Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

VILÁG RRüLtJARJAl tűi tSULJbl EKI VHL évfolyam, 49. szám, 1956. február Z8, vasárnap.-----------------------------------------------------­MAI SZAMUNK TARTALMABÖU Pártélet. — A dolgozók javaslatai­­val való törődés a kereskedelmi nártszerveteknek is feladata (2. o.) A Cibakház! Gépállomás példája (3. o.) A tavaszi készülődés gondjai a kunszentmártoni téglagyárban (4. o.) Jászkun Kakas (5. o.) Hírek. — Keresztrejtvény, — Sport (6. -o.) v____...___________.... . . . y * A Szovjetunió Kommunista Pártja XX»kongresszusának határozata az SZKP• Központi Bizottságának beszámolója alapján (A határozat I. részét tegnapi számunkban közöltük.) u. A* SZKP XX. kongresszusa mé’y megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunió belső helyzete tovább erősödött. Annak eredményeképpen, hogy az SZKP Központi Bizottsága kö­vetkezetesen megvalósította a párt irányvonalát, a beszámolási idő­szakban jelentősen fejlődött a tár­sadalmi termelés minden ága, nö­vekedett a nép anyagi jóléte és emelkedett ku'turális színvonal, még inkább megerősödött a szovjet társadalom erkölcsi-politikai egysé­ge, gyarapodott a szovjet állam hatalma. A párt és a nép kiemelkedő győ­zelme volt. hogy a Szovjetunió ipara te’jesítette és túlteljesítette az ötödik ötéves tervet. Az ipari terme'és 1955-ben, 1950-hez viszo­nyítva az ötéves tervben előirány­zott 110 százalék helyett IS'5 száza­lék, ezen belül a termelési eszkö­zök termelése a terv szerinti 180 százalék helyett 191 százalék volt a közszükségleti cikkek termelése pedig a tervben előirányzott 165 száza'ék helyett 116 százalékra eme’kedett. A kongresszus szükségesnek tart­ja, hogy teljes állhatatossággal foly­tassák a harcot azért, hogy a Szov­jetunió fő gazdasági feladatát bé­kés gazdasági verseny révén törté­nelmileg rövid idő alatt oldják meg. Ez a feladat: a szocialista gazdaság] rendszer fölényére tá­maszkodva utói kell érnünk és túl kell szárnyalnunk a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre jutó termelés tekintetében. A kommunista párt feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a jövő­ben is b'ztosítsák a nehéz'par el­sődleges fejlesztését, mindeneke’őtt a vas- és színesfémkohászat a szén- és ásványo'ajipar, az energetika, a génipar. a vegyitermékek és az építőanyagok gyártásának fej'esz­­tését. Ugyanakor a kongresszus úgy véli, hogy a társadalmi terme'és jelenlegi színvona'a módot nyújt nemcsak a terme’é'i eszközök, ha­nem a közszükségle'i cikkek terme­lésének gyorsütemű fejlesztésére is.. Az egész ipari termelés további növekedésének döntő fe’téte’e az ál'andó műszaki fejlesztés. Kitar­tóan és tervszerűen meg kell hono­sítani az iparban és a közlekedés­ben a tudomány és a terhn’ka leg­újabb vívmányait, valamint az é’eniárő módszereket, korszerűsí­teni kell a meglévő berendezést meg kell javítani és tökéletesíteni ke’l a munka, és a gyártás-szerve­zést ki ke’l terjeszteni az iparban a specializálást és a kooperációt, ezen az alapon szorgalmazva a ter­melékenység gyors eme’ését, mint a termelés növelésére és a népjó’ét további emelésére vonatkozó fel­adatok teljesítésének döntő felté­tedét. Az ország termelőerőinek további fej’ődése megköveteli új nyers­anyag-, fűtőanyag- és viHamosener­­g'a-ké«zletek felhasználását, min­­deneke'őtt az ország keleti vidé­kein fellelhető óriási természeti kincsek kiaknázását. Az ország ke­leti vidékein a következő 10—15 évben létre ke'l hozni a legnagyobb szén- és viMamosenergia-termelő bázisokat, az ország harmadik nagy kohászati bázisát — amely évente 15—20 m’itin torna nyers- asat ter­mel — azonkívül úi gépgyártási közonntokat kel) ott létesíteni. A kongresszus va’amennyi párt­­szervezet kötelességévé teszi. hogy biztosítsák az állami terv» feladatok teljesítését valamennyi iparáéban és gyárban nemcsak az ősszterme'és hanem az előirt cikk­­lista és minőségi mutatószámok te­kintetében is; hogy jobban használják ki a meg­levő gyártási kapacitásokat, szor­galmazzák, bogy a vállalatok egész hónapban ütemesen, folyamatosan, rohammunka nélkül dolgozzanak, egyenletesen termeljenek, ami meg­követelj a vál'alatok tervezésének és anyagellátásának komoly meg­javítását; hogy javítsák a gyártmány mi­nőséget, folyamatosan csökkentsék önköltségét, valósítsák meg a leg­szigorúbb takarékosság rendszerét, vezessék be az önálló elszámolást; hogy minél szélesebb körben al­kalmazzák a termelésben a mű­anyagokat, úgyis, mint nyersanya­gokat és mint segédanyagokat avé­gett, hogy a hatodik ötéves terv során teljesen szintetikus nyers­anyagokkal helyettesítsék a mű­szaki célokra használt élelmiszere­ket. A szovjet állam a népgazdaság­ban évről évre növeli az építke­zési beruházásokat. Avégett, hogy ezeket a beruházásokat a legna­gyobb hatékonysággal lehessen ki­használni, korszerűvé, nagyiparivá kell váltcz'/tni az építőmunkákat, tovább kell folytatni a területi alárendeltségű nagy építővál'alatok •élesítését, meg kell javítani az épülettervezést, a lehető legna­gyobb mértélb n la kell rövid tool az építkezés Idejét, széles körben kell alkalmazni az előregyártott vasbe­ton szerkezeteket és előregyártott épületelemeket. Az SZKP Központi Bizottsága a beszámolási időszakban nagy poé­tikai és szervező munkát végzett a mezőgazdaságban. A Központi Bi­zottság hatékony intézkedéseket tett számos mezőgazdasági ágazat elhanyagoltságának megszüntetésé­re és a mezőgazdaság rohamos fej­lesztésének megszervezésére. A hozott határozatok közül külö­nösen fontos; a mezőgazdasági tervezés új rendjének bevezetése amely kibon­takoztatja a kolbozparasztok alkotó kezdeményezését; a kolhozok és a kolhozparasztok anyagi érdekességének fokozása a mezőgazdasági termékek termelé­sében; a kolhozok vezető káderekkel és szakemberekkel való megerősítése olymódon, hogy a városokból és az ipari központokból sok ezer kom­munistát és pártenkívüli dolgozót küldenek falura; a mezőgazdaság műszaki felsze­­re’ésének további megerősítése, a gépál’omásouon állandó gépkezelői káderek kialak’t-sa és a gé”á'le­másolnak vezetőkkel, mérnökökkel és technikusokkal való megerősí­tése. az állami mezőgazdaságfejlesz­tés. e'ő'irányzatok növelése. A Központi Bizottság a mező­­gazdaság fellendítő ének program­ját kido’gozva helyesen döntött ügy, hogy elsősorban az egész me­zőgazdasági terme’és többek kö­zött az igen fontos állattenyésztés alapját jelentő szemestermény-ter­­meíés fellendítésére összpontosította az erőfesz’téseket. Óriási je’entö­­ségűek a Központi Bizottságnak a szűzföldek haszncs'tísáról és a ku­korica vetésterületének nagyfokú növeléséről szóló határozatai, A kongresszus utasítja a Köz­ponti Bizottságot, hogy lankadat­lan energiával fo’ytassa a mező­­gazdaság fellendítését, mozgósítsa a pártot és az egész szovjet népet az élelmiszerek és a könnyűipari nyersanyagok bőségének megterem­téséért vívott harcra. Biztosítani kel) a mezőgazdaság gépesítésének folytatását a legrö­videbb idő alatt át kell térni az egyes munkák gépesítéséről az egész mezőgazdasági terme’és kom­plex gépesítésére, gyökeresen pneg ke’l javítani a szovjet és a külföldi tudomány és technika vívmányai­nak s az élenjáró kolhozok, gépál­lomások és szovhozok tapasztalatai­nak népszerűsítését és meghonosí­tását, hogy ezen az alapon lénye­gesen csökkenjen a mezőgazdasági termékenység megtermelésére eső munka és anyagi eszközök rá­fordítása, emelkedjen va’amennyi növény terméshozama és az állat­­tenyésztés hozama. A kongresszus úgy véli, hogy je­­len'eg, amikor sok kolhoz gazdasá­gi lehetőségei jelentősen megnőt­tek, párhuzamosan a termelés álta­lános kiszélesítésével — aminek mindig az előtérben ke'l lennie — komoly figyelmet kell fordítani a kolhozokban lakóházak, klubok, gyermek- és egyéb kulturális és szociális intézmények építésére. A mezőgazdasági termelés továb­bi gyors fellendítésének döntő fel­tétele a mezőgazdasági vezeíés szín. vona'ának emelése. Végezni kell ezen a téren a sablonossággal, az irodai bürokratikus módszerekkel, a személyes felelősség hiányával és a felelőtlenséggel. A párt-, szovjet- és mezőgazdasági szerveknek biz­tosítaniuk kell m-'nden egyes kerü­let, kolhoz, szovhoz és gépá’lomás konkrét irányítását mindenfélekép­pen fel kell karolniok a tömegek kezdeményezését, fokozniuk kell a mezőgazdasági dolgozók, köztük a vezető káderek anyagi érdekeltsé­gét a mezőgazdasági termelés növe­lésében. A kongresszus felhívja a párt-, szakszervezeti- és komszomol-szer­­vezeteket, hogy szé’esítsék ki az egész népet átfogó szocialista mun­kaversenyt, javítsák meg a ver­senyvezetést, eme’jók még maga­sabb fokra a munkások és kolhoz­parasztok alkotó, kezdeményező kedvét, s irányítsák azt a párt és a kormány által kitűzött feladatok megvalósítására. Az ipari és a mezőgazdasági ter­melés növekedése reális feltétele­ket teremtett a szovjet nép anyagi jólétének á’landó növe’éséhez. a kulturális színvonal szüntelen eme­léséhez. A Szovjetunió nemzeti jö­­vede’me az ötödik ötéves terv évei­ben 68 százalékkal nőtt, a munká­sok és alkalmazó' tak reálbére 39 százalékkal, a kolbozparasztok reál­­jövedelme pedig másfélszeresre emelkedett. A kongresszus teljes egészében helyesli az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a Szovjetunió Min’'ztertanácsa által, a munkások és alkalmazottak reálbérének és a kolhoztagok jövede'mének emelé­sére, az a’aesony fizetésű dolgozó rétegek munkabérépek növe’ésére a bérezés megfelelő rendezésére ki­dé’gezott, valamint arra irányuló intézkedései’, hogy a dolgozók anyagilag fokozo'tabban legyenek érdekelve munkájuk eredményei­ben. Fontos politikai és népgazdasági jelentősége van az SZKP Központi Bizottsága ama határozatának, melynek értelmében a hatodik öt­éves tervben va’amennyi munkás és alkalmazott munkaideje hét órára, a szén- és ércbánya iparban pedig a vezető szakmák földalatti dolgozóinak munkaideje, továbbá a serdülő fiataloknak a munka­ideje hat órára csökken. E határo­zat előírja továbbá: ahol a terme­lés feltételei olyanok, hogy ez cél­szerű, át kell térni az ötnapos munkahétre (nyolcórás munkaidő, heti két szabadnappal)- A legköze­lebbi lövőben megtörténik a két órával rövidebb munkaidő beveze­tése szombati és ünnepelötti na­pokon. A rövidebb munkaidő be­vezetése a munkások és alkalma­zottak bérének csökkentése nél­kül történik- A kongresszus egy­öntetűen helyesli ezeket az intéz­kedéseket, meri teljes összhang­ban vannak a szovjet dolgozók érdekeivel. Kifejezi azt $ sziláid meggyőződését, hogy ezeket az In­tézkedéseket az egész szovjet nép lelkes helyesléssel fogadja, s újabb munkalendülettel válaszol rájuk a Szovjetunió hatodik ötéves nép­gazdaságfejlesztési tervének telje­sítéséért folytatott harcban. Nagy jelentőségű a Központi Bizottság által tervezett nyugdíj­rendezés, amely azt a célt követi, hogy jelentősen felemeljék a kis nyugdíjakat és leszállítsák az in­dokolatlanul magas nyugdijakat Ugyancsak nagy jelentőségű az aggok ellátottságának megjavítá­sa. s azoknak a rokkantaknak el­helyezése, akik egészségük károso­dása nélkül végezhetnek társadal­milag hasznos munkát, A hatodik ötéves tervben az ötö­dik ötéves tervhez képest majd­nem kétszeresére növekszik a la­kásépítés terjedelme. Ezzel kap­csolatban elsődleges fontosságú feladat a szovjet állam által la­kásépítésre kiutalt eszközök he­lyes felhasználása A kongresszus helyesli az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa által annak érdekében ho­zott intézkedéseket, hogy rendet teremtsenek ezen a téren, meg­szüntessék a kisipari jelleget, az építészeti túlzások minden fajtá­ját, meghonosítsák az építkezés gyáripari jellegű módszereit. A kongresszus kötelezi valamennyi párt- és gazdasági szervezetet hogy biztosítsa az állami lakás­építés! tervek feltétlen teljesítését, továbbá minden tekintetben segít­sen a munkásoknak és alkalma­zottaknak abban, hogy személyes megtakarításaikból saját házat építhessenek. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy határozottan fokozot­tabb figyelemmel foglalkozzanak a lakosság mindennapi szükségletei­vel, tovább szé’esítsék a közétkez­tetési hálózatot, tegyék olcsóbbá és minőségileg javítsák meg a közétkeztetést. Ki kell szélesíteni a mosodák, ruhaszalonok, javító­­műhelyek és más mindennapi szükségleteket kielégítő vállalatok hálózatát, lényegesen növelni keli a háztartási munkát megkönnyítő gépek és gyártmányok termelését. Komoly sikereket értünk el a kulturális építőmunka minden te­rületén. Mindenütt megvalósult az általános hétéves, a nagyvárosok­ban pedig a tízéves oktatás. Meg­születtek az általános tízéves ok­tatás fokozatos bevezetésének fel­tételei. Az ország főiskoláin jelen­tősen bővült a szakember-képzés. A népgazdaság érdekében és ha­zánk biztonságának megerősítése érdekében eredményesen dolgozó szovjet tudósok a párt és a szovjet kormány állandó, hatékony támo­gatásával kiemelkedő eredménye­ket értek el számos tudományág­ban, köztük az atomfizikában, a matematikában, a mechanikában és a műszaki tudományok egyes agaiban. Ugyanakkor a kongresszus meg­állapítja, hogy nagy hibák mutat­koznak a kulturális építés terén. Az Iskolák munkájának legsúlyo­sabb hibája az, hogy a tanítás oizonyos fokig elszakadt az élettől, hogy az iskolát elvégző tanulók nincsenek eléggé felkészülve a gyakorlati munkára. Az iskolák politechnizálásának minél gyor­sabb megvalósítása céljából új tárgyakat kell bevezetni, amelyek megadják az ipari és a mezőgaz­dasági termelés kérdéseihez szük­séges alapismereteket, sőt ezenkí­vül gyakorlatilag is hozzá kel) szoktatni a tanulókat a gyárakban, a kolhozokban, a szov hozókban, a kísérleti parcellákon és az iskolai tanműhelyekben végzett munká­hoz. Célszerű hozzálátni Cnterna­­tnsos iskolák létesítéséhez, ame­lyek a gyermekek egészsége szem­pontjából kedvező vidékeken van­nak. Jelentősen bővíteni kell az óvodai intézmények hálózatát, be­vonva ebbe a népoktatási szerve­ken és az állami vállalatokén kí­vül a kolhozokat ia. A felsőoktatás területén fő fel­adat az, hogy az oktatás és a ter­melés szoros kapcsolata alapján minden erővel javítsák a szakem­ber-képzés minőségét, területileg helyesen osszák el a főiskolákat az országban, közelebb hozva azo­kat a termeléshez és az oktatási munkát a technika mai színvona­lának megfelelően szervezzék meg, A fiatal mérnököknek es agronó­­ntusoknak a főiskola elvégzése után az üzemgazdaság és a gyár­tásszervezés konkrét kérdéseit érintő elegendő ismerettel kell rendelkezniük. A kongreszus szükségesnek tart­ja azt, hogy minden irányban fej­lesszék az ország tudományos in­tézményeinek kapcsolatát a terme­léssel, a népgazdaság konkrét igé­nyeivel, összpontosítsák a tudomá­nyos Intézmények alkotó erőfeszí­téseit a legfontosabb tudományos és műszaki problémák megoldásá­ra, szüntelenül fokozzák a tudo­mány szerepét a kommunista épí­tés gyakorlati feladatainak meg­oldásában. A kongresszus a beszámolást időszakban a kommunista párt egyik legfontosabb eredményének tartja a szovjet társadalomi és ál­lamrend további erősödését^ a mun­kásosztály és a kolhozparasztság: szövetségének további szilárduló­­sát, a Szovjetunió valamennyi népe barátságának és testvéri együttműködésének növekedését. A kongresszus teljes mértékben helyesli az SZKP Központi Bizott­ságának határozatait, amelyekkel bővítette a köztársasági szervek jogkörét a gazdasági és kulturá­lis építésben. Amellett, hogy to­vábbra is a Szovjetunió miniszté­riumainak feladatkörében marad az általános irányítás, a tervfel­adatok meghatározása és e felada­tok végrehajtásának ellenőrzése, a beruházások ellátása berendezés­sel és a szükséges pénzöszegekkel tovább kell bővíteni a köztársasági minisztériumok jogait a vállalatok mindennapi vezetésében. Ez előse­gíti az ottani dolgozók alkotó kez­deményezésének még nagyobb arányú kibontakozását, a szövet­séges köztársaságok további meg­erősödését, a szovjet népek barát­ságának megszilárdulását-A párt nemzetiségi politikájá­ban abból a lenini elvbői indult és indul ki, hogy a szocializmus nemcsak hogy nem szünteti meg a nemzeti különbségeket és sajá­tosságokat, hanem ellenkezőleg, biztosítja valamennyi nemzet és nemzetiség gazdaságának és kul­túrájának mindenirányű fejlődé­sét. A pártnak gyakorlati mun­kája közben továbbra is a lehető legfigyelmesebben szem előtt kell tartania e sajátosságokat. A kommunista építés nagy föl­adatai megkövetelik a dolgozok alkotó tevékenységének és kezde­ményezésének további fokozását, a tömegek még nagyobbarányú részvételét az államigazgatásban, az állam egész szervező és gazda­sági munkájában. Ebből a célból minden erővel fejleszteni kell a szovjet demokratizmust, kitartóan javítani kell valamennyi központi és helyi szovjet szerv munkáját, meg kell erősíteni kapcsolataikat a tömegekkel. A kongresszus jóvá­hagyja az SZKP Központi Bizott­ságának az utóbbi években az igazgatási és adminisztrációs ap­parátus csökkentése és olcsóbbá tétele céljából, az apparátus vala­mennyi láncszeme tevékenységé­nek megjavítása céljából végzett munkáját, s szükségesnek tartja <s munka továbbfolytatását, szüksé­gesnek tartja, hogy továbbra is kérlelhetetlen harcot vívjanak a bürokratizmus ellen, a lakosság szükségleteivel szemben tanúsított figyelmetlenséggel szemben. (Folytatása a 2-ifc oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents