Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-11 / 188. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 augusztus 11. KÖKÉNY ISTVÁN HAZATÉRÉSE A hatalmas erős, széles váll ú fiatalember kicsit meggömyedten ment hazafelé. Ezernyi gondolat cikázott az agyában. Olyan erősen gondolkozott, hogy belefájdult a feje. Hogyisne, nem könnyű a pro­bléma ... Nyomban, ahogy szó került róla, hogy kommunisták a falura, eszébe ötlött: neki is ott a helye. Onnan került el, évekig volt a múltban cseléd, dobálta a sors ide-oda, de a földet megismerte. Mikor a ku­­lákok uzsorája miatt végkép el­ment a kedve a falusi munkától, felkerekedett, elment Pestre. Úgy hallotta, az üzemi munkásoknak azért csak könnyebb. Dolgozott gyárban, építkezésen, megismerte a munkások életét s magukat a munkásokat. Addigi élete során eb­ből tanult a legtöbbet. Először azt, hogy ha az egyik munkás bajban van, a többi okvetlenül segíti, ahogy tudja. Megtanulta azt is, hegy a munkás élete sem könnyű, csak ott a város vitte el a veríték­kel termelt munka értékét, nem a kulák. Ott a faluban, Jászapátiban érte a felszabadulás. Azonnal harcba indult az új világért. Az új világ­nak pedig minden becsületes, őszintén segíteni akaró, a népet szerető emberre szüksége volt. És nem is akárhogyan. Úgy, hogy mind feljebb vitte, a segítségért mind többet és többet adott vissza, neki is ,másoknak is. 1945-ben még építette a szolnoki hidat. A következő esztendő Pesten találta, a régi vállalatánál, ahol a munkások ismerték, bíztak benne. Főbizalminak választották. 1948- ban már a jászberényi járás FÉKOSZ titkára volt. Egy újabb év már megyei munkán üdvözöl­hette, a DÉFOSZ-ban. Közben per­sze iskolába is került, tanulhatott, pótolhatta, amit a régi világ elzárt tőle. Ettől kezdve Budapesten élt és dolgozott, először a SZOT ká­derosztályán, 1953-tól pedig a MEDOSZ Központi Vezetőségének titkáraként. Az élete szép volt. Igaz, sokat dolgozott, tanult közben, de úgy élt, hogy valamikor — mikor ál­modozott, mint kis kan-ász — leg­merészebb álmaiban sem képzelte. Gyönyörű lakása volt, autója sze­mélyi használatra, telefon, gáz a lakásban. Felesége közben gyári munkás lett. S ez Is igen sokat je­lentett. A munkásnő kulturáltabbá vált, az ő igényei is megnőttek. Munkáját, dolgozó társait szerette, s azok is őt, Egyszóval szorgalma­san, kitartóan dolgoztak s élvezték munkájuk nagyszerű gyümölcsét s a nagyváros szépségeit.- S ekkor jött a gondolat, a javas­lat: vissza a falura. A falura, ahon­nan kikerült, amit jól ismert. Itt­hagyni tehát mindent, mindent, ami már az életéhez tartozott. A problémát ez okozta. S a felesége 'S. Nem mintha az asszony félt volna a falutól, hiszen onnan ke­rült a városba. De féltette a mun­káját, a gyárat, amit a falun nem találhat meg. S itt viaskodott a két erő. Az egyik, ami azt mondta: nem! Maradjon minden ahogy volt, az a jó, a megszokott. A másik viszont beledübörögte a fülébe: menned kell. Sokat tehetsz ott, a pártnak most az a véleménye, hogy többet, mint itt. S aztán jelentkezett. Amikor mondták, hogy a jászapáti járási pártbizottság első titkára lesz, már nem érzett semmiféle ingadozást. * Körülbelül így zajlott le a harc Kökény István elvtársban, mielőtt visszajött volna hozzánk. O ezt rö­viden így mondta el: „Nehéz volt azonnal dönteni. Lakás, kultúra, megszckottsáig. De aztán arra gon­doltam, hogy a pártnak köszönhe­tek én mindent. Azt, hogy ember lettem, hogy tanulhattam, hogy olyan helyen dolgozhattam, ahol országos problémákat ismertem meg, ahol az ország életének, ha­csak egy részét is, de áttekinthet­tem, irányíthattam. Mikor erre gondoltam, akkor szűntek meg a kétségeim.“ S ha még lettek volna kétségek, mikor szűntek volna meg ezek is? Egy kora hajnalon, mikor még a harmat csillog a növényen, az új titkár meglátogatta a jászapáti Kossuth TSZ-t. Az istállók felé tartott, amikor ráköszönt valaki: — Szervusz Komám! Hallom visszajöttél. Hát csak munkálkodj szerencsével nálunk is! S a régi pajtás, a volt „szegény gyerek" Togyela István két dol­gos kezébe vette Kökény elvtárs kezét. S mikor a hatvan esztendős Cserta Mihály bácsi, a sertésgon­dozó is ráköszönt, — hogy .szer­vusz, örülök, hogy visszajöttél“ — már ő is szívből mondta. — Örülök én is, nagyon örülök. * A tennivaló nagyon sok. Sok és nehéz s ez nem csökkenti, de nö­veli a munka szépségét. S akinek látóköre nagyobb területre terjedő munkában szélesedett, könnyebben veszi észre a nagy, egységes fel­adatokat egy kisebb területen. A meghatározás könnyebb, a végre­hajtás semmivel sem. A járási pártbizottság titkára tudja ezt, ter­vei ennek megfelelőek. — Mindenekelőtt erős, kommu­nista aktíva létrehozása. Elsősor­ban a termelőszövetkezetek párt­­szervezeteit 'kell megerősítenünk. Itt is bebizonyosodott az igazság hogy ahol erős a pártszervezet, ott gazdag a termelőszövetkezet. És íorítva is áll ez. Jól dolgozók a pártszervezet a jászkiséri Kossuth­ban, ahol csak előlegként 5 kiló búzát osztottak a tagoknak egy-egy munkaegységre. A jászladányi Út­törőben viszont gyengébb a párt­­szervezet, termelési eredményeik is gyengébbek. — Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a meglevő és még majd ezután kiválasztott vezetőkkel rendszeresen törődjünk. Nem elég valakit egy posztra állítani, aztán magára hagyni. Meg kell taníta­nunk az elvtársakat a vezetés mű­vészetére. Nem vagyok híve az úgynevezett víabedobásnak: ha megtanul úszni, kiúszik, ha nem, belefullad. A ml elvtársainkat megtanítjuk úszni. A most meg­alakult termelőszövetkezetekben is mielőbb létrehozzuk a pártszerve­zeteket. Ez létfontosságú kérdés. — Sokat akarunk tenni a falvak kulturális felemelkedéséért. Hosz­­szú évekig éltem nagyvárosban s megtanultam, hogy a kulturáltabb, felvilágosodottabb ember kétszer annyit tud alkotni, mint a tudat­lan. Természettudományi előadáso­kat, kül- és belpolitikai tájékoztatá­sokat tartunk majd rendszeresen. Közelebb, minél közelebb akarjuk vinni a falut a városhoz gazdasá­gilag, kulturálisan egyaránt. Ebben segítségünkre lesznek Budapest IV. kerületének üzemi munkásai, akik járásunkat patronálják. Megígér­ték, hogy sport- és kulturcsoport­­jaikat is elküldik ide, s ők is mind gyakrabban jönnek. Elmondják majd a tsz-ek dolgozóinak, milyen egy nagyüzem szervezettsége, fe­gyelme, a munkások együttműkö­dése. Szervezni fogják a szövetke­zet dolgozóit, tanítani az igazi nagy­üzemi módszerekre. — A városból jöttem haza, de meggyőződésem, hogy pár esztendő múlva a mi járásunk nagyon közel fog kerülni a városhoz, nem föld­rajzilag, hanem belső tartalmában. Nekünk is . meggyőződésünk ez Kökény elvtárs! Sok sikert kívá­nunk hozzá! Az indonéz nép követeli az új kormány parlamentáris alapokon történő megalakítását Dzsakarta (Uj Kína). Külön­böző pártok és társadalmi szerveze­tek megbízásából tömegével érkez­nek Dzsaliartába küldöttek az or­szág minden részéből, hogy a parla­mentáris alapokon nyugvó koalí­ciós kormány megalakítását köve­teljék. Egy negyven főnyi csoport, amely tíz párt és társadalmi szer­vezet megbízásából érkezett Ban­­dungtoól, augusztus 8-án látogatást tett Szártonó parlamenti elnöknél, és sürgette az új kormány parla­mentáris alapokén történő megala­kítását. A csoport kijelentette, hogy az új kormánynak demokratikusan meg kell valósítania az általános választásokat, normalizálni kell a kormány és a hadsereg kapcsolatát és fel kell számolnia a terrorista és felforgató szektákat. (MTI). Megérkezett Japánba a hirosimai nemzetközi értekezletre meghívott kínai küldöttség P e k i n g (Uj Kína). Tokiói sajtó­jelentések szerint augusztus 9-én repülőgépen megérkezett Tokióba az a héttagú kínai küldöttség, ame­lyet az atom- és hidrogénbomba eltiltását követelő hirosimai nem­zetközi értekezletre meghívtak. A kínai küldöttség vezetője Liu Ning-ji. A kínai küldöttség, amely a ja­pán kormány észszerűtlen döntése következtében Hongkongban vesz­tegelt, nem tudott időben a hirosi­mai tantácskozásra megérkezni. A kínai küldöttség most bekapcsoló­dik az értekezlet munkájába. — (MTI). Á New-York Times az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kereskedelem kiszélesítéséről nyugati országok és Kelet-Európa közötti békés kereskedelmet aka­dályozó gátak fokozatos eltávolí­tása ... Az Egyesült Államok ko-New York (TASZSZ). A New York Times a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti keres­kedelem kiszélesítésének kérdését érintve ezt írja: „A négy nagyha­talom külügyminisztereinek októ­beri értekezletén megtárgyalandó, egyik legfőbb kérdés a kormány­főktől kapott irányelvek szerint a molyán kezeli ezt a kérdést és ké­szül kivizsgálni, hogyan járulhatna hozzá újabb kereskedelmi csator­nák megnyitásához. (MTI). Öngól diplomáciai lépés az Egyesült államok kormányánál a koreai fegyverszünet ügyében London (MTI). A Reuter ille­tékes forrásokra hivatkozva kö­zölte, hogy az angol kormány eljárt az Egyesült Államoknál a koreai fegyverszünet ügyében. Az angol kormány kifejtette, hogy ellenzi a liszininanisták provokációját a semleges ellenőrző bizottság ellen. „Minthogy az Egyesült Államok nagy mértékben felelős a koreai fegyverszünet fenntartásáért, Nagy- Britannia reméli — hangzik a Reu­ter jelentésben —, hogy Amerika bizonyos lecsendesítő benyomást gyakorolhat Li Szín Man elnökre a fegyverszünetet fenyegető fejlemé­nyek elkerülése érdekében.“ Az angol hírügynökség jelentése ugyanakkor rámutat arra, hogy hi­vatalos amerikai körök „támogat­ják Lj Ezin Man álláspontját és egyetértenek azzal, hogy a semle­ges bizottság működésére runes többé szükség. Egész Európában hűvös az időjárás Párizs (MTI). A Reuter jelenti, hogy egész Európában rendkívül1 hű­vös az időjárás. Hollandiában, Né­metországban, Belgiumban, Jugo­szláviában Ausztriában és a Svájci Alpokban havazott. Norvégiában és Svédországban nagy a szárazság. Párizsban hűvös őszi szél fúj. Nyu­­gat-Németországban és Berlinben heves záporok voltak. Hágában 28 óra hosszat zuhogott az eső. Brüsz­­szelben 3 nap óta esik és további hőmérsékletcsökkenés várható. Az osztrák hegyekben friss hó esett. Rómában esett a hőmérséklet, az olasz Alpokiból heves záporeső­ket jelentették. Csupán Stockholm­ban süt melegen a nap. Az AFP Miamiból keltezett érte­sülése szerint az Egyesült Államok keleti partvidékén, Hatteras foktól délnyugatra a tomboló orkán miatt a fok felé vezető úton meg kellett szüntetni a forgalmat. (MTI). Újból gyártják a Darrin növényvédőszert A Darzin növényvédőszer gyár­tását ismét megkezdték. A Hun­gária Vegyiművek szakértőinek se­gítségével most a székesfehérvári Bányagyutacs Gyárban láttak a védőszer készítéséhez. A mintegy két hét óta tartó próbagyártás ta­pasztalatai alapján rövidesen há­rom műszakban indul meg a kék és rózsaszínűre festett finomszem­csés Darzin növényvédőszer folya­matos előállítása. Havonta annyit készítenek, hogy tavaszra már az egész ország szükségletét kielégítő készletet bocsátihassanak a növény­­termesztők rendelkezésére, (MTI). Elegendő alkatrész van a mezőgazdaság! gépek javításához Jrfululnii MAGVETŐ A most megjelent kötet előszavát itt közöljük: Orotava város melletti Santa Cruz kikötőben szü­letett, Teneriffa szigetén, 1750-ben. Tízéves korában került a városba és ott oly gyorsan haladt a latin nyelv elsajátításában, hogy mikor nagybátyja, Juan de Iriarte akadémikus, nyelv­tudós és udvari könyvtáros (1702—1771) meghívására Madridba készült, már ép­kézláb latin disztichonok­ban írt versekkel búcsú­zott szülőföldjétől. Ekkor tizenhárom éves volt. 1764-től nagybátyja ha­láláig az 6 felügyelete alatt folytatta tanulmányait. Ti­zennyolc éves korában írta a ,,Tenni, amit teszünk" című vígjátékát. Színmű­írói korszaka huszonöt éves koráig tartott. Köz­ben francia színdarabokat fordított. Említésreméltóak eredeti versei és Jósé Ca­­dalsóhoz, legjobb irodalmi barátjához írt levelei. 'Nagybátyját betegsége alatt helyettesítette fordí­tói állásában, s ő is lett az vAóda. Majd a perui titkár­ságban és az aragóniai ka­marában dolgozott, Szer* késztette a Politikai Mer­­curt. 1776-ban a Hadita­nács levéltárosa lett. 1777-ben jelent meg for­dításában Horatius Ars Poetica-ja, 1780-ban a „Ze­ne" című öt énekből álló költeménye. (Iriarte már fiatal korában kitűnő ze­nész is volt, ebben a mű­vében Haydn-nak állít em­léket.) Mexikó meghódítását megörökítő éposza nem ké­szült el, viszont lefordí­totta az Aeneis , első négy énekét. Irt erkölcstant, földrajzi és történelmi tan­könyveket. Élete utolsó éveiben köszvény kínozta. 1790- ben Andalúziában kere­sett gyógyulást. Itt írta „A jó Guzmán" című történel­mi színpadi jelenetet és egy groteszk latin nyelvű szatírát a spanyol iskolák­ban uralkodó rossz ízlés ellen. Egy nap híján negyven­egy évet élt. Születésnap­ján temették el Madrid­­bánj Gyűjteményes művei először 1787-ben jelentek meg hat kötetben, másod­szor nyolc kötetre bővítve 1805-ben, És mindez a muité. Mert halhatatlanná csak egy műve mit, az 1782- ben megjelent „Fábulas hiterarias". Hatvanhét mese, nagyrészt állatme­sék, mind irodalmi tanul­sággal. Nemcsak korához, nem egyedül a spanyolok­hoz szól — írja az első mesében, hiszen mindig és mindenütt vannak irodal­mi visszásságok. Az irodal­mi élet minden helyzetére tud ötletes, egyéni példá­kat felhozni, változatos, hibátlan verselésű meséi­ben. A korabeli másik spa­nyol versesmeseiró, Sama­­niego verseinek értékét nagyon lerontja az, hogy sehogy sem, eredetiek. Iri­arte versesmeséi csak megjelenésükkor kaptak néhol kedvezőtlen kriti­kát. (Fornertől a „Tudós Szamáru-ban.) Azóta egy­re újabb kiadásokban je­lennek meg. Frisseségük nyilván megmarad, hiszen bennük minduntalan ma­gunkra vagy másokra is­­merünkj A XVIII. század a spa­nyol irodalom legköltőiet­­lenebb kora. A nagy aranykor után, a szabad­­sáaesfmék Jellángolásával az úgyszólván mindenütt < nagy költőket termő XIX. < század eljövetele előtt, mi\ lehetett volna időszerűbb,< mint Iriarte tanítva mesé-± lő művészete? Hogy meny­nyire haladó volt, azt mai is érezzük. Iriarte életének nagyob-\ bik fele III. Károly ural-1 kodására esik. A zsarnoki Bourbon-uralkodók közül! III. Károly volt a legke­vésbé rossz. <5 a felvilágo-t sült abszolutizmust képvi-a selte. Tele volt az a kor irodalmi versenyekkel ásj versengésekkel (meg acsar-, kodásokkal), a Spanyol, Akadémia sohasem írt ki annyi szépirodalmi pályá-i zatot. Az angolokkal kö­tött béke örömére Madrid városa fényes irodalmi ün­nepségeket rendezett. Az irodalom a többi művé­szettel együtt a kormány nagyfokú támogatását él­vezte. De Iriarte túllátott a göA rögtüzes cécón. Ö a vissza-l térő vagy taJAn el se tűntJ csak lappangó hibákat lát-í ta. Rájuk mutatott és raj-) tűk át a jövőbe nézett. I Míg kora Spanyol irodalma£ véglegesen elsüllyedt, ö} ezért úszik tovább a végte­lenségbe. Kcmj’bájnvezetőink, aratógépkeze­lőink az idén jobban megismerték, megszerették gépiiket. Annak elle­nére, hogy a tavalyinál lényegesen több gép dolgozott az aratás ideje alatt a földeken és a gyakori eső nehezítette a munkát, jóval keve­sebb volt a géptörés és a gépek . műszaki hibából sehol sem áll­ít ak három óránál tovább A Föld­­> művelésügyi Minisztérium anyag­­ellátó vállalata a múlt éviinél 3ü százalékkal kevesebb alkatrészt adott a munka közbeni gyors ja­vításokhoz. A vállalat felkészült az őszi nagyjavításokra. Augusztus elejétől a helyszínre szállítják a szükséges traktor-, eke- és vetögép-alkatré­szeket. A traktorosoknak bizonyára örömet szerez majd, hogy első­sorban a DIMÁVAG dolgozói jobb munkájnak eredményeként megja­vult az ekek ormány lemezek minő­sége. Ebből többezer darab áll a gépjavítók rendelkezésére. Elegen­dő mennyiséig van tércsates'tekbő!, traktor-dugattyúkból és dugattyú­­gyűrűkből is. Traktor lánctalpak­ból is raktáron van a szükséges mennyiség. A vállalat csupán a se­bességváltó fogaskerekeiből rendel­kezik a kelleténél némileg kisebb készlettel, ezért a traktorosok kü­lönös gonddal kezeljék ezeket az alkatrészeket és a javításoknál — ha lehetőség nyílik rá — használ­ják fel a régi fogaskerekeket. Arany János 4100 Írása A Magyar Tudomá­nyos Akadémia épüle­tét ért háborús károk helyreállítása során 1949-ben az egyik be­omlott pincében az 1850 —1880-as évekből szár­mazó hatalmas irat­anyagot találtak. Leg­nagyobb része, mintegy 17000 írat Arany János főtitkári munkásságá­val kapcsolatos, s közü­lük 4100 a nagy magyar költő kazettása. Az em­lékek között vannak fo­galmazványok, hivatali levelek, jelentések, ajánlások, bírálatok ki­adatlan pályaművekről, levelek. Több mint 300 sajátkezűleg írt jegyző­könyvét is megtalálták, amelyeket az akadémia teljes és osztályülései­ről készített. A talált gazdag anya­got ötévi gondos mun­kával rendezték az Akadémia könyvtárá­ban. A legjelentősebb emlékeket könyv alak­ban közzéteszik. Terménybeadásra kötelezett szövetkezetek és egyéni termelők, FIGYELEM! Az 1956. évi sertéshizlalási akcióban 1955 december 31-ig átadás esetén a sertés­­beadásban nem hátralékos termelővel szerződés köthető sertéshízlalásra, takar­­mánybeadási kedvezménnyel. 40 kg-nál nagyobb súlyú süldőre, vagy mustrako. cára. A lekötött sertést két hónap eltelte után, de legkésőbb 1955. december 31-ig jó bízott állapotban kell leszállítani. Előleg darabonként tsz’eknek 600.— Ft, egyéni dolgozóknak 400.— Ft. Átvételi ár: 126 kg-tól 160 kg-ig 16—19.— Ft-!g. Tenyésztésbe fogott 160 kg-on felüli koca után 18.— Ft. Ezenkívül 80 fillértől 1.— Ft-ig mennyiségi prémium jár. Takarmánybeadási kedvezmény disznósúly ezerlnt 100 kg-tól 160 kg-ig. A takarmánybeadási kötelezettség elengedése a szerződéskötéskor előjegyzésbe kerül. AUatforgalmj Vállalat, Szolnok, \ « BELFÖLDI HÍREK „Szívünk szerint tör­vény ..címmel érde­kes új sorozatot indít a rádió. A sorozat adásai­ban újságírók, riporte­rek beszélgetnek majd a különböző társadalmi rétegekhez tartozó dol­gozókkal, szabad éle­tünk törvényéről, az Alkotmányról. A „Szí­vünk szerint törvény...” című új sorozat adásait a Kossuth-rádió sugá­rozza péntektől, augusz­tus 12-től hétköznapon­ként 19 órakor. * Szeptember elején nyílik meg a második damaszkuszi nemzet­közi vásár, amelyen a magyar kereskedelmi kamara ismét számos exporttermékünket mu­tatja be. A libanoni Beirutba két magyar tengerjáróhajó, a Sze­ged és a Debrecen szál­lította az árut, amelyet Beirutból teherautóka­ravánokkal vittek Da­maszkuszba.

Next

/
Thumbnails
Contents