Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-15 / 13. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLA1' 1956. január 16. TEZ A "DIVAT hírek MNDSZ „ rfA.. /- -in. >«h. ah'ii<aiiÍ>Miái.y m Tiszateuyőn az MNDSZ által szervezett szabó—-varró tanfolyam befejeződött. Huszonhat asszony vett részt az öszejöveteleken, me­lyet „pettyes’’ bállal fejeznek be. A szakkör hallgatói saját készítésű p-.tyes ruháikat mutatják be. * Karcagon az asszonyok szak­mai nevelése érdekében az MNDSZ városi elnöksége ezüstkalászos tan­folyamokat indít; 6— Nagykörűben az MNDSZ asz- szonyok lelkesen készülnek a Nem­zetközi Nőnap megünneplésére. — Március 8-ra kultúrműsort tanul­nak; — Tiszajenő új kis község MNDSZ asszonyai megismerked­nek a pártvezetőség újjáválasztá- sának jelentőségével. Lelkesen ké­szülnek a választásra. A pártszer­vezet helyiségét csinosítják', az ab­lakokat kijavították. —< A Tisza Cipőgyárban a Nem­zetközi Nőnap alkalmával, március 8-án munkás-parasztasszcny talál­kozót rendeznek. Uzsonnával és műsorral vendégelik meg az asszo­nyokat; — A kenderes; Haladás TSZ MNDSZ szervezete egyéni és ter­melőszövetkezeti parasztasszcnyok részére találkozót szervez. Baráti beszélgetés közben megvendégelik az egyénileg gazdálkodó paraszt- asszonyokat. —i A turkevei Táncsics TSZ MNDSZ szervezete összehívta az asszonyokat a feladatok megbeszé­lésére. A téli időszak alatt kukori­cát morzsolnak, vetőmag tisztítást végeznek, * UJ GYERMEKPALOTA PERINGBEN A pekingi Csingsan-parkban, egy tizenharmadik századi csá­szári kertben, a város közepén új gyermekpalota nyílt meg; A 45 000 négyzetméter összterületet elfoglaló palotában egy­szerre 10 000 gyermek fér el. A palotában számos ipari műhelyt rendeztek be, ahol varró­gépek, fúró- és fémvágógépek, középnagyságú esztergák dolgoznak. Tizenkét párra alkalmas sakkszoba is áll a játékosok rendelkezésére. A biológiai laboratóriumban a jövő tudósai 18 mikroszkópon búvár­kodhatnak. Kis állatkert és gazdaság is csatlakozik a palotához. Sportpályák, zeneterem, bábszínház, művészeti stúdió, rádióműhely egészíti ki a palota berendezését. Vezető művészek és tudósok fog­ják elősegíteni a szakkörök különböző tevékenységét. A palotában naponta rendeznek mozielőadást. A 12 000 kötetes könyvtár minden nap nyitva van. A pekingi városi tanács 1956-ban még tíz gyermekpalotát akar megépíttetni a fővárosban. • Norvégmintás kesztyű .4s ötujjas norvégmintás kesz­tyűkhöz általános leírást adunk. A kesztyű kb. 5 deka háromszálas ze- firfonalból (3 dkg alap- cs 2 deka színezőszín) készül. Kötéséhez 5 da­rab 2-es és 5 darab 2 és Vs-es tűt használunk. 56 szem kezdés után (nagyon la­zán) az alap- és színezőszínnel csí­kozva 2 sima és 2 fordított váltako­zásával a 2-es tűkkel 6 cm-t kö­tünk. Itt a kötést átvesszük a vas­tagabb tűkre és minden tűn 3 sze­met szaporítunk. A kézfejre bele­kötjük a norvégmintát, a tenyérre pedig az alábbi mintát. A kesztyű hüvelykujját már az első sorban kezdjük szaporítani és a leszámolható rajz szerint kötjük. A szaporított szemeket biztosító tűre vesszük és a leövetkező sorban a leemelt szemek fölött két új sze­met készítve az ujjak kezdetéig to­ut az ujjaikal a minta szerint oszt­juk be és az egyes ujjak között —2— új oldalszemet Készítünk. Az odalszemeket egy-egy színes fonal­lal kötött szem kíséri és azután kötjük a felsőrész mintáját, illetve a tenyér tapétamintáját. Fél kö­röm magasságtól az ujjak szemeit elfogyasztjuk, majd az utolsó hat szemet varrótűre vesszük és össze­varrjuk. A hüvelykujjat a biztosító- tűn hagyott szemekre utólag ké­szítjük el. A kesztyűnek leglmmarabb az ujja kopik el. Többször is javíthat­juk, ha a kesztyű többi része meg­éri a javítást. A kesztyű ujjúnak javítása úgy történik, hogy a kopott ujjvégeket levágjuk és addig fejtünk, míg a kezdőszálat megtaláljuk. Itt a sze­meket felszedjük ósf-az új fonallal megkötjük az új ujjaltat. vább kötünk. cJó ezt is tudni . . . s;. hogy a 409 méteres férfi gyorsusz: ban ké’ magyar vi’ág- csúestartó is volt. 1912 áprilisában Kenyéri Alajos 5:29 mp-et úszott, de még ugyanabban az §vben Las- Torres Béla 5:28,4-re .javította meg a világcsúcsot ezen a távon. A fej­lődést mutatja, hogy jelenleg 4^26,7 a világcsúcs; hogy ökölvívásban ft szorító- oan küzdő feleknek beszélni tilos Az a versenyző, aki a mérkőzésve­zetővel valamit közölni akar, sza­bályszerűen akkor jár el, jja fél­térdre ereszkedili és egyik karjá­nak felemelésével jelzi, hogy szól­ni akarj RECEPTEK Nyúl káposztával Veszünk egy kiló savanyúkáposz­tát. A nyúl aprólékját és belső ré­szeit használjuk fel. Egy kanálnyi zsíron egy fej reszelt hagymát pirí­tunk, adunk hozzá kevés piros­paprikát. Hozzátesszük a megmo­sott és darabokra vágott húst. Kis ideig kavargatva főzzük, majd hoz­záadjuk a káposztát és addig főz­zük, amíg megpuhul. Akkor egy kanál lisztet, kis tejfelt elkeverünk és ezzel behabarjuk. Forgács-sütemény Hozzávalók: 8 dkg cukor, 3 db tojás, 10 dkg liszt, fél cdtromhój, 5 dkg mandula. A tojásfehérjéből 8 dkg porcukor­ral kemény habot verünk. Hozzáve­gyítünk 10 dkg lisztet, reszelt cit- romhéjat. Kissé elkeverjük és egy síma csővel ellátott vászonzacskóba téve, megkent és lisztezett sütő- pléhre hosszúkás darabokat formá­lunk. A tepsit utána asztalhoz ütö- getjük, hogy a tészta kissé széjjel­lapuljon. Gorombára vágott mandu­lával megszórjuk és lassú tűznél ki­sütjük. Utána a sütőajtónál mele­gen tartva a tésztát egyenként ki­szedjük, a főzofcanél nyelére csavar­juk, majd azonnal levesszük. heti Étrend ,HÉTFŐ Cukorborsó leves, burgonya- főzelék tükörtojással. XEDD Kalarábé leves, rakott palacsinta. SZERDA Pirított!eves, lecsó tar­honyával. 3SÜTGRI. Reszeltleves, kolozsvári káposzta. PÉKTES4 Bableves, túrás tészta. SZOMBAT Gombaleves paprikásburgo­nya kolbásszal. /flSÁRH. Húsleves vékony metélttel, sertéssüit párolt káposztá­val és sültburgonyával, sa­vanyúság, tűróslepény. „ISMERKEDJÜNK!” 4. sr. re:lvénv: Feladatok i 2 3 4 % 6 7 8 9 sz. "g BBSS to nntu BBBB ■Hl ■HBW9 araié BBBB Btuan BIBS 11 BÉBI BBBB BBBB BBBB 12 13 «■*■ SRI Ksas 14 15 16 :::! satun 17 18 19 ISR BÚB ásná 20 »» iám BBBB ■ BBB 21 22 23 ■«rí «■KB ■ns* ■ess 24 BBBB BBBB BBBB ummm 25 26 27 ■ ISI am mm ■ BBB »■■ 28 ■ BBB ■ BBB BBBB caas 29 ■«a* :h: masa 30 31 rr ■■■a kB» ■ BBB Buas BBBB EBES 32 ns; BBBB BBBB ■ Hl ■ ■■■ BBBB 33 BBBS BIBE BBBB ■ BIB Bans BBBB Eű&a BBSS 34 BBBB BBBB BBBB FBBB 35 36 mi ■ asn ■BBB ■ BBB 37 38 S8BI ■BBB ■BSB BBBB 39 40 — 11 «awn OIBBB naaa EBI* 42 43 Basa BBBB ■ BBB ■ ■oá 44 45 ■ Boa uaii BBBB ■■II 46 47 kk 48 49 DBKR amur ' *■■■ 50 51 m 52 inna BNiTH HUBS ■ BOB 53 «B3B :::: ■ «HO ■ BBB ciaa ■ Rias ■ BBB 54 55» BBBB BBBB BBBB BBBB * Vízszintes: 1. A fö'dmüvesszöveikezeteií egyik fel­adata (folytatása a függőleges 21. és vízszintes 14. sorokban). 10. ,,Tol” félmult alakja. 11. Hazánkban néhány éve meghonosított gabona. 12. Véd, oltalmaz. 14. A függőleges 21. folytatása és befejezése. 17. Római 99. 18. Vissza: Épületrész. 20. Befedő, ellepő. 21. .. ,-tox, rovarirtószer. 22. Angol szeszesital. 24. Ovegrögzitő anyag. 25. ,,Van” fclmúlt alakja. 26. Erős vihar. 28. Ételízesítő. 29. „Kívül” ellentéte. 30. Az oxigén módosulata; 32. Derűre jön. 33. Morvaorsizági város. 34. Férfinév. 35. Fúvóshangszer. 37. Fontos a kereskedelemben. 39. E helyre a tetejére! 41. Mátkák. 42. Vissza: Román parasztvezér. 44. Átkarol. 45. Tesz-vesz. 46. A függőleges 32. folytatása. 48. Személyére. 49. Rangjelző szócska. 50. A függőleges 1. folytatása. 52. Régi római pénz. 53. Idény. 54. Egyik baromfi-féle. Függőleges: 1. A földmüvesszövetkezelek másik fel­adata (folytatása a vízszintes 50., füg­gőleges 32., vízszintes 40. és függőle­ges 19. sorokban). 2. &. 3. Visza: Ételt ízesít. 4. Elkényeztetett kutya. 5. Liba teszi. 6. „Hárman” — németül. 7. Japán őslakó népe. 8. Dohányzik. 9. Földet forgat. 13. öltöget. 15. Évelő virág. 16. A jugoszláv nép vezére; 17. Illendő, egyező. 19. A vízszintes 46. folytatása és befejezése. 21. A vízszintes 1. folytatása. 23. A madarak egyik csoportja. 25. Ütődő. 27. Két szó: I. Biztatószócska, II. Izmokat köti össze. 29. Ritka férfi becenév, de családi név is. 31. Ismeretlen adakozó ncvjele. 32. A vízszintes 50. folytatása. 36. Fontos szovjet hogy és folyó, 37. Piaci, utcai kereskedő 38. Megfeddő. 40. Helyhatároző ragpár. 42. Triompho párizsi diadalív („Ismeretlen katona”). 43. Erőltetett munkatempó. 46. Pest megyei község (az első betűn ékezetfelesleg). 47. Két szó: I. Háziállat, II. Járunk rajta. 50. Vízszintes 12. fé’múlt alakja. 51. Vissza: Épületiparos. 53. Kötőszó. 55. Mint a vízszintes 52. NÉPLAP KERESZTREJTVENY 4, számú szelvény k korai baromjínevelés jelentősége A baromfitenyésztés, de különö­sen a tyúkfélék tenyésztésének jö­vedelmezősége szempontjából nem közömbös, hegy mikor kezdik meg a keltetést és nevelést. Köztudo­mású, hogy a korai ránlanivaíó csirke milyen keresett és jól meg­fizetett áru, akár a szabad piacon történik annak értékesítése, akár az állami kereskedelem részére ad­ják el.­De nemcsak ez az előnye a korai keltetésnek. Általános szokás az is, hogy a korai keltetésű csirkék­ből a szépen fejlett, teljesen egész­séges és a korán tojni kezdő álla­tok után származó jércéket nem adják el, hanem megtartják az év közben eladott, levágott öreg álla­tok pótlására. Ily módon cserélik ki az állománynak 35—40 százalé­kát. Rendkívül fontos, hogy ezeket a korai keltetésekből származó jér­céket minden tenyésztéssel foglal­kozó megtartsa korai tojásterme- lésre — értve ezalatt szeptember— október hónapokat. Korai tojásra megfelelő ólazás, gondos cs válto­zatos takarmányozás mellett is csak ezek után az állatok után le­het számítani. A későbbi keltetésű állatok rendszerint már nem olyan erőteljes fejlődésűek, s koruknál fogva sem képesek még ilyen ko­rán megkezdeni a tojást. Saját tapasztalatából mindenki tudja, hogy milyen erős mértékben esik vissza a tojás termelése éppen az őszi hónapokban. Ez egyúttal maga után vonja a tojás árának emelkedését is. Éppen ezért külö­nösen a tenyésztőknek kell meg­gondolni, hogy érdemes-e a korai keltetésű jéiuéket mind eladni, s látszólag magas húsár miatt egy sokkal nagyobb és biztosabb jöve­delemtől elesni; Természetesen ahhoz, hogy a korai keltetés és nevelés előnyeit megfelelően hasznosítani tudják, meg kell t°remteni annak fettéte­leit is. Legelső feltétele az, hogv minden korai kotlót meg kell ül­tetni. De mintán legtöbbször ár szokott lenni a baj, högy nincs elég kotló, gondoskodni kell kise­gítő meg'oldásokról is, Ennek egy igen jó módja olyan helyeken, ahol pulykát Is tartanak, hogy még a tojástermplés megkezdése előtt kotlásra késztetik a pulykát; A megvalósításnak az a módja, hogy néhány tojást tesznek a fészekbe s erre erővel ráültetik a pulykát, kosárral vagy rostával, stb. leta­karva. Néhány nap múlva a rend­szeres etetés és itatás idejének be­tartása után, az állat magától is visszamegy a fészekre; A fentieken kívül azonban kor­mányzatunk igen széleskörű lehe­tőséget biztosított a korai csirke­nevelésre a keltetőállomások léte­sítésével és azok kapacitásának növelésével. Ezek a keltetőállomá­sok az elmúlt év folyamán több mint 17 millió csirkét keltettek ki és adtak el túlnyomólag a háztáji baromfitenyésztők részére. A ko­rai keltetésnek és nevelésnek tehát ma már nincsen semmi akadálya s teljesen a tenyésztőkön múlik az abban rejlő lehetőségek kihaszná­lása. Ilyen keltetőállomás minden megyében van legalább egy, amely már január elején megkezdi a kel­tetést, amennyiben megfelelő ér­deklődés van a napos csibék iránt. Vegyék minél többen igénybe a keltetőállomások által nyújtott le­hetőséget s így' nemcsak saját ma­guknak biztosítanak jelentékenyen több jövedelmet, hanem a népgaz­daságnak is igen hasznos szolgála­tot tesznek azzal, hogy a termelést egyenletesebb elosztásúvá teszik. A korai csirkék nevelése kétség­telenül nagyobb gondosságot kí­ván. Vonatkozik ez elsősorban az elhelyezésre, mert a kiscsibék rendkívül érzékenyek a meghűlés­sel szemben. Feltétlenül száraz, meleg helyen kerítsünk el számuk­ra egy kisebb részt s bőven almoz­zunk alájuk, hogy alulról fel ne fázzanak. Leghelyesebb, ha a kot­róra bízzuk a kiscsibéket, amely melengeti, összetartja, oktatja és az élelmezésben is segíti azokat. A tartózkodási helyüket nagyon gon­dosan tartsuk tisztán. Ha a kelte- főálíomástól is akafnak venni esi bét é« azt a kotféva] keimtefthe” akarják fenni, leghelyesebb azt a megoldást választani, hogy a kot- ’ot úgy ültetik iheg, hogy a csibék azon a najpon kikeljenek, amikor az állomástól is megkapják Este azután a csibéket a kotló alá lehet rakni s azt különösebb nehézség nélkül el is vállalja. Arra termé­szetesen vigyázzunk, hogy a csi­bék egyszínűek legyenek. Ha kotló nélkül alkarjuk nevelni a csirkéket, úgy az elkerített rész­be tegyünk be egy ládifcát. A láda teteje dróthálóval legyen fedve, amelyre egy melegtartó ruhát terít­sünk. Ezenkívül az egyik oldalt le- és felhaj thatóam csinálják meg. Napközben ezen az ajtón járnak ki és be a csibék, aszerint, hogy kí- vánják-e a meleget vagy sem. Éj­szakára az oldalt fel kell hajtani s a tetején levő dróthálót annak meg­felelően takarjuk le a ruhával, hogy a csibék elegendő levegőt kapjanak s ne legyen sem túl me­leg, de ne is hűljön le nagyon. A nevelés másik igen fontos té­nyezője a helyes takarmányozás. Akár kotlával nevelik a csibéket, akár mesterségesen, nagyon gon­dosan kell végezni a takarmányo­zást, mert a megfelelő fejlődést csak így lehet biztosítani. Az else héten finomra őrölt búza- tengeri-, árpadarát, esetleg hántolt kölest, adjanak. A második héten már enyhén megnedvesített keveréket is lehet adni. amely búzakorpából, kü­lönböző darákból és ha már van. zöldvagdalékból álljon. Télen a zöld helyett adlhatamak apróra dör­zsölt lucerna-, lóherelcvelet, sárga­répa, céklarépa, vöröshagyma resze­léket, esetleg főtt burgonyát; A nevelés első heteiben naponta 5—6-szor etessenek, majd később fokozatosan csökkentsék. Az ötödik héttől elég a háromszori etetés. A csibék növekedésével arányban ter­mészetesein növelni kell az etetett darák szemnagyságát is. fontos még, hogy egy kis vályúban vagy valami edényben állandóan legyen előttük apróra tört faszén és kavics az emésztés elősegítésére. Az ivó­vizet többször cseréljük és frissít­sük fel naponta, de hideg vizet so­hasem szabad adni. A korai csirkék nevelése kellő fplkésgü’és mellett és gondosan végrehajtva, komoly jövedelemtöbb­lettel jár, ezért mindenkinek érde­mes vele foglalkozni, ha az előfel­tételeket tudja biztosítani, KOVÁCS IMRE Földművelésügyi Miaisttéwm

Next

/
Thumbnails
Contents