Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-12 / 37. szám

2 1956. február 1" A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE Aa elmúlt héten ülést tartott a Szolnok megyei pártbizottság. A napirenden a Központi Vezetőség L955. márciusi és júniusi határoza­tának végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok, továbbá a megyei párt-végrehajtó bizottság munkája szerepelt. A napirend előadója Kál­mán István elvtárs. a megyei párt­­bizottság másodhtkára volt. Kál­mán István elviére a V. B. beszá­molóját a következőkben ismer­tette-A Központi Vezetőség 1955. már­ciusi határozata óta az ipari terme­lés egyes területein vannak ered­ményeink. Ismeretes, hogy 1954. év­ben megyénk ipari termelése egy­helyben topogott, sőt nem egy üzemben a termelés, a munkafegye­lem jelentősen visszaesett. Ebben az 1955-ös esztendő sorén van némi változás, azonban fordulatról be­szélni még nem lehet. A miniszté­riumi ipar legnagyobb üzemel tel­jesítették, sőt nem egy közülük túlteljesítette az évi tervet, ennek ellenére nagy lemaradás van. Több üzem elmaradt az éves terv telje­sítésében, például a Jászberényi Aprítógépgyár, a Törökszentmiklósi Bamevál és így tovább. A megyei párt-végrehajtó bizottság a meglé­vő hibák és a jelentős lemaradás ellenére is úgy értékeli, hogy a mi­nisztériumi ipar az 1955-ös eszten­dőben eredményesen dolgozott. Rendszeresebben, behatóbban foglalkozzunk ipari prob émákkal Kálmán István elvtárs ezután a tapasztalatok részletes elemzésére tért át. Beszélt többek között arról, hogy a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése terén az üzemekben még mindig komoly hiányosságok vannak, melyek ösz­­szefüggenek a megyei párt-végre­hajtó bizottság munkájának hiá­nyosságaival. Ezután beszédét így folytatta: Nehezen akarjuk tudomásul ven­ni, hogy az elmúlt néhány esztendő alatt jelentősen megváltozott a megye arculata, mert a három- és ötéves terv során számos országos jelentőségű nehézipari üzem épült fel megyénkben. Ez megköveteli tőlünk az ipari problémákkal való rendszeresebb, behatóbb foglalko­zást. így biztosítható javulás az önköltség, termelékenység és a mi­nőség területén. Kálmán István elv­társ ezután aláhúzta, hogy a máso­dik ötéves tervben a termelés nö­vekedését elsősorban a termelé­kenység növelésén keresztül kell biztosítani, mert új munkaerők munkába állítására tudvalévőén korlátolt lehetőségek vannak. Fel­hívta a figyelmet, hogy mennyi le­hetőség van a termelékenység nö­velésére, Például a gépek tervszerű és folyamtosa kihasználása egyes üzemekben tűrhetetlenül alacsony. Csak egy üzemet nézzünk, az Épí­tőipari Vállalatot, ahol a lega'acso­­nyabb. A III. negyedévben mind­össze 10,8 százalék volt. A gépek kihasználása- pedig a munkaterme­lékenység irányába hat. Ugyanak­kor csökkenti az építkezés költsé­geit. összefügg a termelékenységgel a munkafegyelem megszilárdítása is. Ezzel kapcso’atban megállapította a beszámoló, hogy egyes pártszer­vezeteknél és gazdaságvezetöknéi még mindig nagy a lazaság és a li­beralizmus e téren. Még mindig igen magas megyei viszonylatban a mulasztott munkanapok száma és nagy a munkaerő-vándorlás. Ha­sonló hiányosságok tapasztalhatók a termelékenység és béralap alá­­kulásánád is, egyes helyeken ugyan­is a termelékenység alakulása nem haladja meg, vagy csak alig, az egy munkásra jutó kereset növeke­dőét. Ezen is sürgősen változtatni kell, a termelékenységnek meg kell előznie az egy munkásra jutó kere­set növekedését. Az önköltségcsök­kentési tervvel kapcsolatban Kál­mán István elvtárs a következőket mondotta: Megyénk minisztériumi ipara összességében teljesítette ön­­költségcsökkentési tervét, azonban vannak egyes üzemele, melyek nem teljesítik a betervezett önköltség­csökkentési tervet. A termékek költségének több mint 65 százaléka anyagköltség, sőt vannak üze­me'-■'k. ahol ez a 80 százalékot is meghaladja. Ennek ellenére nem fordítanak erre a fontos kérdésre kellő gondot. Számos üzemünk túllépi az anyagfeihaszná'ásii ter­vet, illetve az anyagköltséget, ezzel jelentő'en megnöveli a termékek előállítási árát. Például a Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Gép­gyár 3,1 százalékkal, a Tiszamenti Vegyiművek 1,8 százalékkal több anyagot használt fel a megenge­dettnél. Az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani az import­anyagokkal való takarékosságra js. Ez vonatkozik többek között az épí­tőiparra, ahol a faanyagok felhasz­nálásánál nem érvényedül megfe­lelően a takarékosság elve. A műszaki és technikai felesifés lapaszta’afai. A munkaverseny A műszaki és technikai fejlesz­téssel kapcsolatban foglalkozott Kálmán elvtárs a műszaki vezetők és a munkások javaslatainak prob­lémáival. Megállapította, hogy a be­nyújtott javaslatok számával, azok bevezetésével rém lehetünk meg­elégedve. Még mindig kevés a ja­vaslatok, az újítások száma, de kü­lönösen kevés az, melyet a közvet­len termelő munkások nyújtanak be. Ugyanakkor az is komoly hiá­nyosság, hogy a benyújtott és elfo­gadott javallatok nem kerülnek vagy csak késve kerülnek beveze­tésre. 1954-ben például összesen 1699 újítást fogadtak el, ebből azon­ban mindössze 1317-et vezettek be. 1955-ben valamit javult a helyzet, de még mindig sok a be nem veze­tett javaslatok száma. A feladato­kat a következőkben jelölte meg a beszámoló: Fel kell lépni a közöm­bös-ég, bürokratizmus, lélektelen munka ellen. Nagyobb figyelmet kell fordítani a vezetőknek a dol­gozók javaslataira. Karolják fel mind a pártszervezetek, mind a szakszervezetek, mind pedig a mű­szaki vezetők a helyes javaslatokat és segítsenek azok kivitelezésében, bevezetésében. . Ezután a munka versennyel kap­csolatos tapasztalatokat értékelte Kálmán eívtárs a vb. beszámolójá­ban. Megalapította, hogy a szocia­lista munkaversenynek az elmúlt évben is jelentős szerepe volt ab­ban. hogy a megye több üzeme de­cember 20-a körül már befejezte éves tervét. Noevobb eredményeket le­hetne azonban elérni, ha felszámol­nák a munkaverseny szervezésében sokszor megnyilvánuló formai iz­must és bürokratizmust. Majd be­szédét így folytatta: A munkaver­­seny alapvető formádnak a dolgo­zók egyéni versenyét, egyéni válla­lását. kel! tekinteni. Emellett nagy gondot kel! fordítani a brigádok és üzemrészek közötti párosversenyre is. Ez azonban csak egy-két üzem­ben volt az elmúlt éviben megvaló­sítva. Hiányzott a versenynél több üzemiben az elevenség. A műsza­kiak, a párt- és szakszervezeti ve­zetők nem gondoskodtak arról, hogy rendszeresen értékeljék és népsze­rűsítsék az élenjárókat, azok ered­ményeit, módszereit. Több üzem­ben már a vállalások elkészítésénél hibát követtek el, nem a de "gőzök egyéni kezdeményezéseire és válla­lásaira építették fel az üzem egész vállalását, hanem az irodában né­hány vezető dolgozta azt ki és csak ezután ismertették a dolgozókkal. Az ilyen vállalás csak formális és nem mozgósít nagyobb eredmények elérésére. Az a feladat, hogy a for­málás versenyszervezés helyett a párt- és szakszervezeti vezetők és műszaki vezetők már most. az év elején gondoskodjanak arról, hogy. a dolgozók egyéni vállalására épülő lelkes, egész üzemet átfogó verseny bontakozzon ki. Tűzzék ki célul en­nek során a termelési tervek telje­sítésén túl a legfontosabb műszaki mutatók, mint az önköltségcsökken­tés, minőségjavítás és az anyagta­­karékossági tervek teljesítését is. A továbbiakban a beszámoló a terme­lés pártirányításáeak megjavításá­ra adott útmutatást. Hangsúlyozta, hogy ezen a téren igen jelentős feladat vár a megyei párt-végre­hajtó bizottság tagjaira, az osztály­­vezetőkre, akiknek a jövőben az üzemekben a helyszínen kell konk­rét segítséget nyújtani, az üzemve­zetés tanulmányozása során. Fel­hívta ezután a pártszervezetek fi­gyelmét arra is. hogy törődjenek többet az üzemi DISZ szervezettel, az ifjúság nevelésével. Ez főleg vo­natkozik olyan nagy üzemekre, mint a Jászberényi Fémnvotnó és Lemez­­árug.yár, a Jászberényi Aprítógéo­­gvár és a Megyei Gépjavító Válla­lat. Je’en»ős e’crehal^dns, a »0« me^össövelkeseli ntoxaalotn terén Az Inari problémák elemzése után Kálmán István elvtárs a me­­zögazüaság terén elért eredmények­kel és hiányosságokkal feg'alkozott s megjelölte a legfőbb tenivalőkat. Rámutatott arra, hogy a megyében milyen jelentős sikerek születtek egyrészt a termelőszövetkezetek fejlesztése, másrészt 1953. júniusa után a megvédése területén. Ezek­nek a kétségtelenül, rendkívül je­lentős sikereknek ellenére azonban vannak hiányosságok, nehézségek is, amelyeket ki kell küszöbölni. A legjelentősebb ezek közül a terme­lőszövetkezetek megszilárdításának problémája. A párt- és gazdaság­­vezetés igen Sok termelőszövetke­zetben elmaradt a követelmények­től. Bár ezen a téren az utóbbi idő­ben elsősorban a vidékre leküldött munkások, tapasztalt vezetők segít­ségével történt előrehaladás. Bizo­nyítják ezt olyan tények, mint a gabonatermelésben elért sikerek. 1955-ben ugyanis 1954-hez viszo­nyítva kenyérgabonából holdanként átlagosan 4 mázsával termeltek többet termelőszövetkezeteink. Ez­zel biztosítani tudták, hogy a közös gazdaságok terméshozama megha­ladta az egyéni dolgozó parasztokét. Amíg az egyénileg dolgozó parasz­tok 7,8 mázsás termésátlagot értek el. addig a szövetkezetek 9,3 mázsát holdanként. Ez az eredmény azért is nagyon jelentős, mert az előző években termelőszövetkezeteink egy­két mázsával alatta voltak az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok terméseredményeinek. Kétségtelen, ez az eredmény többek között azzal függ össze, hogy javult a termelő­­szövetkezetekben a munkafegyelem és a gépi segítség igénybevétele. Ezen a téren azonban még mindig akad bőven tennivaló. Négy, sőt hatéves termelőszövetkezeteink a nagyüzemadta lehetőségek jó fel­­használásával még további sikere­ket érhetnek el. Az állattenyésztéssel kapcsolat­ban elmondotta Kálmán elvtárs. hogy eredményesen dolgoztak a pártbizottságok és a mezőigazdaság szakirányító szervei. Az elmúlt év­ben több mint 3000-rel növekedett a szövetkezetek szarvasmarha állomá­nya. Ezzel párhuzamosan a tehe­nenként! tejtermelés is. Egészében véve tehát szövetkezeteink a múlt esztendőben biztató eredményeket értek el — folytatta Kálmán elv­­társ A Központi Vezetőség ez év februárt ülése azonban rámutatott arra, hogy a mezőgazdaságban a teljes fordulat iné? nem követke­zett be és ha nem fokozzuk az ered­ményeket, fennáll, annak a veszé­lye, hogy a Központi Vezetőség múlt év júniusi határozatát nem tudjuk maradéktalanul végrehajta­ni. Megyénkben is fennáll az a ve­szély, hogy az elmúlt évben elért eredményeket túlértékeljük. Pedig számolnunk kell azzal, hogy a szö­vetkezetek közt még mindig jelen­tős számban vannak olyanok, ame­lyek nem megfelelően gazdálkod­nak. alacsonyak a terméseredmé­nyek, gyenee az állatállomány és laza a munkafegyelem. Komoly hi­ányosság a párt-végrehajtó bizott­ság és a megyei tanács vezetői ré­széről, hogy az ilyen termelőszövet­kezeteket nem segítik megfelelően. Fe‘fet* ál!a>tenyé«i,é,s — jövedelmező gazda kodás Természetesen az elért eredmé­nyeket letagadni, vagy elhallgatni nem volna helyes. Ezekre a párt- és gazdaságvezetők a termelőszö­vetkezetek tagjaival együtt jogosan büszkék lehetnek. Ha csak art nézzük meg, hogy 1953—54- ben rosszabbul gazdálkodtak a szövetkezetek, mint a műit évben, máris látszik, hogy lényeges e’őre­­hátadás van. Vigyáznunk kell azon­ban arra, hogy ez az összehasonlí­tás le re szereken, meg ne tévesz­­szen senkit. 1953-34-ben ugyanis a jobboldali elhajlás a szövelkezete­­ket háttérbe szorította. Az osztá’y­­elleneég támadta. A termelőszövet­kezeti vezetők és tagok nem tud­ták, miként mentenek tovább és en­nek következtében visszaesett a gazdálkodás és a munkafery-'Vm. Az 1955. máirc:usi és júniusi hatá­rozat tisztázta és megmutatta, hogy. pártunk és kormányunk a termelő­­szövetkezet fejlesztése me'Iett. a falu szocialista átalakítása mellett áll. A párt és kormány nagyarányú támogatásával már az elmúlt esz­tendőben az elért eredmények ép­pen ezért nagyobbak is lehettek volna. Hibát követtünk el például már a múlt évi termelési tervek elkészítésénél. Több helyen ugyanis a'acscnyra tervezték a termésátla­gokat és nem tervedé': be a leg­szükségesebb és legfontosabb agro- és zootedhmkai imtázkedé'eket. Az alacsony tervek túUeljesítése után nagymennyis‘gú terményt osztottak ki .prémiumként, más szövetkeze­tekben viszont a terméseredmények maradtak el a lehetőségektől. Nem kielégítő az állattenyésztés helyzete sem, az elő irányzott üzemi bevéte­­ket sem teljesítetek. A Központi Vezetőség ez év február 2-i ü’éss ismételten felhívta a fisve’mrt az állattenyésztésre, — különösen a szarvasm-rbatenycsztés fontos-ágá­ra Megállapította, hogy intenzív jö­vedelmező gazdálkodást, fejlett ál­lattenyésztés, küöinösen red’g fej­lett sza-vasmarhatenyésztés nélkül nem lehet elképzelni, Termelősrt)­­ve%ezeteinkben növelni kell a te­nyésztés színvonala mellett a szarvasmarhaállományt is. A továbbiakban rámutatott Ká’­­mán elvtárs arra a jelentős ve­szélyre. amely egyes termelőszövet­kezeteknél az elmúlt évben meg­mutatkozott. Nagy volt ugyanis a munkaegység-hígítás. A pártbizott­ságok ennek megakadályozására tettek ugyan lépéseket, bár nem nagy sikerrel. Most a tervkészítés során olyan tapasztalatok is van­nak. hogy a szövetkezeti vezetők a tervezésnél már munkaegység­­hígítással számolnak. Az egyes munkafolyamatokra ugyanis a szükségnél nasycbb mennviségű munkaegységet irányoznak elő A munkaegységgel való ilyen hanyag gazdálkodás .nem csak a szövetke­zet gazdasási eredményeit kisebbí­ti. hanem rontja a munkamorált és rossz színben tünteti fel. a terme­lőszövetkezetet az egyénileg gaz­dálkodók előtt is. Éppen ezért a megyei pártbizottságnak — muta­tott rá Kálmán elvtárs, — a járá­si és városi bizottságoknak és a szakigazgatási szerveknek sokkal nagyobb körültekintéssel kell el­járni már a tervek készítésénél, de az egész évi gazdálkodásnál is és meg kell akadályozni a munka­egység hígítását. A beszámoló további részében a saját erőből való építkezésre, a belső tartalékok feltárására hívta fel a figyelmet. Emellett rámuta­tott arra is. hogy a termelőszö­vetkezetek törődjenek többet a ter­melés költségeinek nyilvántartásá­val és elemzésével. A szakemberek kísérjék figyelemmel a termelési költségek alakulását. Ne csak a megtermelt mennyiséget vegyék számba, hanem azt is. hogy mibe j kerül, mennyi annak termelési költsége. Ezt. vizsgálják természete­sen a párt és gazdasági vezetők is a szakemberek közreműködésé­vel. A végrehai tóbizottság beszámo­lója bírálta ezután a megyei ta­nács mezőgazdasági igazgatóságát, ahol a munkát sok esetben a ter­melőszövetkezetek megszilárdításá­val kapcsolatban csak technikai fel­adatnak tekintik. A gazdálkodás irányítására és magas színvonalú megszervezésére a fejlett termelé­si módszerek népszerűsítésére és bevezetésére nem fordítanak kellő gondot. Felhívta a figyelmét az igazgatóságnak, hogy az operatív szervező munkát helyezze sokkal jobban előtérbe. Ugyanakkor java­solta. hogy a megye éleniáró szak­embereiből. tapasztalt párt- és szö­vetkezeti vezetőkből brigádokat ala­kítsanak. melyek tanulmány ' mk és sesitik a gyengébben működő termelőszövetkezetek problémáinak megoldását. Az 1956-os termelőszö­vetkezeti tervkészítéssel kapcsolat­ban Kálmán elvtárs a következő­ket mondotta el. A tervkészítéssel kaocsolatban néhánv nyugtalanító jelenség van. A pillangós takar­mányféleségek összterülete igen ala­csony. Ugyanígy egyes szövetke­zetekben ke\;és területet terveztek kukoricavetés cél iára is. Ezen sür­gősen változtatni kell. Ugyanakkor örvendetes dolog, hogy nsgvobb erő­feszítések történjék a jövedelmező üzemágak bevezetésére mint a gyü­mölcsös. öntözéses termelés halas­tó létesítés, stb. Itt is azonban még csak a kezdeti leneseket tettük meg, nincs még kellő törekvés több tsz-ünkben a b°lteries gazdálkodás meghonosítására, kiszélesítésére. A párt-Végrehaj tóbizottság beszá­molója az állattrnyésztés további fejlesztésével kapcsolatban hang­súlyozta a nők és a fiatalok bevo­násának szükségességét." Fel kell venni a harcot minden olyan nézet ellen ame'v a nők. fiatalok lehe­tőidével függ össze. Ugyanakkor meg kell teremteni a feltételeket -hhoz. ho-v a tehenészetben, általá­ban az állattervésztésben mind a nők. mind a fiatalok munkáinkat zavartalanul el tudják végezni. A fc'íozo'ishb n'ka'infiraig c’ösegíti a terméseredmények növelését Jelentős előrehaladásról lehetett számot adni a pártbizottsági ülés­nek a gépesítéssel kapcsolatban. — Megyénkben 20 gépállomás mint­egy 160Q erőgéppel áll a közös gazdaságok munkájának támogatá­sára "rendelkezésre. Egyre szapo­rodnak a különböző munkagépek, melyek esrvre több munkafolyama­tot tudnak gépesíteni. A vezetők * harcoljanak továbbra ia a aéüi munka megkedveltetéséért. Ugyan­akkor látni kell. hogy a gépesítés előrehaladásával párhuzamosan csökken a lóállomány szerepe. —­­ezért törekedjenek arra termelő­szövetkezeteink is. hogy állomány­­keretük a gépesítés arányában csök­kenjen. A mezőgazdaság soronlévő fel­adatai közül a következőket jelöl­te meg a végrehajtóbizottság be­számolója. Elsősorban is a Közpon­­ponti Vezetőség útmutatása nyomán ebben az évben a mezőgazdaság terméseredményeit 3 százalékkal kell növelni az elmúlt évhez viszo­nyítva. Vannak, akik lebecsülik ezt a számot. Úgy gondolják, hogy ez a növekedés. — mely helvenként ettől eltérően jóval magasabb is le­het — nem okozhat különösebb gon­dot. Ez az elgondolás helytelen. Ha­sonló helytelen felfogás következ­ménye volt például hogy az elmúlt évben kenyérgabonából több járás­ban nem teljesítették az állami tervet. Ez főleg vonatkozik a kun­szentmártoni. tiszafüredi és török­szentmiklósi járásokra és Mezőtúr városra. Fontos tehát mind a iövő évi kenyerünk biztosítása, mind a terméshozam 3 százalékos növelése érdekében, hogy már most megte­gyék a szükséges intézkedéseket a kenyérgabona tavaszi ápolására. —* gyomtalanítására, feítrágyázására, Ahol erre szükség van. a talajvíz le­vezetésére. Meg " kell szervezni a DISZ fiatalok bevonásával, hogy mi­kor az idő megenyhül, mindenhon­nan elvezessék a talajvizet, fel kell készülni a felfagyás elleni munkára: hengerezésre. és egyéb szükséges intézkedésekre. Emellett tavaszbúza vetésével pótolni kell a kiesést. A Földművelésügyi Minisztérium tájé­koztatása szerint a fejtrágyázáshoz szükséges műtrágya rendelkezésre áll. Több termelőszövetkezet van azonban, ahonnan még nem igényel­ték ezt. mutatja, hogy nem látják megfelelően a műtrágya alkalmazá­sának szükségességét és fontossá­gát A pártszervezetek lépjenek fel ez ellen a .helytelen nézet ellen, s | termelőszövetkezeteink vegyék igénybe a szükséges műtrágyát. Ké­szüljenek fel az vegyszeres gyom­irtásra is. Már most kössék meg a tsz-ek a szerződést, hogy a munkát időben meg lehessen kezdeni. Arra is ügyelni kell ugyanakkor, hogy a kukorica termesztés céljára ele­gendő terület álljon rendelkezésre és a többségét négyzetesen vessék) A szántó 18—20 százalékán kuko­rica legyen vetve, ha kell a tava­szi árpa és zab rovására is A gé­pi kapálásra szintén fel kell ké­szülni. A termelőszövetkezetek számsze­rűségével kapcsolatban a követke­zőkkel foglalkozott a beszámoló: Megállapította, hogy egyre több a példamutatóan gazdálkodó termélő­­szövetkezetek száma. Ezt a dolgozó parasztok látják, az elért eredmé­nyek alapján mind többen és töb­bén győződnek meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. E2t bizo­nyítják az elmúlt év eredményei 's. 47 mezőgazdasági tsz és 30 termelő­szövetkezeti csoport alakult. A ré­gi és az új tsz-ekbe. tszcs-be 9554 család tizenegyezerkilencszázhat tag 45.988 kát. hold földdel lépett be az elmúlt évben. A végrehaitóbizotl­­ságnak az a véleménye, hogv meg­felelő felvilágosító munkával tovább kell folytatni minden járásban a termelőszövetkezetek számszerű és területi gyarapítását. Vannak azon­ban olyan tapasztalatok, hogy egyes helyeken nem fordítanak erre meg­felelő figyelmet A feilesztés leg­jobb módszerének azt tartja a vég­rehajtóbizottság. hogy a termelő­­szövetkezet tagsása vegye ki a ré­szét az agitációból. Az eddig elért sikerek is azt mutatják, hogy ahol a termelőszövetkezet* tagok agitál­tak és nem helyettesítették őket a különböző szervek alkalmazottaival, ott az eredmény nagyobb volt. Vé­gül arra Is felhívta a figyelmet a beszámoló hosv a párt és gazdasá­gi vezetők fordítsanak nagyobb gondot az elmúlt években megala­kult és ezután megalakuló terme­lőszövetkezetek munkájának politi­kai és gazdasági segítésére, szilárdí­tására. (Folytatás a 3-i'k oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents