Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-04 / 30. szám
1956. február 4, SZOLNOK MEGYEI NfiPLAF NEVEZETES ÉVFORDULÓK A kommunista párt és a stovjet állam kimagasló személyisége K. J. Vorosilov 75. születésnapjára volt, M. V. Frunze halála után Vorosilov vette át a szovjet fegyveres erők vezetését. 1925 novem.br §-tól katonai és tengerészeti népbiztos és a Szovjetunió Forradalmi Katonai Bizottságának elnöke, 1934 június 20-tól pedig a Szovjetunió honvédelmi népbiztosa. K. J. Varosiiov, minit a szovjet fegyveres erőik vezetője, fáradhatatlanul munkálkodott a csapatok harci és politikai felkészültségének tökéletesítésén, szovjet katonai káderek nevelésén, a harcosok és parancsnokok politikai nevelésén. A kommunista párt és a szovjet kormány útmutatásai szerint egész tevékenységét arra összpontosította, hogy szüntelenül növekedjék a Szovjet Hadsreg katonai ereje, létrejöjjön a szocializmus országának erős hadiflottája és légiereje, állandóan erősödjék a haza védelmi képessége. A Nagy Honvédő Háború éveiben K. J. Vorosilov tevékenyen részt vett a szovjet csapatok hadműveletednek irányításában, a fasiszta megszállók szétzúzására kidolgozott tervek megvalósításában. Tagja volt az Állami Honvédelmi Bizottságnak, s ő volt az északnyugati front csapatainak főparancsnoka, a főhadiszállás meghatalmazottja a leningrádi, a volhovi frontokon és a temgenmelléki hadseregben. K. J. Vorosilov 1941-ben tagja volt a Szovjetunió, Nagy- Brltannia és az Egyesült Államok moszkvai értekezletén részt vett szovjet küldöttségnek, 1943-ban pedig jelen volt a Szovjetunió, Nagy- Britannia és az Egyesült Államok KA2, 1956 február 4-én, 75 éves Kiimrnt Jefremovics Vorosilov, e Szovjetunió' Kommunista Pártja és a szovjet állam kimagasló személyisége, V. I. Lenin hű tanítványa és J. V. Sztálin legközelebbi harcostársai K. J. Vorosilov élete és munkássága elválaszthatatlan kapcsolatban áH a kammunistík nagy pártjának történetével és azzal a harccal, amelyet Oroszország dolgozói vívtak a kapitalisták és a földesuraik járma alól való felszabadulásért, a szocialista társadalom felépítéséért. Tevékenysége a nép, a kommunizmus ügye önfeláldozó szolgálatának példaképe. K. J. Vorosilov 1881-ben született a Jekatyerinoszlav-d kormányzóságban (ma Dnyepnopetrovszk-tsrület). Mumkásszülck gyermeke volt. K. J. Vorosilov munkás élete nagyon korán megkezdődött. Már minit gyermek, szénbányában dolgozott, majd apjával a földesurak jószágait legeltette, kulákdlmél cse. lédesk?dett. Csak két télen át tanulhatott a falusi iskolában, azután kénytelen volt gyárba menni, hogy megkeresse betevő falatját. K.* J. Vorosilov forradalmi tevékenysége 1896 ban kezdődik. Belép egy szocialista körbe, s agitációs munkát folytat a munkások között. 1903-ban, a luganszki .ma: Vorosilovgréd)) mozdonygy árban belép az OSZDMP luganszki szer. vezetőbe. K. J. Vorosilov a pártba való belépésének első napjától határozottan a lenini bolsevik irányvonalat fogadja el és követkfzetesem meg is valósítja azt. Mint a luganszki bolsevik bizottság tagja, a marxizmus-leninizmus zászlaja alá tömöríti a szociáldemokraták sorait, s hatalmas szervező és proli tikai nevelőmunkát fejt ki a munkások között. \f orosilov elvtárs tevékenyen * résztvett az 1905—1907-es első orosz forradalomban. Az általa vezetett bolsevik szervezet volt a forradalmi mozgalom központja a Donyec-medöncében. Ő irányította a sztrájkokat a luganszki üzemekben, bejárta a környező falvakat, s harcra hívta fel a parasztokat a iföidesurak ellen. 1906-ban az OSZDMP luganszki szervezete Vorosilovot választotta meg kü döttnek a IV. (egyes(tő) pártkongreszszusra, ahol először találkozott Leninnel és Sztálinnal. 1907-ben részt, vett az OSZDMP V. (londoni) kongresszusán. A cári kormány 1907—1914 között többször letartóztatta, börtönbe vetette és száműzte, de ő mindig megszökött és még nagyobb energiával folytatta az illegális pártolunk át az ország különböző városaiban! K. J. Vorosilov a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének és végrehajtásának időszakában is hatalmas munkát fejtett ki. Tagja volt a münkásküldöttek prtrográdi szovjetjének, résztvett a bolsevikek áprilisi összoroszorszígi konferenciájának munkájában és mint küldött, jelen volt a bolsevik párt VI. kongresszusán, 1917 novemberében, mint pttrográdi népbiztos F. J. Dzerzsinszkijjel megszervezte az összoroszorszáigi Rendkívüli Bizottságot az .Ellenforradalom és Szabotázs Elleni Harcra. K. J. Vorosilov nagy érdemeket szerzett a szovjet állaim fegyveres erőinek létrehozásában és megerősítéséb'n, a szovjet köztársaságnak a külső- és belső ellenségtől váló védelme megszervezésében, a külföldi intervenció és a belső, ellenforradalom szétzúzásában; A polgárháború éveiben a párt " központi bizottsága és V. I. Lenin a szocialista állam ellenségeivel vívott harc felelősségteljes posztjaira állította K. J. Vcrcsilovct. Vorosilov V. I. Lmin vezetésével, J. V Sztálinnal együtt munkálkodva sikeresen teljesítette azokat a feladatokat, amelyekkel a pírt bízta meg. 1918-ban partizéncsapat élén harcolt Ukrajnáiban, a német megszülök ellen. Fim tán az V. ukrán hadsereget, a cáricini frontot irányította a déli front Forradalmi Katonai Bizottságának helyettes parancsnoka és a 10. hadsereg parancsnoka volt. 1919—1921-ben K. J. Vorosilov tagja volt az 1. lovashadsereg Forradalmi Katonai Bizottságának és részt vett Gyenyikin tábornok csapatainak szétverésében. Ukrajnának a fehér lengyelektől való fefczafc ad Másában és Vrangel fehérgárdista seregének szétzúzásában. 1921-ben a X. pártkongresszus küldötteinek élén ő irányította a krorrstadti ellenforradalmi lázadás felszámolását. K. J. Vorosilov egész további tevékenysége eltéphetetlen kapcsolatban áll a Szovjet Hadsereg fejlődésével és megerősödésével, a Szovjetunió védelmi képességének növekedésével. A polgárháború befejezése után néhány évig először az északkaukázusi, majd a moszkvai katonai körzet parancsnoka vezetőinek teheráni értekezletén. K. J. Vorosilov a kommunista p»árt és a szovjet kormány tevékeny vezető személyisége. A. X. pártkongresszustól kezdve minden kongresszuson megválasztják a párt központi bizottságának tagjává. 1926 óta tagja az SzK(b)P Központi Bizottsága Politikai Irodájának. 1946 márciusában K. J. Vor ősi 1 orvot a Szovjetunió Minisztertanácsi'nak élnökhelyettteévé nevezték ki. Ezen a poszton egész kimagasló szervezőtehetségét, tudását és hatalmas energiáját a Szovjetunió erejének növelésére fordítja. A XIX. pártkongresszus után K. J. Vorosilovot megválasztották az SzKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjává, 1953 márciusában pedig a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökévé. Jelenleg is a szovjet állam legféiső hatalmi szervének ezen a felelősségteljes, vezető posztján dolgozik. K. J. Vorosilovot számos kitüntetéssel jutalmazták a párt és a szovjet nép előtt szerzett kimagasló érdemeiért. A Szovjetunió dolgozói szeretik és tisztelik Kliment Jefremovics Vorosilovot. Lenin tántoríthatatlan követőjét, a nép boldogságáért, a kommunizmusért küzdő lánglelkű harcost látják benne. Tudják, hogy K. J. Vorosilov — miként az egész kommunista párt ■— számára nincs magasabb érdek, mint a nép érdeke. IT J. Vorosilov igen sokat tett * a szocialista haza erejének növeléséért, a gazdasági és kulturális élet felvirágoztatásáért, a a szovjet nép jólétének növeléséért, K, J. Vorosilov, a párt és a kormány többi vezetőjével együtt, fáradhatatlanul munkálkodik a szovjet társadalom felvirágoztatásán, a kommunista építés terveinek sikeres megvalósításán, a világbéke megszilárdításán. SZ. MACSENKO. * 1945-től 1947-ig K. J. Vorosilov Magyarországon ' a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke- volt. A magyar nép ismeri és szereti Vorosilov elvtársat, aki többízben ellátogatott hazánkba. A Társadalmi Szemle új, januári száma első helyen közli a Központi Vezetőség üdvözletét pártunk e fontos elméleti folyóirata megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából. Közli továbbá Friss István: A személyes érdekeltség elvének alkalmazása a szocializmus építésében, Fekete Ferenc: A szovjet mezőgazdaság a kommunizmusba vezető úton, Hermann István: A dramaturgiai tudatosság és színi kultúránk, Palmiro Togliatti: Hegeltől a marxizmusig, Komor Imre: A forradalmi világszemlélet tanköny. vei, Hajdú GyuW Az Egyesült Nemzetek Szervezete és Magyarország, valamint Anna Marengo: Harmincöt éve alakult meg az Olasz Kommunista Párt című írását. A folyóirat Szemle rovatában megjelent Szántó Rezső cikke A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa előtt címmel, Bethlen Oszkár írása a Román Munkáspárt II. kongresszusáról, Világhy Miklós cikke az állam- és jogtudományi felsőoktatás időszerű kérdéseiről és Németh Lajos írása a VI. magyar képzőművészeti kiállításról* A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének távirata K. J. Vorosilov elvtárshoz KLIMENT JEFREMOVICS VOROSILOV Elvtársnak! MOSZKVA Kedves Vorosilov Elvtárs! A Magyar Dolgozók Pártja és az egész dolgozó magyar nép nevében forró szeretettel kösziintjük önt, Lenin és Sztálin hűséges harcostársát, a Kommunista Párt és a szovjet állam kimagasló vezetőjét 75. születésnapja alkalmából. ön, drága Vorosilov Elvtárs, egész életét a munkásosztály és az elnyomott dolgozók felszabadításáért, a szocializmus felépítéséért és a kommunista társadalom létrehozásáért folytatott harcnak szentelte, s elévülhetetlen érdemeivel nemcsak a szovjet nép, de az egész haladó emberiség őszinte megbecsülését és forró szeretetét vívta ki. Pártunk és dolgozó népünk soha el nem múló hálával emlékezik meg e napon arról a felbecsülhetetlen segítségről, amelyet a felszabadulás utáni nehéz években a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány és személyesen ön nyújtott, szeretett Vorosilov Elvtárs, hazánk felemelkedéséhez és boldogulásához, ön, drága Vorosilov Elvtárs sikeres munkájával, a szabadságszerető magyar nép iránt tanúsított megértő rokonszen vével örökre bevéste nevét dolgozó népünk szívébe, hazánk történelmébe. Pártunk és országunk egész dolgozó népe forró szeretette! gondol Önre és tiszta szívből kíván önnek jő egészséget, hogy még hosszú esztendőkön keresztül alkotóerejének teljében munkálkodjék tovább példaképünk és nagy barátunk, a Szovjetunió további felvirágoztatásáért, a népek közötti baráti kapcsolatok elmélyítéséért, a világ békéjének megőrzéséért, a kommunizmus nagy ügyének diadaláért. Forró kommunista üdvözlettel: A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTBA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. Dobi Ishán elvtárs távirata K. J. Vorosilov elvtársim* K. J. VOROSILOV ELVTÄRSNAK, • a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének Elnöke Moszkva Engedje meg, Elnök Elvtárs, hogy hetvenötödik születésnapja alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa s a magam nevében szívből jövő ezerenesekívánataiinat fejezzem ki. Önt ezen a napon, kedves Vorosilov Elv táré, a magyar nép, mint szeretett barátját köszönti, akinek őszinte jóindulatáról és önzetlen segítőkészségéről meggyőződött a felszabadulást követő, megpróbáltatásokkal teli időben. A magyar nép "jól tudja, hogy Önnek elévülhetetlen érdemei vannak a szovjet és a magyar népet összefűző megbonthatatlan barátság és szoros szövetség kialakításában. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez a barátság és szövetség, amely a magyar nép szabadságának, függetlenségének és felemelkedésének legfontosabb biztosítéka, a jövőben is szüntelenül erősödni fog. Az egész magyar nép érzéseit tolmácsolva, szívből kívánom, hogy még sok-sok éven át erőben, egészségben munkálkodjék a Szov - jetuniónak és népeinek felvirágoztatásán, a népek közötti barátság és együttműködés fejlesztésén, a tartós béke biztosításán. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Tízéves a földművesszövethezet t dolgozó parasztság már a felszabadulás első éveiben megkezdte a földművesszövetkezetík szervezését megyénkben is. Szívós harcot folytattak a föld megvédéséért, kezelésbe vették és hasznosították a nagybirtokok azon gépeit, eszközeit, melyek egyéni juttatásra nem voltak alkalmasak. , Az első terme’őszövetkezeti csoportok a földmű vessz ö ve tkeze tek szervezésével jöttek létre. 1946-ban már több helyein voltak kezderpényezesek a közös gazdálkodásra. Pl. Fegyverneken gyümölcstermelő szövetkezetét, Kisújszálláson 45 dolgozó paraszt rizs termelést szervezett. Hozzájárultak földműves;zöveÉkezeteink a termelés tervszerű szervezéséhez is a termelési szerződések kötésével. Jelentős feladatuk volt és van ma is a föld mű vessző vetkezetek - nek az állami begyűjtés terén, amelyet mind a vezetők, mind a tagok példamutatásával eredményesen végeztek. Az 1946-ban mega’akult Földművesszövetkezetek Országos Központja egységes irányítás alá vonta össze a létrejött szövetkezeiket. Most. 10 év után megállapíthatjuk, hogy hatalmas gazdasági és politikai erővé váltak, s igen fontos szerepet töltenek be a szocializmus építésében. Megyénk területén a földművesszövetkezetek * taglétszáma közel százezer fő. A szövetkezetek ólén túlnyomó többségükben sokéves tapasztalattal rendelkező, odaadó, lelkiismeretes, a közügyek intézése iránt lelkesedő dolgozó parasztasszenyok és egyéb falusi dolgozók állnak. A 10 éves évforduló napján megyénk földmű vessző vet keze te i mintegy 910 különböző egységgel rendelkeznek. Ebből 695 klskeresdelmi, 215 vendéglátóipart. Megtaláljuk ezeken kívül a kisáruházakat, több mint 80 szaküzletet, illatszertárat, bútorszaküzletet, 28 korszerű vendéglőt, 6 szállodát, büféket, cukrászdákat, mélyék mindmind a falu lakosságának igényeit elégítik ki. Az életszínvonal emelkedését mutatja az a tény, hogy mind nagyobb igényekkel lépnek fel a falvak lakói. 1955-ben 4293 rádiót, 6074 kerékpárt, 234 motorkerékpárt, 282 varrógépet és igen sok mosógépet adtak el a földművesszövetkezetek. Jelentős mértékben növekedett a mezőgazdasági gépek és eszközök forgalma. Évről évre nőtt a műtrágya, építőanyag és növényvédőszerek forgalma Is. A földművesszövetkezetek tevékenységének ilyenfokú fejlődése azért vált lehetővé, mert ipari munkásaink példamutató termelési tevékenysége előállította ezeket a cikkeket. Fokozott segítséget kell nyújtani a földművesszövetkezetekmek, különösen az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek. Ez lehet sokirányú. Jelentős segítés, ha egy-egy tapasztalt földművesszövetkezeti vezető belép a termelőszövetkezetbe és tapasztalatait ott hasznosítja, a vezetésben, munkaszervezésben, az új tsz minden munkájában. Nagy segítség az új tsz-ek számvitelének megszervezése, amelyhez a fmsz-ek könyvelői tudnak komoly támogatást adni. A földművesszövetkezetek megyénk egyik legnagyobb tömegszervezetét alkotják. Tevékenységüket úgy kell helyesen végezni, hogy minden tekintetben a lenini szövetkezeti elvet tartsák szem előtt és segítsék elő a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A földművesszövetkezetek tagjaj helyeslik pártunk politikáját. Ezt bizonyítja az a közel 5000 tag, aki 1955. év folyamán belépett a termelőszövetkezetekbe. Eddig több mint 30 százalék termelőszövetkezeti tag a földművesszövetkezetek tagjaiból. Pártunk 1955. márciusi határozata óta javult a földművesszövetkezetek politikai munkája. Itt is van még azonban tennivaló. Főt kell hagyni azzal a helytelen módszerrel, hogy a tagok nevelését főleg az alkalmazottak végzik. A politikai munkába kapcsolódjanak be a szövetkezeti választott vezetők és így biztosítsák azt, hogy a tagok mindenkor világosan megismerjék pártunk célkitűzéseit. Ne feledjék el a földművesszövetkezetek vezetői és tágját, eddigi eredményeiket úgy érhették ei, hogy követték pártunk tanácsait, útmutatásait, s hogy élvezték pártunk és kormányunk »egitségét. Elismerés illeti mindazokat a szövetkezeti vezetőket, szövetkezeti dolgozókat és tagakat, akik eddigi munkájukkal szívvel léleikkel szolgálták dolgozó népünket, a falu lakosságát; Meglelem a Társatia'mi Szemle januári száma