Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-04 / 30. szám

1956. február 4, SZOLNOK MEGYEI NfiPLAF NEVEZETES ÉVFORDULÓK A kommunista párt és a stovjet állam kimagasló személyisége K. J. Vorosilov 75. születésnapjára volt, M. V. Frunze halála után Vo­rosilov vette át a szovjet fegyveres erők vezetését. 1925 novem.br §-tól katonai és tengerészeti népbiztos és a Szovjetunió Forradalmi Kato­nai Bizottságának elnöke, 1934 jú­nius 20-tól pedig a Szovjetunió honvédelmi népbiztosa. K. J. Varosiiov, minit a szovjet fegyveres erőik vezetője, fáradha­tatlanul munkálkodott a csapatok harci és politikai felkészültségének tökéletesítésén, szovjet katonai ká­derek nevelésén, a harcosok és pa­rancsnokok politikai nevelésén. A kommunista párt és a szovjet kor­mány útmutatásai szerint egész te­vékenységét arra összpontosította, hogy szüntelenül növekedjék a Szovjet Hadsreg katonai ereje, lét­rejöjjön a szocializmus országának erős hadiflottája és légiereje, ál­landóan erősödjék a haza védelmi képessége. A Nagy Honvédő Háború évei­­ben K. J. Vorosilov tevéke­nyen részt vett a szovjet csapatok hadműveletednek irányításában, a fasiszta megszállók szétzúzására ki­dolgozott tervek megvalósításában. Tagja volt az Állami Honvédelmi Bizottságnak, s ő volt az észak­­nyugati front csapatainak főpa­rancsnoka, a főhadiszállás megha­talmazottja a leningrádi, a volhovi frontokon és a temgenmelléki had­seregben. K. J. Vorosilov 1941-ben tagja volt a Szovjetunió, Nagy- Brltannia és az Egyesült Államok moszkvai értekezletén részt vett szovjet küldöttségnek, 1943-ban pe­dig jelen volt a Szovjetunió, Nagy- Britannia és az Egyesült Államok KA2, 1956 február 4-én, 75 éves Kiimrnt Jefremovics Vorosi­lov, e Szovjetunió' Kommunista Pártja és a szovjet állam kimagasló személyisége, V. I. Lenin hű tanít­ványa és J. V. Sztálin legközelebbi harcostársai K. J. Vorosilov élete és munkás­sága elválaszthatatlan kapcsolatban áH a kammunistík nagy pártjának történetével és azzal a harccal, amelyet Oroszország dolgozói vív­tak a kapitalisták és a földesuraik járma alól való felszabadulásért, a szocialista társadalom felépítéséért. Tevékenysége a nép, a kommuniz­mus ügye önfeláldozó szolgálatának példaképe. K. J. Vorosilov 1881-ben szüle­tett a Jekatyerinoszlav-d kormány­zóságban (ma Dnyepnopetrovszk-ts­­rület). Mumkásszülck gyermeke volt. K. J. Vorosilov munkás élete nagyon korán megkezdődött. Már minit gyermek, szénbányában dol­gozott, majd apjával a földesurak jószágait legeltette, kulákdlmél cse. lédesk?dett. Csak két télen át ta­nulhatott a falusi iskolában, az­után kénytelen volt gyárba menni, hogy megkeresse betevő falatját. K.* J. Vorosilov forradalmi tevé­kenysége 1896 ban kezdődik. Be­lép egy szocialista körbe, s agitá­­ciós munkát folytat a munkások között. 1903-ban, a luganszki .ma: Vorosilovgréd)) mozdonygy árban belép az OSZDMP luganszki szer. vezetőbe. K. J. Vorosilov a pártba való belépésének első napjától ha­tározottan a lenini bolsevik irány­vonalat fogadja el és követkfzete­­sem meg is valósítja azt. Mint a luganszki bolsevik bizottság tagja, a marxizmus-leninizmus zászlaja alá tömöríti a szociáldemokraták sorait, s hatalmas szervező és pro­li tikai nevelőmunkát fejt ki a mun­kások között. \f orosilov elvtárs tevékenyen * résztvett az 1905—1907-es első orosz forradalomban. Az általa vezetett bolsevik szervezet volt a forradalmi mozgalom központja a Donyec-medöncében. Ő irányította a sztrájkokat a luganszki üzemek­ben, bejárta a környező falvakat, s harcra hívta fel a parasztokat a iföidesurak ellen. 1906-ban az OSZDMP luganszki szervezete Vo­­rosilovot választotta meg kü dött­­nek a IV. (egyes(tő) pártkongresz­­szusra, ahol először találkozott Le­ninnel és Sztálinnal. 1907-ben részt, vett az OSZDMP V. (londoni) kongresszusán. A cári kormány 1907—1914 között többször letartóz­tatta, börtönbe vetette és száműzte, de ő mindig megszökött és még na­gyobb energiával folytatta az ille­gális pártolunk át az ország külön­böző városaiban! K. J. Vorosilov a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésé­nek és végrehajtásának időszaká­ban is hatalmas munkát fejtett ki. Tagja volt a münkásküldöttek prtrográdi szovjetjének, résztvett a bolsevikek áprilisi összoroszorszígi konferenciájának munkájában és mint küldött, jelen volt a bolsevik párt VI. kongresszusán, 1917 no­vemberében, mint pttrográdi nép­biztos F. J. Dzerzsinszkijjel meg­szervezte az összoroszorszáigi Rend­kívüli Bizottságot az .Ellenforra­dalom és Szabotázs Elleni Harcra. K. J. Vorosilov nagy érdemeket szerzett a szovjet állaim fegyveres erőinek létrehozásában és megerő­­sítéséb'n, a szovjet köztársaságnak a külső- és belső ellenségtől váló védelme megszervezésében, a kül­földi intervenció és a belső, ellen­­forradalom szétzúzásában; A polgárháború éveiben a párt " központi bizottsága és V. I. Lenin a szocialista állam ellenségeivel ví­vott harc felelősségteljes posztjaira állította K. J. Vcrcsilovct. Vorosi­lov V. I. Lmin vezetésével, J. V Sztálinnal együtt munkálkodva si­keresen teljesítette azokat a fel­adatokat, amelyekkel a pírt bízta meg. 1918-ban partizéncsapat élén harcolt Ukrajnáiban, a német meg­szülök ellen. Fim tán az V. ukrán hadsereget, a cáricini frontot irá­nyította a déli front Forradalmi Katonai Bizottságának helyettes parancsnoka és a 10. hadsereg pa­rancsnoka volt. 1919—1921-ben K. J. Vorosilov tagja volt az 1. lovas­­hadsereg Forradalmi Katonai Bi­zottságának és részt vett Gyenyikin tábornok csapatainak szétverésé­ben. Ukrajnának a fehér lengye­lektől való fefczafc ad Másában és Vrangel fehérgárdista seregének szétzúzásában. 1921-ben a X. párt­­kongresszus küldötteinek élén ő irányította a krorrstadti ellenforra­dalmi lázadás felszámolását. K. J. Vorosilov egész további tevékenysége eltéphetetlen kapcso­latban áll a Szovjet Hadsereg fej­lődésével és megerősödésével, a Szovjetunió védelmi képességének növekedésével. A polgárháború be­fejezése után néhány évig először az északkaukázusi, majd a mosz­kvai katonai körzet parancsnoka vezetőinek teheráni értekezletén. K. J. Vorosilov a kommunista p»árt és a szovjet kormány tevékeny vezető személyisége. A. X. párt­kongresszustól kezdve minden kongresszuson megválasztják a párt központi bizottságának tagjává. 1926 óta tagja az SzK(b)P Központi Bizottsága Politikai Irodájának. 1946 márciusában K. J. Vor ősi 1 orvot a Szovjetunió Minisztertanácsi'nak élnökhelyettteévé nevezték ki. Ezen a poszton egész kimagasló szerve­­zőtehetségét, tudását és hatalmas energiáját a Szovjetunió erejének növelésére fordítja. A XIX. párt­­kongresszus után K. J. Vorosilovot megválasztották az SzKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjává, 1953 márciusában pedig a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnökévé. Jelenleg is a szovjet állam legféiső hatalmi szervének ezen a felelősségteljes, vezető poszt­ján dolgozik. K. J. Vorosilovot szá­mos kitüntetéssel jutalmazták a párt és a szovjet nép előtt szerzett kimagasló érdemeiért. A Szovjetunió dolgozói szeretik és tisztelik Kliment Jefremovics Vorosilovot. Lenin tántoríthatatlan követőjét, a nép boldogságáért, a kommunizmusért küzdő lánglelkű harcost látják benne. Tudják, hogy K. J. Vorosilov — miként az egész kommunista párt ■— számára nincs magasabb érdek, mint a nép ér­deke. IT J. Vorosilov igen sokat tett * a szocialista haza erejének növeléséért, a gazdasági és kultu­rális élet felvirágoztatásáért, a a szovjet nép jólétének növeléséért, K, J. Vorosilov, a párt és a kor­mány többi vezetőjével együtt, fá­radhatatlanul munkálkodik a szov­jet társadalom felvirágoztatásán, a kommunista építés terveinek sike­res megvalósításán, a világbéke megszilárdításán. SZ. MACSENKO. * 1945-től 1947-ig K. J. Vorosilov Magyarországon ' a Szövetséges El­lenőrző Bizottság elnöke- volt. A magyar nép ismeri és szereti Voro­silov elvtársat, aki többízben ellá­togatott hazánkba. A Társadalmi Szemle új, januári száma első helyen közli a Központi Vezetőség üdvözletét pártunk e fontos elméleti folyóirata megjele­nésének tizedik évfordulója alkal­mából. Közli továbbá Friss István: A személyes érdekeltség elvének alkalmazása a szocializmus építésé­ben, Fekete Ferenc: A szovjet me­zőgazdaság a kommunizmusba ve­zető úton, Hermann István: A dra­maturgiai tudatosság és színi kul­túránk, Palmiro Togliatti: Hegeltől a marxizmusig, Komor Imre: A forradalmi világszemlélet tanköny. vei, Hajdú GyuW Az Egyesült Nemzetek Szervezete és Magyaror­szág, valamint Anna Marengo: Har­mincöt éve alakult meg az Olasz Kommunista Párt című írását. A folyóirat Szemle rovatában megjelent Szántó Rezső cikke A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XX. kongresszusa előtt cím­mel, Bethlen Oszkár írása a Román Munkáspárt II. kongresszusáról, Világhy Miklós cikke az állam- és jogtudományi felsőoktatás időszerű kérdéseiről és Németh Lajos írása a VI. magyar képzőművészeti kiál­lításról* A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének távirata K. J. Vorosilov elvtárshoz KLIMENT JEFREMOVICS VOROSILOV Elvtársnak! MOSZKVA Kedves Vorosilov Elvtárs! A Magyar Dolgozók Pártja és az egész dolgozó magyar nép nevében forró szeretettel kösziintjük önt, Lenin és Sztálin hűséges harcostársát, a Kommunista Párt és a szovjet állam kimagasló veze­tőjét 75. születésnapja alkalmából. ön, drága Vorosilov Elvtárs, egész életét a munkásosztály és az elnyomott dolgozók felszabadításáért, a szocializmus felépítéséért és a kommunista társadalom létrehozásáért folytatott harcnak szentelte, s elévülhetetlen érdemeivel nemcsak a szovjet nép, de az egész ha­ladó emberiség őszinte megbecsülését és forró szeretetét vívta ki. Pártunk és dolgozó népünk soha el nem múló hálával emléke­zik meg e napon arról a felbecsülhetetlen segítségről, amelyet a fel­szabadulás utáni nehéz években a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány és személyesen ön nyújtott, szeretett Vorosilov Elv­társ, hazánk felemelkedéséhez és boldogulásához, ön, drága Voro­­silov Elvtárs sikeres munkájával, a szabadságszerető magyar nép iránt tanúsított megértő rokonszen vével örökre bevéste nevét dolgozó népünk szívébe, hazánk történelmébe. Pártunk és országunk egész dolgozó népe forró szeretette! gondol Önre és tiszta szívből kíván önnek jő egészséget, hogy még hosszú esztendőkön keresztül alkotóerejének teljében munkálkodjék tovább példaképünk és nagy barátunk, a Szovjetunió további felvirá­goztatásáért, a népek közötti baráti kapcsolatok elmélyítéséért, a világ békéjének megőrzéséért, a kommunizmus nagy ügyének diadaláért. Forró kommunista üdvözlettel: A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTBA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. Dobi Ishán elvtárs távirata K. J. Vorosilov elvtársim* K. J. VOROSILOV ELVTÄRSNAK, • a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének Elnöke Moszkva Engedje meg, Elnök Elvtárs, hogy hetvenötödik születésnapja alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa s a magam nevében szívből jövő ezerenesekívánataiinat fe­jezzem ki. Önt ezen a napon, kedves Vorosilov Elv táré, a magyar nép, mint szeretett barátját köszönti, akinek őszinte jóindulatáról és ön­zetlen segítőkészségéről meggyőződött a felszabadulást követő, meg­próbáltatásokkal teli időben. A magyar nép "jól tudja, hogy Önnek elévülhetetlen érdemei vannak a szovjet és a magyar népet összefűző megbonthatatlan barát­ság és szoros szövetség kialakításában. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez a barátság és szövetség, amely a magyar nép szabadságának, füg­getlenségének és felemelkedésének legfontosabb biztosítéka, a jövő­ben is szüntelenül erősödni fog. Az egész magyar nép érzéseit tolmácsolva, szívből kívánom, hogy még sok-sok éven át erőben, egészségben munkálkodjék a Szov - jetuniónak és népeinek felvirágoztatásán, a népek közötti barátság és együttműködés fejlesztésén, a tartós béke biztosításán. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Tízéves a földművesszövethezet t dolgozó parasztság már a felszabadulás első éveiben meg­kezdte a földművesszövetkezetík szervezését megyénkben is. Szívós harcot folytattak a föld megvédéséért, kezelésbe vették és hasznosítot­ták a nagybirtokok azon gépeit, eszközeit, melyek egyéni juttatásra nem voltak alkalmasak. , Az első terme’őszövetkezeti csoportok a földmű vessz ö ve tkeze tek szervezésével jöttek létre. 1946-ban már több helyein voltak kezderpé­­nyezesek a közös gazdálkodásra. Pl. Fegyverneken gyümölcstermelő szövetkezetét, Kisújszálláson 45 dolgozó paraszt rizs termelést szerve­zett. Hozzájárultak földműves;zöveÉkezeteink a termelés tervszerű szervezéséhez is a termelési szerződések kötésével. Jelentős feladatuk volt és van ma is a föld mű vessző vetkezetek - nek az állami begyűjtés terén, amelyet mind a vezetők, mind a tagok példamutatásával eredményesen végeztek. Az 1946-ban mega’akult Földművesszövetkezetek Országos Központja egységes irányítás alá vonta össze a létrejött szövetkezeiket. Most. 10 év után megállapít­hatjuk, hogy hatalmas gazdasági és politikai erővé váltak, s igen fontos szerepet töltenek be a szocializmus építésében. Megyénk területén a földművesszövetkezetek * taglétszáma kö­zel százezer fő. A szövetkezetek ólén túlnyomó többségükben sokéves tapasztalattal rendelkező, odaadó, lelkiismeretes, a közügyek intézése iránt lelkesedő dolgozó parasztasszenyok és egyéb falusi dolgozók áll­nak. A 10 éves évforduló napján megyénk földmű vessző vet keze te i mintegy 910 különböző egységgel rendelkeznek. Ebből 695 klskeres­­delmi, 215 vendéglátóipart. Megtaláljuk ezeken kívül a kisáruháza­­kat, több mint 80 szaküzletet, illatszertárat, bútorszaküzletet, 28 kor­szerű vendéglőt, 6 szállodát, büféket, cukrászdákat, mélyék mind­­mind a falu lakosságának igényeit elégítik ki. Az életszínvonal emelkedését mutatja az a tény, hogy mind na­gyobb igényekkel lépnek fel a falvak lakói. 1955-ben 4293 rádiót, 6074 kerékpárt, 234 motorkerékpárt, 282 varrógépet és igen sok mosógépet adtak el a földművesszövetkezetek. Jelentős mértékben növekedett a mezőgazdasági gépek és eszközök forgalma. Évről évre nőtt a műtrá­gya, építőanyag és növényvédőszerek forgalma Is. A földművesszövetkezetek tevékenységének ilyenfokú fejlődése azért vált lehetővé, mert ipari munkásaink példamutató termelési te­vékenysége előállította ezeket a cikkeket. Fokozott segítséget kell nyújtani a földművesszövetkezetek­­mek, különösen az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek. Ez lehet sokirányú. Jelentős segítés, ha egy-egy tapasztalt földművesszövetke­zeti vezető belép a termelőszövetkezetbe és tapasztalatait ott haszno­sítja, a vezetésben, munkaszervezésben, az új tsz minden munkájá­ban. Nagy segítség az új tsz-ek számvitelének megszervezése, amely­hez a fmsz-ek könyvelői tudnak komoly támogatást adni. A földművesszövetkezetek megyénk egyik legnagyobb tömeg­­szervezetét alkotják. Tevékenységüket úgy kell helyesen végezni, hogy minden tekintetben a lenini szövetkezeti elvet tartsák szem előtt és segítsék elő a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A földműves­­szövetkezetek tagjaj helyeslik pártunk politikáját. Ezt bizonyítja az a közel 5000 tag, aki 1955. év folyamán belépett a termelőszövetkeze­tekbe. Eddig több mint 30 százalék termelőszövetkezeti tag a földmű­vesszövetkezetek tagjaiból. Pártunk 1955. márciusi határozata óta javult a földművesszö­vetkezetek politikai munkája. Itt is van még azonban tennivaló. Főt kell hagyni azzal a helytelen módszerrel, hogy a tagok nevelését fő­leg az alkalmazottak végzik. A politikai munkába kapcsolódjanak be a szövetkezeti választott vezetők és így biztosítsák azt, hogy a tagok mindenkor világosan megismerjék pártunk célkitűzéseit. Ne feledjék el a földművesszövetkezetek vezetői és tágját, ed­digi eredményeiket úgy érhették ei, hogy követték pártunk tanácsait, útmutatásait, s hogy élvezték pártunk és kormányunk »egitségét. Elismerés illeti mindazokat a szövetkezeti vezetőket, szövetke­zeti dolgozókat és tagakat, akik eddigi munkájukkal szívvel léleikkel szolgálták dolgozó népünket, a falu lakosságát; Meglelem a Társatia'mi Szemle januári száma

Next

/
Thumbnails
Contents