Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-25 / 199. szám
MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Szotmknmyei [ A MEGYEI PARTBI2 OTTS ÁG ÉS-A MEGYE i TANÁCS CAPJA | VII. évfolyam 199. szám • Ara SO fillér 1955. augusztus 25., csütörtök Szolnoki autóbusszal Varsóban és Danzingban. (2. o.) — Lendületesebb versenyt az ipari üzemekben. (3. o.) — Testvérek szép vetélkedése. (3. o.) — Fűrésztulepiek. (4. o.) *— A szotodki Marx-parki bölcsőde jobb -munkájáért. (5. o.) t—Közöljük az augusztus 204 árútombola nyerőszámait. (6.0.) A párttag gyűlések elé A következő napokban ismét összeülnek megyénk kommunistái, hogy taggyűléseken vitassák meg azokat a feladatokat, melyeket közös erővel keli végrehajtanjok. A mezőgazdasági jellegű pártszervezeteknek az időszerű tennivalók megtárgyalása mellett foglalkoznick kell ezeken a tanácskozásokon a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével, a meglévő szövetkezetek erősítésének ezernyi problémájával is. Éppen ebből kifolyólag nagy cs felelősségteljes feladat hárul a taggyűlésekre. Ezért szükséges, hogy lehetőleg minden párttag résztvegyen rajtuk s hívjanak meg köztiszteletben álló pártonkivüli gazdálkodókat, főleg középparasztokat (illetve olyan tsz-tagokat, akik régebben középparasztok voltak) ezekre a megbeszélésekre. Különösen az újonnan alakult tsz községekben kell nagy súlyt fektetni a taggyűlések alapos gonddal való előkészítésére. Ugyanis ezekben, s a tsz fejlesztésében jó eredményt elért községekben — így többek között Abádszalókon, Fegyverneken — bizonvos fokú megnyugvás tapasztalható, A rra hivatkoznak, hogy „nálünk nincs különösebb probléma, hiszen ennyi, meg ennyi új belépő van, s új szövetkezetek is alakultak.” Arról viszont nagyon sok helyen elfeledkeznek, hogy tsz községgé alakulással, új csoportok létrehozásával megközelítőleg sincs megoldva a feladat. Hátra van még a munka jórésze, s csak akkor tekinthető befejezettnek, ha mindegyik új csoportban kialakították a helyes munkaszervezést, személyesen beszéltek minden taggal, mindenki tudja, melyik brigádba tartozik. A vetőmagot is be kell már szerezni s gondoskodni arról, hogy férőhely és takarmánybázis szempontjából már most biztosítsák a közös állatállomány átteleltetését. Helyesen járnak el az alig másfél hónapja alakult kengyeli Rákosi Csillaga TSZ tagjai, akik máris 50 férőhelyes tehénistállót építenek. — Egyszóval arra kell törekedni mindenhol, hogy az új tszek az első hetektől kezdve lépést tartsanak a régiekkel, azokkal egyidőben elvégezzék az őszi munkákat. Persze, nem könnyű feladat ez. A kommunisták akaratereje, előrelátása szükséges hozzá. Nekik kell most a taggyűléseken a „több szem többet lát“ elve alapján apró részleteiben is megvizsgálni a szövetkezetük erősítésével kapcsolatos kérdéseket. A régebbi, jól gazdálkodó tsz-ekben is fel kell vetni például az állatállomány átteleltetésének kérdését. Sok termelőszövetkezetben nem kezdték még meg a silózást, vagy éppen csak nekifogtak, de nem halad kielégítően ez a munka. Márpedig a takarmányalap növelése, az állatállomány fejlesztése szempontjából elengedhetetlen fontosságú. Az a helyes, ha a silózást pártmegbízatásként a DISZ-re bízzák. fjélyes. ha felveti a taggyűlés az abraktakarmány problémát is. A turkevei Táncsics TSZ- ben 2050 mázsa abraktakarmányt akarnak kiosztani munkaegységenként. A háztáji gazdaságban nincs erre szükség, hiszen az ottlévő állatok takarmányát a háztáji terület is biztosítja. Sokkal jobban járnak a tsz-tagok, ha nem osztják szét a terményt, hanem a közös állományba hízókat állítanak be s azokat értékesítik. A Táncsics TSZ tagjai például az említett kukoricán több, mint 400 sertést tudnának meghízlalni. Az értük kapott pénzt szétosztva, jobban járnának, mintha megkapnák munkaegységenként az egy, legfeljebb 2 kiló terményt. A már meglévő termelőszövetkezetek kommunistáinak küzdeni kell a tsz taglétszámának állandó növeléséért, földterületük gyarapodásáért. Fel kell számolniok azt a nézetet, hogy „nem udvarolunk a kívülállóknak.” Gondolniok kell arra,, hogy' annakidején ők is több alkalommal meghányták-vetették a dolgot, mire aláírták a belépési nyilatkozatot. Ez természetes is. Amit nem ismer az ember, azt előbb alaposan ’szemügyre veszi. Éppen ezért rendszeresen fel kell keresni a még egyénileg gazdálkodókat s a tények erejével meggyőzni őket a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről. Pl.: Az eddigi cséplési eredmények szerint megyei viszonylatban holdanként 7,9 mázsa az egyéniek termésátlaga, a szövetkezeteké meg 9,3 mázsa. Nyilvánvaló, hogy a közös gazdaságban nagyobbak a lehetőségek, nagyobb a termés, s annak következtében a jövedelem is. A tények felsorolása azonban egymagában nem mindig vezet eredményre. Sok múlik azon, is, hogy ki tolmácsolja azokat. Magától értetődő, hogy jobban hallgatnak arra, aki maga is tsztag, s a felvetődő problémákra a saját élete példázásával adja meg a választ. Ezért kell a mostani taggyűléseknek odahatni, hogy minden tsz-tag lelkes agitátora legyen a szövetkezeti mozgalomnak. Ma még nagyon sok helyen tapasztalható az „elegen vagyunk a tsz-ben” állásfoglalás is. Szavakban ugyan nem hangoztatják ezt, de mi másnak volna betudható, minthogy néhány tsz taglétszámának növelésére nem fordít elég gondot. A kommunistáknak mindenütt forradalmi változást kell elérni, hiszen nem igaz, hogy minden csoportban elég a munkaerő. Korántsem így áll, hiszen a gépek segítsége mellett is — éppen a munkaerőhiányra hivatkozva — a legtöbb helyen külterjesen gazdálkodnak, saját jövedelmüket csökkentve ezáltal. — Az sem igaz a kis szövetkezeteknél, hogy ..elég a föld” — hiszen köztudomású, hogy például 890 holdon jövedelmezőbben, sokoldalúbban lehet gazdálkodni, mint 400 on. A területi pártszervezetek is sokat tehetnek a tsz fejlesztés ügyéért. Mindenekelőtt azzal, ha a taggyűlésen is emlékeztetik tagjaikat arra, hogy elsősorban nekik kell a párt útmutatása nyomán példát mutatni, belépni a szövetkezetbe. Nagy hatása van a párttagok példamutatásának. Nem egyedülálló az olyan példa, mint Dobi Imréé, a tiszaderzsj Uj Barázda TSZ párttitkáráé. Mikor aláírta a belépési nyilatkozatot, az I. típusú tszcs valamennyi tagja követte. Az alapszervezetek legfelsőbb fórumának, a taggyűlésnek a számvetése sokszor vezetett kimagasló eredményekre. Valamennyi párttagnak oda kell hatni bírálatával, javaslatával, hogy az augusztusi taggyűlések újabb sikerek forrásai legyenek. A TECHNIKA FEJLESZTÉSÉÉRT A törökszentmiklósi Járás teljesítette kenyér* és takarmánygabona begyűjtési tervét Az Alkotmány ünnep tiszteletére a törökszentmiklósi járás termelőszövetkezetei és többszáz egyénileg dolgozó paraszt tett ígéretet, hogy gabonabeadási kötelezettséget közvetlenül a cséplőgéptől teljesítik. — A lelkes vetélkedésnek már a eséplés első szakaszában megmutatkozott az eredménye. Tegnap estére a járás 101,3 százalékra tel-A Jászberényi Fémnyomó és Lemezáruojyár új gyártmányai „A második ötéves terv időszakában az egész népgazdságban jelentősen előre kell vinni a műszaki jejlődést, lényegesen fejleszteni kell az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, az áruforgalom műszaki kultúráját. Korszerűsíteni kell az ipar számos gyártmányát, s számos új, korszerű gyármány előállítását kell biztosítani” — mondotta Rákosi elvtárs az MDP III. kongresszusán. A Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár gazdasági vezetői, műszaki dolgozói munkájukban alapvető feladatuknak tartják pártunk célkitűzéseinek valóraváltását. A napi tervek teljesítése mellett sem feledkeztek meg újabb gyártmányok kikísérletezéséről, üzemszerű gyártásuk bevezetéséről. Goriánz Ignác elvtárs, a vállalat igazgatója elmondotta, milyen irányú tárgyalások, kísérleti munkák folynak különböző új gyártmányokkal kapcsolatban. Ilyen lesz az úgynevezett összecsukható almninium!áda,| amilyet a magyar ipar ezideig még nem gyártott. Távolsági szállításra használják majd ezeket. A ládákban mindenféle árut lehet szállítani. döntően dohányárut, gyógyszeripari termékeket, könyveket, textíliákat. stb. A mintadarab már el is készült s a Központi Szállításé Tanács a típust elismeréssel fogadta. így 1955 negyedik negyedévében már kísérleti mennyiségben egy méretben készül is a gyárban. Jövőre további méreteket kísérleteznek ki és rátérnek az üzemszerű gyártásra. Az alumíniumláda élettartama a kartondobozokhoz képest kb. ötvenszeres, a faládákhoz képest pedig húszszoros. Mivel összecsukható, visszaszállítása könnyebb, mert ilyenkor eredeti térfogatának átlagosan csak 15—20 százalékával keli számolni. Előnye még az új terméknek, hogy gyártása teljesen hazai alapanyagbázisra épül s komoly mennyiségű importanyagot, fát, papírt lehet helyettesíteni vele. További gyártási tervek is vannak. Az egyik budapesti húsüzem alumíniumból készített hústálca gyártását kérte. A dolgozók a mintadarabokat hamarosan el is készítették. A tálca komoly segítséget jelent majd a húsfeldolgozó vállalatoknak, konzerviparnak a gyártásközi szállításoknál. Üzemszerű, nagymennyiségű gyártása már ezév negyedik negyedében megindul. Igen jelentős helyet foglal el a bevezetésre tervezett új gyártmányok közül az alumíniumból készített s5yőshordó| Kovács Béla gyártmányszerkesztő elmondta, hogy a hazai sörszakemberek a megszokáshoz és a hagyományokhoz ragaszkodva bizonyos kétkedéssel. fogadják az alumínium söröshordókat. Külföldön pedig igen jól bevált és kiszorítja az egyéb anyagból készült söröshordó fajtákat. Az Élelmezési Minisztérium söripari igazgatósága felhívást bocsájtott ki 25—50 és 100 literes duplafalú,''alumíniumból készített szállító söröshordók gyártására. A Fémnyomó és Lemezárugyár a felhívásra négy pályázatot küldött be és vállalta, hogy a javasolt konstrukciók közül bármelyiket legyártja. Az új gyártmány bevezetése új technológiai eljárásokat tesz szükségessé: pl. a hegesztésnek argon védőgázzal való megoldását. A gyártmány különleges ötvözetű alumíniumból készül s utólagos hőkezelésnek kell alávetni, növelni kell a kész hordó szilárdságát stb. A hordókat a második félévben már nagy sorozatban kívánjuk gyártani s ez nagymértékben elősegíti a söripar fejlesztését is. Szállításnál ugyanolyan ellenállású lesz, mint a fahordó, hőszigetelőképessége pedig jobb ennél. A felsorolt néhány példa is mutatja, hogy a gyér dcúgozói, gazdasági vezetői felkarolták az új gyártmányok bevezetésének ügyét. Munkájukhoz a vállalati pártszervezet is sok segítséget adott. Szükséges azonban, hogy még jobban ellenőrizze a bevezetés ütemszerű betartását, helyes, gazdaságos megszervezését és kivitelezését. Ma még előfordul ugyanis, hogy egyes szervek együttműködésében fennakadások vannak. Ezek hátráltatják a kitűzött feladatok határidőre való teljesítését. Kardos Zoltán Fémnyomó és Lemezárugyár Jobb mint 60,000 forint szülési segélyt fizettek ki az idén a megye tsz-eiben dolgozó nőknek A megyében jelenleg több mint 5500 nő dolgozik a termelőszövetkezetekben. Nagyrészük többgyermekes családanya. A közös gazdaságokban dolgozó asszonyok munkájának megkönnyítésére tíz termelőszövetkezetnek van már önálló bölcsődéje, illetve napközi otthona a megyében. Az ország legnagyobb termelőszövetkezetében, a turkevei Vörös Csillag TSZ-ben például 40 férőhelyes bölcsőde, Mezőtúron a Petőfi és a Béke Termelőszövetkezetekben korszerűen felszerelt napközi oíthonck teszik lehetővé a gyermekes asszonyok munkáját. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a szövetkezetekben dolgozó asszonyok Turkevén átlag 200, Mezőíuron pedig 200—220 munkaegységet teljesítettek eddig, A munkaszervezés során úgy osztották be a nőket, hogy a lehetőség szerint könnyebb üzemágban — konyhakertészetben, állattenyésztésben stb. — tudjanak dolgozni. A termelőszövetkezetek alapszabályának értelmében az idén — a háromhónapos fizetett szülési szabadság mellett — mintegy 150 nó kapott a megyében anyasági segélyt, közülük hetvenen a négy szövetkezeti városban. Január elsejétől augusztus közepéig több mint 60 ezer forintot fizettek ki anyasági segélyként a tsz-ekben dolgozó nőknek. Jelentős szociális kedvezményben részesülnek a sokgyermekes termelőszövetkezeti családok is. Az SZTK Szolnok megyei Alközpontja havonta mintegy 1100 tsz tagnak folyósít családi pótlékot. Az idén kifizetett családi pótlék összege a, megye termelőszövetkezeteiben meghaladja a másfélmillió forintot. A künliesyesi járásban valamennyi termelőszövetkezet teíjesíleUe már gabonabegyűjtési tervét jesítette a kenyér- és takarmánygabona begyűjtési és szabadértékesítési tervet. Most már arra kell törekedniök, az állat- és állati termékek begyűjtésében mutatkozó elmaradást is mielőbb megszüntessék, mert a járás csak akkor tudja megtartani mostani vezetőhelyét. A megyében az Alkotmány ünnepe után sum csökkent a cséplési és begyűjtési verseny lendülete. A termel őszövetik szeteil-ücen és az egyéni gazdák szérűjén dolgozó több mint 7,C0 cséplőcsapat az egy hete tartó száraz, meleg időjárás minden percét kihaszná’va csépeli a gabonát. Eddig mintegy 60.000 egyénileg dolgozó paraszt és a termelőszövetkezetek túlnyomó része végzett már a csépléssel. A legrjutóbbi jelentések szerirt Szolnok megyében az ös'zes gabonának 87 százalékát elcsépelteik már. Sőt: mivel a vártnál megyé-szérte jobb a termés, több járásban és városban — mint Például a törökszentmiklósi járásban és Kisújszállás termelőszövetkezeti városban — már túl is teljesítették a cséplési tervet. A megye, amely változatlanul a gabonabe,gyűjtés élén áll, 85 százalékra teljesítette tervét. Emellett 135,000 mázi-a kenyérgabonát adtak el a megyében az államnak szabadpiaci áron, s ezzel a szabadiéivá'óriási terv teljesítése 84 szálék. Különösen jól halad mind a kötelező, mind a szabad gabona begyűjtése a termelőszövetkezeti városokban. Eddig két város — Kisújszállás és Turkeve kapta meg a szabadpiaci jogot, de mind a négy szövetkezeti város túlteljesítette kenyérgabona szabadfelvásárlási tervét. Turkevén például az előirányzott 70 vagon helyett szerdáig csaknem 110 vagon búzát adtak el az államnak szabadpiaci áron a termelőszövetkezetek, illetve nagyobbrészt — az előlegként kapott kenyérgabonából — maguk a tsz tagok. Túlteljesítette szabadfelvásáriási tervét még Szolnok városa, valamint a kunszentmártoni és szolnoki járás dolgozó parasztsága is. A napokban értékelték az Alkotmány ünnepére tett vállalások teljesítését. E szerint több mint 14,000 gazda és 112 termelőszövetkezet teljesítette augusztus 20-ig gabonabegyűjtési tervét a megyében. Azok a dolgozó parasztok és tsz-ek, amelyek a korábbi esőzések miatt nem tudtak csépelni és így vállalásukat nem teljesíthették, augusztus 20-a után kettőzött erővel fogtak munkához. Különösen a ké régi versenytárs járásban: a kunhegyes! és törökszentmiklósi járásban élénkült meg ezekben a napokban a begyűjtési verseny. Jelenleg a kunhegyesi járás vezet nemcsak a pírosversenyben, de — 96 százalékos tervteljesítéssel — a megyében is első helyen áll. A járás területén szerdáig valamennyi, termelőszövetkezet és a dolgozó parasztok túlnyomó része eleget tett beadási kötelezettségének. Úgy számítják péntekre az egész járás területén végeznek a begyűjtéssel. B szolnoki Tisza Untai TSZ-ben több mint 48 forint lesz a rafoaegység értéke Ezévben termelőszövetkezetünk jelentősen fejlődött. Először értük el azt, hogy tagjainkat prémium illeti meg a termelésben elért eredményekért. A sikerekhez hozzájárult elnökünk és agronómusunk helyes irányítása és jó szervező munkája is. A gépek segítségével tagságunk egész évben szorgalmasan do’gozott. Igyekezetünknek meg is lesz a gyümölcse. Eddig 3 kg búzát másfél kg árpát, fél kg zabot, ezenkívül lucernát és havonta 8 forint pénzelőleget kaptunk munkaegységeinkre. A kapásnövények betakarítása még hátra van. A kukorica, burgonya és a rizs is jó termést ad. Ezekből is fogunk részesedni, ami szintén jövedelmünket gyarapítja. Termelési tervünkben munkaegységenként 46 forintos jövedelmet irányoztunk elő. Ezt túl is fogjuk szárnyalni. A tagok előlegként is jelentős mennyiségű gabonát vittek haza. Balázs János és családja 45 mázsa búzát kapott. Az árpával és zabbal együtt terményrószesedésiik 70 mázsa. Érdemes volt tehát •vci-.e-n’flk. Érdemes továbbra is egyemberként dolgozni termelőszövet késeiünk erősítéséért, felvirágoztatásáért. SELLER ISTVÁN J elező, Tisza Antal TSZ, Szolnok. ti I t
