Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-30 / 256. szám

Siolnokmegyel NÉPLAP c [ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 255. szám Ára 50 fillér 1955. október 30., vasárnap Valamennyi ország dőigoeáF. Küzdj etek a fegyverzet csökkentéséért! Követeljétek az atomfegyver, a hidrogénfegyver es mas tömegpusztító fegyverek eltiltását! Az atomenergiát a béke és az emberi haladás ügyének szolgálatába ! ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT lövöre még több serlést hizlalnék a jászároiiszállási Táncsics TSZ-ben Á jászárokszállási Táncsics TSZ- ben a zárszámadást előkészítő köz­gyűlésen ismertette a vezetőség a tagsággal, milyen eredményt értek el ebben az évben. Az állattenyész­tésben és növénytermesztésben dol­gozó tagok jóleső érzéssel hallották, hogy előirányzatuknak eleget tet­tek, búzából 9,5, árpából 16, kuko­ricából pedig 25—30 mázsás átlag­termést takarítottak be. Az állat- tenyésztés is túlszárnyalta az elő­irányzatot. Ezt döntőképpen a ser- téshizlalással érték el. Most is le­szerződtek 29 hízóra, amelyet még ezévben beszállítanak. Az idei ta­pasztalatokkal gazdagodva határoz­ták el a Táncsics TSZ tagjai, hogy jövőre még több sertést hizlalnak, hogy jövedelmüket ezáltal is nö- veljékí A jászkiséri Táncsics TSZ egyes üzemágaiban már befejezték a leltározást Ezévben Jászkisér termelőszövet­kezeti község lett és az ottani Táncsics TSZ pedig a jászapáti já­rás legnagyobb közös gazdaságává fejlődött; A tsz földterülete rövid néhány hét leforgása alatt 1220 holdról 2810 holdra nőtt. A tagok — a régiek és az újak egyaránt — az őszi kapásnövények betakarítá­sát és a vetést végzik; Ezzel egy­idejűleg zárszámadásra készülnek. A hét közepén öt leltározó bizott­ság alakult. Ezek nyomban mun­kához láttak; Egyes üzemegysé­gekben a gépek, a szerzsámok és az állatállomány összesítése meg­történt. Most készül a „zöld-leltár”, valamint a terménykészletek fel­mérése. Nagy munka folyik a könyvelőségben is. Készül az évi mérleg. Ebben mutatják majd ki, milyen arányban nőtt egy esztendő alatt a közös vagyon. A Táncsics TSZ már eddig is milliomos terme­lőszövetkezet volt, hiszen 4 millió forint közös vagyonnal rendelke­zett. Hozzávetőleges számítások szerint ez az összeg most megköze­líti majd az 5 millió forintot, A kuncsorbai Vörös Október TSZ tagjai zárszámadás előtt rendezik tariozásaikat A kuncsorbai Vörös Október Termelőszövetkezet könyvelője je­lenleg a zárszámadás technikai le­bonyolítását tanulja a kenderesi 6 napos tanfolyamon. A tsz-ben már megkezdték a leltározást, hogy mi­re a könyvelő hazaérkezik, azonnal hozzákezdhessen a mérleg készíté­séhez. A Vörös Október TSZ tag­jai a zárszámadás előtt rendezik tartozásaikat is. Ezeknek az átuta­lását már megkezdték. A röviále- járatú hitelt kiegyenlítették és az ÁMG-nek is átutaltak már 209 ezer forintot; A Mezőtúri Gépállomás nem soh segítséget ad a kukorica betakarításához A társadalmi munkaerők mozgó­sításával a kukoricatörés általában Mezőtúron is halad. Sokkal na­gyobb hiba van a kukoricaár vá- fc'ással- és [«takarítással.’ Ubö'Sli''S sürgető munkában a kombájnok és fűkaszák megfelelő átalakításával tudott volna segíteni a Mezőtúri Gépállomás. A gépállomás vezetői azonban figyelmen kívül hagyták ezt a körülményt s egyetlen egy kombájnt sem alakítottak át ku­koricaszár vágására. Inkább arra törekedtek, hogy minél több tár­sadalmi erőt mozgósítsanak. He­lyes. ha a társadalmi erők mozgó­sításával is meggyorsítják a me­zőgazdasági munkát. A gépállomás vezetőinek, azonban elsősorban ar- *Fa lí'éllcu volna törekedniük, hogy gépi segítséget adjanak a betakarí­táshoz és a veréshez. Ez jelenti a a legnagyobb támogatást a terme­lőszövetkezeteknek. — Mindössze egyetlen fűkaszát alakítottak át kukoricaszár vágásra, azonban ez sem dolgozott idáig. Nyilvánvaló, Ilyen körülmények között a terme­lőszövetkezeteknek Ígért gépi segít­ség csak szólam marad. Ütést tartott a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága szombaton délelőtt ülés­re jött össze Szolnokon, Ságvári úti székházában, hogy megemlékezzen a népfrontmozgalom egy esztendő alatt végzett munkájáról és megtár­gyalta az őszi szánt ás-vetéssel, va­lamint a téli nevelő munkával kap­csolatos feladatokat. Az ülésen meg­jelent Juhász Imréné elvtársnő, a megyei tanács elnöke és Kálmán István elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára. Dr. Bene Zoltán országgyűlési képviselő, a bizottság elnöke meg­nyitójában a népfrontmozgalom me­gyénkben végzett egyéves munká­járól emlékezett meg. Ezt követően Debreczeni András, az elnökség tagja, a mezőtúri Törő Pál TSZ elnöke ismertette a szán­tással, vetéssel és a betakarítással kapcsolatos feladatokat. Kun Elek, a bizottság titkára a téli időszak nevelő munkájának ■ tervezetét ismertette. A megyei bi­zottság többek között az eddig be­vált jó módszerek elterjesztésével segítséget nyújt ahhoz, hogy minél több egyénileg dolgozó paraszt rá­térjen a nagyüzemi mezőgazdaság útjára. A beszámolókat követő vitában felszólalt Juhász Imréné elvtársnő. Hangsúlyozta, hogy különösen fon­tos a népfrontbizottságok és a helyi tanácsok, valamint a tömegszerve- zeték közötti kapcsolat elmélyítése. Kálmán István elvtórs arra hívta fel a népfrontbizottságqkat, hogy az egyénileg dolgozó parasztok köré­ben ismertessék a termelőszövetke­zetek zárszámadásának eredmé­nyeit. A hozzászólások részletesen és alaposan foglalkoztak az őszi szán­tás-vetés meggyorsítása érdekében elvégzésre váró a tennivalókkal sa napirend többi kérdéseivel. Az ülést dr. Bene Zoltán zárta be. Az ülés lefolyásának ismertetésére visszaté­rünk. Szakszervezeti választások az Aprítógépgyárban A SZÓI elnökségének határozata értelmében az Aprítógép- gyárban is újraválasztották a szakszervezeti funkcionáriusokat. A szakszervezet a mi üzemünkben is fontos szerepet tölt be s most, az újjáválasztás során a dolgozók legjobbjai kerültek a veze­tőség tagjai sorába. Boncz Sándor né. Hasznos Amália, Fekete László és még sokan mások nemcsak a mozgalmi munkából, hanem a ter­melésből is példamutatóan kiveszi k részüket. Ssahtxerveaeti aktíváink lelkesen dolgoztak az elmúlt év­ben is. Tudták, hogy munkájukért felelősséggel tartoznak dolgozó­társaiknak. Nekik kell biztosítani társaik részére a szociális juttatá­sokat. a kulturális és sportlehetőségeket, balesetvédelmet. S beszá­moltak arról, hogy eredményesen oldották meg ezeket a feladatokat. 1955-ben több mint 50 dolgozótársunk üdült az ország legszebb vidé­kein. a Balaton partján, a Mátrában, Hévízen. Hajdúszoboszlón s másutt. Több mint 36 OOO forintot fizettek ki gyermekágyi segélyre. Sportcélokra 60 000, kulturális célokra 30 000 forintot költöttek, össze­sen 35 000 forint házasságkötési segélyt fizettek ki az új pároknak. E néhány ásóm is a szakszervezet áldásos munkáját bizo­nyítja. Az újonnan választott vezetők mellett ott vannak az üzemi bizottság tagjai között a régi, harcokban edzett, tapasztalt elvtársak — s így közösen képviselik tovább a dolgozók érdekeit; Az új vezetőségnek azonban igyekezni kell a hiányosságok ki­küszöbölésére is. A munkaverseny szervezése terén ugyanis mégnem eléggé mozgékony a szakszervezet. .... .. . . , Mikolicza József, Aprítógép gyár November 7-re új gyártmányokat, új technikai eljárásokat vezetnek be téglagyárainkban Megyénk téglagyárai ebben az évben már hat és félmillió nyers, több mint kétmillió égetett téglát, többszázezer darab cserepet gyár­tottak terven felül; Ennek ellené­re sem lehet azt mondani, hogy példamutatóan dolgoztak. Főleg azért, mert a termelés emelkedésé­vel párhuzamosan növekedett a se­lejt. az egy darabra jutó költség — s általában az összes gazdasági mutatók romlottak. Nem véletlen ez. Az évről évre növekvő termelési feladatokat nem lehet megoldani régi gyártási el­járásokkal. változatlan technológi­ával. Márpedig tégleíizemeinknek nem tartozott erős oldalai közé az uj módszerek keresése, vagy a be­vált eljárások meghonosítása. Leg­alábbis így volt ez a legutóbbi időkig. A gyárvezetők, művezetők sok helyen idegenkednek minden újtól s körörnszakadtig védték a :,ha- gyományos” módszereket. Ifi László elvtársnak, az egyesü­lés igazgatójának is ez a vélemé­nye. ■— A többi üzemékhez. — külö­nösen az uj gyárakhoz — képest, a mi üzemeink felkészültsége igen gyenge. Műszaki gárdánk képzett­sége sem kielégítő, összetétele is hihetetlenül gyenge. Hét gyárunk­ban s a központban jelenleg egyet­len mérnök sincs. A legnagyobb hiányosság — a többi gyárakhoz képest — hogy telepeink nincse­nek mű’zerézve. így nem tudunk úrv beleavatkozni a gyártás me­netébe, mint szeretnénk. Úgy látszik azonban, a legjobb téglagyári munkások és műszaki­ak nem nyugodtak bele az egy- helybentopopásba. Az utóbbi he­tek nagy változást hoztak a műsza­ki fejlesztésben s November 7-re, az Októberi Szocialista Foradalom ünnepére egy sor ui gyártási mó­dot vezetnek be a telepeken. A legjelentősebb ezek közül a gőxöiéses nyersgyártási eljárás, melynek első kísérletét november 7-ig a Karcagi Téglagyárban vég­zik el. Ez lesz a második üzem az országban, mely megkísérli ezt a nagy eredménnyel biztató mód­szert. Lényege, hogy az agyagot 60—70 fokos gőzben pácolják kipré­selés előtt s erre a célra megfelelő­en átalakítják a keverőteknőt. A melegvíz az agyagot porózussá te­szi; Így a száradási határidőt 5 nappal szemben 2.5 napra szorítják le s mintegy 50—60 százalékkal ja­vítani tudják a műszárítók kihasz­nálását. November 7-re vezetik be a szovjet Torb-féle módszert. — Ezzel az eljárással ■— mond­ja Szlovacsek Károly termelési oszt. vezető, a fag.ysele.itet csök­kentjük. mintegy 30 százalékkal. Tulajdonképpen csak a kemence­munkánál. a berakásnál van kü­lönbség ifit az eddig alkalmazott módszerhez képest; Viszont a gaz­dasági eredmény igen nagy. 66 szá­zalék a szikkadt tégla mellett ez­zel az eljárással 33 százalék tel­jesen nyers téglát tudunk kiéget­ni. Ezt a 33 százalékot megment­jük a fagytól, amellett megtaka­rítjuk a szikkadási időt is. Sok más jó módszer veszi- még kezdetét november 7-ig. Ez azonban komoly megfeszített munkát kíván a munkásoktól, műszaki vezetők­től. Amellett, hogy az előkészü­letek uj feladatokat jelentenek. le kell küzdeni a maradiságot is. A kunszentmártoni, a mezőtúri telepen s másutt is egyesek nyaka­sán védik a régit. Pedig nem kell különös bizonyí­tás amellett, hogy a munkásoknak a műszakiaknak is könnyebbséget jelent a fejlettebb technika. Kar­cagon három hónappal ezelőtt még igen üggyel-baiial készítették a bo­nyolult formájú kupcserepet.A kü­lönlegesen elkészített agyagot ex­center pr&en gipsz formába saj­tolták. A legnagyobb elővigyáza­tosság mellet is minduntalan el­tört a forma, újat- kellett öntetu helyette. A kivétel is igen nehéz volt. nagy ügyesség kellett hozzá. Végül több volt a ..pacal” a gép mellett, mint a jó áru. Ma már csakúgy mint a rendes tetőcsere­pet szalagon, automatikusan gyárt­ják. A gép egyszerű átalakításá­val megoldották ezt az eljárást. Az eredmény bizonyít. Míg sajto­lással 300—350 darab készült el egv nap. most ugyanazzal az erővel 4.000. A termelékenység ebből a gyártmányból tehát tízszeressére növekedett, nincs annyi baj, vesző- dés. Hasonló eredménnyel használják a Duvanov módszeri, a szénpor belekeverését az anyag* ba, melyek már annyira megszo­kottá váltak és elismertek, hogy nem is nevezhetők újnak. Jelentős változást hoz november 7-re téglagyáraink munkájában az új gyártmányok bevezetése is. Ed­dig jóformán elképzelhetetlen volt! hogy a téglagyár mást is gyárt­son. mint közönséges fali téglát, esetleg cserepet. Kunszentmárton- ban már megkezdték a modern fa­lazóanyagok készítésének első pró­bálkozásait. Naponta négyezret ter­melnek a különleges nagyméretű ..soklyukacsű téglából’'. Ez 40 cm ho-szű. 20 centi széles es 10 cm vastag agyagból készült áru 17 lyukkal. Egy másik még modér- nebtr~fa*‘323ähyae gyártása is fo­lyamatban van s a központi mű­helyben már készítik hozzá a prés szájnyílását. Jövőre az ideinél kb 10 százalék­kal nagyobb termelési feladatot kell megoldani téglagyárainknak. Kétségtelen, november 7 fontos ha­tárkő lesz az előkészületekben s a következő évi tervet már nem­csak mennyiségszerűen; hanem gazdaságosan is teljesíteni tudják téglaüzemeink, Palatínus István. Minden erőt mozgósítsunk a búza vetésére A tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák során Szolnok megye jó eredményt ért el. Ezt a vetésre nem lehet elmondani. A kenyér- gabona vetési terv teljesítésében a versenytársak, a szomszédos megyék megelőzték Szolnok me­gyét, mert sokkal szervezettebben fogtak hozzá. Hiba is lenne most az elkövetett Hiba is lenne most az elkövetett mulasztásokon töprengeni, amikor minden perc drága, ezért minden lehetőséget figyelembe véve leg­sürgősebben pótolni kell a mu­lasztást. Kisújszállás termelőszövetkezeti városban a Mezőgazdasági Igazgatóság adatai szerint igen előrehaladtak a ke­nyérgabona vetésével. Megkérdez­tük Kovács Sándor elvtársat, a kis. újszállási tanács vb. elnökét, ho­gyan szervezték meg a mezőgazda- sági munkát. Kérdésünkre a követ­kezőket mondotta: „A kukoricatörés kezdetén négy termelőszövetkezetnél komplex-bri­gádot alakítottunk. Ezek feladata volt a kukoricatörés, a szárvágás és a szár lehordása. Az Ady Termelő- szövetkezetben kezdettől fogva így dolgoztak és ennek eredményeként vetési tervüket 72 százalékra telje­sítették. A többi termelőszövetke„ zetben is 60—70 százaiéit között tar­tanak. Kezdettől fogva szorgalmaztuk a családtagok és a társadalmi erők mozgósítását. Ennek eredménye az is, hogy az elmúlt vasárnap több mint 250 ember segített a kukorica betakarításában a termelőszövetke­zetekben. A termelőszövetkezetek legutóbbi közgyűléseiken olyan ha­tározatot hoztak, hogy a vetés be­fejezéséig vasárnap is dolgoznak A népnevelők felkeresik azokat a tsz-tagokat is, akik nem járnak ki rendesen dolgozni és őket is bevon­ják a betakarítási munkába. A kukoricaszár vágása természetesen a legtöbb helyen gépi erővel törté­nik. Ilymódon silceriilt Kisújszállá­son több mint 60 százalékra teljesí­teni a kenyérgabona vetési tervet. Ez azonban még nem ad okot a megnyugvásra, hiszen október vé­génél járunk és már régen földben kellett volna lennie a vetőmag­nak. Ezért arra törekszünk, hogy minden gép a munkaidő teljes ki­használásával dolgozzék és még több társadalmi erővel segítsük a termelőszövetkezetek betakarítási munkáját” — fejezte be nyilatko­zatát Kovács elvtárs. ♦ A kenyérgabona vetési terv tel­jesítésében jelenleg Törökszent- miklós város van a legutolsó he lyen. — Megkérdeztük Székely György vb. elnök elvtársat, mondja el. mi a nagyarányú elmaradás oka és milyen módon akarják pótolni a mulasztást. Székely elvtárs véle­ménye' szerint az elmaradás egyik oka, hogy mindössze felét szedték fel a cukorrépának, s a Cukor­gyár elég későn, még most is vontatottan ad engedélyt a sze­désre és a szállításra. A másik ok, hogy több mint 4000 kát. hold­ról kellett a kukoricát betakarí­tani. — Az eddigi mérések sze­rint holdanként 39—40 mázsás át­lagtermés van kukoricából, s en­nek betakarítása igen sok idővel jár. A töréssel, szárvágással jelen­leg 80—90 százalék között tartunk. Nem utolsó sorban gátolta a ke­nyérgabona vetését, hogy az egyé­nileg gazdálkodók vártaik a csere­vetőmagra és későn kaptak érte­sítést a Mezőgazdasági Igazgató­ságtól, hogy erre ne számítsanak. Igaz, ez nem lehet ok a késede­lemre, hiszen más járásban, mint pl. Jászapátiban, ahol szintén nem kaptak csere-vetőmagot, helybeli­ig megoldották a vetőmag-cserét Milyen intézkedésedet tettek az akadályok leküzdésére, — kérdeztük Székely glvtársat. Hát először is a vetés több, mint amit hivatalosan a mezőgazdasági osz­tály bejelentett. Az egyéni gazdák jelenleg 19, a termelőszövetkezetek pedig 48 százalékra teljesítettéle a vetési tervet. A termelőszövetke­zetekkel egyetértésben olyan hatá­rozatokat hoztunk, hogy a kuko­ricaszárat most ne hordják haza, hanem csak a tábla szélére, így a kukorica helyén a traktorok aka­dálytalanul készíthetik a magágyat. Ezenkívül napról-napra mozgósít­juk a családtagokat és a társa­dalmi munkaerőket. — fejezte be nyilatkozatát Székely elvtárs; Hiba, hogy arról nem beszélt, hogyan érvényesül a párttagok és tanácstagok példamutatása a ka­pásnövények betakarításában a ke­nyérgabona vetésében. A vezetők munkáját figyelemmel kísérik a dolgozó parasztok s mindig ahhoz igazodnak. Ezt figyelembe kellett volna venniök a törökszentmiklósi városi tanács vezetőinek is, s el­sősorban azt biztosítani, hogy a párttagok és a tanácstagok végez­zék el elsőnek a betakarítást és a kenyérgabona vetését. A Megyei Begynjfési Hivatal közleménye A begyűjtési miniszter 16/1955. számú rendeleté szerint azok a termelők, akik 1200 négyszögöl vagy ennél nagyobb kukorica ve­tésterülettel rendelkeznek és ok­tóber 31-ig kukorica értékesítési, vagy sertéshizlalási szerződést nem kötöttek — a helyi tanács felszó­lítására három napon belül kötele­sek kukorica-értékesítési, vagy ser­téshizlalási szerződést kötni. — Amennyiben a termelő a felszólí­tásnak 3 napon beiül nem tesz eleget, a szerződések megkötésére kötelezhető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents