Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-24 / 198. szám

1995 augusztus 24. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Módosított technológiával jóminőségű, tiszta cellulózét gyártunk MÁSFÉL ÉVE működik a Szalma­­cellulózegyár, Szolnok legfiatalabb üzeme. Ez alatt sokminden történt a gyárban. Le kellett küzdeni az üzemi gyermekbetegségeket, meg kellett szilárdítani a munkás kol­lektívát, ki kellett alakítani olyan szakmai képzettséget, amely lehe­tővé tette a gyár teljesen újszerű technológiájának kidolgozását és annak továbbfejlesztését. Pártunk és kormányunk útmuta­tása szerint legfőbb feladatunk ma az. hogy meglévő technológiánkat továbbfejlesszük, csiszoljuk és fi­nomítsuk. Ezen belül külön célként tűzte ki a cellulózé minőségének javítását és az építendő nagy szal­­macellulózekombinát technológiá­jának kikísérletezését is. Vizsgál­juk meg, hogy mi történt eddig ezen a területen és milyen felada­tok várnak ránk? Nyíltan meg kell mondanunk, hogy eddigi gyártmányaink ellen kifogások merültek fel. A papír­gyártó üzemek azt kifogásolták, hogy nem lehet nagyobb százalék­ban adagolni a szalmacellulózt a papírba, mint 20—30 százalék. En­nél nagyobb adagolás esetén a pa­pírgépek préseinél ragadás mutat­kozott, ami a normális gyártásme­netet erősen zavarta. Laboratóriu­mi és üzemi kísérletek során rájöt­tünk arra, hogy jobban ki kell mos­ni a szalmacellulózét, mint eddig tettük^ Ennek érdekében új mosó­­berendezést állítottunk be. Ez le­hetővé teszi a cellulózepépben lévő idegen anyagok hathatósabb eltá­volítását. Az új berendezés üzembe helyezése nem volt könnyű. Fizikai és műszaki dolgozóink félévig kí­sérleteztek, míg végre olyan mű­szaki átalakítást hajtottak végre, amely meghozta a kívánt ered­ményt. A Német Demokratikus Köz­társaság mérnökei is sokat segítet­tek problémáink megoldásában. A gép ma már üzemel és így keve­sebb oldott szennyező anyagot tar­talmazó cellulózét állítunk elő. PAPÍRGYÁRTÓ üzemeink, melyek egyre nagyobb mértékben használ­ják fel a hazai nyersanyagot, he­lyesen mutattak rá arra, hogy a szolnoki szalmacellulózénak az ed­diginél szilárdabbnak kell lennie. Külföldön általában búzaszalmából gyártanak cellulózét és ennek a szakítás! értékei jobbak, mint a szolnoki rizsszalmából gyártott alapanyagé. Nem kétséges, hogy a búzaszalma alkalmasabb és jobb a gyártás szempontjából; Nekünk azonban az a célunk, hogy a rizs­­szalmából készült cellulózénál is el­érjük azokat a szakítási értékeket, amelyeket külföldön —• búzaszal­mával és más technológiával — el­érték. Ennek a kikísérletezése a mi feladatunk. A meglévő berendezé­seket úgy kell kihasználni, hogy az eddiginél jobbminőségű cellulózét kapjunk; Gyárunk a jelent pillanatban ge­­neráljavítás alatt áll. De már a ja­vítások megkezdése előtt végeztünk kisebb méretű kísérleteket. Ezek­nek áz eredményei biztatóak; A vegyszeradagolás megváltoztatása, a főzési idők módosítása, a főzés utáni szennylúg jobb eltávolítása azok a lényegbe vágó változtatá­sok, amelyektől az üzem vezetősége a jobb minőségű cellulózé folyama­tos gyártását várja. Tág terület nyílik itt dolgozóink előtt, mert szükség van minden egyes munkás segítségére, javaslatára, újítására. Eddig a cellulózegyár dolgozói ki­vették a részüket minden újból, szívesen módosítottak, javítottak a régin. A technológia javítása érde­kében tartott értekezlet után még több segítséget adnak az új tech­nológia végleges kialakításához; A MINŐSÉG JAVÍTÁSA kapcsán rá kell mutatni még egy konkrét fel­adatra, amely egyre inkább előtér­be kerül. Ez pedig a rizsterületein­ket szennyező gyomnövények, a muharmagnak az eltávolítása. A múlt évben jóval tisztább minőségű volt a beszállított rizsszalma, mint az idén. Ennek oka — a Szolnok megyei agronómusokkal folytatott beszélgetések alapján — az, hogy nem fordítunk kellő gondot rizste­rületeink tisztántartására, valamint az, hogy a régebbi rizsültetvények kezdenek elgyomosodni. A gyárban minden lehetőt el kell követni an­nak érdekében, hogy ezt a kelle­metlen szennyező anyagot a meg­lévő osztályozó berendezéseink át­állításával, esetleg módosításával kiküszöböljük. De a mezőgazda­ságtól is meg kell kapnunk a kellő támogatást. Nemcsak a cellulóze­gyár érdeke a tiszta szalma. A me­zőgazdaságban is fontos a tiszta, gyommag mentes rizstermés. Véleményem szerint a mezőgaz­dasági és üzemi szakembereknek e kérdés megoldásában elsősorban a dolgozókat kell meghallgatni. Csak Augusztus 31-én lesz húsz éve, hogy Alekszej Grigorjevics Sztahá­­nov kiváló munkateljesítményével új mozgalmat indított el a Szovjet­unióban. Sztahánovnak a felszaba­dulás óta Szolnok megyében is szá­mos követője akadt, akik közül so­kon az MSZT munkája nyomán is­merkedtek meg a mozgalom jelen­tőségével; A Magyar Szovjet Társaság az évforduló alkalmából a megye na­gyobb ipari üzemeiben, a Papír­gyárban, a Járműjavítóban, a Ti­­szamenti Vegyiművekben, a Tisza Cipőgyárban, a Jászberényi Aprító­gépgyárban, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban, több gépállomáson és állami gazdaság­ban fénykép-, újítási- és selejtkiál­­lításokat, előadásokat rendez, így lehet eredményes ennek a rend­kívül kellemetlen gyomnövénynek a pusztítása. Az üzem e téren már kísérletezik. Finomabb nyílású osz­tályozó lemezeket helyezünk gé­peinkbe. amelyek jobban kiválaszt­ják a gyomnövény magjait. Várjuk agronómusaink kezdeményezését is. ISMERETES, hogy második öt­éves tervünkben egy — a szolnoki­nál sokkal nagyobb — szalmacellu­­lóze kombinátot fogunk építeni. Az új gyár más technológiával fog dol­gozni, mint a szolnoki üzem. Na­gyobb lehetősége lesz a vegyszerek regenerálására. A szolnoki telep feladata volt azonban, hogy ennek az épülő nagyüzemnek a technoló­giáját kikísérletezze, bár erre gépi berendezése csak részben alkal­mas. Kísérletezéseink — elmond­hatjuk — sikerrel jártak. A nagy kombinátban alkalmazandó techno­lógiát már kipróbáltuk. A kész ter­mék jó szakítási szilárdságú és 50— 80 százalékban adagolható a papír­hoz anélkül, hogy a gyártásban bármi nehézség mutatkozna; Nem kétséges, hogy értünk el si­kereket, de még korántsem va­gyunk célunknál. Az igazán jó mi­nőségű, teljesen tiszta cellulózét csak az új, módosított technológia bevezetése és dolgozóink értékes újításai fogják meghozni. Dr. Molnár László vegyészmérnök A kiállításoknak az a célja, hogy fényképeken bemutassák egy-egy üzem fejlődését, dolgozóinak újítá­sait, amelyek a technika továbbfej­lesztését szolgálják és azokat a se­­lejteket, amelyek szemléltető bizo­nyítékai a hanyag munkának. Az előadások megtartására olyan szakembereket kémek fel, akik vagy a Szovjetunióban végezték ta­nulmányaikat, vagy jártak a szov­jet ipari üzemekben, s be tudnak számolni a Sztahánov-mozgalom szovjetunióbeli eredményeiről; Ezenkívül ismertetik a szovjet technika fejlődésének legújabb vív­mányait, amelyek segítséget adnak a megye ipari munkásainak to­vábbi kiváló eredmények elérésé­hez, valamint ösztönzőleg hatnak az új, korszerű technikai eljárások bevezetéséhez, 105-ös kotró A K A Kisújszállás mel­letti Kakat-csatorna mélyítésén, bővítésén Mezei Géza, Csató An­tal és Gál Imre kotró­mesterek brigádjának munkáját váratlan gép­ii ibásodás állította meg. Az elromlott gép­részek pótlása nehézsé­gekbe ütközött, mivel a MEVIÉP nem rendel­kezett tartalékkal. Ugyanakkor sem a gyártóvállalat, sem a rokonüzemek nem tud­tak segíteni. A K 105-ös kotró dolgozóit ez a körül­mény igen aggasztotta, hiszen tervük teljesíté­se forgott veszélyben. A munkások és kotrómes­terek lázasan keresték a megoldást arra, hogy minél előbb megkezd­hessék a termelő-mun­kát. Ezt az igyekezetei még növelte az is, hogy a mellettük dolgozó K 106-os kotró legénysége jelentősen elhagyta őket a terv teljesítésé­ben. A gép tüzetesebb átvizsgálása után úgy döntöttek, hogy a javí­tóműhelybe történő be­szállítás nélkül, a helyszínen, a közeli üzemek segítségével felújítják a meghibá­sodott géprészeket. Ebben a munkában nem maradtak egye­dül. Segítségükre sie­tett a körzetükben tar­tózkodó Masatsch Ivor gépészmérnök. Mosko­­vies Pál technikus és Zelei Lajos főgépész. Az ő irányításukkal és hasznos tanácsaikkal 136 órás kemény küz­delem után a helyszí­nen megjavították a gépet. Azóta a gép egyenletesen dolgozik és lemaradását pótolva, 110 százalékra teljesí­tette júniusi és júliusi tervét. Ez nem kis eredmény, hiszen a kedvezőtlen időjárás ellenére a gépállás óta 6250 köbméter föld megmozgatásával je­lentősen megjavították a csatorna melletti rizsföldek vízellátását, A sztahanov-mozgalom megindulása 20. évfordulójának megünneplésére készül az MSZT Jól sikerültek a járási mezőgazdasági Alkotmányunk ünnepén — augusztus 20-án és 21- én — a felszabadulás óta első ízben termelőszövet­kezeteink, gépállomásaink, állami gazdaságaink és az egyénileg dolgozó parasz­tok nagyszabású járási ki­állításokon mutatták be azokat az eredményeket, melyeket a mezőgazdasági termelés, a nagyüzemi gazdálkodás terén elértek. Szolnokon a szolnoki és a törökszent­miklósi járás rendezett ki­állítást. Itt különösen szép volt a kiállítás növényter­melési része. A látogatók­nak feltűnt a csataszögi Szebb Élet TSZ 4 m ma­gas, öntözéssel termelt ku­koricája, mely holdanként 45 mázsás termést ígér. A rizses pavilonban az élő­növények mellett mikrosz­kóppal mutatták be a rizs barnulásos betegségét. A gépállomás laboratóriumá­ban vetőmag- és talajvizs­gálat folyt; A grafikono­kon, képeken is a tudomá­nyos nagyüzemi gazdálko­dás fölényét ismertették, Tiszafüreden — annak ellenére, hogy a Tisza árvize miatt kétszer kellett felépíteni — a ki­állítás igen szép és rende­zett volt. Különösen szép volt az állattenyésztési rész. Az állatok elhelyezé­se, a takarmánygazdálko­dás bemutatása, a kiállí­tásra került tenyészállo­­mány mind azt igazolták, hogy a járásban komoly fejlődésben van az állatte­nyésztés. Kunhegyesen már 19-én megtartották a kiállítást. A pavilonok fel­építése és díszítése kapta meg mindjárt a látogatók figyelmét. Nyolc termelő­­szövetkezet, tizennégy egyénileg dolgozó paraszt, a gépállomás, az öntöző­vállalat és a Vízügyi Igaz­gatóság vettek részt a ki­állításon. Bemutatták mi­niatűr formában a külön­böző öntözési módokat. A gépesítési parkban az egy­szerű csigatriőrtől kezdve a szántó- és univerzális gépekig, a növényápoló, a takarmánybetakarító és feldolgozó gépeken keresz­tül a kombájnig, mindent láthattak az érdeklődők. Itt volt M. Szabó Mihály, az ország első gépállomási kombájnvezetője, aki kombájnjával 327,5 holdat aratott és csépelt el az idén. A kiállítások egyik leg­látogatottabb és nagy ér­deklődésnek örvendő része volt mindenütt — így Jászapátiban is —‘ a termelőszövetkezeti családok jövedelmének be­mutatója. Id. Solymosi Ist­vánnak és családjának ez­kiállitások évi jövedelme 64 mázsa búza, 64 mázsa kukorica, 18 mázsa árpa, 4 mázsa cukor, 4 mázsa rozs, 16 mázsa burgonya és ezen­kívül készpénzben 12 906 forint lesz — tanúskodott róla a tájékoztató; Jászberényben a növénytermelés mellett az állattenyésztés nagy­szerű eredményeit mutat­ták be. A járási nagydíjat a jászjákóhalmi Béke Ter­melőszövetkezet kapta. Résztvettek a kiállításon az egyénileg dolgozó pa­rasztok, közöttük a Jász­berényben működő mező­­gazdasági szakkörök tag­jai is. A knnszenfmárfonf járási kiállításon is sok hasznos látnivaló volt. Ez azonban sem méreteiben, sem tartalmában nem ért el olyan színvonalat, mint a többi járási kiállítás. Vágási Kálmán Előre a silózási terv teljesítéséért! — Felhívás Szolnok megye fiataljaihoz — FIATALOK! DISZISTÁK! Második kongresszusunk újabb nagy feladatok végrehajtá­sára szólít fel benneteket. Kongresszusunk az állattenyésztés fej­lesztése érdekében védnökséget vállalt az országos silózási terv teljesítése felett. Az elmúlt évben nem kevesebb, mint 100 ezer m* siló takar­mány elkészítésével segítettétek elő az állatállomány átteleltetését. Most nem kisebb feladat vár rátok, mint az, hogy 130 ezer m* silótakarmány elkészítésével segítsétek állattenyésztésünk gyors fejlesztését. Állami gazdasagok, termelőszövetkezetek FIATALJAI! Csatlakozzatok Karcag város DISZ-istáh?ak felhívásához és vállaljátok gazdaságotok, tsz-etek silózási tervének teljesíté­sét, illetve túlteljesítését. ÜZEMI FIATALOK! Minden erőtökkel segítsétek az üzemetek által patronált tesz-ek fiataljait a silózási tervek mielőbbi teljesítésében: KÖZÉPISKOLÁS FIATALOK, ÜTTÖRÖK! Silózásra alkalmas növényi hulladékok, takarmány tartalé­kok felkutatásával és összegyűjtésével segítsetek elő a silózási tervek teljesítését! Előre a megye silózási tervének gyors teljesítéséért! A DISZ MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA. A kollektív szerződések segítik a helyi ipari vállalatok munkáját Nagyüzemeinken kívül az állami helyi iparban is kollektív szerződés jött létre ez évben a dolgozók és az igazgatók között. Ez lényeges fejlődést jelent a kisebb üzemek munkájában. A Szolnoki Építőipari és jav. V.­­nál 4 hónapja vari érvényben a kö­zös megállapodás s már eddig is eredményeket hozott. Javul* a dol­gozók egészségügyi ellátása, növe­kedett a beadott újítások száma, fokozódott a termelékenység. A Szolnoki Vasipari Vállalatnál a szerződés nyomán ebben az évben 20 újítást adtak te s ebből 17-el el is fogadtak. A lakáshelyzet meg­javítása érdekében eddig olyan he­lyiségeket adott át a vállalat, ame­lyekből négy család számára lehet lakást kialakítani. Az Építő és' Javító Vállalatnál 13 000 forint beruházással fürdőt és öltözőt építettek. A vasas részleg­nél az ebédlő felszerelésének kiegé­szítésére 1000 forintot költöttek. — Tízezer forintba került a villany­­vezetékek átépítése, ami fokozta a munka biztonságát. A kollektív szerződések végre­hajtása terén vannak még hiányos­ságok is. A szakmai továbbképzés megszervezése, az élenjáró tech­nológia elsajátítása olyan pontok, melyeket a legtöbb helyen nem valósítottak meg. Bíró Mihály, HVDSZ területi elnök. Lázár Ferenc jászladanyi középparaszt a közös gazdálkodást választotta A jászladanyi termelőszövetkeze­tek befejezték a cséplést. A közös gazdaságok holdanként 8—9 má­zsás átlagtermést takarítottak be búzából, az egyénileg dolgozó pa­rasztok viszont jóval kevesebbet, 4—5 mázsát. Ebből is látni, hogy a termelőszövetkezetek fölénye elvi­tathatatlan. A jászladanyi egyéni­leg dolgozó parasztok ezekben a napokban — a közös gazdaságok eredményei láttán — egyre többen írják alá a belépési nyilatkozatot. Pálszabó Mihályné fiával és a me­nyével lett szövetkezeti tag. Néhány nappal ezelőtt Lázár Ferenc 22 hol­das középparaszt is aláírta a belé­pési nyilatkozatot. OCéfttk az Qűuiepl (Vámu&L A gazdag kultúrműsor egyik részvevője: a Törökszentmiklósi Népi Zenekar és énekesnője vidám magyar nótákat ad elő. Vajon ki lesz a nyertes? Ezért izgul ez a sok ember a Kossuth-térem a tombola sorsolása alkal mával.

Next

/
Thumbnails
Contents