Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-20 / 17. szám

1956. január 2C. P A R T ÉLET 'i Egy üzemi alapszervezet taggyűléséről A napokban zajlott le a Jász­berényi Fémnyomó és Lemezáru- gyár V. alapszervezetének vezető­ségválasztó taggyűlése. Az előkészítés alapos volt. A taggyűlést megelőző hetekben' a vezetőség tagjai beszélgettek a kommunistákkal, véleményüket kérték az alapszervezet munkájá­ról. A gondos előkészület eredmé­nyeként — két igazoltan mulasztó kivételével — minden elvtárs el­jött a taggyűlésre; A vezetőség beszámolóját több nappal a taggyűlés előtt elkészí­tette és megvitatta. Ebbe a mun­kába bevonták az üzem gazdasági vezetőit is. így feltárták a szak­mai területen lévő eredményeket, hiányosságokat, s meghatározták a legfontosabb tennivalókat. Megfe­lelő mértékben foglalkozott a be­számoló a pártópítéssel, az oktatás­sal, a tömegszervezetek munkájá­val. Az alapszervezet tagjainak és a vezetőség tagjainák munkáját is elég kritikusan és önkritikusan elemezte. A jó előkészítés mellett ez is elősegítette azt, hogy a tagság gátlás nélkül mondja el vélemé­nyét; Az elvtársak bírálták a veze­tőség eddigi munkáját, s javasol­ták, hogy az új vezetőség többet foglalkozzon a párttagokkal, pár- tonkívüliekkel egyaránt, s az üzembe kerülő új emberekkel is jobban törődjön. Többen az «alap­szervezet és a tömegszervezetek kapcsolatának megjavítására tet­tek javaslatot. Egyes elvtársak azt vetették fel. hogy az utóbbi időben visszaesett a munka minősége, sok a II. osztályú áru. Ez abból adódik, hogy nem kezelik megfelelően a gépeket, sem az anyagot. így keve­sebb exportra megfelelő áru kerül ki a kezük közüt. Ezért elsősorban saját felelősségüket vetették fel. Több elvtárs tett javaslatot a munka megjavítására és vállalást a jó módszerek átadására; Amint mondták, ennek az alapszervezet­nek a tagjai mind 100 százalékon felül teljesítik tervüket. Nem en­gedhetik hát meg azt sem, hogy a pártonkívüliek között akadjon, aki ezt a teljesítményt nem éri el. Együttesen vállalták, hogy az első negyedév végére nem lesz náluk 100 százalékon alul teljesítő dol­gozó. Céljuk elérése érdekében kérték, hogy a jövőben ne csak egyhónapos, hanem negyedéves le­bontásban kapják meg tervüket, mert ezzel sok hétvégi hajrát elke­rülhetnek. A Fémnyomó és Lemezárugyár V. alap6zervezete taggyűlésének sok hasznos tanulsága van. A legfonto­sabb azonban az, hogy ha kérjük, ha figyelembe vesszük a dolgozók javaslatát, kifogyhatatlan segítség­re, lelkesedésre találunk. Csoszánszki János PTO vez. Jászberény, Városi Pártbiz. Sok segítséget ad a propagandista tanfolyam A karcagi pártbizottságon az elmúlt héten zajlott le marx- izmus-leninizmus alapjai tanfolya­mok szemináriumvezetőinek 3 na­pos előkészítő konferenciája. Ez nagy segítséget nyújtott a második félévi oktatás során a marxista^ leninista államelmélet anyagának feldolgozásához. Ez volt a vélemé­nye a konferencián résztvevő elv­társaknak is. — Nem volt ismeretlen, amit ta­nultunk — mondotta Papp elvtárs, a Béke TSZ propagandistája — és mégis szükségünk volt rá, mert az anyagot rendszerbe foglaltuk és alaposabban tanulmányoztuk; Annál inkább szükség van * az alapos felkészülésre, mert a rnarx- izmus-leninizmus alapkérdése az államhatalom — a proletárdikta­túra — kérdése. Nem állhat felké­születlenül a hallgatók elé a pro­pagandista akkor, amikor népi de­mokráciánk államhatalmának lé­nyegével és rendszerével ismerteti meg őket; Erdős Antal elv társ, a Haladás TSZ propagandistája az elvi kér­dések tisztázásában látta a konfe rencia jelentőségét. Neki a mun­kás-paraszt demokratikus diktatú­ra lényegének a megértéséhez kel­lett segítség. Másoknak viszont a proletárdiktatúra elő*-’tételeinek megteremtése, valamint a proletár- diktatúra három funkciójának ér­vényesülése hazánkban és több más kérdés megértéséhez kellett segítséget nyújtani. Az előadások és a viták választ adtak az elvtár­sak kérdéseire. A szeminárium vezetés helyes módszereinek elsajátításához is hozzásegítette a 3 napos konfe­rencia a résztvevőket. A szeminá­riumok egy-egy kérdésének vitáját más-má-s hallgató vezette. Ezzel egyrészt saját maga meggyőződhe­tett vezetési módszere helyességé­ről, másrészt a pártbizottság is meggyőződött az illető elvtárs fel- készültségéről. Ennek a módszer­nek az ágit. prop. osztály hibájá­ból volt ugyan hátránya is. Már jóval a konferencia előtt megkap­ták az elvtársak a kérdést, amelyet a szemináriumon le kellett vezet­niük. így idejük nagyobb, részét — még a konferencián is — ennek az egy kérdésnek a kidolgozása kö­tötte le. Az anyag egészére nem fordítottak megfelelő gondot.- C1Ibiből tanulva a jövőben csak az ^ előadás után adjuk ki a sze­mináriumi kérdéseket, de továbbra is arra törekszünk, hogy valameny- nyi kérdés vitáját hallgató vezesse le« Az értékelésnél minden hallgató a konferencia szükségességét han­goztatta; Kocsondi elvtárs, a Rizs­hántoló Malom propagandistája például így nyilatkozott: — Csak most látom, mennyire hiányzott nekem ez az előkészítő konferencia. Az első félév derekán vettem át a szeminárium vezeté­sét, akkor nem volt alkalmam a jelenlegihez hasonló tanfolyamon résztvenni és bizony sok nehézség­gel kellett megküzdenem a foglal­kozásokon. A következőben már sokkal könnyebb lesz a szeminá­riumra való felkészülés és annak levezetése. A z volt az általános vélemé- nyük á résztvevőknek. Saj­nos, voltak elvtársak, akik hanyag­ságból, vagy az ágit. prop. osztály mulasztása miatt nem jelentek meg a konferencián, pedig bizo­nyára náluk is elkelt volna a segít­ség. TÓTH CAJOS tanfolyamvezető Karcag A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata Párizs. (MTI) A Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsága szer­dán délelőtt és délután ülést tartott Párizsban a Szakszervezetek Szék­házéban. A Marcel Cacbin elnökle­tével lezajlott első ülésen Jacques Duclos terjesztett be referátumot a politikai helyzetről s a párt felada­tairól a választatok után. Az ülésen hozott határozat kie­meld a balra tolódás fontosságát. Nyomatékosan rámutat arra a vál­tozásra irányuló ellenállhatatlan akaratra, amely Franciaország népét lelkesíti. A dolgozók, demokraták, hazafiak állást., foglaltak minden munkás és demokratikus erő egy­sége mellett, az új Népfront mellett. Az országban és a parlamentben a baloldaliak megállapodásán alapuló •minden kizárás nélküli baloldali kormányt akarnak, hogy az telje­sítse a munkásosztály, valamint minden dolgozó népréteg gazdasági követeléseit, helyreállítsa a világi oktatás elvének épségét, véget ves­sen a fasizmus újabb mesterkedé­seinek, tárgyalások útján rendezze az algériai kérdést, a leszerelés, a béke és a nemzeti függetlenség poli­tikáját kövesse. Ilyen kormány létrehozásához és a megosztó mesterkedések meghiú­sításához elsősorban a tömegek te­vékenységének megerősítését kell elérni, hogy a szocialisták, a kom­munisták és más köztársaságiak mi­nél több közös kezdeményezéshez folyamodjanak a baloldali kormány megalakítása érdekében, s hogy mi­nél nagyobb számban alakuljanak Népfront-bizottságok. A munkás­osztály egységakciójánák megerősö­dése, amire a kommunisták szünte­lenül gondot fordítanak, döntő kö­vetélménye a nemzeti és demokra- tikus erőltet tömörítő új Népfront-» nak. Ezek a demokratikus erők ké­szék Franciaország és népe igazi eredményeinek megvédésére. Min­den téren kifejtett komoly szervező munkával az első eredményeket meg kell szilárdítani. A Központi Bizottság felhívja összes szervezeteit és pártharcosait, hogy növeljék a párttagság létszá­mát, erősítsék helyzetültet az üze­mekben és a pártot egyre jobban kapcsolják a nagy tömegekhez, ki­vált a pártsajtó terjesztésével. E feltételeket teljesíteni annyit jelent, mint újabb nagy sikereket biztosí­tani az új Népfrontéit, a szociális h áladásért, a nemzeti függetlensé­gért, a békéért és a szabadságért folytatott harcban. (MTI). A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata a kínai—amerikai megbeszélésekről Jltmi a páifaexeíődup-aálaidm tél Az eddig lezajlott pártvezetőségi válasz- tások többsége azt mu­tatja, hogy gondos po­litikai előkészítő mun­ka előzte meg a tag­gyűléseket, s rajtuk ál tanában a párttagsál kilencven százalék megjelent. Az abádsza Iáki erdőgazdaságbai például csak egy elv társ nem vett részt i taggyűlésen, de vai több alapszervezet is ahol mindössze egy két elvtárs hiányzót csak. A beszámolók nagy része megfelelően ele mezte a pártszerveze tok kétéves munkáját, a vezetőség és a tagság tevékenységét. A tisza- gyendai Vörös Csillag TSZ-ben. ahol a veze­tőség kollektív munká­val és idejében össze­állította beszámolóját, élénk volt a vita. Ahol pedig hanyagul készí­tették a beszámolót, a tagság ezt szóvátette. A tomajmonostori Pe­tőfi TSZ-ben Nagy Gá­bor elvtárs határozot­tan bírálta a vezetősé­get, főleg a titkárt, mert az utolsó percben szedte össze mondani­valóját. Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról u meg a főagronómusról Peking (Uj Kína). A Kínai Népköztársaság külügyminisztériu­mának szóvivője szerdán nyilatko­zatot tett a nagyköveti síkon Géni­ben folyó kínai — amerikai megbe­szélésekről, amelyben többek között kifejtette; A nagyköveti síkon folyó kínai— amerikai megbeszélések több mint négy hónap óta tartanak s eddig mindössze a polgári személyek mindkét részről történő szabadon- bocsájtásáról történt megegyezés 1955. szeptember 10-én, A két fél még nem kezdett megbeszélést a kínai részről javasolt két kérdés lényegéről: az Embargo beszünte­téséről és a tajvani térségben fenn­álló feszültség enyhítését és kikü­szöbölését célzó kínai — amerikai külügyminiszteri értekezlet előké­szítéséről. Az amerikaiak felvetet­ték az erőszak alkalmazásáról való lemondás kérdését, ugyanakkor a legutóbbi időben fokozták a ka­tonai tevékenységet a tajvani tér­ségben, hogy ezzel növeljék a fe­szültséget. Kínai részről, hogy közelebb ke­rüljenek a megegyezéshez 1955 ok­tóber 27-én előterjesztettek egy nyilatkozat-tervezetet az erőszak alkalmazásáról való lemondásról, mint ahogyan ezt amerikai részről javasolták. Ez a nyilatkozat az ENSZ alapoüamánya szellemében készült. Ebben kínai részről kifej tették, hogy a vitás kérdések meg­oldásában tartózkodni kell minden fenyegetéstől, vagy erőszak alkal­mazásától.: Ha mindkét részről meglennie szükséges őszinteség, akkor az Egyesült Államok nem tenne ellen­vetéseket az ENSZ alapokmányá­nak szellemében készült nyilatko­zat-tervezettel szemben. Az Egye­sült Államok viszont erőszak alkal­mazásához és fenyegetéshez folya­modott. Nyilvánvaló, hogy a kínai cs amerikai külügyminiszter értekez­letének kell rendeznie a tajvani térségben fennálló feszültség eny­hítésének és kiküszöbölésének kér­dését. Az amerikai fél nem fogadta el ezt a nyilatkozat-tervezetet s két hónappal később benyújtották sa ját tervezetüket, amelyben kifejtet­ték, -hogy az Amerikai Egyesült Államok általában és a tajvani — Nesze neked. — gondoljuk —. a kis jámbor! Csak ült. ült. pislo­gott, pislogott;.. Ide vezetett az ülés. meg a pislogás! Kiülte! Ki­pislogta! Azt gondoltuk, ennél rosszabb már nem lehet. De kitűnt, hogy még csak a virágokat nyújtotta át eckünk. a gyümölcse csak azután SÖtt; A kerületi;pártbizottságnak meg­írta az esetet, de az első titkár va­lahol éppen úton volt. így hát ez a dolog nem haladt, és Nasztya más ügyekben kezdte kimutatni a fcgá fehérjét. Olyan volt ez, mintha sokáig gondolkozott, gondolkozott volna, míg Végül is döntő elhatározásra jutott, pontot tett a mondat végére és teljes gőzzel nyílt harcba indult; S méghozzá valami furcsa vak­merőséggel és derűvel. Nincs olyan nap. hogy valami kellemetlenségünk ne lenne a gép­állomáson. Elhatároztuk, hogy el­halmozzuk munkával, ne legyen ideje mindenféle szamárságokat ki­találni. Rábíztam, hogy ő vezesse az, egész statisztikát. Gondoltam magamban, hadd üldögéljen a száz­húsz paragrafusos kérdőívek mel­lett, majd csak lehűl egy kicsit! De se a kerületi pártbizottság­nak. sem a területnek nem készí­tett el egyetlen egy jelentést sem. Nekem meg csuk úev zúdul a nya­kamba a szidás! Megparancsolom neki. nem engedelmeskedik, nem esinálja meg a jelentést. Végül is behívatom végső beszélgetésre. Be­ön vidáman, mosolyogva, mintha nisem történt volna. — Milyen alapon tagadja meg a •endelkezéseimet. s nem adja be a elentést? — kérdezem. — Nagyon buták a kérdések a jelentésben — feleli. Azt mondom neki: — Engem utasított a terület..: Milyen módon nem teljesítem én a :erület utasításait? — Nagyon egyszerűen. — feleli. — Éppúgy, ahogy én nem teljesí­tem a maga utasításait. És mindehhez még a szemembe is nevet! Nyilvánosan írásbeli megrovás­ban részesítettem. De Nasztya rövidesen nemcsak az agronómiái kérdésekbe, hanem a műszaki részleg munkájába is kezdett beleavatkozni. Azt köve- telete. hogy a szántás idejére biz­tosítsuk ' az eltörött részek azon­nali kicserélését. — S ne várjunk szántás közben, amíg megjavítják, hanem azonnal cseréljük •ki őket tartalék szerke­zeti egységgel. Ehhez azonban arra volna szük­ség, hogy legyenek tartalékban szerkezeti egységeink, bizonyos al­katrészekkel pedig nem rendelke­zünk; Nasztya azt követeli: — Gondoskodjanak róla. hogy le­gyenek! — Honnan szerezzem be. ha az ellátó szerveknek sincsen? — kér­dezem. = És mi történik akkor, ha szántás közben törnek el? — Ajkkor végső esetben saját magunk készítjük el. Erre Arkagyijhoz fordult: — Miért ne készítenénk el előre, főmérnök elvtárs? Arkagyij azt feleli: — Igen sok fáradságba kerül, sokkal drágább lenne és minőségi­leg is gyengébb. Különben is elő­fordulhat. hogy nem lesz semmi­féle törés; Nasztya így: — Egy történet jut eszembe ma­gukról. — mondja. — Azt rnondia az anya a lányának: „Mosd meg a nyakadat, vendégek jönnek!’’ Azt feleli rá a lánya: „És hogyha nem jönnek, akkor itt ülhetek, mint egy hülye, megmosott nyakkal?’’ Arra kéri magukat a főagronómus. hogy gondoskodjanak alkatrészekről a törések esetére, maguk meg azt felelik: „És hogyha ezek az alkat- részek nem fognak eltörni, akkor úgy ülhetünk, mint;.; a tartalék­alkatrészekkel?” Arkagyij elfehéredett: ;— Én se hülyézek le senkit, de magamat sem engedem hülyének nevezni. Nasztya meg csak nevet: — Én nem is neveztem annak. Ilyen kihívó, gonosznvelvű. sem­mitől sem félő lány lett a mi kis jámborunkból hogy csak keserűsé­get okoz nikünk! És mindln nap. ha nem az. hát valami más! Egyszóval jó kis han­gulat teremtődött nálunk, a gépál­lomáson! (Folytatjuk! térségre különös tektotettel élté* kint az erőszak alkalmazásától, ki” véve „az egyéni és kollektiv hon” védelem esetét.1’ Mint ahogyan azt a megbeszélé­sek során kínai részről hangsúlyoz­ták/" az amerikai nyilatkozat-terve” zet csak arra irányul, hogy össze­keverje a Kína és az Egyesült Államok között a tajvani térségben fennálló nemzetközi ellentétet a kínai kormány és a Csang Kaj- sék klikk közötti belső ellentéttel. Azt akarja, hogy Kína fogadja el a területét képező Tajvan amerikai megszállását és mondjon le Taj­van felszabadításának szuverén jo­gáról. Ez teljes mértékben elfogad- hatalan Kína számára, Tajvan Kína területe. Annak érdekében, hogy a meg” beszélések előrehaladjanak, kínai löszről 1955 december elsején újabb nyilatkozat-tervezetet nyújtottak be. Ebben a kínai fél újra kifej­tette, hogy tárgyalások útján kell rendezni a fennálló ellentétleket. Az amerikai fél ezt a nyilatkozat-ter­vezetet nem fogadta el. 1956 ja­nuár tizenkettedikén újabb terve­zetet nyújtott be az amerikai fél, amelyben fenntartja „az egyéni és kollektív önvédelem jogát.1’ Tehát továbbra is azt követelik, hogy a kínai fél elfogadja azt, hogy az Egyesült Államoknak önvédelmi joga van T-ajvan térségében. Kínai részről ez elfogadhatatlan. Amerikai részről állandóan húz- zák-halasztjrk a napirend második pontjának -megvitatását, ugyanak­kor akadályozzák a napirend e-lső pontjában létrejött megegyezés végrehajtását is. Amerikai részről mindez-idei-g elmulasztották, hogy közöljék az Egyesült Államokban élő kínai állampolgárok és kínai diákok névsorát. A tajvani térségiben fennálló fe­szültség ügye kulcskérdést jelent Kína és az Egyesült Államod-: kö­zött és kínai területnek az Egye­sült Államok löszéről történt fegy­veres megszállása jelenti a feszült­ség forrósát. Kínai részről változat­lanul óhajtják, ho-gy a fennálló ellentétek rendezése nagyköveti sí­kon való tárgyalások útján tör­ténjék. Amerikát részről szándéko­san akadályozzák a kínai—amerikai tárgyalásokat. (MTI.) A varsói szerződés értelmében létesített politikai tanácskozé bizottság összehívásáról 1955 Albán május 14-én Varsában az Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Lengyel Népköztár­saság, a Magyar Népiköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között megkötött ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés ér­telmében létrehozták a politikai nácskozó bizottság ülését. (MTI). A fenti szerződés tagállamai megállapodtak, hogy a varsói szer­ződéssel kapcsolatos kérdések és közös rendszabályok megvizsgálása céljából 1956. január 27-re Prá­gába öszeh ívják a politikai ta- tanácskozó bizottság ülé?étj é A hozzászólások ál­tálában azt ■ mutatták, hogy a párttagok fele­lősségérzettel beszéltek alapszervezetük hely­zetéről, saját ügyük­ről. A termelőszövetke­zetekben főleg a kö­zös vagyon megvédésé­ről, a termelékenység emeléséről, s a párt- ézervezetek ilyen irá­nyú segítő munkájáról esett legtöbb szó, ugyanakkor határoza­tokat hoztak a pártélet megjavításáról is. Korozs Mihály Kunhegyes MDP járási VB

Next

/
Thumbnails
Contents