Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-30 / 256. szám

SZOLNOKMEGYEl NÉPLAP 1955 október 30. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a munkásosztály Az emberiség történetében szám­talan forradalom játszódott le. Amióta a társadalom osztályokra tagozódik, a harc elkerülhetetlen az elnyomók és elnyomottak kö­zött. Elkerülhetetlen azért, mert az elnyomók, a paraziták és a kisem­mizett dolgozó tömegek érdekel el­lentétesek mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális téren. Az elnyomás alatt sínylődő töme­gek soha sem nyugodtak bele sor­sukba, megaláztatott helyzetükbe, így volt ez a rabszolgátartó társa­dalom idején, ahol rabszolgafelke­lésekben jutott kifejezésre a rab­szolgák elkeseredése. így volt ez a hűbériség korszakában amikor a jobbágyság számtalan kísérletet tett a földesúri megkötöttségtől való megszabadulására. Ha különböző forradalmak hoz­tak is változást, a kizsákmányolás továbbra is maradt, csupán formá­ja változott meg. pl. nem a hűbér- úr, hanem a tőkés vágta zsebre a munka nélkül szerzett busás jöve­delmet. A kapitalizmus kialakulásával, főként a kapitalizmus impe­rialista szakaszába való lépé­sekor új szakasz kezdődött a forradalmak történetében. A kapitalizmus kialakulásával lét­rejött a kapitalizmus legsajátabb terméke, az ipari proletariátus. A proletariátus harca a tőke ellen, 'létével kezdődött. A proletariátus, melyet a tőke kegyetlenül kizsák­mányol, nem nyugodhat bele sor­sába és létének megjavításáért harcba indul. A kapitalizmusban kimondhatatlanul nehéz a mun­kásosztály helyzete. A cári Orosz­országban pl. a múlt század 80-as esztendejében a napi. munkaidő meghaladta a 12 órát, a textilipar­ban pedig elérte a 14—15 órát is. A gyerekek, a nők ugyanannyi órát dolgoztak, mint a férfiak, de sokkal kevesebb bért kaptak. De nemcsak a cári Oroszországban, így volt ez Magyarországon is. Nem véletlenül hasonlította Lenin elv­társ Magyarországot a cári Orosz­országhoz. A tőke nem válogatott eszközökben, ha a munkások meg­mozdulásainak elnyomásáról volt szó. A lénai sórtűz, mely a cári Oroszországban — 1912. április 4-én a jogaikért sztrájkoló munká­sok közül több mint 500-at meg­ölt és megsebesített és a budapesti munkások vérés csütörtöké egy­típusú rendszer, a tőkésrendszer következménye volt A proletariá­tus harcát kezdetben nem koro­názta siker. Számtalan balsiker, el­bukás kísérte a munkások azon kí­sérleteit, hogy megszabaduljanak a tőkésektől. így történt ez az 1905- ös orosz forradalom idején, amikor az orosz proletariátus kísérletet tett a szocializmushoz vezető út megtisztításához: így volt ez ná­lunk 1919-ben, a dicső magyar pro­letárforradalom vérbéfojtásával: A történelem így tette fél a kér­dést a munkásosztálynak: vagy aláveted magad a tőke kénye-ked- vének és élsz továbbra is tengődve, ahogy tudsz, vagv pedig szembefor­dulsz elnyomóiddal, vállalod a har­cot. az áldozatot jobb jövőd érde­kében. És az orosz proletariátus ez utóbbit választotta. Bátran szembe­szállt a zsarnoki elnyomással és pártjának, a bolsevikok pártjának vezetésével 1917. októberében meg­döntötte a gyűlölt cárizroust, a bur- zsóá rendet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új korszak kezdődött, a proletár­forradalmak korszaka. Miért győzhetett és miért tűzhe­tett ki olyan fő célt az orosz prole­tariátus, hogy a kizsákmányolás minden formáját felszámolja? A győzelemnek persze több oka van. E cikk keretében a forradalom fő tényezőjével, a munkásosztály for­radalmi, történelmi szerepével, hi­vatásával kívánunk foglalkozni. A proletariátus — amellett, hogy a kapitalizmus sajátos terméke — egyben sírásója is a kapitalizmus­nak. A muhkásosztály viszonylag előnyösebb helyzetben vívja harcát elnyomóival szemben, mint a ka­pitalizmust megelőző társadalmak elnyomott osztályai. Előnyösebb helyzetben vívja egyrészt azért, mert a munkásosztály kialakulásá­val csaknem egyidőben megszüle­tett, létrejött a tudományos szocia­lizmus elmélete, a marxizmus. En­nek az elméletnek a birtokában a munkásosztály már világosan látja, mit kell tennie helyzetének meg­változtatásáért. Másrészt előnyö­sebb helyzetben vívja harcát azért, mert van forradalmi pártja (mely szintén harcban jön létre) és irá­nyítja, vezeti a proletariátus forra­dalmi harcát! A proletariátus az elmélet birtokában felismeri, hogy fel- szabadulását senkitől nem vár­hatja, hogy felszabadulása csakis saját műve lehet. De azt is felismeri a munkásosz­tály ugyancsak az elmélet alapján, a párt szívós, meggyőző munkája következtében, hogy önmagát is csak akkor szabadíthatja fel, ha az összes elnyomottak élére áll, követ­kezésképp maga köré kell tömö- rítenie és fel kell szabadítania a társadalom valamennyi elnyomott, kizsákmányolt rétegét. A proletariátusnak tehát az a történelmi szerepe, hivatása, hogy vezetésével, harcával felszámolja a kizsákmányolás minden válfaját, hogy új világot teremtsen, mely­ben megszűnik az ember ember ál­tal való kizsákmányolása. A prole­tariátus az Ínség, a nékülözések, a küzdelem, a harc nagy kohójában megedzett fiai képesek is e nemes nagy küldetés, történelmi hivatás teljesítésére. Képes azért a prole­tariátus, mert a történelem legha- ladóttabb, legforradalmibb, legkö­vetkezetesebb osztálya éppen a ter­melésben elfoglalt helyénél fogva. A proletariátusnak puszta munka­erején, szorgos alkotó két kezén kívül nincs semmije. A forrada­lomban láncán kívül semmit nem veszíthet, de egy egész világot nyerhet; A hős orosz proletariátus Lenin, a bolsevikok vezetésével 1917. októ­berében leszakította magáról a tő­ke rabláncait és egy új világ építé­séhez kezdett. Az orosz proletariá­tus hallatlan erőfeszítéseket, áldo­zatokat hozott a forradalom győ­zelméért. Meg volt győződve arról, hogy ez az áldozat már nem hiába való. Minden forradalom kérdése a hatalom kérdése. Ez a kérdés Oroszországban egycsapásra megoldódott: a hatalmat a munkásosztály magához ra/- gadta. De az új világ felépítése, a kapi­talista rend maradványainak fel­számolása, a burzsoá erkölcsök, előítéletek leküzdése, a maradiság, a tudatlanság elleni harc rendkívül nehéz, kemény feladatot rótt az orosz munkásosztályra, pártjára, még a győzelem után is. Mégpedig azért, mert a szocialista forradalom többek között abban is különbözik minden eddigi forradalomtól, hogy a hatalom átvétele, megragadása nem betetőzése, hanem csak kez­dete a proletárforradalomnak’, mely a hatalmat „emelőnek használja a régi gazdaság átépítésére és az új gazdaság szervezésére”. A forradalom óta eltelt 38 esztendő eseményei kétséget ki­záróan bebizonyították: az orosz proletariátus hősi harca eredmé­nyes volt, hogy nyomában egy tel­jesen új. szabad, boldog világ épült fel a föld egyhatodán, ahonnan el­űzték a nyomort, a nélkülözést, az úri zsarnokságot, ahol a tudás, a kultúra addig nem látott magas fo­kát érte el; Az orosz proletariátus harca, győzelme nem korlátozódott ki­zárólag Oroszországra. A nem­zetközi proletariátus sajátjáé­nak tekintette Októbert, Ezt fejezik ki azok a jelszavak is, melyeket akkor adtak ki a fran­cia, az olasz és más országok munkásosztályai: kövessük az orosz példát!’1 vagy az inter­venció. idején: ;,E1 a kezekkel Oroszországtól!" És nem kevés azoknak a száma sem, akik fegy­verrel a kézben harcoltak az orosz poletárforradalcm győzelmé­ért. A magyar munkásosztály, a ma­gyar munkásmozgalom számára nagyjelentőségű a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Október a ml Októberünk is. Október volt a kiinduló pontja minden eddigi győzelmünknek. A győztes forra­dalom eredményeképpen vehette kezébe — ha csak rövid időre is — a hatóimat a magyár munkásosz­tály 1919-ben éppén Október pél­dáját követve. Ha dicső Tanács- köztársaságuők — főként külső tá­madások következtében — el is bukott, — mégis aranyketűkkel írta a történelem lapjaira népünk, a magyar munkásosztály harca legdi­csőbb fejezetének egyikét. A győztes proletárforradalem, a hős orosz munkásosztály har­cainak eredményeképpen sza­badultunk fel a fasizmus el­nyomása alól és építjük szabad, boldog jövőnket. Ezért érhetett el népünk pártunk vezetésével az elmúlt 10 esztendő alatt olyan eredményeket, ami­lyeneket azelőtt évszázadok alatt sem ért el. A győztes forradalom óta 38 esz­tendő télit el. Harcikban, esemé­nyekben dús gazdag 38 esztendő. Ez az idő kétséget kizáróan bebizo­nyította, hogy a haladást képvi­selő -egyetlen következetes osztály csakis a munkásosztály. Bebizonyo­sodott, hegy a munkásosztály ké­pes a vezetésre, hogy a burzso­ázia nélkül, a burzsoázia ellenére fel tud-ja építeni a kizsákmányolás­tól mentes szocialista társadalmat. Október világító fényénél maga­biztosabban járják útjukat a tőkés országok munkásai, a .gyarmati or­szágok elnyomott népei. Október példáién megtanulták, hogy az egyetlen helyes út az, melyet az orosz munkások választottak 1917 októberében. Október szelleme erőt, bíztatást nyújt a proletariátus­nak h tóke ellen, az emberi sza­badságjogokért. a békéért vívott harcához. A Nagy Október eszméi, ame­lyek az orosz proletariátust végső győzelemre vezették, feltartóztatha­tatlanul törnek előre győzelmes út­jukon. Nincs erő. mely ezt meg­akadályozhatná: Kína. a népi de­mokratikus országok, a gyarmati népek szabadságharcai e’v^'athatat- lanul bizonyítják ezt, A'szabadság harsány szózata, melyet az Októ­beri Forradalom hallatott, bejárja az egész világot, Tóth Imre. Dulles amerikai külügyminiszter esiüirlii beszéde Genf (MTI.) Kormányaink mind­egyiké elismeri, hogy a jelenlegi helyzet wm jelenti a biztos béke kielégítő alapját. Ugyanakkor ter­mészetesen mindegyik kormány arra törekszik, hegy semmiféle vál­tozás ne gyengítse saját biztonsá­gát. A fennálló feszültségnek és bi­zalmatlanságnak mély gyökerei vannak, ezek nem küszöíoölhetők ki egykönnyen. Elértük azonban azt a kritikus pontot, athoü olyan közös akciók sorozata révén kell előrehaladnunk, amelyek helyreál­lítják a bizalmat, különben a jövő egyáltalán nem lesz olyan, mint a múlt, hanem még annál is ro-sz- szabb, a korábbi helyzet tovább romlik. Mindnyájan megegyeztük abban, hogy Németországot szabad válasz­tások útján újból egyesíteni kell. Németországnak a jelenlegi idő­szakban való egyesítése azonban megköveteli, hogy mindnyájan bi­zonyosak lehessünk: Ez a lépés nem fogja gyengíteni biztonságun­kat. Az Egyesült Államok, felismerve ennek szükségességét, hajlandó csatlakozni a Németország egységé­vel kapcsolatos biztosítékokhoz, amelyek eleve kizárják a német militarizmus bár-minő újjászületé­sét. Ezek. véleményünk szerint, te­kintettel vannak minden jogos biz­tonsági érdekre, beleértve a Szov­jetunió jogos biztonsági érdekeit is. Ezeknek a biztosítékoknak lehetővé kell tenniök. hogy haladéktalanul hozzáfogjunk Németország régóta esedékes újraegyesítésének megva­lósításához. Mindenki elismeri, hogy a fegy­verzetek jelenlegi mennyisége ne­héz terhet jelent az egyes orszá­gok számára és hogy azokat csök­kenteni kell: nem csupán takaré- koskedási intézkedésként, hanem azért is, mert a biztonsági célokat szolgáló fegyverzet Valójában há­borúhoz vezethet. De egyikünktől sem Várható el, •hogy lényeges mértékben csök­kentse katonai ütőerét ét, hapern cSaik a többiek fegyverzetének ha­sonló Csökkentésével lépést tartva. Ezért világos, hogy az előrehala­dás ebben a kérdésben nem csu­pán azon múlik, hogy megegyezés töréniik-e a csökkentés kérdésében, hanem annak biztosításán is. hogy a megegyezés szerinti csökkentés valójában megtörténjék. Máskülön­ben senkinek sem lenne az az ér­zése, hogy veszélytelenül végre­hajthatja a megállapodás szerinti csökkentéseket. Valamennyien egyetértünk ab­ban, hogy kapcsolataink kiszélesí­tése a kölcsönös megértés előmoz­dítását szolgálhatná. Azonban ezen a téren sem várhatunk hirtelen olyan messziráható tetteket, ame­lyek semmibeveszik az összes biz­tonsági meggondolásokat. Ezekkel a kérdésekkel kapcso­latban különféle javaslataink lesz­nek. amelyekkel igyekszünk elosz­latni a Szórjetunió jogos aggodal­mait. Reméljük, hogy a Szovjet­unió olyan komoly és jóindulatú megfontolást szentel ezeknek a ja­vaslatoknak, amilyent hitünk sze­rint megérdemelnek; Az a remény, amelynek itt han­got adtam, Eisenhower elnök re­ménye, aki gondolatiban velünk van és én igen nagyra értékelem, hogy Önök megemlékeztek róla. (MTI.) II Szovjetunió kiiidiUségónek tervezető az európai általános kollektiv biztonsági szerződésről Alapelvek: A béke és biztonság biztosításá­nak és az európai államok bárme­lyike ellen irányuló agresszió meg­akadályozásának céljából: abból a célból, hogy megszilár­dítsák a nemzetközi együttműkö­dést az államok függetlensége és szuverenitása ti-zteletbentartása, valamint a belügyeikbe való be nem avatkozás elveinek megfele­lően; valamennyi európai állam ama erőfeszítéséseinek össze gyeztetését óhajtva, amelyek arra Irányulnak, hogy megőrizzék az európai kol­lektív biztonságot ahelyett, hogy egymással farkasszeniet néző cso­portokat alakítanának az európai államokból, ami csak nehézségeket és feszültséget teremt az országok közötti kapcsolatokban és növeli a kölcsönös bizalmatlanságot; tekintettel arra. hogy egy biz­tonsági rendszer létrehozása Euró­pában hozzájárulna a német prob­léma gyors megoldásához, Német­ország békés és demokratikus ala­pon való egyesítése útján: az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának céljaitól és szelle­métől áthatva; az európai államqgc általános európai kollektív biztonsági szer­ződést kötnek, amely a következő elveken alapul: 4 A szerződésben részt vehet ’■ valamennyi európai állam — tekintet nélkül társadalmi rend­szerére, — amely elismeri a szer­ződésben leszögezett célokat, és vál­lalja a szerződésben foglalt köte­lezettségeket, valamint az Ameri­kai Egyesült Államok. A Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köz­társaság egyenlő jogú résztvevői keli hogy legyenek e szerződés­nek. amíg létre nem hozzák az egységes, békés és demokratikus német államot, azzal, hogy Né­metország egyesítése után az egy­séges német állam tagja lehet a szerződésnek, a szerződés általános feltételeinek megfelelően. Az európai kollektív biztonsá­gi szerződés nem csorbíthatja a négy hatalomnak: a Szovjetunió­nak, az Egyesült Államoknak, Nagy-Británniának és Francia- országnak illetékességét a német problémával kapcsolatban, mely­nek rendezése teljes mértékben a fentnevezett hatalmak által meg­állapított rendelkezések keretei kö­zött kell, hogy megtörténjék. 0 A szerződésben résztvevő “■ államok kötelezik magukat, hogy kölcsönösen tartózkodnak minden agressziótól. s nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak at­tól, hogy kényszerítéshez vágy erőszakkal való fenyegetőzéshez folyamodjanak. Kötelezik magu­kat továbbá arra. hogy az ENSZ alapokmányának megfelelően bé­kés eszközökkel rendeznék minden olyan viszályt, amely közöttük fel­merülhet, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét, és az európai biztonságot. *5 A szerződésben résztvevő államok tanácskozni fognak minden egyes alkalommal, amikor bármelyikük úgy véli, hogy a szerződésben részvevő egy vagy több állam ellen fegyveres agresz- szió veszélye alakul ki Európá­ban, hogy így hathatós intézkedé­seket tegyenek e veszély elhárítá­sára és az európai biztonság meg­őrzésére. A Egy európai fegyveres ag- ressziét, amelyet bármely állam vagy államcsoport követ el a szerződésben részvevő egy vagy több állam ellen, úgy tekintik, mint a szerződésben részvevő ösz- szes államok ellen elkövetett ag­ressziót. Ilyen agresszió esetén va­lamennyi szerződő fél — élve az egyént vagy kollektív védelemre vonatkozó törvényes jogával — minden hatalmában levő eszközzel, beleértve a fegyveres erőhöz való folyamodást is — segítséget nyújt az Ilyen agresszió áldozatává váll államnak vagy államoknak, hogy helyreállítsa és fenntartsa a nem- z»tközí békét és biztonságot Eu­rópában. 5 A szeműdéiben részvevő ■államok kötelezik magukat, hagy a legrövidebb időn belül kö­ziben tanulmányozni fognak és lét­rehoznak egy olyan szabályzatot, melv meghatározza azokat a mó­dozatokat, amelyek alapján a szfer- ződésben részvevő á'Iamok kölcsö­nösen segítséget nyújtanak egy­másnak, nevezetesen fegyveres se­gítséget abban az esetben, ha a helyzet úev alakulna Európában, hogv kollektív erőfeszítéseket kö­vetelne meg a béke helyreállítása és fenntartása érdekében. 8. 6 A szerződésben részvevő ■ államok az ENSZ alapok­mánya rendelkezéseinek megfele­lően ismertetni fogják az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsával azokat az intézkedése­ket. amelyeket törvényes védelmi jogukat alkalmazva, vagy az euró­pai béke és biztonság fenntartása érdekében tettek, vagy vettek terv­be. “I A szerződésben résztvevő * ■ államok kötelezik magu­kat, hogy nem vesznek részt sem­miféle olyan koalícióban vagy szö­vetségben és nem kötnek semmifé­le olyan megegyezést, amelynek célja ellentétes lenne az európai kollektív biztonsági szerződés cél­jával. A szerződésben részvevő ■ államok kötelezik magu­kat. hogy hozzájárulnak az egy­más közötti, valamint a más álla­mokkal való széleskörű gazdasági és kulturális együttműködéshez, a kereskedelem és más gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a kulturális kapcsolatok kiszélesítése útján, az iltyen együttműködést akadályozó mindennemű megkülönböztetés és korlátozás kizárásával. O A szerződésben részvevő államok között a szerződés áltál előírt tanácskozások, és az európai biztonság biztosítására vo­natkozó kérdések megvizsgálása ér­dekében tervbe vesznek: a) időszaki értekezleteket és szükség esetén rendkívüli értekez­leteket, amelyeken minden egyes államot kormányának egyik tag­ja. vagy egy külön erre a célra kijelölt megbízottja fog képvisel­ni: b) egy állandó tanácskozó bi­zottság felállítását, amelynek az lesz a feladata, hogy megfelelő ajánlásokat készítsen elő a szerző­désben részvevő államok kormá­nyai számára; c) egy katonai tanácskozó szerv felállítását, amelynek hatáskörét később határoznák meg. dQ Elismerve az Egyesült Nemzetek Szervezete Biz­tonsági Tanácsa állandó tagjainak különleges felelősségét a nemzetkö­zi béke és biztonság ’ fenntartása ■terén, a szerződésben részvevő államok meg fogják hívni a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy küldjön megfigyelőket, a szerző­dés értelmében létrehozott szer­vekbe. <4 A jelén szerződés semmi- * *• képpen nem hatálytalanít­ja azokat a kötelezettségéket. ame­lyek az európai államok között kötött olyan nemzetközi szerződé­sekből és egyezményekből szár­maznak, amelyeknek elvei és cél­jai megfelelnek a jelen szerző­dés elveinek és céljainak; 40 A szerződésben résztvevő államok megállapodnak; hogy az európai kollektív bizton­sági rendszer megteremtése vonat­kozó intézkedések megvalósításá­nak két vagy három évig tartó kez­deti időszakában nem mentesülnek az érvényben lévő szerződések és megállapodások értelmében vál­lalt kötelezettségeik alól. Ugyan­akkor az érvényben lévő katonai kötelezettségeket tartalmazó szer­ződésekben részvevő államok tar­tózkodni fognak a fegyveres erő­höz való folyamodástól és békés eszközökkel fognak rendezni min­den közöttük netán felmerülő vi­szályt. Az illető szerződésekben és egyezményekben részvevő államok között tanácskozásra kerül majd sor minden olyan nézeteltérés és viszály esetén, amely veszélyeztet­heti az európai béke fenntartását, t Q Addig is, amíg szerződést 1 nem kötnek a fegyverzetek csökkentésére, az atomfegyverek betiHá'ára, és a külföldi csapatok­nak a? európai országok területei­ről való visszavonására. a szerző­désben részvevő államok kötelezik magukat, hogy nem tesznek olyan újabb intézkedéseket, amelyek elő­zőleg kötött szerződések vagy meg­állapodás-k értelmében egy másik európai á’lam területén leső fegy­veres érőik növelését céloznak. 4 A A szerződésben részvevő ál- lám ok megállapodnak, hogy a je’enlegi szerződés életbelépte­tésétől számított meghatározott időszak elteltével az 1955 május I4-én köpött varsói szerződés, az 1954 október 23-án kötött párizsi egyezmények és az 1949 április 4-én kötött északatlanti szerződés érvé­nyüket vesztik. 4K A szerződés érvényességének időtartama: ötven év. (Tudósítások folytatása az ötödik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents