Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-17 / 193. szám

1955 augusztus CT, SZOLNOKWEGYH NÉPLAP Tökéletesebb technikával — több, olcsóbb konyhabútor SeStxefkeetfi aue&ny&k A Tissa Bútorgyár azdk közé a ritka üzemek közé tartozik, ahol keveslik a tervet. Nem azért, mint­ha itt lazább, könnyebben megva­lósítható volna, mint máshol, vagy szabad kapacitás várna kihaszná­lásra. Erről a tervezés mai fejlett módszere mellett aligha lehetne be­szélni. A könnyű dicsőség vágya sem fűtheti az üzem vezetőit, mert egyszerű túlteljesítéssel könnyebb sikereket érnek el, mint a fel­emelt tervvel, amely törvénnyé vá­lik s teljesítése nem dicsőség, ha­nem kötelesség. Ml késztette mégis az üzem ve­zetőit erre a lépésre? Az önköltség csökkentése. Nem azért, mintha ez gyenge pont vol­na. Ellenkezőleg. Az első negyed­évben 7,9 százalékkal, a második negyedévben 15,7 százalékkal gyár­tották olcsóbban a konyhabútort, mint 1954-ben. A költségek ilyen nagymérvű leszorítása —> változat­lan mennyiség esetén — a tartalé­kok feltárását és nagymértékű ki­használását tette szükségessé, A gyár főmérnöke és főszabásza pél­dául teljes részletességgel kidol­gozták az alkatrészek szabásának terveit, hogy az anyag minden négyzetcentiméterét a legjobban hasznosíthassák. Uj, igazságosabb normákkal váltották fel a régie­ket, ami jelentősen megnövelte a termelékenységet, s befolyásolta az önköltségek alakulását is. Az anyag- és a munkabérkölteé­­gek e fajtái együtt nőnek, vagy csökkennek a termelés mennyisé­gével. Megtakarításra itt is van még lehetőség, nagyobb azonban ennél az állandó költségek alaku­lásánál adódik. Nyilván a műszaki és adminisztratív alkalmazottak, kisegítő személyzet bére változat­lan marad, ha 100 vagy 200 garni­túrával több bútort gyártanak is. Alig növekszik az üzemanyagfel­használási, karbantartási és sok más költség, ha többet termelnek. Ebből következik: ha több felé osztódik, több bútort terhelnek a változatlan kiadások, kevesebb jut egy-egy konyha-garnitúrára, csök­ken az önköltség. Ez lesz a követ­kező lépés. A termelést engedélyez­ték s a negyedik negyedévben mér 2:50 garnitúrával többet készíthet­nek. A termelés problémái sohasem elszigeteltek egymástól. A gazda­ságosság további eredményeit biz­tosítja ugyan a többtermelés. Ez azonban újabb nagy feladatot állít a gyár munkásai, műszaki vezetői elé. A gépek, berendezések s az emberek is ugyanazok, akik voltak. Csaknem változatlan feltételek mellett kell biztosítaniofc egyelőre a nagyobb termelést. De nem azért gyűrtek le eddig számtalan nehézséget s nem azért szerezte meg most negyedszerre az élüzem jelvényt a gyár kollektí­vája, hogy megtorpanjon a felada­tok előtt, megálljon az eddigi ered­ményeknél, A technika tökéletesítése, a gé­pek, berendezések termelékenyebbé tétele komoly lépést jelent előre a cél eléréséhez. S itt még bőven vannak lehetőségek. A munkások, műszakiak hetek óta töprengenek, nézik a gépeket, mit lehetne tenni velük, hogy jobban megfeleljenek a célnak. A Tisza Bútorgyárban sosem pangott az újító munka s nem volt hiány talpraesett elgondolásokban. Az utóbbi időbe nazonban egymás­után érkeznek be a jobbnál-jobb megoldások, megvalósítható javas­latok. Szokásossá vált, hogy a leg­gyakorlottabb újítók papírra vetik elgondolásaikat s beadják az igaz­gatóságra. Ezzel biztosítják maguk­nak az elsőséget. Hábel Ignác kar­bantartó vezető, a gyár egyik leg­ügyesebb újítója, úgy ismeri a gé­péket, mint a tenyerét. Mikor el­készültek a technikai fejlesztés feladataival, elsőnek adta be javas­latát. Ez pedig a nagy csapológép szuportjánk átalakítása géppel való meghajtásra, emberi erő helyett. Időszerű is máT ez. Az anyag eltolása a kés előtt igen nagy erő­kifejtést igényelt. Hamar kifáradt a munkás, csökkent a teljesítőké­pessége. Ha a gép végzi helyette az eltolást, csak adagolnia kell. így kiküszöbölhető a „fáradségi tényező“, amely mintegy 6 százalé­kot jelent a termelékenység alaku­lásánál. Németh Károly elvtárs a négy­­fejű gyalu automatikus adagolásá­nak problémájával foglalkozik. így a gép tárból táplálható, csak az anyag elszedéséhez kell egy mun­kás. A tervek szerint megvalósítás­ra kerül az egyoldalú csapológép kétoldalúvá alakítása. A gép ekkor dupla munkát végez s termelé­kenysége mintegy 30—40 százalék­kal emelkedik. Tervezik, hogy a nagy helyet elfoglaló enyvező ba­kot nagyteljesítményű prések be­állításával helyettesítik. A helyet jobban kihasználhatják. Előzetes elgondolások vannak a szabászat és ingafűrész munkájának korsze­rűsítésére is. S ami nagyon fontos még: mind­ezt s a többi ötletet, melyek kifor­róban vannak még — nem milliós népgazdasági beruházásokkal, ha­nem saját erejéből hozza létre az üzem. A tervek jó úton járnak a megvalósulás felé s biztató ered­ményekkel kecsegtetnek. Techni­kailag megújhódik a gyár, többet termed emiatt a negyedik negyed­évben előzetes számítás szerint már 19 százalékkal olcsóbban állít­ja elő a konyhabútort, mint az el­múlt évben. Ez segíti a darabbér­ben dolgozókat, hogv ne csak elér­jék a normaszigorítás előtti ke­resetet, hanem több pénzhez is jussanak. Nem kétségen, hogy a technika fejlesztése fontos határkő lesz a Bútorgyár munkájában s elősegíti, hogy ötödszörre is elnyerje az él­üzem címet. Palatínus István Mire fordítják a tanácsok a békekölcsön részesedést Kormányunk rendelkezése értel­mében a községi tanácsokat illeti meg az ötödik Békekölcsön kész­pénzjegyzése után befizetett összeg fele, a városi tanácsokat negyed része. Tanácsaink a békekölcsön részesedést közcélokra, gazdasági, szociális és kulturális beruházá­sokra használják fel. Megyénkben is számos olyan ter­vet valósítanak meg tanácsaink a békekölcsön részesedésből, amire enélkül később, talán csak évek múlva kerülhetett volna sor. Jász­apáti például autóbusz-várótermet létesített. Kunszeri tmárt on ugyan­csak autóbusz-várótermet építtet, Jászjákóhalma sportfelszerelést és hangoshíradót vásárolt, Kunmada­ras gyermekjátszóteret létesít a ré­szesedésből^ A többi tanács is hasonló célok­ra használja fel a kézhez kapott összeget A békekölcsön forintjai így j árulnak hozzá megyénk gazda­godásához; Bornemissza Sándomé három éve tagja az öcsödi Szabadság Ter­melőszövetkezetnek. A Ijiszenkó kertészeti brigádban dolgozik. Szor­galmas mimikájával eddig már több, mint 200 munkaegységet szerzett. Ezévbem is szép jövedelemre szá­míthat. Bomamisszáné nemcsak a mun­kában jár élen, hanem mint MNDSZ titkár példát mutat abban is, hogy a tsz nőtagjai hogyan fog­lalkozzanak az egyénileg dolgozó parasztasszcmycfckal, hogyan vezes­sék rá őket a nagyüzemi gazdálko­dón útjára. Oláh Andrásnéval ő maga többször elbeszélgetett; El-1 mondotta, hogyan élnek, s hogyan dolgoznak a termelőszövetkezetben az asszonyok. Oláhné ma már ter­melőszövetkezeti tag. Márciusban lépett be 6 hold földjével a Szabad­ság TSZ-ibe, s azóta rendszeresen részt vesz a munkában. Papp Ist­vánná ás új tag. Férje rendőr, ő pedig május óta a szövetkezetben dolgozik. A képen balról jobbra Bornem­issza Sándomé, Oláh Andrásné, Papp Istvánná és özv. Szegény Já­­nosné a konyhakerti növényeket kapálja. A jó idő minden percét kihasználjuk Üzemegységünkben három gép csépel. A brigádok közül Vajda Istvánék állnak az első helyen. Ok kb. 2500 mázsa terményt csépeltek el. Második helyen Cipe Károly, harmadik helyen Laskai István brigiádja áM. A traktoristák nappal csépelnek, éjjel pedig szántainak. Tsz-szünk tagsága is minden erő­vel azon van, hogy minél előlbb befejezzük a csáplést, zsákban, magtárban legsmn a gabona. Ezért most legnagyobb erővel a hordást végezzük Nem nézzük azt sem, hogy pihenőnap-e, vagy munka­nap, csak azt, hogy a jó idő min­den percét kihasználjuk; Ezért va­sárnap is hordunk. F. Nagy István brigádvezető elvtárs maga is vil­lát fogott ezen a napon s beállt ő is asztagolni. Tsz-ünk tagsága bízik vezetői-1 ben. Sándor Kálmán elvtárs, az elnökünk eddigi munkájával meg­szerezte bizalmunkat, mert őszinte hozzánk, szeret bennünket, ő is bí­zik bennünk. Emellett mindemkor következetes, mindenkor a szövet­kezet érdekeit tartja szem előtt ezért mi is sokra becsüljük őt. Simon Kálmán, Turkeve, Vörös Csillag TSZ, 2. sz. üzemegység. A vasúti szállítás zavartalan biz­tosításának egyik alapvető köve­telménye a megérkezett küldemé­nyek minél rövidebb idő alatt történő kirakása, hogy az a pálya­udvar rakterületéről minél gyor­sabban az átvevő telephelyére ke­rüljön. Ez a szabály minden ügy­félre kötelező. A fenti követelményeknek azon­ban nem minden esetben tesznek eleget a vállalatok és intézmények. Ez pedig szállítási feladataink el­végzésében igen gyakran jelentős nehézségeket okoz. A később érke­zett áruk kirakása ugyanis a rak­­területen elfekvő anyagkészletek miatt nem egy esetben huzamosabb idejű kocsiállást okoz. így a vago­nok kihasználása és forgalmazási ideje lényegesen csökken. Ezt a hibát pedig leginkább az olyan vál­lalatok követik el, amelyek nap mint nap adnak fel és vesznek át küldeményeket. Az utóbbi időben például a Bu­dapesti és Kecskeméti Útfenntartó Vállalat fekteti el a leghosszabb ideig a kirakott anyagokat, de a Palotási Állami Gazdaság sem ma­rad el mögöttük. Hetek óta na­gyobb mennyiségű betoncső szállít­mánya hever állomásunkon és kö­rülbelül 3 vagon áru kirakodási he­lyét foglalja el; Ez a néhány kiragadott példa is azt bizonyítja, hogy az oszd for­galom sikerének biztosítása nem­csak tőlünk vasutasoktól, hanem a feladó és átvevő üzemek, intézmé­nyek dolgozóinak munkájától is függ. Lauer István, rakodási főnök, Szolnok, vasútállomás. i Az Overaház művészeinek hangversenye a nyári munkákban élenjáró Surjánt Állami Gazdaság dolgozóinak A Surjáni Állami Gazdaság dolgozói d-e­­rekas munkát végeztek az idei nyáron, Aug. 2-án befejezték a ga­­bona aratását és — az országban az elsők kö­zött — végeztek a csép­­léssel is. A jó eredmény elsősorban a kombájno­­sok és az aratógépkeze­lők nagyszerű munká­ját dicséri, akik több mint 1500 hold gabona termését takarították be. S nem is akármi­lyen termést! Búzából például a tervbevett 11,2 mázsa helyett 12,9 mázsa termett egy-egy holdon a surjáni határ­­ban, A nyári munkákban élenjáró állami gazda­ság dolgozói számára szombaton este nagysi­kerű hangversenyt ad­tak az Állami Opera­ház művészei. Mivel a gazdaság kulturotthona kicsinek bizonyult, a közeli T örökszent mik­­lóscm, a járási kultur­­házban rendezték meg a hangversenyt, amely­re meghívták a kör­nyékbeli termelőszövet­kezetek tagjait és a Tö­rökszentmiklósi Mező­gazdasági Gépgyár dol­gozóit is. A mintegy félezer hallgató előtt Gyurkovics Mária és Svéd Sándor is fellé­pett A hangverseny részt­vevői melegen ünne­pelték a gazdasági ki­váló dolgozóit: Kutasi Jánost, aki 405 holdat aratott le és a Kossuth­­díjas Süveges Dánielt, aki 350 holdon vágta le a gabonát kombájnjá­val az idei nyáron, áttak-e már virágzó gliciniát? Ez a me­leget kedvelő déli növény, amely a liánok fajtájához tartozik, mint óriáskígyó fonja körül az óriási cip­rusokat és cédrusfákat, fölfelé igyekszik a fa ko­ronája felé, s a fának sa­játságos, függőleges virág­­csoportozat alakját köl­csönzi. Hosszú fürtöket al­kotó, kékes-lilás virágai szőlőfürtökre emlékeztet­nek, 4 centiméter hosszú­ra is megnőnek. Szokatla­nul finom, könnyű illatot árasztanak, Várták-e már magas he­gyen üldögélve a napfel­keltét a tenger felett, amikor a bíborszínűvá vá­ló égen legyezőként ömle­­nek szét az aranyos fény­kévék, mintha a tenger és a láthatár találkozásánál ezer meg ezer bűvös fény­szórót gyújtott volna meg valaki? Mindezt, s nem csupán ezt látni a Krím-félszige­­ten. A monda szerint a krími partoknál keresett egykor menedéket a vihar elől Odysseus hajója, erről a varázslatos vidékről írt Puskin és Gribojedov, az 1825-ben ott tartózkodó Mickiewiez csodálatos „Krími szonettjeiben” — és Gorkij; A régmúlt emlékeiktől körüllengett, ősz és ugyan­alrrvr» i 1i T^T rím frcrtrilrA Turisták a Krim-felszigeten írta: GennagyiJ Sziblrcev az ország legszebb üdülő­helyeinek. Túristák ezreit vonzza magáhozj 1 alta központjában, az ■' egyik árnyas, óriási platánokkal beültetett ut­cában áll egy nagy három­­emeletes ház; Kora reg­geltől késő estig nem ül el a hangok moraja szobái­ban, . folyosóin, termeiben és az udvaron. A bejárat­hoz minduntalan autóbu­szok hajtanak oda, s azok­ból napbarnított, életerős fiúk és leányok és idősebb emberek szállnak ki. Jön­­nek-mennek a hátizsákos emberek; moszkvai, lenin­­grádi, kievi, rosztovi rend­számú „Pobjedák” és „Moszkvicsok” gördülnek oda.­Itt van a Szakszerveze­tek Központi Tanácsának krími túristaközpontja. A jaltai túristaházba ér­kezők megkapják a szobá­jukat, zuhanyoznak, ebé­delnek, pihennek; Azután orvosi vizsgálaton esnek át, megismerkednek az instruktorokkal, akik a csoportot a túrán vezetni fogják és magával a ház­zal, ahol ebédlő, klub, könyvtár és hangszerek állnak rendelkezésükre; A turisztika kitűnő pi-T*iöti<£c rlc nöirnnoWAi« vonzó sportág is. A Szov­jetunióban számos úgyne­vezett „vizsga-útvonalat” állították össze. Az a spor­toló, aki ezek valamelyi­két végigjárja, igazolványt és túrista sportjelvényt kap; Néhány ilyen útvo­nal Jaltán visz keresztül; k/j egismerkedtem az ' * egyik csoport tagjai­val, akiknek éppen az imént nyújtották át ünne­pélyes külsőségek kqzött „A Szovjetunió túristája” jelvényt. A húsz túrista az ország különböző városai­ból érkezett; — Szimferopolban is­merkedtünk össze, ahol ugyancsak van túristaház — mondja Andrej Juri­­nov; — Két napot töltöt­tünk ott, megnéztük a vá­rost, az illó-olajosmagvú növények ültetvényeit. Az­után autóbuszon Bahcsi­­szerájba utaztunk. Ott kezdődött utunk legérde­kesebb része: gyalogtúra Jaltáig. Minden szüksé­gessel elláttak bennünket: élelmiszerrel, ruhával, ci­pővel, hátizsákkal, sátrak­kal, iránytűkkel, térké­pekkel, gyógyszerládával. Egy instruktor vezetésével útnak indultunk; = s — A gyógyszerláda csak zonyult számunkra — fűzi hozzá mosolyogva Tatjána Petuhova.- — Engem jelöl­tek ki egészségügyinek, de ki sem nyitottam a ládát. A csoport tagjai mind­annyian mosolyognak, amikor felidézik kellemes útjuk emlékeit. Több mint 100 kilométert tettek meg a Krím-félsziget legfes­­tőibb vidékein át, sátrak­ban aludtak, megtekintet­ték az útjukba eső neve­zetességeket. A híres bah­­csiszeráji palotát és szökő­­kútját, ■ csufut-kalei bar­langvárost, a Csatir-Dag és az Aj-Petri csúcsait, ahonnét kitárul a Krím­­félsziget déli partjainak fenséges panorámája ■— nem győzték felsorolni mindazt, amit láttak; A Szovjetunió minden ^ városában kaphatók túristabeutalók, a túrista­­házakban való teljes ellá­tásra. 20 napos beutaló 500—600 rubelbe kerül. Azok, akik „vizsgatúrát” kívánnak tenni, rendsze­rint a szakszervezet, vagy valamely sportszervezet útján kapnak beutalót, s a szakszervezet, vagy a sportegyesület fizeti a költségek 70 százalékát, úgy, hogy a turista csak a költségek csekély részét vícpfií. Jól sikerült a kereszisorosan vetett gabona Tavaly ilyenkor még magunk sem hittük volna, hegy a fejlett agrotechnikai módszerekkel ilyen magas átlagtermést érhetünk el. Ötven hold keresztsorosan vetett búzatáblánk 12 mázsa átlagtermést hozott. Ez olyan eredmény, amilyennel Jásziapátin eddig még nem igen dicsekedhetett senki. Fedig még merni is alkalmaztunk minden lehető új módszert Ä jó magágy elkészítése mellett egyszer kapott a vetés feíültrágyá­­zást és tavaszi boranáilást. A csátésban, a herényi út jobboldalán egy húsz holdas táblánk 18 mázsás termést hozott. Ez aztán igazán ritka­ság számba megy ezen a környéken. Igaz, ez jó löszös talaj, az ősz­szel istállótrágyával jól megterítettük, az őszi szántás után tárcsá­zást és kétsoros boronálást kapott. A tavasszal szintén hengereltük, boronái tűk; A munkáért ez a terület szemre és szalmára való tekin­tettel egyaránt igazán jól fizetett. Nem volt hát gondunk miből teljesítsük állam iránti kötele­zettségünket, vagy miből osszunk! Sőt 250 mázsa búzát szaibadáron a tagság adott át az államnak. — Félretettük a vetőmagot és már munkaegységre is osztottunk kenyérgabonát. Tsz-ünk minden tagja azért dolgozik, hogy Alkotmányunk ünnepére befejezzük kenyérga­bona betakarítási munkákat; Nagypál Béla, Jászapáti, Alkotmány TSZ A szállító és átvevő vállalatok segítsék az őszi forgalom zavartalan lebonyolítását 13 és fél mázsa búza holdanként Községünkben az Uj Élet Termelőszövetke­zet augusztus 6-án be­fejezte a csépiéit. Jól fizetett a gabonájuk. A tsz-tagoknak is az a véleményük, érdemes volt idejében és jól elő­készített talajba 7>etni a vetőmagot, gondosan ápolni a növényt és va a kedvező Időjárást, a gabontarlóba 30 hol­don másodnövényt ve­tettek. Kukoricát, kö­­, lest és szudáni füvet. Ezzel is gyarapítani akarják meglévő ta­karmánykészletüket, PETŐ MIHÁLY Jászboldogháza műtrágyázással is segí­teni fejlődését. Termés­hozamuk jóval több, mint az egyéni gazdá­ké. A közös gazdaság búzaterületéről holdan­ként 13 és fél mázsa termés takarítottak be. Ügyesen gazdálkodnak i tsz-tagok. Kihasznál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents