Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-26 / 49. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19M. február H, A Szovjetunió Kommunista Pártja XX, kongresszusának határozata as SZKP Kosponti Bizottságának határozata alapján PÁHTÉIET ★ A dolgozók javaslataival való törődés a kereskedelmi pártszervezetnek is feladata (Folytatás az 1-ső oldalról) A kongresszus teljes mértékben helyesli az SZKP Központi Bizottságának azokat az intézkedéseit, amelyeket a szovjet törvényesség megerősítésére, a Szovjet Alkotmányban biztosított állampolgári jogok szigorú betartására tett, s arra kötelezi valamennyi párt- és szovjet szervet, hogy éberen őrizze a törvényességet, határozottan és szigorúan vegye elejét a törvénytelenség, az önkény minden megnyilvánulásának, a szocialista jogrend minden megsértésének. A kommunista pártnak és a s2ovjctáIlamnak továbbra is a magasabbfokú politikai éberség ■szellemében kell nevelnie a kommunistákat és az összes dolgozókat, fáradhatatlanul erősítenie kell vitéz fegyveres erőinket, amelyek biztatóan őrködnek a szovjet emberek békés munkája és a a szocialista haza biztonsága fölött. Uh Pártunk újabb nagy sikereket ért el a XIX. és a XX. kongreszszus közötti időszakban, minthogy egész bel- és külpolitikájában és gyakorlati tevékenységében amarxizmus-leninizmus mindent legyőző tanítását követte, szilárdan és következetesen megvalósítja a kommunizmus országunkban való felépítésének és a nemzetközi szocialista tábor erősítésének irányvonalát, magasra emeli a proletárinternacionalizmus és a népek barátságának zászlaját. A XIX. kongresszus óta eltelt időszakban tovább növekedett az SZKP ereje és tekintélye, szilárdult a párt lenini egysége, fokozódott a párt vezetőszerepe a szovjet társadalomban. A párt ideológiai, politikai és szervezeti vonatkozásbán még jobban megerősödött, a párttagok tömegeinek marxista-leninista edzettsége fokozódott. Jelentősen megnövekedtek a párt káderei: a párt- és állami vezetés döntő ereje. Az SZKP XX. kongresszusa megállapítja, hogy a Központi Bizottság a kellő magaslaton állt azokkal a bonyolult és felelősségteljes feladatokkal kapcsolatban, amelyek elé a XIX. pártkongresszus után került a párt és az ország, helyesen oldotta meg a pártépítés, az állami és gazdasági építés megérett kérdéseit, biztosan és szilárdan vezette az országot a lenini úton. A kongresszus megelégedéssel állapítja meg, hogy a Központi Bizottság egész tevékenységében megingathatatlanul őrködött a párt és a nép érdekei fölött. A kongresszus teljes egészében helyesli azokat a határozott intézkedéseket. amelyeket az SZKP Központi Bizottsága tett a Berija és bandája, á párt és a nép veszedelmes ellensége bűnös összeesküvő özeiméinek meghiúsítására. Ezzel komoly csapás érte az imperialista kémkedés terveit, tovább erősödött a párt harcképessége. A kongresszus teljes egészében helyesli azt a nagy munkát, amelyet a Központi Bizottság végzett a pártélet lenini normáinak helyreállítása, a párton belüli demokrácia fejlesztése, a kollektív vezetés elveinek a marxista-leninista politika alkalmazása alapján való meghonosítása, a pártmunka stílusának és módszereinek tökéletesítése terén. A pártélet demokratikus alapjainak szem előtt tartásáért, az adminlsztrálgatás és a bürokratikus vezetési módszerek ellen, a bírálat és önbírálat kibontakoztatásáért folytatott harc biztosította a párttömegek aktivitásának fokozását, a kommunistáknak a párt ügyéért való fokozott felelősségét, a dolgozók újabb politikai és munkalendiiletét. A kommunisták és az összes dolgozók aktivitásának fokozása szempontjából nagy jelentőségű volt annak széleskörű tisztázása, hogyan értelmezi a marxizmus— leninizmus az egyéniség szerepért a történelemben. A kongresszus úgy véli, hogy a Központi Bizottság teljesen helyesen lépett fel a személyi kultusz ellen, mert ennek elterjedése csökkentette a párt és a néptömegek szerepét, a kollektív vezetés szerepét a pártban és nem ritkán komoly mulasztásokra vezetett a munkában. A kongresszus megbízza a Központi Bizottságot, ne csökkentse a harcot a személyi kultusz maradványai ellen, egész tevékenységében abból induljon ki, hogy az új élet igazi alkotói a kommunista párt vezette néptömegek. A pártélet lenini normáinak helyreállítása, a párton belüli demokrácia fejlesztése, a kollektív vezetés elvének betartása cs a személyi kultusz elleni harc eredményeként a Központi Bizottság biztosította az ipar és a mezőgazdaság fejleszése vezetésének javulását, feltárta a szocialista törvényesség megsértéseit és megtette a szükséges intézkedéseket ezek kijavítására. harcra szólított fel az önelégültség és a közöny ellen, mozgósította az egész pártot, öszszes funkcionáriusainkat, a párttagokat és a pártonkívülieket a szovjet társadalom fejlődési ütemének meggyorsítására, a szovjet nép anyagi jólétének további fellendítésére. A további sikeres előrehaladás biztosítása végett ezentúl Is a magasfokú harcképesség állapotában kell tartani a párt sorait, fáradhatatlanul javítani és tökéletesíteni kell egész pártmunkánkat. A kongresszus megbízza a Központi Bizottságot, tegyen intézkedéseket a párt egész szervezési munkájának további javítására, mindenekelőtt a gazdasági építés terén végzett szervezői munkájának megjavítására. A pártszervezeteknek éles fordulatot kell venniök a gazdasági építés konkrét vezetésének kérdései felé, fokozniok kell az iparvállalatok, i kolhozok, a gépállomások és a szovhozok technikájának és gazdaságának tanulmányozását, hogy mély tárgyismerettel irányítsák munkájukat. A szervezési munka színvonala döntő mértékben függ attól, milyen a végrehajtás ellenőrzésének megszervezése, milyen a káderek kiválasztása és nevelése, a kommunisták elosztása a gazdasági és a kulturális építés különböző területein. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy fokozottan ráirányítsa a figyelmet a fiatal káderek, a nők kiemelésére, a termelésben foglalkoztatott kommunisták számának növelésére. A kongresszus helytelennek tartja, hogy egyes pártszervezetek megtűrik a figyelem lanyhulását a párt növekedésének szabályozásával kapcsolatban. A kongresszus abból kiindulva, hogy a párt sorainak nem a mennyiségi, hanem a minőségi növekedése a fő, kötelezi a pártszervezeteket, gondoskodjanak fokozottabban arról hogy egyéni alapon válasszák ki a pártban az élenjárókat, mindenekelőtt a munkások és a kolhozparasztok közük A kongresszus megbízza a Központi Bizottságot folytassa a pártszervek és a szovjet szervek szervezeti felépítése és tevékenységi formál tökéletesítésére irányuló munkát a változó helyzetnek megfelelően. Különös figyelmet kell fordítani a kerületi szint továbberősítésére. A kongresszus megállapítja, hogy a párt ezen a területen nagy munkát végzett és helyesnek tartja a falusi kerületi pártbizottságok szerkezeti átépítését, a gépállomások övezeteinek megfelelő instruktor! csoportok felállítását, élükön a kerületi bizottságok gépállomásügyi titkáraival. Sok kerületi pártszervezet munkájának színvonala ennek ellenére nem felel meg a párt által támasztott követelményeknek. Ennek magyarázata az, hogy több kerületben pártbizottsági gépállomásügyi titkárokká és gépállomási instruktorokká gyenge pártmunkásokat tettek, akik nem rendelkeznek a szükséges tárgyi és politikai tulajdonságokkal. Most, amikor óriási feladatok állnak az ország előtt a mezőgazdaság fejlesztése terén, különös jelentőségű a kerületi pártszervezetek megerősítése tapasztalt és tehetséges káderekkel. A kerületi pártmunkások jelenleg közvertlenül a falusi alapszervezetekben, a gépállomásokon, a kolhozokban, a szovhozokban dolgoznak, megszervezik a mezőgazdaság dolgozóit a párt és a kormány útmutatásainak végrehajtására. Ez azt jelenti, hogy a kerületi szervezetek munkájának színvonalától döntő mértékben függ most az egész nép ügyének, a mezőgazdaság rohamos fellendítésének sikere. Biztosítani kell ezért, hogy a kerületi pártbizottságokban vezető munkát, különösen a gépállomásügyi titkári és gépállomás-instruktor! minőségben, továbbá a kerületi szovjetek végrehajtó bizottságaiban erélyes, kezdeményezőkész tömegszervezők, olyan emberek végezzenek, akik jól ismerik a mezőgazdasági termelést. Ehhez következetesen folytatni kell a kerületi pártszervezetek megerősítésére irányuló munkát, mind a kolhozokban és szovhozokban felnőtt legjobb helyi pártmunkások kiemelésével, mind pedig úgy, hogy városokból és ipari központokból hoznak pártmunkásokat a kerületekbe, a kerületi pártszervek és szovjet szervek vezetőit közvetlen anyagi módon érdekeltté kell tenni a gépállomások, a kolhozok és szovhozok gazdasági tevékenységének eredményeiben. Egyidejűleg munkálkodni kell a városi pártszervezetek további erősítésén, minden erővel fokozni kell a városi és a városi kerületi pártbizottságok y felelősségét az iparvállalatok munkájáért, különösen a tudomány, a technika legújabb eredményeinek és az élenjárók tapasztalatainak termelési meghonosításáért, valamint mindazon vállalatok és szervezetek munkájáért, amelyek a lakosság mindennapos szükségleteinek kielégítésére hivatottak. A párt előtt álló feladatok sikeres teljesítésének legfontosabb feltétele az, hogy a párt egészben véve és küiön-külön minden pártszervezet tovább erősítse a kapcsolatait a dolgozók legszélesebb tömegeivel. A kongresszus felhívja a pártszervek figyelmét annak szükségességére, hogy felélénkítsék a szovjetek és a szakszervezeti szervezetek munkáját, hogy ezek lényegesen nagyobb szerepet töltsenek be a gazdasági és kulturális épitőmunkában, a lakosság mindennapi szükségleteinek és igényeinek kielégítésében, a dolgozók kommunista nevelésének ügyében. Az ország társadalmi életében fontos helyet tölt be a lenini Komszomol, amely tevékenyen kiveszi a részét a gazdasági és kulturális építőmunkából, segít a pártnak kommunista szellemben nevelni az ifjúságot. De a komszomol-szervczctek tevékenységében, különösen az ideológiai nevelő munkájukban, komoly hiányosságok vannak. A komszomol-szervezetek — egyes esetekben nem tudják bevonni az ifjúságot a gyakorlati tevékenységbe, az eleven szervező munkát határozatokkal, parádézással, hangoskodással, helyettesítik. E hiányosságok megszüntetése céljából meg kell javítani a Komszomol pártirányítását. A pártszervezetek gondoskodjanak jobban arról, hogy megteremtsék a szükséges feltételeket az ifjúsági nevelő és kulturális tömegmunkához, s biztosítsák a Komszomol-tagság és az egész szovjet fiatalság még tevékenyebb részvételét az állami, gazdasági és kultúrális építőmunkában, az ország egész társadalmi és politikai életében. Az ideológiai munka terén a kongresszus az egyik legfontosabb feladatnak tartja, hogy megszűnjék a propaganda elszakadása a kommunista építés gyakorlatától. Propagandánkat és agitációnkat szorosabban kell összekapcsolni a kommunizmus anyagi-termelési bázisának, az anyagi és kultúrális javak bőségének megteremtésével, az állampolgárok kommunista öntudatának emelésével öszszefüggő feladatokkal, végezve a marxizmus-leninizmus alkotó szellemétől idegen dogmatizmussal és betűrágással. A propagandának nemcsak az a feladata, hogy megmagyarázza a marxizmus-leninizmus elméletét, hanem az is, hogy elősegítse az elmélet gyakorlati valóra váltását. A kongresszus megállapítja, hogy a Központi Bizottság időben lépett fel a párt fő irányvonalától, a nehézipar elsődleges fejlesztésétől való eltérés kísérletei ellen, valamint a szocializmus országunkban való felépítése kérdésének és néhány elméleti kérdésnek az összezavarása ellen. A kongresszus megbízza a Központi Bizottságot, hogy továbbra is úgy őrizze a marxi-lenini elmélet tisztaságát, mint a szeme világát, s alkotóan fejlessze azt a kommunizmusért vívott gyakorlati harc folyamatában, az új történelmi tapasztalatoknak és az élő valóság fényeinek általánosítása alapján Egyúttal nem gyengülő harcot kell folytatni a burzsoá ideológia megnyilvánulásai ellen. A kongresszus aláhúzza hogy a dolgozók és elsősorban az ifjú nemzedék kommunista nevelése igen fontos feladat, s kötelezi a Hegedűs Imréné elvtársnő, a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat párttitkára mesélte a következő esetet: a közelmúltban férjét kórházba kellett szállítani, neki pedig tüdőgyulladása volt. Az ősszel beszerzett tüzelőjük elfogyott és így betegen, kisgyerekkel, hideg lakásban kellett lakniuk, mert a nagy hideg miatt a TÜZÉP-telepeken éppen kifogyott a tüzelő. Ekkor Morvái elvtárshoz, a TÜZÉP igazgatójához forduljak, aki látva Hegedűsék szorult helyzetét, körbejárva a vállalat telepeit, szerzett nekik öt mázsa tüzelőt. (Meg kell jegyezni, hogy Morvái elvtárs nem ismerte Hegedűs elvtársékat.) Ez a kis példa szemléltetően bizonyítja, hogyan kell kommunistának a dolgozók ügyes-bajos dolgaival foglalkozni. Hegedűsné elvtársnő és rajta keresztül vállalatának pártszervezete így közvetlenül tapasztalhatta, hogy milyen je'entős feladata van a kommunistáknak a dolgozók problémáinak megoldásában Jogosan vetődik fel a kérdés, hogyan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel az a pártszervezet, melynek Hegedűsné elvtársnő a titkára? A kereskedelmi vállalatok pártszerveinek feladatai közé tartozik, hogy foglalkozzanak a vásárlók részéről beérkezett javaslatokkal. A Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalatnál azonban akadálya ennek, hogy ha vannak is ilyen javaslatok, ezek nem jutnak el a pártvezetőségig. Finta elvtársnő, a szervezőtitkár elmondotta, hogy „ezek megoldásával a vállalat gazdasági apparátusa foglalkozik”. Igaz, Simon elvtárs, az igazgató, tagja a pártvezetőségnek. Igaz, a pártvezetőségi üléseken rendszeresen beszámoltatják a gazdasági vezetőket. Mindez azonban nem pótolja a pártszervezet aktív tevékenységét, a dolgozók A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán felvetett szédületes perspektívájú tervek között szinte megbújik pár sor: ennél a hatalmas tervnél még szélesebb skálájú eljövendő tervek alapja: „Az ötödik ötéves tervben megkezdődött, a hatodik ötéves terv ideje alatt pedig a terv szerint alapjában véve megvalósul az általános középfokú oktatás a városokban és Salvd'klMm." Ez a kiesd mondat azonban éppen elég arra, hogy minden igazi pedagógus szíve — itt nálunk, vagy bárhol a világon — feldobogjon: egy hatalmas országban nem lesz többé műveletlen ember, s az alapműveltséget többé már nem a puszta írás, olvasással mérik, hanem ennél mérhetetlenül magasabb szinten. Eltűnik a különbség a fizikai és szellemi munkás között Az elmúlt 2 évben nem egyszer volt szó nálunk a középiskolák — főleg az általános gimnáziumok zsákutcájáról. Nem hivatalosan, de annál általánosabban sok középiskolai tanár gondolt erre csüggedten és még több szülő, s különösen mi, az általános gimnáziumok tanárai, szinte mindannyian kétkedve vártuk: mi lesz most, hogyan alakul a gimnázium sorsa, amikor már nem egyetemre előkészítő iskola többé, sőt nem is irodai, adminisztratív állásokra feljogosító érettségi bizonyítványt adunk ki. Megértik-e a szülők — munkás- és parasztszülők főleg — akiknél még nagyon is új a művelt, érettségipártszervezeteket, hogy e célból teljesebben és tevékenyebben használják fel az ideológiai nevelés minden eszközét — a propagandái, az agitációt, a sajtót, a rádiót, a népművelési szervezeteket és intézményeket, a tudományt, az irodalmat és a művészetet. A kongresszus azt a mozgósítását ezen feladatok megoldására. A vásárlók és a vállalat dolgozóinak észrevételei nagyrészt a boltvezetői értekezleteken merülnek fel és kerülnek megtárgyalásra. Ez helyes is, de biztosítani kellene, hogy a pártszervezet vezetősége nagyobb részt kapjon ezeknek az értekezleteknek előkészítésében és munkájában. Csak így tud a pártszervezet teljes erejével és tekintélyével kiállni a javaslatok megvalósítása mellett. Feltétlenül kellene találni olyan megoldást, mely lehetővé tenné a közvetlen kapcsolat megjavuló át a dolgozók, a vásárlók és a pártvezetőség között. Alapvető a pártcsoportbizalmiak munkájának megjavítása. Hegedűsné elvtársnő véleménye szerint a pártbizalmiak külön instrukció nélkül semmit sem csinálnak. Eltekintve most attól, hogy ez valószínűleg éppen a pártvezetőség munkájának következménye, azt eredményezi, hogy a problémák ezen az úton sem kerülnek a pártvezetőség elé és így a pártvezetöség nem is foglalkozhat velük. A közmondás: „Kettőn áll a vásár”. A javaslatokkal való foglalkozás elhanyagolásában nagy szerepe van annak, hogy a bolti dolgozók ritkán fordulnak a pártvezetőséghez ügyes-bajos gondjaikkal. így javaslataik csak a párttaggyűléseken merülnek fel — ha ugyan felmerülnek. A munka ezen a területen csak akkor fog megjavulni, ha ők is mindent megtesznek annak érdekében, hogy segítsék a pártvezetőséget. Ennek azonban feltétele a pártvezetőség munkájának megjavítása, hogy a dolgozók lássák, a pártszervezet szíwel-lélekkel törődik problémáikkal, szakít azzal a felfogással, hogy „ezekkel a vállalat gazdasági apparátusa foglalkozik”. zott munkás és paraszt gondolata — mit jelent ez az ország, a mi hazánk szempontjából —, de mit jelent ez az ő szempontjukból is. A XX. kongresszus beszédeit most az egész Magyarország népe tanulmányozza. Magunkénak to érezzük, a mi jövőnket is szemléljük benne — mindenkit közelről érint S a kongresszusi beszédek fényében mindiyájunk előtt világosan kell, hogy álljon ez a kép toi a jövendő Magyarország képe mint a „kiművelt emberfők” világa. A kongresszus mutatja az uteás nem állhatunk meg, nem várhatunk egy következő nemzedékre; ezt a munkát is ma, nekünk kell elvégezni. Ránevelni egy népet — egy, a múltban szándékosan meradiságban, tudatlanságban megtartott népet —a kultúra mindennél nagyobb fontosságára; az okos, gyermeke jövőjét, hazája jövőjében látó szülői szeretetre — egy új szeretette, amely nem a kereseten, s főként nem a minél hamarabbi kereseten át nézi ezt a jövőt, hanem az ország emelkedésén méri le. Rá kell nevelni magunkat is középiskolai — de főleg gimnáziumi — tanárokat erre az új látásra; nem siránkoznunk kell, hogy az újabb, még szélesebb tömegek befogadásával „csökken a nívó”, — hanem újonganunk, hogy kitágulnak majd teljesen a mi iskoláink is — mint a Szovjetunióban — egy egész jövendő ország neve’ésérej Szólói Jánosné, a Szolnoki Ált. Leánygimnázium igazgatója. sét fejezi ki, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely fel van vértezve a marxizmus-leninizmus nagy tanításával, még szorosabban tömöríti majd zászlója alá az egész szovjet népet, s elvezeti a kommunizmus vUágtörténelmi jelentőségű meggyőződéúj győzelmeihez. A mi jövőnket is szemléljük a kongresszusi beszédekben
