Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-04 / 182. szám
Síoltwkímgyá, r MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG M EGY El TANÁCS ITA PJ A VIJ. évfolyam, 182. szám Ara 50 fillér 1955. augusztus 4., csütörtök MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Varga Pál elvtárs lett a jászalsószentgyörgyi Petőfi TSZ elnöke. (2. o.) A kommunista mezőgazdász. (3. o.) Tivorayás Szabados megtérése. (4. o.) Előbb számolj, Kocsis elvtárs. (4. o.) Az úttörők nyári foglalkozása a törökszentmiklósi járásban. (5. o.) A varsói VIT nemzetközi sporteseményei. (6. o.) M< fi gabonafelssleget az államnak adjuk el! Irtai Bányai Jánov, a Megyei Begyűjtési Hivatal veaeíöle [egyeszerte egyre gyorsuló ütemben folyik a cséplés s mind több termelőszövetkezet, egyénileg dolgozó paraszt teljesíti állam iránti kötelezettségét. Különösen termelőszövetkezeteink igyekeznek. Többségük július 30-ig teljes egészében beszállította az államnak járó részt. E hét végén elmondhatjuk, hogy a Szolnok megyei termelőszövetkezetek mind beadták, ami az államnak jár. Termelőszövetkezeteink a gyorsbegyűjtés idején, amikor az időjárás viszontagságai ellenére néhány nap leforgása alatt nem kevesebb, mint 621 vagon kenyérgabonát szállítottak a begyűjtőhelyre, gyors munkájukkal nemcsak az ország zavartalan kenyérellátását segítették elő, hanem saját maguk számára anyagi előnyöket is biztosítottak, hiszen a gyorsbeadás jutalmaként terven felül 621 ezer forinttal növelték a tsz tagsága jövedelmét. A legjobb példát a termelőszövetkezeti városok mutatták ebben a versenyszakaszban. A turkevei Vörös Csillag TSZ például 54 vagon gabonát szállított be a gyors begyűjtés ideje alatt. f őst az egyénileg dolgoz ö parasztokon van a sor, hogy közvetlenül a cséplőgéptől teljesítsék az állam iránti kötelezettséget és a szabadfelvásárlási tervet. Nap-nap után szaporodik azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak száma, akik a termelőszövetkezetek példája nyomán közvetlenül a cséplőgéptől szállítják be az államnak járó részt, a szabadfelvásárlási gabonával együtt. így tett Sassi Mihály 11 holdas tószegi közép paraszt, aki 12 mázsa 97 káló gabonát adott beadási kötelezettségének teljesítésére, ezen felül 10 mázsa 78 kiló kenyérgabonát szabad áron is eladott az államnak. Turcsányi Mátyás kungyalui egyénileg dolgozó paraszt a feleslegként mutatkozó 4 mázsa kenyérgabonát az államnak adta el szabad áron, pedig előzőleg kiegyenlítette beadási és szabadfelvásárlási kötelezettségét. Mindezek a jelenségek azt mutatják, hogy a Központi Ve* zetőség márciusi határozata óta a községekben javult az állampolgári fegyelem, dolgozó parasztságunk legnagyobb része tiszteletben tartja a törvényeket. A kezdeti sikerek miatt jónéhány községi vezető úgy vélekedik, hogy az idén könnyű lesz a begyűjtés. Nincsen igazuk, hiszen a cséplést befejező termelők között máris vannak olyanok, akik megfeledkeztek kötelességükről és nem vitték közvetlenül a cséplőgéptől a begyűjtőhelyre az államnak járó gabonát, halogatták szabadfelvásárlási tervük teljesítését. Akik így cselekednek, elszámítják magukat. Mulasztásukkal nemcsak az államot éri károsodás. Elsősorban saját magukat károsítják meg, mert elvesztik a beadással járó előnyöket, a korpajuttatást és viselniük kell a kötelezettség 10 százalékos felemelésének, valamint a helyszíni elszámoltatásnak a terhét és a behajtás költségeit. A begyűjtést törvény írja elő, s a törvényt mindenkinek meg kell tartania. A tanácsoknak és a begyűjtési megbízottaknak feladata, gondoskodni arról, hogy mindenki teljesítse kötelezettségét. A kulákok és egyéb spekuláns elemek most is sok helyen megkísérlik, hogy kárt okozzanak, Icsu József tiszabői kulák az aratórészt törvényelenesen adta ki, hogy ílymódon csökkentse terméseredményét és kivonja magát a beadás teljesítése alól. Tiszafüreden Szatmári József a kenyérgabona egyrészét engedély nélkül kézierővel csépelte el, hogy elvonja azt a beadás alól és termését elfeketézze. Az ilyen spekulánsokat le kell leplezni és törvény elé állítani. Minisztertanács rendelete szerint a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók kenyérgabona feleslegük egynészére értékesítési szerződést kötnek. Államunk a szabadfelvásárlás keretében már most, a cséplés idején rendkívül előnyös feltételek mellett olyan áron vásárolja meg a dolgozó parasztság kenyérgabona feleslegét, amelynél magasabb árat más években nem kapott. A szabadfelvásárlási búzáért mázsánként 240, a rozsért 220 forintot kap a termelő. Az előnyös szabadfelvásárlási ár mellett jelentős kedvezmény a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok számára, hogy a beadott búza, vagy rozs után mázsánként 20 kg korpajuttatásban részesülnek. Aki nem veszi igénybe, a korpát, annak az állam mázsánként 20 forintos árkiegészítést fizet. A korpajuttatásnak különösen a növendékállatok takarmányozása szempontjából van nagy jelentősége. Ha a dolgozó parasztok az így kapott korpát tehén takarmányozására, a tejtermelés növelésére használják fel, olyan mértékben növelhetik a tejhozamot, hogy a szabadfelvásárlás keretében az államnak eladott kenyérgabona ára, illetve az érte kapott összeg eléri a 300 forintot. A kedvezményekhez tartozik még az is, hogy az egyénileg dolgozó parasztok 30 forintos, a termelőszövetkezetek 35 forintos árengedményt kapnak a műtrágya vásárlásánál és a mélyszántás igénybevételénél. Akik nem veszik igénybe ezt az utóbbi kedvezményt, azok számára mázsánként 20 forint árkiegészítést fizet á'.lamunk. ^olgozó parasztságunk igyekezzen kihasználni a Minisztertanács határozatában biztosított jelentős kedvezményeket, a cséplőgéptől teljesítse begyűjtési és szabadfelvásárlási tervét, hogy ezáltal is hozzájáruljon az ország kenyerének minél bőségesebb biztosításához. A D' Tegnap felavatták a megyei tanács úi étkező helyiségét A törökszentmiklósi és a tiszaf üredi járásban gyorsítsák meg a hordást Az utóbbi időben szinte naponta esik az cső, ami jelentős mértékben hátráltatja a cséplést. Különösen azokon a helyeken halad lassan a munka, ahol még mindig a régi módon, a keresztekből, a kocsiról való cséplcsre alapoznak. — Ilyenfajta nézetek tapasztalhatók a törökszentmiklósi, a tiszafüívli és a jászapáti járás községeiben. A három járásban még a felét sem hordták be a gabonának. Igen káros az efajta okoskodás, mert emiatt a termelő és népgazdaságunk egyaránt károsodik. A mezei egerek máris súlyos kárt tettek a tarlón lévő gabonában. Még számottevőbb a csírázás miatti szemveszteség. Az alsó kévékben ugyanis csaknem mindenütt csírázásnak indult a búza. Ez rontja a gabona minőségét és csökkenti a mennyiséget is , Más helyeken arra hivatkoznak, hogy nincsen elegendő szállítóeszköz. Emiatt nem tudják a hordást idejében befejezni. Ez az állítás is minden alapot nélkülöz, hiszen a gépállomásokon jóformán kihasználatlanul vannak a gumikerekes traktorok. Ha asztagban van a gabona, nem kell félni a beázástól, eső után elég a legfelső kévéket leszedni, s rövid idő múlva indulhat ismét a cséplőgép. Egyes községekben és termelőszövetkezetekben a kevés számú cséplőgép miatt halad lassan a gabonabetakarítás. Ajánlatos és szükséges, hogy a cséplésre a kombájnokat is beállítsuk. Kombájnokkal azonban csak asztagból lehet csépelni. Ezért is fontos, hogy a tarlón keresztekben lévő gabonát minél előbb behordjuk. Az a tapasztalat, hogy máris vannak olyan elgondolások, hogy a kombájnokat ugyan beállítják a cséplésre, de nem asztagból, hanem keresztből akarnak csépelni. Ezt a módszert egyáltalán nem szabad alkalmazni. Elsősorban is azért, mert ha a gépet újra járatjuk a táblán, igen lassú menetben járhat, rendkívül alacsony a területteljesítmény és megnövekszik az üzemanyag-fogyasztás. Menetközben még gyakori megállások mellett sem lehet egyenletesen etetni a gépet. Ez igen veszélyes, mert eltömődést, sőt rosszabb esetben dobtengely törést okoz. A gyakori megállásoknál, amikor az egyik keresztcsoporttól a másikig halad a kombájn, — állandóan kapcsolgatni kell a sebességváltót, s emiatt igen erős annak az igénybevétele. Ez gyors elhasználódáshoz vezet. A drága gép rongálásával saját magunknak és egész népgazdaságunknak nagy kárt okozunk. Éppen ezért járási, községi vezetőink törekedjenek arra, hogy a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok — akár cséplőgéppel, akár kombájnnal csépelnek — előbb asztagba hordják a gabonát és a szérűkön legalább 3 napi csépelnivaló legyen állandóan. Csépelni saeretnénk Elmúlt augusztus elseje. Termelőszövetkezetünkben már minden gabona asztagban van, s kezdődhetne a cséplés. Ez azonban még nem történt meg, mert a Karcagi Gépállomásról ezideig nem érkezett meg hozzánk a cséplőgép. Pedig mi is szeretnénk mielőbb csépelni és teljesíteni állam iránti kötelezettségünket. — Helyes lenne, ha a gépállomás vezetői a kisebb termelőszövetkezetekről sem feledkeznének meg. BAGI IMRE Karcag, Uj Élet TSZ. Példamutató fiatalok A jászkíséri Táncsics TSZ DISZ szervezet« ifjúsági csépiőmunkacs apatot alakított, hogy a tsz saját erővel és kevés kiadással végezze el ezt a fontos munkát. A fiatalokból álló cséplőcsapat va^ 1 amennyi tagja szorgalmasan dolgozik és néhány nap múlva befejezik a cséplést Ezzel köszöntik a VIT-et. — A képen: Szikszai Margit, a cséplőbrigád egyik fiatal tagja. A GYÁR FŐMÉRNÖKE A megyei tanácsnál nagy átalakítások folytak, amelynek során a •első udvari részt tetőzettel látták el. A befedett udvarrészen építették ki a garázst, a klubién az étkezőhelyiséget. Az étkezőt tegnap délben ünnepélyesen Fodor Mihály elvtárs adta át a megyei tanács dolgozóinak. A világos, szépen berendezett teremben egyszerre száz személy étkezhet. Az étkezőhelyiség mellett helyezték el a modernül felszerelt konyhát, előkészítőt, kamrát és mosogatót. Az építkezés 350 000 forintba került, amelyhez 40 000 forint értékű társadalmi munkával tárultak hozzá a megyei tanács dolgozói. A Belügyminisztérium húss tagú hulturegyütteséneh szereplése a megyében A Belügyminisztérium húsz tagú kultúregyüttese megyénkben szerepel. A kultúrcsoport tizenhattagú zenekarból és négy tagú színjátszó brigádból áll, vezetőjük Jávorka Sándor. Az együttes eddig sikerrel szerepelt Törökszentmiklóson, Tiszaföldváron. A közeli napokban látogatják meg Öcsödöt, Tiszagyendát, Tiszafüredet és a jászsági községeke,. — Amióta GáJbor Zoltán a főmérnök nálunk, azóta állandóan teljesítjük a tervet. Ezt az elismerő mondatot Gróf elvtárs, az Aprítógépgyár igazgatója mondta jellemzésül az üzem főmérnökéről és ez igazán komoly dicséret. Gálbor Zoltán 9 hónappal ezelőtt került az Aprítógépgyár főmémöiki posztjára. Nézzük meg milyen módon érte el eredményeit. Persze a főmérnök munkája igen bonyolult, szerteágazó, éppen ezért csak három kérdést ragadunk ki és azt nézzük meg közelebbről. Tervszerűség és önköltség Amikor Gábor Zoltán az Aprítógépgyárba érkezett, egy csomó kész alkatrészt talált, az üzem azonban a készáru termeléssel mégis elmaradt, Mi volt ennek az oka? Az, hogy nem irányították tervszerűen az egyes alkatrészek gyártását. így aztán fontos részek hiányoztak egy gép összeszereléséhez, a szerelők nem tudtak dolgozni, tehát a készáru termelési tervet nem teljesítették. Ma már ilyen hiányosság — a gyár önhibájából — nem fordul elő. Az üzem minden hónapban túlteljesíti készáru termelési tervét, mert a gyártást úgy szervezték meg, hogy a szereléshez minden alkatrészt biztosítanak. Gábor főmérnök ezen a téren tervszerűen dolgozik, s erre legjobb bizonyíték, hogy már készen van az 1956-os esztendő első negyedévének gyártási terve, — Amikor az üzembe jöttem, első dolgaim közé tartozott — mondja Gábor főmérnök —, hogy megnézzem a pénzügyi terveket és azoknak a teljesítését. Megteremtettem az együttműködést a pénzügyi osztály és a gyártás között. Állandóan figyelemmel kísérem az önköltség alakulását. Természetesen az első és legfontosabb dolog az önköltség csökkentéséhez az, hogy a gyár rendszeresen túlteljesítse havi tervelőirányzatát Ezen a téren komoly eredményeket ért el Gábor Zoltán; az elmúlt 9 hónap alatt 6 százalékkal csökkent a gyár globális önköltsége, A technológiai fegyelem és az új technológia A dolgok egymásba kapcsolódnak. Az önköltség alakulására kihat a technológiai fegyelem és az új technika alkalmazása. Egy esztendővel ezelőtt az Aprítógépgyárban elég laza volt a technológiai fegyelem. Sokszor előfordult, hogy a csoportvezetők, a művezetők önkényesen megváltoztatták egy-egy munkadarab megmunkálását, más gépeken végeztették el a műveleteket. Ebből nem egyszer selejt származott és nehézség a szerelésnél. —1 Ma már nálunk nincsen kü lönösebb hiba a technológiai fegyelem körül — mondja a főmérnök, — a műszaki leírások azonban nem lehetnék örökérvényűek, mert az avult technológia a fejlődés gátjává válik. —| A főmérnök kötelessége •— folytatja —■, hogy állandóan kutassa azokat az új gyártási eljárásokat, amelyek tökéletesítik, fejlesztik a technológiát, ugyanakkor ösztönözze, segítse a munkásak ilyen irányú kezdeményezéseit. Állandóan arra törekszünk, hogy az egyes műveleteket leegyszerűsítsük, meggyorsítsuk, tehát végső soron csökkentsük az önköltséget. És erre két példát mond el: A kűpois törő háza első részének megmunkálását azelőtt horizontálesztergán végezték, most karuszszelen. Ez a műveietváitozás egyegy aprítógépnél 12 órával csökkentette a megmunkálásra fordított időt. A másik: a kő törők ágyát azelőtt gyalugépen munkálták meg, most szintén karusszel esztergán- Es újaibb 4—5 órai időmegtakarítást jelent, A technológiát állandóan fejlesz* teni keld, de addig, amíg egy-egy előírása érvényes, szigorúan ragaszkodni kell hozzá — mondja a főmérnöki Az új gyártmányok kivitelezése A főmérnök feladata a régi gyártmányok tökéletesítése, az új gyártmányok termelésének előmozdítása és kivitelezése is — folytatja Gábor Zoltán. Az Aprítógépgyár főmérnöke törekszik is erre. Az üzemben jelenleg is több, igen fontos kísérlet folyik, amelynek célja a régi gyártmányok tökéletesítése, az Újak prototípusának elkészítése. Most folyik a régi téglaprés tökéletesítése, az új modern, nagyobbteljesítményű gép prototípusának készítése. Végzik már a munkát az újfajta körforgó kőtörőgép első mintadarabján. Ez a gép az eddigieknél sokkal olcsóbba kerül majd, teljesítménye pedig csaknem kétszerese lesz a régi típusúaknak. Készül a prototípusa az úgynevezett röpítő-malomnak is, amely teljesen újszerű megoldást jelent majd a gépi kőtörésnél. Mindezek a gyártmányok új exportlehetőségeket jelentenek az ország számára. Egy gyár főmérnökének munkájáról írtunk, abból is csak három feladatot ragadtunk ki. De ezek jelenleg a legfontosabbak közé tartoznak. A fenti példák megmutatják, hogy a főmérnökök milyen fontos szerepet töltenek be iparunk továbbfejlesztésében és egyúttal azt is, hogy ennek Gábor Zoltán becsülettel eleget tesz. t. k )
