Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-05 / 261. szám

Szofnokmegyd PLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS'A MEGYEI TANÁCS LAPJA-\ Az összes európai népek íaríos békéiéért és kollektiv biztonságáért» VII. évfolyam 261 szám Ara 50 fillér 1955 november 5., szombat L Nem lehet tovább halogatni! A búzavetés határideje lejárt. Nem kétséges, hogy objektív ne­hézségek is gátolták határidőre tör­ténő elvégzését — a kapásnövé- nyeb érésének eltolódása például —, az sem kétséges azonban — s ezt a vetés jelenlegi helyzete iga­zolja —, hogy mulasztás történt mind a munka irányítói, mind an­nak végrehajtói, a termelőszövet­kezetek, gépállomások és egyénileg dolgozó parasztok részéről. Mi a feladat? Az, hogy amilyen gyorsan csak lehet, elvessük a bú­zát! Az utóbbi napokban — a megyei, járási, községi —■ vezető szervek, elsősorban a pártszervezetek hatá­rozottabb, célratörőbb hozzáállása következtében van javulás a mun­kában. Az elmaradás miatt azonban egyetlen járásban, községben sem lehetünk elégedettek ezzel a javu­lással. Még több erőre, még több lendületre, a munkát meggyorsító módszerek még szélesebbkörű, kö­vetkezetesebb alkalmazására van szükség. Leginkább az egyénileg dolgozó parasztok maradtak el a munkával. Éppen ezért # egyetlenegy pártszer­vezet, egyetlenegy községi tanács se mulassza el a rendelkezésre álló fogaterőt mozgósítani. A megyében néhány igen szép példája van an­nak, hogy az egyénileg dolgozó pa­rasztok kölcsönesen segítik egy­mást. Jászdózsán, Tiszaszentimrén, Jászszentandráson, Kenderesen — azok a dolgozó parasztok, akik már elvetettek, segítenek azoknak, akik­nek nincsen igájuk. Kengyelen a vetést már befejezte s most 15 fo­gatával az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak vet az Arany Kalász Termelőszövetkezeti csoport. A kölcsönös segítséget minden köz­ségben meg lehet és meg kell szer­vezni! A pártszervezetek népnevelői, a tanácstagok, a népf romtbdzottságok tagjai látogassák meg a dolgozó parasztokat s érttessék meg velük, a vetést nem lehet tovább halogat­ni. Több községben földrendezést végeztek az ősz folyamán. Ezekben a községekben igen sok dolgozó pa­raszt van, aki egyszerűen nem ve­szi tudomásul, hol jelölte ki a ta­nács új földterületét. Nyilvánva­lóan nem is vet. Különösen Tásza- sülyön akad erre számtalan példa. Ezeknek a dolgozó parasztoknak ir.eg kell mondani, hogy a földren­dezés — végleges és saját maguk látják kárát annak, ha nem igye­keznek minél előbb elvetni a bú­zát. A gépállomások törekedjenek' ar­ra, hogy minél gyorsabban teljesít sék az egyénileg dolgozó parasztok­kal kötött szerződéseiket. Igen sok dolgozó paraszt van, akinek nincsen fogata, sok traktoros azonban ezt nem veszi figyelembe és olyan dol­gozó parasztoknak szánt, akik fo­gattal rendelkeznek. A fogat aztán más munkát végez, fuvaroz, szal­mát, szárat hord, holott erre még van idő, a vetésre azonban egyre kevesebb! Szántsanak tehát a trak­torosok elsősorban a fogattal nem rendelkezőknek s minél gyorsab­ban! Semmi sem károsabb, mint en­nek a fokozott erőfeszítést követelő munkának az idején bürokratikus intézkedéseket tenni. A kunszent­mártoni járásban alapvető hibát követtek el. A vetésterv felbontá­sánál nem azt a gazdalajstromot vették figyelembe, amely a dolgozó parasztok teljes földterületét fel­tünteti, tekintet nélkül arra, hogy melyik község határában van a föld. Emiatt a vetésterv felbontása nem lett pontos, s már másod-har- madízben citálják be a dolgozó pa­rasztokat a járás egyes községeiben a tanácsok a vetésterv végső ada­tainak közlése végett. Magától ér­tetődik, hogy ez nem lendíti előre a vetést! De az sem, ahogyan a szolnoki tanács mezőgazdasági csoportja csinálta. Itt adminisztratív, írásbeli rendelkezést adtak ki a fogatok kihasználását illetően, írásban szab­ták meg a fogattulajdonosoknak, kinek és mennyit tartoznak megfe­lelő bér mellett elvetni. Ez a mód­szer nem rossz, ha megfelelő ne­velő munkával párosul. Szolnokon azonban az intézkedés olyannyira bürokratikus volt, hogy még a csacsdfogatokat is vetni vezényel­ték s egyiket olyan földtulajdonos­hoz, akinek a földje Csongrád me­gyében van. A vetéssel elmaradtunk. Me­gyénk — az ország többi megyéjé­nek vetési versenyében — az utol­sók között halad. Komoly hiba ez, ha tudjuk és tudnunk kell, hogy megyénk az ország egyik legna­gyobb gabonatermő megyéje. A hibát kijavítani — ez most terme­lőszövetkezeteink, gépállomásaink, egyénileg dolgozó parasztjaink leg­fontosabb kötelessége. Tegyenek hát eleget neki. Erő­feszítéssel, fokozott munkával s a munkát leginkább meggyorsító módszerek következetes alkalmazá­sával. Munkájúié közben gondolja­nak mindig arra, hogy a vetést már nem lehet halogatni, mert az idő könyörtelenül halad. Amit ma meg­tehetünk, ma tegyük meg, mert mindennappal nehezebb lesz a mu­lasztást pótolni! A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM TISZTELETÉRE A Járműjavító már kilencedszer élüzem Üzemünk, a Szolnoki Járműja­vító kilencedszerre is elnyerte az élüzem címet. Termelési tervünket 9,9 százalékkal szárnyaltuk túl, termelékenységi tervünket 8,7 szá­zalékkal. Csökkent az önköltség is, javult a minőség s a tervszerűség! mutató is majd 6 százalékkal jobb, mint az előirányzott. Nem véletlen dolgozóink e soro­zatos sikere: az év minden negyedében megszereztük a nagy kitüntetést. A jó munka legfőbb biztosítéka az volt, hogy a terveket idejében felbontották és konkrét feladato­kat kapott minden brigád, minden dolgozó. így volt idő a megfelelő élőkészületékre. A dekádonkénti egyenletes tervteljesítés azt ered­ményezi, hogy a hónap végén nincs lemaradásunk, nem kell roham­szerűen, megfeszítve dolgoznunk. A tanulságokhoz tartozik még, hogy a jó munkairányítás, a hatá­rozottság egyedül helyes módszere a vezetésnek s a tapogatózás bi­zonytalanságot szül. Fontos a tervek teljesítésénél a munka minősége is. S ezt nem vé­letlen hagytam utoljára, mert itt van még a legtöbb hiba. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a kimeneti vá­gányokon összevont kocsik „hiány­latait“ (utánjavításait) nem tud­juk időben elvégezni. így a vasúti forgalom se kapja meg idejében a vagonokat, pedig most a csúcsfor­galom idején nagy szüksége vol­na rá. Elmondhatjuk, hogy munkánk nem volt eredménytelen. Július 1-től szeptember 30-ig 8 mozdonyfőjaví­tást, 34 mozdony futójavítást 84 személykocsi futójavítást. 58 teher­kocsifővizsgát és közel 900 vagon középjavítását végeztük el terven felül. Ezzel nagyban elősegítettük a vasút jó munkáját. Emellett mun­kásaink megtisztelő kitüntetéseket kaptak. Több mint 50-en nyerték el a ..Kiváló dolgozó", illetve a „Szakma kiváló dolgozója II." jel­vényt s ezzel együtt összesen 36 253 forint jutalmat kaptak. Műszaki vezetőink nagyban elősegítették a jó munkát szinte hiba nélkül irá­nyítottak. Derekasan megálltaik helyüket a segédmunkáseb, az anyagmozgatók is. Persze voltak és még mindig vannak hiányossáigok. Ezideig pl. nem tudták hathatósan megszer­vezni a szakmai továbbképző tan­folyamot. A műszaki vezetők sok­szor nem készülnek fisl a terme­lési értekezletekre s így ezek néha unalmasak, tartalmatlanok, pedig fontos szerepük volna a munka menetében. Ehhez tartozik az is — s ez a legnagyobb hiba, hogy az értekezleten elhangzott problémák belekerülnek ugyan a jegyzőkönyv­be, végrehajtásukat azonban már senki sem ellenőrzi. Műszaki vezetőink nem tartják nyilván a sztahano­vista szintet elért dolgozókat. így előfordult, hegy több dolgozótár­sunk késve, vagy egyáltalán nem kapta meg az őt megillető jutal­mat. Igen kevesen taszik meg azt, amit Süveges Zsigmond elvtárs, aki visszamenőleg is ki tudja mu­tatni, milyen eredményeket értek el a részlegén a dolgozók. Műveze­tőink általában nem értékelik a versenyt rendszeresen és nem te­szik közzé az eredményeket. így aztán élénk versenyre nem is le­het számítani' ezeken a részlege­ken: Üzemünk dolgozói becsületesen akarják teljesíteni a negyedik ne­gyedév feladatait is s adósság­mentesen akarnak átmenni a kö­vetkező évibe. Ehhez még sokat kell javítani munkánkon. Csömör János Szolnok, Járműjavító. A Fűtőház dolgozói állják szavukat A Szolnoki Fűtőház dolgozói ke­mény harcot folytattak az októberi termelési értekezleten tett pótfel­ajánlás teljesítéséért. A mozdonyok személyzete között most is heves küzdelem alakult ki a versenyben élenjárókat megillető első helye­kért. így vált azután lehetővé, hogy a pótfélajánlásban megígért 400 tonnás szénmegtakarításukat eddig 600 • tonnára, kilométertervüket pe­dig 55 000 helyett 61 000 kilométer­rel teljesítették terven felül: Növekedett a szállított áruk mennyisége is. — A vállalt 50 000 elegy tonna helyett 55 000 tonnát szállítottak; Ez lehetővé tette azt is, hogy az összekapcsolt mozgalom keretében több tehervonat útját megtakarítsák; A munkásosztály nagy ünnepére aa ígért 50 000 tonna túlsúly helyett 54 600 tonnát továb­bítottak, s ezzel 54 és fél tehervo­nat indítását tették szükségtelenné. Ezeknek a szép eredményknek az eléréséből a mozdonyvezetők és brigádjaik szépen kivették a ré­szüket, Dicséretet érdemelnek a fűtőház valamennyi dolgozójával együtt. Veres Mihály és Rontó Ist­ván mozdonyvezető és brigádjaik mind a szén megtakarításában, Szolnokra jön az Országos Béke tanács mozgó atom-kiállítása Az Országos Béketanács vasúti kocsikban elhelyezett mozgó atom­kiállítása Szolnokra is ellátogat. Az etomkiállítást, amelyet az ország ban eddig tett útján igen nagy ér­deklődés kisért; november 9-én, szerdán a vasútállomáson tekinthe­tik meg a szolnoki dolgozók; reg­gel 9 órától; November 10-én. csütörtökön a kiállítást áthuzatják a Járműjavító területére; hogy lehetővé tegyék az üzem dolgozóinak és a környék la­kosságának is a kiállítás kevesebb fáradtsággal történő megtekinté­st. Itt ugyancsak reggel 9 órától tart nyitva a kiállítás. A Megyei Békeiroda kéri a vá­ros dolgozóit, hogy minél többen látogassanak cl a kiállításra. Még több erőt a vetés befejezésére! — A nagyrévi pártbizottság munkájának tapasztalatai — Nagyrév alaposan elmaradt a ga­bonavetéssel. A kumszmtmártoni járás utolsó községei között emle­getik. S nem alaptalanul: 1150 hold vetéstervéből — a 'becslések szerint — 500 holdon került csak földbe a mag. A nagy elmaradás elleniére van néhány olyan módszer, amit — bár megkésve — sikeresein alkalmaz a községi pártbizottság. Eredményes­ségükre jellemző, hogy az eddig él­vetett búzának kb. 80 százaléka az utóbbi néhány nap alatt került földbe, mióta a pártbizott­ság intenzívebben foglalkozik a ve­téssel. Nézzük meg csak sorjában, hogy az agitációs munkával miként segítették a vetést. A közelmúltban elterjedt a köz­ségben az a hír, hogy arra a fogat- erővel rendelkező gazdára, áfa másnak szánt, vagy vet, nagy jöve­delemadót vetnek ki; Mondani sem keli, hogy ennek következtében so­kan húzódoztak társaik segítésétől. A községi pártbizottság megcáfolta ezt a híresztelést, s azóta meg­gyorsult a vetés. Gondot okozott, késleltette a ve­tést a kukoricaszár le takarítása is. A községi pártbizottság az agitá­ciós munkában arra törekedett, hogy a dolgozó parasztok elsősor­ban ne a kukoricaszár hazaszállí­tására, hanem a vetésre fektessék a fő súlyt. Népszerűsítette az al­sósápi részen gazdálkodó Kuko- vecz Ferenc, Kifor Ferenc és a többi dolgozó paraszt módszerét. Ezek a gazdálkodók — legtöbbjük nem rendelkezik fogaterővel — a kukoricaszárat átrakták a mély­szántásra, hogy ezáltal is gyorsít­sák a tál aj é! Ők és zítóst, a vetést. Földben is van már a gabonájuk. Szabolcsba Sándoré például már szépen zöldül. A vetésiben tapasztalható elmara­dás egyrészt a gépállomás hibájá­ból is adódott. Sok dolgozó paraszt­tal' leszerződött vetőszántásra, de nem tett eleget kötelezettségének. A traktorosok inkább mélyszántást végeztek a legutóbbi időkig. Az a hír teljedt el a Cibakházi Gépállo­más itt dolgozó traktorosairól, hogy nem annyira a vstés fontos a számukra, mint inkább a kivé­telezés. A községi pártbizottság szembeszállt ezzel az eljárással is. Követelte a gépállomástól, hogy a traktorosok elsősorban a vetőssán- tást végezzék, s mindenekelőtt a leszerződött gazdálkodók közül is azoknál, akiknek sincsen fogaferejűk. Az elmúlt években ugyanis volt olyan tapasztalat, hogy néhány fogatos saját földjét a gépállomás­sal szántotta, ugyanakkor lovaival egyéb munkát végzett. Most ez nem engedhető meg, hiszen min­denekelőtt a vetés gyors befejezése a fontos, A gépállomás javított munkáján, de hiba még mindig akad. Nagyrévről például Tisza- kürtre aprómagcséplésre Vezényel­ték a traktorcsokat, mikor ezek végezhették volna a vetőszánlást. Az idő elhúzódása miatt azonban már nem lehet csak a gépekre vár­ni. Minden lehető módon arra kell törekedni, hogy földben legyen a mag. Ezért — éppen a jelenlegi viszonyokból adódóan — nem elve­tendő módszer a kézzel való vetés sem. Néhány élelmesebb gazda mán- ilymódon végzett a vetéssel. A községi pártbizottság és a ta­nács vezetői példájuk követésére serkentik az embereket, mégpedig nemcsak dobszóval, hanem a min­dennapi határjárás közben, első­sorban élőszóval. Arról beszélnek, hogy minden nap késedelem a jövőévi termést veszélyezteti. A községi pártbizottság egyéb módon is igyekezett gyorsítani a vetést. Közbenjárt például a cu­korgyárnál, hogy a tervezettnél ha­marabb felszedhessék a répát, s megkezdhessék a szántást. Az ap­rónak tűnő részfeladatok megol­dása során azonban nem tett meg mindent; A népnevelők jobb akti­vizálásával, meggyőző szóval el kell érni, hegy minden fogatos erezzen felelősséget a jövőévi ter­méséit, s legfontosabb kötelessé­gének most saját és gazdatársad vetését tartsa. Ez még nincs meg teljes mértékben. Schumm Henrik például azt vetette fel taggyűlésen, hcigy esőben takarította le földjéről a kukoricaszárat, csakhogy idejében elvethessen. Ennek ellenére még ■mo^f sem vetett el, mert nem kapott fogatot. Ugyanakkor több gazdálkodó olyan munkát végzett fogatával, — például a kukorica­szár ho-rdását — ami várhatott vol­na még néhány napig. A községi pártbizottságnak job­ban fel kellene lépni a bürokratikus intézkedések ellen is. Semmi szükség például arra, hogy a járási tanács egynapos érte­kezletre a legnagyobb dologidőben olyan ügyben hívja össze a község vezetőit, amiben már 6—7 körlevél útján intézkedett. Az is tarthatat­lan, hogy a vetésről részjelentése­ket is követel a járás. Vetni kell! Mást ez a legfonto­sabb feladat! mind a túlsúly továbbításában ki­emelkedő munkát végeztek. Nem fe­ledkezhetünk el Patai Ferenc moz­donyvezetőről és brigádjáról sem, akik a kilométer-terv teljesítésében és a túlsúlyos szerelvények vonta­tásában ugyancsak az elsők között járnak.­A mozdony- és kocsijavító mű­hely dolgozói sem maradnak el az utazó személyzettől. A terven felül vállalt mozdony időszaki javításá­nak lendületes elvégzése eredménye­ként a gép már nov. 1-én megkezd­hette munkáját; A kocsijavítók sem maradnak el tőlük: A megígért 4800 csapvizsgát és a vagonok vágányok (közötti javítását már elvégezték. Teljesítettük export-tervünket — Halló, itt Nikolicza. a Jászbe­rényi Aprítógépgyárból; — Itt a Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége; — Elvtársak, örömmel jelentem be, hogy üzemünk dolgpzói október 31-én befejezték 1955. évi export tervüket. Eddig az ideig a tervezett 12 510 000 forint helyett 13 042.000 forint értékű gépet készítettünk a testvéri népi demokráciák részére. Elkészültek a kínai nép részére az útépítéshez szükséges j árműves kő- törők, a Lengyel Népköztársaság által rendelt csőmalom és meg sok olyan gép, amelyek a béketábor országai iparának fejlesztéséhez szükségesek. Ebből a nagy győze­lemből üzemünk minden vasasa be­csülettel kivette részét. Kiemelke­dő munkát végeztek az exportfel­adatok teljesítésében a Vaprezsán- és Móri szerelőbrigádok. Több újí­tással rövidítették meg a gépek el­készülésének idejét. Sokat segítet­tek jó munkájukkal a forgácsolók, köztük Kispál István és Magyar Ferenc esztergályosok és a hegesz­tést végző szakmunkások. A Mesterszállási Gép­állomás teljesítette éves tervét A Mesterszállási Gépállomás dol­gozói november 7-e tiszteletére éve - tervük 100 százalékos teljesítésé­re tettek Ígéretet. A traktoristák, a brigádvezetők a műszaki ellen­őrök és a mezőgazdászok kollektív munkájának gyümölcseként no­vember 3-án a gépállomás éves ter­melési tervét teljesítette. A műsza­ki dolgozók ezalkalommal megfo­gadták. hogy a téli gépjavítást ja­nuár 31-ére befelezik

Next

/
Thumbnails
Contents