Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-05 / 261. szám
1955 november 5. SZOLNOK MEGY BI NÉPLAP 3 Ahol védelmezik a közösség vagyonát A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott a közvagyon, a közösségi tulajdon védelméről. A határozat értelmében valamennyi üzemnél, vállalatnál, termelőszövetkezetben és gépállomáson életre kellett volna hívni a közvagyonőrző bizottságokat, illetve a társadalmi bíróságokat. Ahol eleget tettek a határozatnak, máris szép számmal vannak eredmények. A többi között a kisújszállási Ady Termelőszövetkezetben számos példa bizonyítja a közösségi tulajdon kollektív védelmének hasznosságát. Amíg nem léptek fel szervezetten a közösségi tulajdon védelmében, nagyon nehéz volt nyakon csípni a dézsmálókat, alig akadt olyan eset, hogy valakire rá tudták volna bizonyítani a vétkességet. Sok érték elfolyt így a láthatatlan csatornákon s amikor zárszámadásra kérült a sor, az egész közösség kárát vallotta néhány hörcsögtermészetű tag „buzgalmának“’. Az élet követelte meg tehát, hogy szervezetten lépjenek fél a tékozlás ellen. Megválasztották a társadalmi bíróságot. Azóta megszilárdult az anyagi fegyelem, mert akit rajta kaptak a lepásbn, szigorúan felelősségre , vonták. Lássunk néhány példát a társadalmi bíróság munkájából. Horváth István szövetkezeti tag fél szekérre való szénát vitt haza a szövetkezet kaszálójáról, hogy legyen mivel etetni háztáji tehenét. Miközben pakolta a szekerét, arra ment a brigádvezetője, megkérdezte. mit keres ott, mire Horváth azt felelte, hogy félti a szénát, nem akarja, hogy beleszántsák a földbe. Persze, erről szó sem volt, dehát valamit kellett mondani. Figyelmeztette a brigádvezető, hogy a takarmányt vigye a közös pajtába, de az élelmes tag azt mondta, hogy majd ha bolond lesz. A tanyájáig még elviszi, onnan majd könnyebben fuvarozzák be a közösbe a szövetkezet kocsisai. Nyilvánvaló, hogy nem túlzott szorgalomról, hanem lopásról volt szó, a brigádvezetó annak rendje- módja szerint a társadalmi bíróság tudomására hozta az esetet és az a soronkövetkező ülésen döntött Horváth István sorsa felettkizárták a szövetkezetből A döntésnél nem csupán ezt az egyetlen esetet vették figyelembe, de azt is megnézték, hogy a társadalmi bíróság elé állított tag hogyan viszonyult a szövetkezethez, milyen volt a munkája. Horváth Istvánról nem sok jót lehetett elmondani. Az egyik legfegyelmezetlenebb embere volt a szövetkezetnek, gyakran hiányzott, a többszöri figyelmeztetés ellenére lényegesen nagyobb háztáji gazdaságot tartott a megengedettnél — egyszóval többet ártott a közösségnek, mint amennyit használt. Nyilvánvaló, hogy igazságosan döntött a társadalmi bíróság, amikor kizárta a szövetkezetből. Ezután alig akadt tolvajlás a szövetkezetben, olyan nagy nevelő határa volt a döntésnek. Akadt azonban másféle fegyelmezetlenség, ami ugyan erkölcsileg nem olyan súlyos, mint a lopás, anyagilag azonban kárt okoz a közösségnek. Gőz Lajos önkényesen távol maradt a munkától a legnagyobb dologidőben azzal az indokkal, hogy le kell törnie a háztáji kukoricáját. Szó se róla, be kell takarítani a háztáji termést is, ezt senki nem ellenzi, de nem akkor, amikor a szövetkezetben is éppen kukoricatörés van s főleg nem úgy, hogy fegyelmezetlenül távol maradt kerek tíz napig, holott két nap is bőven elegendő lett volna a munka elvégzésére. A rossz példa különben is ragadás, elejét kellett hát venni, hogy ne terjedjen tovább a fegyelmezetlenség. A társadalmi bíróság maga elé idézte Gőz Lajost. A tagság egyöntetű helyesléssel nyolc munkaegység levonására ítélte. S hogy a következőkben ne legyen olyan sok gondja a portája körül, jövőre nyolcszáz négyszögölet kap háztájinak az egy hold helyett. Az is megesik, hogy valaki köny- nyelmüen fecsérli a közösség vagyonát, abban a jóhiszemben, hogy ezzel, jót cselekszik. A kártevés azonban csak kártevés, akárhogy követik el, akármilyen szándékkal teszik. Az Ady TSZ-ben ezt is számon! kéri a társadalmi bíróság. Kui Endre. Kádár Imre, Farkas István fiatal kocsisokéi mindenki tudja, hogy nagyon szeretik a lovaikat. De azt már kevesen tudták, hogy hosszú időn át törték a szövetkezet kukoricáját, elpocsékoltak vagy négyszáz négyszögölre valót a külöiietetésre. Azt akarták, hógy egyetlen ló se legyen olyan szép és erős. mint az övék. Mit törődtek azzal, hogy gyerekes csínytevésük megcsappantja a munkaegységek értékét. Többször figyelmeztették őket, hogy hagyjanak fél a köny- nyelműséggel, de erre rá se hederítettek, lehurrogták az idősebbeket. Azok aztán jelentették a társadalmi bíróságnak az ügyet, hamarosan döntés lett és öt munkaegységet levontak tőlük. Szerencsére ennél nem sokkal több példa van arra, hogy hogyan herdálják egyesek a közösség tulajdonát. De még eredményesebbért tudnák védelmezni a szövetkezeti vagyont a kisújszállási Ayd TSZ- ben is, ha a társadalmi bíróság mellé megválasztanák a közvagyon- őrző bizottságot is. Gerencsér Miklós. Egy év a szovjet pedagógia ismertetésének szolgálatában Lehet-e szebb feladat a pedagógus számára tanítványainak a magyar nép és haza lángoló szere- tetére nevelése során, mint a kommunizmust építő szovjet nép szocialista hazafiságánuk a tanulmányozása? Lehet-e a nevelő számára nemesebb hivatás, mint a felnövekvő nemzedék szocialista szellemben való nevelése? Állhat-e fontosabb, nagyszerűbb és megtisz. telöbb munkaterület a magyar tanító és tanár előtt, mint az élenjáró szovjet pedagógia eredményeinek szakadatlan vizsgálata és alkalmazása a sajátos magyar viszonyokra? Ezek a célok és feladatok világították az útját annak a kicsi, de lelkes csoportnak, mely egy évvel ezelőtt a Magyar-Szovjet Társaság Pedagógiai Szakosztályában megkezdte a munkáját. Egy év nem nagy idő, az erő, mely a vezetőség rendelkezésére állott, sem volt hatalmas, a nemes célkitűzés ismerete és megvalósításának akarása azonban elhárította az úton tornyosuló akadályokat. Pedagógiai ankétok (Oszipova elvtársnő, szovjet pedagógus magyarországi tapasztalatai. A gyér. mekközösség nevelése, A kulturált magatartásra való nevelés, .4 munkára nevelés), klubestek (A. Tolsztoj-est, orosznyelvű est, orosz zenei est), kiállítások (Az orosz nép története. A szovjet gyermekek nyári pihenője), a Magyar-Szovjet Diákhét megrendezése, levelezés Oszipovával, Taskenttel, orosznyelvű szavalóverseny és még sok más értékes és szép rendezvény jelzi a mérföldköveket a szovjet pedagógia ismertetésének egyéves útján. A Szolnok megyei pedagógusok és szülők érdeklődéssel fogadták a rendezvényeket. Ezt egyrészt mutatja az, hogy egy-egy előadás résztvevőinek a száma olykor a kétszázat is elérte, másrészt pedig, hogy a szolnoki szervezet létrejöttét vidékiek alakulása követte. Ma már élenjáró munkát végez a turkevei szervezet — Kőrizs István titkár — és a mezőtúri — Sárközy Aladár elnök vezetésével. A jászberényi (Tóth Gyula vezetésével) és a tiszafüredi szakosztályok pedig most készülnek munkájuk megindítására. Szeptember végén megyei vá lásztmányi ülésen tárgyalta meg a MSZT Szolnok megyei Pedagógiai Szakosztálya 1955—56. első félévi tervét. Ankét a Munkára nevelésről és a Közösségi nevelésről, klubestek „Az orosz realista festészet”, „A Szovjetunió természeti viszonyai és lakói” címmel, „Kalínyin- emlékest”, orosznyelvű klubest, orosz nyelvű társalgási tanfolyam szerepelnek a pedagógusok felé irányuló feladatok között. Igen értékesnek ígérkezik a megyei munkabizottság munkája, mely egy év alatt (vezetője Tóth Gyula, a Jászberényi Tanítóképző kitüntetett tanára) a közösségi nevelés eredményeit kívánja feldolgozni tanulmány formájában. A. téma fontossága mellett nem megvetendők az országos pályázat díjai sem, amelyek összege eléri a 10 000 forintot. A szülők pedagógiai nevelésére is gondot fordít a szakosztály. „Szülők Akadémiája” címmel előadás- sorozatot indított egy éves időtartammal. Az első előadás nagy sikere— kb. 120 szüld jelenléte és aktív figyelme — biztosítéka a további munka eredményességének. Az ifjúsággal való foglalkozást zenei est, kiállítások, élménybeszámolók rendezése, pályázatok, filmek vetítése jelenti. A MSZT Pedagógiai Szakosztálya a Pedagógus Szakszervezet és a TTIT Pedagógiai Szakosztálya segítségével * működik. A vezetés munkájának lelkiismeretes végzé. sénél Juhász Jenő, Szurmay Ernő, Szalai Jánosné, Kissné Tóth Lenke, Kozma Sándorné és Gyurkicza Andrásáé neve emelkedik ki, de — s ez örvendetes jelenség — sokáig tartana felsorolni azokat az elvtársakat, akik odaadó munkájukkal hathatósan járulnak hozzá a sikerekhez és az eredményekhez. Ezek az elvtársak ismerik, tudják és értékelik feladatuk szépségét és fontosságát és az ő munkájuk lelkes öröme biztosítéka az új munkaterv maradéktalan teljesíté- tésének. Tegnap délelőtt megalakult a Szolnok megyei írócsoport Tegnap, novembér 4-én délelőtt megbeszélésre jöttek össze Szolnokon és a megyében élő írók és költők a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat klubhelyiségében. A megbeszélés azt a célt szolgálta, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Megyei Végrehajtó Bizottságának és a Megyei Tanács Népművelési Osztályának kezdeményezésére kialakítsa azt a szervezeti formát, amely nagyobb lehetőségeket teremt a megyében élő írók. költők és kritikusok jövőbeni munkájához. A megbeszélésen a Megyei Párt- bizottságot Dencső István elvtárs, a Megyei Tanács Népművelési Osztályát Papi Lajos elvtárs képviselte. Az írócsoport munkájához, működéséhez dr. Kcczogh Ákos, a debreceni Kossuth Lajoß Tudományegyetem világirodalmi tanszékének vezetője, az Alföld című irodalmi folyóirat felelős szerkesztője adott hasznos tanácsokat; A megjelentek megválasztották az írócsoport vezetőit. A csoport elnöke Kiss Tóth Lépke. általános iskolai tanár, országosan ismert költőnő. titkára pedig Tóth István, a Szolnok megyei Néplap szerkesztője lett. A lektorátus vezetőjévé Kisfaludi Sándort, a Megyei Könyvtár vezetőjét, a Jászkunság c. folyóirat felelős szerkesztőjét választották meg. Gondtalan öregség Öziv. Tóth Istvánná a martfűi Tisza Termelőszövetkezet növény- termelési brigádjának tagja idős asszony már. mégis egész esztendőn át réndszeresen résztvesz a közös munkában. Még a cséplésben is segített. A gabona betakarítása után az előlegosztáskor 7 mázsa búzát, — mintegy másfél mázsa árpát és nagyobb összeg készpénzt kapott. Ez bőven fedezi a házi szükségletét. Zárszámadáskor még mintegy 7 mázsa búza esvéb terménv. — azonkívül cukor, burgonya, olaj és szagban jár néki részesedésként. Mivel a termelőszövetkezetben kendert és egyéb ipari növényeket termesztettek, kedvezményes textil-vásárlásra jogosító utalványt is kapott. A munkaegységekre járó részesedés méllétt szép jövedelme van a háztáji gazdaságból is. özv. Tóth Istvánná meg is van elégedve helyzetével és mint mondotta, nyugodt életet, öregségére gondatlan megélhetést talált a szövetkezetben. Jövőre még több munkaegységet akar szerezni. Mezőgazdasági könyvek Boeder Géza: Szarvasmarhálsnyésztís A könyv gyakorlati szakemberek részére készült. Rövid összefoglalása a szarvasmhrhatenyésztésre vonatkozó tudnivalóknák. Tárgyalja a szarvasmarha tartását, elhelyezését, ápolását, párosítását, a borjűneve- lést. Ismerteti a takarmányozás alapfogalmait is. Ára: fve 10.— Csepregi Pál: Szőlőmetsiés A munka egyrészt elméleti, másrészt gyakorlati szakkünyv. Négy fejezetre oszlik: 1. A metszés elméleti alapjai. II. A szőlő alakító metszése és a művelésmódok. III. A termőszőlő metszése. IV. Néhány borvidékünk jellegzetes művelés- és métszésmódjának ismertetése. A könyv anyagát 17 táblázat és 58 eredeti ábra teszi szemléltetőbbé. Ára: fve 14.50 Ha ász Bfcto-Ocsag Imre: Csikóneve’és A könyv ismerteti a ténnivalókat a kanca vemhességétől, annak munkáltatásától, — takarmányozásától kezdve az eüés lefolyásáig, majd a szopós csikó tartását, ápolását, az elválasztást, a. különféle csikók takarmányozását, a ménesbeli tartást, betanítást s végül a csikó betegségeit. Ára: 15.50, Ezévben 126 tsz és tszcs kapcsofédelt be a szervezett jogvédelembe Az igazságügymi nisztei- és a földművelésügyi miniszter lehetővé tette, hogy ;a termelőszövetkezetek és a tszcs-k szervezett jogi ellátásban részesüljenek. Ennek igen nagy a jelentősége, mert a közös gazdaságok el tudják hárítani azokat a jogtalan követeléseket. melyeket egyes vállalatok támasztanak velük szemben. A jogvédelem kiépítését a Terme;őszö- vetkezeti Tanács megyei irodája egy évvel ezelőtt kezdte .meg és eddig 12Ö tesz és tszcs kötött szerződést különböző ügyvédi munka- közösségekkel. Hogy a jogvédelem megszerveMit mondanak az „illetékesek“ és mi a valóság az építőipari munkások ellátása körül ? ták át a Patyolatnak tisztításra. Vaion mikor lesz ez kijavítva, mikor kerül ez maid a munkásokhoz? De nemcsak Szilágyi elvtórs a munkaügyi osztály vezetőie felelős ezért, hanem Erdős Lajos is. akinek a munka- és védőruha ellátás a fő feladata. Valószínű, ő adta felettesének a „megnyugtató” tájékoztatást. Persze ettől még a munkások szenvednek a hidegtől, s megbetegedhetnek. A jól fűtött irodából nézve természetesen ez nem olyan veszélyes. Erdős és Szilágyi elvtársaknak. Pedig érdemes volna megnézniük, hogy a Jászberényi Gépállomás építkezésénél a dolgozók fűtetlen ebédlőben hidegen fogyasztják el a munkahelytől 6 km-re főzött ételt. Igaz, hogy az ebédlő közös a gépállomással, de már el kellett volna dönteni, hogy ki fűtse az étkezőhelyiséget, ez nem került volna nagv fáradságba. megerőltetésbe. Ugyanakkor mérlegelni kellett volna azt is. hogy a munkások ebédjének fel- melegítését hogyan lehet megoldani. Mezőtúron sem jobb a helyzet. Igaz, hogy Karcagtól a központtól kissé távol van. azért mégis meg ’ehetett vo’na oldani itt is egy-két munkavédelmi Intézkedést. Amis az itt dolgozók becsü'ettel hélviállnak. nem lett volna 'zahsd elah’dnj é' nyugodtan várni a hideget a tavalyról óttfelejtett 8 darab vattaöltönnyel. Nem 8. hanem 35 ember dolgozik ezen a munkahelyen és mindannyinak iogosan jár a védőöltönv. Jó lenne az is, ha a földmű vess zövetkezet — ahonnét az ebédet kapják, az étkezésnél fennálló hiányosságokat, hibákat megszüntetné, a konyhából kikerült ételek mennyiségét és minőségét pedig következetesen ellenőrizné. Sürgős megoldásra vár még az iparitanulók Tolbuchin-úti szállásának ügye. Ez valamikor konyha volt. Padlózata betonos és eléggé szellős helyiség. Fűtés ugyan van. de nem sokat ér. mert a szellőző-nyílások pillanatok alatt kihúzzák azt a kis meleget, amit a kályha ad. Sürgős elintézést vár még a mezőtúri építkezésen a gumicsizmák kérdése is. A betonozási munkálatokhoz erre a lábbelire szükség van. Mégsem kapják meg a dolgozók. Gumicsizma a raktárban ugyan van. de két ballábas. vagy jobblábas ember az építkezésen egy sincs, tehát ilyenformán csizma sincs. összefoglalva a két munkahelyen tapasztalakat meg kell állapítani. hogy igen nagyfokú a nemtörődömség ezen a területen. Éppen ezért sürgős intézkedésekre van szükség, m^rt az időjárás ezt ráér megköveteli. — Kijó — A munkavédelmi rendelkezések előírják, hogy az építőiparban a szabadban dolgozók részére legkésőbb október 15-ia ki kell adni a téli védőruhát, ha a külső hőmérséklet plusz 4 fokig, vagy alább süllyed. A hőmérő higany- szála már több ízben zsugorodott az említett 4 fok alá és bizony sok helyen — az illetékesek felelőtlensége miatt — a munkaruhák még a raktárakban hevernek. így van ez a Szolnokmegyei Építőipari Vállalat jászberényi és karcagi főépítésvezetöségének több munkahelyén is. A vezetők tudnak a rendeletről, csak éppen nem tartiák be azt. Azzal pedig nem számolnak, hogy a mezőgazdasagi épíkezések határidőre való átadása is veszélyben forog, amikor az emberek egészségére nem ügyelnek. Október 15-én. amikor a vállalat munkaügyi osztályának vezetőjétől. Szilágyi elvtárstól a téli felkészülésről érdeklődtünk, megnyugtató választ kaptunk. Szilágyi elvtárs azt mondta, hogy 800 darab vattás ruha. a meleg tea ellátás és a többi feltételek rendelkezésre állnak. Két nappal ezelőtt, mikor megnéztük, viszont nyomát sem láttuk még ezeknek az intézkedéseknek. A 800 darab vattás ruhából 250 darab lett kiiavítva és tisztítva a többit októbér folyamán adzése mennyire időszerű volt, azt a példák tömkelegé bizonyítja. Nem egészen egy év alatt peres eljárások során több mint másfélmillió és péren kívül közel 400 ezer forint jogos követeléshez jutottak hozzá megyénk termelőszövetkezetei. Ezeket a követeléseket a szervezett jogvédelem hiányában nem igen tudták volna érvényesíteni. , ; A mezőhéki Úttörő TSZ 103 860 forintos, a kisújszállási Szabadság TSZ 12-1 700 forintos, a mezőtúri Béke TSZ 102 000 forintos, a cibak- házi Vörös Csillag TSZ 46 000 forintos, a jászladámyi Táncsics TSZ 22 000 forintos, a rákócziújfalui Uj Élet TSZ 20 OflO forintos jogos követelését is a szervezett jogvédelem biztosította, Számos olyan jogtalan követelést hárítottak el, melyeket egyes vállalatok és intézmények bírósági úton igyekeztek behajtani. Ez az összeg mintegy 3 és félmillió forintra tehető. Ezév tavaszán egyes vállalatok valósággal elárasztották a tsz-eket jogtalan követelésekkel. A Bizományi Áruház, a Középtiszai Öntöző Vállalat és a TÜZÉP Vállalat különösen kitűnt ebben. A szervezett jogvédetem munkájának eredményeként ma már javult a helyzet. A vállalati követelések nagy többségét peren kívül rendezik és csak a reális követeléseiket teljesítik. A szen-’ezett jogvédelem tanácsokkal is ellátja a termelőszövetkezeti vezetőket. Számos közös gazdaságban a közös vagyon fokozottabb védelmét is célul tűzték. A Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodájának felkérésére az igazságügyi szervek több mint 40 szövetkezetben ankétet tartottak a közös vagyon védelmével kapcsolatosan. Ennek következtében a szövetkezeti tulajdon ellen elkövetett bűncselekményük száma nagymértékben csökkent. A termelőszövetkezetek szervezett jogvédelmének hatékonyabbá tétele érdekében most további intézkedések történnek. A többi között nagyon jelentős, hogy az újonnan alakult termelőszövetkezetek egy évig minden térítés nélkül részesülnek a szervezett jogvédelemben.
