Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

1996. február 26, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Cíbakhází Gépállomás példája Ennek a cikknek az első része azzal a zárógondolattal fejeződött be, hogy kommunisták azok az em­berek, akik életünk minden terüle­tén — így a gépállomáson is — a nagyszerű eredmények elérésének első lendítői, segítői, ök azok, akik a munka új, jobb módszereinek be­vezetéséért legjobban harcolnak, az ő közös akaratuk, lelkesedésük ra­gadja magával a többi dolgozót. Nem egy példát lehetne erre fel­sorakoztatni a Cibakházi Gépállo­másom A folyamatos gépjavítás Annakidején a kunszentmártoni járási párt-végrehajtó bizottság fel­hívta a gépállomás figyelmét a Tur­­kevei Gépállomáson sikerrel alkal­mazott új módszerre, a folyamatos gépjavításra. Mi ennek a lényege? Eddig a gépjavítás úgy történt, hogy egyszerre javítottak minden gépet, illetve minden gép benn állt a gépállomáson, még akkor is, ha kint a földeken akadt volna mun­kája. Ez nyilvánvalóan kiesést je­lentett a termelőmunkából. Ugyan­akkor az is megtörtént, hogy nem egy traktornak már jóval korábban elkelt volna a javítás, mivel „tel­jesen lerohadt” (így mondják Ci­bakházán), mégis tovább dolgoztat­ták, mert a javítás ideje még nem volt itt; Ez a módszer érthetően rossz. Elsősorban azért, mert nem segíti a gépek élettartamának növekedé­sét, másodsorban pedig azért, mert a munka termelékenységét is csök­kenti a sok állásidő a javítás ide­jén, illetve a gyakori hibásodások. A folyamatos gépjavítás ezeket a hibákat kiküszöböli. Ennek a módszernek az alkalmazása esetén a traktorokat, ha azok 900 normál­hold munkát teljesítettek, akár van munkájuk, akár nincs, generáloz­­zák. Mivel a traktorok, ha jól szer­vezik meg munkájukat, nem egy­­s erre érik el a 900 normál holdat, nem egyszerre kerülnek javításra sem, hanem egymásután s lehetőleg úgy, hogy július végefelé kezdőd­jék meg a nagyjavítás. így a gépek — az eddigitől eltérően — éppen ősszel lesznek legjobb erőben, tehát akkor, amikor munkájuk a legne­hezebb; ' Az új győzelméért Az új módszer bevezetése nem ment könnyen. A traktorosok közül is sokan ellenezték, a szakvezetés egésze sem értett vele egyet. S ekkor kezdtek munkához a kommunisták. Czimrák János traktoros gépe az elmúlt ősszel elérte a 900 normál­­h ildat. A gépállomás vezetői kiad­ták az utasítást, hogy a gépet javí­tani kell. Czimrák azonban hallani sem akart erről, hiszen az őszi kam­pány még folyt s jócskán volt mun­kája is. Végül is sikerült meggyőz­ni, hogy rajta is múlik, mennyi ideig lesz a gép javításon. Czimrák éjt nappallá tett, sürgette a mun­kát, maga is nagy akarattal dolgo­zott s a műhelyben a traktor javí­tásával tüneményes gyorsasággal végeztek; S mi történt? Az, hogy Czimrák János az őszi kampányban még 150 kát. hold mélyszántást végzett el a kijavított géppel. Kell-e ennél jobb érv*’ Komáromi Ferenc, a főagronó­­mus is ellene volt a folyamatos gép­javításnak, mondván, hogy „a munka az első”. Emiatt a gépállo­más híradójának humoros rovata, a „Dongó” megbírálta. Végül is a főagronómus megértette az új mód­szer szükségességét s ma már ő is egyik harcosa annak, hogy a 64 traktor ne egyszerre kerüljön javí­tásra, hanem lépcsőzetesen, akkor, amikor a gépnek szüksége van rá, hiszen jó géppel jobban megy a munka. A legjobbakat a legnehezebb helyre A gépállomás által munkált te­rület egyrésze — a tiszainokai — távolesik a központtól. Turóczi Menyhért brigádja dolgozott itt. Erről a részről az a hír járta min­dig, hogy „a gépállomás legrosszabb területe, s itt nem lehet jó eredmé­nyeket elérni”; A törekvés az volt, hogy minden traktoros a lakásához legközelebb eső területen dolgozzon. így alakí­tották ki a brigádokat. A Turóczi­­brigádnál azonban ez nem ment. mivel Tiszainokáról nem került ki traktoros; A pártszervezet lépett ekkor is munkába. A legjobb traktorosokat pártmegbízatásként ebbe a brigád­ba küldte. Köztük DISZ-fiatalokat, így Sinkó Józsefet is, aki csak ja­nuárban ,60 normálhold munkával bizonyította be, hogy igenis lehet eredményt elérni. B. Kiss László fiatal traktoros ugyancsak ebbe a brigádba került. S nem kétséges, hogy a kommu­nisták segítségével a „rossz” terü­letből „jó” terület lesz. Sürget a tavasz Most a tavaszi munkákra készü­lődnek a gépállomáson. Nem most kezdték el, hanem már ősszel. A ve­tőmagot már akkor kiszelektálták. A cibakházi Vörös Csillag TSZ-ben már a próbacsíráztatás folyik. A törekvés az, hogy szerződéskö­tések révén a gépi munkát növel­jék. Ennek megfelelően készül­nek gépi munkára. Két drótvezér­lésű gépet kapnak a kukorica négy­zetes vetéséhez, s kettőt vagy hár­mat saját maguk akarnak elkészí­teni. Mfitrágyafúvó szerkezetet is gyártanak, s mihelyt megülepedik a hó, azonnal hozzákezdenek a mű­trágya szórásához, hogy az a hólé­vel együtt jusson a talajba. Termé­szetesen ezt a munkát csak akkor kezdik, mikor a hó nagyrésze már eltakarodott. Az univerzális traktorok vezetői versenyre keltek egymással. Itt is a párttagok jártak az élen. Révész Benjamin pártvezetőségi tag, kiváló traktoros vállalta, hogy 780 normál hold helyett 1500-at végez el ebben az évben: 500 kát. holdat vet, 400 kát. holdat megkapál, 300 kát. holdat oedig learat a tiszaföldvári Lenin TSZ-ben. A verseny szervezése terén — s ezt a pártszervezet irányításával a szakszervezet végzi — a következő lépés az lesz, hogy a többi trakto­rosokkal is megkötik a szerződést. A mezei híradó igen jó szolgála­tot tett a nagy munkák idején mindig. Az utóbbi időben elfeled­keztek róla, s most látják csak, mi­lyen hiba volt ez: elhagytak egy bevált, eredményes nevelő, lelke­sítő agitációs eszközt. Ezért a hír­adót most ismét rendszeresen kiad­ják; A tavasz — ha még hó borítja is a földet — sürget s a gépállomás vezetői, dolgozói érzik ezt a sürge­tést. Tudják, hogy a felkészüléstől függ a sikeres munka, a jó felké­szülés biztonságot ad. Ezt szemelőtt tjgtva végeznek minden munkát. 9^ gépek indulásra készen pihen­nek a brigádszállásokon s a terme­lőszövetkezetekben a legjobb dolgo­zókból már szervezik azokat a mun- 1 acsapatokat, amelyek majd a ve­tés, a növényápolás idején a gépek mellett dolgoznak a közös cél, a ter­méshozam emelése érdekében. (Folytatjuk.) A Nemzetközi Nőnap megünneplésére készülnek megyénk asszonyai 1910-ben a koppenhágai nőkong­resszus résztvevői Klara Zetkin ja­vaslatára a Nemzetközi Nőnapot az egész világ proletárasszonyai szá­mára mint egységes harci napot hívták életre. Azt akarták, hogy egységesen, az egész világon egy­szerre harsanjon fel a dolgozó nők harcba hívó szava. Azt akarták, hogy ez a harcos nap fogja szoro­sabbra és vigye tovább egész évi fáradhatatlan munkában a nők har­cát a burzsoázia ellen. Egyforma gazdasági, politikai és társadalmi jogokat, az anya- és gyermekvédel­mét, a béke megőrzését követelték. Abban ax évben mindössze három európai országban ün­nepelték meg a Nemzetközi Nőnapot. Kis csoportok jöttek össze, s az a mag, amelyet akkor elültettek, az­óta terebélyes fává nőtt. Az asszo­nyok millióinak szívéből táplálkoz­va büszkén állja a viharokat. A Nemzetközi Nőnap megünnep­lésére ma már azzal a tudattal ké­szülnek a kommunizmus útján ha­ladó szovjet asszonyok, a felszaba­dult Kína, a népi demokráciák szo­­cializmustxépítő asszonyai éppúgy, mint a tőkések által kizsákmányolt angol, francia, amerikai munkás­nők, vagy az olasz, japán földes­urak birtokain robotoló parasztasz­­szonyok, hogy a legfőbb erő az egész világot átfogó egység. Csakis ezzel védhetik meg az életet, gyer­mekeik jÖVŐjét; -s Megyénk asszonyai és MNDSZ szervezetei március 8-ra, a Nem­zetközi Nőnapra legméltóbban úgy készülhet­nek, ha erősítik szervezeteiket és ahol arra lehetőségük van, újakat alakítanak. Mondják el, büszkék lehetünk arra. hogy a felszabadulás óta elért ered­ményekben nagy része van a ma­gyar nők, az MNDSZ tagjai mun­kájának. A felszabadulás utáni hónapok­ban az MNDSZ szervezte az asszo­nyokat a gyermekek megmentésére a járványok leküzdésére; az állam támogatásával felkarolta az árvá­kat, gyűjtést indított a kibombázott családok megsegítésére. A munkás- és parasztasszonyok, akik régen mások cselédei, aláren­deltjei voltak, ma kiváló szakmun­kások, kitüntetett üzemi, vagy me­zőgazdasági dolgozók, tudósok, mérnökök, orvosok, pedagógusok, tanácselnökök. Vannak követendő példák a Nemzetközi Nőnapra való készülő­désben. A Tisza Cipőgyár MNDSZ asszonyai külön gondot fordítanak arra, hogy megmagyarázzák a munkás­nőknek, milyen fontos az ex­port-gyártás terén a határidő betartása, a minőségi munka. A 3245-ös műhely dolgozói március 8-ra versenyfelajánlást tettek, s ehhez a többi műhely munkásai is csatlakoztak. A 3345-ös műhelyben a talpvarrók minőségi leértékelésü­ket havi 84 párról 70 párra csök- Kentik. A 3348-as műhelyben 20 da­rab gépvarrótűt és 20 ezer méter cérnát takarítanak meg. Mucsl Irén kiváló munkás, a 3435-ös export­műhely dolgozója a „Ne add to­vább” mozgalmat kezdeményezte. A Szolnoki Járműjavító Vál­lalat nő dolgozói a napi és heti terv teljesítésére tettek vállalást. Kezdeményezésük­höz Szolnok többi üzemeiben is csatlakoztak. A Tisza Bútorgyárban pld. Csurgó Ilona túrós a heti terv 110 százalé­kos teljesítését vállalta. Az eddigi értékelés szerint már 120 százalék­nál tart. Vastag Józsefné, az üzemi MNDSZ elnöke 171 százalékával jár élen; A Törökszentmiklósi Gépgyár munkásnői Is jobb teljesítménnyel készülnek március 8-ra. Akii Mi­hály né ígéretet tett, hogy 110-ről 125 százalékra növeli teljesítményét és selejtmentesen termel. Balogh Tstvánnét hívta ki párosversenyre. A termelőszövetkezeti asszo­nyok az MNDSZ erősítésével és a 200 munkaegységes moz­galomhoz való csatlakozással készülnek a Nemzetközi Nő­napra. A mezőtúri Béke TSZ-ben eddig harminc új taggal erősítették a szervezetet. Uj tagok meggyőzésé­ben a jászberényi járás MNDSZ csoportjai járnak élen. Március 8-ra ezerötszáz új tag szervezésére tettek felajánlást, s eddig már ezerkét­százzal emelték a tagok számát. A törökszentmiklósi járásban negyvenen, a kunhegyesi Lenin TSZ-ben huszonnyolcán csatlakoz­tak a 200 munkaegységes mozga­lomhoz. Elismerés illeti a tlszader­­zsi MNDSZ vezetőségét, aktívahá­lózatát. Családlátogatás útján jut­tatták el a szervezet tagjaihoz és a kívülállókhoz az 1956-os Emlék­bélyeget. Ezen a téren elsők a me­gyében; A Nemzetközi Nőnapra készülőd­ve azon legyünk, hogy erőnk, tudá­sunk legjavát adjuk gyermekeink szebb, boldogabb életének megte­remtéséhez. Minden, gyermekét féltő és hazáját szerető édesanya azon munkálkodjon, hogy az egész emberiségre olyan korszak köszönt­sön, amelyben a nők jogai, gyerme­keink boldogsága, a haladás és bé­ke biztosítva van. GÁLI ZOLTÁNNÉ, az MNDSZ megyei elnöke Kitaníeté« A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa eredményes munkásságuk elismeréséül TURÖCZI FERENCNÉNEK; a MT. VB. élelmiszeripari osztálya vezetőjének a „Szocialista Munká­ért Érdemérmet’', BÉNYEI LAJOSNAK, a Szolnok megyei Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat termelési és műszaki ve­zetőjének a „Munka Érdemérmet" adományozta. KARCAG ÉLETÉBŐL Téli napok a Lenin TSZ-ben KBRCBGGN általában mindenki elismeréssel szól a Lenin Termelő­szövetkezetről. Tagjait igyekvő, dolgos embereknek tartják. A múlt év őszéig, mint e’ső típusú szövet­kezeti csoport dolgoztak több éven keresztül. Eleinte csak kevés, ké­sőbb mindig több területet művel­tek közösen. Októberben eljutottak addig, hogy most már a fejlettebb formát, az önálló gazdálkodást vá­lasztották. Az átalakulás után az első lépés a közös jószágállomány növelése volt. Igen helyesen cselekedett a tagság, mikor a közgyűlésen meg­szavazta, hogy még több szarvas­marhát vásároljanak, de ez egyben újabb gondot is jelentett. A meg­növekedett jószágáliománynak több takarmány keli; Űjabb takarmányszerzés most a téli hónapokban nem könnyű do­log, de a szövetkezet tagjain ez sem fogott ki. Még a szomszéd községek határába is edmentek, hogy a jószágok takarmányban hiányt ne szenvedjenek. Kár lenne ezért a 62 gyönyörű szarvasmar­háért, 20 anyakocáért, 34 hízóért, 40 kismalacért, 400 birkáért, ha most tél végén egy kis kényelem miatt leromlana a kondíciójuk; > SZf*H*Z udvarán traktor do­hog egy félszer alatt. Va’ami da­rálófélét hajt. Bártfai Sándor bácsi a szövetkezet elnöke magyarázni kezd. — Ezzel! szoktuk minden 10 nap­ra előre megdarálná a jószágoknak a takarmányt s azután minden ál­latgondozó viheti a jószágjainak a darát. — S azért adta ezt a traktort a a gépállomás ide az udvarba, mert ez volt a legrosszabb? — tréfál­kozunk; — Dehogy, — vet éllen Sándor bácsi — ez a sajátunk. Ugyanis nagy területen van halastavunk, meg rizstelepünk s ezeknél sok vizet kell szívatni, ezért ócska traktorokat vásároltunk és fekvő motorokat, magunk végezzük el a vízszivatást. Ügy gondolom, hogy egy-két hé­ten belül nagy hasznát vesszük ezeknek. Nagyrészük már ki van javítva s a többit meg most ja­vítjuk. Felkészültünk a vízte’ení­­tésne. A sok hő, ha elolvad, ko­moly vízkárokat okozhat, ha Idejé­ben nem szívatjuk le. Remélem, sikerül elejét venni — vélekedik Bértfai elvtás. Nagy a sürgés-forgás a szövetke­zet udvarán; Annyian járkálnak itt, mintha hetipiacra jöttek volna. Nem is állhatjuk meg szó nélkül — Talán beköltöztek a szövetke­zet tagjai télire a városba, hogy senki sincs kint a határban. — Bártfai eüvtáns csak mosolyog. — Hát vannak bent is, de kint is ugyanilyen serény munka folyik. A tavaszi vetőmagjaink már kitisz­títva várják a vetés kezdetét. Jó néhány tagunk meg kaskötéssel töltötte a téli hónapokat. Aztán a halászaink. Azok talán bent ülnek a kemence mellett? Ha bent ültek volna, akkor most miből adnánk tagjainknak előleget! Ugyanis ha­lászaink a ha’ak mellett békával is foglalkoznak s ez is jól jöve­delmező forrás. Sok termelőszövet­kezet pedig semmiben sem tekinti, mi viszont novemberben, decem­berben és januárban, amikor sem­mi munkalehetőség nem volt, 30 ezer forintot jövedelmeztünk béká­ból; Ugyanilyen lehetőségek állnak előttünk halból is. Sok-sok mázsa halat teleltetnek át halászaink: Ezeknek léket kell vágni a befa­gyott jégen, meg a havat is le kell takarítani, különben elpusztul­nának. BESZÉLGETÉS közben bekerülünk az irodába. Az egyik asztalon egy kis fatábla fekszik, rajta ez a cím: Lenin TSZ elárusító üzlete, Buda­pest; Bártfai élvtárs észrevette a cso­dálkozást s folytatja a magyará­zatot; — Igen, van a szövetkezetünknek Pesten egy elárusító pavilonja, ahol a közös baromfiállományt feldol­gozva, ezenkívül tojást, túrót, vajat árusítjuk. Ez is jól jövedelmez s ebben az évben még több termel - vényt küldünk, mint tavaly. Mezőgazdasági termelőszövetke­zetté alakultak át néhány hónapja, s máris nagy tervek előtt állnak. TBVaiT, mint szövetkezeti cso­port 22 forintot osztottak munka­egységenként s most 39 forintot akarnak. A tagság szíwel-lélekkel az előbbr^utáson van, biztos sike­rül is. Eddig még minden hónapban osztottak előleget. Adósság nem ter­heli a szövetkezet tagjait, mindent a saját erejükből fedeznek. A kis csoportnak — míg egyes típusún, de táblásán gazdálkodtak — volt any­­nyi ereje, hogy átalakulásnál kifi­zesse a tagjainak a bevitt jószágo­kat; Most építkezni akarnak, a vető­mag már tisztán zsákokban a jóidőt és a vetőgépet várja, a tagság pedig azt, hogy hozzákezdhessen a mun­kához; így készülnek az idei nagy mun­kákra a tavasztváró Lenini Igazság Termelőszövetkezet tagjai. Csíkos Ferent Hasznos kezdeményezés a tanyasi lakosság jobb ellátására Még tavaly nyáron, a betakarítá­si munkák megkezdése előtt a karcagi Földművesszövetkezet egv bizományi boltot létesített a város­tól tizenkét kilométerre levő hege­­düsháti iskolában. A boltnak az volt a célja, hogy ne kelljen a környékbeli tanyasi lakosoknak a leggyakrabban fogyó árucikkekért. — cukor, só, paprika, petróleum, ecetért — a városba gyalogolni. Az árusítást Tóvizi Miklósné, a he­­gedüshátl tanító felesége vállalta eb A környékbeli tanyák lakói na­pok alatt megszerették ezt a fiók­­lerakatot s arra kérték a szövet­kezet vezetőségét, hogy a betaka­rítási munkák befejezése után is tartsák meg a kinti árusítást. Tó­vizi Miklósné azóta is ellátja áru­cikkekkel a kinti lakosokat, sőt egyre növekszik a boltnak a for­galma. A napokban a tanácsházán az egyik végrehajtó bizottsági ülésen kiderült, hogy még egy nagy hasz­na is van a bizományi boltnak. Mi­vel az árusítást a tanító felesége végzi, rendkívül csökkent a hiány­zások száma- Az elmúlt évben eb­ben a külterületi iskolában volt a legtöbb hiányzó, mert a bevásár­lás miatt vagy nem engedték a szü­lök a gyerekeket az iskolába, vagy éppen őket küldték be Bucsára vá­sárolni. Azóta viszont rendesen el­járnak az iskolába s egyű tál visz­nek haza cukrot, sót, vagy éppen ami szükséges. A hiányzásokat si­került lecsökkenteni s most az is­kola a három legjobb között van. A karcagi földművesszövetkezet vezetősége most úgy tervezi, hogy az ©iktatási osztállyal megbeszélve még három ilyen külterületi isko­lai bizományi boltot létesít. Ezzel nemcsak a gyerekek iskolai mu­lasztása csökken, hanem a szövet­kezeti tagok is mindennap mun­kába állhatnak, mert vásárlás mi­att nekik sem kell napokat a vá­rosban tölteni.­Most látszik meg, mire jó a siló Még a mezőgazdasági szakembe­reknek is különösnek tűnt az ősz­szel, mikor a karcagi Szabadság Termelőszövetkezet silőgödreibe dömperek és teherautók napokon keresztül hordták a fejeskáposztat. Nem tudták mire vélni, mi lesz ez­zel a sok silóval? Aki viszont most tér be a szövet­kezet valamelyik szarvasmarha is­tállójába. egy pillanat alatt felele­tet kap rá. Jó kondícióban levő te­henek sorakoznak egymás mellett. Szinte jól esik elnézni ezeket a szép, fényesszőrű jószágokat. Jó gondozást és jő takarmányozást kapnak. Nem is volt még baj a tei­­beadás körül. Minden hónapban nyugodtan teljesíteni tudja tejbe­­adási kötelezettségét a szövetkezet. A fejes-káposzának ugyanis nagy a fehérje tartalma e ettől jól tejel - nek a szövetkezet tehenei. Az agró­­nómus gondos előrelátását bizonyít­ja. hogy most a tél vége felé is kellő mennyiségű takarmány van a jószágoknak. Még a birkáknak is ju­tott a silóból. Nagy hasznát veszi a termelőszö­vetkezet a tejbeadás után járó kor­pának is- Ebben a hónapban 35 és fél mázsa korpát kaptak a január­ban beadott tejmennyiség után. Mint láthatjuk helyesen gazdál­kodnak a szövetkezet tagjai, s min­den erejükkel, cselekedetükkel a közös vagyon gyarapítására törek­szenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents