Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. január 29. PARTÉIÉT+ A pártértekezietek előkészítése a szolnoki járásban Alapszérvézéteinkben a vezető­ségek újjáválasztása még nem feje­ződött be, de pártbizottságaink már a pártértekezietek előkészítéséhez is hozzáláttak. Ezt úgy kell megol­danunk, hogy a még hátralevő új­jáválasztó taggyűlések előkészítése, megtartása is biztosítva legyen. Nagyobb gondot kell fordítani az újonnan megválasztott -vezetősé­gek segítésére, a január havi tag­gyűlések előkészítésére és megtar­tására is. E sokrétő munka között sem mindegy, hogy a pártértekez­letek politikai előkészítésével párt- bizottságaink hogyan foglalkoznak. Pártszervezeteink fe’adata. hogy a küldöttekben elmélyítsék a felelős­ségérzetet, éreztessék velük, hogy a község legfelsőbb politikai fóru­maként üléseznék. Két év politikai, gazdasági, kulturális eredményeit és hibáit kell megvitatniuk. Mér­legre kell tenniök a község párt­tagságának és lakosságának mun­káját is. Szép feladat ez, hiszem a párttagság megbízásából a küldöttek választják meg a párt- bizottságot, amely a két pártérte­kezlet között vezetni, irányítani fogja a község politikai életét. Nem mindegy tehát, hogy kiket válasz­tanak. Ezért már jóelőre vizsgál- niok kell a párttagok munkáját, hogy a legjobb, legrátermettebb, politikailag fejlett, párthoz hű, a munkában és állampolgári fegye­lemben élenjáró elvtársakra adják szavazatukat E felelősségteljes munkáiból a küldöttek csak akkor tudnak meg­felelő részt vállalni, ha ismerik küldetésük célját. Éppen ezért azt javasoljuk községi bizottságaink­nak, hogy a pártértekezletek előtt alapszervezetenként 3—4 esetben hívják össze a küldötteket és ott a végrehajtó bizottság tagjai, a párt- bizottság titkára ismertesse velük a tennivalókat. Jónéhány helyen — például Tiszaföldváron, Vezsenyen, Nagykörűben — már beszélgettek az elvtársaiklkal. A községek többsé­gében azonban a napokban hívják össze őket. Nagyon fontos, hogy a küldöttek még addig is, a beszélge­tések után is kérjék ki s a párt­értekezletre vigyék magukkal a párttagság, a pártonkívüliek véle­ményét a pártbizottság kétéves munkájáról, s arról, hogy mit vár­nak az újonnan megválasztott párt­bizottságtól. Nemcsak a küldöttek felkészítése igényel nagy munkát, hanem a pártbizottság beszámolójának elké­szítése is; Javaslatunk alapján a pártbizottság tagjaiból és a legjobb aktivistákból minden községben bizottságokat alakítottak, melyek tanulmányozzék a párt ps a gazdasági élet kérdéseit, a 2 év eredményeit. Csak az a beszámoló ad alapot ahhoz, hogy a pártérte­kezlet a pártbizottság munkáját megfelelően értékelje, melyben a párttagság véleménye megfelelően tükröződik. Célunk az, hogy minden párt- bizottság beszámolóját és határozati javaslatát a pórtértekezlet előtt egy héttel elkészítse. Nagy gondot kell fordítanunk az újjáválasztó taggyűlések tapasztalatainak fel­használására és arra, hogy az ott elhangzott bírálatok, javaslatok he. lyet kapjanak a beszámolókban Ezeket s a beszámoló k főbb részeit a vártértekezlet küldötteivel is ismertetnünk kelt A járási párt-végrehajtó bizott­ság eddig is jelentős segítséget adott az újjáválasztó taggyűlések és a pártértekezletek előkészítésé­hez. Ezt a segítséget azonban to­vább fokozzuk. Az aktívák bevo­nása mellett a párt-végrehajtó bi­zottság tagjai között a járás terü­letét megosztottuk. Egy-egy eivtárs részt vesz a beszámoló megvitatásá­ban, a küldöttek felkészítésében, így a segítség mélyrehatóbb, folya­matosabb lesz. A járási párt-végre­hajtó bizottság tagjai segítenek ab­ban is, hogy a soronlévő egyéb fel­adatokat is meg tudjuk oldani. Baráth Bálint,' a Szolnok járási pártbizottság másodtitkára. KÉSZÜLÜNK II LEVELEZŐK MEGYEI ÉRTEKEZLETÉRE A levelezők megyei tanácskozásá­ra készülve én is elgondolkoztam azon. hogyan tehetné a lap ipari rovata tervszerűbbé munkáját, s milyen cikkekkel nyújthatna még hathatósabb segítséget mind a ne­hézipari, mind a helyiipari üze­mek dolgozóinak. Véleményem sze­rint az iparral nemcsak általában, hanem jellegének megfelelően kü- lön-külön cikkekben kell foglalkoz­ni. Az ipari rovat több bíráló anya­got (karcolatot) közöljön s igyekez­zen több fényképet hozni az élen­járó ipari munkásokról; Az értekezlet napjáig az üzem munkásaival, a lap olvasóival be­szélgetek s véleményüket, kívánsá­gukat majd tolmácsolni fogom. Takács Rezső Jászberény. Aprítógépgyár. * Nagyon örülök, hogy rész tvehe­tek a Néplap levelezőinek megyei tanácskozásán. Már a levelezésem előtt is szerettem a Néplapot olvas­gatni, s amióta bekapcsolódtam a levelező munkába fokozódott szere­tetem és megbecsülésem a lap iránt, ügy érzem, hogy szép, izgató és megtisztelő feladat a Néplappal le­velezni. Ez a lap közvetlenül a dol­gozókkal. azok problémáival foglal­kozik. Megtalálható benne a leve­lezők írásaitól a sportig minden. — Szeretném, ha majd az értekezle­ten elmondaná a szerkesztőség; eb­ben az évben mit kíván a levele­zőktől.,'Kérésem az. hogy rendszere­sen foglalkozzon a lap az ifjúsági szervezetek munkájával, a fiatalok nevelésével. ifj. Filó Ferenc Szolnok. Gépállomás * Mint sok levelező, én is meg­írom kívánságomat a szerkesztőség­nek. Szeretném, ha a Néplap többet foglalkozna a DISZ szervezetek te­vékenységével, munkájával. Véle­ményem szerint mindenkor lehetne a lapban folytatásos regényt, elbe­szélést. vagy verset közölni, mert ezzel szórakozást nyújtana az olva­sóknak. Csillag Julianna Tiszaderzs * * Bata István és Hábori Istvánná Jánoshidáról, Bakos József Tisza­igarról és még többem tolmácsolták felénk azt a kívánságukat, hogy a megyei levelezői értekezleten fog­lalkozzunk a termelőszövetkezeti vezetés módszereivel, a tsz-fejlesz- tés és megszilárdítás feladataival. Adjunk segítséget levelezőinknek ahhoz, hogy ilyen irányú írásokkal a jövőben még eredményesebben segíthessék a lap munkáját, vala mint a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlődését. Már több mint három éve, hogy bekapcsolódtam a levelezés­be, A levelezők megyei tanács­kozásán részt fogok venni. Tu­dom, segítséget nyújt a tanács­kozás további munkánkhoz, ni- vósabb cikkek, tudósítások meg­írásához. A múlt rendszerben szó sem lehetett arról, hogy a munkások, parasztok tollat fogjanak, s meg­írják üzemük, falujuk eredmé­nyeit, vagy hiányosságait. Ha­zánkban minden dolgozónak joga van arra, hogy bírálatát, észrevé­teleit az újságon keresztül hozza nyilvánosságra. Élnünk kell a le­hetőségekkel és a levelező munka további javításával segíteni a lap színvonalának emelését'. Szabó Pál levelező Ujszász * A megyei levelezői értekezlet sikerét kívánom elősegíteni azzal, hogy egy pár sorban megírom a lapról alkotott véleményemet. El­sősorban is arról kell szólni, hogy a Szolnok megyei Néplap min­dennapi munkánkhoz segítséget ad. De azt is meg kell mondani, szerintem helyes lenne, ha töb­bet foglalkozna megyénk^ lakossá­gának oktatási, egészségügyi hely­zetével, a társadalmi tulajdon védelmével. Javaslom, hogy a ta­nácskozáson essék szó a tanácsok és a szerkesztőség további kap­csolatának erősítéséről, termelő­szövetkezeteink fejlesztésének fel­adatairól, valamint a levelezői munka tennivalóiról. RADÖCZ JÓZSEF Kunhegyes. fydim, tyikölaieua,: Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusról 22 Akármilyen furcsa is, a vita el­döntéséhez nagyban hozzájárult Szilantyij apó.;. Hallgatta, hallgatta a vitát az öreg, majd megszólalt: —• A magam kolhozáról nem mondok semmit, de a szomszéd­ban, a hatalmas Csillag-kolhozban csak éppen kakaót nem adtak a lóherének! Meg kéne még pró­bálni kakaóval öntözni, akkor ta­lán rááll, hogy meghonosodjon a sztyeppünkön. Kihívtuk Rucsenikót. Megnéztük a lóheretermésre vonatkozó min­den anyagot tíz évre visszamenő­leg. Estére végre eljutottunk a döntéshez. Szergej Szergejevics nem java­solta, hogy az összes vetésforgókat változtassuk meg, de azonnal tele­fonált a váróéba, hogy haladéktala­nul jöjjön ki egy tudományos mun­katárs konzultációra és segítsen felülvizsgálni a vetésforgókat a há­rom elmaradt kolhozban, hogy mi­nél gyorsabban fel tudjuk javítani gyenge gazdasági helyzetűiket. Megpróbáltam Ltnocska példáján kérni egy dömpert, de semmi se lett be'őle A beszélgetés közben azonban felmerült bennünk az a gondolat, hogy u szomszéd állomá­son a vasutasoktól kölcsön lehetne kérni három napra egy ekszkavá- tort és annak a segítségéve] ki­rakhatnánk és elszállíthatnánk az állomásról a műtrágyát. Szergej Szergejevics megígérte, hogy segít elintézni a dolgot. Abban a percben, amikor Nasz- taszjg ott állt az üveggel a kezé­ben, valamivel mindnyájunkat egy kicsit meghatott, de az az érzés nagyon hamar elmúlt Egyszerűen nem maradt idő ezekre a jóságos érzésekre. A kon­zultáns, akit Szergej Szergejevics kihívott, éppúgy, mint mi, úgy látta, hogy nem abbahagyni leéli a löheretermesztést, hanem emelni kelt a termelékenységét. Éjjel-nap­pal folyt a vita. Ezektől a vitáktól már az egész gépállomást leli a hi­deg. Szó sincs normális munkáról! Telefonálgatunk a kerületbe, a te­rületre. A terület utasítást ad, hogy a három elmaradt kolhozban eb­ben az esztendőben lóhere helyett kukoricát és napraforgót ültessünk. Könnyű a területnek, Idád ja az utasítást és kész. De mit csinál­jak én? Próbáljon csak meg az em­ber a vetés előtti utolsó pillanat­ban új vetőmagot szerezni, felül­vizsgálni a négyzetes vetésültetés tervét és felemelni az „SzS—6“-os vetőgép terhelését. Különösen sok gondot okozott nekem a kukorica, hogy ette volna meg a fene! A mi sztyeppünkön csak két vagy három kolhozban ül­tettek kukoricát, ott is csak kulisz­szának. Nálunk még égy kilót se lehetett szerezni. Hát akkor pró­báljon meg az ember három nap alatt vetőmagot szerezni sokszáz hektár száméra! Az irodám ajtaja darabokra ment ezalatt az idő alatt. Akár ki-, akár bemegyek, mindig rohanok, mint az őrült. Végre befejeztük a vetésforgó dolgát; A három kolhozban a ló­here-mezőket kicseréltük kukori­cára és napraforgóra. És ékkor a mi Nasztaszjánkat egyszerre mintha kicserélték voma. Amíg vitatkoztunk, kihívó és bá­tor volt. De amikor elérte, amit akart, megijedt. Eddig az összes kolhozainkért mindnyájan egyformán viseltük a felelősséget. De most, amikor aka­ratunk ellenére kiharcolta a ma­gáét, az lett a dologból, hogy a három legnehezebb kolhozért ma­gára vállalta a felelősséget. Amint megértette ezt, megijedt. Szótlanul, ijedt szemekkel jár a gépállomá­son. Tekintetével mintha azt kérné: ,,Bátorítsatok engem, ha csak egy szóval is. Nagyon félek.*' Látjuk ezt és szinte örülünk neki Edd csak meg, amit főztél! (Folytatása következik.) V. M. Molotov felszólalása a Politikai Tanácskozó Bizottság ülésén (Folytatás az Országaink népei bíznak erőink­ben, fellelkesülnek a szocializmus építésében aratott nagyszerű győ­zelmeiktől és nem hagyják magu­kat megfélemlíteni. Valamennyi nép lebirhatatian béketörekvésére, egyesült és növekvő erejükre és összefogásukra támaszkodva bizto­san folytatják békés építő politi­kájukat. Ékes bizonyíték erre a Szovjet­unió hatodik ötéves terve. Ez a terv a szovjet nép anyagi és szellemi erőinek még sohasem látott növe­kedését bizonyítja. Ugyanezt bizo­nyítják más államok népgazdasági tervei is, azoké az államoké, ame­lyeknek népei új társadalmukat építik. E tervek megvalósítása két­ségtelenül újabb hatalmas ténye­zővé válik a világ békéjének meg­szilárdításáért folyó harcban. Ugyanakkor országaink népei 1-ső oldalról) tudják: ha megfelelő színvonalon tartják védelmi képességüket, azt a készségüket, hogy teljes fegy­verzetben fogadják és verik vissza az agresszív erők minden olyan kí­sérletét, amellyel meg akarják bon­tani békés munkájukat, ez a béke fenntartásának és megszilárdításá­nak egyik legfontosabb és leghaté­konyabb biztosítéka. Erőfeszítéseink egyesítése a béke ügyéért és a nemzetközi együttmű­ködés fejlesztéséért folytatott harc­ban elősegíti a béke erőinek továb­bi izmosodását az egész világon. Ugyanakkor elősegíti azt is, hogy létrejöjjenek a legkedvezőbb felté­telek békés gazdasági és kulturális építést célzó terveink valóraváltá- sához. Ezek a tervek virágzó életet és boldogságot hoznak népeinkre, megszilárdítják minden ország né­peinek biztonságát. (MTI). NEMZETKÖZI SZEMLE Eden, Washingtonban Az angol miniszterelnök és az angol külügyminiszter washingtoni tárgyalásai a nemzetközi helyzet új szakaszában folynak le. Ugyanaltkor e megbeszélések megindulásakor az angol-amerikai ellentétek elég ma­gas hőfokának lehetünk tanul. Ilyen körülmények között a washingtoni amerikai-angol tárgya­lások legfőbb pontjai máris adva vannak: elsősorban a Közép-Kelet és ezen belül a meglehetősen inga­tag alapokon nyugvó bagdadi pak­tum jövője, Jordánia kérdése, az arab-izraeli feszültség, a bunmai oázis körül feltámadt régi keletű angol-amerikai olaj-háború. Ugyan­így központi helyet foglal majd el ezen az értekezleten egész Ázsia kérdése, a nyújtandó segélyek és az elvárt katonai kötelezettség vál­lalások mértéke, a növrkvő s?tm le­gess égi áramlat problémája, vala­mint Kína szerepe. Mint a nyugati saj tójelen téeekiből kitűnik, termé­szetesen megvizsgálják majd eze­ken a tárgyalásokon a Nyugat és Kelet viszonyának általános kérdé­seit és egyéb problémák mellett szőnyegre kerül az angol-amerikai atom-együttműködés sok vitát oko­zó kérdése is. Mikor ezeket a sorokat írjuk, a washingtoni angol-amerikai tárgya­lások előestéjén vagyunk. Céltalan lenne bármiféle jóslásokba bocsát­kozni várható eredményükről. Fog­lalkoznunk kell ellenben azzal a két tényezővel, amelyek ezeket a tárgyalásokat már az induláskor alapvető?n befolyásolják és bizo­nyára mindvégig befolyásolni is fogják. Az első tényező az, hogy a világban kialakult „új helyzet’* nagyfokú zavart okozott és egyben új ellentéteket hozott felszínre az egyes nyugati országok vezető kö­reiben. Ez tükröződik a nyugati sajtónak azokban a cikkeiben is. amelyek a régi klisék helyett új formulákat, új megoldási elképze­léseket javasolnak az atlanti világ vezetődnek. Mint a párizsi Le Monde írja: „Ha az atlanti orszá­gok ... nem érintik azokat az igazi problémákat, amelyekből gyengesé­gük fakad, akkor egyáltalán nem felelnek meg á helyzet és a törté­nelmi fejlődés követelményeinek.*’ A nyugati burzsoázia tisztán látó képviselői m?g(közelítik tehát az igazságot. Más 'kérdés azonban, hogy mennyire hajlandók meglátni ezt az igazságot a tényleges ural­kodó csoportok Is és további kér­dés, hogy e csooortok objektív helyzete, imperialista, gyarmatosító kötődöttsége mekkora mozgási le­hetőséget enged a nyugati politika számiéra. Az a körülmény, hogy az amerikai kormány a fegyverkezési kiadások fokozásával és a hidro­gén-stratégia kiszélesítésének beje. leütésével próbálkozik választ adn* az „új helyzetre*’; valamint az a bejelentés, hogy Anglia újabb kö- zépketeti csapaterősítésekkel vála­szol a jordániai balsikerre, arra vall, hogy az atlanti világnak ez a kötődöttsége és meghatározott­sága csaknem leküzdhetetlen. A másik tényező, amely minden­képpen hatással lesz a Washington'' tanácskozásokra, a két nyugati partner ellentéteiben gyökerezik Ezek az ellentétek eléggé sokré­tűek. mélységükre következtethe­tünk abból a visszha.neból. amelv- lyel az angol sajtó Dulles Life-beli nyilatkozat*t fogadta Az angol bur­zsoázia vezető lapja, a tekintélyes Times, amely rendkívül kényes nrra, hogy mindig hűvösen és tar­tózkodóan fejezze ki gondolatait, megelégedett azzal, hogy Dulles ki­jelentései „veszélyes félremagyará­zásra*’ adhatnak alkalmat. Az an­gol külügyminisztériumhoz közel­álló konzervatív Yorkshire Főst azonban már egy lépéssel tovább ment és így írt a „nagy szövetsé­ges1’ külügyi képviselőjéről: „Dul­les elsősorban imponálni akart... azzal, hogy ő milyen elszántan áll ellent a kommunistáknak minden rendelkezésre álló fegyverrel. Erő­teljes kommunistaellenes politika bizonyítéka jó kortesfogás a repub­likánus jobbszámy megnyerésére. De messzebbmenő kérdésék is fel­merültek. Vajon Dulles csak blöf­fölt, midőn atombombákkal, fenye­getőzött ... ha igen, kereken ki kell mondani, hogy ezt nagyon rosz- szul tette. A blöff csak kicsinyes elmék eszköze és azokat, akik ét­nek vele, biztosan utóiért a ka­tasztrófa. De ha nem blöffölt..« úgy meggyőződésünk szerint a koc­kán forgó dolgok nem érték meg a vállalt borzalmas veszélyeket.*’ A nagy példányszámú boulvar- lapok már a Yorkshire Post udva­rias hangját sem tartják szükséges­nek és ügy írnak az amerikai kül­ügyminiszterről, mint „a túlfeszí­tett idegzetű szerencsejátékosról*’ (Daily Mirror), aki „zagyvaságcfcat fecseg*’ és azzal a „gyalázatos*’ ál­lítással hozakodik elő, hogy „ez Egyesült Államok egy év alatt há­romszor sétált a háború szakadéké­nak szélére, mégis elhárította a há­borút, ellenben Anglia meghátrált és cserben hagyta szövetségeseit.*’ (People). Es ezek az újságcikkek az angol-amerikai tárgyalások előes­téjén lőttek napvilágot. Ami pedig a Közép-Kelet, valamint Ázsia és ezen belül Kína kérdését illeti, a napilapok közleményeiből eléggé ismeretes, hogy az ellentétek att sem aludtak ki. Természetesen el kell készülnünk arra, hogy a washingtoni tárgyalá­sok hivatalos kommünikéje nem ezekre az ellentétekre, hanem a nyugati világ „egységes állásfogla­lására*’ helyezi majd a hangsúlyt. Az is bizonyos, hogy a tárgyaló fe­lek mindent el is követnek majd nézeteik „összehangolásáért.*’ Ha az „összehangolás" szót eredeti értel­mében tekintjük, Eden és Eisen­hower próbálkozása nem Ígérkezik könnyű feladatnak. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a washingtoni találkozáson nem születhetek meg valamely olyan megállapodás, amely a Kelet-Nyu­gat kapcsolatéban és általában a nemzetközi feszültség kérdésében visszafelé próbálja fordítani az idő kerékét, Hogy így lesz-e vagy sem, az nagymértékben függ attól, hogy a Kelet és Nyugat viszonyúnak további alakulására kidolgozott tervek mennyire viselik majd ma­gukon az újra felerősödő nyugati hidegháborús követelések bélyegét. Bsrmint legyen is. egy bizonyos: a változott nemzetközi helyzetből, abban a korban, amikor a „homály­ból kiemelkedő*’ ázsiai és afrikai népek jelentős . szerepet foglalnak el a világ színpadán, mindenféle visszafelé tett lépés csak az atlanti, gyarmatosító világ problémáját mé­lyíti eil. rí JflZESSEN ELŐ í a Szolnokmegyei néplapra, előfizetési díj egy hóra 11.—Ft Megrendelhető minden postahivatalban és minden postáskézbesítőnél.

Next

/
Thumbnails
Contents