Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-04 / 182. szám

Síoltwkímgyá, r MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG M EGY El TANÁCS ITA PJ A VIJ. évfolyam, 182. szám Ara 50 fillér 1955. augusztus 4., csütörtök MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Varga Pál elvtárs lett a jászalsószentgyörgyi Petőfi TSZ elnöke. (2. o.) A kommunista mezőgazdász. (3. o.) Tivorayás Szabados megtérése. (4. o.) Előbb számolj, Kocsis elvtárs. (4. o.) Az úttörők nyári foglalkozása a törökszentmiklósi járásban. (5. o.) A varsói VIT nemzetközi sporteseményei. (6. o.) M< fi gabonafelssleget az államnak adjuk el! Irtai Bányai Jánov, a Megyei Begyűjtési Hivatal veaeíöle [egyeszerte egyre gyorsuló ütemben folyik a cséplés s mind több termelőszövetkezet, egyénileg dolgozó paraszt teljesíti állam iránti kötelezettségét. Különösen termelőszövetke­zeteink igyekeznek. Többségük július 30-ig teljes egészében be­szállította az államnak járó részt. E hét végén elmondhatjuk, hogy a Szolnok megyei termelőszövetkezetek mind beadták, ami az államnak jár. Termelőszövetkezeteink a gyorsbegyűjtés idején, amikor az időjárás viszontagságai ellenére néhány nap leforgása alatt nem kevesebb, mint 621 vagon kenyérgabonát szállítottak a begyűjtőhelyre, gyors munkájukkal nemcsak az ország zavartalan kenyérellátását segítették elő, hanem saját maguk számára anyagi előnyöket is biztosítottak, hiszen a gyorsbeadás jutalmaként ter­ven felül 621 ezer forinttal növelték a tsz tagsága jövedelmét. A legjobb példát a termelőszövetkezeti városok mutatták ebben a versenyszakaszban. A turkevei Vörös Csillag TSZ például 54 va­gon gabonát szállított be a gyors begyűjtés ideje alatt. f őst az egyénileg dolgoz ö parasztokon van a sor, hogy közvetlenül a cséplőgéptől teljesítsék az állam iránti kö­telezettséget és a szabadfelvásárlási tervet. Nap-nap után szaporo­dik azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak száma, akik a ter­melőszövetkezetek példája nyomán közvetlenül a cséplőgéptől szál­lítják be az államnak járó részt, a szabadfelvásárlási gabonával együtt. így tett Sassi Mihály 11 holdas tószegi közép paraszt, aki 12 mázsa 97 káló gabonát adott beadási kötelezettségének teljesí­tésére, ezen felül 10 mázsa 78 kiló kenyérgabonát szabad áron is eladott az államnak. Turcsányi Mátyás kungyalui egyénileg dol­gozó paraszt a feleslegként mutatkozó 4 mázsa kenyérgabonát az államnak adta el szabad áron, pedig előzőleg kiegyenlítette be­adási és szabadfelvásárlási kötelezettségét. Mindezek a jelenségek azt mutatják, hogy a Központi Ve* zetőség márciusi határozata óta a községekben javult az állampol­gári fegyelem, dolgozó parasztságunk legnagyobb része tisztelet­ben tartja a törvényeket. A kezdeti sikerek miatt jónéhány községi vezető úgy véleke­dik, hogy az idén könnyű lesz a begyűjtés. Nincsen igazuk, hi­szen a cséplést befejező termelők között máris vannak olyanok, akik megfeledkeztek kötelességükről és nem vitték közvetlenül a cséplőgéptől a begyűjtőhelyre az államnak járó gabonát, halogat­ták szabadfelvásárlási tervük teljesítését. Akik így cselekednek, elszámítják magukat. Mulasztásuk­kal nemcsak az államot éri károsodás. Elsősorban saját magukat károsítják meg, mert elvesztik a beadással járó előnyö­ket, a korpajuttatást és viselniük kell a kötelezettség 10 százalé­kos felemelésének, valamint a helyszíni elszámoltatásnak a terhét és a behajtás költségeit. A begyűjtést törvény írja elő, s a törvényt mindenkinek meg kell tartania. A tanácsoknak és a begyűjtési megbízottaknak feladata, gondoskodni arról, hogy mindenki teljesítse kötelezettsé­gét. A kulákok és egyéb spekuláns elemek most is sok helyen megkísérlik, hogy kárt okozzanak, Icsu József tiszabői kulák az aratórészt törvényelenesen adta ki, hogy ílymódon csökkentse ter­méseredményét és kivonja magát a beadás teljesítése alól. Tisza­füreden Szatmári József a kenyérgabona egyrészét engedély nél­kül kézierővel csépelte el, hogy elvonja azt a beadás alól és ter­mését elfeketézze. Az ilyen spekulánsokat le kell leplezni és tör­vény elé állítani. Minisztertanács rendelete szerint a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók kenyérgabona feleslegük egynészére értékesítési szerződést kötnek. Államunk a szabadfel­vásárlás keretében már most, a cséplés idején rendkívül előnyös feltételek mellett olyan áron vásárolja meg a dolgozó parasztság kenyérgabona feleslegét, amelynél magasabb árat más években nem kapott. A szabadfelvásárlási búzáért mázsánként 240, a rozsért 220 forintot kap a termelő. Az előnyös szabadfelvásárlási ár mellett jelentős kedvezmény a termelőszövetkezetek és az egyénileg dol­gozó parasztok számára, hogy a beadott búza, vagy rozs után má­zsánként 20 kg korpajuttatásban részesülnek. Aki nem veszi igénybe, a korpát, annak az állam mázsánként 20 forintos árkiegé­szítést fizet. A korpajuttatásnak különösen a növendékállatok ta­karmányozása szempontjából van nagy jelentősége. Ha a dolgozó parasztok az így kapott korpát tehén takarmányozására, a tejter­melés növelésére használják fel, olyan mértékben növelhetik a tejhozamot, hogy a szabadfelvásárlás keretében az államnak el­adott kenyérgabona ára, illetve az érte kapott összeg eléri a 300 forintot. A kedvezményekhez tartozik még az is, hogy az egyéni­leg dolgozó parasztok 30 forintos, a termelőszövetkezetek 35 forin­tos árengedményt kapnak a műtrágya vásárlásánál és a mély­szántás igénybevételénél. Akik nem veszik igénybe ezt az utóbbi kedvezményt, azok számára mázsánként 20 forint árkiegészítést fizet á'.lamunk. ^olgozó parasztságunk igyekezzen kihasználni a Miniszter­tanács határozatában biztosított jelentős kedvezményeket, a cséplőgéptől teljesítse begyűjtési és szabadfelvásárlási tervét, hogy ezáltal is hozzájáruljon az ország kenyerének minél bősége­sebb biztosításához. A D' Tegnap felavatták a megyei tanács úi étkező helyiségét A törökszentmiklósi és a tiszaf üredi járásban gyorsítsák meg a hordást Az utóbbi időben szinte naponta esik az cső, ami jelentős mérték­ben hátráltatja a cséplést. Különö­sen azokon a helyeken halad las­san a munka, ahol még mindig a régi módon, a keresztekből, a ko­csiról való cséplcsre alapoznak. — Ilyenfajta nézetek tapasztalhatók a törökszentmiklósi, a tiszafüívli és a jászapáti járás községeiben. A három járásban még a felét sem hordták be a gabonának. Igen ká­ros az efajta okoskodás, mert emiatt a termelő és népgazdasá­gunk egyaránt károsodik. A mezei egerek máris súlyos kárt tettek a tarlón lévő gabonában. Még szá­mottevőbb a csírázás miatti szem­veszteség. Az alsó kévékben ugyanis csaknem mindenütt csírázásnak in­dult a búza. Ez rontja a gabona minőségét és csökkenti a mennyi­séget is , Más helyeken arra hivatkoznak, hogy nincsen elegendő szállítóesz­köz. Emiatt nem tudják a hordást idejében befejezni. Ez az állítás is minden alapot nélkülöz, hiszen a gépállomásokon jóformán kihasz­nálatlanul vannak a gumikerekes traktorok. Ha asztagban van a gabona, nem kell félni a beázástól, eső után elég a legfelső kévéket leszedni, s rövid idő múlva indulhat ismét a cséplőgép. Egyes községekben és termelőszövetkezetekben a kevés számú cséplőgép miatt halad las­san a gabonabetakarítás. Ajánlatos és szükséges, hogy a cséplésre a kombájnokat is beállítsuk. Kom­bájnokkal azonban csak asztagból lehet csépelni. Ezért is fontos, hogy a tarlón keresztekben lévő gabonát minél előbb behordjuk. Az a tapasztalat, hogy máris vannak olyan elgondolások, hogy a kom­bájnokat ugyan beállítják a csép­lésre, de nem asztagból, hanem keresztből akarnak csépelni. Ezt a módszert egyáltalán nem szabad alkalmazni. Elsősorban is azért, mert ha a gépet újra járatjuk a táblán, igen lassú menetben jár­hat, rendkívül alacsony a terület­teljesítmény és megnövekszik az üzemanyag-fogyasztás. Menetköz­ben még gyakori megállások mel­lett sem lehet egyenletesen etetni a gépet. Ez igen veszélyes, mert eltömődést, sőt rosszabb esetben dobtengely törést okoz. A gyakori megállásoknál, amikor az egyik ke­resztcsoporttól a másikig halad a kombájn, — állandóan kapcsol­gatni kell a sebességváltót, s emiatt igen erős annak az igénybevétele. Ez gyors elhasználódáshoz vezet. A drága gép rongálásával saját magunknak és egész népgazdasá­gunknak nagy kárt okozunk. Éppen ezért járási, községi vezetőink tö­rekedjenek arra, hogy a termelő­szövetkezetek és az egyénileg dol­gozó parasztok — akár cséplőgép­pel, akár kombájnnal csépelnek — előbb asztagba hordják a gabonát és a szérűkön legalább 3 napi csé­­pelnivaló legyen állandóan. Csépelni saeretnénk Elmúlt augusztus elseje. Terme­lőszövetkezetünkben már minden gabona asztagban van, s kezdőd­hetne a cséplés. Ez azonban még nem történt meg, mert a Karcagi Gépállomásról ezideig nem érke­zett meg hozzánk a cséplőgép. Pe­dig mi is szeretnénk mielőbb csé­pelni és teljesíteni állam iránti kö­telezettségünket. — Helyes lenne, ha a gépállomás vezetői a kisebb termelőszövetkezetekről sem feled­keznének meg. BAGI IMRE Karcag, Uj Élet TSZ. Példamutató fiatalok A jászkíséri Táncsics TSZ DISZ szervezet« ifjúsági csépiő­­munkacs apatot ala­kított, hogy a tsz sa­ját erővel és kevés kiadással végezze el ezt a fontos mun­kát. A fiatalokból álló cséplőcsapat va^ 1 amennyi tagja szor­galmasan dolgozik és néhány nap múlva befejezik a cséplést Ezzel köszöntik a VIT-et. — A képen: Szikszai Margit, a cséplőbrigád egyik fiatal tagja. A GYÁR FŐMÉRNÖKE A megyei tanácsnál nagy átalakítások foly­tak, amelynek során a •első udvari részt tető­zettel látták el. A befe­dett udvarrészen építet­ték ki a garázst, a klub­ién az étkezőhelyiséget. Az étkezőt tegnap dél­ben ünnepélyesen Fo­dor Mihály elvtárs ad­ta át a megyei tanács dolgozóinak. A világos, szépen berendezett te­remben egyszerre száz személy étkezhet. Az étkezőhelyiség mellett helyezték el a modernül felszerelt konyhát, elő­készítőt, kamrát és mo­sogatót. Az építkezés 350 000 forintba került, amely­hez 40 000 forint értékű társadalmi munkával tárultak hozzá a megyei tanács dolgozói. A Belügyminisztérium húss tagú hulturegyütteséneh szereplése a megyében A Belügyminisztérium húsz tagú kultúregyüttese megyénkben szere­pel. A kultúrcsoport tizenhattagú zenekarból és négy tagú színjátszó brigádból áll, vezetőjük Jávorka Sándor. Az együttes eddig sikerrel szere­pelt Törökszentmiklóson, Tiszaföld­­váron. A közeli napokban látogat­ják meg Öcsödöt, Tiszagyendát, Tiszafüredet és a jászsági községe­ke,. — Amióta GáJbor Zoltán a főmér­nök nálunk, azóta állandóan telje­sítjük a tervet. Ezt az elismerő mondatot Gróf elvtárs, az Aprítógépgyár igazgatója mondta jellemzésül az üzem főmér­nökéről és ez igazán komoly di­cséret. Gálbor Zoltán 9 hónappal ezelőtt került az Aprítógépgyár főmémöiki posztjára. Nézzük meg milyen mó­don érte el eredményeit. Persze a főmérnök munkája igen bonyolult, szerteágazó, éppen ezért csak há­rom kérdést ragadunk ki és azt nézzük meg közelebbről. Tervszerűség és önköltség Amikor Gábor Zoltán az Aprító­­gépgyárba érkezett, egy csomó kész alkatrészt talált, az üzem azonban a készáru termeléssel mégis elma­radt, Mi volt ennek az oka? Az, hogy nem irányították terv­szerűen az egyes alkatrészek gyár­tását. így aztán fontos részek hiá­nyoztak egy gép összeszereléséhez, a szerelők nem tudtak dolgozni, te­hát a készáru termelési tervet nem teljesítették. Ma már ilyen hiányos­ság — a gyár önhibájából — nem fordul elő. Az üzem minden hónap­ban túlteljesíti készáru termelési tervét, mert a gyártást úgy szervez­ték meg, hogy a szereléshez minden alkatrészt biztosítanak. Gábor fő­mérnök ezen a téren tervszerűen dolgozik, s erre legjobb bizonyíték, hogy már készen van az 1956-os esztendő első negyedévének gyártási terve, — Amikor az üzembe jöttem, el­ső dolgaim közé tartozott — mond­ja Gábor főmérnök —, hogy meg­nézzem a pénzügyi terveket és azoknak a teljesítését. Megteremtet­tem az együttműködést a pénzügyi osztály és a gyártás között. Állan­dóan figyelemmel kísérem az ön­költség alakulását. Természetesen az első és legfontosabb dolog az önköltség csökkentéséhez az, hogy a gyár rendszeresen túlteljesítse havi tervelőirányzatát Ezen a téren komoly eredménye­ket ért el Gábor Zoltán; az elmúlt 9 hónap alatt 6 százalékkal csök­kent a gyár globális önköltsége, A technológiai fegyelem és az új technológia A dolgok egymásba kapcsolód­nak. Az önköltség alakulására ki­hat a technológiai fegyelem és az új technika alkalmazása. Egy esz­tendővel ezelőtt az Aprítógépgyár­ban elég laza volt a technológiai fegyelem. Sokszor előfordult, hogy a csoportvezetők, a művezetők ön­kényesen megváltoztatták egy-egy munkadarab megmunkálását, más gépeken végeztették el a művelete­ket. Ebből nem egyszer selejt szár­mazott és nehézség a szerelésnél. —1 Ma már nálunk nincsen kü lönösebb hiba a technológiai fe­gyelem körül — mondja a főmér­nök, — a műszaki leírások azonban nem lehetnék örökérvényűek, mert az avult technológia a fejlődés gát­jává válik. —| A főmérnök kötelessége •— folytatja —■, hogy állandóan kutassa azokat az új gyártási eljárásokat, amelyek tökéletesítik, fejlesztik a technológiát, ugyanakkor ösztönöz­ze, segítse a munkásak ilyen irányú kezdeményezéseit. Állandóan arra törekszünk, hogy az egyes művele­teket leegyszerűsítsük, meggyorsít­suk, tehát végső soron csökkentsük az önköltséget. És erre két példát mond el: A kűpois törő háza első részének megmunkálását azelőtt horizontál­­esztergán végezték, most karusz­­szelen. Ez a műveietváitozás egy­­egy aprítógépnél 12 órával csök­kentette a megmunkálásra fordí­tott időt. A másik: a kő törők ágyát azelőtt gyalugépen munkálták meg, most szintén karusszel esztergán- Es újaibb 4—5 órai időmegtakarítást jelent, A technológiát állandóan fejlesz* teni keld, de addig, amíg egy-egy előírása érvényes, szigorúan ra­gaszkodni kell hozzá — mondja a főmérnöki Az új gyártmányok kivitelezése A főmérnök feladata a régi gyártmányok tökéletesítése, az új gyártmányok termelésének előmoz­dítása és kivitelezése is — foly­tatja Gábor Zoltán. Az Aprítógépgyár főmérnöke tö­rekszik is erre. Az üzemben je­lenleg is több, igen fontos kísér­let folyik, amelynek célja a régi gyártmányok tökéletesítése, az Újak prototípusának elkészítése. Most folyik a régi téglaprés tö­kéletesítése, az új modern, na­­gyobbteljesítményű gép prototípu­sának készítése. Végzik már a munkát az újfajta körforgó kőtörő­gép első mintadarabján. Ez a gép az eddigieknél sokkal olcsóbba ke­rül majd, teljesítménye pedig csak­nem kétszerese lesz a régi típu­­súaknak. Készül a prototípusa az úgynevezett röpítő-malomnak is, amely teljesen újszerű megoldást jelent majd a gépi kőtörésnél. Mindezek a gyártmányok új ex­portlehetőségeket jelentenek az or­szág számára. Egy gyár főmérnökének munká­járól írtunk, abból is csak három feladatot ragadtunk ki. De ezek jelenleg a legfontosabbak közé tartoznak. A fenti példák megmu­tatják, hogy a főmérnökök milyen fontos szerepet töltenek be iparunk továbbfejlesztésében és egyúttal azt is, hogy ennek Gábor Zoltán becsülettel eleget tesz. t. k )

Next

/
Thumbnails
Contents