Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-11 / 214. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 szeptember 11. Beszélgessek el újra a pártokfatás hallgatóival A pártoktatás előkészítésének alkotó része a hallgatók kiválogatása, beosztása. E feladat megoldásánál alapvető követelmény az. hogy alapszervezeteink vezetői mindenkit a megfelelő helyre osszanak be. Az 1955—56-os pártoktatási évben megnőtt ennek a követelménynek a jelentősége. A Központi Vezetőség határozatot hozott a pártoktatás szervezeti formájának megváltoztatására. Sokoldalúbb, gazdagabb lett a pártoktatás. Ezt a határozatot ismerték alapszervezeteink vezetői és a júniusi elbeszélgetés után ennek alapján osztották be a párttagokat. Elfogadható az a vélemény, hogy az alapszervezetek többsége alaposan, körültekintően készült fel a párttagok beosztására. Ennek ellenére a szeptemberi újra elbeszélgetést szükségessé teszik a hallgatók kiválogatásában és beosztásában meglévő hiányosságok. Melyek ezek a hiányosságok? Sok alapszervezetben úgy értelmezik az önkéntesség elvét, hogy ,.aki akar tanulni az tanul, s aki nem akar az nem tanul.*' Az önkéntesség ilyen irányú liberális értelmezése abban is jelentkezik, hogy egyes párttagok előbbre- valónak tartják a szakmai tanulást, az állami oktatásban való részvételt, mint pártoktatást. Hogyan értelmezzük az önkéntességet a pártoktatásban? Pártunk Szervezeti Szabályzata minden párttag kötelességévé teszi, hogy ..sajátítsa el a marxizmus-leninizmus alapjait.'* Az önkéntesség elve egyetlen párttagot sem mentesít ez alól. — Az önkéntesség elve annyit jelent, hogy minden párttag érdeklődési körének, elméleti képzettségének megfelelően maga határozza meg milyen oktatási formában akar résztvenni. A pártalap- szervezetek vezetői az okatási formák ismertetésével segítsék a párttagokat abban, hogy választásuk helyes legyen. „Az oktatási formákat ismertettük — mondotta Gulyás elvtárs. csépai propagandista. — de hogy az egyes oktatási formán milyen kérdéseket tanulmányozhatnak a hallgatók, nem tudjuk részletesebben elmondani.*' Igaza van Gulyás elvtársnak, a csépai és a többi párt- alapszervezetekben sem ismertethették részletesen, hogy az egyes tanfolyamokon milyen elméleti kérdésekkel találkoznak a párttagok. hiszen csak a tanfolyamok és az előadások neveit közölték. Most már más a helyzet. Az első témák útmutatói és a hallgatók részére készített tankönyvet megkapták a propagandisták. Az útmutató és a tankönyvek alapján választ tudunk adni a hallgatóknak arra hogy mit tanulnak. A szakosított tanfolyamoknál kevésbé van meg ez a probléma. A politikai gazdaságtan, az SZKP. az MKPT és a filozófiai tanfolyamoknak már a nevei elárulják, hogy milyen elméleti kérdéseket ismernek meg a résztvevők. Főleg a politikai iskola és a marxizmus- leninizmus alapjai tanfolyamon szükséges megmagyarázni, hogy mit tanulnak a hallgatók. A marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyamon. amely formájában és tartalmában is uj, tanulhatnak a hallgatók például: az osztályokról, a monopóliumok előtti kapitalizmusról. az imperializmusról, az államról és a proletárdiktatúráról, a szocialista forradalomról és a munkás-paraszt szövetségről. Választ várnak a hallgatók arra is. hogy milyen időközönként, melyik napon lesznek a foglalkozások, s mikor indul meg a pártoktatás ? A pártbizottságok, az alapszervi titkárok értekezletén, a propagandista tanácskozásokon tisztázzák ezeket a kérdéseket. Vannak járások. ahol hétfő és van ahol kedd az oktatási nap. A foglalkozásokat kéthetenként tartják. A megindulás időpontját ez évben az október 17-én induló hétre határozta meg a Központi Vezetőség. Számolni kell azzal is. hogy egyes párttagok beosztását meg kell változtatni. Endrődi elvtársnak, a kun- hegyesi Vörös Október TSZ párttitkárának az a véleménye, hogy több olyan fiatalt vontak be a pártoktatásba. akinek hasznosabb lenne, ha a DISZ Petőfi iskolán tanulnának. Van olyan alapszervezet is, ahol egyáltalában nem beszélgettek el egyénileg a harsatokkal, mint például a tiszaszentimrei Fehér Imre TSZ-ben. Ilyen helyen még sok a pótolni való. A nagy- iváni Rákosi Csillaga TSZ-ben eddig egy szeminárium beindítását tervezték, erre ki is válogatták a hallgatókat, s most még egy szeminárium beindítását szervezik. A nagy termelőszövetkezetekben javítani kell a párttagok oktatásba való bevonását. Igen biztató az, hogy a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben már másodszor is elbeszélgettek a hallgatókkal, s hogy ez évben hat szemináriumot indítanak be. Propagandista: Gönczi elvtárs a pártitkár. Sándor elvtárs a tsz elnöke és még több vezető elvtárs. A tavalyi tapasztalatokból tanulva nemcsak a központban, hanem a tanyai részeken is szerveznek szemináriumot több termelőszövetkezetben mint például a karcagi Táncsicsnál. Szabadságnál. a mezőtúri Haladásnál. Azoknál a termelőszövetkezeteknél kell sokat változtatni a terveken, ahol nagyobbarányú belépés volt az elmúlt 2—3 hónap alatt, mint például az öcsödi Szabadság, a kengyeli Sallai. vagy az abád- szalóki Lenin termelőszövetkezetekben. Ezeken a területeken a pártbizottságoknak is nagyobb segítséget kell adni az újra elbeszélgetés megszervezéséhez, a párttagok oktatásba való beosztásához. A propagandistáknak sok tapasztalatot adhat az újra elbeszélgetés, ezért helyes, ha résztvesznek abban. A tanácskozás alkalmával többen elmondták, hogy még nem tudják hol fognak vezetni. Ezután feltételezhető, hogy nem ismerik a hallgatóikat. Pedig a szemináriumok kollektíváját, a tanulási fegyelmet a hallgatók kiválogatásánál és beosztásénál alapozzák meg. Ott, ahol alapos volt az első elbeszélgetés. javasoljuk a túrkevei Vörös Csillag TSZ pártvezetöségé- nek módszerét. A pártvezetőségi ülésen megállapodtak a propagandistákkal, hogy mindegyik összehívja szemináriumának hallgatóit és így együtt beszélik meg a vitás kérdéseket. A Gönczi elvtárs szemináriumának huszonnégy hallgatója közül tizenheten mentek el a megbeszélésre. A megbeszélésnek ez a formája megmutatja, hogy kivel hogyan kell a propagandistának foglalkozni. Ott azonban, — ahol nem volt alapos az első elbeszélgetés. nem tudják a párttagok, hogy hol tanulnak, ki a propagandistájuk. nem lenne gyümölcsöző ez a módszer. Ott az egyéni elbeszélgetést válassza a pártvezetésén. Ez az újra elbeszélgetés megkezdődött az egész megyében. Bízunk abban, hogy körültekintő, gondos munkával jobban megértetjük a pártagokkal a marxizmus-leninizmus tanulásának jelentőségét és megalapozzuk a pártoktatási év sikerét. Vigh Erzsébet Gépese! vágták le a kender! A TÓSZEGI ALKOTMÁNY és Dózsa Termelőszövetkezetekben is termeltek kendert. Most folyik a betakarítása. A Dózsa TSZ-ben a gépállomás segítségét igénybevéve gépekkel vágták le a 20 hold kendert. Más munka is akad a közös gazdaságokban. Az Alkotmány TgZ-ben tegnap óta vetik az őszi árpát. A gépállomás traktorai végzik a talajelőkészítést és a mélyszántást is. A kapásnövények betakarítása a napraforgó szedésével kezdődött meg. Mindkét szövetkezet tagjai ezzel a munkával vannak elfoglalva. Ezután kerül sor a cukorrépa betakarítására és a kukorica törésére; Először vagy kétszáz esztendővel ezelőtt indult el a szolnoki nép. Az elindulás azzal kezdődött, hogy a városháza előtt gubás, gatyás tömeg verődött össze. Kaszák csillogtak. Fejszék emelkedtek a magasba. Ordítások harsogtak. — Adjanak jöldet, hogy élhessünk! Nem akarunk éhen dögleni! A kiáltások megrémítették a városháza embereit, összedugták a fejüket és elindultak a hatalmas grófhoz, akinek óriási birtoka már a Tisza hídjának túlsó végén kezdődött. Alázatosan könyörögtek, hogy adjon valamilyen módon a lázadó szegénységnek egy kis földecskét, mert irgalmatlan nagy az elkeseredés. A gróf úr elgondolkozva hallgatta a kérelmet. Azon tűnődött, hogy a szandai részen van neki egy jó darab vad homokja, amin még a birka sem talál harapnivalót. Ezt majd kegyesen odaadja a szolnokiaknak.Akkoriban egyköblös, vad homok ára egy egész kenyér volt. A gróf ennek ötvenszeresét kérte. Aztán megkötötték az egyezséget és megkezdődött a homok kiparcellázása. Nemsokára taligákra, lő- csös kocsikra, nyikorgó szekerekre rakta fel nyo- szolyáit, redves asztalait kétszáz szolnoki család, vagy ezer lélek. Es elindult a nép Szanda felé, a recsegő, ropogó Tiszahídon Simdul & néf(i írfa: Gyomai György keresztül, hogy nekikezdjen egy új életnek. A gróf nevetve nézte a nagy igyekezetét. — Mit fognak ezek a nyomorultak a homokban csinálni? A szolnokiak megmutatták, mire képes a magyar paraszt akaratereje. Olyan szőlős, gyümölcsösligetet varázsoltak pár esztendő alatt a homokba, hogy a grófnak tátva maradt az ámulattól a szája. Másodszor a hetvenes években indult el a szol- nolci nép, az Ugar felé. Az Ugar valamikor a Tisza és a Zagyva ereivel volt tele, melyek tavasz- szol, őssz:l vízzel árasztották el az egész határt. Nádasok, mocsarak váltogatták egymást a mai vasútállomástól kezdve egész az abonyi és az újszászi határig. Az újszászi vasúttal párhuzamosan vezetett a Mátra felé a földút, melyen a szolnoki sófuvarosok, deszkaszállitók vitték a sót és a fűrészelt fákat egész Berényig. Fahíd is volt az egyik éren, ennek helyére még ma is emlékeznek az öreg tanyasiak. A nádasokban ezrével tanyázott a teknősbéka. Ezeket a békafogók Pestre szállították hatalmas vizeshordókban. A kócsagfogók a kócsag gyönyörű tollával kereskedtek. A nádvágók a nádból éltek, A vízszabályozás azonban hirtelen véget vetett a mocsári életnek. Az erek kiszáradtak. A mocsarak, tocsogók, zsom.békosok eltűntek. És az addigi senki földje kincstári tulajdonná lett. — Földet! — hangzott fel az elkeseredett ordítás ismét a városháza előtt. A város urai szaladtak a főispánhoz. — Lázong a nép! Földet követel! — jelentették ijedten neki. A főispán jól tudta, mit jelent az, ha a piactéren ólmosbotokkal hadonásznak, késekkel, baltákkal gyülekeznek az emberek. Sietett Pestre. S amikor visszajött, pecsétes írást tett a szolnoki urak elé. — Itt az engedély! Az Ugart a kincstár kiparcelláztatja! Tessék azonnal intézkedni! A földmérők kimérték a Cukrász-dűlőt, a Hegyeshalmi-dűlőt, a Szelei-utat. Kicövekelték a parcellákat. A piactéren a dobos kidobolta, hogy aki akar, írathat magának földet. Megmondta az árát is. Felolvasta a papírosról értelmesen, hogy a vételárat részletekben, éveken által is lehet fizetni. A szolnokiak meghallgatták a nagy dobolást. Nekifogtak a pénzkunye- rálásnak, kölcsönkérésnek, hogy legalább az első részletet ki tudják fizetni. Aztán elindult ismét a nép. Es alig múlt el néhány esztendő, olyan búza- és kukoricaföldeket varázsolt a hajdani vízjárások helyére, hogy alig volt párja az országban.i Harmadszor most indult el a szolnoki nép. Nem azért, hogy egy darab földet a sajátjának mondhasson, hiszen a Föld már egy évtizede a Népé. Most a szövetkezetek felé történik a nagy elindulás. A nép felismerte a szövetkezetek jelentőségét. Belátta, hogy az igazi boldog jövő ott vár rá. Ezért jelentik be naponta csapatosén belépési szándékukat. Ezért írják alá mindig többen és többen a belépési nyilatkozatokat. Szanda, Ugar után most a Szövetkezet felé indul el a szolnoki nép, hogy a közös gazdálkodással, a gépek százaival olyan mintagazdaságokat csináljon, amilyenek sohasem voltak még ezen a földön. Es azol; a szolnokiak, akiknek ősei valamikor paradicsomot csináltak a szandai homokból, akiknek ősei búzatengert varázsoltak a mocsarak helyére, azok meg is mutatják, hogy a szövetkezetek zsír- és búzagyárak lesznek a szolnoki földeken mindenhol. Elindult a nép a szövetkezetek felé, a boldogság felé, A Mi sí isst erí a n á «** határozata a kukoricaértéhisítesi és sertéshizlalási szerződésekről A MINISZTERTANÁCS 1 az ország hús- és zsírellátásának biztosítása érdekében — a bőséges kukoricatermésre cs a megnövekedett sertésállományra való tekintettel — legutóbbi ülésén határolót hozott a kukoricaértékesítési és sertéshizlalási szerződések rendszeréről. A Minisztertanács határozatában felhívja a mezőgazdasági termelőket, hogy kukoricaértékesítés- re és scrté3hizlaiásra kössenek szerződést. A kukoricaértékesítési szer- dést kötő termelők a töréstől számított nyolc napon belül szállított kukoricáért — májusi mor- zsoltra átszámítva — mázsánként 240 forint készpénzárat kapnak, melynek felét már szerződéskötéskor felvehetik. Ha a kukoricaéríé- kesííési szerződést kötő termelők iparcikkre, építési anyagra tartanak igényt akkor az átvételi ár — májusi morzsolt kukoricára átszámítva — mázsánként 200 forint. A termelők a szerződésen kívül felvásárolt kukoricáért — májusi mor- zsoltra átszámítva — mázsánként 220 forint vételárat kapnak. IT~SERTESHIZLÄLÄSRÄf szerződést kötő termelők az átadott sertés minőségétől függően 18—22 Ft/kg készpénzárat kapnak, vagy pedig IS—18 forint kilónklnti készpénzár mellett 100—230 kiló kukoricabeadási kedvezményben részesülnek. A szerződés megkötésekor sertésenkint a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket 600 forint, az egyénileg dolgozó parasztokat 400 forint hizl&lási előleg illeti meg. A kukoricaértékesítési és szerződéses sertéshizlalási terv teljesítéséért a tanácsok végrehajtébizottsága és a begyűjtési szervek felelősek. A szabadpiaci értékesítés jogát az a község kapja meg, amely, mind a beadási, mind a kukoricaértékesítési szerződéses tervet hiánytalanul teljesítette. A tanácsok végrehajtóbizottságai azokat a termelőket, akik a jó kukorica- termés és a megfelelő sertésállomány ellenére gazdasági erejükhöz mérten nem kötnek szerződést, kukoricakészleteik cgyrészének az állam számára való eladására kötelezhetik. A MINISZTERTANÁCS-! határozata alapján a terményforgalmi és az áliatforgalmi vállalatok, valamint a földművesszövetkezetek a szerződéskötést megkezdik. (MTI) A begyűjtési miniszter legújabb rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. a termelőszövetkezeti csoportok. továbbá az egyénileg gazdálkodó parasztok részére napraforgó mag után járó természetbeni juttatások mértékét és kiszolgáltatásának rendjét szabályozó 1954. évi rendelet hatályát meghosszabbította az 1955—56. gazdasági évre. (MTI.) Eisenhower az Amerikai Egyesült Államok elnöke táviratban fejezte ki köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, az Egyesült Államokat sújtó árvízkatasztrófa alkalmából a magyar nép őszinte együttérzését kifejező üzenetéért. (MTI) HÍREK új „Harangoznak” címmel jelent meg a Magvető Könyvkiadónál Szabó Pál Kossuth-díjas író falusi regénye A történet több család életét írja le az 1930-as években, s képet ad a két világháború közti magyar falu társadalmáról. * Zola „Lourdes" című regénye, a „Három város" ciklus első müve ismét napvilágot látott az Uj Magyar Könyvkiadónál. A világhírű „Csodatevő hely" története egy zarándokút során elevenedik meg a regényben. * Háróm erdélyi író könyve jelent meg a magyar—román kölcsönös könyvkiadási egyezmény alapján: Kovács György „Aranymező” című, könyvekről egy Kisküküllő-menti falu életét ábrázoló regénye, Koos Károly „Budai Nagy Antal históriája” és „Varjúnemzetség” című munkája és Bognár Imre „Egyszerű történet-’:” című elbeszéléskötete. * „A szegény emberek élete" címmel a Művelt Nép Könyvkiadó adta közre Kiss Lajos Kossuth-díjas néprajzi írását, melynek első kiadását a felszabadulóis előtt valósággal elkapkodták. Az író Hódmezővásárhelyen kísérte figyelemmel a szegény- paraszti életet, de megállapításai az egész alföldi szegényparasztságra érvényesek voltak és híven tükrözik a ferenejózsefi kor és a Horthy- világ embertelen életkörülményeit. A kötet bevezetőjét Ortutay Gyula írta. (MTI) EGY MAGYAR FILM * 955, július 16. Az Érchegység erdőborította lankái fektt olyen hirtelen kél fel a nap, mintha ma különösen sietne az embereknek fényt és meleget hozni. Lent a vöigykatlanban hamarosan kibontakoznék Nieder- schlema, a kis bányászváros körvonalai. A vasútállomás kusza stopáraival és az aknatorony a hegyoldalon már tisztán látható. Lent a föld mélyén, a 401-es keresztvágatban nagyot káromkodik Wolfgang Abendrolh brigádvezető. Éjfél óta egyetlen csillét sem koptak és az aknafelügyelő sem mutatkozik. Most már fél ötre jár az idő, már a lőmesternek is itt kellene lennie. Közeledik a váltás ideje. A brigádvezető újra végighalad a keresztvágaton és egyszerre meg- hökken. Valami maró szagot érez. Talán a hegesztők — gondolja, de amíg visszatér négy társához, állandóan érzi a különös OrrfScsaró szagot. — Te, Itt valami bűzlik — mondja egyik társának, aki nevelve válaszolja: Előfordul..; Ólomlábakon holad az idő. Amikor később még mindig nem jön senki, a brigádvezetŐ nyugtalan lesz. Elindul végig a keresztvága- tcn. A maró szag egyre élesebb, egyre fullasztótb. Nincs többé kétség: tűz van a bányában. Abendrofh vissznrohan társaihoz: át kell törnünk a füstön. Vizes zsebkendőket, ruhákat az arc elé és indulás!—Egyikük széttépi mellényét és máris indulnak, egymás lámpáját fogva. Hősiesen küzdenek életükért, de egyszerre perzselővé válik a levegő. Közelednek a tűzfészekhez. Nincs tovább. Wolfgang Neuhaus Vissza hát, oda, ahonnan már nem vezet út sehova. És a ful- lasztó füst ott halad nyomukban. Még egy-két óra és vége mindennek. Pedig holnap vasárnap van, már előre örültek, hegy jól kialusz- szák magukat és este moziba mennek. A családdal. Vége. Amikor a légcsövek is felmondják a szolgálatot, pontosan kiszámíthatják: még egy félóra. S ekkor Herzog, az egyik bányász hirtelen felkiált: Emlékezitek a magyar filmre? A 14 bányászra? Gyorsan falazzuk be magunkat, hogy a füst ne érjen hozzánk... A többiek nem látták a filmet, de szót fogadnak. Lázasan dolgoznak és mira a füst munkahelyükhöz ér, szilárd falba ütközik. A fal mögött öt ember kezd újra reménykedni. ■ • ■ A filmben is így volt — meséli Herzog. — A 14 bányász befalazta magát, aztán kimentették őket. Maga a miniszter vezette a menlési munkákat. A bányászvezetőség is mindent megtett és nálunk is így lesz..» — Emlékeztek, 1943-ban Dort- mumdlhan befalazták a bányászokat, akik még éltek, még jeleztek '— vetette közbe az egyik. — Azt hiszed, a 401-est is befalazzák? — kérdezte egy másik? — Dortimundban.., — Hallgass már — szólt rá Ruder bányász. — Ez a kapitalizmusban szokás. A mentési munkálatok sokba kerülnek, hát inkába vesszen Pár bányász. De mi nem ott élünk. Hát még mindig nem tanultad meg, hogy nálunk a legfőbb érték az ember? Biztosan kimentenek bennünket; Mivjar megint itt vagy?