Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-30 / 256. szám

SZOLNOKMEGYEl NÉPLAP

1955 október 30.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a munkásosztály

Az emberiség történetében számtalan forradalom játszódott le. Amióta a társadalom osztályokra tagozódik, a harc elkerülhetetlen az elnyomók és elnyomottak között. Elkerülhetetlen azért, mert az elnyomók, a paraziták és a kisemmizett dolgozó tömegek érdekel ellentétesek mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális téren. Az elnyomás alatt sínylődő tömegek soha sem nyugodtak bele sorsukba, megaláztatott helyzetükbe, így volt ez a rabszolgátartó társadalom idején, ahol rabszolgafelkelésekben jutott kifejezésre a rabszolgák elkeseredése. így volt ez a hűbériség korszakában amikor a jobbágyság számtalan kísérletet tett a földesúri megkötöttségtől való megszabadulására.

Ha különböző forradalmak hoztak is változást, a kizsákmányolás továbbra is maradt, csupán formája változott meg. pl. nem a hűbér- úr, hanem a tőkés vágta zsebre a munka nélkül szerzett busás jövedelmet.

A kapitalizmus kialakulásával, főként a kapitalizmus imperialista szakaszába való lépésekor új szakasz kezdődött a forradalmak történetében.

A kapitalizmus kialakulásával létrejött a kapitalizmus legsajátabb terméke, az ipari proletariátus. A proletariátus harca a tőke ellen, 'létével kezdődött. A proletariátus, melyet a tőke kegyetlenül kizsákmányol, nem nyugodhat bele sorsába és létének megjavításáért harcba indul. A kapitalizmusban kimondhatatlanul nehéz a munkásosztály helyzete. A cári Oroszországban pl. a múlt század 80-as esztendejében a napi. munkaidő meghaladta a 12 órát, a textiliparban pedig elérte a 14—15 órát is. A gyerekek, a nők ugyanannyi órát dolgoztak, mint a férfiak, de sokkal kevesebb bért kaptak. De nemcsak a cári Oroszországban, így volt ez Magyarországon is. Nem véletlenül hasonlította Lenin elvtárs Magyarországot a cári Oroszországhoz. A tőke nem válogatott eszközökben, ha a munkások megmozdulásainak elnyomásáról volt szó. A lénai sórtűz, mely a cári Oroszországban — 1912. április

4-én a jogaikért sztrájkoló munkások közül több mint 500-at megölt és megsebesített és a budapesti munkások vérés csütörtöké egytípusú rendszer, a tőkésrendszer következménye volt A proletariátus harcát kezdetben nem koronázta siker. Számtalan balsiker, elbukás kísérte a munkások azon kísérleteit, hogy megszabaduljanak a tőkésektől. így történt ez az 1905- ös orosz forradalom idején, amikor az orosz proletariátus kísérletet tett a szocializmushoz vezető út megtisztításához: így volt ez nálunk 1919-ben, a dicső magyar proletárforradalom vérbéfojtásával:

A történelem így tette fél a kérdést a munkásosztálynak: vagy aláveted magad a tőke kénye-ked- vének és élsz továbbra is tengődve, ahogy tudsz, vagv pedig szembefordulsz elnyomóiddal, vállalod a harcot. az áldozatot jobb jövőd érdekében. És az orosz proletariátus ez utóbbit választotta. Bátran szembeszállt a zsarnoki elnyomással és pártjának, a bolsevikok pártjának vezetésével 1917. októberében megdöntötte a gyűlölt cárizroust, a bur- zsóá rendet.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új korszak kezdődött, a proletárforradalmak korszaka.

Miért győzhetett és miért tűzhetett ki olyan fő célt az orosz proletariátus, hogy a kizsákmányolás minden formáját felszámolja? A győzelemnek persze több oka van. E cikk keretében a forradalom fő tényezőjével, a munkásosztály forradalmi, történelmi szerepével, hivatásával kívánunk foglalkozni. A proletariátus — amellett, hogy a kapitalizmus sajátos terméke — egyben sírásója is a kapitalizmusnak. A muhkásosztály viszonylag előnyösebb helyzetben vívja harcát elnyomóival szemben, mint a kapitalizmust megelőző társadalmak elnyomott osztályai. Előnyösebb helyzetben vívja egyrészt azért, mert a munkásosztály kialakulásával csaknem egyidőben megszületett, létrejött a tudományos szocializmus elmélete, a marxizmus. Ennek az elméletnek a birtokában a munkásosztály már világosan látja, mit kell tennie helyzetének megváltoztatásáért. Másrészt előnyösebb helyzetben vívja harcát azért, mert van forradalmi pártja (mely szintén harcban jön létre) és irányítja, vezeti a proletariátus forradalmi harcát!

A proletariátus az elmélet birtokában felismeri, hogy fel- szabadulását senkitől nem várhatja, hogy felszabadulása csakis saját műve lehet.

De azt is felismeri a munkásosztály ugyancsak az elmélet alapján, a párt szívós, meggyőző munkája következtében, hogy önmagát is csak akkor szabadíthatja fel, ha az összes elnyomottak élére áll, következésképp maga köré kell tömö- rítenie és fel kell szabadítania a társadalom valamennyi elnyomott, kizsákmányolt rétegét.

A proletariátusnak tehát az a történelmi szerepe, hivatása, hogy vezetésével, harcával felszámolja a kizsákmányolás minden válfaját, hogy új világot teremtsen, melyben megszűnik az ember ember által való kizsákmányolása. A proletariátus az Ínség, a nékülözések, a küzdelem, a harc nagy kohójában megedzett fiai képesek is e nemes nagy küldetés, történelmi hivatás teljesítésére. Képes azért a proletariátus, mert a történelem legha- ladóttabb, legforradalmibb, legkövetkezetesebb osztálya éppen a termelésben elfoglalt helyénél fogva. A proletariátusnak puszta munkaerején, szorgos alkotó két kezén kívül nincs semmije. A forradalomban láncán kívül semmit nem veszíthet, de egy egész világot nyerhet;

A hős orosz proletariátus Lenin, a bolsevikok vezetésével 1917. októberében leszakította magáról a tőke rabláncait és egy új világ építéséhez kezdett. Az orosz proletariátus hallatlan erőfeszítéseket, áldozatokat hozott a forradalom győzelméért. Meg volt győződve arról, hogy ez az áldozat már nem hiába való.

Minden forradalom kérdése a hatalom kérdése. Ez a kérdés Oroszországban egycsapásra megoldódott: a hatalmat a munkásosztály magához ra/- gadta.

De az új világ felépítése, a kapitalista rend maradványainak felszámolása, a burzsoá erkölcsök, előítéletek leküzdése, a maradiság, a tudatlanság elleni harc rendkívül nehéz, kemény feladatot rótt az orosz munkásosztályra, pártjára, még a győzelem után is. Mégpedig azért, mert a szocialista forradalom többek között abban is különbözik minden eddigi forradalomtól, hogy a hatalom átvétele, megragadása nem betetőzése, hanem csak kezdete a proletárforradalomnak’, mely a hatalmat „emelőnek használja a régi gazdaság átépítésére és az új gazdaság szervezésére”.

A forradalom óta eltelt 38 esztendő eseményei kétséget kizáróan bebizonyították: az orosz proletariátus hősi harca eredményes volt, hogy nyomában egy teljesen új. szabad, boldog világ épült fel a föld egyhatodán, ahonnan elűzték a nyomort, a nélkülözést, az úri zsarnokságot, ahol a tudás, a kultúra addig nem látott magas fokát érte el;

Az orosz proletariátus harca, győzelme nem korlátozódott kizárólag Oroszországra. A nemzetközi proletariátus sajátjáénak tekintette Októbert,

Ezt fejezik ki azok a jelszavak is, melyeket akkor adtak ki a francia, az olasz és más országok

munkásosztályai: kövessük az

orosz példát!’1 vagy az intervenció. idején: ;,E1 a kezekkel Oroszországtól!" És nem kevés azoknak a száma sem, akik fegyverrel a kézben harcoltak az orosz poletárforradalcm győzelméért.

A magyar munkásosztály, a magyar munkásmozgalom számára nagyjelentőségű a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Október a ml Októberünk is. Október volt a kiinduló pontja minden eddigi győzelmünknek. A győztes forradalom eredményeképpen vehette kezébe — ha csak rövid időre is — a hatóimat a magyár munkásosztály 1919-ben éppén Október példáját követve. Ha dicső Tanács- köztársaságuők — főként külső támadások következtében — el is bukott, — mégis aranyketűkkel írta a történelem lapjaira népünk, a magyar munkásosztály harca legdicsőbb fejezetének egyikét.

A győztes proletárforradalem, a hős orosz munkásosztály harcainak eredményeképpen szabadultunk fel a fasizmus elnyomása alól és építjük szabad, boldog jövőnket.

Ezért érhetett el népünk pártunk vezetésével az elmúlt 10 esztendő alatt olyan eredményeket, amilyeneket azelőtt évszázadok alatt sem ért el.

A győztes forradalom óta 38 esztendő télit el. Harcikban, eseményekben dús gazdag 38 esztendő. Ez az idő kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a haladást képviselő -egyetlen következetes osztály csakis a munkásosztály. Bebizonyosodott, hegy a munkásosztály képes a vezetésre, hogy a burzsoázia nélkül, a burzsoázia ellenére fel tud-ja építeni a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalmat.

Október világító fényénél magabiztosabban járják útjukat a tőkés országok munkásai, a .gyarmati országok elnyomott népei. Október példáién megtanulták, hogy az egyetlen helyes út az, melyet az orosz munkások választottak 1917 októberében. Október szelleme erőt, bíztatást nyújt a proletariátusnak h tóke ellen, az emberi szabadságjogokért. a békéért vívott harcához.

A Nagy Október eszméi, amelyek az orosz proletariátust végső győzelemre vezették, feltartóztathatatlanul törnek előre győzelmes útjukon. Nincs erő. mely ezt megakadályozhatná: Kína. a népi demokratikus országok, a gyarmati népek szabadságharcai e’v^'athatat- lanul bizonyítják ezt, A'szabadság harsány szózata, melyet az Októberi Forradalom hallatott, bejárja az egész világot, Tóth Imre.

Dulles amerikai külügyminiszter esiüirlii beszéde

Genf (MTI.) Kormányaink mindegyiké elismeri, hogy a jelenlegi helyzet wm jelenti a biztos béke kielégítő alapját. Ugyanakkor természetesen mindegyik kormány arra törekszik, hegy semmiféle változás ne gyengítse saját biztonságát.

A fennálló feszültségnek és bizalmatlanságnak mély gyökerei vannak, ezek nem küszöíoölhetők ki egykönnyen. Elértük azonban azt a kritikus pontot, athoü olyan közös akciók sorozata révén kell előrehaladnunk, amelyek helyreállítják a bizalmat, különben a jövő egyáltalán nem lesz olyan, mint a múlt, hanem még annál is ro-sz- szabb, a korábbi helyzet tovább romlik.

Mindnyájan megegyeztük abban, hogy Németországot szabad választások útján újból egyesíteni kell. Németországnak a jelenlegi időszakban való egyesítése azonban megköveteli, hogy mindnyájan bizonyosak lehessünk: Ez a lépés nem fogja gyengíteni biztonságunkat.

Az Egyesült Államok, felismerve ennek szükségességét, hajlandó csatlakozni a Németország egységével kapcsolatos biztosítékokhoz, amelyek eleve kizárják a német militarizmus bár-minő újjászületését. Ezek. véleményünk szerint, tekintettel vannak minden jogos biztonsági érdekre, beleértve a Szovjetunió jogos biztonsági érdekeit is. Ezeknek a biztosítékoknak lehetővé kell tenniök. hogy haladéktalanul hozzáfogjunk Németország régóta esedékes újraegyesítésének megvalósításához.

Mindenki elismeri, hogy a fegyverzetek jelenlegi mennyisége nehéz terhet jelent az egyes országok számára és hogy azokat csökkenteni kell: nem csupán takaré- koskedási intézkedésként, hanem azért is, mert a biztonsági célokat szolgáló fegyverzet Valójában háborúhoz vezethet.

De egyikünktől sem Várható el, •hogy lényeges mértékben csökkentse katonai ütőerét ét, hapern cSaik a többiek fegyverzetének hasonló Csökkentésével lépést tartva. Ezért világos, hogy az előrehaladás ebben a kérdésben nem csupán azon múlik, hogy megegyezés töréniik-e a csökkentés kérdésében, hanem annak biztosításán is. hogy a megegyezés szerinti csökkentés valójában megtörténjék. Máskülönben senkinek sem lenne az az érzése, hogy veszélytelenül végrehajthatja a megállapodás szerinti csökkentéseket.

Valamennyien egyetértünk abban, hogy kapcsolataink kiszélesítése a kölcsönös megértés előmozdítását szolgálhatná. Azonban ezen a téren sem várhatunk hirtelen olyan messziráható tetteket, amelyek semmibeveszik az összes biztonsági meggondolásokat.

Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban különféle javaslataink lesznek. amelyekkel igyekszünk eloszlatni a Szórjetunió jogos aggodalmait. Reméljük, hogy a Szovjetunió olyan komoly és jóindulatú megfontolást szentel ezeknek a javaslatoknak, amilyent hitünk szerint megérdemelnek;

Az a remény, amelynek itt hangot adtam, Eisenhower elnök reménye, aki gondolatiban velünk van és én igen nagyra értékelem, hogy Önök megemlékeztek róla. (MTI.)

II Szovjetunió kiiidiUségónek tervezető az európai

általános kollektiv biztonsági szerződésről

Alapelvek:

A béke és biztonság biztosításának és az európai államok bármelyike ellen irányuló agresszió megakadályozásának céljából:

abból a célból, hogy megszilárdítsák a nemzetközi együttműködést az államok függetlensége és szuverenitása ti-zteletbentartása, valamint a belügyeikbe való be nem avatkozás elveinek megfelelően;

valamennyi európai állam ama erőfeszítéséseinek össze gyeztetését óhajtva, amelyek arra Irányulnak, hogy megőrizzék az európai kollektív biztonságot ahelyett, hogy egymással farkasszeniet néző csoportokat alakítanának az európai államokból, ami csak nehézségeket és feszültséget teremt az országok közötti kapcsolatokban és növeli a kölcsönös bizalmatlanságot;

tekintettel arra. hogy egy biztonsági rendszer létrehozása Európában hozzájárulna a német probléma gyors megoldásához, Németország békés és demokratikus alapon való egyesítése útján: az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának céljaitól és szellemétől áthatva;

az európai államqgc általános európai kollektív biztonsági szerződést kötnek, amely a következő elveken alapul:

4 A szerződésben részt vehet ’■ valamennyi európai állam — tekintet nélkül társadalmi rendszerére, — amely elismeri a szerződésben leszögezett célokat, és vállalja a szerződésben foglalt kötelezettségeket, valamint az Amerikai Egyesült Államok.

A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyenlő jogú résztvevői keli hogy legyenek e szerződésnek. amíg létre nem hozzák az egységes, békés és demokratikus német államot, azzal, hogy Németország egyesítése után az egységes német állam tagja lehet a szerződésnek, a szerződés általános feltételeinek megfelelően.

Az európai kollektív biztonsági szerződés nem csorbíthatja a négy hatalomnak: a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak, Nagy-Británniának és Francia- országnak illetékességét a német problémával kapcsolatban, melynek rendezése teljes mértékben a fentnevezett hatalmak által megállapított rendelkezések keretei között kell, hogy megtörténjék.

0 A szerződésben résztvevő “■ államok kötelezik magukat, hogy kölcsönösen tartózkodnak minden agressziótól. s nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak attól, hogy kényszerítéshez vágy erőszakkal való fenyegetőzéshez folyamodjanak. Kötelezik magukat továbbá arra. hogy az ENSZ alapokmányának megfelelően békés eszközökkel rendeznék minden olyan viszályt, amely közöttük felmerülhet, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét, és az európai biztonságot.

*5 A szerződésben résztvevő államok tanácskozni fognak minden egyes alkalommal, amikor bármelyikük úgy véli, hogy a szerződésben részvevő egy vagy több állam ellen fegyveres agresz- szió veszélye alakul ki Európában, hogy így hathatós intézkedéseket tegyenek e veszély elhárítására és az európai biztonság megőrzésére.

A Egy európai fegyveres ag- ressziét, amelyet bármely állam vagy államcsoport követ el a szerződésben részvevő egy vagy több állam ellen, úgy tekintik, mint a szerződésben részvevő ösz- szes államok ellen elkövetett agressziót. Ilyen agresszió esetén valamennyi szerződő fél — élve az egyént vagy kollektív védelemre vonatkozó törvényes jogával — minden hatalmában levő eszközzel, beleértve a fegyveres erőhöz való folyamodást is — segítséget nyújt az Ilyen agresszió áldozatává váll államnak vagy államoknak, hogy helyreállítsa és fenntartsa a nem- z»tközí békét és biztonságot Európában.

5 A szeműdéiben részvevő ■államok kötelezik magukat, hagy a legrövidebb időn belül köziben tanulmányozni fognak és létrehoznak egy olyan szabályzatot, melv meghatározza azokat a módozatokat, amelyek alapján a szfer- ződésben részvevő á'Iamok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, nevezetesen fegyveres segítséget abban az esetben, ha a helyzet úev alakulna Európában, hogv kollektív erőfeszítéseket követelne meg a béke helyreállítása és fenntartása érdekében.

8.

6

A szerződésben részvevő ■ államok az ENSZ alapokmánya rendelkezéseinek megfelelően ismertetni fogják az Egyesült

Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsával azokat az intézkedéseket. amelyeket törvényes védelmi jogukat alkalmazva, vagy az európai béke és biztonság fenntartása érdekében tettek, vagy vettek tervbe.

“I A szerződésben résztvevő * ■ államok kötelezik magukat, hogy nem vesznek részt semmiféle olyan koalícióban vagy szövetségben és nem kötnek semmiféle olyan megegyezést, amelynek célja ellentétes lenne az európai kollektív biztonsági szerződés céljával.

A szerződésben részvevő ■ államok kötelezik magukat. hogy hozzájárulnak az egymás közötti, valamint a más államokkal való széleskörű gazdasági és kulturális együttműködéshez, a kereskedelem és más gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a kulturális kapcsolatok kiszélesítése útján, az iltyen együttműködést akadályozó mindennemű megkülönböztetés és korlátozás kizárásával.

O A szerződésben részvevő államok között a szerződés áltál előírt tanácskozások, és az európai biztonság biztosítására vonatkozó kérdések megvizsgálása érdekében tervbe vesznek:

a) időszaki értekezleteket és szükség esetén rendkívüli értekezleteket, amelyeken minden egyes államot kormányának egyik tagja. vagy egy külön erre a célra kijelölt megbízottja fog képviselni:

b) egy állandó tanácskozó bizottság felállítását, amelynek az lesz a feladata, hogy megfelelő ajánlásokat készítsen elő a szerződésben részvevő államok kormányai számára;

c) egy katonai tanácskozó szerv felállítását, amelynek hatáskörét később határoznák meg. dQ Elismerve az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak különleges felelősségét a nemzetközi béke és biztonság ’ fenntartása ■terén, a szerződésben részvevő államok meg fogják hívni a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy küldjön megfigyelőket, a szerződés értelmében létrehozott szervekbe.

<4 A jelén szerződés semmi- * *• képpen nem hatálytalanítja azokat a kötelezettségéket. amelyek az európai államok között kötött olyan nemzetközi szerződésekből és egyezményekből származnak, amelyeknek elvei és céljai megfelelnek a jelen szerződés elveinek és céljainak;

40 A szerződésben résztvevő államok megállapodnak; hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése vonatkozó intézkedések megvalósításának két vagy három évig tartó kezdeti időszakában nem mentesülnek az érvényben lévő szerződések és megállapodások értelmében vállalt kötelezettségeik alól. Ugyanakkor az érvényben lévő katonai kötelezettségeket tartalmazó szerződésekben részvevő államok tartózkodni fognak a fegyveres erőhöz való folyamodástól és békés eszközökkel fognak rendezni minden közöttük netán felmerülő viszályt. Az illető szerződésekben és egyezményekben részvevő államok között tanácskozásra kerül majd sor minden olyan nézeteltérés és viszály esetén, amely veszélyeztetheti az európai béke fenntartását, t Q Addig is, amíg szerződést 1 nem kötnek a fegyverzetek csökkentésére, az atomfegyverek betiHá'ára, és a külföldi csapatoknak a? európai országok területeiről való visszavonására. a szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy nem tesznek olyan újabb intézkedéseket, amelyek előzőleg kötött szerződések vagy megállapodás-k értelmében egy másik európai á’lam területén leső fegyveres érőik növelését céloznak.

4 A A szerződésben részvevő ál- lám ok megállapodnak, hogy a je’enlegi szerződés életbeléptetésétől számított meghatározott időszak elteltével az 1955 május

I4-én köpött varsói szerződés, az 1954 október 23-án kötött párizsi egyezmények és az 1949 április 4-én kötött északatlanti szerződés érvényüket vesztik.

4K A szerződés érvényességének időtartama: ötven év.

(Tudósítások folytatása az ötödik oldalon.)