Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)
1955-12-04 / 285. szám
MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL; A M EGYE! PÁRT BIZ OTT S ÁG ÉS A MEGYE f TANÁCS LAPJA VI). évfolyam 285 szám * Ara SO ilíé» 1955 december 4.. vasárnap r Még eredményesebben is dolgozhatna a mezőtúri Bercsényi TSZ DISZ-szervezete (2. o.) Takarékoskodjunk az importanyagokkal (3. o.) Jász-Kun Kakas I Sporthírek (4. o.) H KeügysH Gépál'ontós Jeteiében géüáfeseprlesüással gyorsítják meg a mélyszántást A Kengyeli Gépállomás traktorosai, műszaki dolgozói, mezőgazdasági szakemberei ezévben már sok kiváló eredményt értek el. A gepá'.lomás őszn-kampány tervé' december 1-ig 103 százalékra, éves tervét 97,3 százalékra teljesítette Az őszi mélyszántással azonban eléggé elmaradtak. A 4290 holdas tervből még 1680 hold hiányzik. A munka gyors befejezés: érdekében a gépállomás vezetői az elmúlt napokban gépátcsoporto--ításokr,t végeztek. A kengyeli Harcos TSZ-ben és n Vörös Csillag TSZ-ben néhány nappai ezelőtt befejeztek az ő zi mélyszántást. — Innét a gépeket nyomban a kengyeli Rákosi Csillaga és a kétpói Alkotmány TSZ- bs irányították. A tiszatenyői Leninébe az ottani Rákosi TSZ-bő' küldenek traktorokat, ahol 1—2 nap múlva szintén elvégzik ezt a fontos munkát. Ezeknek a szervezeti intézkedéseknek az eredményeképpen a kengyeliek december 10-ig őszi mélyszántási tervüké» teljesíteni akarják. Több ferme'őszövetkezetben ma art’ák a zárszámadó közgyűlést Több mezőgazdasági termelőszövetkezetben ma tartják a zár záni- adó közgyűlést. — A közgyűlésen résztvehetnek az érdeklődő egyé- n'leg dolgozó parasztok is. A jász- íe'eki To'buthin TSZ-ben délelőtt 10 órakor, a tiszafüredi Űttörő TSZ-ben dé’ntán 5 órakar. a ti za igari Petőfi TSZ-ben ugyancsak délután 5 órakor kezdik a gyű’ést. Ma kerül még sor a tisza ü'y Sallai TSZ-ben, a tiszabői Petőfi TSZ-ben, a kengyeli Vörö; Hajnal TSZ-ben cs a fegyvernek! Kossuth TSZ-ben is a zárszámadó közgyűlés megtartására. Jövő évi terveinkből Egy gazdasági évet ismét masunk mögött hagytunk. A különböző őszi munfcnk befejezéshez közelednek. Ilyenkor már nagyon időszerű a holnapról a jövő évi terveikről beszélni. Mi, amikor a jövőt- tervezzük, mindig figyelembe vesszük közös munkánk egyévi ■tapaisztalataiit. Az elmúlt évek vetésterveire a kapkodás rányomta a bélyegét. Területünk táblásítva van, de vetésnél még sem aikal- maztuk teljes egészében a táblás módszert. F Kiss Mihriy brigád, iá rak a területén volt olyan földt b’a, amelybe 21 hold piros-kukorica, 40 hóid heterózií-kukorica, 2 ho'd cukorrépa, 10 hold napraforgó és ezenfelül még tava zi árpa is került az idén. Ez a jelenség nem volt egyedülálló. Kiss Lajos brigádjának a területén- is ugyancsak egy táblába különböző növény féleségeket, heterózis kukoricát, tavaszi árpát és kendert vetettek. A tava’yi tervezésünknek az volt a hibája hogy nem vettük figyelembe a kü'önböző határ- részek talaj nrrő'égi különbségeit. Természetesen okultunk és most sokkal körültekintőbben járunk el. Megvizsgáltuk, hogy egyes üzemegységek területén és táblákon a föld minősége milyen növények termesztése alkalmas leginkább. A 3. számú üzemegység területén nagyon kevés a szántóföldi növények termesztésére állomás terület. Itt tehát főleg pillangós takarmány- növényt, rétiszénát, repcét, rizst lehet termelni. Az 1. számú üzemegység területén van összetömön'tve a jó- szágáilíimány jelentős része. Ebből a sajátos helyzetből kiindulva az 1. számú üzemegység terü’etén nagytömegű zö’den etethető és silózható takarmányt akarunk termelni. A 2. számú üzemegység a legalkalmasabb gáton»termő terület. A föld jóminőságű Miután területünkön a fö'd'k minőségi megoszlását, figyelembe vettük, már az őszi vetési terveket is ennek a’apján te’ j esi tett ük 2600 hóid búzából 1153 hó dat a 2. ?z"mú üzemegység terül tén vetettünk s idekerül majd a kukoricának is minfegv 60 «’’áza’éka. A táb'ás-gazd-ll’cdás előnyeit a jövő gazdasági évben tehát ilyen szempontból ii? ki akarjuk használni. Fokozottabban érvényesítjük a belterjességet, jobban megalapozzuk a termésátlagok növekedését, hogy a jövede'mün.k még több legyen Simon Ká'máu levelező, Turkeve, Vörös Csillag TSZ Kitüntetések A Népköztársaság E'nöki Tanácsa a szarvasmarhatenyésztők országos tanácsko^á-sa alkalmából az állat- tenyész»és terén e’ért kiváló eredményeik. elismeréséül Borsos Józsefnek, a Kunmadarasi Al'ami Gazdaság fejöeulyásának, Kó’ya Sándornak a Tiszasülyi Állami Gazdaság fejőgu'vásának a „Szocialista Munkáért Érdemérem”, Bakó Józsefnek, » Tiszaszentimrei A’Iami Gazdaság fejöguJyásának. Gál Sándornak, az A'csiszigeti Állami Gazdaság fejő- gulyásának, Peres Mihálynak, r, Szén4tamási Állami Gazdaság állattenyésztési szaksegédnek a ..Munka Érdemérem’’ kitüntetést adományozta. Törpe-vízmüveit létesülnek a jászságban A jászsági falvak ivóvízellátásának megjavítására az elmúlt években jelentős összegeket fordított államunk. Műit több nagyközségben — a dolgozók kívánságára —tervbe vette a tanács, hogy törps-vízimú- veket létesít. Jászapátiban is évek óta prob’éma volt a lakosság vízellátása. Ebben az évben — a községfejlesztési terv során — végre sor kerülhetett a vízmű megvalósítására. A község egész lakossága szív- vel-lélekkel támogatta a tervet. Valamennyien becsülettel befizették adójukat, így a község 30 000 forint adóprémiumot kapott. A békekölcsön befizetett összegéből is mintegy 16 000 forint maradt visz- sza. A községfejlesztési alappal ez az összeg kereken 140 000 forintra emelkedett, amihez a jászapáti dolgozók 15 000 forint értékű társadalmi munkával — fuvarral, segédmunkával — járultak hozzá. A vízmű — a percenként 120 liter vizet adó ártézi kú'ból — mintegy félszáz kisebb kutat, kifolyót lét már el tóízű. friss vízzel. Most a régi csőhálózatot építik újjá: a nagy munka során öt ée fél kilométer hosszan fektetnek 1- új csöveket. A jövő évben újaWb községek kapnak törpe-vízmüvet a Jászságban. Jászárokszálláson már el is készültek a tervek. Elhatározták, hogy a 'beruházási költségeket — 180 000 forintot — ők is a községfejlesztési alapból, valamint az adóprémiumbál és a békekölcsön- részesedésből fedezik. Ugyancsak 1956-ban kezdik meg Tiszasüly termelőszövetkezeti községben a vízmű építését. A vizet a Tiszábó' eme'ik majd ki és derítés utár csővezetéken juttatják el a községbe. Jászlad ínyen — az egyik ’egnagyebb jászsági községben — szintén jövőre kerül sor a vízmű építésére. A terv szerint a Zagyva közelében állami költséggel végzik el az építkezést! Ma: „Falu-nap“ Csepán Ma Csépán a dolgozó parasztok Falu-napot tartanak. A Falu-nap keretében békenagvgyűlés lesz, — amelynek előadója Csótó István, a mezőhéki Táncsics TSZ elnöke. Ugyanezen alkalommal a nagy magyar festők műveiből reprodukció kiállítást tartanak a községben, este pedig vidám bállal zárják be a Falu-napot. Munkában a Lefkánics fúró-brigád Lázas munka folyik Szolnok határában az M. 19-es fúrótoronynál. Lefkánics János főfúrómester hu- szonkéttagű brigádja dolgozik itt Az erős hideg idő igaz megnehezíti munkájukat, de a jó irányítás, becsű’et es munka lefeüzdi az akadályokat és meghozza a várt eredményt. A csoport az év folyamán már 3 fúrást fejezett be és az év hátralévő részében még egy fúrásba kezdenek, amit félig még ebben az évben elvégeznek. Szeptember 25-én fogtak egy fúráshoz, s ezt a napokban be is fejezték. A fúrásban 4 méter óránkénti sebességet értek el ami országos viszonylatban kimagasló eredmény. Utolsó fúrásuknál az elsőhavi tervüket 133 százalékra, a méscd’khavi tervüket 107.6 százalékra. a harmadikhav; tervüket pedig 106 százalékra teljesítették. A brigád jelszava:; ,,4 fúró minél tühb időt legyen a íoipen“, ami azt jelenti, hogy a fúró miné' több időt legyen a mélyben és a íúrórudak minél kevesebb ideig legyenek a szabadban Nagyban segíti a brigád jó eredményeit az új munkamódszerek alkalmazása is. Régen a fúrócsere után javították a szivattyúkat újabban a szivatv- tyúk javítási munkáját a fúrócsere időtartama alatt végzik el és így javítás miatt rém kell állni a gépeknek. A brigád szívűsvér-k tartja a gének jó karbantartását. Minden műszak félórát fordít az el'enőrzés- re és javításra, a.mi megelőzi a ko- mo’vsibb géphibákat. Munkáinknál fontos térvező a helyes fúró-iszap-kezelés. JSz biztn- s’tia a Ivük falának őrségét, A fúró- iszap hote°s kezelés«» főként Lépési István fúrómester érdeme. Az új. —.A« munkások oktatása szintén szívügye. Egy fúróbrigádná! nagyon fontos hogy mindenki leü ismeretes é* Snteré' eny lényén. Itt van például Csábrándi László aki mindössze kéthónapja, hogy a brigádban dolgozik. A tapasztalt Tenné'őszövetkezeteink egyre több hízott sertést tudnak a szabadpiacon értékesíteni. A terven, felüli hízott sertések értékesítése szempontjából a termelőszövetkezetek számára igen előnyös Szolnok. Megyénk két termelőszövetkezete, a kisújszállási Táncsics és a tiszaszentimrei Fehér Irrere a városban megkezdte a húsfélék árusítását. Ezen a héten a Fehér Imre Termelőszövetkezet kolbászt, szalonnát, hurkát, füstölt árut hozott forgalomba a Ságvárd Endre-úti húsbol'tban, míg a kisújszállási Táncsics eíi:ő alkalommai 10 hízott sertést hozott be, amelyet a Temunkások utasításait betartja, munkájukat megfigyeli és figyelmes, 'ríkiismeretes munkát végez. Megdicsérhetnénk a brigád minden tagját jó munkáiéért, hiszen a terv sikere? tejesítésében mmdanv reyian részesek. Éppen hét esztendeje történt. Egy késő őszi napon kis c-oport koreste fel a jászberényi városházát. Kubikosok, nincstelen zsellérek voltak azelőtt. Pár hete jöttek haza a Szovjetunióból ahová a háboro örvénye sodorta őket. A földoiztó- bizobtság 42 hold kishaszunb-rieti földet juttatott nekik, s a kapótt 'óidon tízen mindjárt meg is alakították a Kossuth Termelőszövetkezeti csoportot. A szövetkezet alakításának hamar híre rreínt. Rövid idő alatt újabb 10 tag. 44 kát. hold földdel csatlakozott hozzájuk. 1949 tavaszára már huszonheten voltak, s nyolcvamhat hold földön gazdálkodtak. Államunk kezdettől fogva segítette az új szövetkezetét. A meginduláskor — mivel felszerelésük, jószágaik mm igen voltak — lovakat, s gazdasági felszerelést kaptak. A gépáll nm’sok létesítésévé pedig mind több és több gép támo- Tatta munkájukat. így kezdődöf Az asztalon lepedő nagyságú kimutatások fekszenek, bele apró zámokkal. Az 1954—55 évi gazdálkodásuk mérlege ez. A tsz elnöke. s a könyvelő az „utolsó simításokat’“ végzik a gazdasági beszámolón. A zárszámadás készen van, jóváhagyta a városi tanács. — Most kilencvennyolcán vagyunk — mondja Dems János, a mető-utca 4. szám alatti húsboltban értékesített pénteken és szombaton. < A kisújszállásiak elmondtál-; hogy fo’yamatosan tudnak serié— húst és zsírszaionnát szállítaná Szolnok számára, sőt a másik kisújszállási termelőszövetkezetnél, a Petőfinél 100 sertés hízik, amelynek nagyrészét Szolnokon kívánják értékesíteni. Reméljük, a két pé'dát megyénkből több termelőszövetkezet követi. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek Szolnokon elárusító helyet kívánnak létesíteni, a városi tanács helyiséget biztosít. Feladatukat Szolnokon elvégezték és más vidéken új ismeretlen földrétegekbe keli behatoiniok. Eddig végzet jó munkájukból arra lehet következtetni, hogy az új munkahelyen is becsülettel megállják helyüket. termelőszövetkezet elnöke, a-ka egyike volt a tsz alapító tagjainak. — 857 hold földön gazdálkodunk. A közös vagyon értéke ma 3 miliő 81 ezer forint, s ebből szövetkezetünk egy-egy tagjára több mint 31 ezer forint értékű vagyon jut. Csaknem valamennyi növányféle- ségből lm teljesítet tűk termelési tervünket. A növénytermelés az előirányzott 242 ezer forint helyett 372 ezer forintot hozott. Különösen a kenyhakertészeé jelentett sokat. Az állattenyésztés a tervezettnél 57 ezer forinttá! többet, ezer forint hijjám 200 ezer forintot jö- vedelmezrit. Állam iránti kötelezettségünket mindenből kiegyenlítettük. Munkaegységenként jut 12 forint készpénz, 2 és fél kg búza, 3,6 kg burgonya, azonkívül szálas- és szemes takarmány, cukor, szállna és egyéb apróság. Trom o# 4ndráa a termelőszövetkezet egyik fogatosa. Egyedül dolgozik a tsz-ben, s ezévben 481 munkaegységet szerzőit. Termé- szetfseni és készpénzjövedelme ösz- szesen 19 617 forint. 12 m-zsa búzát. 18 mázsa burgonyát, fél mázsa cukrot. 8 liter olajat kapott a szá- ss- és szemestalcarmányon kívül. A háztáji gazdaság jövedelmével 'gyütt részesedem havi 2200 forintos keresetnek felel meg. Sok ilyen szövetkezeti tagot lehetne megemlíteni. Ma nincs a jászberényi Kos-utói TSZ-bem olyan "salad, ahol hízót ne vágnának. Többen h4zat vettek, s jelenleg három es Mád építkezik. Akiknek hét esztendővel eze'őtt a 42 kát. ho’d cö!döo és a rajtuk lévő ruhán kívül alig voH valarmlyük, ma munkáiul: eredményeként jól élnek a termelőszövetkezetben. Vágási Kálmán. LeszcHítoii áron több mint ezer értékcsökkent árut hoznak forga’omba A kereskedelem olyan értékcsök- kemt árukat, amelyeket idáig rendes áron hoztak forgalomba, jelentősen mérsékelt áron kiárusít. Az értékcsökkent áruk árleszállítása több mint ezer cikkíéleséget érint, többek között ruhát, cipőt, papír és írószert, vas- és vegyi-cikkeket. A kiárusítás hétfőn kezdődik; Két termelőszövetkezet hozott be húsárut Szolnokra Tromfos András játeréüv? ísMag részesedése 19 617 forint Asszonyok a kenderesi Haladás TSZ-ben A kenderesi Haladás TSZ irodájában ültünk, s a párázó, homályos ablakon keresztül néztük a dérlepte reggelt. Egy férfi jött az úton, rövid kabátja zsebébe süly- ij esztett kézzel, felhajtott prémgallérral. — Tőle kérdezze meg az elvtárs, miből építettek házat, ha az asszonyokról akar írni — mutat ki az ablakon Deák Sándor, a fez helyettes elnöke — az ő felesége vette ki legjobban részét a növénytermesztési munkából. — Igen — mondja később a férfi, M. Tóth Zsigmond — már nagyon régen fel akartuk építeni azt a háza». Bontási anva- got kantunk, amikor szétszedték az urasági épületeket. A házhely is juttatott, de építkezésre komolyan csak akkor gondolhattunk, amikor a feleségem, s én is, beléptünk a tsz-be. Kiszámoltam, akkor se sikerült volna, ha csupán én lépek be s az asszony nem. Láttam rajta, nem nagyon tetszik a túlélőnk helyeslésem. Nem is állta meg szó nélkül. — Nehogy azt gondolja az elvtárs, hogy az én feleségem ezelőtt nem dolgozott. Dolgozott az. tán többet, mint mostanában. Hányszor panaszkodott szegény asszony, hogy a háta is megfájdult a munkában. Csak éppen haszon nem volt. Később megtudtam az elnökhelyettes elvtárstó.1, hogy M. Tóth Zsigmond- né több mint 152 munkaegységet szerzett. Nem sajnálta a fáradságot, de most megvan az eredmény. nem úgy mint azelőtt. Többek között 459 kg búzát, 153 kg árpát, 140 kg szemeskukoricát, 40 kg cukrot, ezenkívül tetemes mennyiségű szálastakarmányt, burgonyát, rizst és készpénzt kapett. — De nem csupán Tóth Zsigmondné az egyedüli, aki ilyen szép eredményt ért el — mondja Deák elvtárs. — Itt van például özv. Ferenczi Jánosné baromfigondozó, 334,5 munkaegységet gyűjtött. Három gyereket nevel, de az a három gyerek nem szenved hiányt semmiben. Az is igaz, ha szükség volt rá, s a baromfigondozás munkája engedte, özv. Ferenczi Jánosné a növénytermesztési munkában is dolgozott. De nem marad el mögötte Süveges Miklósné. Nagy Elek- né. Kiss Józsefné. Mind olyan asszonyok, akiknek sokat köszönhet a tsz Kérdő tekintetemre így folytatta Deák elvtárs. — Köztünk maradjon, nem valami kifizető dolog külső munkaerőt igénybe venni. Ezt nem egy példa bizonyítja. Nem olyan sűrű "a tagság, hogy az olyan munkát, amit az asszony is el tud végezni, férfi csinálhassa. Ezt mindkettőt megértették a tsz-tagok. Nincs is olyan tsz-tag. akinek a felesége ne lenne bent a szövetkezetünkben. Látszik Deák elvtárson, hogy nem tartja elégségesnek a magyarázatot; — Megértették és nem csak a haszon miatt jöttek. Mert nem csupán olyan helyen vették ki részüket a munkából, ahol sok munkaegységet lehetett szerezni, hanem ott is. ahol bizony becsület dolga volt a helytállás. Ntem kis része van az asz- szonvofcnak abban, hogy az idei rizstermelés jelentékeny vesztesége ellenére is a munkaegység értéke a kenderesi Haladás TSZ- ben elérte a 28 forintot. Herczegh László
