköltség, sőt vannak üzeme'-■'k. ahol ez a 80 százalékot is meghaladja. Ennek ellenére nem fordítanak erre a fontos kérdésre kellő gondot. Számos üzemünk túllépi az anyagfeihaszná'ásii tervet, illetve az anyagköltséget, ezzel jelentő'en megnöveli a termékek előállítási árát. Például a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár 3,1 százalékkal, a Tiszamenti Vegyiművek 1,8 százalékkal több anyagot használt fel a megengedettnél. Az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani az importanyagokkal való takarékosságra js. Ez vonatkozik többek között az építőiparra, ahol a faanyagok felhasználásánál nem érvényedül megfelelően a takarékosság elve. A műszaki és technikai felesifés lapaszta’afai. A munkaverseny A műszaki és technikai fejlesztéssel kapcsolatban foglalkozott Kálmán elvtárs a műszaki vezetők és a munkások javaslatainak problémáival. Megállapította, hogy a benyújtott javaslatok számával, azok bevezetésével rém lehetünk megelégedve. Még mindig kevés a javaslatok, az újítások száma, de különösen kevés az, melyet a közvetlen termelő munkások nyújtanak be. Ugyanakkor az is komoly hiányosság, hogy a benyújtott és elfogadott javallatok nem kerülnek vagy csak késve kerülnek bevezetésre. 1954-ben például összesen 1699 újítást fogadtak el, ebből azonban mindössze 1317-et vezettek be. 1955-ben valamit javult a helyzet, de még mindig sok a be nem vezetett javaslatok száma. A feladatokat a következőkben jelölte meg a beszámoló: Fel kell lépni a közömbös-ég, bürokratizmus, lélektelen munka ellen. Nagyobb figyelmet kell fordítani a vezetőknek a dolgozók javaslataira. Karolják fel mind a pártszervezetek, mind a szakszervezetek, mind pedig a műszaki vezetők a helyes javaslatokat és segítsenek azok kivitelezésében, bevezetésében. . Ezután a munka versennyel kapcsolatos tapasztalatokat értékelte Kálmán eívtárs a vb. beszámolójában. Megalapította, hogy a szocialista munkaversenynek az elmúlt évben is jelentős szerepe volt abban. hogy a megye több üzeme december 20-a körül már befejezte éves tervét. Noevobb eredményeket lehetne azonban elérni, ha felszámolnák a munkaverseny szervezésében sokszor megnyilvánuló formai izmust és bürokratizmust. Majd beszédét így folytatta: A munkaverseny alapvető formádnak a dolgozók egyéni versenyét, egyéni vállalását. kel! tekinteni. Emellett nagy gondot kel! fordítani a brigádok és üzemrészek közötti párosversenyre is. Ez azonban csak egy-két üzemben volt az elmúlt éviben megvalósítva. Hiányzott a versenynél több üzemiben az elevenség. A műszakiak, a párt- és szakszervezeti vezetők nem gondoskodtak arról, hogy rendszeresen értékeljék és népszerűsítsék az élenjárókat, azok eredményeit, módszereit. Több üzemben már a vállalások elkészítésénél hibát követtek el, nem a de "gőzök egyéni kezdeményezéseire és vállalásaira építették fel az üzem egész vállalását, hanem az irodában néhány vezető dolgozta azt ki és csak ezután ismertették a dolgozókkal. Az ilyen vállalás csak formális és nem mozgósít nagyobb eredmények elérésére. Az a feladat, hogy a formálás versenyszervezés helyett a párt- és szakszervezeti vezetők és műszaki vezetők már most. az év elején gondoskodjanak arról, hogy. a dolgozók egyéni vállalására épülő lelkes, egész üzemet átfogó verseny bontakozzon ki. Tűzzék ki célul ennek során a termelési tervek teljesítésén túl a legfontosabb műszaki mutatók, mint az önköltségcsökkentés, minőségjavítás és az anyagtakarékossági tervek teljesítését is. A továbbiakban a beszámoló a termelés pártirányításáeak megjavítására adott útmutatást. Hangsúlyozta, hogy ezen a téren igen jelentős feladat vár a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjaira, az osztályvezetőkre, akiknek a jövőben az üzemekben a helyszínen kell konkrét segítséget nyújtani, az üzemvezetés tanulmányozása során. Felhívta ezután a pártszervezetek figyelmét arra is. hogy törődjenek többet az üzemi DISZ szervezettel, az ifjúság nevelésével. Ez főleg vonatkozik olyan nagy üzemekre, mint a Jászberényi Fémnvotnó és Lemezárug.yár, a Jászberényi Aprítógéogvár és a Megyei Gépjavító Vállalat. Je’en»ős e’crehal^dns, a »0« me^össövelkeseli ntoxaalotn terén Az Inari problémák elemzése után Kálmán István elvtárs a mezögazüaság terén elért eredményekkel és hiányosságokkal feg'alkozott s megjelölte a legfőbb tenivalőkat. Rámutatott arra, hogy a megyében milyen jelentős sikerek születtek egyrészt a termelőszövetkezetek fejlesztése, másrészt 1953. júniusa után a megvédése területén. Ezeknek a kétségtelenül, rendkívül jelentős sikereknek ellenére azonban vannak hiányosságok, nehézségek is, amelyeket ki kell küszöbölni. A legjelentősebb ezek közül a termelőszövetkezetek megszilárdításának problémája. A párt- és gazdaságvezetés igen Sok termelőszövetkezetben elmaradt a követelményektől. Bár ezen a téren az utóbbi időben elsősorban a vidékre leküldött munkások, tapasztalt vezetők segítségével történt előrehaladás. Bizonyítják ezt olyan tények, mint a gabonatermelésben elért sikerek. 1955-ben ugyanis 1954-hez viszonyítva kenyérgabonából holdanként átlagosan 4 mázsával termeltek többet termelőszövetkezeteink. Ezzel biztosítani tudták, hogy a közös gazdaságok terméshozama meghaladta az egyéni dolgozó parasztokét. Amíg az egyénileg dolgozó parasztok 7,8 mázsás termésátlagot értek el. addig a szövetkezetek 9,3 mázsát holdanként. Ez az eredmény azért is nagyon jelentős, mert az előző években termelőszövetkezeteink egykét mázsával alatta voltak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terméseredményeinek. Kétségtelen, ez az eredmény többek között azzal függ össze, hogy javult a termelőszövetkezetekben a munkafegyelem és a gépi segítség igénybevétele. Ezen a téren azonban még mindig akad bőven tennivaló. Négy, sőt hatéves termelőszövetkezeteink a nagyüzemadta lehetőségek jó felhasználásával még további sikereket érhetnek el. Az állattenyésztéssel kapcsolatban elmondotta Kálmán elvtárs. hogy eredményesen dolgoztak a pártbizottságok és a mezőigazdaság szakirányító szervei. Az elmúlt évben több mint 3000-rel növekedett a szövetkezetek szarvasmarha állománya. Ezzel párhuzamosan a tehenenként! tejtermelés is. Egészében véve tehát szövetkezeteink a múlt esztendőben biztató eredményeket értek el — folytatta Kálmán elvtárs A Központi Vezetőség ez év februárt ülése azonban rámutatott arra, hogy a mezőgazdaságban a teljes fordulat iné? nem következett be és ha nem fokozzuk az eredményeket, fennáll, annak a veszélye, hogy a Központi Vezetőség múlt év júniusi határozatát nem tudjuk maradéktalanul végrehajtani. Megyénkben is fennáll az a veszély, hogy az elmúlt évben elért eredményeket túlértékeljük. Pedig számolnunk kell azzal, hogy a szövetkezetek közt még mindig jelentős számban vannak olyanok, amelyek nem megfelelően gazdálkodnak. alacsonyak a terméseredmények, gyenee az állatállomány és laza a munkafegyelem. Komoly hiányosság a párt-végrehajtó bizottság és a megyei tanács vezetői részéről, hogy az ilyen termelőszövetkezeteket nem segítik megfelelően. Fe‘fet* ál!a>tenyé«i,é,s — jövedelmező gazda kodás Természetesen az elért eredményeket letagadni, vagy elhallgatni nem volna helyes. Ezekre a párt- és gazdaságvezetők a termelőszövetkezetek tagjaival együtt jogosan büszkék lehetnek. Ha csak art nézzük meg, hogy 1953—54- ben rosszabbul gazdálkodtak a szövetkezetek, mint a műit évben, máris látszik, hogy lényeges e’őrehátadás van. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy ez az összehasonlítás le re szereken, meg ne téveszszen senkit. 1953-34-ben ugyanis a jobboldali elhajlás a szövelkezeteket háttérbe szorította. Az osztá’yelleneég támadta. A termelőszövetkezeti vezetők és tagok nem tudták, miként mentenek tovább és ennek következtében visszaesett a gazdálkodás és a munkafery-'Vm. Az 1955. máirc:usi és júniusi határozat tisztázta és megmutatta, hogy. pártunk és kormányunk a termelőszövetkezet fejlesztése me'Iett. a falu szocialista átalakítása mellett áll. A párt és kormány nagyarányú támogatásával már az elmúlt esztendőben az elért eredmények éppen ezért nagyobbak is lehettek volna. Hibát követtünk el például már a múlt évi termelési tervek elkészítésénél. Több helyen ugyanis a'acscnyra tervezték a termésátlagokat és nem tervedé': be a legszükségesebb és legfontosabb agro- és zootedhmkai imtázkedé'eket. Az alacsony tervek túUeljesítése után nagymennyis‘gú terményt osztottak ki .prémiumként, más szövetkezetekben viszont a terméseredmények maradtak el a lehetőségektől. Nem kielégítő az állattenyésztés helyzete sem, az elő irányzott üzemi bevéteket sem teljesítetek. A Központi Vezetőség ez év február 2-i ü’éss ismételten felhívta a fisve’mrt az állattenyésztésre, — különösen a szarvasm-rbatenycsztés fontos-ágára Megállapította, hogy intenzív jövedelmező gazdálkodást, fejlett állattenyésztés, küöinösen red’g fejlett sza-vasmarhatenyésztés nélkül nem lehet elképzelni, Termelősrt)ve%ezeteinkben növelni kell a tenyésztés színvonala mellett a szarvasmarhaállományt is. A továbbiakban rámutatott Ká’mán elvtárs arra a jelentős veszélyre. amely egyes termelőszövetkezeteknél az elmúlt évben megmutatkozott. Nagy volt ugyanis a munkaegység-hígítás. A pártbizottságok ennek megakadályozására tettek ugyan lépéseket, bár nem nagy sikerrel. Most a tervkészítés során olyan tapasztalatok is vannak. hogy a szövetkezeti vezetők a tervezésnél már munkaegységhígítással számolnak. Az egyes munkafolyamatokra ugyanis a szükségnél nasycbb mennviségű munkaegységet irányoznak elő A munkaegységgel való ilyen hanyag gazdálkodás .nem csak a szövetkezet gazdasási eredményeit kisebbíti. hanem rontja a munkamorált és rossz színben tünteti fel. a termelőszövetkezetet az egyénileg gazdálkodók előtt is. Éppen ezért a megyei pártbizottságnak — mutatott rá Kálmán elvtárs, — a járási és városi bizottságoknak és a szakigazgatási szerveknek sokkal nagyobb körültekintéssel kell eljárni már a tervek készítésénél, de az egész évi gazdálkodásnál is és meg kell akadályozni a munkaegység hígítását. A beszámoló további részében a saját erőből való építkezésre, a belső tartalékok feltárására hívta fel a figyelmet. Emellett rámutatott arra is. hogy a termelőszövetkezetek törődjenek többet a termelés költségeinek nyilvántartásával és elemzésével. A szakemberek kísérjék figyelemmel a termelési költségek alakulását. Ne csak a megtermelt mennyiséget vegyék számba, hanem azt is. hogy mibe j kerül, mennyi annak termelési költsége. Ezt. vizsgálják természetesen a párt és gazdasági vezetők is a szakemberek közreműködésével. A végrehai tóbizottság beszámolója bírálta ezután a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságát, ahol a munkát sok esetben a termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatban csak technikai feladatnak tekintik. A gazdálkodás irányítására és magas színvonalú megszervezésére a fejlett termelési módszerek népszerűsítésére és bevezetésére nem fordítanak kellő gondot. Felhívta a figyelmét az igazgatóságnak, hogy az operatív szervező munkát helyezze sokkal jobban előtérbe. Ugyanakkor javasolta. hogy a megye éleniáró szakembereiből. tapasztalt párt- és szövetkezeti vezetőkből brigádokat alakítsanak. melyek tanulmány ' mk és sesitik a gyengébben működő termelőszövetkezetek problémáinak megoldását. Az 1956-os termelőszövetkezeti tervkészítéssel kapcsolatban Kálmán elvtárs a következőket mondotta el. A tervkészítéssel kaocsolatban néhánv nyugtalanító jelenség van. A pillangós takarmányféleségek összterülete igen alacsony. Ugyanígy egyes szövetkezetekben ke\;és területet terveztek kukoricavetés cél iára is. Ezen sürgősen változtatni kell. Ugyanakkor örvendetes dolog, hogy nsgvobb erőfeszítések történjék a jövedelmező üzemágak bevezetésére mint a gyümölcsös. öntözéses termelés halastó létesítés, stb. Itt is azonban még csak a kezdeti leneseket tettük meg, nincs még kellő törekvés több tsz-ünkben a b°lteries gazdálkodás meghonosítására, kiszélesítésére. A párt-Végrehaj tóbizottság beszámolója az állattrnyésztés további fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozta a nők és a fiatalok bevonásának szükségességét." Fel kell venni a harcot minden olyan nézet ellen ame'v a nők. fiatalok lehetőidével függ össze. Ugyanakkor meg kell teremteni a feltételeket -hhoz. ho-v a tehenészetben, általában az állattervésztésben mind a nők. mind a fiatalok munkáinkat zavartalanul el tudják végezni. A fc'íozo'ishb n'ka'infiraig c’ösegíti a terméseredmények növelését Jelentős előrehaladásról lehetett számot adni a pártbizottsági ülésnek a gépesítéssel kapcsolatban. — Megyénkben 20 gépállomás mintegy 160Q erőgéppel áll a közös gazdaságok munkájának támogatására "rendelkezésre. Egyre szaporodnak a különböző munkagépek, melyek esrvre több munkafolyamatot tudnak gépesíteni. A vezetők * harcoljanak továbbra ia a aéüi munka megkedveltetéséért. Ugyanakkor látni kell. hogy a gépesítés előrehaladásával párhuzamosan csökken a lóállomány szerepe. —ezért törekedjenek arra termelőszövetkezeteink is. hogy állománykeretük a gépesítés arányában csökkenjen. A mezőgazdaság soronlévő feladatai közül a következőket jelölte meg a végrehajtóbizottság beszámolója. Elsősorban is a Közponponti Vezetőség útmutatása nyomán ebben az évben a mezőgazdaság terméseredményeit 3 százalékkal kell növelni az elmúlt évhez viszonyítva. Vannak, akik lebecsülik ezt a számot. Úgy gondolják, hogy ez a növekedés. — mely helvenként ettől eltérően jóval magasabb is lehet — nem okozhat különösebb gondot. Ez az elgondolás helytelen. Hasonló helytelen felfogás következménye volt például hogy az elmúlt évben kenyérgabonából több járásban nem teljesítették az állami tervet. Ez főleg vonatkozik a kunszentmártoni. tiszafüredi és törökszentmiklósi járásokra és Mezőtúr városra. Fontos tehát mind a iövő évi kenyerünk biztosítása, mind a terméshozam 3 százalékos növelése érdekében, hogy már most megtegyék a szükséges intézkedéseket a kenyérgabona tavaszi ápolására. —* gyomtalanítására, feítrágyázására, Ahol erre szükség van. a talajvíz levezetésére. Meg " kell szervezni a DISZ fiatalok bevonásával, hogy mikor az idő megenyhül, mindenhonnan elvezessék a talajvizet, fel kell készülni a felfagyás elleni munkára: hengerezésre. és egyéb szükséges intézkedésekre. Emellett tavaszbúza vetésével pótolni kell a kiesést. A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a fejtrágyázáshoz szükséges műtrágya rendelkezésre áll. Több termelőszövetkezet van azonban, ahonnan még nem igényelték ezt. mutatja, hogy nem látják megfelelően a műtrágya alkalmazásának szükségességét és fontosságát A pártszervezetek lépjenek fel ez ellen a .helytelen nézet ellen, s | termelőszövetkezeteink vegyék igénybe a szükséges műtrágyát. Készüljenek fel az vegyszeres gyomirtásra is. Már most kössék meg a tsz-ek a szerződést, hogy a munkát időben meg lehessen kezdeni. Arra is ügyelni kell ugyanakkor, hogy a kukorica termesztés céljára elegendő terület álljon rendelkezésre és a többségét négyzetesen vessék) A szántó 18—20 százalékán kukorica legyen vetve, ha kell a tavaszi árpa és zab rovására is A gépi kapálásra szintén fel kell készülni. A termelőszövetkezetek számszerűségével kapcsolatban a következőkkel foglalkozott a beszámoló: Megállapította, hogy egyre több a példamutatóan gazdálkodó termélőszövetkezetek száma. Ezt a dolgozó parasztok látják, az elért eredmények alapján mind többen és többén győződnek meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. E2t bizonyítják az elmúlt év eredményei 's. 47 mezőgazdasági tsz és 30 termelőszövetkezeti csoport alakult. A régi és az új tsz-ekbe. tszcs-be 9554 család tizenegyezerkilencszázhat tag 45.988 kát. hold földdel lépett be az elmúlt évben. A végrehaitóbizotlságnak az a véleménye, hogv megfelelő felvilágosító munkával tovább kell folytatni minden járásban a termelőszövetkezetek számszerű és területi gyarapítását. Vannak azonban olyan tapasztalatok, hogy egyes helyeken nem fordítanak erre megfelelő figyelmet A feilesztés legjobb módszerének azt tartja a végrehajtóbizottság. hogy a termelőszövetkezet tagsása vegye ki a részét az agitációból. Az eddig elért sikerek is azt mutatják, hogy ahol a termelőszövetkezet* tagok agitáltak és nem helyettesítették őket a különböző szervek alkalmazottaival, ott az eredmény nagyobb volt. Végül arra Is felhívta a figyelmet a beszámoló hosv a párt és gazdasági vezetők fordítsanak nagyobb gondot az elmúlt években megalakult és ezután megalakuló termelőszövetkezetek munkájának politikai és gazdasági segítésére, szilárdítására. (Folytatás a 3-i'k oldalon)
