Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-04 / 30. szám
4 SZOLNOK StSGYBS NÉPLAP I960, február 4. „A /lap levelezői írjanak bátran, lelkesen — A Saoh»ok megyei Néplap levelezőinek megyei tamámkozésám elhangzóit felszólalások — Lapunk tegnapi számában közöltük a Szolnok megyei Néplap levelezőinek megyei tanácskozásáról szóló beszámolónk első részét. Gál Gyula elvtársnak a lsp szerkesztőbizottsága vezetőjének a bsszédét. A szünetet követő vitában igen sokan felszólaltak, elmondták levelezői munkájuk módszereit, hasznos javaslatokat adtak a lap szerkesztéséihez, bírálták a szerkesztőség munkáját Csömör János, a Szolnoki Járműjavító ÜV. dolgozója arról beszélt, hogy a sajtó az egyik legerősebb kapocs a do1 gőzök széles tömegei és a párt között, ezért a lap további fejlődését segíteni a levelekkel szép feladat. Felhívta a szerkesztőség ügyeimét arra. hogy az iparban használatos szakmai kifejezések pontos közlésére ügyeljen. Ezen a téren ugyanis hibákat tapasztalt. Szabó Andrásné, a mezőtúri Béke TSZ kormánykitüntetett tehenész? elmondotta, hogy sohasem felejti el a cselédsors megaláztatásait, s jó munkával igyekszik köszönetét mondani a pártnak, a Szovjetuniónak megváltozott életéért. Eddig is szép eredményeket értek el a tehenészetben. Országos viszonylatban a harmadik helyen vannak. Előbbre szeretnénk lépni — mondotta. — Nem kapnak azonban elég támogatást a tsz vezetőségétől, melynek több tagja levelezői munkáját is igyekezett korlátozni. ,.Sokszor elcsüggedtem, akkor Csótó Géza elvtárs bátorított Turkevéröl, hogy levelezzek továbbra is a lappal Vele már régóta kapcsolatban vagyok. Azt javaslom. hogy a levelezők ne csak a lappal, hanem egymással is váltsanak levélét’*. Kónya Ferenc, a szolnoki kertvárosi általános iskola tanítója arra kérte a szerkesztőséget és a levelezőket, hogy többet foglalkozzanak a lap hasábjain a békemozgalommal. „Ez mindenkinek személy szerint is ügye, hiszen a béke alapvető feltétele a nyugodt alkotó munkának, hazánk virágzásának" — mondotta. Éltető Jenő, a Mezőtúri Mezőgazdasági Technikum DISZ szervezetének titkára arról beszélt, hogy — ha nem is régen levelező kora gyermekségétől kezdve kapcsolatban van a lappal, résztvett annak terjesztésében. Arra kérte a szerkesztőséget, indítson ifjúsági rovatot a munkás, paraszt és tanuló fiatalság egymáshoz történő közelebb hozása és nevelése céljából Csontos Sándor szolnoki általános iskolai tanár azt javasolta, hogy a lap ismertesse a munkásmozgalom lelkesítő, nagyszerű hagyományait mind helyi, mind pedig országos viszonylatban; Id. Lengyel Mihály, a jászladényi Táncsics TSZ tagja, öreg kommunista elmondotta, hogy a múltban hiába vette kezébe a tollat a munkás, vagy a cseléd, senki meg nem hallgatta, senki el nem olvasta írását s nem is közölték egyetlen lapban sem. A felszabadulás után azonban minden dolgozó bátran kezébe vehette a tollat. Ő így is tett. 1945 óta levelez a Szabad Néppel s évek óta a Néplappal. „Levelezői munkám során — mondotta —- sokat tanultam s azt tanultam meg leginkább, hogy mindig a% igazságot kell megírni. Erre tanltom unokámat is, akinek —- öreg koromra való tekintettel — útadoan majd a levelezés gondját.“ Hali Imre szolnoki úttörő, úttörő rovatot kért s bátran bírálta a s -'erkesztőséget, hogy lényegtelenebb Kérdéseket előtérbe helyezve elhanyagolta ezt a területet. Takács Albert, a Jászberényi Ap'1 tógépgyár dolgozója ígéretet tett. hogy havonta két-feót tartalmai? lev Jet ír a gyár életéről. Dömötör Albert, a cserkeszöllői Béke TSZ elnökhelyettese elmondta, hogy régen nem írt a lapnak. Sok tennivalója közben megfeledkezett róla. Most új elnököt kapott a tsz, könnyebben, jobban megy a mupka. „Látom — mondotta, _ — szükség van arra. hogy ismét írjak s ezzel is segítsem a mezőgazdaság fejlesztését’*. Halász Gyula szolnoki sportlevelező munkamódszerét ismertetve elmondotta, hogy az eltelt évek során- alaposan megismerkedett * megye sportéletével. Ez tette lehetővé, hogy komoly segítséget tudó^ nyújtani a sportrovat rounká; ához. Kérte, hogy a falu sportéletével többét foglalkozzon a lap. Varga János, az újszászi községi DISZ szervezet titkára azt kérte a szerkesztőségtől, hogy jelentessen meg a lapban több természettudományos kérdésekkel foglalkozó cikket. Mlhályfalvl István, a Kisújszállási öntözési- és Talaj javítási Kísérleti Intézet tudományos kutatója arra kérte a levelezőket, hogy miinél többen kapcsolódjanak bele a mezőgazdaság hozamának S százalékos emelését segítő vitába, amely a lap hasábjain folyik. Radócz József, a kunhegyesi tanács végrehajtó bizottságának titkára elmondta, hogy 781 új tággá > gyarapodott az elmúlt évben a községben a tsz-tagok száma. Ebben a lap és a levelezők is segítettek. A jövőben sokkal nagyobb gondot fordít a levelezésre, s emellett az olvasók számának gyarapítására is. Karmazsin Mária szajoli úttörő azt kérte, hogy a szerkesztőség foglalkozzon a lapban a továbbtanulás kérdésével is. Ö ugyanis azt tapasztalja, hogy iskolájuk több kiváló tanulója nem akar tovább tanulni. Csőtő Géza, a turkevei Vörös Csillag TSZ tagja, kormánykitüntetett levelező hetenként egy levél megírására mozgalmat kezdeményezett. Gojsza János és Nagypál Béla jászapáti levelezők azonnal csatlakoztak a mozgalomhoz. Hemerka Gyula, a Jászberényi Déryné Kultúrotthon igazgatója elmondotta, hogy a lappal való levelezés jelentős segítséget nyújtott a kultúrotthon életének fellendítéséhez. Dányi János, jásztfényszanri egyénileg dolgozó paraszt a mezőgazdaság terméshozaménak növelése érdekében a műtrágyaeliátás megjavítását kérte. Nagypál Béla, a jászapáti Alkotmány TSZ tagja, levelezői munkájáról számolt be. Elmondotta, hogy az a legjobb módszer, ha a levelezők egy levéiilben csak egy kérdésről fvak, de arról alaposan, körültekintően. Tóth G. József, a jászalsószentgyörgyi tanács végrehajtó bizottságának elnöke pedig arról számolt be, jjogy mielőtt eljött a tanácskozásra, közvéleménykutatást végzett a dolgozók körében. Különösen sokan kérték, hogy az asszonyok munkájával gyakrabban foglalkozzon a lap. Fekete Mária, a Szolnoki Papírgyár dolgozója ígéretet tett, hogy a jövőben nemcsak a sporttal, hanem a gyár életével kapcsolatos leveleket is fog inná. Tóth Imre, a Magyar Dolgozók Pártja Szolnok megyei Végrehajtó Bizottságának oszt. lyvezetője elmondotta, hogy a párt ereje abban van, hogy elszakíthatatlan szálak kötik össze a néppel. A. sajtó, a levelezők tábora is ilyen kapocs. Ezt erősíteni — kötelesség. Leszögezte, hogy a megyei pártbizottság megvédi a levelezőket mindenfajta üldözéstől. írjanak tehát bátran. Van miről írni. Ebben az évben komoly feladatuk várnak ránk. Az ipar terén a termelékenység további növelése, a műszaki fejlesztés, az önköltség csökkentés^, a mezőgazdaságban a terméshozamok 3 százalékos növelése. Ez reális, de nem könnyű f-ladat, s megvalósítása sokat jelent. Ha a kenyérgabona termésátlagát 3 százalékkal tudjuk növelni, pl. Jászapétin, ez tíz vagonnal több termést jelent. Ez a menynyiség Karcag lakosságának egy évi ellátására elegendő. — A nagy célok érdekében <mondotta — a levelezők legyenek élőszóval is agitátorok, segítsenek a pártnak. Ugyanakkor sokkal többet írjanak megváltozott, szép életükről, a munka mindennapi hőseiről, az új élet, a szocializmus építőiről. A hozzászólásokat Gál Gyula elvtárs foglalta össze, majd a legjobb levelezőknek Tóth Imre ’ és Gál Gyula elvtársak díszoklevelet nyújtottak át a megyei párt-végrehajtó bizottság, illetve a Szolnok mégyei Néplap nevében. Igen sok levelező könyvjutalmat kapott; A tanácskozás bezárása után a megjelentek közös ebéden vettek részt, majd a délután folyamán Tisza Filmszínházban megtekintették a „Körhinta" című új magyar filmet; HasznosM az óílattenvész ésl szemlék tapasztalait Az elmúlt évben megyénk minden járásában, városaiban bizottságok alakultak. Ezek megvizsgálták a termelőszövetkezetek állattenyészeteinek helyzetét. Karcagon három ilyen bizottság alakult s a beteleltetést, az etetést, valamint az állatgondozást nézte meg. Ennek során számos hasznos kezdeményezés és módszer került napvilágra. Ezeket a jószággondozás minőségének megjavítása érdekében érdemes lenne széles körben ismertetni. A karcagi Április 4. TSZ-ben Kovács Sándor tehenész társaival 95 tehenet gondoz. A takarmányozást a megfelelő szabványok szerint, a? előírásnak megfelelően végzik. A jószággal gondo an pácolt takarmányt etetnek. Példás rend és tisztaság uralkodik az istállóban. S en nek a lelkiismeretes munkának az az eredménye, hogy Kovács Sándor és tár-ai által gondozott teheneknél a fejési átlag 9,6 liter. Mi ebből a tanulság? Nyilván az hogy lelkiismeretes munkával rövid idő alatt nagymértékben növelhető az állati hozamok mennyisége. A karcagi Szabadság TSZ-nél Osíka{ Mihály süldönevelő is kiválóan látja el feladatát. Az á latokat gondosan takarmányozza, helyüket állandóan tisztán tartja és ami a legfontosabb, az istái lótrágyát nem szórja széjjel, hanem szakaszosan kezeli. Csikai Mihá’y példája jól bizonyítja, hogy elsősorban a jószággondozókon múlik, milyen a rend az ólak környékén. Az állattenyésztési szemlét végző bizottságok számos hibára is rámutattak. A Köztársaság TSZ tehenészetében elhanyagolják a szarvasmarhák gondozását. Az épületeket évek óta nem meszeték, nem tapasztották, az állatok takarmányozása egyoldalú. A Béke TSZ tehenészetében elhanyagolják a növendékállatok megfelelő gondozását Számos helyen hiba van a trágyskeze'.éssel, a takarmányok előkészítésével. Jó lenne, ha az illetékes tsz-ek felhasználnák e szemlék tanulságait és követnék a legjobbak példáját. Készülünk a „Sárvári Endre kulturális- és sportverseny“-re 4 tiszafüredi „Hámán Kató" Termelőszövetkezetben éveken keresztül nem volt DISZ-szervezet. Nem egyszer hangzott el olyan vélemény, hogy ott nem is érdemes megalakítani, mert úgysem lesz életképes. Nem is tettek hát létrehozása érdekében semmit. Az élet azonban rácáfol a tétova, bátortalan emberekre. A tiszafüredi „Hámán Kató” Termelőszövetkezet DISZ-szerv?zetének esetében is ezt tette. A szervezet megalakult, s ha nem tudnánk, hogy ez az esemény csak rövid idővel ezelőtt történt, nem is hinnénk, hiszem a szervezetbe tömörült fiatalok olyan fegyelmezettséggel, olyan tanulnivágyássál végzik munkájukat, mint egy régi, jól vezetett DlSZ-szervezetben. Az elmúlt év decemberében a járási könyvtár — látva a szép törekvést — elvállalta a DISZ-szervezet színjátszócsop-rrtjának patronálását. A fiatalok azóta lelkesen készülnek a DISZ „Ságvári Endre kulturális és sport verseny”-ére. Két színdarabot szeretnének eljátszani: A csoda című, XVI, században játszódó humoros történetet és Móricz Zsigmond Tej című egyfelvonásosát. A csoport lelkesedésből más csoportoknak is példát adhat. Minden este próbálnak. A Szerencse Az alighogy In javított traktor a vetési munkálatok előtt ,,bedöglött!’“ Hallatlan szégyen a gépállomásra! Szégyenünket világgá is kürtölték! A területi újságban megjelent rólunk egy cikk, azt írták benne, hogy a zsunovinói gépállomás föladja kiharcolt helyét, hanyatlik, A javí tómim káilatcídcal elkéstek, nem minőségi a munkájuk. Arkagyij behozta az újságot és lecsapta Nasztya elé az asztalra: — Tessék, gyönyörködjön benne! Ez a maga fcezemunkája. Azt gondoltuk, hogy most aztán igazán megérti a hibáit! Dehogyis! Kicsire összehúzódott, de nem jött zavarba, hanem azonnal támadásba ment át: •— Nem az enyém, hanem a maguk kezemunkája! Miért van az, hogy maguknál a gépállomáson csak két-hárcm gépkezelőre lehet számítani?. Miért nem foglalkoznak a káderekkel? Arkagyij feleletre sem méltatta, csak amikor Nasztya kiment a szobából, akkor mondta nekem: — Hát Aljosa, választhatsz! Nem azért jöttem el egy nagy városból, komoly munkáról, hogy itt a sztyeppén gyötörjenek halálra; Vagy ő, vagy én! Elhatároztuk, hogy elbocsátjuk és a kerületi pártbizottságon elő is készíttetem a kérdést. Szergej Szengejevics ezekben a napokban tért vissza a területen végzett körútjáról és átutazóban megint megállt a kerületünkben. Végre behívtak bennünket a kerületi pártbizottságra: és a szobában Rucsenko mellett ült maga Szervei Szereejevics is. Hellyel kínálnak bennünket. Mind a négyen a fai mellett öltünk az elnöki asztal oldalán. Nasztya a legtávolabbi sarof-bar/, a szemközti falnál ült le egy szék szélére, Rucsaifco nem tilt le, egyik ablaktól a másikig jártáét, hol ránk néz, hol Nasztyára. Szokatlan az arckifejezése. Fejét félrehajtja, mintha egyik fülével hallgatna valamit, ami alig hallható. Odamegy az egyik ablakhoz, megnézi Nasztyát az egyik oldalról, odamegy a másik ablakhoz, másik oldalról veszi szemügyre. s. Szergej Szergej evics az asztal mellett ül nyugodtan, szemét lesüti, csak néha-néha vet mindnyájunkra egy-egy pillantást. Meg kell mondani, egyáltalán nem olyan egyszerű a lóét titkár számára ez a szituáció. A gépállomás négy régi köztiszteletben álló dolgozója hadbavonul egy kislány ellen, aki kiváló jellemzéssel jött a gépállomásra, egyenesen a főiskoláról. Nem olyan egyszerű tisztázni, hogy is áll a dolog::. Fegya a fülembe súgja: — Rucsenko tévedhet, de Szergelv Szergejevicsre teljes egészében rábízom magam. Mikor ő beszélget az emberrel, olyan, mintha a dió belét emelné ki a héjából. Ahogy beszél, úgy osztályozza. A héjat eldobja, de a magokat összeszedi egymás mellé; Nekünk adják meg a szót. Először én beszélek, mint igazgató. Tárgyilagosan közlöm, hogy jelentés futott be hozzám, amelyben a főmérnök és Ignat Ignatovics megírják, hogy az új agronómussal lehetetlen együtt dolgozni. Közlöm, hogy az elmúlt rövid idő alatt két alkalommal szegte meg igazgatói rendelkezéseimet. A többiek is elmondták a ma gukét. A leghosszabban Arkagyij beszélt. Felállt.‘"kivette a pipát a szájából s úgy mondta: (Folytatjuk,) Nem azernrénányée. 9* nenn is megbántottság, csak valamiféle fájdalom, fájdalom és értetlenség cseng ki a hangjából... Nagyon kényelmetlenül éreztem magam.;, elfogott a szégyen. Beszélni kellene egymással, ember módjára.., hiszen lehetne ezt rendesen is. .9 Arkagyij fölugrott és rákiáltott: Maga miatt mi vagyunk a sereghajtók s akkor még erkölcsi prédikációkat is hallgassunk magától?! Elég volt! A gépállomás tekintélye maga miatt.; s Nasztya keserűen szólt közbe. — Magukat csak a tekintély érdekli! Itt már Fegya is beleszólt: — Magát nem érdekli a tekintély! De a gépállomásunk becsülete dxága-e magának? Nem becsüld semmire se. De mi Arkagyij Petrovicosa'i sokra tartjuk becsületét is, tekintélyét is, jóhírét is. Amikor idejöttünk dolgozni, a gépállomásunk az utolsók között volt és most.;, — És most —■» vág közbe újra Nasztaszja — és most „fej-fej mellett“ halad a többiekkel. Hányszor hallattam én ezt már,,; Mi drága akkor maguknak? — Annak nem drága semmi, aki semmit sem csinált — mondja Fegya, Nasztya elment.:, Másnap aztán fejünkre .szakadt a legnagyobb baj. > Két traktor visszajött a javítóműhelybe. Az egyik az olvadt hóié visszatartása közben áll le, a másik még a mezei brigádszállásig sem iutott el. Elrohantunk megnézni, mi történt. Kiderült, hogy amikor Oosa elment a tanfolyamra, egy másik munkás öntötte ki a csapágyakat s az a feMßs a javítási munkálatokért. Az ő traktora ;ött vissza a műhelvbe. Benedeket alakító Andrási János napi nehéz munkáját rendesen délután fél 5-kor végzi, S-kor azonban már ott van a kulturházban, s próbál, ha kell, 9 óráig is. És a többiek, Katona Ilona, Debrődi Mária DISZ-titkár ugyanígy. A tánccsoport tagjai is dicséretet érdemelnek. A szép szándék megvan, s most már csak a munkán múlik, hogy el tudjuk-e játszani a két színdarabot, őszintén, hűen tudjuk-e eljátszani. Igyekszünk megszabadulni a „műkedvelőkmodoros színjátszásától. A másokat nevelni, szórakoztatni akaró színjátszócsoport a próbákon maga Is tanul és szórakozik. A színjátszás nem utolsósorban művelődési alkalom a csoport tagjai számára. Az előadásra, amelyet február 19-én este 7 órakor rendezünk, minden tiszafüredi dolgozót szeretettel hívunk és várunk, ünnepi alkalom lesz ez számunkra: egy fiaál DISZ-szervezet egyre gyarapodó erejét mutathatjuk mág. Vilmon Gyula könyvtáros Tiszafüred Orvosi előadás Riltóczifalváft Január 18-én este a rákőczifalvi KIOSZ székházában dr. Vigh Endre György körzeti orvos előadást tartott a jó és rosszindulatú daganatokról; Az összejövetelen a kisiparosok több mint kilencven százaléka megjelent. _ , Az előadás mindenki számára igen értékesnek és érthetőnek bizonyult. Vigh doktor már tötái alkalommal tartott egészségügyi oktató előadást részünkre. Előzetesen a műhelyi balesetekről, sérülésekről, az elsősegélynyújtásról é« a balesetek megelőzéséről beszélt; Előadása mándannyiónkat anvnyira megragadta, hogy hosszú időn keresztül a hallottakról beszéltünk. Tudjuk, milyen sok elfoglaltsága van Vigh doktornak, különösen most télen, a járványos megbetegedések Idején. De körzeti orvosunk fáradhatatlanul végzi munkáját és a dolgozók oktatására is jut ideje. Ezúton mondunk neki köszönetét munkájáért, amit a dolgozók egészsége érdekében végez. Tóth György, Rákóczii alva-A Szolnoki Nyomda december 10-re befejezi érés lerrét A Szolnoki Nyomdaipari Vállalat éves tervét műhelyekig, műhelyrészekig lebontotta. Ennek alapján széles körben kibontakozik » verseny. Már eddig Is 24 dolgozó lépett párosversenybe, harmínchatan pedig egyéni vállalást tettek tervük teljesítésére. Ennek alapján az üzem éven tervét december JO-re befejezi és az I. negyedévben teljesítik á$ éllizeni szint feltételeit. Vállalásuk alápjá» versenyre hívták a tanáéihoz t*rti>7Ó ipajrváHalMokíf. Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronőmusró!
