Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-24 / 198. szám

2 SZOLNOKMEGYEl NÉPLAP 1955 augusztus 24. SB Üzemi gyűlés a Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyárban A közelmu’ napokban a Fémnyomóban (rövi­den így nevezik az üzemet a jászberényiek) üzemi gyűlésen tárgyalták meg a Központi Vezetőség és a Minisztertanács levelével kapcsolatos feladatokat. A dolgozók érdeklődésére vallott a hallgatók nagy száma. A termet zsúfolásig megtöltötték és az ajtón kívül is álltak. Sokan felszólaltak és jobbnál­­jobb javaslatokkal éltek. A beszámolót Kalmár elv­társ, a pártszervezet vezetőségi tagja tartotta. A Központi Vezetőség és a Minisztertanács levelét is­mertette, s helyi példákra hivatkozva hangsúlyozta a műszaki fejlesztés és az újítások növelésének je­lentőségét. Megemlítette, hol vannak most nehéz­ségek az üzemben, hol kell most javítani. Utalt például arra, hogy gyenge a munkafegye­lem, s ennek következtében az export-tervet nem tudják teljesíteni. A közismert jászberényi kannák gyártásánál sok a II. és III. osztályú áru. Igen sok felhasználható hulladék megy veszendőbe az alu­mínium-edények gyártásánál. Foglalkozott a mű­szaki és a fizikai dolgozók viszonyával is. A munká­sok kérését tolmácsolta a gyártásvezetők felé: adja­nak több segítséget. A hozzászólások javaslattal kezdődtek, azzal folytatódtak és fejeződtek be. Szűcs Ferenc elvtárs, az edényosztály dolgozója arról beszélt, hogy a húzó­présnél az I. számú húzás alkalmával a gyártmány ráragad a tüskére és kézzel kell levenni. Kérte a műszakiakat, segítsenek a munkafolyamat megjaví­tásában. Czakó elvtárs elmondotta: a technikusok a Központi Vezetőség és a Minisztertanács levelét ol­vasva határozták el magukat, hogy beadják egyik újításukat, egy duplafalú, alumíniumból készült hordót. Beszélt arról is, hogy a levél alapján foko­zott gonddal foglalkoznak ezután az újításokkal, annál is inkább, mert számtalan lehetőség van még az észszerűsítésre. A 16 hozzászólás közül ezek a kiragadott példák is bizonyítják, hogy a dolgozókat érdekli és foglal­koztatja pártunk és kormányunk vezetőinek levele. Az üzemi gyűlés hibája volt, hogy a felszólalók kivétel nélkü1 csak az észszerűsítésekkel, javasla­­latokkal foglalkoztak, de nem beszéltek a levél poli­tikai jelentőségéről. Jórészt a beszámolónak tudható ez be. Igen szükséges 'ett volna a 'evél alaposabb megmagyarázása. Lemérhető ez abból is, hogy egyet­len munkásnő sem szólalt fel, holott a hallgatóság több mint fele asszony, illetve leány volt. A pártszervezetekre hárul az a feladat, hogy a továbbiak során sikeresen magyarázzák a levél tar­talmát és mozgósítanak az abban megjelölt felada­tok végrehajtására. HAJTSAR LÁSZLÓ ■ ■■■ —4--------------------­Varsó után — újra A NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOKBÓL A lág néhány napja fejeződött be a világ ifjúságának nagyszerű, felejthetetlen találkozója Varsó­ban. 133 ország fiataljaival együtt mi, magyar fiatalok is részt vet­tünk a VIT-em, hogy ezen keresz­tül is részesei lehessünk a világ békéje megvédésének, a világ ifjú­sága egységesebbé kovácsolásának. Már ismét munkahelyeinken va­gyunk, de szívünkben és szemünk előtt még világosan ott van a gyü­­nyörű város, melyet a lengyel nép, a lengyel ifjúság a porból épít új­já. Csodálatraméltó amit 10 év alatt alkotott a lengyel nép. Ilyen nagyszerű alkotásra csak szabad ország fiai képesek, akik világosan látják boldog jövőjüket. Soha nem lehet azt a két hetet elfelejteni, melyet ott töltöttünk a béke városában, a világ valameny­­nyi részéről ottlevő fiatalokkal együtt. Még látom a gyönyörű Sztálin-teret, melynek közepén a hatalmas Kultúra és Tudomány Palotája nyúlik a magasba, a Dzserasinszkij-teret, hol minden es­te összeültek a fiatalok, hogy együtt szórakozzanak és közben el­mondják egymásnak, hogyan él­nek, hogyan harcolnak azffiő orszá­guk fiataljai a békéért. Sohasem fogom elfelejteni azt a finn fiatalt, aki elmondta, hogy milyen jó nekünk, azoknak, akik Csalt lassan haladunk felfelé az Angarán. A partokat övező, er­dővel borított magas hegyek buja zöldjét itt-obt szédítő magasságokba ágaskodó kopár sziklák tarkítják. Hajónk nehezen küzd az Angara erős sodrával. Elbűvölve gyönyör­ködünk a vad szibériai folyó tür­­kiszkék-smaragdzöld színben játszó vizében. A hatalmas Volga erdők sűrűjé­ben, alig észrevehető piciny forrás­ból ered. s csak többszáz kilométer után alakul nagy folyóvá. Nem így az Angara, amely alighogy áttöri a bajkáli hegyek kőgyűrűjét, roppant víztömegével kilométer széles fo­lyammá dagad. Az Angarának hatalmas az esése, forrásától a Jenyiszejjel váló egye­süléséig 378 méter, hossza pedig körülbelül ezer kilométer) A folyó esése körülbelül azonos a Volgáé­val, amely azonban négyszer hosz­­szabb az Angaránál. Ez a magya­rázata annak, hogy az Angara sok­kal gyorsabb, mint a Volga, ener­getikai potenciálja pedig nagyobb, mint a Volgáé, Kómáé, Doné és a Dnyeperé együttvéve. Az orosz energetikusok már ré­gen ábrándoznak arról, hogy az Angarát megzabolázzák. Ezt az or­szágos jelentőségű hatalmas felada­tot csak a szovjet rendszerben le­hetett megvalósítani. Az Angara­­problémának kidolgozását, minden részletben, alapjábanvéve már be is fejezték. A tudósok kiszámítot­ták, hogy az Angara évente több mint 60 milliárd kilowatt/óra ára­mot szolgáltathat. Ekkora mennyi­ségű energia termeléséhez hőerő­művekben több mint 100 millió ton­na szenet kellene elégetni. Ekkora mennyiségű szénnel megrakott vasúti szerelvény Vlagyivosztoktól Párizsig érne. Az Angara összes erőműveinek felépítése után a víztárolók zárt láncolatává álakul át, amelyek mindegyike a kaszkád egy-egy lép* szabadon élhetnek, szabadon dol­gozhatnak. Nekik sokszor kell har­colniuk azért, hogy az emberi jo­goknak egy részét is biztosítsák ré­szükre. Ezek a fiatalok egy éven keresztül gyűjtötték a pénzt, me­lyen Varsóbá küldhették képvise­lőiket. Vagy azt a nyugat-német fiatalasszonyt el lehet-e felejteni, aki a férje helyett jött el, mert a férjét letartóztatták, hogy ne tud­jon résztvenni a Világ Ifjúsági Ta­lálkozón. Ezek a fiatalok bátran szembenéznek a nehézségeikkel. — Erejüket nem kímélve harcolnak azért, hogy az ő országukban is jobb sorsa legyen az ifjúságnak. A röfcké emlékezetemben ma­­radnak azok az élmények, me­lyek egy-egy ország fiataljaival való találkozás alkalmával vésőd­tek szívembe. Boldog tudat töltött el bennünket, mikor megtudtuk, hogy a nyugat- és a kelet-német fiatalok Varsóban együtt töltötték el ezt a két hetet és fogadalmat tettek arra, hogy hazatérve közösen harcolnak az egységes, demokra­tikus Németországért. Mi, magyar fiatalok is együtt tettünk esküt a viliág valamennyi fiataljával az atom háborús célokra való felhasz­nálása ellen, hogy soha többé ne is­métlődhessék meg Hirosima. Kiküldetésünknek igyekeztünk eleget tenni és mi is elmontuk, ho-Irta i F. BEREZIN csőjét alkotja. Ha a zsilipek rend­szerét összekötik egymással, az an­­garai kaszkád mélyjáratú utat ké­pez majd, amelyen a Kaspi-tenger­­töl a Bajkálig tengeri hajók közle­kedhetnek . i Az irkutszki vizierőmü az anga­­rai kaszkád első állomása. Áram­termelés tekintetében a kujbisevi, sztálingrádi vízierőművek után a harmadik legnagyobb szovjet vízi­erőmű lesz. Az irkutszki vizlerőműépítkezést 1950 március 17-én kezdték meg. Az elmúlt öt esztendő alatt hatalmas munkát végeztek itt. Amikor megérkeztünk az építke­zéshez, körüljártuk az erőmű ösz­­szes alapvető létesítményét. Kőr­útunkat egy júniusi napos regge­len az építésvezetőség központjá­ból — Kuzmlha faluból kiindulva kezdtem meg. Az első, ami mind­járt a szemünkbe tűnt — a teher­autók, a gépek hatalmas tömege és az emberek aránylag kis száma. A kőbányákból éjjel-nappal sokszáz teherautó hordta a követ. A teher­autókon kívül nagyon sok exkavá­tor, földásógép, emelődarú, moz­dony működik itt. Tavaly ezekkel a gépekkel körülbelül 8 millió köb­méter földet mozgattak meg. Ha ezt a hatalmas munkát kézi erővel akarták volna elvégezni, 30 ezer földmunkásra és kubikosra lett vol­na szükség. Am építők körében most egy­re gyakrabban hallani ezt a kife­jezést: „Üzembehelyezési időszak”. Ilyenkor a gépcsoportokról beszél­nek, amelyek a jövő évben már áramot termelnek. A mély alap­árokban, amelynek aJsó része 20 méterrel mélyebben van, mint a folyó szintje, egyre magasabbra emelkedik az erőmű épülete. Az alapárok fölött karcsú hidak épül­tek —■ ezek a betonszállításra szol­gáló állványzatok. A hidakra már 2 hétkarú darut szereltek, a légkör itthon gyan élünk, dolgozunk, harcolunk azért, hogy ne csak nekünk, ha­nem a világ valamennyi fiataljá­nak szabad élete legyen, Az V. VIT kötelez bennünket, hiszen mi a magyar fiatalok nevé­ben fogadalmat tettünk arra, hogy ezután még jobban dolgozunk. — Munkánk közben egy percig sem téveszthetjük szem elől, hogy min­den becsületes fiatalt be kell von­nunk if júsági szövetségünkbe és nevelni kell őket, hogy méltók le­hessünk továbbra is arra a meg­becsülésre, arra a szeretette, amit a többi ország fiataljai tanúsítot­tak irántunk Varsóban. Ezáltal a VI. Viláigdfjúsáigi Találkozón is büszkén mondhatjuk majd el: a magyar ifjúságra mindig számít­hatnak, ha az igazságért, a szabad­ságért keli síkraszállni. ég egyszer köszönetét mon­dok azért, hogy ott lehettem Varsóban, s fogadalmat tehettem megyénk ifjúsága nevében, hogy én is elmondhattam: „Ellene vagyunk mindannak, ami az ifjúság jövőjét veszélyezteti és harcolunk azért, hoey a világ ifjúsága boldogan, szabadon élhessen." zelebbl napokban 8 ilyen darut szándékoznak felállítani. Az építkezésen sokszáz kiváló szakember nőtt fel, akik mind áldo­zatos munkával készülnek a vízi­­erőmű 1956. évi győzelmes megnyi­tására. Az exkaváiorkezelők között kü­lönösen a Karcvszkij-brigád tagjai népszerűek, akik a vizalatti mun­káknál új módszert alkalmaztak és a gép teljesítményét egyharmaddal emelték. Vadikovszkij bulldózer­­brigádja, amely a Volga—Don épít­kezésről jött az Angarára, különle­ges módszerrel nyesi a növényzet­tel benőtt talajt és ilyen módon a termelékenységét 25 százalékkal emelte. Itt áll előttünk Anna Moszka­­lenko betonozó brigádvezetö. A tö­rékenynek látszó fiatal lány Kri­­voj-Rog városából jött az építke­zésre. Nevét rövidesen a legjobb betonozók közt emlegették. Brigádvezetőnek nevezték ki. Ezen a helyen kitűnő szervezőnek bizonyult, aki bátran felvette a ver­senyt a legjobb férfimunkásokkal. Idén nyáron Moszkalenko brigádja vezet az építkezés munkaversenyé­ben. Az építkezés élenjáróinak kezde­ményezésére tömegmozgalom in­dult az irkutszki vízierőmű határ­idő előtti befejezésére. Ezzel kap­csolatban megjegyezzük, hogy az 1955. évi munkák terve pontosan kétszerese az első évi tervnek. Idén, a gátba, illetőleg az erőmű épüle­tébe legalább 3 millió köbméter földet és 300 ezer köbméter betont szándékoznak beépíteni. ... Közeledik n* idő, amikor az amgarai kaszkád első lépcsőjét — az irkutszki vízierőművet — üzembe­helyezik. Ezzel új szakasz nyílik Kelet-Szibériának, a mérhetetlen természeti kincsek hazájának ipa­rosításában. LENIN SZOBOR RAZLIVBEN. Leniingrád mellett, Razlivben szobrot állítottak Vlagyimir Iljics Leninnek. A szobor két és fél mé­ter magas. Az emlékművet a vasútállomás­sal szemben állították fel, nem messze attól a kocsiszíntől, ahol Lenin az 1917. júliusi események után néhány napig rejtőzködött az Ideiglenes kormány üldözése elől. A szobor egy fa alatt ábrázolja Vlagyimir Iljicset. Kezében Petro­grad térképe. A bronzszobor talap­zata rózsaszínű gránit. A TURKMÉN NÉPMŰVÉSZET POMPÁS ŰJ ALKOTÄSA. Az ashabadi turkmén szőnyeg­szövőnők gyönyörű mestermunkát készítettek: a Szovjetunió népeinek barátságát ábrázoló 42 négyzetmé­teres hatalmas faliszőnyeget. A szőnyeg szép és tartalmas rajzával, ragyogó színeivel, finom kidolgozá­sával dicsőségére válik a turkmén népművészetnek. ELŐKÉSZÜLETEK A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS 11. ÉV­FORDULÓJÁNAK MEGÜNNEP­LÉSÉRE. Szlovákiában augusztus 27. és 29-e között megemlékeznek a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 11. évfor­dulójáról. Nagy ünnepséget tarta­nak majd Besztercebányán a ne­vezetes évfordulóval kapcsolatban. Az ünnepség egybeesik a város fennállásénak 700. évfordulójával. Bnatislavábam a kerületi és járási székhelyeken, valamint az üzemek­ben augusztus 29-én ünnepségek keretéiben emlékeznek meg a sok­ezer szlovák partizánról, akik bát­ran harcoltak a Hitler-fasiszták elleni ÚJABB SZOVJET SEGÍTSÉG A VARSÓI ÉPÍTŐKNEK. A Varsó környéki Jelonkíában sok műhelyt létesítettek a varsói kultúrpalota szovjet építői. A kor­szerűen felszerelt lakatos-, aszta­los-, villanyszerelő műhelyeikben készültek a palota különböző fel­szerelései, berendezései, díszítései. Mint ismeretes, a kultúrpalota tel­jesen elkészült. A szovjet építők most varsói vállalatoknak adják át ezeket a műhelyeket, mégpedig igen kedvező feltételek mellett. Ez a segítség rendkívül értékes, mert hozzájárul a varsói építkezések gépesítési színvonalának további megjavításához. MEGJELENTEK AZ ELSŐ TE­LEVÍZIÓS KÉSZÜLÉKEK A VARSÓI ÜZLETEKBEN. Megkezdték Varsóban az első te­levíziós készülékek árusítását. A „Rubens" márkájú készülékek a Német Demokratikus Köztársaság­ból érkeztek. VetítővaRilétük 18x24 centiméter nagyságú. A varsói te­levíziós központ adásait a „Ru­bens“ készülékekkel mintegy 50 kilométernyi körzetben jól lehat látni és hallani. Havonta 50 televí­ziós készüléket szállít majd a Né­met Drmokraldkus Köztársaság Varsóba. ELŐREGYÁRTÓIT ELEMEK­KEL ÉPÍTKEZNEK NOWA HUTÁBAN. Nowa Hutában, Lengyelország legnagyobb szocialista városában több ház építését kezdték meg előregyártóit elemek felhasználásá­val. Az alapozásoktól kezdve egé­szen a kéményekig minden előre­gyártott elemikből készül. Egy-egy elem súlya két tonnáig terjed, ösz­­szesen több mint 100-féle típusú előregyártóit elemet használnak fel az ötemeletes háziak építésénél. FÉLMILLIÓS VÁROSSÁ FEJ­LESZTIK KRAKKÓT. A felszabadulást követő években kiheverte Krakkó a háború okozta károkat, s ma szebb, mint valaha. A régmúltú város közelében építik Alkotmányunk ünnepén termelő­­szövetkezetünk húsz tagja meglá­togatta a Törökszentmiklósi Mező­­gazdasági Gépgyárat. Az üzem ve­zetői és munkásai szeretettel fo­gadtak bennünket. Megmutatták a gyárat. Ebéd után tehergépkocsival Szol­nokra mentünk, ahol megtekintet­tük a mezőgazdasági kiállítást és az Ünnepi Vásárt. Ez a nap is to­vább szilárdította barátságunkat a gyári munkásokkal, akiknek meg­ígértük, hogy az általuk készített Nowa Hutát, amelynek lakossága elérj már a 80 ezret. Nagy szerű távlatok nyílnak Krakkó előtt az új ötéves tervben (1956—1960-ig). Krakkó és Nova Huta lakosainak szárma meghaladja majd a félmilliót. Az ország má­sodik legnagyobb ipari központjává válik Krakkó. Űj szén-, ólom- és cirkfoányákat tárnak fel a környé­ken, erőműveket építenek a folyók mentén. Hatalmas bőripari kombi­nátot létesítenek Krakkótól nem messze. Ez a nagy üzem a hazai cipőgyártásnak 50 százalékát adja ■majd. Krakkóban 400 új háztömböt, 32 óvodát, 21 bölcsődét és 24 iskolát is építenek az új ötéves tervben. AZ ALBAN OLAJMUNKASOK A KÖNYV BARÄTAI Néhány évvel ezelőtt a Sztálin-1 városi ifjú olajmunkások kezdemé­nyezésére megalakult a kőolajfel­dolgozó kombinát dolgozóinak első könyvbarát köre, amely ma már több száz tagot szám/lál. Az olajfél­­dolgozó kombinát klubjában mint­egy 6500 kötetes könyvtár áll az olajmunkások rendelkezésére és a könyvtárnak jelenleg több mint ezer olvasója van. A könyvtárban gyakran rendeznek könyvkiállítást, irodalmi esteket és könyvankéto­­kat a különböző írók műveiből. A klub és a könyvtár vezetősége rendszeres időközökben tájékozta­tót ad ki az új könyvszerzemények­ről és néhány hőnap óta vándor­könyvtárak biztosítják a legtávo­labb eső munkahelyek dolgozóinak könyvszükségletét is. ÜJ MUNKASLAKASOK A korcsai építőipari vállalat dol­gozói jó mukával biztosítják idei megnövekedett feladataik sikeres teljesítését. Első félévi tervüket ha­táridő előtt teljesítették, lehetővé téve, hogy a terület dolgozód előbb költözhessenek be az új lakásokba. A Mbcrje-Drenova-i bányavidéken határidő előtt készült el az új klub- és mozihelyiség, valamint egy ha­talmas lakóháztömb. A malityi ál­lami gazdaság dolgozód nemrég köl­töztek be 15 új épületbe. 1954 óta a korcsai építőipari vállalat dolgo­zói 93 új lakóházat adtak át össze­sen 370 lakással, továbbá számos legényszállást, iskolaépületet, üze­mi konyhát, stb. További 50 lakó­­háztömb építése befejezés előtt áll és hamarosan további 200 család kap új otthont. VIDÁMAN üdülnek az út­törők A VLORAI TENGER­PARTON A vlorai tengerparton festői dom­bok között épült az Albán Népköz­­társaság egyik legszebb úttörő üdü­lője, az „Ali Demi" úttörő tábor. Az idén nyáron több mint ezer ti­ranai, vlorai és berati úttörő tölti itt nyári szünidejét. Az Albán Szakszervezetek Központi Tanácsa három hónap alatt 2,700.000 leket meghaladó összeget fordít. az út­törő tábor fenntartására. A kis út­törők vidám játékokkal, hasznos szórakozással és tanulással töltik napjaikat. Az úttörő táborban kü­lönböző köröket alakítottak, ame­lyekben ki-ki érdeklődési területé­nek megfelelően vehet részt. Külö­nösen népszerű a természettudomá­nyi szakkör és a kulturális-művé­szeti kör, ezeknek van a legtöbb tagja. A kis úttörők kórusa gyak­ran ellátogat a közeli falvakba a dolgozó parasztok szórakoztatására. TÖBB GYÜMÖLCS Észak-Kínéban tíz millióval több almafát ültetnek el ebben az év­ben, mint tavaly, délen pedig a na­­ranosültetvényeket növelik mintegy 10 000 hektárral. Nagy termést várnak Kína vala­mennyi gyümölcstermő vidékéről- Az ananásztermést több mint 6000 tonnára becsülik, tíz százalékkal többre, mint tavaly; egyéb gyü­mölcsből is több termett, mint a múlt évben. Hopejben, Liaoning­­ban és más gyümölcstermő helye­ken szintén sok a gyümölcs. gépekkel közös tábl áinkon évről­­évre több termést takarítunk be. Több kenyérrel, hússal, zsírral vi­szonozzuk a gyári munkások segít­ségét. Termelőszövetkezetünkben húsz törökszentmiklósi munkást láttak vendégül augusztus 20-án. Együtt vonultak fel az ünnepi gyűlésre a tsz tagjaival s együtt szórakoztak egész nap. Csótó Géza Turkeve, Vörös Csillag TSZ. Takács Vendel, VIT küldött. AZ ANGARAI KASZKÁD ELSŐ LÉPCSŐJE Együtt ünnepeltünk auyu&zhu 20-án

Next

/
Thumbnails
Contents