Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-05 / 261. szám

2 SZOLNQKMEGTEI NÉPLAP 1955 november 5. Fő feladalunk a német militarizmus feltámasztásának megakadályozása és Németország demokratikus fejlődésének biztosítása — mondotta Molotov elvtárs a genfi értekezlet csütörtöki ülésén Genf, november 3. (MTI). A genfi külügyminiszteri érte­kezlet 6. ülése, amelyen a brit kül­döttség vezetője elnökölt, csütör­tökön 16 óraikor kezdődött és 19,06 órakor fejeződött be. L; F. Iljicsov, a szovjet küldött­ség szóvivője szokásos esti sajtó- értekezletén elmondotta, hogy az ülésen folytatták az európai biz­tonság és Németország kérdésének megvitatását. A csütörtöki ülésen nem terjesztettek be újalbb doku­mentumot. Az első felszólaló. Dultes ameri­kai küi ügy min i szter félórás beszé­dében kifejtette, hogy gondosan át­tanulmányozta a szovjet javasla­tokat. Az európai biztonsági rend­szerre vonatkozó szovjet javasla­tokról a nyugati külügyminiszterek már elmondották pozitív vélemé­nyüket az előző üléseken — han­goztatta Dulles. — A biztonsági egyezményt azonban az amerikai küldöttség véleménye szerint csak abban az esetben lehet megkötni, ha sikerül a genfi értekezleten po­zitív eredményt elérni Németor­szág újraegyesítésének kérdésében is. Ami a Szovjetuniónak Német­országra vonatkozó javaslatát il­leti: az amerikai küldöttség véle­ménye szerint az elfogadhatatlan, mivel állítólag nincs összhangban a kormányfők értekezletén elfo­gadott irányelvekkel. Dulles a to­vábbiakban részletesen beszélt az amerikai delegációnak a német kérdés rendezésére vonatkozó már ismert álláspontjáról. Ami a né­met újraegyesítést illeti — mon­dotta Dulles *— a nyugati javas­latok Németország újraegyesítésére irányulnak, míg a szovjet javasla­tok az amerikai küldöttség véle­ménye szerint nem követik ezt a célt. Ezután Pinay francia külügymi­niszter hangsúlyozta, hogy ha a szovjet küldöttség kész engedmé­nyeket tenni a német kérdés ren­dezése érdekében, a nyugati ha­talmak „nem fognak elzárkózni’1 a biztonsági rendszer kérdésének megoldása elől. Arra a szovjet ja­vaslatra vonatkozólag, hogy hív­ják meg a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság képviselőit a genfi értekezletre, Pinay kijelentette, hogy ellenzi ezt a javaslatot^ mert a két német kormány máis-más, sőt egymással ellentétes világnézetet és politikai álláspontot képvisel és ezért nem valószínű, hogy a két kormány megbizottainak bevonása elősegítené a genfi tárgyalások eredményességét; Pinay indítvá­nyozta; hogy a német kérdésben a nyugati javaslatok alapján folytas­sák tovább a tanácskozásokat. Macmillan angol külügyminiszter csatlakozott Dulles és Pinay érve­léséhez; Ezen túlmenően kijelen­tette, hogy a német kérdésben elő­terjesztett szovjet javaslatok csa­lódást keltettek benne, mert ezek két szuverén német állam tényéből, tehát Németország kettészakított­ságának tényéből indulnak ki. Az angol külügyminiszter ezután rész­letesen foglalkozott az úgyneve­zett Eden-terwel és azt állította, hogy a terv megvalósítása lehető­vé tenné Németország mielőbbi újraegyesítését; Macmillan az össz- német Tanács alakítására vonat­kozó szovjet javaslattal kapcso­latban azt a nézetét fejtette ki, hogy a tanács létrehozása nem mozdítaná elő a német újraegye­sítést, mert véleménye szerint nem remélhető, hogy az ellentétes fel­fogású nyugatnémet és keletnémet kormány meg fog egyezni. Ezért Macmillan úgy vélekedett, hogy a tanács megalakítása nem hozná meg a kívánt eredményt, a két német állam közeledését. Az an­gol külügyminiszter ezen kívül ki­fogásolta, hogy a szovjet javaslat nem tesz említést arról, vajon az össznémet Tanácsban milyen arányban lenne képviselve a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság és hogy a tanács egyhangúlag vagy pádig szótöbbséggel hozná-e a ha­tározatait. Molotov szovjet külügyminiszter a szovjet küldöttségnek azt a vé­leményét terjesztette elő, hogy az első napirendi pont fontosságánál fogva megérdemli, hogy a külügy­miniszterek ilyen sokáig foglalkoz­zanak vele. Mindanyian tudjuk, — mondotta Molotov, — az a fő kö­telességünk. hogy végrehajtsuk __ a kormányfők irányelveiben kitűzött feladatokat és tanácskozásaink so­rán igyekezzünk konkrét gyakor­lati eredményeket elérni, A szovjet küldöttség lelkiisme­retesen fáradozik azon, hogy a külügyminiszteri értekezleten megvalósuljanak a kormányfők által kitűzött célok, és ezért elsősorban arra összpontosítja figyelmét, ami közös a nyugati hatalmak és a Szovjetunió ja­vaslataiban és elképzeléseiben. Azt hallattuk — folytatta beszé­dét Molotov, — hogy az összné­met Tanácsra vonatkozó javasla­tok nem felednek meg a kormány­fők által jóváhagyott irányelvek­nek. Azt hiszem, ez a megállapí­tás nem helyes. A szovjet javas­lat véleményünk szerint összhang­ban áll a júliusi kormányfői érte­kezleten elfogadott irányelvekkel. Javaslatunkat lehet helyesem! vagy ellenezni, de azt senki sem von­hatja kétségbe, hogy a szovjet ja­vaslat a német kérdés gyakorlati megoldására irányul. Azt mondják továbbá, hogy a szovjet javaslat alapján nem lehetne már 1956-ban össznémet választásokat tartani. Ez igaz. Ügy véljük azonban, hogy erre vonatkozólag elsősorban magukhoz a németekhez, a német nép képvise­lőihez kellene kérdést intéznünk, melyik időpontot tartják a legal­kalmasabbnak össznémet választá­sok végrehajtására. Dulles külügy­miniszter azt mondotta, hogy a szovjet álláspont a német kérdés­ben a berlini külügyminiszteri ér­tekezlet óta bizonyos fokig meg­változott. Ennek az az oka, hogy 1954 eleje óta Németországban nagyfontosságű változások mentei^ végbe. Azóta erőteljesen hozzálát­tak N yugat-N émetország újraifeí- fegyvetzéséhea és bevonták a NATO-ba is. Ezenkívül azóta mind a Német Demokratikus Köz­társaság, mind a Német Szövetségi Köztársaság szuverén állam lett. Molotov ezután az úgynevezett szabad választások kérdéséről be­szélt, Rámutatott arra, hogy an­nak idején lényegileg Hitler is a szabadon választott Hindemburg és Papén segítségével szerezte meg a hatalmat Németországban. Mi a biztosíték arra, hogy Németország­ban nem kerül új Hitler uralomra? Fó feladatunk a német miliia- rizmus feltámasztásának meg­akadályozása és Németország demokratikus fejlődésének biztosítása — hangoztatta Molotov, *— majd jellemezte a három nyugati hatalom képviselőinek állásfoglalását a né­met kérdésben. Ezeknek az állás­foglalásoknak hangoztatta — az a legnagyobb hibájuk, hogy nem veszik figyelembe a legutóbbi idő­ben Németországban végbement változásokat. A nyugati hatalmak erre vonatkozó álláspontja egyéb­ként a négy kormányfő értekezlete óta is megváltozott. Eden minisz­terelnök akkor javasolta ellenőrző övezet létrehozását Kelet1 és Nyu- gat-Németonszág között, Most már egészen más övezetről beszélnek; azt akarják, hogy ez az övezet el­válassza Németországot a többi ál­lamtól. Molotov ezután megismé­telte előző nap feltett kérdését, hogy a nyugati hatalmak csak abban az esetben hajlandók-e biz­tonsági egyezményt aláírni, ha a Szovjetunió belenyugszik Német­ország újrafelfegyverzésébe és ka­tonai csoportosulásban való rész­vételébe. Erre a kérdésre még nem kaptunk választ — mondotta Mo­lotov. Majd emlékeztetett a másik kérdésre is: mi lesz, ha Német­ország elszakít minden szerződést és kötelezettséget és ismét a ka­tonai kalandok útjára lép? A szovjet küldöttség erre a kérdésre sem kapott még választ. Azt mond­ják nekünk, hogy a párizsi egyez­mények bizonyos korlátozásokat írnak elő Nyugat-Németország és később esetleg egész Németország számára is. Ezt mi nem tekinthet­jük megfelelő biztosítéknak. Ha Európában fennmaradnak a szem­ben álló katonai csoportosulások, a nyugati katonai tömb saját íz­lése és kedve szerint mindenkor megváltoztathatja ezekét a korlá­tozásokat. Milyen biztosítékot je­lentenek a nekünk felajánlott szer­ződések például Lengyelország és több más állam számára? Molotov végül sajnálkozását fe­jezte Id amiatt, hegy Dulles, Mac­millan és Pinay nem szebbek kellő figyelmet annak, milyen nagy je­lentőségű lépés lehetnek Németor­szág kérdésének megoldása utján az össznémet szervek létrehozása. Lehetséges — mondotta, — hogy e szovjet javaslat e kérdésben nem elég kimeri bő, ezt azonban pótolná lehet. A szovjet külügyminiszter hangoztatta: ne keressünk olyan ■megoldást, amely csak szépen hangzó nyilatkozatokhoz vezet. Keressük a négy kormányfő által kitűzött feladatok gya­korlati megoldását, Dulles amerikai külügyminiszter ezután szintén kijelentette, hogy ragaszkodni kell a négy kormányfő utasításaihoz. Pinay francia kül­ügyminiszter azt mondotta, hogy a francia küldöttség nem fogad­hatja el a német kérdésben elő­terjesztett szovjet javaslatot. Mac­millan angol külügyminiszter kö­szönetét mondott Molotovnak azért, hogy a szovjet küldöttség ja­vaslatot dolgozott ki a német kér­désben. A külügyminiszterek legközelebbi ülésüket pénteken tartották. Az ülés | napirendjén ismét az európai biz­tonság és Németország kérdésének megvitatása szerepelt. A jászkiséri kultúrotthon munkájáról Szeretik a dolgozó parasztok a jöcszkiséri kvMurotthont, mert akár­hányszor elmennek oda, mindig ta­nulnak valami érdekeset, szépet. Számítanak is arra, hogy a kultúr­otthon ez év telén is változatos le­hetőséget nyújt a szórakozásra, művelődésre. Donkó Ottó elvtárs, az otthon igazgatója, aki különben pedagó­gus, nagyon jól tudja, hogy milyen felelősségteljes feladat a kultúra munkásának lenni. Most különösen megnőttek a követelmények, hiszen a községben megszaporodtak, meg­növekedtek a termelőszövetkeze­tek, ez a fejlődés pedig megnöveli az igényeket kulturális téren is. A szövetkezeti ifjúság művelő­déssel akarja tölteni az idejét. Donkó elvtárs elhatározta, hogy a község két legnagyobb szövetkeze­te — a Kossuth és a Táncsics — fiatalsága számára irodalmi kört szervez a DISZ segítségével. A terv nagyon ötletes: sorra veszik majd a nagy íróinkat, s miközben megis­merkednek egy-egy iró, vagy költő életével, a történelmi kórról is szó esik, amelyben a művész élt. így nem csak az irodalmat, de a ma­gyar történelmet is megismerik a fiatalok, ez pedig tudatosabbá teszi a hazaszeretetei, Nagyon fontos a -földművelő em­ber számára, hogy megismerje a természet titkait, érdekességeit. So­kat tanulhatnak majd a község dol­gozói a biőlóigai előadásokon, ame­lyeket diavetítéssel kötnek egybe. A vetítés Táncos Alajos pedagógus, az előadás pedig Gyulai József gép­állomási agronómus közreműködé­sével valósul majd meg. Az élelmes kulturotthonigazgató elintézte a MOKÉP-pel, hogy a filmszínházban havonta legalább egyszer tartsanak ingyenes ismeret- terjesztő filmelőadásokat. Mivel a község zöme most már szövetkeze­tekben dolgozik, az előadások a Szovjetunió kolhozainak és a mi idősebb szövetkezeteinknek életét fogják bemutatni ezek a filmek. ' A foto-szakkör, amely máris 28 taggal működik, Gofnola Ferenc vezetése mellett ugyancsak kelle­mes időtöltési lehetőség. Itt kiváló alkalom nyílik arra, hogy a község technikát kedvelő dolgozói ilyen­irányú műveltségre is szert tegye­nek. Csupán néhány dolgot jegyez­tünk fel a jászkiséri kultúrotthon téli terveiből, de ennyiből is lát­szik, hogy jó gazdái vannak a köz­ség kulturális élétének. A Pettyes című operett egyik főszereplője: ERZSI — OLSAVSZKI ÉVA riban nálunk vendégszerepló Sztá- lin-dijas szovjet rendező, Szokolov rendezte. Nagyon sokat tanultam a vele végzett munka során; 1954. őszén a győri Kisfaludy Színház tagja lett. Itt is több nagy­szerű szerepet alakított; — Tavaly eljátszottam a magyar drámairodalom egyik legszebb női szerepét, a Tanítónő címszerepét. Ugyancsak nagyon szép feladatot kaptam egy új magyar darabban, Sásdi Sándor „Nyolc hold föld” című drámájában is. •> Olsavszki Éva azonban nem volt hűtlen az operetthez sem; Ezt két alakítása is jelzi: a „Mézeskalács” királynője és a „Mária főhadnagy” címszerepe; Most ismét operettsze­repet kapott; — Erzsi kedves, talpraesett kis­lány — mondja Olsavszki Éva — a Tartós Béke Termelőszövetkezet almáskertjének vezetője. Van egy igen vonzó tulajdonsága: szerel­mes. Szerelmes Pettyesbe, az alma- tolvajba — azaz nem az almatol­vajba, mert azt a Pettyest kellő szigorral megdorgálta, hanem a melegszívű Pettyesbe, aki ügyet­lensége, sok-sók gátlása és botlado­zóba ellenére is nagyon szeretetre­méltó. Közben azonban az törté­nik, hogy;:; t~ Node ezt már iga­zán nem mondóin el, majd kiderül a színpadról;:; A Pettyes egyik főszerepeben új arccal, új színésznővel ismerkedett meg tegnap este a szolnoki közön­ség. A színlao ezt mutatja: Erzsi — Olsavszki Éva Győrből került Szolnokra, azelőtt pedig a Néphad­sereg Színházában volt szerződés­ben: — öt évig játszottam a Néphad­sereg Színházában — mondja Ol­savszki Éva. — Ezalatt az idő alatt bizony sokféle szerep jutott nekem. Leginkább talán Lavrenyov „Le­számolás” című darabjában Xénia megformálása volt az, amely a leg­emlékezetesebb marad számomra. Ezt az előadást ugyanis az akkc­AZ OKTÓBERI FEGYVERES FELKELES A SZOVJETEK II. KONGRESSZUSA f \ któber 25-én (november 7.) este 10 óra 45 perckor a Szmolnijban megnyílt a Szovjetek II. összoroszországi Kongresszusa; A Téli Palota ostroma még tartott. Sok küldött vett részt a felkelés­ben. A Szmolnij katonai táborra emlékeztetett. Felfegyverze'.t. mun­kásokkal megtömött páncélautók, autók, teherautók, töltényhevede­rekkel felszerelt, kézigránátokkal teletűzdelt övű vörösgárdisták és matrózok menetoszlopai, a kocsik és autók körül foglalatoskodó vö­röskeresztes ápolónők szakadatlan sora hullámzott a Szmolnij felé és a Szmolnij ból. A kongresszusra 650 küldött ér­kezett; közülük 350 bolsevik volt. A pártonkívüli küldöttek nagyrésze kijelentette, hogy a bolsevikokkal tart; A kongresszus megnyitásakor a mensevikek, bondisták és jobbol­dali eszerek felszólították a kato­nákat és a pártonkívüli küldötte­ket, hogy hagyják el a kongresz- szust. De csak a mensevik-eszer ve­zetők jelentéktelen kis csoportja távozott el; •*- Kornyilovisták! — kiáltottak utánuk a felháborodott küldöttek; — Árulók! — Kezünkbe kell venni a hatal­mat! Hadd menjenek. A hadsereg nincs velük! — jelentette ki a XII. hadsereg küldöttje a kongresszus általános helyéslése közben; Éjszaka 2 óra 10 perckor elfog­lalták a Téli Palotát. Az Ideiglenes Kormány minisztereinek szánal­mas. ijedt kis csoportját letartóz­tatták és átkísérték a Péter-Pál erődbe. Október 26-án (november 8-án) reggel 5 órakor a Szovjetkongresz- szus történelmi jelentőségű hatá­rozatot hozott: minden hatalom a szovjet nép kezébe megy át. A kongresszus helybenhagyta a dol­gozókhoz intézett kiáltványt, me­lyet Lenin írt és amely hirüladta, hogy a szovjetek átvették a hatal­mat; V „A Kongresszus a munkások, katonák és parasztok óriási többsé­gének akaratára, a munkásoknak és a helyőrségnek Petrográdban győzelmesen végrehajtott felkelé­sére támaszkodva, kezébe veszi a hatalmat.’’ A kongresszus második ülését ■ október 26-án (november 8.) este 8 óra 40 perckor nyitották meg. Lenin, a megjelentek leírha­tatlan örömujjongása közepette, kihirdette a békéről szóló dekré­tumot. A kongresszus azt javasolta valamennyi hadviselő népnek és kormánynak, hogy kössenek igaz­ságos és demokratikus békét an- nexió, azaz idegen földek elfogla­lása és hadisarc nélkül, az elnyo­mott nemzetek önrendelkezési joga alapján. A dekrétumot egyhangú­lag elfogadták; Aztán Lenin kihirdette a földről szóló dekrétumot. A dekrétum alapján minden földesúri, kincs­tári, kolostori ós egyházi földet az egész élő és holt leltárral minden megváltás nélkül a járási földbi- zottságoknak és a parasztküldöttek kerületi szovjetjeinek rendelkezé­sére kell bocsátani. A Szovjethata­lom a parasztoknak összesen több mint 160 millió hektár földet adott át. A parasztokat felszabadították a földesuraknak évenként fizeten­dő bér kötelezettsége alól, amely mintegy 500 millió aranyrubelt tett ki. A földről szóló dekrétum meg­mutatta a parasztoknak, hogy — mint Lenin mondotta — „nincse­nek többé földesurakr A földtörvény alapjául az egész parasztságnak azt a közös utasítá­sát vették, amelyet 242 helyi pa- rasztkűldöttnek a parasztoktól ka­pott utasításaiból állítottak össze. Ezeknek a parasztutasításoknak lé­nyege az volt, hogy követelték a földmagántulajdon eltörlését és a föld átadását a parasztoknak a földbiztosságokon és a szovjeteken keresztül. L' jszaka 2 óra 30 perckor meg- erősítették az első szovjet kormány és a Népbiztosok Taná­csának megalakításáról szóló dek­rétumot is. A kongresszus á Nép­biztosok Tanácsának elnökéül Vla­gyimir Iljics Uljanovot (Lenint) vá­lasztotta; A nemzetiségi ügyek népbiztosa Lenin hú harcostársa, Joszif Vissza- riónovics Sztálin lett. A népbizto­sok tevékenysége fölötti ellenőrzés a Központi Végrehajtó Bizottság feladata, mélyet az öss2oroszorSüá- gi Szovjetkongresszus választ: Az első szovjet kormány tagjai csak bolsevikok voltak. A Szovje­tek II. Kongresszusa előtt a „balol­dali” eszerek szervezetileg még nem szakítottak a jobboldali esze- rekkel. Csak azután, hogy a jobb­oldali eszerek a mensevikekkel együtt eltávoztak a II. kongresz- szusról, alakították meg a „balol­dali” eszerek saját pártjukat. A földért sóvárgó paraszti tömegek nyomásának hatása alatt a „balol­dali” eszerek egész idő alatt inga­doztak a bolsevikok ós a jobboldali eszer-mensevik blokk között, azt követelve a bolsevikoktól, hogy egyezzenek meg velük. Lenin a „proletárforradalom útitársainak” nevezte őket és előre látta árulá­sukat a kritikus pillanatban. Ami­kor a forradalmár parasztok és katonák hatására a „baloldali” eszerek kijelentették, hogy támo­gatják az Októberi Forradalmat, a bolsevikok azt ajánlották nekik, hogy lépjenek be a kormányba. A „baloldali” eszerek azonban a szovjet kormány alakítása ellen foglaltak állást és „egységes szocia­lista kormány” megalakítására tö­rekedtek, olyan kabinetet értve ezen, amely a különböző pártok képviselőiből áll a népszociaiisták- tól egészen a bolsevikoklg. A kong­resszus elvetette ezt a javaslatot s az első szovjet kormánylistát csak bolsevikokból állította össze. 0 któber 27-én reggel 5 órakor a Szovjetek Kongresszusa a küldöttek és a petrográdi munká­sok lelkes „Éljen a forradalom!”, „Éljen a szocialitsmus!” kiáltásai közben véget ért; (A. M. Pankratova A Szovjetunió története” c. könyvéből.)

Next

/
Thumbnails
Contents