Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-04 / 182. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 augusztus 4. Varga Pál elvtárs lett a jászálsőszentgyörgyi Petőfi TSZ elnöke A kommun istáikra mindig az a jellemző, hogy büszkék, ha a párt nehéz feladattal, bonyolult problé­ma megoldásával bízza meg őket. Érthető ez, hiszen a legnehezebb megbízatásokat a legjobban dol­gozó, legrátermettebb emberek kap­ják, akik addigi munkaterületükön is megállták helyüket. Persze nem mindig könnyű eldönteni, ki, hol végezhet leghasznosabb munkát, a választás nem egyszerű. Nem egyszerű például akkor sem, amikor egy járási pártbizottság másodtitkára akar tsz elnöknek menni. Mindkét munkakör, a járási titkári és a tsz elnöki is igen fon­tos, felelősségteljes, tiszteletremél­tó. Mi döntheti el a választást még­is? Az, hogy hol van az illető elv­társra nagyobb szükség, hol tud többet nyújtani jelenleg azon a té­ren, hogy a falun a szocializmus építését meggyorsítsuk. Ez döntött Varga Pál elvtársnak, a jászapáti pártbizottság titkárának esetében is. Attól a perctől kezdve ugyanis, hogy a párt kiadta a jelszót: kommunisták a falura, a mezőgazdaságba, a szocializmus építésének közvet­len színhelyére, — Varga Pál elv­társ többször kérte magát valame­lyik tsz-be. Egy darabig nem en­gedték. Töprengtek az elvtársak: mit tegyenek? Felmérték a helyze­tet: Varga elvtárs hosszú ideje pártfunkcionárius, magas beosztása van. Jól ismeri a mezőgazdasági problémákat szakmailag, politikai­lag is. Ennek megfelelően jól dol­gozott. Ez tehát amellett szól, hogy továbbra is végezze eddigi munká­ját. Az elvtársakat azonban az is meggondolásra késztette: ha nem lenne ilyen Varga elvtárs, akkor viszont mi szólna amellett, hogy például tsz-be menjen? Nyüván semmi, hiszen a legjobbakat, a rá­termetteket, az eddig jól dolgozó­kat kell erősítésül adni. S volt még egy komoly érv. A jászalsószent­­györgyi Petőfi TSZ helyzete. A tsz hosszú ideje nem tud ötről a hatra menni, s a tagság kérte oda Varga elvtársat elnöknek. S ez volt a döntő: az, hogy ott a tsz-fcen hiány­zott a komoly vezető. Egy szövetkezetei, amelyben hosszú ideje nehézségek vannak, nem könnyű a rendes kerékvágás­ba billenteni. Nem képes mindenki ilyen feladat megoldására. S akit megbíz vele a párt, büszke lehet rá. Varga Pál elvtárs 36 esztendős. Abban a korban van, amikor még fiatalembernek számít, de amikor már volt ideje az élet ismereteinek megszerzésére. A szabadság előtti időkből magával hozta a kiuzsorá­­zott dolgozó tapasztaltait. Mint ese­­lédemberek gyermeke hatesztendős korában vetette le a gyermekcipőt, lépett be ő is az egyik kulákhoz kiskanásznak. A földet, a munkát megszerette. S mivel minden szor­galma ellenére is csak a szidás, a kulákuzíora volt a bére, mint a többieknek, megtanulta azt is, hogy a föld, hiába hullatja rá verítékét, aki műveli, termését annak adja, aki birtokolja is. S a föidszeretete együtt élt benne az urak gyűlöle­tével. Ezzel lépett át a szabadság kapu­ján. Jó élettapasztalat volt ez, de korántsem elegendő ahhoz, hogy önmagától tudja: melyik utat kell választania a szabadság építé­séhez. Ezt még meg kellett keres­nie, Józan esze, nyílt szeme, a dol­gozók iránti szeretete segített eb­ben. Amikor 1948-ban belépett a komunista pártba, már tudta: me­lyik úton kell járnia. Azóta meg­szakítás nélkül pártmunkás. Párt­iskolát végzett, ismeretei bővültek, a népért vívott harcban megállta a helyét. Negyedik esztendeje, hogy a jász­apáti járási pártbizottságon dolgo­zott, szeretetet, megbecsülést vívott ki magának. A járást ismeri, mint a tenyerét. Már nemcsak a gyakorlatból tudja, milyen mag, milyen földet kíván. A mezőgazdasági technikum levelező tagozatán tanul s a gyakorlat és az elmélet, a tudomány és a tapaszta­lat közösen segítik. Joga és kötelessége volt nehéz munkát kérni. A Petőfi TSZ nem Ígérkezik könnyű területnek. Veze­tése becsületes, rendes elvtárs ke­zében volt, de aki nem tudott megbir­kózni az irányítással. Megsínylette ezt a tsz, meggyengült a munkafe­gyelem, a tagság nem érezte ma­gáénak a szövetkezetét. Az agro­technikát egyáltalán nem alkalmaz­ták. 100 hold kukoricájukat a jász­­kiséri Kossuth és Táncsics TSZ tag­jai segítették megkapálni. Mintegy 240 munkaegységet visznek el a tsz­­ből. Tavaly közel 400 hold földbe az 1 mázsa 10 kilogram helyett hol­danként 75 kilogram búzát vetet­tek. Ma már a tagság maga számí­totta ki, hogy ezzel 12 vagon búzá­tól fosztották meg magukat. Annak ellenére, hogy ott van a rengeteg szerves trágyájuk, 60—70 holdat trá­gyáztak meg mindössze. S itt egy percre meg kell állni. A szövetke­zetiek tehát kevesebb magot vetet­tek az előirányzottnál, s bár alkal­mazták a vegyszeres gyomirtást, de azt sem idejében, hanem késve, mégis termésátlaguk 2—3 mázsával többnek Ígérkezik az egyéniekénél. Elsöprő erővel bizonyítja ez a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét! S ez az, ami olyan nagyon von­zotta Varga elvtársat a tsz-be. Meg akarja mutatni: rendes munka mel­lett a gépi- és agrotechnika kihasz­nálásával milyen gyorsan emelked­het a tagság jövedelme. Minden tervét eszerint állítja össze. —• A szövetkezetben egy munka­egységre még így is, az elmúlt esz­tendő gyenge munkája mellett, leg­alább 4 kilogram búzát adnak — mondja. — S a tagság az én ta­pasztalatom szerint szereti a szö­vetkezetét. A terület nagyszerű, igazi kötött talaj. Meggyőződésem, hogy kukoricából símán elérünk majd 25—27 mázsát. Természetesen az új gazdasági évben négyzetesen vetjük el, s idegen munkaerő al­kalmazásról szó sem lehet. Minde­nekelőtt azt tartom szükségesnek, hogy megszilárditsuk a munkafe­gyelmet. Ezt természetesen egye­dül nem érhetem el, csak úgy, ha a kommunisták segítenek. S ezt ők is ígérték. Az olyan elvtársakkal, mint Varga János, Kcnyecz Sándor, Tör öcsik Béla, akik eddig is kivív­ták maguknak a megbecsülést, so­kat érhetünk el együtt, A tagok 50 százaléka párt­tag, ez hatalmas erő, s ha mozgásba hozzuk, mindenre képes. Ezek az elvtársak harcoltak elsősorban azért is, hogy a tsz-ben elfogadják a gépesítést, amiről a tagság egyrésze hallani sem akart. Végülis, mikor a 3 kombájn és a 2 aratógép 8 nap alatt 600 holdon le­aratott, a tagság bizony nagy öröm­mel fogadta. — A dolgozó parasztság nagyon érdeklődik a tsz iránt. Úgy számí­tunk, hogy negyven-ötven dolgozó paraszt belép hozzánk s akkor még többre mehetünk. A szorgalmas ta­gok eredményei, mint Zatkó Kál­máné például, aki körülbelül 26 mázsa búzát visz haza, nagyon fog­lalkoztatják az egyénileg dolgozó parasztokat. Jövőre 14-16 q búzaát­­lagct akarunk elérni, s akkor még több jut egy munkaegységre, még sokkal többet kapnak a tagok. A ICO hold kertészetet, ami az idén 120 ezer forintot jövedeiemez, meg­duplázzuk. Egész évben szeretnénk hizlalni sertéseket. Ebben az évben a hosszúlejáratú kölcsönökön kívül mindent tisztázunk, nem megyünk adóssággal az új esztendőbe, ötven tehenet állítunk be törzstenyész­tésre. Takarmányalapunk biztosít­va van, sőt 100 máasa lucernát megtakarítunk magnak, ezért több­ezer forintot kapunk. —1 A párt határozatának a végre­hajtásáért akarok harcolni kint a tsz-ben, ezért megyek oda. Meg­győződésem, hogy a kommunisták­kal, a tagsággal karöltve pár esz­tendő alatt milliomos szövetkezetét csinálunk a jászálsőszentgyörgyi Petőfi TSZ-ből. íme, ilyen tervekkel kezdi mun­káját Varga Pál elvtárs. Sokan vannak olyanok, mint ő. Kommunistáik, Remete Ibolya. Vasúti szállítás a Szovjetunióban írta: V. Garnik, a Szovjetunió közlekedésügyi miniszterhelyettese T eljesen érthető az a figyelem, 4 amelyet a Szovjetunióban a vasúti szállítás iránt tanúsítanak. A Szovjetunió területe csaknem 23 millió négyzetkilométer. A sarki szárazföldtől a déli határig 2430 mérföld, nyugatról keletre pedig több mint 5400 mérföld a távolság. Egy ilyen hatalmas országnak első­rendű szárazföldi szállításra van szüksége. A szovjet vasutakon bo­nyolítják le a teherszállítás körül­belül 80 százalékát és az utasszállí­tás 90 százalékát. A háború előtti években nagyot fejlődött a vasúti szállítás. A régi gördülő szerelvényeket új, hatalmas gőzmozdonyokkal és 50 tonnás ko­csikkal helyettesítették. Sok vasút­vonalat villamosítottak, korszerűsí­tették a jelzőberendezéseket és az irányítást. Számos műszaki újítást vezettek be: automataféket, kocsi­kapcsolót és blokkirozást. Az ország vasúthálózata sűrűbbé vált, olyan országrészekben is lefektették a vasútvonalakat, mint Szibériában, Közép-Ázsiában és az ország északi részén. A népgazdaság fejlődésének ered­ményeként, a Nagy Honvédő Há­ború elején a Szovjetunióban jól felszerelt vasyti hálózat működött, amely sikeresen megbirkózott a há­borús idők nagy megterhelésével annak ellenére, hogy a hitleri bitor­lók óriási károkat okoztak. A háború után a szovjet vasuta­sok előtt az a nagy feladat állt, hogy haladéktalanul helyreállítsák a vasúti szállítást. Több mint 40 milliárd rubelt fordítottak új vágá­nyok lefektetésére, pályaudvarok, állomások építésére. Ebben az esz­tendőben több mint 7600 mérföldnyi új vasútvonalat és mellékvágányt fektettek le, körülbelül 7000 hidat állítottak helyre, emelkedett a moz­donypark teljesítőképessége. A szovjet vasútépítők körülbe­­**■ lül 600 mérföldnyi új vágány lefektetésén dolgoznak, amely Ka­zahsztán és az altáji határvidék vég­telen sztyeppéin halad majd keresz­tül. A Szovjetunió vasúthálózata óri­ási. Ha a vágányokat egyvonalba fektetnénk, a pályatest háromszor körülérné a földgolyót az egyenlítő­nél. Az áruforgalom sűrűsége a Szov­jetunióban átlagosan öt-hatszor na­gyobb, mint a technikailag legfej­lettebb európai országokban és há­romszorosan túlszárnyalja az Egye­sült Államok áruforgalmát. A szocialista ipar évről-évre újabb mozdonyokkal, tehervagonokkal, a romlandó áruk részére különleges szerelvényekkel látja el a vasutat. Kényelmes fémkocsikkal bonyolít­ják le az utasforgalmat. Széles körben alkalmazzák a vas­úti közlekedés irányításával kapcso­latos új eljárásokat: a centralizálást és blokkirozást, a ki- és berakás gé­pesítését. A vasúti építkezés és a pályafenntartási munkálatok egyre inkább ipari jellegűek. A pálya­­fenntartási munkálatok gépesítését különböző gépek segítik elő: föld­gyalu, hóeltakarító, vágányfektető gépek, a sínek és a talpfák lefekte­téséhez elektromos és pneumatikus daruk. A sínek állapotának ellen­őrzésére hibajelző készüléket hasz­nálnak. Sokezer kilométer vasútvo­nalat szereltek fel automata jelző­­berendezéssel. A szovjet mérnökök kidolgozták a váltók és az állomási szemaforok vágánymenti központosításának új rendszerét. A mozdonyvezetők, a kocsirende­zők és kocsi-kikapcsolók közötti összeköttetés megjavítására felhasz­nálják a rádiót. A szovjet vasutasok előtt az a zz fontos feladat áll, hogy jelen­tősen fokozzák a vasútvonal telje­sítőképességét. Sikeresen megbir­kóznak ezzel a feladattal. Csupán az utóbbi öt esztendő alatt az OSZSZ­­SZK vasútvonalain a tehervonatok átlagsulya több mint 20 százalékkal emelkedett. A Béke "Világtanács felhívása Bécs (TASZSZ). A Béke Világ­tanács titkársága közzétette a Béke Világtanács felhívását. A felhívás­ban többi között ez áll: 1945 augusztus 6-án ledobták Hi­rosimára az első atombombát. Az atombomba sivataggá tette a vá­rost és kétszázezer embert pusz­tított el. Most hidrogénbombákat gyártanak, amelyeknek romboló ereje ezerszeresen meghaladja a Hirosimára ledobott atombombáét. Folyik e fegyverfajta felhalmozása és alkalmazására készülnek. Egyszer és mindenkorra meg kell szüntetni a háború veszélyét. A Helsinkiben nemrég tartott Béke Világtalálkozó résztvevői felhívást intéztek az összes békeszerető erők­höz, emlékezzenek meg ebben az évben minden országban a tragikus hirosimai évfordulóról. Tegyük 1955 augusztus 6-át nagy nemzetközi harci nappá! (MTI) A. P, Volkov és V. T. Lacisz fogadta a jugoszláv parlamenti küldöttséget Moszkva (TASZSZ). A. P. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Szövetségi Tanácsának elnö­ke és V. T. Lacisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Ta­nácsának elnöke augusztus 2-án a nagy Kreml-palotában fogadta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság küldöttségét Vladimir Baka­ncsnak, a horvát nemzetgyűlés el­nökének vezetésével. A szívélyes légkörben lefolyt be­szélgetés során megvitatták a ju­goszláv parlamenti küldöttség szov­jetunióbeli tartózkodásának prog­ramját. Vladimir Bakarics a kül­döttség tagjai nevében köszönetét mondott azért, hogy meghívták a küldötteket a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küszöbönálló üléssza­kára, amelyen N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke beszámol majd a négy hata­lom genfi kormányfői értekezleté­nek eredményeiről Ezután a jugoszláv parlamenti küldöttség tagjai megtekintették a Szovjetunió Legfelső Tanácsának üléstermét, a György-termet, a Tye­­remnoj-palotát, a Granovitája-palo­­tát és a Kreml egyéb nevezetes ter­meit. A Kremlben tartózkodó látogatók melegen üdvözölték a jugoszláv vendégeket. (MTI) Nehru n y i Delhi (TASZSZ). Nehru indiai miniszterelnök augusztus 2-án a Népi Kamarában nyilatkozott a Kashmir Princess indiai repülőgép pusztulásáról. Mint ismeretes, a repülőgépen utazott a Kínai Népköztársaság Bandungba tartó küldöttségének több beosztott tagja, valamint több újságíró. Nehru a nyomozás menetéről szólva hangsúlyozta, az indonéz latkozata kormány által kinevezett nyomozó­­bizottság — amelynek munkájában résztvettek India és Anglia képvi­selői is — megállapította, hogy a repülőgép pusztulását időzített bomba robbanása okozta. A bombát diverziós céllal helyezték el a re­pülőgépen. Nehru kifejezte remé­nyét, hogy a hongkongi hatóságok által folytatott nyomozás hamaro­san befejeződik, a bűnösöket letar­tóztatják és megbüntetik. (MTI) A londoni szovjet-japán tárgyalások London (TASZSZ.) Augusztus másodikén Londonban az alábbi közleményt adták ki a szovjet-ja­pán tárgyalásokról: Az augusztus másodiki ülésen J. Malik, a Szovjetunió képviselője és Sz. Macumoto Japán képviselője folytatta az eszmecserét a szovjet­­japán kapcsolatok rendezésének kérdéseiről. A következő ülést augusztus ki­lencedikére tűztek ki .(MTI.) Elutazott Angliából a szovjet mezőgazdasági küldöttség London (TASZSZ.) Augusztus 2-án hazaindult Londonból a szov­jet mezőgazdasági küldöttség, élén I. A. Benegyiktowal, a Szovjet­unió szovhozügyi miniszterével. — London központi repülőterén a küldöttség J. A. Malik, a Szovjet­unió nagybritánniai nagykövete, valamint az angol földművelés, közellátás és halászatügy minisz­tériuma képviselői, az országos far­merszövetség képviselői, valamint a New Chronicle című lap, a sajtó és a rádió munkatársad búcsúztat­ták. I. A. Benegyiktov, a küldöttség vezetője a BBC mikrofonja előtt elmondott nyilatkozatában köszö­netét mondott a szíves vendéglá­tásért és az angol mezőgazdaság jól megszervezett bemutatásáért — Találkozásaink a farmerek­kel, mezőgazdasági dolgozókkal, kutatókkal és hivatalos személyi­ségekkel megmutatták, — mon­dotta — hogy az ilyeniéle talál­kozások és tapasztalatcserék külö­nösen nagy hasznára válhatnak népeinknek. Várjuk, hogy a Szov­jetunióba érkezzenek a brit mező­­gazdaság küldöttei. Népünk meleg baráti fogadtatásban részesíti majd őket. Ha a brit mezőgazdaság kül­döttei ellátogatnak a Szovjet­unióba, ez elősegíti a. két ország baráti kapcsolatainak további fej­lődését. (MTI.) HÍREK a oamái IcAzüaálml Varsó (MTI.) Kedden este a varsói Moszkva-fiknszínhózban ün­nepélyesen megnyitották az V. VIT filmfesztiválját. Constantin Alecu megnyitóbeszé­dében többek között elmondotta, hogy a film-bemutatók során hu­szonöt ország száztizenhat játék­filmjét és tizenhat ország száz­­nyolc dokumentum-filmjét vetítik 29 varsói filmszínházban, köztük 10 szabadtéri moziban. Ezután Joris Ivens, a Nemzet­közi Békedíjjal kitüntetett holland filmrendező szólalt fel. Hangsú­lyozta: a film művészeinek arra kell törekedniök, hogy nagyobb szenvedéllyel, több szeretettel áb­rázolják a valódi, igaz életet s ez­zel is segítsék az ifjúság nevelését, az ifjúság eszményednek megtisz­tulását, a nemzetek közötti barát­ság kialakulását, Ezután bemutatták a VIT meg­nyitásáról készült lengyel doku­mentum-filmet, majd a Varsó újjáépítéséről szóló francia film­alkotást. A műsoron szerepelt „A Föld sója“ című mexikói filmalko­tás, amelynek főszereplője Rosaura Revueitas, a világhírű haladó film­művésznő. A vetítésen személye­sen megjelent művészrőt a bemu­tató közönsége lelkes ünnpelésben részesítette, Kedden este a varsói Tudománv-és Kultúra Palotája zsúfolásig megtelt kongresszusi termében ke­rült sor a VIT-en résztvevő szov­jet ifjúsági művészegyüttesek és szólisták hatalmas érdeklődéssel várt díszelőadására. A műsoron a klasszikus orosz, valamint a mai szovjet zeneiro­dalomnak számos kimagasló alko­tása szerepelt. A szovjet művészek magasszín­vonalú produkcióit a közönség hosszantartó lelkes tapssal köszön­tötte: Kedden este a hatalmas varsói Sztáiin-téren több mint ötezer néző előtt tartotta meg első nem­zeti műsorát a magyar fiatalok VIT-en résztvevő kulturális kül­döttsége. A közönség nagy lelkesedéssel fogadta a magyar művészek min­den egyes műsorszámót. (MTI.) IDÖJÄRÄSJELENTES: Várható időjárás csütörtök estig: Változó felhőzet, sokfelé zápor eső, zivatar. Időnként élénk északnyu­gati, északi szél. A nappali felme­legedés kissé csökken. — Várható legalacsonyabb hőmérséklet: sna éjjel 13—16, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 22—25 fek között. (MTI.)

Next

/
Thumbnails
Contents