Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-04 / 260. szám

1953 november 4. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 TIZENEGY ESZTENDŐ Írta: Pintér Dezső, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságénak elnöke Tizenegy esztendővel ezelőtt, egy ködös, esős oszd napon, 1944 no­vember 4-én szabadult fel Szolnok. A várost a német és magyar fasisz­ták feldúlva és kifosztva hagyták. A rend és a közigazgatás felbom­lott. A lakosság félrevezetett na­gyobbik része elhagyta a várost s csak a szervezett munkások és egy­két közalkalmazott maradt a he­lyén. A szovjet csapatok Tószeg felől közelítették meg és szabadították fel a várost s azonnal hozzáláttak az élet megindításához. A pincék­ben meghúzódott emberek egymás­után jöttek elő a hívó szóra és a szovjet elvtársak biztatáséra meg­kezdődött a munka, a romok elta­karítása, az újjáépítés. A legfon­tosabb feladat a vasúti és közúti híd megépítése, a forgalom megin­dítása volt. A fűrészüzem a szük­séges fa feldolgozásával, pontonok építésével, a Járműjavító vasalás­sal, a szükséges csavarok elkészí­tésével, majd mozdony- és kocsi- javítással járult a feladat megoldá­sához. Az első napokban sok nehézség adódott. Nem volt szerszám és anyag, az emberek nem hittek abban, hogy új életet lehet indítani. A kommunisták azonban tudták s az élére álltak az újjáépítésért fo­lyó harcnak. Fáradtságot nem is­merő munkájukkal, felvilágosító szóval lelkesítették, buzdították az ipari munkásságot a termelés meg­indítására. A következő feladat a mezőgaz­dasági termelés újrakezdése volt. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány földosztásról szóló rendelete fel­rázta a város parasztságát, meg­kezdődött a felosztott földek meg­művelése, a vetés, a város lakossá­gának ellátása érdekében. Nem volt felszerelés, nem volt vetőmag, a Szovjet Hadsereg gépet, üzem­anyagot, vetőmagot adott. Az ideiglenes közúti híd helyén 1946-ban készült el az új Tisza-híd. Ebben az időben adta ki a jelszót a Magyar Kommunista Párt a vasúti közlekedés helyreállítására. A Járműjavító munkásai azt a fel­adatot kapták, hogy 10 000 vasúti teherkocsit javítsanak ki. A kom­munisták vezetésével a Járműja­vító munkásai elvégezték ezt a nagy munkát. A város munkássága nagy len­dülettel és lelkesedéssel kezdett hozzá a 3 éves terv végrehajtásá­hoz, a város tervszerű újjáépítésé­hez. Egymásután születtek újjá a r munkáskezek nyomán az iskolák, a város vízmüve, a megyei kórház, a szülészmőképző intézet, a tüdő­csődített oda a közgyűlésre. Hogy miféle harmadosok? Akiket a köz­ség vezetőinek tudta nélkül fogad­tak fel az Előrébe. Alighogy ezeket eltanácsolták, elősompolygott Tóth brigádvezető is. így személyesen hallhatta a ta­gok egyhangú döntését a kizárásá­ról; Ezen a közgyűlésen egyéb bajt is orvosoltak; Az előző napok valamelyikén magas, szegletesarcú, csontos fia­talember kereste fel Tassi elvtár­sat. Túrái Sándornak mondta ma­gát; — Titkár elvtárs, hogy lehelne kilépni az Előréből? — Miért akar kilépni? — csodál­kozott a titkár a nyílt tekintetű, értelmesbeszédű fiúra; — Ismer, Tassi elvtáns::: En­gem még sose kellett noszogtatni, ahol meg kellett fogni a dolog vé­gét ;:: Azért van önérzete is az imbernek .:; Miért nem fér tőlem Tóth Mátyás brigédvezető .;; Miért rígyli tőlem a munkaegységet.;: Víiért vág meg szóval, még ha neglát is: „Ez is csak ajándékba ;apja az egy munkaegységet na- >onta .;: Vacak raktáros.” Máskor neg, ha segítek, amiben csak kell, etek vagy tengerit török, megint sipkelődik: „Érzed ugye, hogy ke- esebbett dolgozol, mint középpa- aszt korodban.:: Tudod, hogy sok eked az egy munkaegység na- onta?; :: — Volt már panasz magára? — Nem volt nekem senkivel :mmi bajom, csak a brigádvezető lama el a csoportból: — Azon lehet segíteni;: -. Miért igyná ott azért a csoportot? A legény becsületes barna sze- ével szempillarezdülés nélkül né- tt a községi párttitkárra. El- ondja. ne mondja, ami még szi­lt nyomja? — Hát ha már itt vagyok;;: — lytatta, mert úgy érezte, jó he- =n önti ki panaszát. És buzogott lőle a szó, kórház. Uj lakások építése kezdő­dött a Zagyva partján s már ké­szült a Damjanidh-uszoda. Az ötéves Terv főbb állomásai pedig már kirajzolták a megújhodott város jövendő arcat is; a Rákóczi, a Csokonai, a Beloian­nisz, a Temető és a Tisza Antal utcákat új burkolattal látták el, parkot kapott a II-, IV. és VII. ke­rület, új lakótelep épült a Cukor­gyárnál, új lakóházak az F. Bede utcában, tovább fejlődött a megyei kórház, gázértékesítő létesült, a vágóhídon új húsfeldolgozót épí­tették, ezenkívül modern, nagy rendelőintézetet, hatalmas gyára­kat, mint a Tiszamenti Vegyimű­veik, a Száknacellulóze gyár és a Tisza Bútorgyár. A felsorolt eredményekhez hoz­zátartozók a három termelőszövet­kezet megalakítása, a két állami gazdaság létrehozása, a helyi ipar kialakítása, a kereskedelmi hálózat fejlesztése. Csak ezeket látva tud­juk pontosan lemérni azt a fejlő­dést, amelyet a felszabadulás óta a város elért a dolgozók pártunk által irányított és vezetett nagy­szerű munkája névén. Az eltelt utolsó esztendő ered­ményei között kell megemlítenünk azt, hogy megalakult a Petőfi TSZCS, megépült az új 100 erőgé­pes gépállomás, a megyei rádió stúdiója. A létesítmények mellett különösen számolfcbevő, hogy üze­meink példásan teljesitik termelési terveiket, hogy a város termelőszö­vetkezetei ezévben politikailag és gazdaságilag tovább erősödtek s példát mutatnak a ma még egyé­nileg dolgozó parasztoknak. Ha a nagy vonalakban vázolt fej­lődést áttekintjük, megállapíthat­juk, hogy az elmúlt 11 esztendő hatalmas változást hozott Szolnok politikai és gazdasági életében. Átalakult a közigazgatás is. A nép igazi képviselői kerültek választás­sal a tanácsba és ma munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek in­tézik a Város ügyeit választóik meghallgatásával. A fejlődés eredményeként a város Jellege Is megváltozott. Az elmúlt rendszerben egy-két könnyűipari üzem működött csak Szolnokon, ma pedig fejlett ipara s a nagyüzemi gazdálkodás felé haladó mezőgazdasága van. Az ipar fejlődése megnövelte a munkás- osztályt s ennek a hatása a város életének minden területén jelent­kezik. így az ellátás terén is. A meglévő eredmények mellett ko­Nevelőanyja, három testvére van. Családfenntartó. 1947-ben halt meg az apja. Tizenhatesztendős volt akkor, a bátyja tizennyolc. Kilenc hold 700 kvadrát földjükön bajlódtak úgy ahogy. 1951-ben ta­vaszra fordulóra belépett az Elő­rébe ..-: Eszével tudta, hogy jobb a nagyüzemi gazdálkodás, többre mennek gépesítéssel. De azért, em­lékszik, félt tőle. mi is vár rá a szövetkezetben? Milyen is az, hogy brigád, birja-e türelemmel, hogy parancsolásznak? .:: Mákot vetet­tek répát egyeltek először — az első nap emlékeit nem lehet elfe­lejteni. Csak várta, mikor is jön hát a regulázás.;-. De csak azt vette észre, hogy egyre nagyobba­kat nevetnek a fiatalokkal, jobban telik a közös munkában az idő. Feloldódott a szorongás a munká­ban. Hiszen azokkal dolgozott, azok irányították, akiket régtől fogva is­méid; .;: Csakhát kívülről ki tudná azt. milyen a szövetkezeti élet; Ötvenkettő tavaszán árpát ve­tettek- Kimelegedtek, megizzadtak. Hideg eső jött, verte őket sokáig. Mikor végül fedél alá mentek, ki­rázta a hideg. Nem törődött vele. Aztán már csak annyit érzett hó­napokon át, hogy valami nyomás van a mellkasában s délre mindig elnehezedett, majd elnyomta az álom. Augusztusban sorozásra hív­ták. A vizitáláson derült ki, hogy régóta lábon hordoz egy gócot a tü­dejében. Kórházba került. Tizen­három hónapig tömték a tüdejét; Voltak vele mezőtúri tsz-tagok is, hol az egyikhez jött postás, hol a másikhoz. Párszáz forinttal rend­szeresen istápolta őket szövetkeze­tük. Némelyikük majdhogy meg nem könnyezte, hogy nem felejtet­ték el, bár kidőlt a sorból egy időre; Csak neki nem jött semmj az Előréből. Csak hozzá nem szóltak semmit — hogy van a családod, van-e mit enni két kistestvéred­nek, hiszen a bátyád is katona, néni keres rájuk senki; Szegény anyja moly feladat a zöldövezet kialakí­tása, a lakosság zöldségfélékkel való ellátása érdekében. A város kereskedelmi hálózatát alkalmasab­bá kell termi a jobb áruellátás ér­dekében, s elsősorban a munkás­lakta területeikben kell fejleszteni. A munkásosztály számszerű nö­vekedése előtérbe helyezi a lakás­kérdés megoldását is. A 'jelenlegi építési kapacitás és a ráfordított 'beruházás nem áll arányban a je­lentkező szükséglettel. Nagyobb erőfeszítéssel növelni kell az új lakások számát már a jövő évben. A növekvő igény szükségszerűen vetette fel, hogy az állomás épü­lete már nem megfelelő. A máso­dik ötéves tervben új állomás épül. A város belterületén rendezést kell végrehajtani a szűk utcák ■miatt. A lehetőség szerint felfelé kell terjeszkedni, emeletes épülete­ket keil emelni, de gondot kell fordítani a kertes családi házak építésére is. A közlekedés javítása érdekében sok eddig zárt utcát ki ■kell nyitni és bővitená. Korszerűsí­teni kell a keskeny és elavult jár­dahálózatot, megoldásra vár a vil­lany," vízellátás és csatornázás 'kérdése is. Ezek mellett a kör­zeti orvoselflátás. az iskolák, nap­közi otthonok, bölcsődék bővítése, újak építése képezi még a jövő feladatait. Mindezeket a feladatokat csak városunk harcokban edzett ipari munkásságának segítségével, a dol­gozó parasztság és az értelmiség támogatásával tudjuk megvalósí­tani. Az elmúlt év novemberében választott tanácstagok a párt irá­nyításával képesek és készek ezek­nek a célkitűzéseknek a megvaló­sítására mozgósítani a város lakos­ságát. Az eltelt 11 esztendő eredmé­nyeinek szilárd alapjára építjük szeretett városunk szép jövőjét. LISZTJÉT a Szolnoki Sütőipari Vállalat „alföldi domós“ kenyérre cseréli be, vagy veknire tetszés szerint. 1 kg lisztért 1.36 kg kenyeret kap 60 filléres kg-onkénti sütési té­rítés mellett az alábbi telepein­ken: Szolnok, József A. u. 13. (5-ös üzem) Szolnok, Csallóköz u. 36. (8-as üzem) Szolnok, Áchim A. u. 10. (13-as üz.) Szolnok, Kolozsvári u. 42. (17-es üz.) VIDÉKEN: Rákóczifalva, Tiszaföldvár, Tó­szeg, Zagyvarékas, Ujszász, Be- senyszög, Nagykörű, Szajol. írta csak, hogy a 12 esztendős An- nuskával munkát vállalt a surjáni Állami Gazdaság gyümölcsösében, mert a 9 éves Jóska is éhes .:; Meg, hogy ha a 9 és fél hold meg­volna, csak meglennének vala­hogy :;: A csoport elfelejtette őket. Ilyenkor nehezebben ment a gyógyulás is. 1954. április 1-éil Újra felvette a munkát. Várta, hátha megkérdezi valaki, miből élt anyád, a testvé­reid .;: Mintha semmi sem történt volna. Zárszámadáskor szólt az ak­kori elnöknek: „Majd az 55-ös zár­számadáskor lesz valami” — ezzel elégítette ki;:: — Titkár elvtárs, van-e jogom segítségre? Én úgy érzem, ha em­berszámba vesznek, nekem jár va­lami .:; Ugyanazon a közgyűlésen, ahol a részeges, kötekedő brigJ&vezetőt kizárták a tsz-ből, Dudás József elvtárs ezt mondta: — Pártfogolom az elnök javasla­tát. Túrái Sándor tagtársunk 1952- ben 414 munkaegységet teljesített. Az alapszabály szerint a szociális alapból ennek 50 százalékára jár neki juttatás a betegsége idejére. De én nem is az alapszabályt mon­danám, hanem azt, hogy emberek vagyunk.:: Mit éreznénk, ha ha­sonló helyzetbe jutnánk? ... Hát ki segítene rajtunk, ha nem a szövet­kezet? Amikor Túrái Sándor DISZ-fia- tal legutóbb a községi párttitkár­nál járt, így köszönt el: — Jólesett, hogy segített, Tassi elvtárs. Nemsokkal utána kopogtak az ajtón. Tóth Mátyásné jött. — Tassi elvtárs, segítsen. Ha ki is zárták az uramat, engem vegye­nek fel az Előrébe .:: Hét gyerek van .:: Igaz, hogy az uram dolgo­zik már.;; nem iszik : •; De jó len­ne a csoport:;: Tóthék a csoport tanyáján laknák és hét gyerekkel nagyon nehéz, na­gyon bajos eljönni. A párttitkár új feladatot kapott az élettől.­Nagy öröm érte Jászjákóhalitián GÁL GYÖRGYIT, a Cipész KTSZ tüzőnőjét. Pár nappal esküvője előtt 25 ezer forinttal húzták ki II. Békekölcsön kötvényét. Ebből telik szép bútorra, kelengyére. A képen KOVÁCS GYULÁNÉ (GÁL GYÖRGYI), kinek szombaton volt az esküvője, férjével a szolnoki OTP pénztárban felveszi a nyereményt. iftfagu csehszlovák kereskedelmi ítitldöt'íség látogatta meg a Szolnoki Állami Áruházai A vendégek megtekintettéik az áruház egyes osztályait és elbeszélgettek a kereske­delmi dolgozókkal. Sokat időztek a konfekció osztályon, meglepte őket az ott Iá" tott árubőség. Elismerésüket fejezték ki az áruház rendezettsége szempontjából is. A képen a kereskedelmi küldöttség vezetője (középen) SZECSÁNYI GYULA elv- társsal, a budapesti titkárság vezetőjével és BARABÁS elvtárssal, a főosztály vezető-könyvelőjével beszélget az áruház konfekció osztályán. PETTYES — (JilLúi Színház új bemu- íJ- tatájának, a „Pettyes” című operettnek a címszerepét Fillár Ist­ván játsza. A fiatal színész már jól ismerik Szolnokon. Különösen a tavalyi idényben nyújtott emléke­zetes alakítást „A makrancos hölgy” Grumiójában és „A nagy műtét” Béresztjében. Színészi pályája 1950-ben kezdő­dött egy katonai táborban.:. — Valóban, tényleges katonai szolgálatom alatt határoztam el. hogy színész leszek — mondja Fil­lér- István. — Nem magamtól jöt­tem erre a gondolatra. Földes Gá­bor, a győri színház mostani fő­rendezője biztatott. Az elhatáro­zást tett követte. Jelentkeztem a Színművészeti Főiskola akkor in­duló első és egyben utolsó esti ta­gozatára. _ Beszélgetés a „Pettyes“ bemutatója előtt — Felvételi vizsgája jól sikerült és amint leszerelt, megkezdhette ta­nulmányait. — Nappal gyárban dolgoztam mint elektroműszerész, este pedig Gettért Endre, Major Tamás, Básti Lajos, Ladányi Ferenc és még tok kitűnő tanár irányításával készül­tem pályámra. * p' z bizony nem volt könnyű: A-/ nappal dolgozni, este órákra járni, tanulni, figyelni. Fülár Ist­ván azonban nagyon beleszeretett a színművészeibe és szívós munká­val, szorgalmas tanulással legyűrte az akadályokat, nehézségeket. 1P51 őszén a Nemzeti Színház ösztöndí­jas tagja lett. Az. „Ármány és sze­re lem’-ben, a „Hamlet'’-ban, az „Ozorai példá”-ban játszott többek között kisebb szerepeket. — 1953-ban végeztem el a főisko­lát és ide, Szolnokra szerződtem. Sok, egymástól különböző szerepet játszottam. Simon bán, Anion Szvi- nyin, Fabula, Béreszt, Grumió — mind egy-egy határkő azon az úton, ami szeretném, ha mindig újaJjb szépségek felé vinne. bj s hogyan készült a Pettyesre? — Nagyon nagy szeretettel. Igen örülök, hogy eljátszhatom, mert ér­dekes, szép feladatnak tartom. Nemsokára felhangzik a nyitány, felgördül a függöny és egy kis szeplős katonáról, akit - társai mel­lőznek vagy a maguk dicsőségére kihasználnak, kiderül, hogy érző, melegszívű ember, hogy . az előny­telen külső kedves, szeretetreméltó bensőt takar. Vajon sikerül-e meg­találnom a legfontosabbat, a szere­tetreméltó bensőt:. Pettyes szívét — ez majd estéről-estére kiderül. A Műcsarnok kiállítása Jászberényben A Műcsarnok a Jászberényi Já­rási „Déryné“ Kulturotthonban a nagy magyar festők remekművei­nek másolataiból „Magyar remek­művek’* címmel kiállítást rendezett Ezt a jászberényi dolgozók öröm­mel fogadták. Állandóan sokan gyönyörködnek Munkácsy Mihály, Szinnyei-Merse József, Benczúr Gyula, Székely Bertalan,- Madarász Viktor, Mányoki Adum, Iványi­Grünwald Béla alkotásainak máso­lataiban. A kiáillí'ást eddig mintegy 2öOO-an tekintették meg. Sok dolgozó azzal a kéréssel fordult a kulfurotthon- hoz és a Műcsarnokhoz, 'gyakrab­ban rendezzenek hasonló kiállításo­kat, hegy megismerjék a ma élő magyar, valamint szovjet és kül­földi művészek munkásságát. Hemerka Gyula Jászberény. 25 EZER FORINT „NÁSZAJÁNDÉK“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents