Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-16 / 192. szám

1959 augusztus Ml, 8ZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Klsujszállás termelőszövetkezeti város teljesítette 1955. évi gabonabegyűjtési tervét Csaknem egy hónapig tartó nemes versengés után Kisújszállás termelőszövetkezeti város a gabo­­nabegyüjtésben legyőzte régi versenytársát: Tur­­keyét. i Augusztus 15-én, hétfőn, Kisújszállás elsőként jelentette, hogy száz százalékig teljesítette 1955. évi gabonabegyiijtési tervét és az előirányzott 80 vagon helyett eddig 81 vagon búzát adott át az államnak szabadpiaci áron. Ez a mennyiség még növekedni fog, hiszen a termelőszövetkezetekben a napokban kezd­ték meg az előlegosztást búzából, amelyből a feles­leget szintén szabadfelvásárlásra fordítják a tsz ta­golt. Ügy számítják, hogy ílymódon még mintegy tíz vagon kenyérgabona gyűlik be a városban. A cséplés mindenesetre teljes erővel tovább fo­lyik. Eddig az összes termények mintegy 85 száza­lékát csépelték el, sőt a „Sallai“ és az „Űj Barázda" ITSZ-ekben vasárnap estére teljesen befejezték a eséplést. Az eddigi cséplésl eredmények szerint — a tavalyihoz képest — 3—1 mázsával nagyobb a búza átlagtermése az idén a kisújszállási határban. A versenytárs Turk eve mindössze hét százalék­kal maradt el a begyűjtési terv teljesítésétől. A város négy nagy termelőszövetkezete egyébként mind kö­telező, mind szabadfelvásárlási tervének eleget tett már. Ügy számítják, hogy három napon belül az I.-es típusú tszcs-k is teljesítik beadási kötelezettsé­güket. Ennek érdekében hétfőn a 23 cséplőgép mel­lett még 12 kombájnt is munkába állítottak. Jól halad viszont Turkevén a szabad-kenyér­gabona begyűjtése. A tervbevett 70 vagon helyett augusztus 15-ig 89 vagon búza gyűlt be a raktárakba. Ebből mintegy hét vagon kenyérgabonát — a mun­kaegységekre előlegként kapott búzából — a tsz­­tagok adtak be. Fiirj Ferenc bűne Nagy bűne van Für) Ferenc jászberényi dolgozó parasztnak: hozzá akart segíteni két kulákevt ahhoz, hogy spekulációs célra el­vonjanak a dolgozó nép államától 13 mázsa búzát. Nem rajtuk, hanem Sós Pálon, a városi tanács elnökén múlott, hogy a terv nem sikerült s ma már a két kulák előzetes letartóz­tatásban várja bűnügyének tárgya­lását, A két kulák olyan ravaszul, fondorlatosán készítette elő a 13 mázsa búza elsikkasztását, hogy a becsületes gondolkodású ember szinte követni sem tudja a bűn­ügy szövevényeit. Azért próbáljuk meg röviden le­írni: Az egyik kulák *—■ Szappanos Kálmán, a másik — Szappanos Fe­renc. Az első 30, * második 24 hold földön gazdálkodik. Ök a vá­ros négyszéllási tanyai részén lak­nak, ott van földjük zöme, de kö­zösen birtokolnak egy 12 holdas területet, a szentimrei tanyán, a város túlsó végén. Itt lakik Fürj Ferenc, aki évek óta mindén szer­ződés nélkül — állítólag harmadá­ban — műveli a két kulák kapá­sait és bérel tőlük öt hold legelőt, évi 300 forintjáért holdját. Az ősszel Fürj Ferenc megálla­podott a két kulákkal: vetnek 4 hold búzát, ebből egyharmad Fürjé. A harmados búzáról Fürj a két kulikkal szerződést nem kötött. Szappanosék alaposan kiuzsoráz­­ták harmadosukat a búza vetésé­nél. Csaknem az egész 4 holdat Fürj szántotta fel, az egészet ő vetette el, a maga részéhez ő adott vetőmagot s feleségével ő aratta le mind a négy holdat. Elérkezett a cséplés ideje. Szappanos Kálmán elcsépelt 40 mázsa búzát. Ebből teljesítette a beadását, 5 mázsát törlesztett a tavalyi 25 mázsás adósságából és kijelentette: ő ezzel minden szem gabonájával elszámolt az államnak. Mivel sem a két kulák, sem Fürj nem jelentette be, hogy a szentimrei tanyán még van csak­nem három hold búzavetés, amely Szappanoséké, a begyűjtési fuva­ta! tudomásul vette az elszámolást. Amikor a gép a szentimrei ta­nyán is elcsépelt, megosztozkodtak a termésen. Szappanosék kaptak a 4 holdról 18 mázsát, Fürj hetet. Szappanosék úgy határoztak, hogy a cséplési részt nem Jászberény­ben, hanem Jászbddogházán adják le, így a többi gabonáról az állam nem szerez tudomást, megmarad számukra: Csak két dologról feledkeztek meg. Az egyik az, hogy Jászfool­­dogháza úgyis jelentette volna Jászberénynek a cséplési rész le­adását, tehát kiderül a csalás, a ■másik pedig az, hogy nem számí­tottak arra: Sós Ferenc — akit a jszberényiek nemrégen kértek vissza a honvédségtől, hogy meg­válasszák tanácselnöknek — az aratás és a cséplés ideje alatt állandóan járja a határt. Ö lep­lezte le a készülő csalást és aka­dályozta meg, hegy a két kulák és Fürj Ferenc becsaphassák a dolgo­zók államát. • Fürj Ferenc sovány, magas em­ber, amint beszél, egyre az asztal lapját nézi: — Alaposan ráfizettem. Oda a munkám, a vetőmagom és a hét mázsa búza. — Amit megtarthatott volna, ha nem játszik össze a kulákokkal — szólt közbe keményen Sós Ferenc elvtárs. Fürj Ferenc most 53 éves, nem­­tanult egész élete példájából, amely pedig arra figyelmeztette, hogy dolgozó embernek sohasem volt a kulák barátja: ö maga mondja él: 8 éves ko­rában elvesztette az édesapját, ak­kor a családnak még volt egy hold földje. Édesapja kivett uzsorafel­tételekkel 8 hold bérletet. Két év alatt ráment a kis földjük. •— Tizenkét éves körömiben aztán vállaimra vettem én is a kapát, mint a testvéreim — sorolja az éle­tét. — Mindig nagygazdáknál dol­goztam. A nyári munkák idején 1.50. máskor meg 80 fillér veit a napszám. Míg én izzadtam, Szőke Féter, meg Szőke Barna a veran­dán hűsöltek bor és szóda mel­lett. Ha jó kedvük volt, akkor a köszönésre megbökték a kalapjuk szélét, ha nem, akkor elnéztek a munkásember feje fölött. Ha hajnali fél négykor mentem munkába, ez­zel fogadtak: „Mér felkelt a nap.’1 Fürj Ferenc még akkor is a ku­­iákok keze-lába, kíuzsorázottja ma­radt, mikor a nép állama lehetősé­get adott arra, hogy megszabaduljon az igától. írás, szerződés nélkül dolgozott a két kuláknek, azok nem egyszer becsapták, mint most a búzával: — Miért nem ment máshová dolgozni? —> kérdezte tőle a ta­nácselnök. — Hová mentem volna? — kér­dezte Fürj, — Csak a nagygazdák tudnak adni munkát. — Csak a nagygazdák — csodál­kozott a tanácselnök. Itt van maga mellett a Március 15. Termelő­­szövetkezet. Annak 12 és fél má­zsás az átlagtermése. — És kombájnnal arattak ‘— szólt közbe Fürjné — mi meg köz­ben hajladoztunk a 4 holdas búza­táblán 4 napig, kivette minden erőnket. Mondtam* is az uramnak, hagyja a fenébe a kulákokat, de nem hallgatott rám. Ránk az el­múlt években nem jutott egy új gúnya, Bogár Kálmán pedig a Március 15-ből motorkerékpárt vett magának. A jászberényi Járásbíróság rö­videsen tárgyalja az ügyet. A vád­lottak padján a két kulák mellett ott ül majd Fürj Ferenc is.­Nincsen nagyobb szégyen dol­gozó paraszt számára, mint vádlot­tak padjára kerülni a kukáikkal,, a dolgozó parasztság, az egész nép ellenségeivel. Ez az eset tanulság lesz Fürj Lajos számára, hogy rossz útra té­vedt, amikor az ellenségnek nyúj­tott segítséget, hogy mindennapi kenyerünkkel spekuláljon.­De vajon csak Fürj Ferenc ta­nulhat az esetiből? Tóth Kornél. mim!iimm!iitfiimiii!iiii!iitiimiiiiiiiiiitiiii!iiiiiMii_ I Figyelem! Figyelem \ I Keress© fel a 1 VIDÁM VÁSÁROM I I Mezőgazdasági KSz f sátrát, — ahol | bátorokat, háztartási és I MEzőouzoasáGi i CIKKEKÉ? vásárol- | hat ló minőségben f olcsó áron! | Tt ulgáría szívében, a Balkánhegység és a Középhegység között az egész vidék egy hatalmas rózsakert, amelynek csodá­latos illata messze földre terjed el. Pedig nem is olyan ré­gen halálos veszedelem fe­nyegette a rózsák földjét. A fasizmus éveiben Bul­gária csodálatos szépsége és büszkesége majdnem elpusztult. A hitleristák­nak nem volt szükségük rózsaolajra, nekik csizma kellett, amellyel el akar­­' tik taposni a világot. En­nek érdekében a bulgáriai fasiszta kormány szinte hihetetlen rendelkezést adott ki: 200-tól 400 léváig terjedő prémiumot fizettek annak a gazdának, aki fel­szántja rózsaföldjét. A rendelet óriási felhá­borodást keltett a Balkán­­hegység tövében levő fal­vak lakosságának köré­ben. A rózsakerteket a fiúk apáiktól örökölték. Hosszú éveken át tartó munka, álmatlan éjszakák, gondok közepette nemesí­tették ki a világon párat­lanul álló olajtartalmú ró-A RÓZSAFÖLD zsafajtát. Nem is volt a fa­siszta kormány rendeleté­nek jelentős eredménye. A rózsa ennek a vidéknek jogos büszkesége volt, A rózsatermelés és a rő­­zsaolajpárolás legkivá­­lóbbjai munkanélkül tén­­feregtek. Néhányan mégis kénytelenek voltak fel­szántani * szivükhöz nőtt földet: A megmaradt rózsaker­tek birtokosait a spekulán­sok hada lepte el. Kihasz­nálták a gazdák járatlan­ságát, tájékozatlanságát és nyomorát, fillérekért vá­sárolták meg a rózsaolajat akkor, amikor a világpiaci árak szerint 1 kilogramm bolgár rózsaolajért 2 kilo­gramm aranyat fizettek..-. A szabadság napja azonban felvlrradt a rózsák völgyében is. A partizánok leereszkedtek a Balkánhegység bérceiről, megkeresték elhagyott földjeiket, kertjeiket, de sok helyen kiégett, elpusz­tult tarlót találtak. A visz­­szavonuló hitleristák a legtöbb rózsakertet feldúl­ták. A szabadság csodát mű­velt az emberek szivében is. Akinek valami véletlen következtében megmaradt néhány rózsatöve, szívesen adott szomszédjainak egy­­egy hajtást. Ezzel kezdő­dött el újból Bulgáriában a rózsatermelés. JOCá-tői új fejezet is nyílt meg a bol­gár rózsa történetében. Ko­moly intézkedések szület­tek a rózsatermelés felvi­rágoztatása érdekében. A népi kormányzat komoly díjazásban részesíti mind­azokat, akik újabb terüle­tet ültetnek be rózsával. Ez azonban nem elég, ép­pen ezért a fiatal agro­­technikusok is a bolgár rózsatermelők segítségére siettek» A Kazanlk-vidékl rózsa, amelynek legnagyobb az olajtartalma, igen sok gon­dozást igényel, gondozás esetén azonban 80 évig is elél. Megfelelő metszéssel elég gyorsan szaporítható, úgyhogy két dekárnyi te­rületet beültethetnek egy dekár rózsaföldön nyert metszésből. De az egyre fokozódó igények kielégí­tésére ez a módszer nem volt elegendő, ezért újabb szaporítási eljárásokhoz kellett folyamodni. Kazanlk körzetében mű­ködik a Bolgár Tudomá­nyos Akadémia kísérleti állomása, mely az illóola­jokat tartalmazó és a gyógynövényekkel foglal­kozik. Ebben az intézet­ben dolgozzák ki a leendő újabb rózsakertek létesíté­sének tudományos mód­szereit. Foglalkoznak a ne­mesítéssel és a kártevők elleni harc módszereivel. Venelin Topalov fiatal szakember 1950-ben érke­zett az intézetbe. Felada­tául a rózsatermeléssel kapcsolatos kérdések ta­nulmányozását kaptOi 11 él-Bulgáriában, a Ro­­dope-hegységben új városok nőnek ki a föld­ből. Dobrudzsában dolgos kezek űzik el örök időkre az aszályt, s a Balkán­hegység lábánál, a völgy­ben, fáradhatatlan m/un­­k&vail nemesítik a jövő új rózsafajtáit.: Épülnek az Ünnepi Vásár pavilonjai Szolnok belterületén napok óta lázas munka folyik: a vásárváros építése. A pavilonok nagyrészének váza már elkészült, ma, holnap megkezdik a berende­zésüket, hogy szombat reggel fél 9-re, a meg­nyitás órájában az ün­nepi Vásár teljes dí­szében és bőségével fo­gadhassa a dolgozókat. — Képünk: a Ságvári Endre-úton (jobbra) és a Kossuth Lajos-téren (lent) az Irodaház előtti pavilon építését mutatja. Jill lesz az Vhmefii (Vásáron f Kisipari szövetkezetek A megye kisipari ter­melőszövetkezetei az idei Ünnepi Vásáron még nagyobb számban, bőségesebb áruválasz­tékkal és a tavalyinál egy millió forinttal több áruval vesznek részt. A megye kis­ipari termelőszövetke­zetei közül a turkevei, a karcagi, a szolnoki, a törökszentmiklósi, a kunszentmártoni, a jászberényi ruházati ktsz-ék, a kisújszállási, a szolnoki, a jászapáti, a jászjákóhalmi, a jász­árokszállási, a mezőtúri cipész ktsz-ek, a kar­cagi, a mezőtúri, a tur­kevei, a szolnoki házi­ipari szövetkezetek, az öcsödi, a rákóczifálvi vegyesipari ktsz-ek, a mezőtúri, szolnoki me­zőgazdasági ktsz-ek, a jászjákóhalmi vegyes­ipari ktsz vesznek részt: Elhelyezésük a Ságvári Endre- és a Táncsics Mihály-úton lesz. A kisipari termelő­­szövetkezetek által fel­hozott áru választéka szélesebb lesz, mint az elmúlt esztendőben. Különösen kárpitozott, fényezett és festett bú­torokból hoznak fel a szövetkezetek szép ki­vitelezésű garnitúrákat csaknem 250 ezer Ft értékben. A dolgozók mindig nagyon keresik a krepptalpú, gojzer­­varrott férfi és női ci­pőket, ezenkívül a ke­ményszárú boxcsiz­­mát, a férfi és női ma­gasszárú cipőket. Mind­ezekből a vásáron résztvevő cipészipari ktsz-ek nagy választék­kal szolgálnak majd. A készruha vonalán kivá­ló minőségű férfiöltö­nyöktől kezdve a gyér* mekrúházatt cikkekig mindenfajta minőségű és méretű ruhát vásár» Tolhatnak a dolgozók Ezenkívül szövetke­­zeteink káposztás- és boroshordót, sok vas- és fémtömegcikket hoznak a vásárra. Külön fi­­gyeimet érdemel még a jászárokszállási házi­ipari szövetkezet, amely export-cikkeket árusít, ugyanakkor férfi- és gyermekruházati cik­kekből is nagy válász­­tékkal szolgál; Célunk az, hogy a vá­sár látogatóival meg­ismertessük a megye kisipari termelőszövet­kezeteinek termékeit és bízunk abban, hogy a megye 10 éves szövet­kezeti mozgalma min­den téren kivívja a dolgozók megelégedé­sét. Bordás László KISZÖV osztályvez. A FIATALOK LEVELEIBŐL Vendégül látjuk Jászladányon az Egyesült Izzó munkásait Augusztus 20-án ifjúsági találko­zót tartunk, melyre minden DISZ- fiatal lelkesen készül; A DISZ szervezetek kultúrgárdái táncokkal, szávaiatokkal lépnek fel ezen a napon. Vendégül látjuk Gosztcnyi János elvtársat, a DISZ Központi Vezetőségének titkárát, aki az ün­nepi előadást tartja. Ugyancsak vendégül érkeznek hozzánk az Egyesült Izzó dolgozói, köztük fia­talok is. akik tsz-ünket patronál­ják. — Közülünk is többen elláto­gatnak Budapestre, az Egyesült Izzó dolgozóihoz. Az ifjúsági találkozót összeköt­jük az aratóünnepéllyel. Amelyik koszorú a legszebb lesz, azt Gosz­­tonyi János elvtársnak ajándékoz­zuk. Ügy készülünk, hogy mindenki jói érezze magát és megmaradjon emlékében a jászladányi ifjúsági találkozó. Lengyel Rozália. Jászladány, Táncsics TSZ. Petőfí-iskola a mezőhéki Táncsics TSZ-ben Nálunk, a mezőhéki Táncsics TSZ-ben nem sok gondot fordí­tottunk eddig a fiatalok nevelésére. Este a munka elvégzése után hazamentek, nem igen törődött vele senki, mit csinálnak, tanulnak-e,, szórakoznak-e. Miután új elv-társak kerültek a tsz vezetőségének az élére, ez a helyzet megváltozott. Ezután már sor került arra, hogy a ta­nulással Is törődjünk. Örömmel fogadtuk azt a javaslatot, hogy szer­vezzünk egy Petőfi-iskolát. Az iskolára a hallgatók kiválogatása megtörtént, s tanításukat pártmegbízatásként rámbízták. Szívesen vállaltam a megtiszteltetést. Feladatomnak tartom, hogy az ifjúsággal megismertessem a marx­izmus-len inizmus alapvető tanait. Habár az iskola anyaga zömmel történelmi, de egy percig sem tévesztem szem elől, hogy nem mind­egy az, milyen világnézeti szempontból magyarázunk valamit. Szi­láid, elvhű kommunistákat, hazáját, né-pét szerető harcos ifjúságot csak úgy tudunk nevelni, ha a mi nagyszerű elveinket közel vjsz­­szük hozzájuk, Bán János propagandista, Mezőhék, Táncsics TSZ-4 t

Next

/
Thumbnails
Contents