Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-15 / 13. szám

1936, január 13.

SZOLNOK MEG VEI NÉPLAr

3

ÁPRILIS 4-RE KÉSZÜLNÉK

II Tisza Cipőgyárban széleskörű párosverseny bontakozik ki

Talán még soha nem indultak ilyen lelkesedéssel harcba a Tisza Cipőgyár dolgozói, mint most a második ötéves terv küszöbén. Még január 2-án, az újév első munkanapján röpgyúléseket tartottak az üzemrészek. Itt a kommunisták kezdeményezésére elhatározták, hogy felszabadulásunk tizenegyedik évfordulóját és a pártvezetőség új- jáválasztását a legméltóbb módon ünnepük meg.

A kommunisták kezdeményezése nagy visszhangra talált az egész üzemben és széleskörű egyéni és párosverseny van kibontalcozóban.

fl szakszervezet íól gondoskodik az eredmények értékeléséről,

a verseny nyilvánosságáról. Nagy segítséget ad a verseny szervezéséhez az MNDSZ. Az asszonyok nagy kedvvel kapcsolódtak be már eddig is az előkészületekbe s számos egyéni és párosversenyt indítottak el. A kezdeti megtorpanás után, most már a DISZ-fiatalok is lelkesen csatlakoznak a kezdeményezőkhöz.

A 47-es műhely dolgozói többek között célul tűzték, hogy az eddigi 4 százalékos műszaki hibák arányát 3,7 százalékra csökkentik s havonta 200 forint értékű kellékanyagot takarítanak meg. Ezek alapján párosversenyre hívták a 34/a műhelyt. A versenykihívást elfogadták és közösen elhatározták, hogy a versenyt havonta a két műhelybizottság értékeli.

A vetélkedésnek számtalan érdekes változata van szerte a gyárban. A 45-ös műhely kollektívája azt ígérte, hogy

a 100 százalékon aluliakat patronálják,

s igazolatlan hiányzód miatt nem lesz egyetlen óra kiesés sem. Megígérték, hogy a versenyszakasz végére egyetlen dolgozó sem lesz, aki ne teljesítené tervét.

A 38-as műhely dolgozói a selejt ellen indítanak harcot egyéni vállalásukban. Pl. Török Ferenc 76 páros leértékelését, 60 párra, Pásztor Ilona hátsószíjjvarró 19 párról 10 párra, Jakab Ibolya fejdiszvarró 10 párról 5 párra csökkenti. Major Borbála hátsószíjjvarró 2 kg cérnát, Aszódi Rozália cementező 2 kg cementet takarít meg.

A sarokműhely termékeinek minősége kifogásolható. Most a sa- rokmühcly dolgozói

hadai üzentek a selejtnek.

Sok vállalás történt a „Ne add tovább” mozgalom keretében a 37-es műhely varrókörében és a 48-as műhelyben„■ Péntek Teréz serf elő vállalásához pl. a következőket írja: „A hibás anyagot már nem adom megmunkálásra, hanem visz- szaiküldöm a szabászatra, így jóval lievesebb lesz a javításra visszaadott cipők száma”.

Nemcsak a termelőműhelyekben, hanem a segédüzemekben, kazánházban, clpöraklárban is nagyszerű felajánlások születtek. A nemes versengés ezzel megindult. A szak- szervezeteknek, a műszaki vezetőknek most az a feladatuk, hogy a pártszervezet vezetésével magasra szítsák a nagyszerűen indult verseny tüzet.

A NÉPLAP SEGÍTSÉGÉVEL

Nem is tudom, hogyan köszönjem meg a szerkesztőségnek, hogy közbejártak a jászteleki autóbuszmegállóhoz létesítendő váróterem ügyében. December 13-án kint jártam a községben s már építették a helyiséget.

Ezúton mondok köszönetét a Néplap munkatársainak. Igaz, hogy a tető még nincs feltéve az épületre, de a falakat már felrakták. Így minden remény megvan arra, hogy a kisgyernxekes anyáknak és a felnőtteknek lesz hová menni rossz idő esetén.

KOHÁRl LÁSZLÓNÉ Jászberény

*

A szerkesztőség közbenjárására az elveszett táviratra befizetett dijat a postától visszakaptam. A kézbesítő rendbírságolását tudomásulveszem. Az tény, hogy ml is hibát követtünk el, de a postai kézbesítés terén még nagyobb volt a hiányosság, mert a feladott távirat nem érkezett meg a címzetthez.

Fáradozásukért mégegyszer köszönetét mondok. Amit. én nem tudtam, a Néplap elintézte.

Balogh János né Szolnok

*

Segítségükkel mindkét panaszom elintézést nyert. Édesapám megkapta a táviraton feladott pénzt, apósom adó- és beszolgáltatást ügyében megkapta a járási tanácstól a felvilágosítást. Köszönöm a szerkesztőségnek, hogy panaszomat meghallgatták és elintézték.

TÓTH SÁNDOR Tiszaörvény

*

Köszönetét mondok fáradozásukért. A vaslemezt közbenjárásukra megkaptam.

Weisz István, Kunhegyes

SZOVATESSZUK. . .

Melyik a hiteles?

Úgy gondolom, hogy levelemmel sok jászberényi dolgozó paraszt panaszát tolmácsolom, akik hozzám hasonlóan jártak. A történet a következő:

Január 2-án szerződött sertésemet bevittem átadásra. A város hivatalos mérlegén mérte le az Al- latforgalmi Vállalat felvásárlója, s az én jelenlétemben a sertés 161 kg-ot nyomott. A helybeli vágóhídon kellett átadnom a jószágot. Ott újból lemérték, s meglepődve vettem tudomásul, hogy öt kilóval kevesebb lett; A hivatalos mérlegelési bárcán is kijavították a súlyt 156 kg-ra.

Nagyon bántott az eset, hiszen az 5 kg súlyhiány miatt egy kategóriával lejebb került a sertés, s ez nekem 400 forintot jelentett. Bementem az Állatforgalmi Vállalat irodájába, s ott hallottam, hogy mások is emiatt panaszkodtak. Egy fiatalasszony könnyes szemmel beszélt arról, hogy 10 kg-mal lett kevesebb a hízója a vágóhídon, mint az előző méréskor.

Valamelyik mérés nyilvánvalóan nem pontos. Joggal kérdezzük, miért nem ellenőrzik időközönként a városi mérleget, s ha nem pontos, miért használják. Miért nem közük, hogy a vágóhíd mérlege a hivatalos, s ott méressük le a jószágokat. Ki a felelős azért, hogy sok dolgozó parasztot károsodás ért egyesek felelőtlen munkája miatt?

Redler László Jászberény

Nekem miért nem intézték el?

Az újságból és a rádióból értesültem arról, hogy a legelőterület sem beadás, sem adókötelezettség alá nem esik. Az elmúlt év novemberében Kunszentmártonba utaztam, s a járási tanács mezőgazdasági osztályától kértem, hogy 3009 négyszögöl legelőterületemet mentesítsék a beadás és az adó alól.

6 hold és 1203 négyszögöl földem van, s ennek majdnem egyharma- dát képezi a legelő. A járási tanács a helyi tanácshoz utasított, hogy ott adjam be írásbeli kérelmemet; Még aznap bementem a községi agronómushoz, aki megígérte ügyemnek intézését;

De ez, mint azóta kiderült, csak ígéret maradt. Több dolgozótársam kérésével együtt az enyémet is fiókba tette, s nem továbbította a megadott határidőre.

Decemberben, amikor újból a járási tanácsnál jártam, már azt mondották, kérésem nem teljesíthető. habár a községi agronómus igazolta, hogy kérésemet még a határidő lejárta előtt beadtam. Tudomásom van arról, hogy négy dolgozótársamnak, akik velem egyidőben adták be kérelmüket, elintéződött a panasza.

Úgy érzem, az én kérésem is jogos, s kérem, igazságosan intézzék az illetékesek,

EGEDI PÁL Csépa, Kósa-szőlő

Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusról

X.

' — Nem idevaló a mi gépállomásunkra! Csak hadd érezze ő maga is!

Kerülni kezdtük a lányt. Meg kell mondanom, hogy ebben az esztendőben mi többiek valahogy különösen közel kerültünk egymáshoz. A közös vonzóerő központja természetesen Linocska volt. A társaság minden szabad napján együtt ment hol nyulászni. hol ró- kavadószatra. hol meg farkast hajtani. Síkirándulásokat rendeztünk. Esténként Összelőttünk énekelni; Linocska új táncokra tanított bennünket. Szorosan összetartottunk mindnyájan. De Nasztyát nem fogadtuk be magunk közé.

Tréfálunk. nevetgélünk egymás között, vele meg hivatalos hangon beszélünk, nem is csak egyszerűen, hanem hangsúlyozott hivatalossággal, nyomatékosan.

Rá-rá pillantok és azt gondolom: ..Csak meg kell. hogy dobbanjon a szive! Elvégre kislány még.;: Egyedül... új helven ..: se rokona, se barátja ..; Ha velem történne ilyesmi, én az ő helyében nagyon nekikeserednék .:Ügy is lett. eleinte valóban egészen elcsendesedett. Változatlanul átható tekintettel figyelt, de nekünk már nem tűnt úgy. hogy a hátunk mögött mindenféle csodák történnek. Aztán egyszer csak megszűnt észrevenni bennünket. Külön társaságot szerzett magának a gépkezelők között; Minket mintha nem is látna;

A mesélő elhallgatott, elgondolkozott s változatlanul a sötét ablakra bámult.

— Azért-e, mert akkorra már tisztán álltunk előtte, világos képet alkotott magának értékünkről és kizárt bennünket érdeklődési köréből, mint figyelemre méltatlanokat? — kérdezte saját magától, hangosan gondolkodva. >— Vagy azért, mert már akkor világosan látta célját és határozottan haladt feléje, felülemelkedve minden jelentéktelen dolgon, anélkül, hogy hátratekintene vagy észrevenné mesterkedéseinket? Nem tudom. Lehetett így is. úgy is..; De erre csak most gondolok. Akkor eszembe se jutott! Akkor úgy gondoltuk, nem is érhet fel hozzánk. A b.ri- gádvezetők meg a traktorosok, ez a hozzávaló társaság! Egészen családias. bizalmas lett köztük a kapcsolat.

A tanfolyamokkal kezdődött. Nasztya tanfolyamokat és különféle foglalkozásokat vezetett a gépkezelőinknek meg a kolhozok növénytermelőinek. Esténként előfordult. hogy már régen véget ért a foglalkozás, de ő csak ott üldögélt velük továbbra is. Ügy sincs hova mennie! Különösen Gosával barátkozott össze. Szokásukká vált esténként a gépállomás kapujában lévő lócán elüldögélni. Emlékszem, egyik este későn Jöttem ki a gépállomásról. Hold se világított. Csönd pihent a sztyeppén. Csak Gosa tompa hangja hallatszott, fel*

f el csattanva a sötétben. A gitáron is játszanak néha így. Pengetik, pengetik a húrokat, aztán egyszer csak belecsapnak! Egyszerre az összes húrokba ..: No. gondolom, ez biztosan szerelmet vall Nasz- tyának;

S tényleg, idehallani, hogy „szeretem”. „szív”, meg hogy „Nasz- taszja Vasziljevna”; De amint közelebb megyek, tisztázódik, miről is beszélnek. Azt mondja Gosa halkan:

— Tudja. Nasztaszja Vasziljevna. én nagyon szeretem a tartalékot. Mindig az a legfőbb gondom, hogy legyen tartalékalkatrészünk. Gondolja csak el. a Diesel-motoros traktorok a legtökéletesebb gépek és néha mégis kevesebbet, végeztek egy lónál. És miért van ez így? A tartalékalkatrészek miatt! — Hirtelen felcsattan a hangja: — Az én szívem nem tudja elviselni az ilyesmit. Nasztaszja Vasziljevna!

Az meg halkan kérdezi tőle:

— És mit szól ehhez a főmérnök?

Gosa most megint halkan feleli:

— A főmérnök maga felel a traktorokért saját magának. Hát munka az. amikor a kérdés és a felelet ugyanazon a nyelven fordul meg? — És megint csak szenvedélyesen felcsattanva: — Folyton csak azon igyekszem, hogy ne vegyem a szívemre ezeket a hanyagságokat. dehát a szívem mégis magára veszi!

(Folytatjuk)

4kik a párt hívó szavára falura mentek

CSORBA SANDORNE elvtársnő, a Magyar Nemzeti Bank dolgozója a Szenttamási Állami Gazdaságba ment.

ABRI IMRE

elvtárs, a Pénzintézeti Központból jött. Jászberényben segíti a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését.

Mit teszünk a mezőgadaság hozamának 3 százalékos növelése érdekében

Hozzászólás Kiss Emánuoi Írásához

Kiss Emánuei elvtárs, a jászkis- éri Táncsics Termelőszövetkezet mezőgazdásza néhány nappal ezelőtt arról írt a Szolnok megyei Néplapban, hogy mit tesznek a mezőgazdaság hozamának 3 százalékos növelése érdekében. Megemlíti, igen hasznos lenne egy széleskörű nyilvános vita kibontakozása, s ennek a Szolnok megyei Néplapban való közzététele. Igaza van. örömmel üdvözlöm javaslatát és úgy vélem, számos mezőgazda- sági dolgozó, vezető, vagy szakember él azzal a lehetőséggel, hogy megírja elképzeléseit, terveit az idei gazdasági évre vonatkozóan.

Mi a Bánhalmi Állami Gazdaságban az alábbiakat tervezzük. A teendőket az alábbiak szerint csoportosítanám:

1. Tervezés.

2. Helyes agrotechnikai eljárások.

3. A dolgozók szakoktatása.

4. A munkálatok gondos szervezése.

Termelési terveinkben a 3 százalékos hozamemélést minden ágazatnál elhatároztuk. Termelési tervünket üzemegységekre, brigádokra és táblákra bontottuk. Ennél a műveletnél figyelembe vettük az üzemegységvezetők és brigádvezetők javaslatait. A táblánkénti műtrágyázás! terv az elővet eménynek, a talaj állapotának és a növény igényeinek megfelelően lett megállapítva.A hozamok emelkedése a költségek kedvező alakulását eredményezi. Éppen ezért a főüzemágak összhangját előre meg kell állapítani.

Különös gondot fordítunk állat- tenyésztésünk megszilárdítására. Ezt elsősorban jó takarmányalappal biztosítjuk. A zöld futószalagot az öntözött herefüvesek segítségével folyamatossá tesszük, és ezzel megszüntetjük a tejtermelés ingadozását. Az abrakpótló pillangós. széna és minőségi siló készítésével a természetes téli takarmányozást összekapcsoljuk az olcsó hús, tojás, stb. termeléssel.A rizzsel, mint főnövényünkkel az 1036. M. T. határozat szellemében foglalkozunk. A műszaki feltételek megteremtése mellett a szivattyúk helyes méretezésével, az árasztási és a vetési órarend pontos betartásával a 16 napos árusz- tási időt kívánjuk elérni.

A helyes vízgazdálkodás

nemcsak a rizs gyors fejlődését és biztosabb termését eredményezi, hanem a gyomlálási költségeket is lényegesen csökkenti.

A munkák irányítása és ellenőrzése csak úgy lehetséges, ha az ellenőrzés alapját a tervezésben is megteremtjük. Ezért mi üzemegységenként minden növényre külön munkaalpot készítettünk, s ezen az előforduló munkák és annak költségei összegszerűen vannak megállapítva. Ez a rendszer a helyes béralapot és pénzgazdálkodást teszi lehetővé, azon felül a rendszeres ellenőrzés alapját képezi.

Nézzük a helyes agrotechnikai eljárásokat. A szikes talajokkal rendelkező gazdaságokban a főelv: gyorsan és miséi kevesebb tiprás- sal elvégezni a tavaszi vetési munkálatokat. Erre minden gazdaság na'k és termelőszövel kezelnek fogattal. valamint géppel már most

fel kell készülni.

A téli vízelvezetés a mélyszántásokról és a vetésekről

egyike azoknak a fontos munkáknak, melyekkel a tavaszi indulást siettethetjük, másrészt őszi vetéseink növényállományát a kipál- lástól megóvhatjuk. Kalászosaink és pillangósaink tavaszi ápolásánál a hengerezés, a fej trágyázás, a fogasolás az a fontos munka, melynek minőségi elvégzése nem 3, hanem 6—8 százalékos terméshozamot is eredményezhet:

Pillangós növényeinknél az öntözött területek lehetőségeit úgy használjuk ki, hogy kaszálás után 8 napon belül újra öntözünk. A megkésett öntözés ugyanis csak költségszaporítás, de eredményt nem jelent;

Megemlítem még, hogy mi minden növényre teljes növényvédelmet szervezünk. A vegyszeres gyomirtást is a hozamemelés szolgálatába állítjuk. Kapásnövényeinket géppel kapáljuk, kihasználjuk a négyzetes vetés és a széles sortávolságé vetési mód, a kedvező elő- vetemény lehetőségeit, A talaj szerves tápanyagának visszapótlása érdekében istállótrágyánk kezelésére az eddigieknél nagyobb gondot fordítunk; Trágyázási tervünk 85 százalékát augusztustól szeptember 10-ig teljesítjük. Természetesen minden vonatkozásban előbb az alapvető agrotechnikai eljárásokat kell biztosítani, mert csak ezután következhet a fejlett agrotechnika.

A szakoktatásról szólva, mi számokban is gondolkozó, az üzemi összefüggéseket vizsgáló dolgozókat akarunk nevelni. Gazdaságunkban működik egy ezüstkalászos tanfolyam. A tanfolyam második éves hallgatói a gazdaság profiljába illő növényekkel részleteseben foglalkoznak.

Az öntözési agronómusokat műszaki alapismeretekre tanítjuk

a gyakorlatban. A fizikai dolgozókkal egy-egy mufikaiMyaimat megindítása előtt foglalkozunk és megfelelő szakmai tájékoztatást adunk.

A munkaszervezés alapját a jó tervezés és a munkák helyes előkészítése képezi. A gazdaságnak legyen szilárd szervezeti formája. A kisebb egységek kapják meg a szükséges termelőeszközöket. Egyik legfontosabb szervezési feladatunk a dolgozókról történő gondoskodás.

S végül még annyit, hogy nálunk, a Báhalmi Állami Gazdaságban a hozam 3 százalékos emelése mintegy 500 mázsa kenyérgabonát, 600 mázsa takarmánygabonát vagy ennek megfelelő 120 mázsa húst jelent. írásom terjedelménél fogva csak azokkal a főbb kérdésekkel foglalkozik, amelyek üzemi, pénzügyi és termelési vonalon még elég sok nehézséget okoznak. Mindenesetre örülnék, ha írásom felkeltené az érdeklődést és a mezőgazdaságban dolgozók csatlakoznának a lapban kezdődött vitához.

Szabó János föayronómus Bá nhalma, Állami Gazdaság

A Cibakházi Gépállomás befejezte a téli gépjavítást

A Szolnok megyei gépállomások gépjavítás! versenyében a cibak- házlak értek el legjobb eredményt. A javítóbrigádek tagjai dekádró!- dekádra teljesítették tervüket. A

gondos felkészülés és a tervszerű munka eredményeként január 13-an — jóval a határidő előtt — a téli gépjavítást befejezték.