Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-29 / 229. szám

A haza javára, a magad hasznára jegyezz Békekölcsönt! üo/nofonegyei A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG-ÉS-A- MEGYEI TANÁCS' LAPJA VII. évfolyam 22?. *iém Ara 50 fillér 1?55. szeptember 2?., csütörtök A néppel tűsön-vísen át írta i Kablay hajó• alexrede» Czeptemlber 29-e a magyar nép szabadságharcokban gazdag történetének fényes dátuma, dicső elődeink, az 1848-as hon­védsereg első győzelmes csatájának évfordulója 107 évvel ezelőtt e napon hős htmvédőink a Pákozd község mel­letti csatában diadalmas győzelmet arattak a hatalmas túlerőben lévő Jellasiah serege felett. A történelmi jelentőségű győzelemmel el­hárították a 48-as szabadsá ^fiarc ügyét veszélyeztető halálos csapást. A dicső honvédsereg fényes győzelmét elsősorban a nép és hadserege összefogásának köszönhette. A szabadság kivívása volt az az eszme, mely eggyékovácsplta a kis sereget. — Győzelme történelmünkben öröikre hirdeti a nép és hadserege összefogásában rejlő hatalmas erő nagyságát. Néphadseregünk előtt dicső elődeink példája lebeg. Rákóczi szabadságharcosai, a 48-as honvédek, a 19-es hősök utódainak és örö­köseinek vallja magát Ebből kiindulva választotta magának szeptem­ber 29-ét a Néphadsereg Napjául. r napon az ország dolgozó népe osztatlan szeretettel fordul honvédsége felé. Hadseregünket népünk és pártunk hozta tétre. Ezért úgy szeretik, mint édes gyermekét. Valóban hús a húsból és vér a vérből. Tagjai: harcosok, tiszthelyettesek, tisztek és táborno­kok a népből származnak és esküjükhöz híven annak egész életükben hú fiai maradnak. A nép ringatta bölcsőjüket, a nép nevelte és küldte őket a hadseregbe — erről sohasem feledkeznek meg. Ez a legfőbb biz­tosítéka annak, hogy nincs és nem is lehet más érdekük, céljuk, mint a dolgozó nép érdeke és drága hazánk védelme. Népünk és hadserege egységes akaratú, egymást szerető nagy család. A néphadsereg tagjai már a békekiképzés idején is többször gyakorlati bizonyítékait adták ennek. A nép szerény szolgálatának tekintik, de mégis büszkék vagyunk többszöri segítségnyújtásukra. A Tisza árvízveszélyének idején helyőrségünk harcosai, tiszthelyettesei, növendéked és tisztjei az első hívásra a gátak legveszélyesebb szaka­szaira siettek, ahol éjjel-nappal megfeszített munkával védték a nép vagyonát és mentették meg sok ezer hold termését a biztos pusztu­lástól. Derekasan kivették részüket a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkából. Tevékeny agitációs és kulturmunkát fejtettek ki a mező- gazdaság kollektivizálása területén. Példás a tiszti növendékek önzet­lensége, akik szabadságuk idejéből egy hetet Kazincbarcikán töltöttek, :gen eredményesen dolgoztak az építkezések területéin és itt átlag 140 százalékot teljesítettek. Tj gy an akkor, amikor katonáink kiveszik részüket a nép békés építőmunkájának segítéséből, ápolják és erősítik a testvéri viszony eltéphetetlen szálait, nem feledkeznek meg arról sem, hogy jól 'eljesítsék legfőbb hivatásukat: a haza védelmét. Népünk az elmúlt tíz esztendő alatt olyan hadsereget hozott létre, amilyen még nem volt történelme folyamán. Ez a hadsereg évről-évre erősebb, tisztjei mind képzettebbek, a harci és politikai kiképzés mind magasabb szín­vonalú. A hadsereg azonban egy pillanatra sem állhat meg a fejlődés­ben, mert az a tudás és felkészülés, ami tegnap még elég volt, ma már kevésnek bizonyul. A néppel való kapcsolaton kívül a néphadsereg erejének forrása, példaképe, — örök fegyverbarátja, a nagy Szovjet Hadsereg. Erőnket megsokszorozza az a tudat, hogy tagjai lehetünk annak a szocialista tábornak, melynek ügye világméretekben is diadalmasan tör előre. Országunk lakossága igen nagy áldozatokat hoz néphadserege fej- esztéséért. Erre a gondoskodásra katonáink munkával válaszolnak. Erősítik a csapatok harckészültségét és politikai öntudatát, Dolgoz­nak, tanulnak — gyakorolják magukat a haza védelmében. f-J adseregünkben a párt szervezi és irányítja a honvédelem ne­héz, felelősségteljes munkáját, hadseregünk tagjai pedig egy- 'f gesen követik a pártot, becsülettel tesznek eleget legfőbb felada­tuknak, a harckészültség növelésének. Mi, katonák érezzük, hogy egész népünk szeretettel kíséri minden lépésünket. Jelszónk: „A nép­pel tűzön-vízen át!" Ennek szellemében fogadjuk, hogy népünk szere­dére és megbecsülésére méltók maradunk, népünk békés építőmun- káját minden imperialista agresszorral szemben biztosan megvédjük. A KATONA Á fiatalok szeretettel veszik körül liönvédeinket. Testvérüket, bátyju­kat szeretik bennük. Képünkön: általános iskolai tanulók beszélgetnek néphadseregünk egyik harcosával. Mivel érvel a Törökszentmiklósi Gépgyárban Szikszai Lajos népnevelő? (A Törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Gépgyárban tegnap estig a munkások 80 százaléka jegy­zett le. A lejegyzett összeg meg­haladja az egynegyed millió fo­rintot. De az üzem dolgozói nem­csak jegyzésükkel, hanem fel­élénkült munkaversennycl is kö­szöntötték a VI. Békekölcsön jegyzését. Ennek eredményeként a gyár szerdán 100.2 százalékra befejezte ez évi tervét. A gyárban a legjobb népneve­lők közé tartozik Szikszai Lajos többszörös sztahanovista eszter­gályos. Maga Szikszai elvtárs 2000 forintot adott kölcsön az államnak. Az ívén szereplő tizen­hat dolgozó közül eddig tizen­négy lejegyzett. Átlaguk 550 fo­rint. Hogyan, mivel érvel Szik­szai elvtárs. erről szól a cikk.) Blaskó Zoltán Blaskó Zoltán ezen a héten dél­utáni műszakban dolgozik. Mikor szerdán 3 órára bejött, Szikszai elvtárs odament hozzá: — Mennyit jegyzel, Zoli? — 200 forintot. — Az kevés — mondotta Szik­szai Lajos. — Neked a havi kerese­ted átlag 1200 forint. Legalább 500 forintot illene jegyezned. Blaskó dolgozni kezdett. A széna­rendsodró fogasagy-tárcsát fogta be megmunkálásra az RH 100-as revolver-esztergapadba. — Nem tudok többet jegyezni. Az igaz, hogy az elmúlt két hónap­ban átlag 1200 forintot kerestem, de ha leszalad ez a széria, akkor új munkát kapok és csökkenni fog a keresetem. ■— Ha nem Jiasználod ki a gépe­det, akkor egészen biztosan — bó­lintott Szikszai elvtárs. — De ha jól kihasználod, akkor még emel­kedni is fog a kereseteds Ezzel odament a falhoz, ahol egy -somő gépalkatrész hever egy- rakáson. Az egyiket meglökte a lá­bával: — Itt van ez a revolverfej-szán, miért nem szereled fel a gépedre? Rakjad csak fel, csökken a le- és felszerelési időd, egyszerre több műveletet tud elvégezni. Blaskó nézte a rendetlenül össze­hányt alkatrészeket, nem szólt egy szót sem, csak lassan vörösödül kezdett. Szikszai még tovább tü­zelte, hadd vörösödjön mégjobban. — Hát szabad, hogy így nézzen ki agy sztahanovista szerszáma? Nem szégyelled magad? Visszajött a gép elé, nézte, ho­gyan dolgozik a másik, aztán i.gy kis idő múlva megint megszólalt: — Én már egy évvel ezelőtt ki­próbáltam a Kuszovkin-féle szovjet leszúró-kést. A pesti üzemekben is nagy sikerrel alkalmazzák, nálunk meg feledésbe ment. Pedig jó do­log, a leszűrést kétszer olyan gyor­san lehet vele elvégezni, mint a mostani késekkel. Alkalmazd te ts, aztán majd növekszik a teljesítmé­nyed. Vagy talán ellensége vagy a jónak? — Nem én — védekezett a má­sik esztergályos. — Úgy látom, igen — mondotta keményen Szikszai. — Azt hiszed, hogy úgy emelkedik a teljesítmé­nyed, ha fütyülsz az új módszerek­re? Látod, én 2000 forintot jegyez­tem, van miből. — De én most nősültem, sok pénz kell ilyenkor. — Persze, most nősültél — bólin­tott Szikszai. — Kaptál a népi de­mokráciától egy ,.1200 forintos” asszonyt. Mert annyit, keres a fe­leséged a járási tanácsnál? — Vgy-e? — Annyit — bújt bele munkájá­ba Blaskó. — Na — búcsúzott el tőle Szik­szai — hát gondold meg a dolgot, de az asszonynak nehogy elmondd ezt a 200 forintot, mert egészen biztos, hogy már most, a mézeshe­tekben meggyűlik vele a bajod. Szikszai a műszak után haza­ment, Blaskó pedig most gondol­kozik . i a Habok János Habók Jánossal, a 18 éves esz­tergályossal kedden délután az üzemi fürdőnél találkozott Szikszai elvtárs. Megkérdezte tőle. mennyit akar jegyezni. A fiú azt mondta 200 forintra gondolt. — Amióta itt vagy a gyárban, mit kaptunk? — kérdezte Szikszai elvtárs. A másik gondolkozva sorolta: új esztergagépeket, a nagy szerelő- csarnokot, festő-csarnokot, most csináljuk az utakat.,: Megállt a sorolásban. Szikszai meg folytatta: — És itt van a fürdő is. azt 'S kaptuk. Tudod mennyibe került? 300.000 forintba. Ha az üzemben átlag mindenki 500 forint békeköl­csönt jegyez, akkor abból a több mint 6 millió forintos beruházásból, amit az első ötéves tervünkben kaptunk, éppen csak erre a fürdőre jutna. Tehát a fizetésedhez képest becsülettel jegyezzél 400 forintot. A fiú még ellenkezett. Akkor Szikszai megkérdezte tőle: — Mond. te nem szoktál ter­vezni. Próbáljad meg: van 300 fo­rintod. egy 380 forintos cipőt akarsz vásárolni. Meg tudod venni 300- ból? Ugye nem. Itt van az új öntö­dénk. Már elkezdték az építését. Az első évben arra is 2 millió fo­rintot fordított az állam, másfél millió nem elég hozzá. Mi törté­nik. ha minden munkás azt mon­daná. mint te: én nem veszem ki a fizetésemhez mérten a békekölcsön jegyzésből a részemet. Akkor ho­gyan tudná az állam a terveit megvalósítani? Talán forduljon az amerikai nagytőkésekhez, kérjen tőlük pénzt? Ne féli, adnának azo'c szívesen, csak éppen az volna a fel­tétele. hogy Magyarországon ne a. munkások, hanem az urak legyenek a hatalmon. Belemennél te ebbe0 Habők lehajtotta a fejét: — Szeretnék én többet is keres­ni, meg többet Is jegyezni, dehát nem kapok segítséget. Szikszai elvtárs utánanézett en­nek a dolognak. Habők igaza* mondott. Markót József művezető keze alatt harmincnyolc munkás dolgozik, köztük Ilabók János is A harmincnyolc közül tizennégy 100 százalék alatt teljesít Szikszai elvtárs bejelentette a pártszervezetnél: egy héten két na­pot a 100 százalékon alul teljesítő munkások tanítására szeretne for­dítani. A pártszervezet és az üzem igazgatója a javaslatot örömmel fogadta. Amikor ennek híre ment, Habók János azonnal 400 forint békeköl­csönt jegyzett.: 3 Tóth Kornél A Vegyiművekben mindenki jegyzett békekölcsönt Szeptember 27, délelőtt 11 óra. Ezen a napon, ezekben az órákban zászlódísz, zene fogadta a Vegyimű­vekbe érkezőket. A pártirodáiban együtt ül a ..ve­zérkar”, a pártszervezet vezetői, a népnevelők számolják össze a meg­telt ívekről, mennyit jegyeztek ed­dig a dolgozók. Idáig közel 200 ezer forintot. Az első ívek első sorában az üzem vezetőinek neve szerepel. Gór Nagy Sándor igazgató, 4 400 forin­tot jegyzett, Pap József üzemi Dárttikár 3 100 forintot. Zöld Géza DISZ titkár, savkeverő munkás 1150 forintot, A népnevelők nem tettek addig egy lépést sem, míg meg nem mutatták, ők is támogatják kor­mányunk felhívását. Hogy is állnának oda a munkapa­dok mellé kérni a dolgozók forint­jait, ha ők nem jegyeznek elsőnek. — Bollók Gyula ács-segédmunkás 1 200 forintos keresetéből 1 000 fo­rintot adott. Nász Jenő segédmun­kás DISZ fiatalnak 1100 forint a fizetése. 800-at írt be neve mellé, közben ezeket mondta; „Tiszta szív­ből adom, mert amik ezekből a fo­rintokból énülnek, az én életemet fogják szépíteni, könnyíteni.” Far­kas András szintén fiatal, segéd­munkás. Ö is 1 100 forint körül ke­res havonta. Most 800 forinttal já- r"' hozzá ahhoz, hogy több lakóház, iskr,e. gyár épüljön nálunk, hogy a következő ötéves Tervben még többet, még szebbet alkothassunk. Délután 4 óra. A délelőtti ered­mények után nem csökkent a lel­kes hangulat az üzemben, a délutá­ni műszak dolgozói éppoly szívesen adták forintjaikat. Ebben az időben az üzem dolgozóinak 83 százaléka teljesítette hazafias kötelességét. Ha az átlagot vesszük, 822 fo­rintot adott cgy-egy dolgozó. Most már leginkább csak azok hiá­nyoznak, akik szabadságon vannak, vagy betegségük miatt vannak tá­vol az üzemtől. Szeptember 28-a délután 5 óra. A szerkesztőségben cseng a telefon Goór Nagy elvtárs jelentkezik: .Kö­zöljük az elvtársaikkal, hogy üze­A Szolnoki Kiskereskedelmi Vál­lalat üzletei kedden reggel feldí­szítve várták vásárlóikat. Az el­árusítóhelyek dolgozói ünnepi han­gulatban kezdték el munkájukat, szeretettel fogadták vevőiket. Üzletnyitás után röviddel már több bolt ajtajára kikerült a büsz­ke felirat: „Ezen bolt dolgozói 100 százalékig eleget tettek hazafias kötelezettségüknek”. Elsőként An­tal Gyula tanácstag boltvezető je­lentette be ezt az örömteljes ese­ményt, aki 800 forintos jegyzésével mutatott kartársainak példát. Többen meg is indokolták, hogy mtért adják a nevük mellé felírt összeget államunknak. Földesi Ist­vánná például azt mondotta, öröm­mel tesz eleget kormányunk kéré­sének, mert tudja, hogy abból a 400 forintból, amit ő ad, még A kapásnövények betakarítása most már nem tűr halasztást, hi­szen a nagyobb őszi esők pár na­pon belül bekövetkezhetnek. A ku­korica és egyéb kapásnövény he­lyére kerül a legtöbb helyen a ke­nyérgabona és jó termést csak ak­kor várhatunk, ha idejében elve­tünk. A szajoli Előre Termelőszö­vetkezetben még 50 hold kukorica műnkben mindenki jegyzett béke­kölcsönt. Hat dolgozónk jelenleg szabads ' gon van, velük még nem tudtunk beszélni, mert ők vidéken Iáiknak de biztosak vagyunk benne, hogy ők is követik a többiek példáját. Üzemünkben összesen 246 950 fo rintet adtunk államunknak, ma­gunknak.” több dolgozó részesül olyan öröm ben, mint ő. Még több családn jut új lakás, olyan mint amilyel kapott a most felépült Ságvái i Endre körúti házban. Örömmel jegyzett a 15. szám méteráruboltban Hegedűs Imrér is. Hiszen visszakapjuk mi ezt n pénzt többszörösen, mondotta. A' elmúlt évben férjem kötvényével 10 ezer forintot nyertünk. A vállalat DISZ-fiataljai is be­csülettel kivették a jegyzésből ré­szüket. Hájas Ottóné, az 1-es bob dolgozója 400. forintot jegyzet' Már 27-én délután 6 órakor a vál lalat összes dolgozója e'eget tét' hazafias kötelességének és 256 000 forinttal járult hozzá a második ötéves terv sikeres beindítósébr-’ városunk és országunk további építéséhez. törése és a napraforgó szedése vár a tsz tagokra. Fontos, hogy igén.v- bevegyék a Szolnoki Gépállomás segítségét. A tsz vezetői gondos­kodjanak arról is, hogy minél több családtag nyújtson segítséget a ka­pásnövények betakarításában. A tsz-ben ezideig 30 hold búzát vetet­tek el, de sokkal többre haladtak volna, ha a betakarítást korábban megkezdik. Ne késlekedjünk a kukorica és a napraforgó betakarításává! A Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói már 27-én estig valamennyien jegyeztek I i

Next

/
Thumbnails
Contents