Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-04 / 30. szám

195#, február 4, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Gazdálkodjunk okosan az energiával Este fél 7 óra tájban gyakran tapasztalhatjuk, hogy a villany­körte fénye észrevehetően halvá­nyodik, a rádió csaknem sutto­gásra fogja a szót s meddő kísér­let a vasaló vagy rezsó használata. Hivatalosan úgy hívják ezt az idő­szakot, hogy „csúcsfogyasztás.“ A lakások tízezreiben ha ználják egy­előben a villanyt, bekapcsolják a rádiót, a háziasszonyok vasaláshoz fognak, stb. Ha mindez nem sike­rül úgy, ahogy szeretnék, érthetően bosszankodnak. Arra kevesen gon­dolnak, hogy az apró kellemetlen­ségek előidézésében maguk is ré­szesek. Bíró elvtárssal, az' Áramszolgál-ÁItalában ne égessenek feleslege­sen a lakóházakban, — A nagy fogyasztóknak, az üzemeknek, úgynevezett menetren­det szabtunk s ebben meghatá­rozva, hogy milyen időben mennyi energiát vehetnek fel. Ezzel terv­szerűvé tesszük a fogyasztásukat A 40 ilyen menetrendes nagyfo­gyasztó általában, szervezetten, jól gazdálkodik az energiával s egy kettőtől — a Papírgyártól és a Ve­gyiművektől eltekintve, — ahol a múltban volt bizonyos túllépés — nem fordult elő, hogy megsértették volna a megállapodást. — Annál több baj van kü’.önö s«(fi csúcsidőben a kisüzemekkel, melyikkel nincs menetrendszerű megállapodás. Ezek rendkívül so­kan vannak s így az ellenőrzésük is nehéz. A mezőgazdaság gépesítésével, új gépállomások, termelőszövetke­zetek életrehívásával 1955-ben az egy év előtti állapotokhoz képest mintegy 53 százalékkal nőtt a me­zőgazdasági üzemek villamosén er­­giafeíhasználása. Itt tehát nagy fel­adatok várnak még a rendszeres energiagazdálkodás terén. Forgó elvtárs, energetikus véle­tató Vállalat üzletigazgatójával, Gyarmati Lajos elvtársaal, a válla­lat főmérnökével és Forgó elvtárs­sal, az energetikussal beszéltünk erről a problémáról. — Mindenekelőtt azt kell leszö­gezni — mondja a főmérnök, — hogy jelenleg áramkorlátozás nin­csen. Előfordul ugyan,, hogy egy­­egy utcában vagy utcasorban nine­­világítás. Ez azonban pusztán vo­nalhiba és addig tart, míg ki nem javítj; k. Nincs korlátozás a neon­­fényreklámokra, az esti órákban a kirakatok és üzletek világításéra sem. Ez nem jelentheti azt, hogy most már könnyelműek lehetünk. Különösen fontos, hogy menye szerint nagy 'lehetőségek vannak különösen a tsz és gépállo­mási darálóknál az éjjeli üzem megszervezésére. Ezzel nagymérték­ben lehetne csökkenteni a terihe­­’ést a csúcs ideje alatt. Emellett olcsóbban is juthatnának energiá­hoz. mert a kizárólag éjjel fogyasz­tott motorikus áram után 75 száza­lékos alapdíj és 40 százalékos fo gyásztási kedvezményt kapnak. — Kiszámítottam, hogy egy át­lagos 20 lóerős motorral működő daráló havi vWanxkölt'éeét 2.400 pi-ról 850 — 900 forintra tudták így csökkenteni. Ezenkívül sokszor találkozunk az­zal az esettel, hogy nagyobb mo­tort szereznek be a kelleténél, ab bél a hibás elvből kiindulva, hogy a motort nem lehet 100 százaléko­san leterhelni, Ez volt a helyzet Kunszentmártoniban, ahol 50 .óerős motort vett egy gazdaság a szüksé­ges 20 LE-s helyett. — Mielőbb ki akarjuk küszö­bölni ezeket a hibákat — mondja Gyarmati elvtárs. — Tervbevettük, hogy az állami gazdaságoknak is menetrendet állítunk tenmelésl igé-* nyeiknek megfelelően s megbeszél­jük velük, müyen időszakban mennyit fogyasszanak. Közületek­­nél, intézményeknél ellenőrizzük, hogy fogyasztásuk nem haladta-e túl az előző év hasonló hónapjának fogyasztását. Fontos népgazdasági érdekek fűződnek ehhez. Ha a há­lózataink túlterheltek, megnövek­szik az áram eiőssége, ennek foly­tán leesik a feszültség és négyze­tes arányban emelkedik meg a me­legedés! veszteség, mely légtérben veszik el. Ez okozza a vonalveszte­­séget, mely a ieleelegi állapotok szerint átlagosan 24 százalékra te­hető, tehát az átvett energiának majdnem negyedrésze haszontalanul elkallódik, Ehh’z jön még az erőművek ha­tásfokvesztesége, s a kettő együtt végeredményben tüzelőanyag, nagy­arányú szén haszontalan felhasz­nálását jelenti. — Kétségtelenül szerepe van eb­ben egyes vonalaink elavultságá­nak. A fogyasztók száma is roma­­mosan növekszik — magyarázza Bíró elvtárs, üzletigazgató, — Egy év alatt a termelőszövet­kezeti fogyasztók száma 23 száza­lékkal. az állami gazdaságokban 13 százalékkal növekedett. Ebben az évben 2000 új magánfogyasztót kapcsolurk be s két új községet villamosítunk. Az igények kielégí­tésére állandó korszerűsítést vég zünk vonalainkon és 13,5 kilométer hosszú új elosztó vezetéket épí­tünk 1956-ban. A nagyüzemek­­mint a Tisza Cipőgyár vona’ain is. modernizálást hajtunk végre. Úgy­hogy ez évben 90 százalékkal na­gyobb saját beruházást végzünk, mint tavaly s ezen felül még a ta­nácsok rendelésére, illetve terhére végzünk munkákat. Minden remé­nyünk megvan arra. hogy az ener­giaszolgáltatás lépést tart a fejlő-1 déssel, az esti csúcsfogyasztás ideién lih. fél 7-től fél 9-ig ne terheljék túl a vonalakat. rw fl szövetkezet mellett döntenek a surján! asszonyok Ttfcas Ferenc azt mondotta egyszer, hogy ö sohase lép a szövetkezetbe. Lám, most mégis aláírta a belépési nyilatkozatot és most már nem azt mondják rá, hogy középparaszt, hanem azt, hogy a snrjáni Kossuth tsz tagja. A saját felesége volt a népnevelője. Mert az asszony Iájelentette, hogy c se akar rosszabbul élni a bátyjánál, aki Szakállason a Micsurinban dol­gozik és tavaly csaknem másfélszer akkora jövedelme lett, mint nekik, Tákos F.renc belátta, hogy nem beszél sületlenségeket az asszony, fejébe csapta hát a kucsmáját és beállított az elnökhöz, mondván, hogy megagitálta a felesége. Sok asszony van Surjánban, aki Tákos Ferencnéhez hasonlóan gon­dolkodik. És hogy így fordult az eszük járása, abban igen sok ré­szük van a Kossuth TSZ asszony­­tagjainak. Elsőnek mindjárt özvegy Surányl Györgynét kell megemlí­teni. ő aztán ért az asszonyok nyelvén, elmondja, hogy micsoda élet az, ha a feleség otthon ül, vagy a lány az apja gazdaságába van bezárva. Nem ez a jő, hanem az, ha együtt lehetnek! Közösség kell, meg vidámság, beleszólni a világ dolgaiba! A szövetkezetben bizony szavuk van az asszonyoknak, ugyanolyan joggal szálnak bele az éleibe, mint a férfinépség. Meg az­tán mennyivel nagyszerűbb az, ha nem a kis parcellát, vagy akár a tíz holdat, hanem egy egész birto­kot félt, gondoz és szeret az asz­­szony! Nem is beszélve a jövede­lemről, ami főleg asszony szemmel nézve igen jelentős dolog. Mert otthon nem nagyon lehet lemérni forintokban a házimunka értékét, mitöbb, az emberek hajlamosak is ennek a munkának a lebecsülésére és könnyen kivágják, hogy én ke­resek, én művelem a földet, te csak a tyúkjaiddal babrálsz. De a közösben egyformán beírják min­denkinek a munkaegységet és a fe­leség fölmutathatja, hogy na lám. ember, én is kerestem annyit mint te! Aztán az élet is felfrissül a szövetkezetben, nem lesz unal­mas az asszonyt sors. nem k'd! mindig otthon penészesedül, együtt kulturálódnak, politizálnak az MNDSZ-ben, kitárul előttük a vi­lág, Hit igy sorakoztatja egymás mellé az érveit özvegy Su­­rányi Györgyné. Arra r edig, hogy az érveit elmondja, minden alkal­mat felhasznál. Beszél a boltban, az utcán, a házaknál, szinte min­den családot számontart, Sikerült is már jópár asszonyt meggyőznie. Legutóbb is hárman határozták el magukat a belépésre azok közül, akiknek az asszonyok igazi érdeké­ről beszélt: Gazsó Rozália, Szabó Tamásné és Bihari Irén, Olyan a látszat, mintha az asszo­nyok összebeszéltek volna itt Sur­jánban. Aki előtt egyszer bebizo­nyosodott, hogy a szövetkezetnél csakugyan nem lehet, jobbat kita­lálni a parasztok számára, az már megy a szomszédba és a szomszéd­­asszony is a maga igaza mellé akarja állítani. így történt Dér Má­tyásáéitól is. Ők most léptek be a Kossuthba. Szó se róla, nem ment az olyan könnyen, Dér Mátyásnak sokat beszélt az asszony, mire vé­­giilis belátta, hogri az a népneve­lőkkel együtt a javát akarja. Az ember bevitte a 11 hold földjét, két hasas kancáját, és a 17 ezer 500 forint értékű gazdasági felszerelé­sét. Az asszony nem sajnált sem­mit, tudta, hogy odabent majd sok- Icai többet vallhat ennél a magáé­nak. így unszolta az urát: — A talcarmányt is add a szövet­kezetnek! Mit gondolsz, odabent hidegvízen élnek a jószágok? Mire az ura aztán 15 mázsa lu­cernát és két mázsa kukoricát íra­tott még a szövetkezet leltárába. 110 erőgépen vé ezre a Szolnok megyei Mezög* Elhatározták a Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói, hogy tíz nappal a határ­idő előtt, február 15-re befejezik téli gépjavítás» kampényte: vüket. Ezt a célkitűzést valóra is vált­ják, mert eddigi szorgalmas mun­kájukkal megteremtették rá az ala­pot. Annak ellenére hogy az idei télre megnövekedtek a feladatok­­sikerült biztosítani az ütemtervek folyamatos teljesítését, illetve túl­teljesítését. Az erőgépeit javításában lényeges előnyre tettek szert Az eredeti elő­irányzat szerint 86 traktoron kel­lett volna elvégezni a főjavítást, de a kommunista motorszerelők lelkes munkája nyomán 110 erőgép vál* üzemképessé február elejére. Még hat traktort javítanak ki és akkor a megnövekedett tervkötelezettség­nek is eleget tesznek. A téli gépjavítás határidő előtt­­befejezéséért az üz?m legjobb dol­gozói küzdenek Az olyan szakem-Ts 'r Mátyásáé pedig, ki maga is *■'' frissiben lett szövetleezeti tag náris a népnevelők sorába állt, A Bartában már sikerült is meggyőz­nie egy családot, amely^na már vele együtt a Kossuth 'WrmelőszÖ- vetkezebben van. Még ropog a hó, kemény fagyok változtatják sziklává a göröngyöt, dg az asszonyok már a tavaszra gondolnak és arról beszélgetlek, hogy milyen jó lesz együtt dolgozni a határban. Vége van a magány­nak, nem lesznek többé az udva­rok rabjai. Hatvankilencen már összeirat­koztak. Ennyien állnak embereik mellé. Akkor is a férfiak mellett voltak, amikor alá kellett írni a nyilatkozatot — mellettük lesznek akkor is, amikor reményeik meg­valósításáért dolgoznak a mesgye nélküli földeken. És ha elérkezik az első bő aratás a közösben, meg­fordul a régi szólás-mondás és az emberek, akiknek a feleségük adta kézbe a tollat a belépéskor, ki­mondhatják végre-valahára: — Asszony-beszéd volt, okos be­széd volt! GERENCSÉR MIKLÓS el eddig a főjavítást zdasági Gépjavító Vállalat berek, mint Simon Ferenc kommu­nista motorszerelő, aki állandóan 150—180 százalék között teljesíti egyéni tervét, vagy /Koczka József szerelő, aki sohasem teljesít 130 százalékon alul. Kelemen Gyula Díesel-motorjavftót is dicséret il­leti helytállásáért. A tervek túlteljesítése mellett arra is ügyelnek a dolgozók, hogy kapcsolatuk jó legyein a gépállo­másokkal. Akármilyen kéréssé fordulnak hozzájuk, a legjobb igye kezetükkel segítenek. Példa volt erre a Cibakház! Gépállomás esete. A cibakháziak arra kérték a javító vállalat dolgozóit, hogy gyorsan végezzenek a hengerfúrásokkal fő­­’engeiyköszörtiléssel. A vállalat dol­gozót teljesítették a kérést, sőt al­katrészeket is biztosítottak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Cibak házi Gépállomás elsőnek jelentette mnuíTban, hogy teljesítette téb gépjavítási tervét. A Petőfi-iskolák és a DlSZ-élef A marxizmus-leninizmus győ­zelmes eszméi új típusú ifjúsággá formálják a fiatal nemzedéket és megsokszorozzák a DISZ-szerveze tek erejét, tömegbefolyását. Jól rudják a ml propagandistáink is az elmélet csak akkor formálja az ifjak jellemét és cselekedeteit, csak akkor válik anyagi erővé, ha ugv tanítják a marxizmus-leninizmust, nogy ezzel a mindennap feladatai­ra, a szocializmus építésére mozgó­sítják a fiatalokat. A tananyagnak élő valósággá kell válnia, mely ösztönzően hat a munkában való helytál'ásra. erősíti a fegyelmet, kulturáltabbá neveli a fiúkat, lá­nyokat és vonzóbbá teszi a szerve­zet életét. j * Mosolygó szemű, fiatal gimná­ziumi tanár, Horváth Sarolta, kö­zéje gyűlnek a fiatal sütőipari dol­gozók. Az első évfolyamot, vezeti. Nem könnyű a sütőipari dolgozók munkája: éjszakai álmatlansággá] jár. Mégis szívesen eljönnek, hi­szen Hegedűs elvtárs, a DlSZ-szer­­vezet titkárának lelkesedése, pél­damutatása erőt ad számukra. Hű­séges segítője a propagandistának. „A dicsőséges Magyar Tanács­­köztársaság" című anyagról beszél­getnek. Megelevenedik előttük a régi kommunisták harca. Vállala­tuk egyik idősebb dolgozója. Tüdős Imre elvtárs a Tanácsköztársaság, majd a Horthy-fasizmus idején te­vékenykedett a munkásmozgalom­­oan. Maguk közé hívják, megké­­-ik, hogy beszéden harcos é’etéről Tisztelettel veszik körül, büszkék trra, hogy az ő kis vállalatuknál is ott van pártunk egyik régi har­cosa. Tüdős elvtárs a sütőipari DTSZ-szervezet tiszteletbeli tagja. Ebben a pékségben a fizikai és Irodai dolgozók között a Petőfi­­iskola megindulása előtt bizony nem volt egyetértés: nem barát­koztak, idegenkedtek egymástól. A nropaganista felfigyelt erre. Külö­nösen „A munkásosztály emeli fel a zászlót” című tananyagnál nyí­lott alkalma arra, hogy megmagya­rázza a hallgatóknak az ipari mun­kásság áldozatvál’alását, történel­mi szerepét valamennyi dolgozó felszabadításában. A tananyag ha­tására megindult a közeledés, s nem uto’só sorban a propagandista tapintatos nevelőmunkája nyomán ma már teljes egyetértésben vesz­nek részt a szervezet munkájában. Elsősorban a propagandamunká­nak tulajdonítható, hogy ma már hetenként nemcsak egy estére gyűlnek össze a fiatalok: a kis szervezetben fellendült a kulturális élet Is. Horváth Sarolta eljár a próbákra. Ez kiváló alkalom arra, hogy szemé’yesen, külön-külön is beszélgessen mlndannyiukkal. Hor­váth Sarolta nemcsak a DISZ-ok­­tatás, hanem egyúttal a szervezet kulturális életének irányítója is. Persze, nem „magától jött* mind­ez, Hozzájárult a propagandista alapos felkészültsége, tárgyi tudása és mélységes hivatásszeretete. Olyan elvtára ő, aki tudatában van annak, hogy a pedagógus nemcsak azokért a fiata’okért felelős, akik iskolába járnak: szívügye az egész dolgozó Ifjúság nevelése, Fiatal leány, aki szabadidejét másképp is eltölthetné, mégis pedagógus-szíve a fiatalok közé vonzza, amikor csak módja van rá. „Minden em­ber boldogságra vágyik. Es vajon lehet-e nagyobb boldogság, mint látni: hogyan nőnek, hogyan for­málódnak a fiatalok, s tudni azt, hogv ebben nekem is vészem van?” így gondolkodik Horváth Saro'ta. Ezért szeretik, ezért tiszte­ik elvtársai. Bizalommal fordul­nak hozzá minden kérdésben. * Ä karcagi Berekfürdő fiataljai \ Béke TSZ-ben és az üveggyár­ban dolgoznak. Amíg nem volt Pe­­tőfl-iskola, a szervezethez való tar­tozást legfeljebb az jelentette, hogy úgy, ahogy megvétték a tag­sági bélyegeket. Hiába tettek kü­­lönfé'e kísérleteket, a szervezeti élet csak nem akart mégindulnij .Hogyan foglalkozzunk a fiatalok­kal, ha nincs kivel foglalkozni, hiszen nem gyűlnek össze'* — mon­dogatták néhányan egymás között. Abban egyetértettek, hogy tartal­mat kellene adni a szervezeti élet­nek, hogy svívesen e’járjanak. El­határozták. hogy Petőfi-iskolát in­dítanak. A városi párt-végrehaltó bizottsághoz fordultak segítségért, A pártbizottság átadta számukra egyik régi propagandistáját, Varga Ernő elvtársat, az ottani általános 'skola igazgatóját, a területi párt­­szervezet titkárát, Varga elvtárs örömmel váúalta a pártm^gbíza­­bist. Nem volt könnyű a dolga. A fiatalok összegyű’tek Ugyan de bi­zony először nagyon tartózkodók "oltak. Olyanok is akadtak közöt­tük. aki nem mert bemenni, csak '-ívűiről hallgatózott. Maid beme­­•és-keaett — és ma már ott ül a 'öbbiek között. Most már nyugodtan mondhat­lak. hogy van DISZ-élet Berek-* fürdőben. Hogyan érte ei mindezt a propagandista? Varga Ernő idősebb elvtárs, aki gyermekeinek tekinti a fiúkat és a leányokat. Szívesen hallgatnak rá, hiszen volt tanítványai is a hall* gatők között vannak. A propagan­dista-konferenciákon gyakran be­szélgetett arról, hogy nem Ismerik a régi szép munkásmozgalmi dalo­dat. Miért nem csendülnek fel a fiatalok, ajkán ezek a gyönyörű mozgalmi dalok? Varga Ernő elv* társ minden foglalkozás után meg­tanított egyet. Ma már minden összejövetelt nótával kezdenek. Lehul’t a félszegség a fiatalokról, bátrabbak lettek, szívesen járnak a foglalkozásokra. Olyan gárda fejlődött ki, melynek lelkesedése kisugárzik az egész szervezetre. Berekfürdőn a DISZ erős közös­séggé forrott össze. Itt is a propa­gandista irányítja a fiatalok kultu­rális életét, Ó rendezi a kultúrmű­sorokat a a fiatalok szívesen láp­nak a DISZ be. A Rákóczi-kort, az 1848-as sza­badságharcot, a Tanácsköztársaság hősi* küzdelmét ábrázoló anyag a forró hazaszeretet érzését Ülteti el az ifjú szívekben. Hősökkel ismer­kednek meg, akik ragyogó példa­ként tündökölnek a leányok és a fiúk előtt. Varga Ernő elvtárs ezt az anyagot kiválóan felhasználta a ma hőseinek bemutatására, akik a munka hétköznapjain végeznek nagyszerű munkát, Ferenczi István te* eljárt a Pe­­lőfi-iskola foglalkozásaira. A mun­kában va'ó helytállása azonban nem volt kielégítő. A DISZ-oktaiás hatására változott meg magatar­tása. A DISZ-oktáfásból csak né­hány példát ragadtam ki. Miért is írtam mindezekről? Rá ikartam mutatni az oktatás fon­tosságára. Ha törődünk vele, a ’öbbi DISZ-munka is jobban, vidá­mabban megy, a termelőmunkára könnyebben mozgósíthatjuk a fia­­'alokat. A jó Petőfi-lskola hatására ’Ívtársi hűség, igaz harátság hatja át a fiúkat és a leányokat. Elmé­­'vül a DISZ-tagokban a párt és a da1 gozó nép iránti szeretet. Kiváló aktivistákat nevelhetünk a Petőfi­­''kólán, A szülök és az idősebbek előtt is megnő a DISZ tekintélye, ha látiák, hogy gyermekeik igaz lolgokról tanulnak. ILLÉNYI ELEMfiR, a karcagi városi DISZ VB iskolai titkára KÖm M BABAI-MOZGALOM L’ jhi-uár hónapban megindul a Könyvbarát mozgalom. Min­’ denkinek, aki szereti a könyveiket az a vágya, hogy saját könyvtára legyen. Ehhez kíván segítséget nyújtani a Könyvtarat mozgalom, amikor lehetővé teszi, hogy viszonylag csekély anyagi erő­feszítés-el bárki saját könyvtárat gyűjthessen. A Könyvbarátok tagjai számára ugyanis az Állami Könyvter­jesztő Vállalat különböző jelentős kedvezményeket biztosít. A moz­galom résztvevői kétféle könyvsorozat között választhatnak: „A mű­velt ember könyvtára’* havi előfizetési díja 15 forint, amelynek elle­nében 7 válogatott illetménykötetet — a többi között Anatole France , Pingvinek szigete*’ című könyvét. Gergely Sándor „Rögös út“-ját, Heyersdahi „Tutajon a Csendes-óceánon át’’ című könyvet — kap­nak a tagok kedvezményes áron. „A szép könyvek barátai ’ sorozat előfizetői havi 25 forint előfizetési díj ellenében 8 bibliofil műhöz, így például Csokonai Vitéz Mihály „Kultúra‘-iához. Solohov „Ui ba­rázdát szánt az eke*’ című regényéhez s a „Till Eulensiegel“-hez jut­hatnak. Ezen kívül mindkét kategória résztvevői jelentős könyvvá-'árlási engedményhez jutnak, cserejogot nyernek új előfizető szervezéséért könyvjutaimat kapnak s számos irodalmi rendezvényt ingyenesen látogathatnak. A „Könyvbarát mozgalomban’’ való részvételre feb­ruár 10-től kezdve az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesbolt­jaiban lehet jelentkezni. Biztosra vesszük, hogy minden Irodalomkedvelő olvadónk örömmel lép be a Köny vbarátok táboraoa,

Next

/
Thumbnails
Contents