Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-30 / 256. szám

1955 október 30.

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

V. M. Molotov beszéde a genfi külügyminiszteri értekezlet október 28-i második ülésén

Genf (MÍI). V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere az európai biztonság és a német kérdés tárgyalása során felszólalt és többek között ezeket mondotta:

Hozzáfogtunk az „európai biztonság és Németország” kérdésének megvitatásához. E két kérdés a napirend első pontjában együtt szerepel, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kormányfők irányelveiben az európai biztonság kérdése áll az első helyen. Ez megfelel a dolog lényegének, minthogy az európai biztonság kérdése döntő jelentőségű minden európai népre nézve:

A négy hatalom, amikor Németország jövőjének kérdését vizsgálta, mindig ebből is indult ki. Ez az elgondolás alkotta az alapját a négy hatalom ismert egyezményeinek, amelyeket a német kérdésről a második világháború alatt és a háború után kötöttek. Az abból az időből származó egyezmények különösen hangsúlyozzák, hogy meg kell akadályozni a német militariz- mus feléledését, minthogy az újból veszélyeztetheti az európai béke fenntartását:

Az európai biztonság biztosítása és annak megakadályozása, hogy Európa újból a háborús tűzvész martalékává váljék, korunk egyik legfontosabb nemzetközi problémája. A történelmi tapasztalatok megmutatták, hogy az európai helyzet milyen óriási jelentőségű a béke sorsára nézve;

A történelmi tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy mind a két világháború kitörését európai katonai államcsoportosulások alakítása előzte meg.

Mindez nem csupán azt bizonyítja, milyen óriási jelentőségű az egyetemes béke ügyére nézve az európai biztonság biztosítása, hanem azt is, hogy az európai népek békés életviszonyainak megteremtését nem katonai csoportosulások alakításának útján kell keresni, hanem valamennyi, a békében érdekelt európai állam együttes erőfeszítéseinek alapján:

A szovjet kormány éppen e vitathatatlan tételektől vezettetve foglalt állást amellett, hogy létre kell hozni egy európai kollektív bizto’ sági rendszert, amelyben társadalmi és államrendjükre való tekintet nélkül résztvennének az összes európai államok, valamint az Amerikai Egyesült Államok:

A szovjet kormány már többször kifejtette álláspontját, az európai biztonságról. Ezt a kérdést kellőképpen megvilágították a négy hatalom kormányfőinek értekezletén is. Minthogy azonban az említett értekezleten az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányfői nem nyilvánítottak véleményt a szovjet kormánynak arról a javaslatáról, hogy kössünk általános európai kollektív biztonsági szerződést, mi reméljük, hogy most ezen az értekezleten erre sor kerül;

V. M. Molotov ezután kiegészítésként néhány elgondolást fejtett ki. Rámutatott: a Szovjetunió úgy véli, alaptalanok azok az aggodalmak, hogy a szovjet javaslat káros lehet a nyugati államok biztonságára, mivel végeredményben előirányozza a fennálló katónai csoportosulások megszüntetését.

A szovjet kormány mindamellett számot vetett egyes államok álláspontjával és arra törekedve, hogy megkönnyítse a megegyezést, javaslatot terjesztett elő arra, hogy az európai kollektív biztonságot fokozatosan, két szakaszban teremtsék meg;

Az első szakaszban az európai

kollektív biztonsági szerződés megkötése nem érintené az államoknak a fennálló szerződésekben és egyezményekben vállalt kötelezettségeit:

A második szakaszba való átmenettel, amikoris teljes egészükben hatályba lépnek az európai biztonsági szerződés alapján Vállalt kötelezettségek. a fennálló szerződések és egyezmények hatályukat veszítenék és megszűnnének az e szerződések és egyezmények alapján létrejött katonai csoportosulások.

Véleményünk szerint ez a javaslat, amely számol az Európában jelenleg kialakult helyzettel — mondotta Molotov — alkalmas arra. hogy az európai biztonság kérdésének megvitatása során elősegítse az érdekelt államok álláspontjának közeledését.

Ez az általános európai biztonsági rendszer megteremtésére irányuló javaslat azzal az előnnyel is rendelkezik, hogy az első szakasz idején lehetővé tenné: működése közben próbáljuk ki azt a rendszert, amely az összes európai államok együttes, bár méreteiben korlátozott, béke-erőfeszítésein alapszik.

V. M. Molotov ezután arról beszélt, hogy az európai kollektív biztonság gondolata mind szélesebb- körű támogatásra lel. Egyes országok, amelyek nem tartoznak sem a nyugati katonai csoportosulásokhoz, sem pedig a varsói szerződésben résztvevő országok közé, már pozitiven nyilatkoztak erről a gondolatról. Egyes más országok vezető államférfiainak megnyilatkozásaiból ítélve ezek az országok pozitívan értékelnék az európai kollektív biztonság megteremtésére vonatkozó javaslatot, ha a nagyhatalmak megegyeznének ebben a kérdésben.

Az országok mind számosabban ítélik el a háborús tömbalakító politikát, mert számot vetnek azzal, hogy ez a politika az új háború veszélyének fokozódására vezet. Ezek az államok azokat a kísérleteket, hogy katonai csoportosulásokba akarják bevonni őket, joggal tekintik a biztonságukat és nemzeti függetlenségüket fenyegető veszélynek;

Sok országban fokozódik a sem- legességi politika folytatására irányuló törekvés, ami tulajdonképpen egyik formája a katonai tömbalakító politikával szemben elfoglalt elutasító álláspontnak:

Molotov ezután arról beszélt, hogy az egymással szemben álló katonai csoportosulások fennállása elkerülhetetlenül maga után vonja a fegyverkezési versenyt. Ismeretes, milyen következménvekkel jár ez a népekre nézve, amelyeknek vállaira nehezednek a katonai kiadások növekvő terhei. Beszélnek énről az itt képviselt hatalmak katonai kiadásainak méretei. Ismeretes, hogy az Amerikai Egyesült Államok közvetlen katonai kiadásai az 1948—49. költségvetési évben az országos költségvetés kiadási tételeinek 33 százalékát, 1953—54-ben pedig már 69 százalékát tették ki. Nagy-Britannia közvetlen katonai kiadásai az említett időszak alatt az összes költségvetési kiadásoknak 24 százalékáról 38 százalékára növekedtek, Franciaországban pedig a közvetlen katonai kiadások 1Ö49- ben a költségvetési kiadásoknak 24 százalékát. 1954-ben pedig majdnem 33 százalékát jelentették.

A párizsi egyezmények megkötése után Európában kialakult helyzet arra kényszerítette a Szovjetuniót, hogy fokozottan gondoskodjék fegyveres erőinek erősítéséről. Ezzel összefüggésben a Szovjetunió 1055-ös katonai kiadásait a költségvetés kiadási tételeinek körülbelül húsz százalékában állapították meg; .

A fegyverkezési verseny vesze- delm sas égét különösen hangsúlyozni kell annak kapcsán, hogy mind nagyobb méreteket ölt az atom- és hidrogénfegyver gyártása és félhalmozása, annak ellenére, hogy a népek növekvő erővel követelik az atomháború eltiltását és az atomháború veszélyének megszüntetését.

Másfelől mind világosabbá válik az a tény, hogy az érdekelt államoknak és elsősorban a nagyhatalmaknak az európai béke fennntar- tását célzó együttes erőfeszítései jelentenék azt az utat, amely véget vethet a fegyverkezési versenynek és elvezethet a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, az államok közötti bizalom megteremtéséhez, amj nélkül a népek nem lehetnek nyugodtak holnapjuk felől.

Ha a négy hatalom megegyeznék az európai biztonság biztosítását célzó együttes intézkedésekben, akkor ez gyökeresen megváltoztatná az egész európai helyzetet. Erre a következtetésre kell jutni, ha figyelembe vesszük azoknak a kötelezettségeknek a jelentőségét, ame- iyeket az államok az európai kollektív biztonsági szerződés alapján vállalnának magukra. E kötelezettségek közé tartózik, hogy tartózkodnak a fegyveres erők alkalmazásától és békés eszközökkel oldanak meg minden olyan vitát, amely a szerződésben résztvevő államok között felmerülhet. Nem kevésbé fontos az a kötelezettség sem. amelynek értelmében együttes intézkedéseket tesznek az európai fegyveres támadás veszélyének kiküszöbölésére, valamint az a kötelezettség sem, hogy kölcsönös segítséget nyújtanak, — beleértve a katonai segítséget is — abban az esetben, ha katónai támadás érné a szerződésben résztvevő államok valamelyikét. Ugyanezt mondhatjuk el arról a kötelezettségről is, amelynek értelmében tanácskozói kell annak érdekében, hógy a szerződésben résztvevő államok intézkéléseket

B ÍREK

tegyenek az európai béke fenntartására. Mély meggyőződésünk, hogy egy ilyen kollektív biztonsági szerződés, amelyben kívánsága szerint ré:zt vehetne minden európai állam, megbízható alapja lenne az európai országok békés együttműködésének.

Egy ilyen szerződés megkötése döntő módon elősegítené a többi megoldásra váró nemzetközi kérdés rendezését. Vonatkozik ez a német kérdésre is, amelynek megoldásé* csakis egy hatékony európai biztonsági rendszer megteremtésének útján és a jelenleg fennálló két német állam — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — fokozatos közeledésének útján lehet megtalálni.

Az európai kollektív biztonsági rendszer, amelyben Németország egyesítéséig a többi európai ország mellett mind a két német állam részt venne, elősegítené azoknak az előfeltételeknek a megteremtését, amelyek szükségesek Németországnak. mint békeszerető országnak a fejlődéséhez, s ugyanakkor az európai népekben megteremtené azt a meggyőződést, hogy Németország sorsa nem kerül ismét azoknak az erőknek a kezébe, amelyek már nem egyszer az agresszió és a háborús kalandok végzetes útjára taszították Németországot.

Ami a német kérdést illeti, a szovjet küldöttség munkánk megfelelő szakaszában részletesebben kifejti majd elgondolásait és beterjeszti errevon atkozó javaslatait.

V. M. Molotov az európai kollektív biztonság megvitatásával összefüggésben még arra is felhívta a figyelmét, hogy még mindig fokozódik a fegyverkezési verseny, majd rámutatott arra, hogy az államok és mindenekelőtt a nagyhatalmak együttműködése az az út, amely az európai biztonság biztosításának érdekeit szolgálja. Ez az út felel meg a kölcsönös megértés szellemének és annak a törekvésnek, hogy megegyezés módozatokat próbáljanak keresni a nemzetközi kérdések megoldására és rendezésére, a béke megszilárdítására.

V. M. Molotov ezután az ülésen beterjesztett nyugati javaslatokhoz fűzött megjegyzéseket. Többek között kijelentette: A szovjet küldöttség üdvözli azt a tényt, hogy Nagy-Britannia. az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország kormánya szükségesnek ismeri el nemcsak a német kérdésnek, hanem az európai biztonság kérdésének ás a felvetését. Az elénk terjesztett javaslat egyes pontjai további megvitatást tesznek szükségeséé. Ennélfogva mi figyelmesen tanulmányozni fogjuk ezt a javaslatot. Mindamellett már most meg kell tenni bizonyos megjegyzéseket erről a javaslatról. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy maga a javaslat szövegezése sem felel mi?g a négy hatalom kormányfői adta irányelveknek, mert az irányelvekben az európai biztonság az első helyen áll. Ami pedig a dolog lényegét illeti, az a benyomásunk, hogy a három hatalom új. javaslata nem felel meg a hathatós európai biztonsági rendszer megteremtése követelményeinek és e javaslat megvalósítása éppen ellenkezőleg az európai helyzet még nagyobb- fokú kiélezésére, az államok közötti viszony feszültségének fokozódására vezetne.

Ezt a következtetést mindenekelőtt azért kell levonni, mert a javaslat megvalósításia lényegéiben véve nemcsak fenntartaná, hanem még erősítené a jelenleg Európában fennálló katonai csoportosulásokat. A javaslat egyenesen előírja, hogy a német egységét csak úgy lehet helyreállítani, ha az egész Németország az újrafelfegyvérzés útjára lép és emellett a javaslat már eleve eldönti, hogy Németországnak részt kell vennie az észak- atlanti tömbben. A javaslat tartalmaz ugyan kikötéseket az északatlanti tömb kötelezettségeire és jellegére vonatkozólag, de ezeket semmi sem támasztja alá és nem is támaszthatja alá, mert ha úgy volna, akkor nem lenne indokolt a Szovjetunió részvételének elutasítása e szerződésben, pedig ez már megtörtént.

Ami pedig azt a tervet illeti, amelynek értelmében Németországot akárcsak szakaszonként is re- militarizélják: erre vonatkozólag már megadtuk a választ: nem lehet beleegyezni Németország újra- felfegyverzésébe sem egyszerre sem szakaszónkint, mert Németország remilitarizálása nem egyez— Szolnokon az Újvárosi iskolában 1955. november 18-án délután 5 órakor Kaposvári Gyula megyei tanácstag fogadóórát tart.

— A jászapáti járási kulturház klubtermében október 23-án a Járási Testnevelési és Sportbizottság rendezésében Sándor Béla sakkmester szimultánt játszott a község dolgozóival. — Húsz sakkozó vett részt a versenyen.

— Fegyvernek községben 1 km hosszúságú járda építését fejezték be. A munkálatokat társadalmi úton végeztéik el a dolgozók.

— Az iskolai mulasztások csökkentése érdekében megyénk járás* oktatási osztályainak vezetőit versenyre hívta ki Makó Menyhért, a tiszafüredi járási tanács osztályvezetője.

— A tiszatenyői Lenin TSZ-ben

befejezték az almaszüretet. A gondos munkának meglett az erdmé- nye. Mintegy 14—15 vagon almájuk termett. Molnár Lajos TSZ tag 477 kg, Erdős Mihály pedig, aki családjával dolgozott 877 kg almát kapott

— Szolnokon a Beloiannisz úton kijavították és felújították a gyalogjárdát.

— A jászberényi postás dolgozók

az ünnepi műszakiban szép eredményeiket értek el. Szeptemberi tervüket túlteljesítették. Október 1-től 25-ig 33 Szolnoktnegyei Néplapra és 20 Szabad Népre szerveztek be új előfizetőt. A vállalás teljesítésében élenjár Gál József, Bcdi Mihály, Zgómer József és Borics István. A kézbesítők munkáját nagyban elősegíti Adorján Béla hivatalvezető.

— A pusztamonostori postáskéz- ■besítők túlteljesítették a lapszervezési operatív tervüket.

— Jászapátin Iván Vlagyimiro- vics Micsurin,, a nagy orosz természetkutató élenjáró módszereit ismertette a járási kulturházfoan rendezett est keretében Rédl Jenő gimnáziumi tanár. A megemlékezést színessé tette a nagy kutató munkásságát gyakorlatban bemutató keskenyfiilm-fcemutató. Az előadást a helyi micsurinisták kis kiállítása egészítette ki.

— Tiszatenyő községben a vetés meggyorsítása' érdekében a községi párttitkár és tanácselnök az állandó bizottság tagjaival felkereste azokat a dolgozó parasztokat, akik még nem kezdték el a vetést. Ennek eredményeként elevenné vált a határ, többen mentek az őszi munkákat végezni. A felvilágosító munkában élenjártak Kaszanyi Sándor és id. Nagy Antal tanácstagok.

— Fegyvemeken gazdagyűlésen vitatták meg a vetés ütemének meggyorsítását. A megbeszélésen

103-ian vettek részt többnyire igaerővel rendelkező dolgozó pa- rasztok. Akik saját vetésüket befejezték. felajánlották, hogy segítenek olyan dolgozóknak, akik nem rendelkeznek igaerőveL

— Megyénkben 90 termelőszövet**

kezetl elnök s tsz vezetőségi tag részére 4 hónapos továbbképző tanfolyam indul. — Ezen a szocialista nagyüzemi gazdálkodás szervezését, irányítását tanulmányozzék a tanfolyam hallgatói; A Földművelésügyi Minisztérium engedélyezte, hogy a Szolnok megyei hallgatók részére a Mezőtúri és a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikumban rendezzék meg s tsz vezetőképző ianfolyamot. A 4 hóna- dos tanfolyam november 25-án kezdődik.

SZOT-akclő

meghosszabbítása

A szolnoki TÜZÉP vállalat ezúton értesíti a dolgozókat és a munkaadókat hogy a 400 forintos kedvezményes tüzelőanyag-akció végső határideje november 5. Ezen időpontig a kibocsátott utalványokat minden dolgozó adja át annak a TÜZÉP, vagy FMSZ-telepnek. ahol az utalványát be akarja váltani.

— Több mint hetven tagja van

a mezőtúri méhész-szakkörnek. A szakkör 1951-ben alakult és a városi kultúrotthon kebelében működik. A nemrég Mezőtúron járt bolgár küldöttség tagjai nagy elismeréssel nyilatkoztak a méhészszakkör munkájáról;

A mezőtúri építőmunkások versenye

Az Októberi Forradalom emlékünnepére készülve a Mezőtúri Gépállomás munkálatain dolgozó épé- tőferigádok elhatározták, hogy lerövidítik az átadási határidőket: A háromadtós javítóműhely építésénél 5 napos előnyt szereznek a tervekhez képest s november 25-ne átadják.

Az Igriczi kőműves-brigád és a kőműves tanulók csoportja november 7-re elhelyezi az összes vasbeton ablakkereteket és ledörzsöli a homlokzatot.

A hangárszin építését szintén november 7-re fejezi be a kollektíva. A Fejes- és Holubács-brigád. valamint a Juhász-brigád végzi el itt az építmény betonozását.

A szomszédos Turkevei Gépállomás építői is ki akarnak termi magukért. Itt a hangár-szint készítik el november 30-a helyett már november 7-ig.

PARTH1REK

Közöljük az elvtársakkal a megyei propagandista előkészítők időpontját:

Politikai Gazdaságtan első évfolyam november 4-én, d. e. 9 óra. Konferenciavezető: Karsai Mihály elvtárs.

Politikai gazdaságtan II. évfolyam, november 4-én, d. e. 9 óra. Kcnferenciavezeto: Bíró Antal elv- társ.

SZKP története II. évfolyam, november 4-én, d. e. 9 óra. Konferenciavezető: Gaál Gyula elvtárs.

Magyar Párótörténet, első évfolyam november 8-án, d. e. 9 óra. Konferenciavezető: Csáki István

©lvtärs.

Magyar Párttörténet, második évfolyam, november 8-án, d. e. 9 órakor. Konferenciavezető: Ungor Tibor elvtárs.

SZKP történet I. évfolyam, november 3-án, d. e. 9 óra. Konferenciavezető: Kálmán István elvtárs

A konferenciáik helye: Pártoktatás Háza (Szabadság-u. 8. sz.)

MB OKTATÁSI ALOSZTÁLY.

tethető össze az általános európai biztonság biztosításával.

Nem lehet elmenni a következő tény mellett sem:

A három hatalom javaslata egyfelől kifejti a szabad össznémet választásokra vonatkozó úgynevezett Eden-tervet, másfelől azonban tulajdonképpen már előre eldönti, hogy tekintet nélkül arra. mit mond a német nép ezeken a választásokon, már most el kell határozni. hogy az egyesített Németországnak a remilitatrizáiás útjára kell lépnie és ezenkívül feltétlenül a nyugateurópai katonai csoportosulások résztvevőjévé kell válnia. Ezekben a tarvekben nem látható, hogy számolni kívánnának a német népnek az össznémet választásokon megnyilvánuló szabad akaratával.

Ami a háromhatalmd javaslatnak a fegyverzet korlátozására és ellenőrzésére vonatkozó részleteit illeti, ismeretes, hogy a nyugati hatalmak jelenleg fennálló egyezményei, amelyek hasonló korlátozásra vonatkoznak, nem akadályozzák a jelenlegi féktelen fegyverkezési versenyt;

Világos, hogy ilyen körülmények között nem lehet komolyan beszélni biztosítékokról sem a Szovjetunió, sem a többi európai államok

vonatkozásában.

Végül milyen biztosítékokról lehet egyáltalán szó. amikor a szó- banforgó javaslat nem irányoz elő tanácskozást abban az esetben, ha megszegik az európai békét, vagy a béke megszegésének veszélye forog fenn.

Mindez azt bizonyítja, hogy a három hatalom javaslatának elfogadása azt jelentené, hogy a Szovjetunió és egész sor európai állam egyenesen elősegítené a német militarizmus feltámasztását és kezére járna az egyesített Németország militaristáinak, elősegítené az illető államok ellen irányuló katonai csoportosulások megteremtését célzó erőfeszítéseket. Erre bajosan számíthat valaki is.

A szovjet küldöttség természete- ssn nem utasítja el az olyan javaslatok megvitatását, amelynek célja az európai népek, igazi biztonságának megteremtése és a szovjet küldöttség minden lehetőt megtesz annak érdekében, hogy megkönnyítse a megyegyezést e fontos kérdésben. Reméljük, hogy a további vitánk ezt a célt fogja szolgálni. (NMTI.)