Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

4 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1995 november IS PARTÉIÉT» A tagjelöltek neveléséről A párttagok és tagjelöltek neve­lése a pártépítés egyik legfontosabb kérdése. Pártszervezeteinknek ezért nagy gondot kell fordítani erre a munkára. Rendszeressé kell tenni a tagjeüöltfelvételt, s gondolni arra, hogy a párttagság összetétele, kép­zettsége és tettrekészsége határozza meg jórészt, hogy a párt határoza­tai miként valósulnak meg. A párttagok fejlődése nagymér­tékben attól függ, hogy a pártszer­vezetek a tagjelöltségi idő alatt mi­ként foglalkoznak velük. Erre egy­részt azért van szükség, hogy meg­ismerkedjenek a párt politikájával, szervezeti szabályzatával, bebizo­nyítsák, hogy méltók a párttagság­ra, másrészt azért, hogy ezidő alatt a pártszervezetek is megismerjék a tagjelöltet. Ellenőrizni kell termelő mun­kájukat, megismerni életüket, azt, hogy hűek-e a párthoz. stb„ egyszóval méltók-e a párttag­ságra. A pártszervezetek ezt csak akkor tudják megtenni, ha rendszeressé teszik a tagjelöltekkel való foglal­kozást, bevonják őket a pártéletbe, a pártoktatásba, megbízzák őket pái'tmunkával, ellenőrzik, szórnon- fcérdk a megadott feladat elvégzé­sét. Csakis így ismerhetik meg az elvtársiakat, így tudják hibáikat feltárni és segítséget nyújtani azok kiküszöböléséhez^ Ha nem ezt teszik pártszerve­zeteink, akkor a tagjelöltségi idő nem komoly próbatétel, ha­nem üres formaság lesz. Szolnokon számos pártszervezet nem fordít kellő gondot erre a kér­désre, A Városi Párt-végrehajtó Bizott­ság a közelmúltban, tanácskozásra hívta össze az augusztusban és .szeptemberben felvett tagjelölteket. Előadást tartottunk nekik, a Szer­vezeti Szabályzatból adódó legfon­tosabb kötelezettségeket ismertet­tük velük. A tanácskozás tapasz­talatai azt igazolták, hogy a párt­szervezetéli döntő többsége jól fog­lalkozik a tagjelöltekkel. Török La- josné, a Tatarozó Vállalat dolgo­zója például elmondotta, hogy a pánttitkár rendszeresen elbeszélget velük, s megbízza őket munkával A békekölcsönjegyzéskor például mint népnevelő tevékenykedett minden tagjelölt. Mindegyiküket beosztották pártoktatásba. Hason­lóan dolgozik a Tiszamemtá Vegyi­művek pártszervezete is. Sajnos, van szép számmal olyan alapszervezet is, melynek vezető­sége nem tesz eleget a Szervezeti Szabályzat azon pontjának, mely kimondja: .,. a pártszervezetnek segíteni kell a tagjelölteket, hogy felkészüljenek a pártba való felvé­telre.’4 Több helyen beosztották ugyan a tagjelölteket pártokta- lásba, de azt már nem ellenőrizték, hogy tianulnak-e valóiban. így aztán többen — például a Tejipari Válla­latnál Kovács László, vagy a Bel- spedtől Mihályi Pál nem vesz részt pártoktatásban. Még súlyosabb hiba van a tagjelöl­tekkel való foglalkozásban az 1. számú Főépítésvezetőség párt- szervezeténél. Szép István például elmondta, hogy még a tavasszal kérte felvételét a pártba, de csak szeptemberben ke­rítettek erre sort. Rák elvtárs, az alaipszervezet párttitkára 4—5 hó­napig őrzi fiókjában a felvételi ké­relmeket. Szép István és Karsai Antal töfcbízben kérte, hogy osszák he őket pártoktatásba, de Rák elv­társ nem tett eleget kérésüknek. Ilyen nevelés a tagjelöltségi idő meghosszabbításához vezet, mivel nem tudják bebizonyítani, hogy méltók a párttagságra. Ilyen okok1 is közrejátszanak ab­ban, hogy városunkban 62 olyan elvtá.rs van, aki 6 hónapinál régeb­ben tagjelölt. Pártszervezeteink nem foglalkoznak megfelelően velük. Ezt bizonyítja az is. hogy négy hónapra visszamenően nem találkozunk olyan esettel, hogy vezetőségi ülésen, vagy taggyűlésen megtárgyalták vol­na fejlődésüket. Több helyen bizalmatlanok velük szemben, úgy vélik, nem eléggé érettek arra, -hogy pártimunkát vé­gezzenek, így aztán a tagjelöltek -tevékenysége jórészt csak a taggyű­léseken való részvételben merül ki, de ott sem mondják el véleményü­ket. Ha al'apszervezeteiflk maradékta­lanul végre akarják hajtani a párt határozatait, -t- má-r pedig ez ma­gáitól értetődő — szükség van arra, hogy minden kommunista, — köz­tük a tagjelöltek is — aktív mun­kát végezzen. A tagjelöltek neve­léséhez nagy segítséget tud adni a pártcsoport. — A párbcsoportfoiza-i- miiaknak egyénileg is ke-11 foglal­kozni a hozzájuk tartozó tagjelöl­tekkel. Szakmai nevelésükkel is törődniük kell. Ehhez a műszakiak­tól, művezetőktől kérjenek segítsé­get, adjanak nekik ilyenirányú pá rtmeg-bízatást. Helyes, ha az alapszervezet tit­kára havonta összehívja a tagjelöl- teket, értékeli munkájukat, ismer­teti, hogy a Szervezeti Szabályzat­ból adódóan milyen kötelezettség hárul reájuk. Eredményes is, ha a pártvezetőség megbíz egy-egy párttagot azzal, hogy foglalkoz­zanak a velük dolgozó tagje­löltekkel. Gondot kell fordítani arra is, hogy az ajánlóik segítsék őket a terme­lésiben, tanulásban, a párttól ka­pott» feladatok végrehajtásában. A tagjelöltek neveléséhez a Vá­rosi Fárt-végrehajtóbizottsá-gnak is több segítséget ke-11 adni, hiszen a most felszínre kerülő hibák azért fordulhattak elő, mert a VB párt­ós tömegszervezeti osztálya sem fordított kellő gondot erre. Ellen­őrzésünk, segítségünk nem volt megfelelő. A jövőben nagyobb fe­lelősséget kell érezni a tagjelöltek fejlődéséért. Politikailag, szakipai- lag képzet!, öntudatos párttagokká kell nevelni őket. Csányi Ferenc Szolnak, Városi Pártbiz. PTO. vezető. KÜLFÖLD Moszkva (TASZSZ) Vidics. a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete fogadást adott a Szovjetunióban tartózkodó jugosz­láv szakszervezeti küldöttség tiszte­letére. A fogadáson jelen voltak a jugoszláv küldöttség tagjai, L. N. Szolovjov, a Szovjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsának elnökhe­lyettese, V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettesé és mások. New York (TASZSZ) Mint a New York Times írja, a görög kor­mány jelenleg jobban érdeklődik egy kétoldalú egyezmény iránt Ju­goszláviával, mint a háromoldalú balkáni szövetség iránt amelyben ■Törökország is résztvesz.” A NewYork Times kijelenti, hogy ha az év , végéig nem tartják meg a balkáni szövetséghez tartozó or­szágok értekezletét, ez egyértelmű lesz a szövetség felbomlásával. London (TASZSZ). Eden angol miniszterelnök november 9-én este London főpolgármesterének hagyo­mányos évi bankettjén külpolitikai tárgyú beszédet mondott. Eden beszédének jelentős részé­ben a középkeleti helyzettel foglal­kozott, amelyet — mint mondotta — az „Izrael és Egyiptom közötti veszélyes feszültség4’ jellemez. Anglia miniszterelnöke, érintve a négyhatalmi genfi külügyminisztert értekezlet menetét, megismételte a nyugati diplomáciának a német kérdéssel kapcsolatos ismert tézi­Vasámap délután a Népstadion­ban sorrake-rülő 21. Magyarország — Svédország válogatott labdarugó mérkőzésre a két együttes szomba­ton délelőtt könnyű edzéssel fejez­te be előkészületét. Megtörtént a magyar válogatott összeállítása is. Minden játékos egészséges s így az előkészületi mérkőzéseken szerepelt együttes lép a pályára. 1 HÍREK seit. Úgy jellemezte a nyugati ja­vaslatokat, mint „mindenféle euró­pai agressziós cselekmény’4 elhárí­tásánál! „legbiztosabb garanciáját’’. Eden a továbbiakban kijelentette, hogy a világ egyetlen nagyhatalmá­nak sincs olyan vezetője, aki ne tudná, hogy az egész emberiségre nézve mily végzetes lenne egy köz­tük támadó konfliktus. Eden fel­hívta a nagyhatalmakat, hogy tar­tózkodjanak „az olyan akcióktól, amelyek háborúhoz vezetnek4’, va­lamint „fojtsák el azokat a konf­liktusokat, amelyek kisebb mére­tekben keletkezhetnek, de lángba boríthatják az egész világot44. New York (TASZSZ). A szov­jet lakóházépítési küldöttség no­vember 10-én hazautazott New Yorkból. I. K. Kozjula, a Szovjetunió vá­ros- és faluépítkezési minisztere, a küldöttség vezetője köszönetét mon­dott az Egyesült Államok Országos Lakóházépítkezési Szövetségének és egyéb szervezeteknek azért a szívé­lyes fogadtatásért, amelyben a szov­jet küldöttséget részesítették. London (TASZSZ) Mint a Reu­ter iroda damaszkuszi tudósítóba közli, a szíriai lapok rámutatnak, hegy Jordánia megtagadta a bag­dadi egyezményhez való csatlako­zást. A sajtó hangoztatja; hogy Husz- szein király és Szaid el Mufti mit niszterelnök sikraszáll Jordánia semlegessége mellett. Fazekas. Buzánszki, Kárpáti, Vár- hidi, Bozsik, Szojka, Ráduly, Ko­csis, Tichy, Puskás, Czibor. Tartalék: Faragó. Kovács III.; Be- rendi. Hidegkúti. A Magyarország .— Svédország nemzetek közötti válogatott labda­rugó mérkőzésről a magyar rádió vasárnap 13.30-kor helyszíni köz­vetítésben számol be a Kossuth- adón. A „Szabad Európa“ rádió — nem egyeli kémszervezetné! — A rádióállomás egyik volt munkatársának feltűnést keltó nyilatkozata — PRAG A, november 11, Marie Dvomková, aki nemrégiben tért haza Csehszlovákiába, miután több éven át Münchenben a „Szabad Európa” rádiónál dol­gozott, hazaérkezésekor nyilatkozatot tett s egyebek közt ezeket mondotta: Hosszabb ideig éltem külföl­dön és 1946 óta Nyugat-Németor- szágban laktam. 1952 óta München­ben a „Szabad Európa” rádiónál voltam alkalmazásban. Jó ideje készülök hazatérni, azonban tisztában voltam vele, mennyit ártottam a Csehszlovák Köztársaságnak azzal, hogy egy ilyen szégyenteljes intézménynél dolgoztam. Az általános amnesz­tia kihirdetéséig nem is találtam semmilyen kiutat. Minthogy azon­ban a „Szabad Európa” rádiónak úgynevezett információs osztá­lyán dolgoztam, természetesen ti­tokban kellett tartanom hazatéré­si szándékomat- Ennek az információs osztály­nak az a feladata, hogy kémte­vékenységet végezzen Csehszlo­vákia és más népi demokra­tikus országok ellen. A kémszervezetet az amerikaiak irányítják és pénzelik. A kémte­vékenységek központja München, ahol jó magam is dolgoztam. Itt gyűjtik össze a kémhálózat által szerzett .jelentéseket. A kémháló­zatnak Bécsben, Hamburgban, Nyu- gat-Beriinben, Frankfurtban, Stockholmban, Rómában, Párizs­ban, Triesztben, Isztanbulban stb. vannak kisebb központjai. A beérkező híreket az informá­ciós osztályon ellenőrzik és osztá­lyozzák. Különös fontossággal bírnak azok a jelentések, amelyek a katonai egységekkel, a határőr­séggel, a határincidensekkel és a haditermeléssel kapcsolato­sak. „Szabad Európa” egész rádió- és röpiratpropagandája csupán ki­egészítője a kémkedésnek. Ma­guk az amerikaiak nemigen hisz­nek e propaganda sikerében. Szük­ségük van azonban erre fő tevé­kenységük elleplezésére és azok­nak a tévelygőknek rendszeres be­folyásolása céljából, akikből a „Szabad Európa” új ügynökei ki­kerülnek. (CTK). .......................................... A magyar—svéd válogatott labdarúgó mérkőzés előtt Szigligeti Színház: PETTYES P ettyest kapitalista főnöke 13 éves korában úgy megverte, hogy dadogás maradt, akinek a ve­rés nemcsak a testét, hanem a lel­két is összetörte, a mi társadalmi rendszerünkben egész emberré vá­lik. Pettyesből a darab végén Kor­mos elvtárs lesz, diadalmaskodik az igazi, a szocialista humanizmus. Ez a darabnak a fő eszmei mon­danivalója és ezt a feladatot az író tökéletesen meg is oldja. Igen nagy szeretettel keltette életre a főhős Pettyes figuráját és nagyon bensőségesen, hitelesen rajzolja meg fejlődését. ■áfs itt mindjárt szólni kell Fil- Zár István alakításáról. Ezt a fiatal színészt az elmúlt évben is igen sokfajta szerepben láttuk és mindig művészien, sikerrel oldotta meg feladatát. Fillér Pettyes alakí­tásán látszik, hogy eszmeileg jól felfogott, kidolgozott és átélt ala­kítás. A bemutató előadáson — kü­lönösen az első felvonásban — Fii- Zár játékában még kisértett egy olyan veszély, hogy a hatás ked­véért ebből az esendő figurából iitő- döttet formáljon. Ezt a veszélyt Fillér a későbbi előadásokon kikü­szöbölte és most már minden moz­dulatán, mondatán látni és érezni, hogy Pettyes személyét a darab eszmei mondanivalójának szolgála­tába állította. Fillár nagyszerű ala­kítása méltán érdemli ki a közön­ség tetszését s nem egyszer nyílt tapsait.-re darab másik főszereplője: Fóti, az a típus, akinek a fája az egekig nőtt, akit kiváló ka­tonai képességei miatt parancsnoka elkényeztet s közben nem veszi észre, hogy ez milyen veszéllyel jár. Fóti jellembeli hibái ki is ütköz­nek aöban a pillanatban, amikor személyes érdekeiről van szó, s minden különösebb lelkiismej-et- furdalás nélkül fogadja Pettyes ön- feláldozását, s majd később, ál­dozza fel barátságát. Fóti alakja a darabban nem olyan jól megrajzolt, mint Pettyesé. Kü­lönösen törés mutatkozik ennél a figuránál az utolsó felvonásban. Az iró nem akarja elbuktatni ezt az alapjában véve szimpatikus hősét, tehát egy kissé süketté és vakká kell tennie, nehogy észrevegye a kuláklány céljait. Éppen ezért nem meggyőző a harmadik felvonásban — amikor a kuláklány arra akarja rávenni Fótit, hogy gyújtsa fel a nádast — a „rádöbbenés”, hogy rossz úton halad. Ez a nádfelgyúj- tás különben is erőltetett, célja nem eléggé indokolt, csupán arra szol­gál hogy egyszerre megoldja Fóti problémáját. Éppen ezért nehéz a feladata Lengyel Jánosnak, aki Fóti szere­pét játssza. Az első két felvonás­ban jól oldja meg feladatát, de a harmadikban — elsősorban az író hibájából — már nem tud meg­győző alakítást nyújtani, énekhang. ja pedig nem megfelelő. A 7savszky Éva — az almáskert briádvezetője, Pettyes szerel­me — szintén a jól megformált fi­gurák közé tartozik. A közösség és a szerelem formálja Pettyest és ép­pen ezért jelentős Olsavszky Éva szerepe. Ez a fiatal színésznő igen melegen, bensőségesen kelti életre azt az újtípusú parasztlányt, aki a munkában és a szerelemben is egész ember. A néző elhiszi, hogy csakugyan megszerette Pettyest és ezzel a szerep legnehezbb fel­adatát oldotta meg. Sikeréhez hoz­zájárul kellemes hangja is.-jr következőben Varga D. 36- ^ zsefről kell beszélni. Olyan élettel teli, mélyből eredő játékos­sággal oldja meg a rigmusfaragó, tréfacsináló Berki szerepét, hogy a nézők alig várják a színpadra lé­pését. 1/ ompóthy Gyula Káló Zsiga ” bácsi szerepében nyújt kivá­ló alakítást. Aranyos, csupaszív öregember és még ott is nagyon jól oldja meg a feladatát, ahol a sze­repe szürkébb: a kulákokkal való párbeszédekben, K unos, Berki mellett a másik tréfamester és igazi jóke- délyű katona. Mentes József na­gyon élethű alakot formált ebből a szerepből. Buzog belő'e a természe­tes jókedv. Papp őrvezető szerepét Csernyi Béla játssza, igen egysze­rű eszközökkel, de meggyőzően. A darabban a harmadik szerel­mespárt Czigány Judit, illetve Rá­kos Kati és Bors Béla játssza. Ne­künk a nők közül Czigány Judit tetszett jobban, természetesebben mozgott és beszélt. Bors Béla ala­kítása is külön figyelmet érdemel. Talán az a legnagyobb dicséret, ha azt mondjuk, hogy sikerült tőről- metszett parasztlegényt alakítania, aki nagyszerűen érzékelteti a jö­vendőbeli fiatal férj kedves nagy­képűségét és hübelebalázs indula­tát. JT daraib egyik jelentős szerep- ^ lője Hollós hadnagy. Véle­ményünk szerint a szerepét játszó Vereczkey Zoltán rossz szerepfel­fogásban kelti életre ezt az alakot. Külső pózokkal oldja meg szerepét, nagyképűnek, fölényesnek hat és magatartásában nem érzékelteti azt a fejlődést, amely feltétlen be kell, hogy következzen a Papp őrvezető­vel való beszélgetés és a Pettyes megváltozása nyomán. Végig egy- sikúan játszik, hogy ezt a kifeje­zést használjuk: nem önkritikusan fonja fel a változásokat. 1 j ‘óljára hagytuk a negatív fi- gurákat: Istók Vendelt és lá­nyát. Annust. Addig, ómig a pozi­tív hősök nagyrészét jól jellemzi az író, az ellenség ábrázolásánál ezzel adós marad. A kulák és a lánya papirosfigurák, sematikusak, akik egyértelműen elvetemültek és gono­szak, tehát■ semmi más emberi tu­lajdonsággal nem rendelkeznek. Éppen ezért igen nehéz a dolga Be- nyovszky Bélának és Sugár Ki­folynak (kettős szereposztás) és Farkas Annynak. De meg kell azt is mondani, hogy nemcsak az író, hanem a rendező és a színészek is hibásak abban, hogy ezt a két sze­rep nem hiteltkettő. A két férfi­szereplő és Farkas Anny kűlsőíe- gesen, handbandázássál és kiabá­lással, gonosz, vagy ravasz arcjá­tékkal igyekszik a szerepét megol­dani. Különösen kirívó ez Farkas Annynál, akitől eddig sokkal kü­lönb alakításokat láttunk, TC rendezést az előbb enUitet- tűik már, de meg kell. mon­dani, hogy Nagy György munkájá­ra nem a hibák, hanem elsősorban és főképpen az eredmények jel­lemzőek. A rendezését dicsérik a mozgalmas, élettelteli színpadi ké­pek, különösen a táborban leját­szódó jelenetek. A színpadra tudta varázsolni azt az új vidám katona­életet, amely a mi Néphadsere­günkre jellemző. A színpadon nincs egy pillanatnyi „üresjárat” sem, mindig mozgás van, sok kedves, apró ötlettel gazdagította a játékot, különösen az első felvonás első és a harmadik felvonás első képe ki­emelkedő. Beszélni kell a zenéről és a tán­cokról is. Sárközi István népi motí­vumokra épülő zenéje kedves, fül­bemászó, jól festi alá és segíti az ere­detileg színműnek írt darabot. Or­bán Leó szakavatottan vezényli a zenekart. Fényes Ervin koreográ­fus munkáját a jólsikerült táncje- le~”’*ek és táncok dicsérik. 1^ égül elismerés Illett Bakó Jó- zsef díszlettervezőt. Színpadi liépel — különösen a táboriak — olyan élethűek, tetszetősek, hogy nyíltszíni tapsot aratnak. A mű­szaki személyzetet pedig a gyors képváltozásokért kell megdicsérni. Mindent összegezve: a Pettyes bemutatója komoly, megérdemelt siker, amely az egész színház kol­lektíváját dicséri. És ez a dicséret megnyilvánul naponta a telt há­zakban, a gyakran felcsattanó nyíltszíni és a felvonások utáni vastapsokban, És a színház, a művészek számá­ra ez a legszebb dicséret, TÓTH KORNÉL I A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents