Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-03 / 207. szám

2

S ZOLNOKMEG YEI NÉPLAP

1055 szeptember S.

ESTI

Jáaakiséren, a tiszasülyi úton van Korsós Ferenc háza. Nem valami különleges, olyan, mint a többi parasztház. Hosszúkás épület, előtte nyitott, szőlővel befuttatott folyosó. A falcn függő lámpa barátságos, meleg fényt vet az utcára, félig megvilágítja az udvart is. A sötétbe bunkolódzctt házaik között önkénytelenül is odavonzza az arrajárók tekintetét.- A folyosón az öreg Korsós beszélget Csajági elvtárssal, a községi pártbitkárral.

— Hát én azt gondoltam Jani — kezdi Korsós bácsi — hogy jobb lenne a szövetkeztben. Egyelőre csak az I. típusúban. Biztosan csatlakoznak majd jónéhányan. Sokat beszélgettünk már erről a szomszédokkal.

— Melléd áll a két fiad, s máris hárman lesztek — szól közbe a felesége, s aztán olyan szorgalommal töröli tovább a tányért, mintha más nem is érdekelné.

__ Persze, hogy csatlakoznak

maj

d a- többiek is, — válaszol a párttitkár. — Harminc aláírt belépési nyilatkozatot már befcüldtek •hozzánk, nem lesz egyedül Feri bátyám.

IdőkUsben a szomszédok is előkerülnék, néhányan a kanapén foglalnak helyet, aki meg nem jut ülőalkalmatossághoz, megáll a bejáratnál. Ök is bekapcsolódnak a beszélgetésbe, megjegyzéseket tesznek, kérdéseket adnak fel.

— Mi lesz azzal, aki felszántja, beveti a földjét még egyéni korában? Az én földemre ugyanis már holnap jön a traktor — várja a választ Törőcsik István.

— Mi lenne? — veszd át a szót ismét a párt titkár. — Ha belép a szövetkezetbe, a szántásért, vetésért a normakönyv szerint felszámítják a munkaegységet. A Táncsics TSZ tavasszal belépett tagjaival is így egyeztek meg. Bármelyiküket megkérdezheti, mind azt mondja, jobban járt, mintha akkor pénzben kifizették volna a szántási díjat. Sokkal többet kapnak így.

— Miért szorgalmazzák a belépést? Dolgozunk mi így is szorgalmasan, s teljesítjük beadásig kötelezettségeinket is, — kapcsolódik a vitába az egyik szomszéd.

— Azért, mert az országnak, meg magának sem előnyös, hogy évről- évre csak 5—6 mázsát termeljen holdanként.

— A csooprtnak is volt olyan táblája, amelyik gyengébben termett.

— Persze, hogy volt. A még szétszórt parcellákon, melyeken még nem tudták alkalmazni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Bizony az összefüggő táblán megnézheti a termést, jóval több, mint az egyéniedé.

— Az egyéniek is többet tudnának termelni, ha támogatná őket az állam, — szól közbe Törőcsik István. — Magas hanghordozással, nyomatékkai ejti ki a szavakat. Pillanatnyi csend lesz, majd megszólal valaki mellette:

— Nem támogatja az állam? De hiszen éppen az előbb mondta Pista bátyám, hogy holnapra várja a traktort., Azt talán a kulák küldi?

A tnbbieh elnevetik magukat, az öreg Törőcsik meg csendben — mit is válaszolhatna — igazít egyet a kalapján. A kétkedők máris újabb problémára terelik a szót.

— Ismerek én olyan embert is a csoportban, aki még az évi kenyerét sem kereste meg — szólal meg egyikük.

— Azt is tegye hozzá, hogy mihaszna, semmitérő ember az .— válaszol a párttitkár. — Ha maguk lennének a tsz-tagok, egyenlően osztanák el ,a jövedelmet? Nem hiszem. Ki mennyit dolgozik, annyit kap. így igazságos. Látják, a Nász Pista kilencedmagával eszik, mégis 5 mázsa búzát el tudott adni. Ebből is kitűnik, hogy aki jól dolgozik, annak meg is van a haszna. Aki meg betegsége folytán nem vehet- részt a munkában, "a szociális alapból megkapja az évi kenyeret.

— Én meg ammondó vagyok <-* veszi át a szót Szaszk<j László — hogy az I. típusban csak vita lesz egész nyáron. Tudom, voltam már benne. 86 holdunk volt, s egész nyáron egyedül voltam, a többi feléje se nézett.

— Akkor kivel vitatkozott? —/ kérdi valaki tréfásan.

A válasz ift is kézenfekvő — magyaráz Csajági elvtárs. — A szántá$t-vetéslx közösen végzik. Megművelni mindenkinek csak annyit kell,, ahány holdat bevitt a csoportba. A vetés után ezen az alapon egyénekre mérik a területet, s mindenki csak a saját földje terméséért felel. Mégis előnyösebb ez a gazdálkodás, nagyobb lehetőség van a gépek alkalmazására. Ha betartják az alapszabályt, probléma

BESZÉLGETÉS

Között közlemény

a szovjet—jugoszláv gazdaságii tárgyalásokról

A két küldöttség ' megegyezett továbbá abban, hogy a leg rövinem adódhat. Mindenki maga határozza meg, hogy az általa bevitt föld arányában, miből . mennyit akar vetni. így készítik el a vetési tervet. Az egy táblában lévő, azonos növények szétosztása, meg sorsolás útján történik.

— Hátrányban vagyunk mi a csoport megalakításával — aggályoskodik valaki ismét. — Nem csoda, hogy a Kossuth úgy fellendült. Alapító tagjainak olygp lovai voltak, hogy na. (Még csettint is egyet a nyelvével, mintha a jóvérű paripák gyeplőjét tartaná.) A párttitkár azonban fáradhatatlan a kétségek elosztásában'.

— Maguknak meg itt a gépállomás. Többet ér az akármelyik ménesnél. Könnyebben kezdhetnek, mint annakidején a Kossuth.-— Nahíszen, lehetne a traktorosokról is beszélni — keresi valaki a kákán a csomót. — Ügy hírlik, egyesek akkor végeznek jó munkát, ha egy kis rumot, 40—50 forintot ad nekik az ember, s ráadásul állandóan a nyomukban kell lenni.

— Nincs erre semmi szükség, a csoportnak joga van át nem venni a rossz munkát.

Köa ben as idő alaposan elszaladt, Haza kellene már menni, —

szedelőzködnek az emberek, búcsúzik a párttátkár is.

— Mielőtt elmennél, adjál még egy belépési nyilatkozatot Jani, — kérd Korsós bácsi a párttitkárt. — Igaz, nincs nálam a pápaszem, de azért miajd csak alákanyprintom valahogy. Hagyhatsz itt többet is, kell majd a szomszédoknak.

— Én is úgy gondolom — szói közbe Szaszkó László. — De ha én belépek, csak a III. típust választom. — Mennyi búzát vitt haza a család? — fordul a mellette álló Madarász Jánoshoz, a Kossuth TSZ tagijához.

— Előlegként 54 mázsát;

— Na, látod, — tolja fel kalapját Szaszkó László. Ezért' lépek én a „hármasba.“

— Jól teszi Laci bácsi, — helyesel a párttitkár. A III. típus előnyösebb. Nem véletlen, hogy például a Kossuthba néhány nap alatt kb. hetven új tag jelentkezett.

El búcsú* na h a házigazdától, megindulnak hazafelé. Az utcán kettesével, hármasával vitatkoznak a korábban elindult emberek. Nem sietős a dolguk, várhat az asszony. A vita bizonyára termékeny lesz, s a belépési nyilatkozat aláírásához vezet,

Simon Béla.

Moszkva (TASZSZ). Augusztus 23-a és szeptember 1-e között Moszkvában tárgyalások folytak a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság gazdasági kormányküldöttsége és a Szovjetunió gazdasági kormányküldöttsége között. • A jugoszláv küldöttséget Szvetozar Vuk- manovics-Tempo, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság: Szövetségi Tanácsának elnökhelyettese, a szovjet küldöttséget A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese vezette.

A tárgyalások során megvizsgálták az árucsereforgalcm és a gazdasági együttműködés kérdéseit, továbbá a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Szovjetunió közötti hosszabb együttműködés kilátásait. .

A két ország közötti gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére irányuló óhajtól vezéreltetve — amihez mindkét részről megvannak a lehetőségek és a kölcsönös érdeklődés — a két' küldöttség megállapodott a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésében, annak tudatában, hogy ezzel is hozzájárulnak a nemzetközi gazdasági együttműködés megerősítéséhez.

A tárgyalások során megvizsgálták az árucsereforgalomirnal összefüggő kérdéseket, valamint a hosz-. szúlejáratú kereskedelmi egyezmény megkötésének kérdéseit, amelyek igen fontosak mindkét ország saimpontjából, továbbá pénzügyi és hiteikérdéseket;

A megbeszélések a kölcsönös megértés szellemében folytak és tükrözték azt a törekvést, hogy a gazdasági együttműködés megfeleljen mindkét ország közös gazdasági érdekednek.

Megállapodtak abban, hogy az elkövetkező három év folyamán az árucsereforgalom az évi 70 millió dolláros színvonalon fog mozogni, továbbá, hogy a felek intézkedéseket tesznek az árucsereforgalom fokozására az elkövetkező években. Megállapodtak abban, hogy 1956. januárjában megfelelő ánucserefor- galmi jegyzőkönyvet írnak alá _ a Moszkvában ez év január 5-én megkötött és jelenleg is érvényben lévő kereskedelmi egyezmény keretében.

Megállapodtak olyan hosszúlejáratú áruszállításokban, amelyekben érdekelt a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság (kokszolható szén, ásványolaj, gyapot stb.), illetve a Szovjetunió (bauxit, kender, ólom, dohány, stb.)

derb időn belül egyezményt ír alá a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Szovjetunió közötti műszaki együttműködésről és tapasztalatcseréről. Ez az egyezmény a két országban érvényes törvények szemeiőtt tartásával szabály ózni fogja a két ország vállalatainak és szervezetednek együttműködését és összeműköd'ését, valamint a tapasztalatcserét és a műszaki eredmények kicserélését a gazdasági élet területén, rendezni fogja ezen beiül a szabadalmak és a műszaki leírások kérdéseit. Énnek az együttműködésnek a fejlesztésére külön alap létesül, amelyhez mindkét ország megfelelő összeggel járul hozzzá;

A két küldöttség eszmecserét folytatott a hoszú időszakra szóló együttműködésről és megállapodott abban, hogy 1956. januárjában megkötik a következő egyezményeket: hitelegjezményt, amelynek értelmében- Jugoszlávia hitelt kap a Szovjetuniótól utóbbi által szállítandó nyersanyagok árának ki- egyenlítésére ötvennégy millió dolláros , összegben, három évi felhasználásra; hitelegyezmányt, amelynek értelmében Jugoszlávia megfoirlő összegű hitelt kap egy, évi 220.000 tonna teljesítményű nitrogénműtrágyagyár és a magfe-> lelő erősségű áramfejlesztő telep, egy kénsavgyártásra is berendezett 250 000 tonna évi teljesítményű szuperfoszfát-gyár építésével és három ércfejtő. újjáalakításával kapcsolatos tervezési munkák díjának, a berendezések és egyes anyagok árának kiegyenlítésére; kölcsönegyezményt, amelynek értelmében a Szovjetunió valutában vagy aranyban 30 millió dolláros kölcsönt folyósít Jugoszláviának olymódon, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Nemz-ti Bank-ja két-hárocn év alatt használja fel ezt a kölcsönt,

Az említett egyezményekben szereplő hitelek és kölcsön évi két százalékos kamattal jár, a törlesztési idő 10 év,

A tárgyalások sarán más ipar? vállalatokra vonatkozó kampanzá- ciós beruházási egyezmények megkötésének lehetőségét is megtárJUTALOM

A Szovjetunióban jól ismerik Tamara Peksevát, a Krasznodár-határkerületi „Sztálln”-kolhoz sertésgondozónőjét. Sok sertéstenyésztő veszi át tapasztalatát. Az elmúlt évben T. Pekseva tíz anyaállattól 230 malacot nevelt.

Az idei első fialtatás kiváló eredménnyel Járt: tíz anyaállat 123 malacot Halt. T. Pekseva fél év alatt 623 munkaegységet teljesített és majdnem 2 tonna búzát kapott előlegként. Ezenkívül pőtjuttatásként 9 malaccal jutalmazta kolhoza.

A falaikon különböző kimutatások, grafikonok, táblázatok, piros és kék ceruzával bejelölve. Az íróasztalokon lombikokat látunk, kézi nagyítót, kémcsöveket, vegyszereket. Egy sereg kis tálacskában pedig néhány.maroknyi föld.a karcagi határ minden résiéből. A látszólagos rendetlenség közepette is rend van, mindennek megvan a helye. A Karcagi Gépállomás tájegység-laboratóriumában járunk.

Ilyen ma már több mint ötven van az ország különböző részén, azokon .a területeken, ahol a nagyüzemi gazdálkodás előrehaladott és a laboratórium felállítása célszerűnek látszott.

A tájegység-laboratóriuínban látott felszereléseket az elmúlt év késő őszén küldték Karcagra. Ezek nagyrészét ezddeig csak a mezőgazdasági szakemberek ismerték. Az egyébként ismeretlen holmiknak Kemény Pál személyében hamarosan gazdája is akadt, A tájegység- laboratóriumban ma már igen érdekes, tudományos munka folyik. Kemény Pál —■ a laboratórium vezetője — a karcagi földek, az ottani időjárás titkait fedezi fel s ezeket szép sorjában, ahogyan a munka halad, a szövetkezeti gazdák rendelkezésére bocsátja, akik így még- inkább urai és jobb gazdái lesznek a karcagi határnak. Okosabban gazdálkodnak, többet termelnek.

Karcagon régebben, öt-tíz esztendővel ezelőtt, csak szórványosan végeztek magtisztítást, öt év óta már csíráztatnak, csáváznak s vagy a gépállomás szelektoraival, vagy saját berendezéseikkel tisztítják meg a vetőmagokat. Az idén azonban még többet tesznek. Nemcsak csáváznak, csíráztatnak, hanem a vetőmagból mintát vesznek és ezt a laboratóriumban vizsgálják meg sokoldalúan.

Meenézik az elvetésre kerülő mag csf- raképességét, fajsúlyát, osztályozott*, ágát, nagyságát a hulladék, az idegen < kultúrnövény és a gyommag mennyiségét, ezenkívül a tisztaságát.

Ez év tavaszán már csak olyan vetőmag kerülhetett a földbe, amely a fentebb leírt minden követelménynek megfelelt. A talaj-laboratórium vezetője összegezte és egy eredményüapoin tüntette fel a vizsgálat részletes adatait. Ennek alapján javasolta a termelőszövetkezetnek, hogy ebből, vagy abból a ve- tőmagféleségből holdanként és folyóméterenként mennyit vessenek. Tizennégy vetőmagtételt további tisztításra utasított vissza, négyet pedig egyáltalán nem javasolt elvetésre. A tudomány felhasználásával tehát ez év tavaszán a karcagi tsz-ek még biztonságosabban végezhették a vetést, nyugodtak voltak, mert tudták, hogy csak a legmegfelelőbb mag került a földbe.

A karcagi talaij-laboratóriumban nemcsák a vetőmagot, hanem a talajt is vizsgálják. Ez az utóbbi még bonyolultabb. több szakértelmet.’ igénylő és több évre terjedő, hosz- szadalmias munka. A tudomány már kimutatta, hogy valamely növény- milyen talajban díszük legjobban. Kemény elvtárs helyi vizsgálatot végez, úgynevezett tailaj- oldat-próbát, amely megmutatja, hogy a talaj lúgos, közömbös, vagy savanyú. Magyarán, kukorica, búza, avagy más növény termesztésére alkalmas leginkább.

Persze a végleges termesztési profilt nem egy, hanem több oldalú talajvizsgálat után állapítják meg.

Megnéziik a talaj mészállapotát, humusz-tartalmát, vízfelszfvó é-s áteresztő- képességét, s a talajsók mennyiségét Ezeknek az összesítése után a szövetkezeti gazdák már tudják, hogy milyen műtrágya, trágyaféleségekre van leginkább szükség

A tábla-törzsikönyvek felfeiktétévé- hez már jelentős segítséget adnak

a most folyó talajvizsgálatok. Ez azonban természetesen még csak a kezdet.

S még egy érdekes dolog. A tájegység-laboratóriumiban agro-mete- orológiai megfigyeléseket is végeznek. Grafikonokon tüntetik fel, .hogy az esztendő egy-egy napján hány milliméter volt a csapadék és mennyi a hőmérséklet. Ezekből az adatokiból állítják össze az évi átlagot. A .falakon elhelyezett grafikonokról leolvashatjuk, hogy az elmúlt év novemberében a megye 42 milliméteres átlagcsapadékával szemben Karcagon mindössze 26 milliméter csapadék volt, decemberben a megye 41 milliméteres átlagával szemben a városban csak 22 millimétert mértek. Ugyanezt, napról-napra, hónapról-hónápra végigkísérhetjük. Mondani sem kell, hogy milyen nagy jelentősége van ennek az öntözéses gazdálkodás szempontj ából.

Regisztrálják a hőmérséklet ingadozásait is. Az Időjárás adatainak összegyűjtésével néhány év múlva felmérhetetlen érték lesz a karcagi szövetkezeti gazdák birtokában.

Fontos közegészségügyi munk^is végeznek. • Megvizsgálják a tanyai kútak vizét, megállapítják, hogy egy-egy kút vize alkalmas-e emberi, vagy állati fogyasztásra.

íme a Karcagi Gépállomás tájegység-laboratóriumában folyó vizsgálatok is mutatják, hogy a termelőszövetkezetek meghonoso'dása új kultúráit terjeszt. Mindössze öt esztendeje, hogy a kunsági földművelőik a felemelkedés útját járják. Azóta évről-évré ismerkednek meg olyan eljárásokkal és módszerekkel, amelyeknek azelőtt még a hírét sem hallották, amelyek természetesen nem öncélúak, hiszen a dolgozó parasztok munkájának eredménye -sé-gét mozdítják elő.

Szp.

gyalták;

A két küldöttség eszmecserét folytatott továbbá az atomerő békés felhasználása területién megvalósítandó együttműködés lehetőségéről.

Moszküa, 1955. szeptember 1. —

(MTI.)

Aláírták a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság gazdasági kapcsolatairól szóló okmányokat

Moszkva (TASZSZ.) Szeptember 1-én a Kremlül ín aláírtá k a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság és a Szovjetunió gazdasági kormányküldöttségei között megtárgyalt gazdasági kérdésekre vonatkozó okmányokat.

Jugoszláv részről az okmányokat aláírta Szvetozar Vükmanovics- Tempo, szovjet részről A; I, Mikojan. (MTI.)

IDÖJÄRASJELENTES

— Várható időjárás szombat estig: Változó felhőzet, több helyen újabb záporeső, esetleg zivatar. — Mérsékelt, helyenként élénkebb szél. Mérsékelten meleg idő. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 13—16, legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 23—26 fok között. (MTI).

Újságárusokat

azonnali belépéssel felvesz a törökszentmiklósi postahivatal. Jelentkezni lehet: a hivatal vezetőjénél.

Jó ketcseti (ehetőség!

4