Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-20 / 17. szám

Í956. január 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Akik az első sorokban küzdenek KISS LÁSZLÓ elvtársat, a Kisújszállási Gépállomás agronómusát a pártvezetöségbe és a városi pártértekezletre küldöttnek választották. NÉMETH GÁBOR hárotn év óta jó pártmunkát vég­zett a kisújszállási Uj Élet TSZ- ben, melynek alapító tágja. HIIHIWHIIWIMHIIIIIWIW»»W»IIWIIH Még mindig akadnak olyan em­berek, akik így vélekednek: „Itt a tél, pihenhetünk”. Ezek nem gon­dolnak az elkövetkezendő időkre, feladatokra, semmit sem készítenek elő. Természetes, hogy egy-egy kampánymunkánál már mindjárt az elején lemaradnak s a gazdasági év végéig sem tudják magukat utolérni, Szerencsére az ilyen em­ber kevés a tsz tagok, dolgozó pa­rasztok között. S hogy egyre keve­sebben vannak, az is mutatja, hogy megyeszerte lázas munka folyik a tavaszi munkák jő elvégzése előfel­tételeinek biztosítása érdekében. A gondos, előrelátó tsz tagoknak és egyénileg dolgozó parasztoknak nem is lesz okuk megbánni, hogy nem henyélték át a teleti • Túr keiért kivétel nélkül minden tsz-ben folyik a vetőmag tisztítás. De nemcsak tavaszi búzát, árpát, zabot tisztítanak, a kukorica vető­magját is válogatják. A Vörös Csil­lag TSZ-ben 600 mázsa kukoricát válogattak ki. Hetvenen végezték ezt a munkát, nagyobb részben asz- szonyoki Különösen nagy a sürgés-forgás a kovács, bognár, lakatosmühelyek- ben. Boronákat, ekéket, fűkaszákat, hengereket javítanak. A javítási munkák zömén már túljutottak, (ta­valy csak február végén láttak hoz­zá). A Vörös Csillag TSZ-ben simí- tekut készítenek. A Táncsics TSZ- ben 15 vetogépből 8 már kijavítva, befestve várja a tavaszi munkát. Hogy a hosszú téli esték se ma­radjanak kihasználatlanul, külön­böző tanfolyamokon gazdagítják szaktudásukat a turkevej dolgozó parasztok. A Vörös Csillag TSZ- ben például a tsz főállattenyész­tője, Gál Antal elvtárs tanfolyamot tart. Ezen az állattenyésztés kor­szerű módszereivel ismerteti meg a szövetkezet tagjait, • Tissa földtáron a Petőf i TSZ-ben már teljes egészében elvégezték a vetőmag előkészítést. 5 höld gyü­mölcsöst telepítettek. Almát termel­nek majd. Az ezzel kapcsolatos munkákkal is elkészültek már. Ti- szaXö'.dvárcn szeretnek a gyümölcs­fákkal és a szőlővel foglalkozni. Tud. ják, hogy jó jövedelmi forrás. Fel- assák a gyümölcsfák környékét. Ellenőrzik, hogy a fiatalabb gyü­mölcsfák törzsének védelmét szol­gáló kötözőanyagok nem sérültek-e meg s rendbehozzák, hogy a nyúl- károkat megelőzzék. Tovább foly­tatják a fák tisztogatását, a hernyó- fészkek leszedését, a száraz ágak kivágását és a koronák tisztítását. A gazdasági felszerelések kijaví­tásában a Lenin TSZ vezet. Nekik ugyanis saját kovácsuk van. Négy* gazdakör működik. Legutol­jára egyikben a téli munkákról és a vetésről tartottak előadást. Az ezüstkalászos tanfolyamon huszonöt dolgozó paraszt ismerkedik a kor­szerű gazdálkodással. Tiszaföldvárra már megérkezett a két vagon műtrágya, amit ren­deltek. Jobban érdeklődnek az egyéni gazdák is a műtrágya iránt, mint az etarúit esztendőkben. Ugyanis tizenkét fő kísérletezett az elmúlt gazdasági évben a műtrá­gyával. A kísérleti területen min­denütt 2—3 mázsával több volt az átlagtermés, mint egyebütt, * Tlssaoiispöhinem mutathat fel jó eredményeket a tavaszi felké­szülésiben. Még csak a napokban foglalkoztak a mezőgazdasági állan­dó bizottság ülésén, hogyan is kel­lene megszervezni. Igaz, új tsz-ek alakultak, s földrendezést várnak, de nem ülhetnek ölhetett kezekkel akkor sem. A műtrágyát még csak most ren­delték meg, a vetőmagot meg még csak ezután akarják. Igyekezniük kell, mert ezek a hiányosságok az egész gazdasági évben végzendő munkájukra rányomhatják a bé­lyeget. Még caah január második felé­ben járunk, a tavasz azonban már az ajtón dörömböl. A napok gyor­sául telnek, s az' a tsz, amely jól gazdálkodik vele, az a dolgozó pa­raszt, aki fülönfogja, s jól felkészül, bő termésre számíthat. ■— Magyar gyermekrajz-kiállitás nyílt meg január 17-én Isztambul­ban. A kiállításnak az elmúlt hetek­ben Ankarában nagy sikere volt. Az isztambuli kiállítás megnyitásán Mafii Hitti Ottyayerm az isztanbuli közoktatásügyi . hivatal helyettes vezérigazgatója mondott megnyitó beszédet. (MTI). Készülünk a levelezők meqyei tanácskozására Lapunk levelezői részére feb­ruár 2-án megyei tanácskozást tartunk Szolnokon, a megyei ta­nács nagytermében. Igen sokan közük velünk, hogy eljönnek a tanácskozásra s elmondják észre­vételeiket mind a lappal, mind az életben tapasztaltakkal kapcsolat­ban. Sokan már javaslatot is küldtek arra, hogy mivel foglal­kozzunk a beszámolóban. Csiüag Julianna tiszaderzsi le­velezőnk így ír: „Szeretném, ha a Néplap többet foglalkozna az ifjú­sággal, a DISZ szervezetekkel. Lehetne több elbeszélést és verset is közölni s legalább hetenként kétszer a komoly dolgok mellett a fiatalok szórakoztatásával is tö­rődni.” Pataki Lajos abádszalóki leve­lezőnk bírálta szerkesztőségünket, mivel egy-egy levelére késve ka­pott válásit. Azt kéri, hogy többet foglalkozzunk a lapban a megye minden részével. Sajnálja, hogy az értekezletre nem tud eljönni el­foglaltsága miatt. Papp István törökszentmiklósi levelezőnk a megyei értekezletre készülve visszaemlékezik az első levél elküldésére. 1953-ban írta meg a néplapnak az első levelét. „Láttam — írja Papp elvtárs — hogy a szerkesztőség a dolgozók javaslatait elfogadja, a jogos pa­naszok orvoslását az illetékes szer­veken keresztül elintézi. Ezt ta­pasztalva én is levelezni kezdtem. Attól az időtől kezdve három év telt el. Igen sok jogos panaszt or vosöltak leveleim nyomán. A jö­vőben még komolyabban tartom a kapcsolatot a szerkesztőséggel, hogy a dolgozókat érintő problé­mák orvoslást nyerjenek, s a fel­adatok sikeres megvalósítását elő­segítsem. A megyei levelezői érte­kezleten erről szeretnék személye­sen is beszélni.” Gáti Mária, a Jászberényi Me­zőgazdasági Technikum diákjai­nak tanulmányi eredményeiről ír PALHUBER KÄLMAN elvtárs, a Szolnoki Fodrász KTSZ dolgozója. Minden héten tájékoztat­ja szerkesztőségünket a szövetkezet dolgozóinak eredményeiről, a taS nulóképzés terén elért sikerekről. Hírt ad a városban észlelt hiá­nyosságokról is. Javaslataival segíti azok megszüntetését. Már most ké­szül a levelezők megyei tanácskozá­sára, rendszeresen. Legutóbbi levelében többek között a következőket írja: „A szerkesztőségnél bizony ám ér­tékelték az elmúlt év munkáját a levelezés terén is. Mi, levelezők is sok segítséget adtunk a Néplap­nak, Tudjuk, hogy ez nem volt elegendő s az elkövetkező időben még több feladat hárul minden levelezőre, hisz leveleinken keresz­tül tud a szerkesztőség még több eredményt ismertetni a dolgozók­kal. Ezután én is gondot fordítok a levelezésre, s remélem, levelező- társaim követnek ebben. s értékes írásaikkal segítik a szerkesztőség munkáját.” Szeretettel hívjuk és várjuk le­velezőinket a február 2-i tanács­kozásra. A Tiszafüredi Föidművesszövetkezet színjátszói nagy sikerrel mutat­ták bo Soós Imre „Pettyes’* c. színművét. A szövetkezet dolgozói napi munkájuk mellett tanulták és gyakorolták a szerepeket s fáradságot nem ismerve készültek a próbákon. Megérdemelt sikert arattak. — A képen a szereplők egy csoportja. KÖZEL 4000 EVES A SZUEZI CSATORNA A Z egyiptomi kormány nagyarányú építési munkálatokat végeztetett a Szuezi-csatorna vidé­kén. Az építkezések so­rán egy régi csatorna- rendszerre bukkantak, amely valószínűleg az időszámításunk előtti má­sodik évezredből szárma­zik. Abban az időben, ami­kor ez a csatornarendszer épülhetett, Sesostris ki­rály uralkodott Egyip­tomba (i. c. 1980—193b). Mint ismeretes, a jelenlegi Szuezi-csatornát 1869-ben, vagyis 86 évvel ezelőtt nyitották meg. A most fel­tárt csatornamaradványok minden kétséget kizáró­an azt bizonyítják, hogy itt már az ősegyiptomi időkben is létezett egy többízben megkezdett és részben befejezett földát­vágás. Tehát ezen a vidé­ken már körülbelül négy évezreddel ezelőtt is volt egy — a maihoz hasonló méretű — „Szuezi-csator­na” s ezek szerint már ekkor is fennállt Nyugat- India felfedezésének' lehe- tő^^ne, TT y látszik azonban, I. Sesostris egyip­tomi király nem tudta tervét maradéktalanul végrehajtani. Amikor 1500 évvel később Necho egyiptomi király (i. o. 609 —595) a Nílus és a Vörös­tenger között csatornát építtetett, a munkások egy régi csatorna betemetett maradványaira bukkan­tak, valószínű ugyanarra, amelyet most újonnan fel­tártak, Necho, — akit ké­sőbb II. Nabukodonozor legyőzött — valószínűleg tudott a régi Szuezi-csa- tornáról. A Necho által épített Nílus—Vörös tenger-csa­torna sokezer egyiptomi munkás életébe került. A víz egyre-másra áttörte a, gátakat és nagy területe­ket árasztott el; mindent elpusztítva, ami útjába került, míg végre sikerült a csatornamederbe kény­szeríteni. S íz évvel később, 1. Darius Histaspes perzsa király (i. e. 521— 485) ismét megkezdte egy csatorna építését. De ő sem tudta ezt a munkát befejezni. Úgy látszik, az udvari matematikusok alaposan elvétették a szá­mítást, mert lebeszélték a királyt a csatornaépítés folytatásáról. Azt állítot­ták, ha folytatják a mun­kát, hatalmas árvizet idéznek elő, amely elpusz­títja egész Egyiptomot. Később kiderült, hogy Darius matematikusai té­vedtek. Mint ismeretes, az időszámításunk előtti har­madik és második évszá­zadban uralkodó fáraók duzzasztógátak, völgyzáró gátak, zsilipek és vízfogók építésével hajózhatóvá tették a csatornát. Ezt a csatornát még idő­számításunk elején is is­merték és használták. Ké­sőbb azonban a sivatagi viharok egyre jobban be­temették homokkal, mig aztán szinte teljesen fele- dé*ho merült. ’audius Ptolomeus csillagász és föld­rajztudós, (i_ u- 87—165)— akinek ptolomeusi redsze- rét, amely szerint a Föld a világmindenség köz­pontja, Kopernikus helio­centrikus rendszere vál­totta fel, — volt egyike az utolsóknak, akik még a „Szuezi-csatorna” fenn­tartásán fáradoztak. Halá­la után ez a világtörténel­mi jelentőségű létesít­mény teljesen elpusztult. A szolnoki Vörös Csillag-úti boltról Szolnokon, a Vörös Csillag-úton iévő fűszer- és csemege boltban a közelmúltlban leváltották a vezetőt és a pénztárost. Az új pénztáros kivételeket tesz. Egyeseknek blok­kol, rníg többeknek vállvonogatva kijelenti, hogy nem ad blokkot, mert nem tudja az árakat. így a vevőknek többször kell sorbaállmi, s ez annyi időt elvesz, 'hogy pl. a naipi legszükségesebb cikkek kiadására január 18-án reg­gel 50 percet kellett várni. A kis­gyermekek sírva siettették az áru kiadását, mert elkéstek az iskolá­ból. A felnőtteknek pedig a város­ból kell kicipelni a csomagokat, ha nem akarnak felesleges bosszú­ságot szerezni önmaguknak. A Vörös Csillag-úton lakó dol­gozók és iskolás gyermekek nevé­ben kérem a Szolnoki Kiske­reskedelmi Vállalat vezetőit, jöjje­nek ki ellenőrizni a boltiba s intéz­kedjenek annak érdekében, hogy a fenti visszásságok megszűnjenek. Pár Frigyesné, Szolnok, Vörös Csülag-út, VI. bérház; A TERMŐTALAJ EREJÉHEK NÖVELÉSÉÉRT Két megyének elegendő szemcsézett műtrágya Jászberényben, a műtrágyaszem- cséző telepen fontos kísérletek folynak az üzem korszerűsítésére, kapacitásának ugrásszerű emelé­sére. Az üzem termelőképessége je­lenleg ingadozó, mert a szemcsé­zett műtrágya száradása az időjá­rásra van bízva. A most folyó kí­sérletek a napon való szárítást akarják kiküszöbölni. Ez a törek­vés sikerrel jár s most már csak az van hátra, hogy eltalálják a tü­zelőanyag összetételét. Bár a fűtés egyszerű lenne szénnel, de éppen az a kísérlet célja, hogy minél ol­csóbban végezzék a mesterséges szárítást. Az üzem teljesen új, korszerű be­rendezést kapott. Emberi erőre úgyszólván csak az adagolásnál és a kész szemcsézett trágya zsákolá­sánál van szükség. A többit a nagyteljesítőképességü verőléces malom, a prés, a gömbölyítő dob, a szárítódob és a futószalagok vég­zik. A különböző folyamatokon át­haladó anyagot szemcsézett álla­potban szárítják körülbelül ne­gyedóráig, majd zsákokba ömlesz- tik szállításra készen. Tehát azt a jó pár napot, amit kedvező időjá­rás esetén is ki kellett várni a szá­radás miatt, az új gyártási eljárás­sal mindössze negyedórára csök­kentik és ezzel sokszorosára növe­lik az üzem kapacitását. A kísérle­tek befejezéshez közelednek és előreláthatólag márciusban már az új eljárás szerint végzi munkáját az üzem. Ez pedig annyit jelent, hogy az évi termelés egy műszak­kal 460 vagonra emelkedik. Ennyi szemcsézett műtrágya pedig írét megye egészévi szükségletére ele­gendő, Istállóirágya kezelési bemutatót tartottak az Alcsiszigeti Állami Gazdaságban Megyénkben a trágya kezelése, valamint felhasználása terén még súlyos hiányosságok vannak a tsz-ekben, az állami gazdaságok­ban, az egyénileg dolgozó parasz­tok gazdaságairól nem is beszélve. Számos helyen a tanyaudvarokon, vagy a földtáblák szélén 2—3 éves trágyakazlakat találunk. Ugyan­akkor az illető tsz vagy állami gaz­daság évről évre nem teljesíti ta­lajerő visszapótlási tervét. Ezek­nek a hiányosságoknak felszámo­lása halasztást nem tűrő feladat Az Alcsiszigeti Állami Gazdaság­ban a napokban megtartott tapasz­talatcsere értekezleten elhangzott iavas1 átok, módszerek ehhez nyúj­tottak segítséget. Rád András, a turkevei Táncsics TSZ tagja elmondta, hogy a tsz te­rületén még mindig több kazal olyan istállótrágya található, ame­lyek már úgy néznek ki, mint a föld. De nemcsak a tsz területén, hanem a tagok udvarán is nagymennyi­ségű szervestrágya hever. A tsz ve­zetősége nem fordít elég gondot arra, hogy összegyűjtsék és fel­használják. Patkós Lajos elvtárs, a mezőtúri Szabad Nép TSZ tagja arról be­szélt. hogy náluk már felismerték, milyen nagy értéke van a trágyá­nak. A tagok a háztáji gazdaságuk­ban összegyűlt mennyiséget ellen­szolgáltatás nélkül adják a közös földre. A tapasztalatcsere résztvevői számára az Alcsiszigeti Állami Gazdaság dolgozói bemutatták az istállótrágya helyes kezelését a te- ’epen, valamint a szarvasokban; Bemutatták a szakaszos nyersfosz- fátos istállótrágyakezelést is. Ez­zel kiváló eredményeket értek el a gazdaságban­JUHASZ JÄNOSj a szolnoki Tisza Antal TSZ párt­titkára most tért haza pártiskoláról. A tanultakat a tsz szilárdítása ér­dekében igyekszik felhasználni, TAVASZ ELŐTT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents