Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-11 / 291. szám

2 SZOLNORMEGYIEl NÉPLAP 19&5 december 11. „Ha küldjük, harsam hívjuk a dolgaié párásítókat a termelősi©v©tkei©!ekb@" — Hozzászólások a Megyei Tanács ülésének első napirendi pontjához — A Megyei Tanács ülésének első napján Juhász Imréné elvtársnő tartott beszámolót az őszi mezőgaz­dasági munkákkal és a begyűjtés­sel kapcsolatban hozott, lejárt ha­táridejű határozatok végrehajtásá­ról, valamint a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának egyéves tevékenységéről és feladatairól. A beszámolót tegnap közöltük. Az igen a1 após és részletes be­számolóhoz sokan szóltak hozzá. Kispál László tanácstag (Törökszentmiklósi arról beszélt, hogy november 20-a óta öt termelőszövetkezet alakult városá­ban. A Kuezori dűlői Táncsics TSZ- nek ő maga is alapító tagja. „A legutóbbi tanácsülésen tett elhatá­rozásomnak eleget téve, saját pél­dámmal is segítem a termelőszö­vetkezetek fejlesztését” — mon­dotta, majd arról beszélt, hogy a tanácstagi beszámolók akkor jár­nak sikerrel, ha a helyi végrehajtó- bizottság segíti az előkészítését. A pozderkahalmi iskolában tartott beszámolót. Itt a városi tanács vég­rehajtóbizottságának titkára is megjelent. A résztvevők közül egy középparaszt felvételét kérte » tsz-be. Kárpáti János tanácstag, agronómus (Tiszasüly) a mezőgazdasági tennivalókkal kap­csolatban javasolta, hogy a későn vetett őszi gabona megerősítéséhez a Mezőgazdasági Igazgatóság bizto­sítson nagyobb mennyiségű nitro­gén és bioszuper műtrágyát. A Gépállomási Igazgatóság lássa el megfelelő munkagépekkel a jász­apáti járás két gépállomását. Előre kell gondoskodni a tavaszi gabona­vetőmagról is, csak az árterület! részen három vagon tavaszi búza­vetőmagra lesz szükség. Elmon­dotta, ho.,y a beszámolóban többet kellett volna foglalkozni a rizzsel, hiszen az idei terméseredmények a-ra sürgetnek bennünket, hogy teremtsük meg ennek a növénynek a legjobb tenyészkörülmenyeit. Bí­rálta a mezőgazdasági állandó bi­zottság működését. „Arra kell töre­kedni — mondotta —, hogy a bi­zottság minden tagja rendszeresen résztvegyen a munkában,” Luzsi József tanácstag (Tiszasüly) arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetek fej­lesztése terén nagyon fontos a ta­nácstagok példamutatása. „Ne küld­jük, hanem hívjuk a dolgozó pa­rasztokat a termelőszövetkezetek­be! — mondotta. — Tiszasülyön a tanácstafeok maguk léptek be elő­sző** s így csak egy határrészen ki­lencven dolgozó paraszt lett terme, lőszövetkezti tag.” Kovács János tanácstag, tsz-tag (Jászárokszállás) azt hangoztatta, hogy az állatte­nyésztés területén gyorsabb előre­haladásra van szükség. Gondosan kell gazdálkodni a takarmányalap­pal és felül kell vizsgálni a tehén- állományt a hozam szempontjából. Gól Ferenc tanácstag (Jászberény) arról szá­molt be, hogy az elmúlt gazdasági év során igen jól sikerült Jászsági Állattenyésztési Hónap példájára Mezőgazdasági Hónapot szerveznek a Jászságban a párt, a tanács és a népfront segítségével. A munkába a jászapáti járást is bekapcsolják Hangoztatta, hogy a téli időszakban hasonló módon a megye más terü­letein is szervezzenek mezőgazda- sági hónapot a dolgozó parasztok szakmai nevelése érdekében; Sióban István tanácstag (Jászapáti) arra mutatott rá, hogy az állattenyésztés — töb­bek között a takarmány termelés gépesítése révén — a mezőgazda- sági nagyüzemben a legjövedelme­zőbb. A jászapáti Alkotmány TSZ jövedelmének mintegy 50 száza­léka pl. az állattenyésztésből adó­dik. Rámutatott, hogy a túlzott háztáji állatállomány gátolja a kö­zös állattenyésztés fejlesztését. A termelőszövetkezetek fejlesztéséről szólva elmondotta, hogy nagy szük­ség van a tanácstagok példamuta­tására, arra, hogy az egyénileg dol­gozó parasztok és a termelőszövet­kezetek között baráti kapcsolat épüljön ki, Konti János tanácstag, gépállomás! igazgató (Kaícag) azt említette meg, hogy most a zárszámadás idején tűnt ki mennyire nem tervszerűen gazdál­kodnak egyé« termelőszövetkeze. tek. Légtöbb helyen nem ismérik a tervszámokat. A karcagi Szabad­ság TSZ-ben ötmillión felül jöve­delmezett a növénytermelés ugyanakkor csak kétmilliót tervez­tek. így 150 százalékos „tervteljesí­tés” jön ki. A tsz gazdasági erősö­désében azonban ez nem mutatko­zik, mert hibás a tervezés s más gazdasági ágakban is rossz. A gép­állomás ezt látva, nagyobb segítsé­get nyújt a termelőszövetkezetek tervkészítéséhez. Zsemlye Ferenc tanácstag, a Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának elnökhelyette­se arról számolt be, hogy a Minisz­tertanács szinte változtatás nélkül hagyta jóvá a jövőévi beruházási terveket. Ezek szerint 195tí-ban megkezdik a szolnoki vasútállomás építését 50 millió forintos költség­gel, a Tisza-híd ideiglenes részeit 20 millió forintos költséggel kicse­rélik, üzem épül a papíriszap fel­dolgozására, megépítik a szajol} te- rlőutat, Zagyvarékason üj Zagyvá- hidat emelnek s mindezeken tül is nagyon sok új létesítményt kap a megye, A beruházásokhoz meg kell te­remteni a helyi erőkből is szárma­zó anyagi feltételeket. Megfelelő együttműködés kell a műszaki fej­lesztés mellett a helyi ipar és az egyes szakvezetők között. A tavaszi növényféleségeknél a magasabb terméseredmény elérését gátolta a kevés őszi talajmunka. A gépállomásoknak a mélyszántási tervet ezért túl kell teljesíteni. Zsemlye elvtárs a továbbiakban beszámolt arról, hogy a vízellátás­terén űj kűtak fúrásával és törpe vízművekkel érnek el majd javu­lást, különösen a Jászságban, majd a beruházásokról szólva, elmondot­ta, hogy ezek teljesítése terén van lemaradás, bár az eredmények job­bak, mint megelőzőleg voltak. Hodos János tanácstag, a begyűjtési állandó bi­zottság elnöke a bizottság munká­jában fellelhető hibákról beszélt. A tagok nem vesznek részt rendsze­resen a munkában. Ugyanakkor pedig a végrehajtó bizottságok nem foglalkoznak kellően a helyi ál­landó bizottságok munkájával sem. pedig ez a tanács és a tömegek közötti kapcsolat erősítésének egyik útja. Rámutatott egy komoly hibára: a rizstelepek nagyrésze nincs fel­szántva. Ez a mulasztás a tennes- eredényekben üt majd vissza. Eel­hívta a figyelmet a szántóföldi ön­tözésre: az e téren meglévő lehető­ségeket korántsem használtuk még ki. Gól István tanácstag (Törökszentmiklós) arról emlékezett meg, hogy öt esztendő­vel ezelőtt iktatta törvénybe az or­szággyűlés a béke védelméről szójó törvényt.­Dávid Péter tanácstag (Abádszaiók) elmondotta, hogy a helyi végrehajtó bizottság a két abádszalóki megyei tanácsta­got nem értesítik a helyi tanács­ülés időpontjáról. A helyi tanács­tagokkal pedig nem foglalkoznak megfelelően, így az állandó bizott­ságok alig dolgoznak. Kérte a ta­nácsülést, hozzon határozatot a fák védelmére. Eddig ugyanis megyei viszonylatban a fásítás károsodása több millióra tehető. Nagyivánon például kiszántották a facsemeté­ket azzal, hogy nem nőnek elég gyorsan. Novak Gyula tanácstag (Tiszaörs) azt kérte, te­gyék lehetővé tapasztalatok szerzé­sét az alacsonyabb fokú termelő­szövetkezeti csoportok átszervezése terén. Ennek Tiszaörsön is meg­vannak a lehetőségei. Beszámolt arról is, hogy személyesen eddig három egyénileg dolgozó parasztot győzött meg a nagyüzemi gazdál­kodás előnyeiről, s mindhárom dol­gozó paraszt belépett a tsz-be. Szaiólci Jázsef tanácstag, a Rákocsi Csillága TSZ elnök (Kengyel) elmondotta, hogy termelőszövetkezetük új. Azt ta­pasztalják, hogy nem kapnak kellő segítséget. így a közös állatállo­mány megteremtése is nehézsé­gekbe ütközik. Az istálló építkezése ugyanis elhúzódott anyaghiány miatt. Kiss János tanácstag (Martfű) kérte, hogy a Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­ságának tagjai rendszeresen ve­gyenek részt az állandó bizottságok ülésein. Abonyi Lajos tanácstag, járási tanácselnök (Kun. hegyes) arról beszélt, hogy a me­gyei Végrehajtó Bizottság munká­jának színvonala sokat javult. Kér­te, hogy hosszabb időt töltsenek kint a VB tagjai egy-egy területen s az egyes osztályok munkatársai­nak a kiszállása ne csak félórás be­szélgetésben merüljön ki, hanem módszerbeli segítséget adjon. Rá­mutatott arra, hogy a tömegszerve­zetek milyen nagy segítséget tud­nak nyújtani a tanács munkájában. Hangsúlyozta a termelőszövetkeze­tek fejlesztése terén a tanácstagok példamutatását. A járásban már 130 tanácstag egyúttal termelőszö­vetkezeti tag is. Kiiti György tanácstag, a Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának titkára elmon­dotta, hogy javítani kell a tanács és a végrehajtó bizottság közötti kapcsolatot. A VB sok esetben a tanács hatáskörébe tartozó ügyeket intéz. A VB megtárgyalta a tervet anélkül, hogy a tanácsülés megvi­tatta volna. Szükséges az is, hogy két tanácsülés között a VB tájé­koztassa a tanácstagokat a tett in­tézkedésekről. Ezt követően a köz- ségpolitikai tervek végrehajtásával kapcsolatban megemlítette, hogy ez elősegítette a tanács és a tömegek kapcsolatának erősödését. A dolgo­zók önként vállalt hozzájárulással segítették a terv teljesítését. Hiba, hogy a tervek nem voltak reálisak, a termelés fokozására nem fordí­tottak gondot. Az önkéntes hozzá­járulásnak alig több mint fele folyt be s ennek is csak egy részét hasz­nálták fel. Jelenleg egyéves község- fejlesztési. terv készítése folyik. Megvalósításuk főleg belső erőfor­rások segítségéve’ történik majd. * Az első napirend felszólalóinak Juhász Imrénél elvtársnő, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke válaszolt. NEMZE TKÖZI SZEMLE l1 ranciaoraxág a választások küszöbén Elsőnek az országban December elején hazánk minden iskolájához eljutottak azok a kis tájékoztató füzetek, melyek az „If­júsági Takarékbetét” előnyeit, le­hetőségeit ismertetik a szülőkkel. Szemléltetően bemutatják azt, hogy több éven keresztül tartó rendsze­res takarékosság milyen felszere­lési és ruházati tárgyalt megvételét teszi lehetővé. E felhívás hatására a tiszaföld- vári általános iskola igazgatója, Serfőző János élvtárs 7 evés Ildikó nevű leánya javára 10 000 forintos takarékossági megállapodást kötött az Országos Takarékpénztárral. Serfőzö Ildikónak IS éves korában — mire elindul az életbe — komoly segítséget jelent majd az előrelátó szülői gondoskodás. 4 január másodikán sorrá- k.erülo franciaországi választások jelentősége túllépi a belpolitikai kérdések kereteit és feltétlenül fontos nemzetközi ügy. Indokolt tehát, hogy szemügyre ve­gyük a választások előtt uralkodó helyzetet, megvizsgáljuk mi húzó­dik meg egy-egy politikai manőver pártintézkedés hátterében. A nemzetgyűlés feloszlatása és az új választások kiírása szerfelett túlfűtött légkörben, heves politikai csatározások közepette történt A Faure kormány napjai mindenkép­pen meg voltak számlálva, amit bi- nyít a legutolsó, a kabinetet lesza­vazó bizalmi döntés kimenetele is. A kormány kimúlt, de a mindszter- éluök a „szebb halált" választotta, szépségflastromot tapasztott az Őt elhurcoló kaszás ábrázatára azzal hogy nem általános politikái át sza­vaztatta meg, hanem választási módszerét. ,t jelenlegi nemzetgyűlés feloszlatásával távozó kormány ha­talmas csődtömeget hagy maga után. Franciaországban ma igen so­kan a polgári politikusok táborá­ból is megvannak győződve arról, hogy az egymást követő kormá­nyok külpolitikája nem az ország érdekeit szolgálta, a sajátos nem­zeti érdekekről lemondott az atlan­ti szolidaritás javára. Különösen tért hódít ez az irányzat a polgári értelmiség körében, ahol olyan zász­lóvivői vannak, mint Bernard La- vergne, a Párizsi Egyetem Jogi Ka­rának professzora. Ez a felvilágo­sult csoport azt vallja, hogy Fran­ciaországnak hivatalos külpolitiká­ja tulajdonképpen csak árnyék nagyhatalmi szerepet biztosít, mert ha valóságos nagyhatalmi szerepre törekednének, másként kellene hoz­záállni a német kérdéshez, a lesze­relés problémájához és nem utolsó­sorban a két tábor közötti kapcso­latokhoz. Hasonlóképpen bonyolult, sőt ta­lán némileg szövevényesebb is a belpolitikai kérdések köre. A mun­kások és alkalmazottak jogos bér- követelései kielégítetlenek, éles harc dúl a világi és az egyházi oktatás hívei és a kormánykörök­re még most is nyomasztó gond­ként nehezedik Fra ne ia - És ?.a k - A f r - ka (Marokkó, Tunisz, Algéria) prob­lémája. Mindebből következik: a január 2-1 választások nem egyszerűen ar­ról döntenek, hogy a nemzetgyűlés egyes oldalain, az egyes pártok pad­soraiban mennyi lesz a képviselők száma, hanem arról is, lesz-e poli­tikai változás vagy sem. Az általá­nos érdéit, a nép érdeke sürgetően követeli ezí a változást. Eaek után nem nehéz eljut­ni a következtetéshez: a választási módszernek, ami az elmúlt hetek viharainak középpontjában átlőtt nem egyszerűen szervezési, hanem nagyon is elsőrendű politikai jelen­tősége van. Ha ugyanis biztosítják, hogy a választók akarata az igaz­ságnak megfelelően érvényesüljön, a képviselők olyan arányban ke­rüljenek a nemzetgyűlésbe, aho­gyan azt a rájuk eső szavazatok száma megköveteli, akitor a poli- tikaiváltozás hívei kerülnének fö­lénybe, Franciaországnak teljesen más. a jelenlegitől lényegesen kü­lönböző úton kellene elindulnia. Az arányos szavazási módszer alkalma­zása a Kommunista Pártnak és a politikai változást követe’ő többi csoportnak biztosítana többséget. Nyilvánvaló hogy a privilegizált helyzetben lévő burzsoá pártoknak, amelyek mindenképpen a régi po­litika folytatása mellett kardoskod­nak. ez semmiképpen sincs Ínyére. Innen van az, hogy a polgári pár­tok legkülönbözőbb oldalairól az elmúlt hetekben a választási mód­szereknek sokféle változata röppent fel, amelyek árnyalataikban kü­lönböztek ugyan egymástól, de cél­jukat tekintve megegyezték: még­rövidíteni a Kommunista Pártot, megfosztani parlamenti helyeinek jelentős részétől. Ilyen jéilegű áz úgynevezett listakapcsolási mód­szer is, amelyek alapján januar 2-án az urnák elé járulnak a fran­cia választók. Ennek az a lénye­ge, hogy a pártok egyes megyék­ben választási szövetséget köthet­nek és ha ez a szövetség mégkap,ia a voltsok ötven százalékát plusz egy szavazatot, akkor a megye va­lamennyi mandátuma a listakap­csolásban résztvevő pártoknak jut. 4 mádmer, hangoztatjuk, a kom- munistaellenes polgári partéiknak látszik kedvezni, ezzel szemben vi­szont nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a politikai vihart, ame­lyet a listakapcsolások körüli intri­kák felkavartak. A . jelenlegi fná- nisztérelnoköt adó Radiklis Szo­cialista Párt komoly válságba ke­rült. mert két irányzata élésen öaz- szecsapótt egymással. Faure mi­niszterelnök a jelek szerint a ka­tolikus MRP-nefc szerelne kedvezni és elsősorban egy-Ss megyékben éz- zel akar választási szövetségre lépni. A másik szárny vezetője, Mendes-France miniszterelnök a „baloldaliság“ hamis jelszavát tűrte ki lobogójául és a jobboldali szo­cialista veze tökkel lépett politikai házasságra. Heves versengés folyik a többi, középen meghúzódó, jobb­felé kacsintgató, sőt szélsőjobb­oldali pártok kegyeiért is. Ez a szavazatszerzési komédia azonban nem takarhatja el a lé­nyeget. Különösen a szocialista Párt osztály áruló politikáját kell kiemelni, Guy MoMet-nak, a párt, hírhedt jobboldali főtitkárának mesterkedéseire kell felhívni a figyelmet. Franc'aorssánban éppen a kor­mánypolitika elleni tiltakozásként a tömegek kőiében alulról mind­inkább kialakult az a követelés, hogy a választásokon érvényre kél! juttatni a munkásosztály akciő- egységét, a szocialistáiknak a kom­munistákkal kell listakapcsolásra lépniük és ezzel meghátrálásra kényszeríteni a reakciót. A Kom­munista Párt Központi Bizottsága követve a mukásosrtály és áz egész nép érdekeit, ezt a politikát dolgozta ki és ennek megfelelőén meg is tette a lirtatoapcsolés'i ja­va-latot a szocialista párt vezető­ségének ajánlatát azonban elvetet­ték, mért a Szocialista Párt Or­szágos Vezetősége tovább akarja szolgálni az atlanti politikát, az orszáig elkötelezését az idegén, ér­dekek mellett. E mesterkedésekkel azonban még si?:mmi sem befejezett. A fiéai- cla megyékből érkező számos je­lentés számol be arról, hogy a helyi szocialista vezetőségék eléggé tekintélyes része igenis követelj a választási egység megteremtését a kommunistákkal, hiszen az idén ta­vasszal tartott járá&i választások bebizonyították, hegy ez nagyón is hasznos, nagyonis a munkásosztály érdekeit szolgálja. Az élkövetkező napek döntik él, hogy nyomással, fenyegetéssel mennyire sikerül meg­félemlíteni ezeket a- helyi vezető­ségeket, mennyibe, sikerül érvényt szerezni annak a most fele!éve-ní- tett 1951-es kormán y reűde 1 Cin ek, hogy a választási szövetség csákis abban az esetben érvényes, ha a Párt Országos Vezetőségének leg­alább három tagja ellmjegyzi. Egy bizonyos: A kemmunista Párt változatlanul folytatja arra Irányuló törekvését, hogy az új nemzetgyűlésben kialakítsa akt a többségi tömböt, amely képes Franciaországnak dumákra ti kus kormányzatot biztosítani és amely­re I panaszkodva megoldhatók hin­nének az annyira égető problémák. | A GÉPÁLLOMÁSÉI dlLami gaz.. dasági javítóműhelyek manapság már el sem képzelhetők autogén- hegesztő berendezés nélkül. Ezek működtetése, méginkább éjszakai tárolása különösen télen okoz ne­hézséget, hiszen a nagy hidegben az acetilén gázfejlesztőben a viz be­fagy. Ha pedig a vizet leeresztik, a meglehetősen drága gáz elillan. Ed­dig a gyakorlatban a gázfejlesztő készülékeket a műhelyekben he­lyezték el. Ez azonban cseppet sem biztonságos, hiszen a legkisebb szi­várgás robbanást idézhet elő. A Cibakházi, a Szolnoki és Kunszent­mártoni Gépállomás javítóműhe­lyeiben jóformán csak azért nem történt robbanás, mert a rosszul épített kémények miatt a tűz sem- igen ég a kályhákban. A gépállomási szerelőcsarnokok mellé ezért külön helyiséget építet­tek a gázfejlesztőkészülék számára, ahonnan csövön, föld alatt vezetik Amíg egy újítás eljut a kivitelezésig el a gázt. így az esetleges robbanás a szerelőmunkásokra nem jelent veszélyt. Viszont ezeknek a helyi­ségeknek a fűtése a mai napig is megoldatlan kérdés volt. j~A KISÚJSZÁLLÁS! | Gépállo­más dolgozói ezért már az elmúlt évben is sokat töprengtek azon, hogyan lehetne olyan szerkezetet összeállítani, amelyikkel robbanás­veszély nélkül lehet fűteni azt a helyiséget, amelyben az acetilén- gáz-fejlesztő készüléket elhelyezték. Gőz- vagy vízfűtés~e nem gondol­hattak — bár a műhelyben köz­ponti fűtés van mért az éjszaka nincsen üzemben. Végül Szász Sán­dor szerelő agyúban született mega gondolat és egy évvel ezelőtt a gép­állomás főmérnökének segítségével egy igen használható, üzembiztos elektromos fűtőkályhát szerkesztett. Ezt a berendezést egy esztendeje eredményesen használják a Kisúj­szállási Gépállomáson és Szász Sán­dor elvtárs nem sokkal az újítás bevezetése titán 300 forint jutalmat is kapott. __________ I ELKÖZELGETT j az 1955-ös esztendő tele is, megyénk gépállo­másain azonban még a mai napig sines ez az újítás bevezetve. A Me­zőgazdasági Igazgatóság ugyanis nem szorgalmazta eléggé az újítás szabványosítását. Csak nemrégiben hívtak meg az elektromos fütőkály- ha működésének megtekintésére a B. M. Szólnak Megyei Tűzrendésze- ti Osztályát, hogy adjon szakvéle­ményt és engedélyezze az elektro­mos kályha sorozatbanl gyártását. A Mezőgazdasági Igazgatóság terve szerint ugyanis ezévben mind a 23 gépállomást el akarják látni ezzel a berendezéssel. | AZ ELEKTROMOS | fűtökály- ha, — amint azt a megyei tűzren­dészeit szervek is megállapították — a maga n miében tökéletes, tel­jesen robbanásmentes. Fokozatkap­csolóval van ellátva, s fogyasztása 600—2400 Watt között váltakozik. A készülék úgy van megszerkeszt­ve, hogy pár órahosszás áramhiány nem okoz zavart. A sorozatgyártás­hoz azonban a megyei tűzrendé- szetl szervek néni adhatták Ineg áz engedélyt, miután nincs benne az országos szabványban, Ez nyilván­való is, hiszen újítás. Ezért javas­lattal továbbították a Belügyminisz­térium illetékes főosztályához. Pil­lanatnyilag most a Belügyminiszté­rium gyors intézkedésén múlik, vájön megyénk gépálloniásain a téli nagy hidegek idejére lész-e elektro­mos fűtőkályha vagy sem-, k. a.

Next

/
Thumbnails
Contents