Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-04 / 30. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. február 4. 1$. A. Bulganyiit válasza Eisenhower elnök január 27-i üzenetére Több elsőosztáfyu cipőt gyárt az idén a martfűi Tisza Cipőgyár (Folytatás az l-ső oldalról.) még növekednek is. Növekszik az idegen területen lévő amerikai ka­tonai támaszpontok száma is, rá­adásul ezeket a támaszpontokat íőkép a Szovjetunió mentén lévő térségekben he.yezik el. Megért­heti, hogy ez szükségképpen telje­sen érthető aggodalmakat kelt a szovjet népben az Egyesült Álla­mok szándékai iránt. Fel kell hívnunk a figyelmet ar­ra is, hogy az Egyesült Államok egyes vezető személyiségei annak ellenére, hogy a genfi értekezleten „mi. Elnök úr, kölcsönös békeszerető nyilatkozatokat tettünk, továbbra is olyan kijelentéseket tesznek, amelyeket egyá.tálában nem lehet a genfi szellemmel összhangban levőnek nevezni. Ismeretes például, hogy az Egyesült Államokban nem­rég nyilatkozat hangzott el, ame.y helyeselte azt a politikát, amely az országot a „háború küszöbén’* tart­ja. Fel keli hívni a figyelmet a NATO néhány katonai vezetőjének harcias feljelentésére is. Ezek a ve­zetők nyíltan a további fegyverke­zési hajszát és azt követe, ték, hogy a NATO csapatainál atomfegyver­­készleteket halmozzanak fel és nem riadtak vissza attól, hogy e fegyver bevetésével fenyegetőznek. Amikor az országaink közötti ba­rátsági és együttműködési szerző­dés megkötését javasoljuk, abbé: in­dulunk ki, hogy e szerződés megkö­tése és az országaink közötti vi­szony megjavítása megkönnyítené a fegyverzet és a fegyveres erők lé­lényeges csökkentése megvalósítá­sának .ehetőségét. Meg lehetne pél­dául állapodni az öt hata orn fegy­veres erőinek arra a színvonalra való csökkentésében, amellyel an­nakidején mind az Egyesült Álla­mok, mind a Szovjetunió egyetér­tett. Ezt elősegítené az atomfegy­veréi szóló megállapodás is, amely­nek betiltását a népek követeiül. Könnyebbé válna a megfelelő nem­zetközi ellenőrzés létesítésének megoldása is. Üzenetében ön ismét felhívta a figyelmet a katonai értesü.éscsere és a „nyílt égről” szóló javaslatára, amely utóbbi szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok területét megfelelően amerikai és szovjet repü.őgépek repülnék át légifény­képezés céljából. Nekem és kollé­gáimnak már lehetőségük volt vé­leményt mondani erről a javaslat­ról. Ügy védjük, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben és fókóp a teljesen korlátlan fegyverkezési hajsza közepette az ilyen repülések nemcsak, hogy nem szabadítanák meg a népeket az új háború miatti aggodalomtól, hanem el.enkezőleg, fokozzák ezt az aggodalmat és a kölcsönös gyanakvást. ítélje meg ön Elnök Ür: mit tennének az ön országának katonai vezetői, ha je­lentenék nekik, hogy a légi felvéte­lek szerint a szomszédnak több re­pülőtere van? Valószínűleg megpa­rancsolnák, hogy haladéktalanul növeljék repülőtereik számát. Ter­mészetes, hogy a mi katonai veze­tőink hasonló esetben ugyanígy jár­nának el. Nem nehéz megérteni, hogy ez további fegyverkezési haj­szát eredményezne. Más volna a helyzet, ha megálla­podnánk a fegyverzet és a fegyve­res erők csökkentésében. Akkor a megfelelő ellenőrzés — amelynek módszereiben meg lehetne álla­podni <—i indokolt és szükséges volna. Azt i6 látni kell, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok azon kötelezettségvállalása, hogy egymás között minden vitás kér­dést kizárólag békés eszközökkel oldanak meg, s amely kötelezett­ség vállalás azt jelenti, hogy el­vetik egymás között az erő vagy az erővel való fenyegetés alkalmazá­sát. beleértve az atom- és hidro­génfegyvert, valóban megnyugvást vinne a nemzetközi helyzetbe és kedvezőbb feltételeket teremtene a többi rendezetlen nemzetközi problémában való megállapodás számára. Hymodon az Egyesült Államok és a Szovjetunió barátsági és együttműködési szerződésének meg­kötése azt jelentené, hogy valóban tehetünk valamit, mint ön üzene­tében mondja, „amivel meggyőz­zük a világot, nincsenek agresszív céljaink egymás ellen.“ Ami az ön üzenetében érintett konkrét nemzetközi problémákat illeti, továbbra is meggyőződésem hogy azok közül a leszerelés prob­­lémja mellett az európai biztonság szavatolásénak pdoblémája a leg­fontosabb. A Szovjetunió kormá­nya 1955 őszén a külügyminiszterek genfi értekezletén e probléma meg­oldására több konkrét javaslatot tett. A szovjet kormány, mint eddig is, úgy véli, hogy az európai biz­tonság hatékony ' szavatolásának feladatát legjobban az egységes, általános európai kollektív bizton­sági rendszer megalakításának alap­ján lehet megoldani. Javaslatainkban egyúttal elébe­mentünk sok fontos kérdést ille­tően a három nyugati hatalom kí­vánságainak s figyelembe vettük az errevonatkozó konkrét eszmé­ket, amelyeket a nyugati hatalmak képviselői genfi találkozásuk ide­jén kifejtettek. A szovjet kormány­nak az európai biztonság szavato­lásáról szóló javaslatai figyelembe veszik azt a rendkívül fontos sze­repet, amelyet az Amerikai Egye­sült Államok az európai ügyek el­döntésében betölt. A három hatalom kormánya azonban nem értett egyet javasla­tainkkal és olyan tervet állított vele szemben, amely a militariz­­mus egész Németországban való feltámasztására vezet és ráadásul előírja, hogy az egyesített Német­ország csatlakozik a nyugati ha­talmak által alakított katonai tömbhöz. Könnyen megérthető, hogy ez a terv nem jelentheti az igazi európai biztonság biztosítása kérdése megoldásának és a német kérdés rendezésének az alapját. Mivel Európában a háború utáni időszakban két, különböző társa­dalmi és gazdasági rendszerű és különféle úton fejlődő német áliam keletkezett és szilárdult meg, az egységes Németországnak, mint békeszerető és demokratikus ál­lamnak a megteremtését, természe­tesen nem lehet megoldani anél­kül, hogy maguk a németek — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — ne érjenek el erre vonatkozó megállapodást; Egyúttal meggyőződésem, hogy a szovjet—amerikai viszony rende­zése, F'bbi között a Szovjetunió és a* Egyesült Államok barátsági és együttműködési »erződésének megkötése, rendkívül kedvező je­lentőségű volna a német kérdés megoldásához szükséges feltételek megteremtése szempontjából. Ami önnek azt a megjegyzését illeti, hogy a népeknek joguk van megválasztanak azt' a kormány­­formát, amelyben élni akarnak, meg kell monda- om, a Szovjetunió mindig ahhoz az elvhez tartotta és most is ahhoz tartja magát, hogy az állam belső rendje — népének belügye. Elvárjuk, hogy ez fogja vezérelni nemzetközi kapcsolatai­ban a többi hatalmat is. Országszerte tízéves évfordulót ünnepelitek vasárnap főldművesszö­­vetkezeteimk. Erre az alkalomra jöttek össze a kunszentmártoni járás földművesszövetkezeteinek dolgozói és vezetői. Ünnepi díszt öltött a járási kmtúrház. Az elő­csarnokban a járás földművesszö­vetkezeti vezetői és dolgozói leg­jobbjainak fényképei voltak láthat­ták. Rozmis Márton üdvözlő sza­vai, majd a ;Himnusz eléneklése után Gulyás József élvtárs, a járási földművesszövetkezeti központ el­nöke tartotta meg ünnepi beszédét Ismertette a járás szövetkezetei­nek 10 éves munkáját, elért ered­ményeiket. Emellett a mozgalom hiányosságait sem hallgatta el. Be. szódéban többek között a követke­zőket mondotta: „1946—47. évtjein egy-egy földművesszövetkezet még 30—100 tagot számlált. A mester­­szállási földművessz övetkezetnek 1948-ban még csak 68 tagja volt A kunszentmártoni szövetkezet 1947-ben 420 tagot számlált. Tisza­­sason 1946-ban 6 taggal alapították meg a szövetkezetei és semmi más­sal nem rendelkeztek, mint egy darab legelővel. Ma már járásunk földmű vesszövetkezetein-k taglétszáma elérte a 13.000-et, ez a járás összlakosságának 30 százalékát teszi ki. — Az eddig elért eredmények mellett — folytatta Gulyás elvtárs — voltak számos olyan hibák, amik fékezték mozgalmunk egészséges fejlődését és nem utolsó sorban a lenini szövetkezeti tervtől veló él­őn üzenetében a Kelet és a Nyu­gat közötti kapcsolatok fejlesztésé­nek fontos problémáját is érinti, E kapcsolatok jelentőségét illetően teljesen egyetértünk Önnel. Époen ezért a Szovjetunió tavaly ősszel, a külügyminiszterek értekezletén, olyan javaslatokat terjesztett elő, ame.ynetk célja a normális keres­kedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődését akadláyozó sorompók el­távolítása, valamint a kulturális, a tudományos, a művészeti, a sport­­érintkezések, az idegenforgalom, stb. kiterjesztése. — Valamennyien megelégedéssel állapítottuk meg, hogy ebben a kérdésben az értekez­leten bizonyos megegyezés rajzoló­dott ki. Az Egyesült Államok és más nyugati hatalmai: küldöttsége azonban az utolsó pillanatban olyan követe.éseket támasztott, amelyek ellentétben álltak azokkal az irány­elvekkel, amelyeket mi önnel, Eden úrral és Faure úrral külügyminisz­tereinknek adtunk. A szovjet kor­mány nem fogadhatta el ezeket az új követeléseket, mert ezek szuve­rén államok belügyeibe való nyílt beavatkozást írtak elő. Sajnos, a szovjet kormánynak az országaink közötti kapcsolatok, a többi között a küldöttség-csere fej­lesztésére irányuló gyakorlati intéz­kedései amerikai részről komoly akadályokba ütköznek. Hiszem, hogy közös erőfeszíté­sekkel sikerül megszüntetnünk az úgynevezett „vasfüggönyt” és sike­rül megteremtenünk az országaink állampolgárai közötti személyes kapcsolatok széleskörű fejlesztésé­nek feltételeit. Szeretnék hangot adni ama reményemnek, hogy Ön osztja ezt a vé’eményt. Az országaink közötti barátsági és együttműködési szerződés meg­kötése e kérdésben is kétségtelenül igen pozitív jelentőségű, volna. Ez az a néhány elgondolás, ame­lyet ki akartam fejteni önnek, tisztelt Elnök Ür, azokkal a meg­jegyzésekkel kapcsolatban, amelye­ket Ön üzenetében tett. Nagyon szeretném, ha ezek az elgondolá­sok segítenének megvi’ágítani azt a jelentőséget, amelyet én és kollé­gáim a Szovjetunió és az Egyesült Államok barátsági és együttműkö­­dési szerződése megkötésének tu­lajdonítunk. Ml készek vagyunk a legfigyel­mesebben megvizsgálni, az ön minden megjegyzését, melyet a szerződéstervezet egyik vagy másik tételével kapcsolatban szükséges­nek tart megtenni. Várom erről a kérdésről az ön további elgondolásait. 1956. február 1; őszinte megbecsüléssel1 N. BULGANYIN térést is jelentették. A legsúlyo­sabb hiba a szövetkezeti rendszer tömegpoliitikai munkájában mutat­kozott meg, amit főleg az 1953 jú­niusi határozat helytelen értelme­zése hozott magával. Nem végez­tünk a járás területén kielégítő po­litikai munkát a dolgozó parasztság körében. Dolgozóink nem érezték magukat tömegszervezeti dolgozók­nak, csupán gazdasági területen érezték felelősségüket munká­jukért. Vezetőink, de főleg válasz­tott szerveink nem folytattak kö­vetkezetes harcot az állampolgári kötelezettség, az állampolgári fe­gyelem megszilárdítása területén. Munkáink sok esetben elvtelenné vált, túlságosan leszűkült a gazdasági feladatok végzésére. De hiányosság volt, hogy nem vet­ték ki kellően részüket a mezőgaz­daság szocialista átszervezéséből sam, ezt a hibás gyakorlatot legsür­gősebben fel kell számolná. Ezután Ungor Tibor elvtárs, a járási párt-végrehajtó bizottsága nevében üdvözölte a 10 éves föld­művesszövetkezeti mozgalmat. El­mondotta, hogy a járás szövetke­zetei komoly erőfeszítést tettek a íárás dolgozóinak áruellátása érde­kében. Ezen a téren végzett mun­kájuk kielégítőnek mondható. D: .'■mellett hiányosság van a politikai munka terén. Az áruforgalom mel­lett a szövetkezeteknek egyik leg footosabb feladata kell, hogy le-; Négy világrészbe exportál a martfűi Tisza Cipőgyár, amely eb­ben az évben is több mint nyolc­van különböző típusú cipőt gyárt Az üzem dolgozói büszkék ar­ra, hogy már hosszú idő óta sem a belföldi, sem a külföldi kereskedelmi vállalatoktól nem ér­kezett a gyárba kifogás a cipők minőségére. Az üzem munkásai az 1956-os tervek tárgyalásánál megfogadták, hogy ezévben is megőrzik a gyár lóhímevét. Nem véletlen tehát, hogy az. egyes dolgozók, brigádok, műhelyek között folyó munkaver­seny és a vállalások zöme is arra irányul, hogy a cipők minőségét megtartsák, sőt tovább emeljék. A múlt évben a gyárból kikerült ci­pőknek 94,1 százaléka volt elsőosz­tályú. A dolgozók vállalták, hogy az idén 0,9 százalékkal több első­­osztályú cipőt gyártanak. Nagy szó ez, hiszen egytized százaléknyi mi­nőségi növekedés 130 050 forint megtakarítást jelent a Tisza Cipő­gyárnak. A 38-as műhely például nagyrészt exportra készít cipőket. A gépeknél dolgozó harminc mun­kás vállalta: havonta 100 párral több elsőosztályú cipőt készít azzal, hogy figyelmesebben, gondosabban kezelik a gépeket. Januárban a 38-as műhelyből kikerült elsőosz­­tá’yú cipők száma több mint 100 párral haladta meg az előző hóna­pit. A jobb minőségért folyó harcban elvitathatatlan érdemük van a Ti­sza Cipőgyár fiataljainak. Az üze­mi DISZ-szervezet kezderoénye/é-A gyógyszerellátás terén igen nagy jelentősége van a máknak és a mákgubónak. Éppen ezért fö.d­­művesszövetkfzeteink február 1-től termelési és értékesítési szerződést kötnek mindazokkal a termelőszö­vetkezetekkel, tszcs-kkel, egyénileg gazdálkodókkal, akik mákot akar­nak termeszteni. A termelők részére nemesített vetőmagot biztosít a földműves­szövetkezet, kilogrammonként 22 Ft-os áron, olyan feltétellel, hogy a termelő köteles 1 kg vetőmagért 50 kg étkezési mákot és 50 kg mák­gubót szállítani a földművesszövet, kezet részére. A leszállított mákért a termelő mindenkor a hivatalos gyein: a dolgozó parasztság és a munkásosztály kapcsolatának minél szárasabbra való fűzése. A paraszt­ság közötti állandó politikai munka végzése. Szoros kapcsolat kell hogy kiala­kuljon a földművesszövetkezetek és a mezőgazdasági termelőszö vetke. zetek között, mert ezen a téren je­lentős hiányosság tapasztalható. Egy másik igen fontos feladat az ifjúságnak a szövetkezeti mozga­lomba való fokozott bevonása. Ezen felsorolt hiányosság mellett meg kell azonban állapítani, hogy a földművesszövetkezetek tízéves munkájuk során komoly eredményeket értek el, amiért a járási pért-végnehajtó ba. zottság nevében köszönetét fejezi ki és a további munkához sok si­kert kíván. A hozzászólások után Takács Al­bert a Földművesszövetkezetek Me­gyei Igazgatósága neveiben kiosz­totta a 10 éves szövetkezti moz­galom legjobb harcosadnak, vezetői­nek és a dolgozóknak járó ki tűn. tetőseket. Számosán oklevelet és kiváló földművesszövetkezetd dol­gozó jelvényt kaptak. Az ünnepséget ebéd, majd di­vatbemutató követte és a járás földművesszövetkezeteinek legjobb csoportjai adtak kultúrműsort. Az ünnepség igen jó hangulatú tánc­mulatsággal ért végeit, V. J. sére, a közelmúltban újabb négy minőségi őrjáratot szerveztek a DISZ-isták. így ma már valameny­­nyi üzemrészben működik DISZ- minőségi őrjárat és jó munkájukat mutatja, hogy például az említett 38-as műhelyben a minőség csak­nem öt százalékkal múlta felül ja­nuárban az élüzem címet jelentő szintet. •Élenjár a versenyben TASI KÁLMÁN, a Jászberényi Ap­­ritógépgyór lemezlakatos brigád­vezetője. Három éve dolgozik már a vállalatnál, de munkí ja ellen még panasz nem volt. A brigád négy tagú s évi átlagteljesítményük elérte a 160 százalékot, ami azt je­lenti, hogy átlag 1580 forintot ke­resnek havonta. Ennek az a titka, hogy a kis csoport Tasi elvtárs vezetésével jól megérti egymást és összehangoltan dolgoznak. — Ezen­kívül jó emelője munkájuknak a verseny. A vállalásokat az elsők kö­zött szokták megtenni s amit Ígér­tek mindenkor határidőre vagy határidő előtt maradéktalanul tel­jesítik. szabadiéi vásárlási árat kapja, ezenfelül a kifizetendő összeg 10 száza’ékát, mákgubóért mázsán­ként 90 Ft-ot. Aki rendelkezik vetőmaggal, és a vetőmag igénylésre nem tart igényt, saját vetőmagjával is köt­het szerződést. A mákot és a mákgubót legké­sőbb 1950 szeptember 15-ig kell a földművesszövetkezet részére le­szállítani. Azok a tsz-ek, amelyek vető­magot kívánnak vásárolni, és szer­ződést kötnek, a vetőmagot a föld­mű vesszövetkezettol ingyen kap­ják. A vetőmagként kiadott mák csá­vázott, étkezésre nem használható, mérgezett. MARTON ERNŐ, a Szolnok megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Vállalat Szövetkezeti Központ igazgatója Nagy sikerrel szerepelnek a jászberényi Petőfi Kultúr­otthon színjátszói A múlt év szeptemberében aiia­­kuit meg a jászberényi Petőfi kul­túrotthon színjátszó együttese. A jászberényi és a jászapáti járásban, valamint Jászberényben számos előadáson mutatták be Szigligeti Ede „Cigány1’ című színművét. A kulturegyüttes első ízben Jászjákóhalmám szerfpelt. Felke­reste Jászladé ny, Jészíényszaru és jászkisér dolgozóit is, ahol mindig nagy szeretettel fogadták, sok taps jutalmazta a jó előadást. A Propaganda anyag Terjesztő hírei India tegnap és ma címmel jelent meg az Országos Béketanács „Mi van a nagyvilágban'!" külpolitikai füzetsorozatában Szilágyi Ém írá­sa. A sorozat új száma érdekes és olvasmányos formában ismerteti India történetét, jelenlegi helyzetét és világpolitikai szereit. Az érde­kes és tanulságos szöveget számos kép szemlélteti. A Nemzetközi Nőnapra a Ma­gyar Nők Demokratikus Szövetsége kiadásában gondos összeállítású műsorfüzet jelent meg. A terjedel­mes kiadvány több verset, egyfel­­vonásos színmüvet, dalt, koreográ­fiát és műsortanácsadót tartalmaz. Hasonló terjedelmű műsorfüzet je­­'ent még meg a Maryar—Szovjet Barátság Hónapjára az MSZT és a Népművészeti Intézet szerkesztésé­ben. A műsorfüzet tizenkét orosz és szovjet egyfelvonásos színművet, tréfát, szatirikus jelenetet közölt A kunszentmártoni járás összlakosságának 30 százaléka földművesszövetkezeti tag Vetési és értékest*esi szerződési hőinek a iöldmiives szövetkezet eh mákra és mákgubóra

Next

/
Thumbnails
Contents