Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-11 / 214. szám

Szofiw&nwgyd MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS. LAPJA VII. évfolyam 214. szám Ara 50 fillér 1955. szeptember 11.. vasárnap MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Beszélgessünk el újra a pártokiatás hallgatóival (2. o.f Az őszi munkák sikeréért (3. o.) JÁSZ-KUN KAKAS Sport hírek (4. o.) Begyűjtési terveink teljesítésével előre a Minisztertanács vándorzászlajáért! irta: laíiísz Imréné, a Megyei Tanács VB elnöke Megyénk termelőszövetkezetei, egyéni gazdái a gabona betakarí­tását a mostoha időjárás ellenére is jó eredménnyel, kevés szemvesz­teséggel elvégezték. Nem volt ez könnyű, hisz az aratás-cséplés min­dig a legnehezebb mezőgazdasági munkának számított. Most még hozzájárult ehhez a rendkívül sok csapadék. Aratás alatt csaknem minden nap esett az eső, ha reg­gel ki is sütött a nap 2—3 óra múlva mintha már „dézsából’* ön­tötték volna. De gépállomásaink, termelőszövetkezeteink, dolgozó pa­rasztságunk megbirkóztak a felada­tokkal. Kárpótolta a munka ne­hézségeit a bőséges termés. Egyéni dolgozó parasztságunk majdnem két mázsával. termelőszövetkezeteink több mint 4 mázsával termeltek többet holdanként, mint tavaly. S termelőszövetkezeteink termésátlaga búzából majdnem 2 mázsával, de helyenként 3—4 mázsával is meg­haladja az egyéni gazdák termés­átlagát. Ezzel kézzelfoghatóan be­bizonyították a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét. Nemcsak betakarításban végezték jó munkát megyénk termelői, ha­nem becsülettel teljesítették a ga­bona-beadási kötelezettséget is. — Termelőszövetkezeteink adták az első gabonát a hazának. A július 20-ig megadott 600 vagon gyors- beadási gabona-keretet július 19-ig 1017 vagonra teljesítettük, és ez kimondottan termelőszövetkezeteink kombájnnal aratott és csépelt gabo­nájából adódott. Több termelőszö­vetkezetünk eddig az időpontig az egészévi gabonabeadását teljesítette, mint például a turkevei Vörös Csil­lag, amely július 19-ig 54 vagon komiba jn-sratta gabonát adott be. így megyénk termelőszövetkezetei több mint egymillió forint gyors- beadási prémiumot kaptak az ál­lamtól. Pártunk Központi Vezetőségé­nek a mezőgazdaság megerősítésé­ről szóló határozatát dolgozó pa­rasztságunk nagyra értékeli, hisz ezen keresztül jövedelmük állan­dóan növekedik. Dolgozó parasztságunk nagy több­sége tudja, hogy ezzel szemben mi az ő kötelezettsége az állam iránt. Ez megmutatkozik abban is, hogy az állampolgári fegyelem egyre ja­vul. Az idén a dolgozó parasztsá­gunk 98 százaléka a cséplőgéptől teljesítette gabonabeadási kötele­zettségét. Megyénk valamennyi községe és termelőszövetkezete, valamint 16 000 dolgozó paraszt vett részit a gabona­beadási versenyben. Termelőszö­vetkezeteink versenyvállalásaikat augusztus 20-ra teljesítették. A ver­senyben álló dolgozó parasztok kö­zül szeptember 8-ig 15 500-an tet- . tek eleget becsülettel a verseny- váüalásukroak. Ebben a versenyben termelőszövetkezeteink, párttag­jaink, tanácstagjaink példamuta­tóan élenjártak. Sánta Imréné tisza- örsd 6 holdas tanácstag választói­nak azzal mutat példát, hogy a községben mindig elsőnek teljesít, s gondoskodott arról is, hogy vá­lasztókerületében senki sem legyen hátralékos. De ugyanígy dolgoznak Szolnok városában Dóka Gyula, Pintér Béláné, Magyar Károlyné, Szabó Ferenc, Bartos Imre tanács­tagok. S. Tóth Bálint tiszaszöllősi 7 holdas tanácstag akinek felvilá­gosító munkája nyomán választó- kerületében minden beadásra köte­lezett termelő beadását gabonából, hízóból, baromfiból, tojásból telje­sítette. A szolnoki járás a nagykiter­jedésű járások között országosan a második. A kunhegyesi járás a Il-ik csoportnak között első, a kunszentmártoni második, Tiszafü­red a III. csoportú járásokban első. Mezőtúr a városok között országo­san első, második Turkeve. A II. csoportú városokban Szolnok az első. A községek közül a legjobb Kunhegyes, második Kunmadaras. A II. csoportú községeknél első Jászivány. második Kőtelek. A III. csoportú községeknél első Martfű, második Tiszaörvény. Országosan legjobb tsz a kunhegyesi Vörös Csillag, második a jászjákóhalmi Béke. Párttagjainknak, tanácstagjaink­nak, termelőszövetkezeteinknek, ekdk ezen a téren is jó példával járnak elől, valamint becsületes dolgozó parasztságunknak köszön­hetjük, hogy megyénk a galbona- begyüjtési versenyben a beindulás­tól egészen 7 héten keresztül, augusztus 27-ig első volt. Ezért a Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága köszönetét fejezi ki mindazok­nak a termelőknek, beadásban élenjáróknak, akik' példamutatá­sukkal, jó hozzáállásukkal ezt elő­segítették. Azokat a termelőket pe­dig, akiknek hanyagságából, nem­törődömségéből, vagy spekulatív magatartásukból, — akik miatt né­hány tized százalék még hátra van a megye tervteljesítéséből, alhhoz, hogy megkapja a szabadpiac jogát, —■ figyelmeztetjük, hogy a saját maguk érdekében is sürgősen ren­dezzék fennálló hátralékukat. A jól teljesítő termelők, valamint az igazság és a rend is megköveteli, hogy helyi tanácsaink és begyűjtő szerveink ezeket a hátralékosokat a legsürgősebben elszámoltassák. Ami annyit jelent, hogy a kötelezettsé­güket 10 százalékkal felemelik és minden kedvezménytől elesnek, nem kaphatják meg a mázsánkénti 10 kg. korpajuttatást sem. Azokat az ellenséges eleme­ket pedig, akik a nép államát be­csapják, terményeiket eltek etézik, elspckulálják, a törvény szigorával fogjuk sújtani. Az osztályellenség most is a legfondorlatosalfcb módon akarta kijátszani az államot a ga- bomabeedás területén. Szalai János szolnoki kulák saját fiával kötött aratási szerződést a közösen mű­veit területükre. Szűcs Zsigmcnd 35 holdas öcsödi kulákot, aki az állataival búzát etetett, bíróságunk másfél évi börtönre és 2000 forint pénzbüntetésre ítélte. A gabomalbeadás területén helyt tanácsaink, begyűjtési hivatalaink, tenmányforgalmi szervetek kemény munkát végeztek. Az időjárás, a nedves gabona tárolása kemény feladat elé állította őket. Most vi­gyázni kell arra, hegy az állami magtárakban, tsz-ek raktáraiba ne­hogy befulledjen a gabona. Egy-két nedves zsák gabona az egész több- vagonos raktár tartalmát megdoho- sítaná. Ezért helyi tanácsaink ve­zetői, a begyűjtési megbízottak, a Termónyfongalmi Vállalat emberei naponta ellenőrizzék és a vastagon lévő, nem egész száraz gabonát for- gattasisák, s ha a vékonyabb táro­lás azt kívánja, további szükség- raktárakat is igénybe kell venni. A beadási versenyben Szolnok megye, amely elejétől fogva tar­totta az első helyet, most a verseny értékelése előtt való héten a má­sodik helyre került, Bács megye megelőzött bennünket. •— Miért? Azért, miért néhányszáz gabonahát­ralékos termelő mellett még igen sok termelő hízó, vágómarha, ba­romfi, tej, tojás, beadási hátralékos. Márpedig a versenyértékelés alap­ját a gabona, állat- és állati termé­kek begyűjtésének együttes teljesí­tése jelenti. Itt sem indokolt a hát­ralék. A sertés, baromfi-állomány országosam, de megyei viszonylat­ban is jelentős mennyiséggel sza­porodott. Kukorica termésünk már tavaly is elég jó volt. így a hátra­lékos termelők nem tudnak elfo­gadható indokot felhozni, mint azt, hogy nem volt meg náluk az aka­rat a teljesítéshezi Megyénk termelőszövetkezetei ezen a téren is élenjárnak. Leg­többjük túlteljesítésben van. A ser­téshátralék egyrésze az állammal kötött hízlaiási szerződés nem tel­jesítéséből ered. A hízlaiási szerző­dés keretén belül az állam a ter­melőnek előleget, takarmányt és rendes árat fizet, amivel a terme­lők élnek is, csak az a baj, hogy egyesek vissza is élnek ezzel. Ügy gondolják, hogy elég, ha felveszik ez államtól a több száz forintot, — olyan is van, aki többezer fo­rint előleget, — aztán a teljesítés már nem kötelezi. Egyre több termelőszövetke­zet és dolgozó paraszt tapasztalja, Aki tanulni és szórakozni akar, látogassa meg az Országos Mezogazdasagi Kiállítást Eddig legfeljebb fényképről, vagy filmekről ismertük ötéves tervünk egyik alkotását, a Tiszalöki Duz­zasztóművet. Minket, Szolnok me­gyeiket sokkal közelebbről érint ez a nagyszerű létesítmény, mint mondjuk a Vas megyeieket, hiszen megyénkben az öntözéses gazdálko­dás Iriterejsztése óta sokezer hold földről űztük el a fenyegető aszályt. A duzzasztómű a Keleti Főcsator­nán és a Hortobágy-Berettyón ke­resztül már ezévben is jelentős mennyiségű vizet biztosított az ön­tözött telepek számára. A Keleti Főcsatornából másodpercenként 9— 11 köbméter víz érkezett Szolnok megyébe és ez a karcagi, kisúj*- sz állási, turkevei és a mezőtúri határban mintegy 8000 hold rizs- telep öntözését tette lehetővé. Szolnok megyében az idén több mini 40 ezer holdon folytainak öntözéses gazdálkodást, és a víszükséglet egyötöd részét a Tiszalöki Duzzasztómű szolgáltatta. A második ötéves tervben elkészül a Nyugati Főcsatorna, és ezzel a Szolnok megyének nyújtott öntöző­víz mennyisége megsokszorozódik, kibővülnek a szántóföldi öntözési lehetőségek a Jászság és a Kunság eddig még vizet nem látott terüle­teire is. A Tiszalöki Vízierőmű hatalmas arányairól képet alkothatunk _ a Mezőgazdasági Kiállításon. A víz­gazdálkodási pavilon bejáraténál a duzzasztómű kicsinyített mását he­lyezték el. Ez az építmény is egy emeletes házzol vetekszik. Köze­pére ügyes kezek zsilipkaput épí­tettek, amelyen át — akárcsak Ti- szalöknél — vastag sugárban, nagy zúgással ömlik keresztül a víz. A vízgazdálkodási pavilonokban, mindjárt a bejáratnál, grafikonok, tablók, festmények és fénykép- felvételek ábrázolják, hogy a fel- szabadulás előtt milyen volt ha­zánk vízgazdálkodása, és hogyan hasznosítottuk "1945 után öntözési lehetőségeinket. Némi büszkeséggel mondhatjuk el, hogy a kiállításon Szolnok megye az elsők között szerepel a vízgazdálkodás tekinte­tében is. Távolabb — a pavilonok mögött mintegy két holdas térségen pár­száz négyszögöles krumpliföldek, herefüvesek, öntözött kukoricatáb­lák. parányi rizsföldek váltogatják egymást. Sokan itt a kiállításon ismerkedtek meg az alföldi szike­sek kincsével, a rizzsel. Távolabb öntözött takarmányrépa sorok hú­zódnak,. az egyik táblán, melyen öntözéssel kát. holdra átszámítva, 325 mázsás holdanként! átlagter­mésre lehet számítani. A herefüve­sek öntözésének jelentőségéről egy másik parcellánál győződhetünk meg. Míg száraz termeléssel hol­danként 18—25, öntözéssel 57—68 mázsás szénatermésre lehet számí­tani ebből a tafearmányféleségből. A kukorica és a takarmányfélék öntözéses táblái mellett a korszerű öntözési berendezések, talajegyen- getök. csatornanyitók, barázdahú­zók és talajsimító eszközök sora­koznak. Megtalálhatjuk a Kisúj­szállási Öntözéses Kísérleti Gazda­ságból jólismert, úgynevezett „mű- vakond”-ot. Ez egy különlegesen kiképzett eke, melynek segítségével a tatai felszíne alatt 50—60 cm nyíre alag­csöveket lehet ásni. A korszerű gép, — melyet 50 ló­erős traktor vontat — naponta 3—4 holdnyi területen képes az alag- csöveket megásni és a hazánkban még alig ismert altalaj öntöző- berendezést beállítani. A permetező öntézésen kívül ennek van a legna­gyobb jövője. A talaj felszínét a szükséges 25—30 cm mélyen a leg­nehezebb traktorokkal és talajmű­velő eszközökkel lehet előkészíteni és alatta mégegyszer annyi mély­ségben az alagcsöveken az öntöző­víz kering. Az öntözött növények betakarítá­sát egyáltalán nem zavarja a ba­rázdás öntözési módszernél ismert hullámos talajfelszín. Különösen a nagyüzemi gazdaságokban van en­nek nagy jelentősége. S hogy a korszerű öntözőszivaty- tyúkról, berendezésekről se feled­kezzünk meg, a Középtiszai Öntöző Vállalat kunhegyesi telepének dol­gozói az Európa szerte ismert Csk 800-as rendszerű öntözőszivattyút mutatják be a kiállításon. Az em- ber-deréknél jóval vastagabb vas­csöveken másodpercenként 800 liter víz ömlik keresztül. Ilyen öntöző­berendezések, szivaibtyúművek szol­gáltatják az életet adó vizet a Ti- szasülyi Állami Gazdaság és a termelőszövetkezeti városok sokezer holdas rizsföldjeire. Aki tanulni és szórakozni akar, menjen az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításra. K esz ü 1 az új cukor PÉNTEK reggel óta megelevenedett az élet a Szolnoki Cukorgyárban: elkezdődött az őszi „kam­pány”. A nagy munka ide­jére közel ezer új ember jött be dolgozni, többnyire a környékbeli falvakból. A legtöbb munkáskezet a szomszédos Tószeg község­ből kapja a gyár minden évben. Szolnok e nagy tar­taléka azonban most ha­marosan kimerült, sőt az egész megye is, úgy hogy jelenleg is férfi dolgozókat várnak még. Rendkívül nagy feladat ennyi új emberrel meg­kezdeni a folyamatos ter­melést, a tervszerű gyár­tást. Az üzem azonban pénteken hajnal óta folya­matosan, fennakadás nél­kül megy. Az iparvágá­nyon állandóan közleked­nek a répával megrakott vagonok. Hatalmas teher­autók, vontatók és lovas- kocsik járnak ki-be szün­telenül a nagykapun ter­hükkel. A Tisza-part felől fújtatva hozza hosszú csil­lesorát a kismozdony, éles sivítással kanyarodik az úsztatócsatornák partján tornyosuló répahegyek mellé. Vasúton, ország­úton, vízen jön állandóan megszakítás nélkül a gaz­dag termés, hogy meggyőz­ze, ellássa a jóétvágyú gyárat. AZ ELSŐ munkáscso­portok már napokkal üzemkezdés előtt megér­keztek, hogy előkészítsék a termelést. A Mészáros mészégetőcsoport tagjai már hétfőn munkához lát­tak. Megrakták a kemen­cét mészkővel, begyújtot­tak. Ez a legelső munka a gyártás megindításához. Az égetés maga hosszú fo­lyamat s úgy kell belekez­deni, hogy mikorra az első culcros-lé megjelenik, a derítéshez elegendő oltott- mész álljon rendelkezésre, meg tartalék is legyen égetett mészből. Maga Mészáros bácsi, a brigád vezetője, mozgé­kony kis ember. 1921 óta minden ősszel ő kezdi el a munkát csoportjával, a meszesekkel. Tószegről járt be minden kampánykor vagy húsz éven át. Aztán megnősült s jászsági lakos lett. — JÖTTÜNK most is vagy százan — meséli a kemenceház bejárata előtt. Autóval hord bennünket a vállalat haza, meg vissza. Hétfő óta sikerült 4 vagon égetett mész tartalékot biztostíani. Most már me­het a munka, ahogy csak kell. Igaz, a létszámunk még nincs ki, de majd csak kialakul még, hiszen csak most indultunk. A gyártás megy is jól. Bent a gyárban Bujtás műszakvezető és csoportja viszi a munkát. Az elmúlt évben ez a parti került ki győztesen a versenyből s nekik volt legnagyobb ré­szük abban, hogy a gyár több mint 30 vagon cukrot készített el terven felül. Most, az indulás elején még nem lehet lemérni az eredményeket. A kilúgo- zókból átkerült a lé s a be- párlótestekben forr, sűrű­södik egészen addig, míg elég tömör lesz ahhoz, hogy megkezdődjék a kris­tályosodás. Hatalmas, mo­dern berendezésekben tör­ténik ez a gyártásfolyamat — egyre nagyobb légritkí­tás alatt, azonban mégis csak idő kell neki. EGY PRÓBAFŐZETET már leeresztettek. A máso­dik most készül. A kocká­sában már várják a lá­nyok, A kristály, utóter- mékszitálók is nekigyür- kőztek a munkának, a centrifugasziták azonban egyelőre még állnak. A bepárlók, főzök azzal biz­tattak, hogy szombat dél­után megjelenik az első cukor. Egy néhány óra híj­já még ennek. Azért mindannyian itt vannak, hogy senki se késsé el, mi­kor az idei újtermésből ké­szült hófehér cukorral megtelik az első csille s megindul az üresen ásító raktár cementmedencéi felé. A szeletszárítóban már megkezdődött a munka. PALATÍNUS ISTVÁN Hermann István nyolctagú brigádjával serényen dol­gozik, hogy a szeletért je­lentkező első termelők már megrakott kocsikkal tér­hessenek haza. Hordják is a gazdák a szeletet szapo­rán, nehogy ne jusson, mint tavaly. Hermann elv­társ azonban megvigasztal_ hatja őket: AZ IDEN nem lesz fennakadás. Minden szele­tet fel tudnak dolgozni, amit a gyár átad. Jól ki­használták a nagykarban­tartás idejét s teljesen rendbetették a berendezé­seket. Hermannék, csakúgy, mint a gyár legjobb szak­munkásai, két mestersé­get űznek. Tavasszal és nyáron szakszerűen kija­vítják, karbantartják a gépeket, mint lakatosok, a kampány alatt pedig be­kapcsolódnak a gyártás folyamatába. Néhány nap múlva meg­jelenik az üzletekben az első új cukor, az ország legnagyobb ilyen üzemé­nek, a Szolnoki Cukor­gyárnak a készítménye. A vállalat munkásai, vezető' elhatározták, hogy az idei kampányban megszerzik az élüzem címet. A meg­indulás alkalmával ehhez kívánnak sok sikert, erőt, egészséget a megye dolgo­zói. hogy mennyire érdemes az állam­mal szerződést kötni. A mezőtúri Haladás termelőszövetkezet 1953- ban a hízlaiási akció keretén belül több mint egymillió forint, 1954-ben pedig már több mint kétmillió fo­rint bevételre tett szert. If j. Rénes Mihály karcagi lakos ezévben a 10 db. szerződéses sertés után 25 000 forintot, majdnem 1000 forint prémiumot, előzőleg 4000 forint előleget kapott. Szabó István szol­nak i lakos 8 db. szerződéses hízója után 27 000 forintot kapott. A Minisztertanács ezév júliusá­ban jövőévi húsellátásunk biztosí­tása érdekében elrendelte, hogy azok a termelőszövetkezetek és be­adásra kötelezett egyéni termelők, akik 1955. IV. negyedévére kötnek szerződést és december 31-ig telje­sítik a szerződéses átvételi áron fe­lül taJkarmánytoeadási kedvezmény­ben is részesüljenek. Pl. az a ter­melő, aki szerződéses hízóját 140- tői 160 kg-os súlyban adja át, 17,50 forintot kap kilójáért és 150 kg. takarmánybeadást engednek el neki; a szövetkezetnek pedig 180 kg. beadási kedvezményt jelenít. 160 kg-cn felüli hízó után 19 forin­tos átvételi ár mellett egyénieknél 230 kg. takarna ánybeadási kedvez­ményt, tsz-nél pedig 280 kg. ked­vezményt jelent. Ilyen kedvező feltételek mel­lett érdemes szerződni. Viszont be­csületbeli kötelesség is a szerző­désben vállaltaknak eleget tenni. Akiknek tehát akár beadási, vagy szerződéses kötelezettségük van, teljesítsék azt, hogy mentesüljenek az elszámoltatástól, a kedvezmé­nyek megvonásától; hogy megyénk a nyári begyűjtési versenyszakasz­ban ismételtein az élre kerüljön és elnyerjük a Minisztertanács ván­dorzászlaját, Fártunk, Kormá­nyunk, dolgozó népünk elismeré­sét, megbecsülését.

Next

/
Thumbnails
Contents