Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-11 / 188. szám

I termelőszövetkezetben találom meg családom boldogulását

Az idén cséplőmunkásnak szerződtem. Nem sokkal előbb még az egyéni gazdák termését csépeltük a közös szérűn. — Most pedig már napok ót.a a December 21. TSZ-ben dolgozik munkacsapatunk. így módomban volt összehasonlítani a termelőszövetkezet és az egyéni gazdák gabonatermését.

Pusztamonostoron is vannak jól gazdálkodó egyéni parasztok, akiknek szépen fizetett a gabona. A termelőszövetkezetben azonban az idén 80 holdon termeltek búzát, s az átlagtermés tizenegy és fél I mázsa lett, jóval felülmúlta az egyéni parasztokét, a községi termés- I átlagot.

Ez is hozzájárult elhatározásomhoz; Ugyanis néhány nap óta termelőszövetkezeti tag vagyok. Felvételemet kértem a December 21. I TSZ-be. Családom boldogulását a termelőszövetkezetben tudom biztosítani Id. Kalina István tsz-tag.

►u-K. u-c Ktmu-u, ihjiiai-okban választotta a özös utat. És hogy usztamonostoron jól alad a szövetkezet fejesztés, ez elsősorban a 'árttagok, tanácstagok >éldamutatásával magyarázható.

A falu kommunistái negértették, ha valanennyi egyénileg dolgozó paraszt rátér a közös útra, hamarosan megváltozik a határ képe. Egy 400 holdas terület kiválóan alkalmas szőlő- és gyümölcstermelésre. Egy másik 200 holdas határrészen jól jövedelmező öntözéses kertészetet lehetne létesíteni,

S akkor nem 80—100 holdon — mint az idén a December 21 TSZ-ben —, hanem a gabonatermesztésre alkalmas 800 holdon terem holdanként 11 és fél—12 mázsa búza Pusztamonostoron. Mindez csak egy része annak a sok lehetőségnek, amelyek a közös gazdálkodásban mind kiaknázhatók, s a termelés fellendítését, a termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztok jólétének nőve* lését mozdítják elő,

Új közös gazdaságok alakulnak

A Központi Vezetőség ezév márciusi határozata leleplezte azokat a jobboldali nézeteket, amelyek országszerte, így Pusztamonostoron is gátolták a tsz mozgalom fejlődését, ameglévő termelőszövetkezetek megerősödését. A márciusi párthatározat megerősítette elhatározásukban a pusztamonostori kommunista és pártonkívüli dolgozó parasztokat, hogy minél többen és minél előbb lépjenek a társasgazdáílkodás útjára.. A 4000 holdas monostori határnak csaknem minden részén azóta a szövetkezésről beszélnek az emberek, s igen sokan már nemcsak beszélnek, hanem a tettek mezejére lépnek;

A December 21. TSZ-ből nemrég eltávolították azokat, akik akadályozták a közös gazdaság fejlődését. Rövid idő alatt már hetvenre nőtt azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik beléptek a December 21; TSZ-be, s az új gazdasági évben már közösen fognak hozzá a munkához.

lárcius első felében az Erdő-dűlőben Kecskés István 6 holdas dolgozó paraszt kezdeményezésére tizenegy kommunista egyéni gazda látott a második társasgazdaság szervezéséhez Kecskés István és felesége példáját még tízen követték azokban a napokban. Kossuth TSZCS néven hamarosan meg is alakult az új szövetkezeti gazdaság. Kezdetben még csak 40 hold földjük volt. Azóta a tagok száma negyvennégyre, a földterület pedig 130 holdra növekedett. Bozsó Mihálvné párttag. 3 holdas dolgozó parasztasszony. Kolozsváré Sándor 6 holdas egyéni gazda és Nagy Istvánné ebbe a szövetkezetbe kérte felvételét.

A Kossuth TSZCS-tagók kezdeményezése nem egyedülálló. A monostori határ másik részén, az úgynevezett Tüláti dűlőben is a szövetkezes u ———■

w

gondolatával foglalkoznak a dölgozó parasztok; • Beszteri Mihály tanácstag kezdeményezésére egy hónappal a Kossuth TSZCS megalakulása után tizenhárom egyénileg dolgozó paraszt új társasgazdaság alapjait rakta le. Közöttük ólján szorgalmas, törekvő emberek, mint Kókad Ferenc 16 holdas középparaszt, Fekete István és Józsa Jánosné dolgozó parasztok.

A Május Is TSZCS alakulásának hírére fogott új szövetkezet alakításához Seres László 23 holdas gazdálkodó, s jelenleg 7 tagja van az előkészítő bizottságnak. A Dóka és a Pádár Ernő soron pedig Agócs Sándor 5 és fél, Dóka Antal 7 és fél holdas egyéne gazdák kezdeményezésére alakult meg a tizenegy tagú termelőszövetkezeti előkészítő bizottság.

Kedden este pedig Béke TSZ néven 106 höld földdel tizenkilenc egyénileg dolgozó paraszt új közös gazdaságot alakított. Elnöknek Serfőzc Sándor középparasztot választották meg. A vezetőségi tagok a község köztiszteletben álló gazdád lettek, mint Litkei l9tván és Kozma László. Az ú közös gazdaságba azóta hatan kérték felvételüké olyanok, akiknek összesen 40 hold földjük van. Va 1 amennyi közös gazdaság megtartotta az alakul; közgyűlést, illetve a csoportért;kéziétet. és kérte ; Földművelésügyi Minisztériumtól a működési enge dély kiadását. Az új szövetkezetek tagjai már telje erővel az új gazdasási év jó előkészítéséhez fogna!

A December 21. TSZ-be és az új szövetkezetekb belépett dolgozó parasztokkal együtt Fusztamonos toron a kétezerszáz lakosú ' kis községben ezekbe a napokban száznyolcvanán, mintegy 600 hold föle del léptek a szövetkezés útjára.

Mi van és mi lehetne a pusztamonostori határban?

Amikor népnevelő-értekezleteken, a tanácsüléseken, a földművesszövetkezeti rendezvényeken, a gazdakörben, vagy akár a piacon szóbakerüi a szövetkezeti gazdálkodás, a pusztamonostoriak legszívesebben a December 21. TSZ meglévő eredményeivel hozakodnak elő. Elmondják, hogyan élnek most a tsz tagok, beszélnek a gépesítésről, az agrotechnikai módszerek hasznáról; Jó, ha tudják az egyénileg dölgozó parasztok, hogy mi van egy közös gazdaságban. De érdemes megnézni a pusztamonostori holnapot. Azt, hogy mi lehet, ha a község valamennyi egyéni gazdája szövetkezik. Milyen lesz majd az új, kulturáltabb élet.

A közös gazdálkodás hogyan teszi majd kincsesbányává a pusztamonostort határt?

Nézzük talán először a jelent.

Az egyéni gazdák kevés gabonát termelnek, sok fáradsággal és drágán.

Pusztamonostor a tőszomszédsá

i loiaeK azonoan szmve KsnarjaK. i magukat öntözéses gazdálkodásra. : Paradicsom, paiprika, dinnye, egy- ] szávai olyan növényféleségek, ante- 1 lyekért jó pénzt adnak a jászbe- 1 rényd piacon, vagomszámira termel- i hetők a ficsorhalmi határrészen. De csak a/bban az esetben, ha közös gazdálkodás folyik, mert az egyéni gazdáknak nincs hozzá erejük, hogy belevágjanak ilyen nagyobbfajta anyagi vállalkozásbaj

Gazdagon termő gyümölcsösök, virágzó szőlőskertek.

Ä jászfényszarud és a fászégói határ mentén egy 400 holdas homokos, könnyű-kötött talaj terül el. Ennek a hasznosítása is csak akkor lenne igazán kifizető, ha szőlőt és gyümölcsöst telepítenének oda. A közös gazdálkodás a nagyméretű szőlő, valamint a gyümölcstelepítésnek minden lehető- I sógéft biztosítja. Rövid idő alatt el lehet végezni a föld forgatását, mert a szükséges erőgépek rendelkezésre állanak,

öt-hat év múlva gazdagon termő I gyümölcsösök és virágzó szölős- I kertek hazája lehetne ilyenmódon I Fusztamonostor. Arról nem is be- I szélve, hogy ezzel egyidejűleg a dolgozó parasztok anyagi helyzete I is megváltozna. Ezzel még persze, korántsem lenne kihasználva minden lehetőség.

Korszerűbbé és még jövedelme- I zőbbé tehetnék az ottani gazdák az állattenyésztést is. Haszonálla- I tokát tarthatnának, mert hisz az

igásállatok egyrészére nem lenne szükség, miután a legfontosabb talaj- és növényópoliási munkát sókkal olcsóbban elvégeznék a gépek. Ezeknek a nagyszerű terveknek a megvalósulása teljes egészében a pusztamenostoriakon múlik. Minél előbb felhagynak az egyéni gazdálkodással, annál hamarabb átformálhatják a határ képét. A község lakosságának túlnyomó többsége már nem várakozik tovább. Néhányan még gondolkodnak. A gondolkodásnak nem sok értelme. Hiszen, aki előrelátó ember, ez már rég tudja, hogy azok az erősek, akik sokan vannak.

Az összefogásban az ere

Sokan ismerik Pusztamonostoron annak a szegény embernek a történetét, akinek nem volt semmije Az öreg halálos ágyán magáhc: hívta hét fiát és azt mondta „Fiaim, nincs vagyonom és csa! egy jó tanácsot hagyok rátok*’ — mondotta. Azzal az öreg kezébe vett egy vékony vesszőt és könynyúszerrel eltörte. Majd hét szá' vesszőt kért és ezt odaadta a legidősebb fiának. A fiú akármiiyer erős volt, a hét szál vesszőt csal nagynehezen tudta eltörni. Akkci mondta az öreg: „Látjátok fiaim így van ez az életben is. Egy em berrel könnyű elbánni;, de ha min; a heten összefogtok, nem bár el ve letek soha senki.“

Ez nagyon ráillik a termelő szövetkezetekre; A közös gazdasá gokat is az emberek összefogás teszi erőssé.

ÖNÁLLÓSÁG

Pu»atamono*tornn isme* rik egymást az emberek,

Számontartják, ki, mikor házasodik, hol van lakoda- és sokrabecsúli életlom, keresztelő, vagy te- társát, a feleségét. Erről metés. Még a nagyobbsza- sok kedves mozzanat tabású családi perpatvarról nűskodik. Mikor lerakták is tud az egész falu. Az a hdz?k. alapkövét, a férj meg valódi eseményszám- táblát helyezett el úgy ba megy, ha valaki új há- tálmeterre a fold színétől, zat épít. Hiszen ez még ma Ta>ta « kővetkező szövessem megy valami köny- >>®2t a házat Borbély nyen, sokat kell dolgozni, Jozsef és felsége építette míg valamelyik család ősz- 1355-ben” — ez a _ tabla szegyűjti a téglára, a cse- , egyszerűséggel

répre, a deszkákra, egy- hirdeti, hogy Borbély Jászával az építőanyagra va- milyen sokra becsüli lót, feleségét.

Olyan takaros családi Ezekben « napokban I házat pedig, mint amilyet ángyon sok pusztarrumosnem régen rakott tető alá tori egyénileg dolgozó paifj, Borbély József, a De-raszt hagyott fel a regi , gazdálkodási formával, de

cember 21 TSZ tagja, alig mindíg g(m\ tálalni még egyet a község-A

I ben. Erről is tud tehát az ^ niflcs semTni

egesz falu, kifogásuk a közös gazdái-I «— Van annak, aki dolgozik ^őciás ellen, csupán azt I és beosztással él. A terme- hangoztatják, hogy ott el- I loszövetkezetben lehet i>ész az ember önállósága.

I gyűjteni, Ezt mondják az egyénileg

Így vélekedik az új ház dolgozó parasztok, de va. I gazdája, a nyugodt beszé- jón mit mond az olyan te: I dű, magabiztos hangú if j. kintélyes szövetkezeti gaz- I Borbély József, Szavai el- da, mint ifj. Borbély Jó- i I árulják, hogy nem szereti zsef. ö mégiscsak illetéke■ I a hiábavaló fecsegést, de sebb, jobban hozzá tud . I andt egyszer kimond, az szólni az önállóság kérdé- I szent, séhez, hiszen évek óta szö-I Ennek az egyszerű em- vetkezeti tag.

I bemek sok szép jeUemvo- — Az egyénileg dolgozó I násáról hallottam Puszta- parasztok egy részét a ku- I monostoron. Nagyon szere- iákok tévesztik meg. Azok

. 1 ti CT családiát. imadia min- hnnnnrintiálr hnmi n ínyben elvész az emberek önállósága. Hogyan építhettem volna új házat, ha nem vagyok önálló. Nekem egyébként erről az önállóságról egészen más a véleményem, Éppen fordítva van a dolog. A szövetkezeti gazda önállóbb, mint az egyéni, mert jobban függetleníti magát az időjárás szeszélyeitől, biztosabb alapokra helyezheti családja megélhetését és nincs kiszolgáltatva semmiféle spekulánsnak, sem az igauzsorának — mondta Borbély József.

Jóidéiig beszélgettünk és szőbakerült a szövetkezeti gazdálkodásnak olyan szépsége is, amit az egyéni gazdák közül még elég kevesen ismernek,'holott nagyon hozzátartozik az önállóság kérdéséhez. Perszt a tsz-tag önállóságához,

Magamról tudom hogy minden parasztembernek az a legdédelgetettebb alma, hogy meglegyen a maga szép kis otthona, a házatáján a ki. kert néhány gyümölcsfa val és hogy még szebb le gyen a környezet, szőlő lugas is. A hátulsó udvar ban pedig egy sereg ba romfi kaparásszon, néhán szép malac, egy anyakoc röföaiön az ólban és ea

Akik most kezdik a közös gazdálkodást,

azok sokkal előnyösebb helyzetben vannak, mint annakidején a December 21 TSZ tagjai

Rákosi elvtárs nagyjelentőségű kecskeméti beszéde után néhány újat kereső, bátor dolgozó paraszt Pusztamonostoron megalakította a December 21 TSZ-t. Ezeknek az embereknek nemcsak azért kellett sok nehézséggel megbirkózniók, mert néhány karrierista, naplopó bizalmukba férkőzött, megszerezte a vezetést és két kézzel szórta a közös vagyont, hanem a kezdeti nehézségek miatt is. Mik voltak ezek?

Elsősorban az, hogy egyáltalán nem rendelkeztek nagyüzemi tapasztalatokkal; Nem volt előttük helyi példa arra nézve, hogyan

szervezzék a munkát, hogy minden rendjén menjen. A tagoknak nem

volt egy fia igásjószága sem. A gépek, a traktorok szintén hiányoztak. A szövetkezeti gazdák — jobb híján — fuvarosokkal végeztették el az első évben a szántást;

Egészen más a helyzet a mosi megalakult, vagy alakulófélben levő közös gazdaságokban: Itt mái nincsenek ilyen nehézségek. A járási székhelyen, Jászberényben a; idén tavasszal alakult egy modern korszerű gépekkel felszerelt gépállomás; Innét küldik a gépeke garmadával: Nem kell tehenekke

A párttagok, a tanácstagok a szövetkezeti mozgalom élharcosai

jói mukodo közös gaz- a dóság, még talán jobb, p mint a pusztamonostori k December 21 TSZ, még- F sincs kialakulva olyan h nagyméretű mozgalom, ! mint ebben a község- f ben. Érdemes megnézni, j mi a magyarázata an- { nak, hogy a dolgozó parasztok követik az új , úton járókat. ,

A magyarázat a párt- í tagok és a tanácstagok példamutatásában ke■ resendö. Ez év kora ta( vaszán Kecskés István- 6 holdas dolgozó pa- raszt, pártvezetőségi tag 1 kezdeményezésére tiz- kommunista Kossuth 5 néven új termelőcsopor- i tot alakított, ök már 5 azóta negyvennégyen p vannak. A párttag a egyénileg dolgozó pa'- rasztok pedig már szinte valamennyien szöi- vetkezeti tagok. A már•s ciusi párthatározat s megjelenése óta a közb ségben élő nyolcvan egyénileg dolgozó pai- raszt párttag közül hetvenöt írta alá a belépési i- nyilatkozatot, A har)2 mincnyolc tanácstagból ir pedig tizenöt van csak, i- aki nem szövetkezeti gazda. A Hazafias Népís front huszonhat tagjátn bói tizennégy ugyan-Pusztamonostor 2100 ; siket számláló jászsági i :is község. Kevés neveetessége van, most légis sokat hallani róa, mert lakói nagy ellatározás előtt állnak, 'lépne velő értekezleteden, tanácsülésen, a földművesszövetkezet 'endezvényein a szövetkezésről esik legtöbb szó. Sokan már alá is írták a belépési nyilatkozatot. Június elseje óta 180 egyénileg dolgozó paraszt — köztük 34 középparaszt — választotta a közös utat. Három új közös gazdaság alakult ezévben. Működik egy tsz előkészítő bizottság, s állandóan , folyik a népnevelő munka. Nap mint nap gyűlnek az aláírások c belépési nyilatkozatókon. Az egyénileg dől \gozó parasztok felis merték a szövetkézé; I előnyét és hasznát é. úgy gondolják, job 1 Ielőbb, mint későbbhez I deni. A most megala \kult termelőszövetkeze I tekkel együtt a falu ha tárának több mint 6 I százaléka tartozik má la mezőgazdaság szocia 1 lista szektorához.

I A jászberényi járd I területén másutt is va

vajlódni, vagy fuvarosokat fogadni i szántás elvégzésére,

A December 21 TSZ-ben az első esztendő nem hozott sok változást 3 terméseredményekben, Ez érthető, hiszen a fuvaros csak olyan munkát végzett, amilyen lovai erejéből futotta, A most kezdő közös gazdaságok viszont a gépekkel olyan magágyat készíttethetnek, amilyet a talaj kíván,

A gépi munka mellett még sok mindent el lehetne mondani annak bizonyítására, hogy akik most kezdenek, azoknak sokkal könnyebb, mint annakidején a December 21, TSZ tagjainak. Ma már kiépült a szakképzett mezőgazdászok hálózata, Hat évvel ezelőtt ennek még híre sem volt, A község vezetői ma már olyan emberek, akik szívügyüknek tartják a szövetkezetek megerősítését. Gergely István párttitkár, Horváth József tanácselnök, Szöllősi Ferenc tanácstitkár igen lelkes emberek. Ez is nagyon fontos. De lehetne még sok mindent felsorolni, bizonyítani, hogy az jár jól, aki nem várakozik tovább.

»»»»»«»»«»»»»«»»«»»»♦»»»»■-»«»»» r

óltejelő tehén álljon az is- 1 állóban. Meg aztán minél tevesebb gond legyen a * saladban, Hát énnekem 1 nindez megvan. Idáig 35 ' •zer forintba került a há- 1 ram, még 10 ezer forintot ■ ■áköltök és rendben lesz. Reggel korán felkelek, me- Tyek a közös birtokunkra. Ott elvégzem a napi munkám, Egész nap a közösben gyönyörködöm, este pedig itthon a háztáji gazdaságban. Én az életemet egyre jobban a gyári munkásokéhoz hasonlítom. Csalc annyi a különbség, hogy nálunk a föld és a jószág az üzem, Hát miért veszne el az önállósága az embernek, ha így él. Korán kelek, mert a földművelő ember életében a koránkelés törvény. Az egyéni gazda is korán kel, de mégis én vagyok az önállóbb, mert az én munkám kétszer annyi hasznot hoz, mint \ az egyéni gazdáé. Hogy ez igy van, azt megint csak a jövedelmemmel tudom alátámasztani — mondta még búcsúzóul ifj. Borbély József.

írásom azzal kezdtem, hogy Pusztamonostoron ismerik egymást az emberek. Borbély Józsefet is ismerik. Az az igazság, amit ő mondott az egyéni gazdák vélt önállóságáról.

SZEKUL1TY PÉTER

az erőteljesen iparosodó járási I székhelynek. — Nincs annyi gyű-1 mölcs, szőlő, vagy konyhakerti nö- I * vény, amennyi ne találna gazdát I' a város piacán. Ezt a rendkívül I előnyös adottságot egyáltalán nem Is használják ki a pusztám on ostornak. ( Egyik-másik egyéni gazda foglal- j kozik ugyan konyhakerti növények termesztésével, legfőbb termény 1 azonban a kukorica és a búza. Az egyéni gazdák ebből is klaveset termelnek, méghozzá drágán, sok költséggel és még több fáradság-1

gal. . . . ■■ I

Most, hogy befejezéshez közele-1 dik a cséplés, kiderül, hogy az'l egyéni gazdák egy-két kivételtől I eltekintve, holdanként mindössze 8 mázsa búzát takarítanak be. Van egynéhány egyéni gazda, aki megtermelte a 10 mázsát, de ezeknek I a szánna a falu lakosságához mér- I ten nagyon elenyésző. Csak a December 21, TSZ tagjainak van 111 és fél mázsás holdanként! átlag-1 termésük. *

A fsz-tagok jobban jártak tehát. I De ez csak a dolog egyik oldala. I A másik még fontosabb. Arról van szó ugyanis, hogy a község halálában valamennyi gabonatermesztésre alkalmas terület megadhatta volna a 11 és fél mázsás átlagtermést, ha valamennyi egyénileg dolgozó paraszt mér az elmúlt évben rátért volna a közös gazdálkodásra. Ebben az esetben két és félezer mázsa búzával többet terem a pusztamonostori határ. Jelenleg azonban csak 8 mázsás átlagtermés ran. Márcsak azért is érdemes tehát az egyéni gazdáknak a közös útra térni, hogy jövőre meg legyen a holdanként! 12 mázsa, Ami '■nnek a terméseredménynek az eléréséhez szükséges, ez mind megvan, csak a kisparcellákom nem ilkaümazható. Másfél, két holdas iaroellén a gépi vegyszeres gyomirtásról például még csak beszélni em lehet, de ugyanígy a növénypóló gépek alkalmazásáról sem

Több száz holdas kerté szét ölelhetné körül a falut.

A határ ficsarhafan része gabo a Termesztésre nem alkalmas, Ezé]

107 ezer forint

Ezévben idáig 107 ezer forlniot jövedelmezett a December 21. TSZ tehenészete és sertéstenyészet«. A tsz-tagoknak volt pénzük, 8 forint 70 flliért osztottak munkaegység elő1 égként. Az állattenyésztés fellendítése azonban a növénytermelés hozamának emelését is előmozdítja, hiszen a nagyszámú állatállomány mellett lehet rendszeresen istállótrágyázni a szántóföldet