Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-11 / 188. szám
SZOLNOKMEG YE1 NÉPLAP 19&5 augusztus 11. A „TITOKZATOS“ BÁNKÚT! 1201-ES 9V Lapozgassunk bele kedves Olvasó a nagykunkarcagi Györffy István híres-nevezetes könyvébe, a „Nagykunsági Krónikába.“’ Mindzárt az első oldalon mellbeviág bennünket a tekintélyes tudós bizonyítása. Hogy tudniillik tévedett az a történetíró, aki azt tanította, hogy a kunok az Alföld „termékeny“ rónaságai-ra települték. — Történelmi feljegyzések, négi mappák tanulmányozása alapján világosodott meg a kunság nagy tudósa előtt, hogy IV. Béla király csak azért tudott negyvenezer kun családot a járhatatlan rétségeken letelepíteni, mert ezek a a területek „nem, kellettek az ördögnek sem.” ;.. „A kunok, menekültek lévén, nem válogathattak; oda kellett települniök, ahol helyet kaptak. Ennek a vétségnek és homoktengemek a képe több mint hatszáz esztendő alatt mit sem vál tozott. Csak az utóbbi két ember öltő alatt lett valamennyire úrrá az ember a természeten, mely a földet eladdig teljesen hatalmában tartotta” -- írja Györffy István, majd máshol így folytatja: „Nagyapáink, szépapáink nem voltak földműves emberek. Szántottak és vetettek ugyan, de csak annyit, amennyi ke nyérnek éppen elég volt... ha nem ütött jól be a termés, éheztek, vagy jobban mondva kenyér nélkül ették a húst.' Ismét más helyen még ezt olvashatjuk: „...a búza és tengeri, mely a kotus földben néhány évtizeden át buján termett, lassanként cserbenhagyja a kunokat." Arra mi magunk is emlékezünk, hogy például a karcagi paraszt igen megvolt elégedve, ha fehérholló esztendőkben 8 mázsa búza termett holdanként egy-egy igyekvő gazdá nál. Ki ne jönne velünk szinte „történelmá’‘ izgalommal felkutatni, hogyan tudott a termelőszövetkezeti gazdává vált karcagi paraszt 20 mázsán felüli búzaétlagot kihozni földjéből ebben az esztendőben. Július 30, szombat. Dobogó szívvel kezdi a beszélgetést az ujságiró Bényei Gábor elvtárssal, a Béke TSZ elnökével, — Hallottuk, milyen nagyszerű búzájuk termett. Hogy tudták ezt elérni? —i Van > i i van, elvtárs; <, De volt már nekünk hasonló három évvel ezelőtt is *— említi az akkori 19 mázsás termést az elnök s még- i óbban megmelegszik a szívünk hiába, ezek a kunok sokszor a puritánságig szerények. —< Visznek-e a kiváló termésből a budapesti Mezőgazdasági Kiállításra? «—* Nem, s* mert nincs eladni való búzánk,,j Míg azon gondolkozunk, miért volna ez akadálya annak, hogy ismerjék meg országszerte a karcagi Béke TSZ kiváló búzáját, Bényei elvtárs másra tereli a szót. — Esetleg hétfőn nézzenek ki a bereki üzemegységbe, megláthatják, mily gyönyörű a Bánkúti 1201- esünk. Miért e beburkolózás? Augusztus 1, hétfő, A karcagi mezőgazdasági osztály vezetője Klement elvtáns szeme felragyog a büszkeségtől, mikor az 120-1-esről kérdezzük. —< Gyönyörű búza . % -. úgy tudom, visznek belőle a kiállításra. De engedjetek meg elvtársak, értekezletem lesz. Utána, ha visszajöttök, elmondok valamit. Van ennek a húszon fettüli búzának egy érdekes története. Klement elvtámssal akkor már nem találkoztunk, de addig-addig „nyomoztunk“, míg a „zárkózott" kunktól csak megtudtuk, amire kíváncsiak voltunk. De addig kedves Olvasónk, ugorjunk ismét egy hetet az időben s augusztus 8-án menjünk ki együtt a Berekbe. Keressük meg Mándoki Gáspárt, a Béke TSZ főagronómusát, mint legilletékesebbet a többi vezető mellett — a búza-kérdésben; Mielőtt azonban letelepednénk vele együtt a búgó cséplőgéptől tisztes távolságba eső hűvös bokor tövébe, emlékezzünk arra a néhány szóra, amit Mándoki Sándor elviére, a tsz elnökhelyettese ejtett délelőtt a húsz és félmázsás búza történetéről, míg a gimnázium sarkáig elkísértük. Hát nagyon jól kijött nekünk ez a búzánk, de megvolt az útja. Azon a területen előző évben zabosbükköny volt az elővetemény. Idejében és jól elkészítettük a magágyat, október közepe táján el is vetettünk. —• Jó volt a talaj is,,, Úgyhogy mikor a tavaszi gépszemle alkalmával Juhász Imréné elvtársnő, a megyei tanács elnöke megnézte a búzánkat, nagyon megdicsérte, s, -— Mándoki elvtárs ..; Az agrotechnika, a jó talaj feltétlenül kellett a jó termékhez... De őszintén megmondjuk, valami még hiányuk ... Olyan simán ment az, hogy j' nísz és fél mázsa termett sikkora ] területen? ... Mindenki úgy akarta? !, Aki régóta ismeri ezt a rendkívül becsületes, akkurátus parasztembert i most látná az arcát, feltétlenül negérezne, „kilátna” valamit abból a befelé szóló bazsalygásfcól, ami vörösesbarna bajusza alján szerénykedik is, meg mintha — mondjuk meg őszintén — restelkedne is, — Igaz az, igaz elvtársak.: •. Ha i „lényeget“ vesszük, itt már sort cell adni a szakembereknek.. t Mert ez már a szakember érdeme... Mert itt már az újról volt szó és tudjuk, hogy az új bevezetése csak harc árán megy. Mándoki Gáspár Eőagronómus volt legjobban rajta... —mondja, — érzéseit a hivatalos szavak mögé rejtve. Mintha valami régen tartogatott ,,titkot‘’ közölt volna ez a rokonszenves idősödő szövetkezeti gazda. Mintha elégtétel lett volna az az utolsó mondat valamiért. Elismerés, amit előttünk könnyebben kimondott, mint az előtt, akit illet, Ezzel az utolsó mondattal az emlékezetünkben hallgassuk most Mándoki Gáspárt. Figyeljük élénk beszédéhez igazodó arcjátékát, a távoli asztagokra hunyorító kék szemét, — Ügy volt, hogy én régebbről ismertem az 1201-es Bánkúti búza jó tulajdonságait. Az őszön kértem a tsz vezetőségétől egy kísérleti táblát. Ebből aztán nagy vita kerekedett. Harcolni kellett. A vezetőség — de ezt ne írja meg az elvtárs, mert nem szeretnék velük ellentétbe kerülni — nem akarta. « Tényleg ezt nem mint újságírónak mondom. Azt írja meg belőle, hogy kértem kísérleti táblát s kaptam is 25 holdat.. i — Ehhez jött még egy nulla veti közbe mosolyogva beszélgető társunk. *— Igen;., Elég az hozzá, hogy mikor több mint 200 holdra megjött az 1201-es vetőmag, a vezetőség is azon volt, hogy el kell vetni.,, Több helyen vetettünk: 72 holdat a Sebők-brigád földjén, 72-őt a Laboncz-brigádón, 70-et a. Boruzs-brigád területén, 10 holdat meg a Kunlaposra. Különböző adottságok közé került ilyenformán az 1201-es Bánkúti. Ugyanezeken a helyeken Fleischmant is vetettünk, hogy megállapítsuk, milyen területre melyik alkalmasabb. Legjobb körülmények a Sebők-brigád földjén adódtak: zabosbükköny, egynyári pillangős volt az elővetemény, amely korán lekerült a földről s nitrogéntartalmánál fogva jó táperőben hagyta a talajt.,. A Laboncz-brigádnál kukorica, a Boruzs-brigádnál pedig cukorrépa után következett. — Legmagasabb a Sebők-féle földön lett az átlag, de a többién is kiváló. s i ■ i Mándokt elvtárs délelőtt elmondta nekünk, hogy elsősorban a maga érdeme ez a rekordtermés . , — jegyezzük meg váratlanul. Kicsit meglepődik, de ezt csak hirtelen támadt szótlanságával árulja el. De jó, hogy másoktól ismerjük az előzményeket, így az ő szemében is olvasni tudunk. — Az öreg Mándoki mondta? — melegedik meg az agroncmus hangja ... Érezhetően közvetlenebbé válik a búza-kérdés.,. — Bizony, hosszú harc árán sikerült.,, De meg is lehet érteni a vezetőséget. Elég sokszor becsapták őket az előző esztendőkben a gyapottal, egyéb szerződéses növényekkel. — Nemhiába húzódoztak az újtól. ,, A harcról azonban továbbra sem beszél Mándoki Gáspár. Mondják Karcagén, hogy ritkán kerül össze három olyan nyakas kun ember, A HIROSIMÁI LÁNY Irta: Roman Kim háromfajta vérmérséklettel, mint Bényei Gábor elnök, Mándoki Sándor elnökhelyettes, meg az örökmozgó főagronómus Mándoki Gáspár. Az elnök és az agronómus a mindig újra törő, nyugtalan motor a tsz-ben, az elnökhelyettes a pontos, kipróbált utak embere, aki szívét-lelkét beleadja a munkába s ami bevált, azon élete rajta. Hogy mennyire nyakas ember például Mándoki Gáspár. Evekkel ezelőtt nem értették meg sck nagyszerű kezdeményezését. Nem adta be a derekát s bizony olyan eréllyel állt ki igaza mellett hegy sck, azóta már máshová került vezetőnek nem tetszett. Amikor nagy megelégedésére 1953- ban megkapta a megyétől a „Kiváló agronómus“ kitüntetést, hosszú hetekig a zsebében hordta, nem tudatta senkivel Karcagon. Ne irigyeljék, akik gáncsolják. És hogy befejezzük a húsz és fél mázsás 1201-es Bánkúti búza történetét. Az őszi vetés előtt nyakas volt Bényei elnök, Mándoki elnökhelyettes. — Nem engedhetjük meg magunknak a kockázatot. A karcagi földeken a Fleischman-búza honosodott meg. Nem lehet száz holdakkal játszani. Nyakas volt Mándoki Gáspár főagrenómus. — Vállalom a felelősséget, ismerem a Bánkútit. Jó talaj kell hozzá, az meg itt a Berekben megvan. Feleségemmel két hónapig terveztünk meg olyan vetésforgót, hogy a legkedvezőbb feltételeket teremthessük meg. Sikerülnie kell! Végül, hegy mindenkinek igaza legyen: — 25 holdon kísérletezhet, írja meg a szerződést a Terményforgalmival. — A vezetőség aláírta a 25 holdas szerződést. Mándoki Gáspár csavaros eszű ember. Szívós, fekete kun parasz1, nem könnyen tesz le elhatározásá-. ról. Ha élete kell, odaadja. Eredeti terve annyira feszítette, hogy nem tudott róla lemondani. Egy nullán múlott s a 25-ből 250 lett.., A húsz mázsás termés ragyogóan bizonyítja. Merészen neki kell vágni az újnak. Van-e restéin! valója a Béke TSZ vezetőségének, amiért a Fleischman-búzához ragaszkodott? Nincs. A szövetkezet érdekeit, a népgazdaság érdekeit nézték, amikor a karcagi szeszélyes talajhoz legmegbízhatóbb fajtát tartották becsben. Miért kerülne összeütközésbe Mándoki Gáspár ezzel a nagyszerű vezetőséggel, amiért megmondjuk, hogy velük szemben is harcolt egy új, kiváló búzafaj la termesztéséért? Dehogy vannak ők el lentétíben. A jót akarják s hogy az új utak keresése harccal jár, az csak oda vezet, hogy mindig jobbat találunk. Legyenek büszkék arra, hogy új lapot kezdtek a „Nagykunság Krónikájában.” Tóth István. miiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiimiiiMiiiiiitiiiiiiiimiiiiiiHM. (Figyelem! Figyelem! Keresse fel a [vidám vásáron a szolnoki (Mezőgazdasági KSz sátrát, — ahol bútorokat, háztartási és MEZŐGAZDASÁGI CIKKEKET vásárolhat jú minőségben olcsó áron! HlllllllimillllIhlllHIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIHIIMfflí Tíz évvel ezelőtt dobták le amerikai repülők az első atombombát Hirosimára. Roman Kim „Sumiko, a hirosimai lány” regényének „A bomba” című első fejezetét közöljük alább. Sumiko japán lány, aki a hirosimai atombambatámadás idején tízéves volt és a támadás következtében megsebesült. A regény elmondja Sumiko szenvedését s további sorsát. Sumiko megtalálja az utat a népi mozgalomhoz és soraiban harcol azért, hogy Hirosima ne ismétlődhessék meg soha többé. Mikor anya hazatért a munkából, elvitte Sumikot és Eicsant a bunkerba, amelyet sűrű fák árnyékában ástak. Fülledt este volt. Sokan a bunker szélén ültek, legyezték magú kát, vagy a kerti gumilocsolóval benedvesítették törülközőjüket és így hűsültek. Az ellenséges gépeket éjfélre várták. De nem sokkal az után, hogy a harangszó elhalt, motorzúgás hallatszott. A repülők nyugatról jöttek. Kína felől. Szirénák bömböltek, lövések dördültek el. Az ellenséges gépek körözni kezdtek a tengerpart felett és tűz alá vették. A légiriadót csak másnap reggel fújták le. Egy öregasszony a bunkerban szorgalmasan morzsolta rózsaíüzé rét és közben sűrűn meghajolt. — Azt hittem nagyobb támadás lesz — mondotta az anya és megigazította Eicsan kimanóját. — Májusban sokkal több gép jött és egész idő alatt bombáztak. — Egész éjszaka nem hánytam le a szemem — sóhajtotta az anya, nagyot ásított és szája elé tartotta tenyerét. — És előző éjszaka sem, mert dolgoztam. Meet majd kialudhatjuk magunkat; Egy őszhajú férfi megjegyezte: — Kevesebbet bombáztak, még sem hagytak nyugtot egész éjjel. — No, most majd alkatunk akár estig — vélte egy fiatalasszony, akinek gyermeke a hátára volt kötözve. Mindnyájan hazasiettek. • Anya megfürdette Eicsant és ledőlt a gyékényre. Sumiko kiment az udvarra, hogy agyaggal összekent nadrágját letisztítsa. Az utca csendes volt. A házak redőnyeit leeresztették, a verandaajtókat behúzták, mindenki aludt. Csak egy ökrösszekér nyikorgása törte meg a csendet. A szekéren öreg parasztbácsi szunyókált. Egy csoport újonc rangjelzés nélküli zubbonyban némán menetelt az úton. Hozzátartozóik elkísérték őket: kezükben az újonc nevét feltüntető táblát, meg kis zászlót és csomagot vittek. A béna kis Tárnicsán a kerítésbe kapaszkodva sirt. Sumiko felakasztotta nadrágját egy fára és kdbámult az utcára. A szembenlevő ház kapjuában szalmakalapos fiú állt. Hirtelen előrelendült és a bunkernek használt kimélyített árok felé hajolt. Sumiko kilépett a kapun és óvatosan feléje osont. Egy baba feküdt a bunkerban, a fiú azt célozta meg kövekkel és közben a repülőgép hangját utánozta: —< Zzzzzzs-zs-zs . . i ZZZZZZS-ZS-S..; Bombázórepülőgépet játszott. Tomicsan arcát kezébe temetve jajveszékelt: t—■ A babám ; , tönkreteszed . i, egészen elrontod,., Mikor a fiú az utolsó követ is odavágta, Sumiko előugrott és myakonütötte. A fiú sarkonfordult és megragadta a kislány karját, aki gyorsan előreszegezte fejét, hogy ellökje. Erre a fiú a lány hasába nyomta térdét, de megcsúszott és mindketten begurultak a bunkerba, egyenesen a kövekre. Tomicsan hirtelen felvisított: — Repülőgépek! A fiú felnézett, keze még mindig görcsösen markolta Sumiko haját. Sumiko a fiú karja után kapott, hegy felállhasson, de az ijedten suttogta: — Ne mozdulj! B. 51-esek jönnek ... Nem ... Inkább B. 29-esek... Sumiko aggodalmasan pislogott felfelé. A verőfényes kék égen nagy magasságban három fekete pont mozgott. Légiriadót nem jeleztek, mintha nem akarnák a mélyen alvó lakosságot felébreszteni. A repülők motorjai alig hallhatóan zümmögtek. A fiú elengedte Suminkót és hangosan mondta: —r Talán... talán a mieink... Sumiko lesimította a haját és körülnézett: a gépek eltűntek. A magasban hirtelen kinyílt egy kis ejtőernyő és lassan leresbkodéit. — Nem, nem a mieink..-. — a fiú lekuporodott és behúzta a nyakát. — Valaki leugrott:.. Sumiko kinyújtotta kezét a baba után, amely a fiú lábánál hevert.— Tcmicsamé a baba. Hagyd má>békén. A fiú ütésre emelte kezét: — Te meg mért jöttél nekem? Ekkor hirtelen megvillant az égbolt. Tompa dörrenés hallatszott. Az ejtőernyő mellett fehéres füst látszott, majd tűzcsóva jelent meg. Sumiko levetette magát a bunker földjére. Karjával elfödte arcát. Szorosan lehunyt szeme előtt elviselhetetlenül .erős, szivárványszínű fény hatolt rá. Mennydörgésszerű robbanás hallatszott, a föld megrendült és kitört, mintha forró láva ömlene, majd újabb fülsiketítő robbanás rázta meg. Tűzforró, puha zsákok és izzó göröngyök hullottak Sumikcna és elvesztette eszméletét. • Mikor magához tért, vitorlavászon köpenybe burkolt embereket látott, aikiknek orrát-száját fekete álarc fedte. Pusztaságon 'haladtak keresztül, amely fekete kövekkel, cserepekkel, megszenesedett deszkákkal és fekete zsákokkal volt borítva. A földön vastag fekete füstcsíkok kúsztak. A magasból fekete hamu hullott alá, azután eső esett, amely szintén olyan fekete volt akár a tuss. — Anyám :.. — kiáltotta Sumiko, de nem hallotta a hangját. Bal válla kibírhatatlanul szúrt és égetett. Az éles fájdalmat egész testében érezte. Fel akart kiáltani, de elvesztette eszméletét, Mikor megint magához tért azt látta, hogy a fekete hamuval borított földön emberek szaladgálnak, sok ember fekete, vére» rongyokban. Hadonásztak és szájukat nagyra nyitották, de Sumiko nem hallotta, mát beszélnek. Lehunyta szemét és újra elvesztette eszméletét. Később homály csan érezte, hogy kemény és hűvös helyre fektetik. Álltak mellette emberek, de ezek nem voltak feketék. Egy nő — vöröskeresztes fehér fityulában, arcán fehér gázálarccal — letérdelt és föléje hajolt. Sumiko füle zúgott és mintha nagyon messziről jövő suttogást hallott volna. Eleinte alig értette, mit beszélnek, de lassanként a fülzúgás alábbhagyott, *—i Csak a lábán van néhány karcolás és a balvállán egy égési seb —i szólt a női hang. — De miért olyan dagadt az égés helye? — kérdezte egy férfdhang. — A városból hozták a kislányt? <—■ Azt hiszem, a Sandso-híd közelében találták, a többieket pedig a Kamija-negyedben és a Fukuja áruháznál: Fehér gázálarcos férfi hajolt Sumiko fölé és kezét ide-oda mozgatta a kislány szeme előtt. •— A látás ingere működik. — Siessünk... ott a homokzsá kokon még sok a gyerek.., hath: van még közöttük élő.,, Valami folyadékot csepegtettek Sumiko szájába. Köhögnie kellett a nyelés fájdalmat okozott. Azután vizes törülközővel ledörzsölték az arcát. A kendő szénfekete lett. Messziről nyöszörgés és kiabálás hallatszott. Az ápolónő fityulája vörös, majd lila lett, s egyre vál tartatta színét. Sumiko lehúnyta szemét és elaludt. Mindez 1945. augusztus 6-án kora reggel történt. Ezen a reggelen Hirosima váró sában, amelyre atombombát dob tak, a tízéi-es Sumiko elvesztett apját, anyját, ki-söccsét, árva lett. (Szirmai Máriáimé fordítása.) kapitány” című művészi' angol játékfilm, a híres l felfedező útjáról, nagy tu- i domdnyos vállalkozásárólj szól és a tragikusvégű délit expedíció történetét vetíti i a nézők elé. Ebbe a mű- 1 fajba tartozik továbbá aj „Leleplezés” című román] és a „Félelem bére” című) francia film. És utoljára: a j „Gróf Monte Christo”, Du-] mas híres regényéből ké-: szült olasz-francia közös ] produkció, amelyet már j többször megfilmesítettek, j de amelynek ez a legújabb,) a legjobb változata. Tehát augusztusban jobb- ] nál-jobb filmeket nézhet', meg a közönség. : ■ kiválót alkottak. A másí'. kát nagy érdeklődéssel ■ várja a közönség, mert a ■ „Titokzatos Afrika” című I film két fiatal cseh mér. nők, akik Tátra autóval ■ bejárták Afrikát, nagy si- i kert aratott „Afrika az ál- 5 mok világában és a való■ Ságban” című riportköny* ve megelevenített változatai i ~ A német filmek közül . a „Mühlembergi ördög” cí. mű színes mesefilm és a . „Nyári valcer” című szintén színes zenés film tart. hat nagy érdeklődésre szá. mot. — Izgalmas, kalandos fíl- mek egész sorát mutatjuk 7 be augusztusban. A „Scott , lasz. — A bemutatásra ke' rülö filmek műfajilag és a ■ gyártó nemzetek szem: pontjából is igen változa' tos műsort Ígérnek. A IC ' bemutatásra kerülő film■ bői kettő szovjet. Ezek kö: zül elsőnek kell említem 1 Shakespeare „Romeo ét ■ Júlia” című drámájánál ■ balett-változatát, amelybe: i Prokofjev szerzett zenét ’ Ez a művészi színes film, 1 az 1955-ös cannesi film■ • fesztiválon az opera- és ze‘ nésfilmek nagydíját nyer■ {te. ' — Az augusztusi műsor ban két cseh film is szere j pel. Az első egy filmsza - tira, amelyben a csehszlo •- vák filmművészek mindii Az idei nyár elég hűvös, így még a fedett mozik is naponta telt házak előtt játszanak, ami nemcsak aj időjárásnak tudható be, hanem annak is, hogy az utóbbi esztendők során népünk életszínvonalának emelkedése folytán nőtt o mozit látogatók száma, tehát nyáron sincs úgynevezett „holt-szezon”. Éppen c mozik iránt való nagy érdeklődés miatt kérdéssé fordultunk a Megyei Moziüzemi Vállalathoz és kértük: adjanak tájékoztatás arról, milyen filmek várhatók augusztusban. ■— Augusztusban 10 ű filmet mutatunk be a me jgyében — hangzón & vá új l'dmtk öánkaták aaqxuzhuban?
