Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-24 / 173. szám
1955 július 24. SZOLNOKMÉGYEI NÉPLAP 3 K. Nagy Sándor elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium pártiithára lett a turkevei Harcos 7SZ elnöke A turkevei Harcos Termelőszövetkezet 7000 hold földjével a város c^yik legnagyobb szövetkezed gazdaságának számít. E hatalmas területen gyengébb és jobbminő- ségű szántóföldek váltogatják egymást, melyen túlnyomórészt gabonát termelnek. A székesebb részeken már évek óta folyik a rizscer- melés, s ezévben kereken 1003 holdra növekedett a rizsvetés terület. A termelőszövetkezetben ezideig nem használták ki eléggé a szövetkezeti gazdálkodásadta nagyszerű lehetőségeket. A korábbi vezetőség szinte ellensége volt a gépesítésnek, emiatt túlnyomórészt kézierővel és lófogatokkal dolgoztak, drága és alacsony hozamú volt a termelés. Még az elmúlt esztendőben is előfordult, hogy az agrotechnikai követelmények be nem tartása miatt az egyik brigád területén mindössze 4 mázsa búza termett holdanként. A * tehenészetben, amelynek legnagyobb része jó minőségű tenyészegyedekből áll, a gondozás és hiányos takarmányozás miatt igen alacsony a tejhozam. Az öntözéses gazdálkodás elsősorban a rizstermelésre szorítkozott. Itt sem alkalmazták azonban a korszerű vetésforgót, hanem éveken át az egyoldalú mondkulturás rizstermesztést. A tsz korábbi vezetői a terület hiányra való hivatkozással kevés százalékára terveztek takanmány- tenmelést, emiatt kevés és nem a legjobb minőségű takarmány jutott a szarvasmarháknak. Ugyanakkor 3—400 holdas kiöregedett rizstelep volt kihasználatlanul, amelyben öntözéssel bőséges és jóminőségű takarmányt termelhettek volna. Jelentős hiányosság mutatkozott a Harcos TSZ-ben a kollektív vezetés, a szövetkezed demokrácia tekintetében is. Két héttel ezelőtt K. Nagy Sándor elvtárs, a Földművelésügyi Minisztériuma párttitkára személyében új tsz elnököt választottak. Öt sokan ismerik Turk evén, hiszen odavalósi. Édesapja a turkevei Táncsics Termelőszövetkezet tagja. Ö maga 1949-ben került el Tur- kevéről, azóta pártiskolát és mezőgazdasági akadémiát végzett. Politikailag, szakmailag képzett. K. Nagy elvtárs egy héttel ezelőtt foglalta el új munkahelyét, hogy pártmegbízatásának már a gabona- betakarítás kezdetétől fogva eleget tegyen. Az elnökválasztás óta jelentős változás van a gépesítés tekintetében. Hét kombájn és számos aratógép dolgozik a tsz-ben, 98 százalékra gépesítették a gabonabetakarítást. A tsz tagjai felszabadultak a nehéz aratási munka alól, s egyéb fontos termelési feladatokat látnak el. így például a kenyhakertészetben, a melegházaknál dolgoznak. K. Nagy elvtárs kidolgozta a szakemberekkel együtt a szántóföldek megjavítására, a talajerő pótlására vonatkozó tervet. Az istátlótrágyá- zás és műtrágya használat mellett nagyobb területeken alkalmazzák majd a közeljövőben a zöldtrágyázást. A tsz tagok jólétének növelése, az ország lakossága élelmiszerellátásának megjavíátsa szükségessé teszi a növénytermelés és állattenyésztés hozamának további fokozott növelését. A Harcos termelő- szövetkezet ezideig nem tartozott azok közé a gazdaságok közé, ahol következetesen alkalmazzák az új, nagy eredményt hozó termelési eljárásokat. K. Nagy elvtárs, a tsz vezetőséggel egyetértésben azt tervezi, hogy a gabenabetakarítási munkák befejezése után látogatásokat tesznek különböző kísérleti és állami gazdaságokban, ahol a hazánkban legfejlettebb növénytermelési cs állattenyésztési módszereket fogják tanulmányozni, s azokat a Harcos TSZ-ben is bevezetik. A szarvasmarhatenyésztés színvonalának megjavítása érdekében a legjobb kommunistákat állítják a tehenészetbe. Silózással, másod- növény vetéssel pedig bővítik a takarmányalapot. ka. A Karcagi Szabad Ifjúság Termelőszövetkezet tagjai ezévben a gabonabetakaritás túlnyomó részét gépesítették. Az arató-traktorosok fáradságot nem ismerve, szinte éjjel-nappal dolgoztak, hogy mielőbb és kevés veszteséggel biztonságban legyen a jövőévi kenyérnekvaló. Néhány nappal ’zelött, 20-án reggel a tsz-tagok is a traktorosok összefogásának megérett a gyümölcse. Július 20- án reggel 6 órára Karcag termelőszövetkezeti város határában a Szabad Ifjúság TSZ elsőnek fejezte be az aratást. Szabó Imre, Szilágyi Imre, Mészáros István, Szabó Julianna, Kapocsi János és még nagyon so- kan fáradhatatlanul dolgoztak és i siker nem maradt cl. Iz Bpritógépgyár gyártástervezése jobban segítse elé a forgácsoló részleg tervleljesitését A Jászberényi Aprítógépgyár munkásai és vezetői még az elmúlt év végén elhatározták: 1955-ben megszerzik az élüzem jelvényt. Az elhatározás végrehajtását az üzemben sok körülmény hátráltatja. Elsősorban az, hogy az öntödék nem mindig időben szállítják az egyes alkatrészek öntvényeit. Ennek ellenére a gyár — igaz, hogy hóvégi megfeszített munkával —, de az elmúlt hónapi tervét már az élüzem szint felett teljesítette. A munkások tehát mindent megtesznek az élüzem cím elnyerése érdekében. De még nagyobb eredményeket érhetnének el, ha a gyártástervezésnél és a gyártás-előkészítésnél, nem fordulnának elő olyan hibák, amelyek erősen hátráltatják a forgácsolók, tehát végső fokon a szerelés munkáját is. Amire a forgácsoló-részlegnél legjobban panaszkodnak, az a szerszám-ellátás. Ahhoz, hogy az esztergályosok, marósok, fúrósok folyamatosan dolgozhassanak, feltétlenül szükséges a jó szerszámellátás. Ezt pedig a gyártástervezés és gyártáselőkészítés nem biztosítja mindig időben és ha biztosítja is, sok esetben nem negfelelő szerszámokat ad ki a műbeletekhez. Nézzünk meg egy-két példát. Horti István esztergályos pénte- ;en egy excenter-hüvely esztergá- yozásán és fúrásán dolgozott. A lágy munkadarabhoz legyártott be- ogókészülék nem volt megfelelő, íz excenter-hüvely beállítása a hűvelethez — pedig Szerényi Lász- 5 művezető is segített — három rát vett igénybe. Ha a gyártáster- ezés megfelelő befogókészüléket ;ndel a gyártáselőkészítésnél, ak- or a munkadarab műveleti beállítsa csupán 40 percet vett volna lénybe. Ugyancsak pénteken történt, hogy ató Sándor esztergályosnak egy apágy felületét kellett volna meg- unkálnia. Egy órája ment veszendőbe zal, hogy a munkadarab befogá- hoz bilincset keresett s amikor ;y újabb óra múlva elkészült a állításai, akkor derült ki, hogy a unkadarab a rajz szerin megadott éret alatt van, tehát ha forgácsol- , akkor a müveletterv szerint se- itté válik. Kőrös János üzemvezető megmutatott egy csomó megmunkálásra váró traktor-bakot. Ennek gyártását azért vállalta az üzem, hogy hozzájáruljon a mezőgazdaság fejlesztéséhez. A traktor-bakok forgácsolásához szükséges és legyártott V. L. 2074. számú szerszám azonban hasznavehetetlen, ezzel a munkadarabot befogni nem lehet, emiatt a traktor-bakok gyártása késlekedik. Benke István karusszel-esztergályos is arról panaszkodik, hogy nem kapja meg időben a szükséges szerszámokat és ha meg is kapja, sok esetben nem megfelelőek. Elmondja azt is, hogy nem kielégítő késellátás sem. Előfordul, hogy megfelelő késért végig kell járni az egész műhelyt, míg valamelyik esztergályostársa megszánja. Mindez azt bizonyítja, hogy a gyártástervezés és a szerszám-készítés nem megfelelő munkája hálrá’tatia a forgácsoló-részleg létesítményét, igen sok munkakiesést okoz a produktiv munka rovására, ugyanakkor növeli azt a munkabért, amelyet az üzem az úgynevezett „holt idők”-ért fizet ki az esztergályosoknak. Mindez pedig károsan befolyásolja a forgácsoló műhely dolgozóinak teljesítményét, csökkenti a keresetét, ugyanakkor hátráltatja a tervteljesítést, emeli a gyártási önköltséget, Ahhoz, hogy az üzem szakmunkásai a napi 8 órai munkaidőt kizárólag a termelésre fordítsák, feltétlenül szükséges, hogy a gyártás- tervezés, a műszaki vezetők gondoskodjanak a jó, folyamatos szerszámellátásról. A szakmunkásoknak ne kelljen munkaidejük egy részét szerszám utáni szaladgálással tölteni, vagy fölösleges időt elpocsékolniuk a rossz szerszámok miatt. Éppen ezért a Jászberényi Aprítógépgyár gyártástervezésének műszaki vezetőinek az a feladata, hogy a forgácsolórészleg munkásai számára időben, jó, használható szerszámokat biztosítsanak — ezzel elősegítik, hogy a gyár valóban kivívja a büszke élüzem jelvényt. t. k. Ma nagygyűlés Öcsödön, Abádssalókon Ma délelőtt 9 órakor ünnepélyes keretek között fogadják az öcsödi Béke Termelőszövetkezet tagjai Dobi István elvtársat, az Elnöki Tanács elnökét. A tsz tagok állam iránti kötelezettségük teljesítésével készültek erre a napra. Szombat délig kenyér- és takarmánygabona, valamint szabadfelvásárlási tervüket kiegyenlítették. Az ünnepélyes fogadás után a népligetben falugyűlés lesz, melyen Dobj István elvtárs tart beszédet. A gyűlést a délutáni órákban tanácskozás követi. Abádszalók községben is tartanak ma délután 5 órai kezdettel falugyűlést, melyet a községi soori- telepen rendeznek meg. Pénzbírság a munkavédelmi hiányosságokért A MEDOSZ Szolnok megyei bizottságának munkavédelmi főfelügyelője Baráth János jászszent- andrási, Eerenczi Rudolf jászklséri, Suszter Zsigmond kunhegyesi, Lakatos Géza tiszaörsi gépállomás igazgatót, Eszter Károlyt, az Alcsi- szigeti Állami Gazdaság igazgatóját, Fcdor Sándort, a Pusztakürti Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét 200—200, Széles Jánost, a Tisza- füred-Kócsi Állami Gazdaság igazgatóját 300 forint és Kolbusz Miklóst, a Mezőtúri Tangazdaság fő- agronómusát 200 forint pénzbírsággal sújtotta. A felsorolt gépállomásokon és állami gazdaságokban az aratásban, csépiéiben résztvevő dolgozókat nem részesítették baleset elhárítási oktatásban, s nem tartották meg az üzembiztonsági szemléket. A cséplőgépekről hiányoztak a védőrácsok, az aratógépeknél nem burkolták a kardáncsuklókat. Mindezek komoly baleseti veszélyt jelentenek és ezek megszüntetésére a MEDOSZ megyei bizottsága korábban utasítást adott az illetékeseknek. A vizsgálatok során felmerült hibákat azonban nem pótolták e gépállomások és állami gazdaságok vezetői. Ezért kapták a pénzbírságot, melynek összegét a gépállomás, illetve állami gazdaság pénztárába kell befizetni és a dolgozók szociális céljaira fordítani. Áramszünet Ma reggel 6 órától 14 óráig a Szolnok gyárvárosi körzetben, 7 órától 11 óráig pedig a Sütő-u. és a Lengyel Légió útja közötti szakaszon, fontos üzemi munkálatok céljára, áramszünetet tartunk. Az átkapcsolások idején, 7 óra és 11 óra köriül kb. 10—10 percig az egész városban szünetel az áramszolgáltatás. A vízszolgáltatásban zavar nem lesz. tanács népművelési osztályára kell beküldeni. A pályázat jeligés. A fotók hátlapjára a helység, az ábrái zolt hely, a műemlék adatai és a jelige ráírandó. Zárt borítékban kell mellékelni a pályázó nevét és címét. A pályázat tájegységi beosztásban hat városban — Győr, Pécs, Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged — kerül bírálóbizottság elé. Ennek megfelelően hat db I. díj, á. 500 Ft; tizenkét db II. dij, á. 300 Ft; tizennyolc db III. dij, á. 200 Ft kerül kiosztásra. (MTI) Film, a lett szövetkezeti parasztok életéről Megyénkben különösen a dolgozó parasztság számára nagy érdeklődésre számot tartó film kerül bemutatásra. Címe: „Hajnal Nyeman felett” szovjet művészek alkotása, színes és magyarra van szinkronizálva. A film azért tarthat különös érdeklődésre számot, mert a lett szövetkezeti parasztság életéről szól. Bemutatja azt a harcot, amelyet a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot választó parasztok vívnak a terméshozamok növeléséért, a bőségesebb, szebb életért. A lett dolgozó parasztság is a Szovjetunió által történt felszabadulása után tért át a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságra és amint a film is bemutatja, az osztályellenség ott is elkövet mindent, hogy megpróbálja akadályozni a szövetkezet felemelkedését. így tehát a film sok hasonló vonást tartalmaz a jelenlegi magyarországi viszonyokkal. Terménvbcadásra kötelezett szövetkezetek és egyéni termelők, FIGYELEM! Az 1956. évi sertéshizlalási akcióban 1955 december 31-ig átadás esetén a sertésbeadásban nem hátralékos termelővel szerződés köthető sertéshízlalásra, takarmánybeadási kedvezménnyel. 40 kg-ná! nagyobb súlyú süldőre, vagy muslrako- cára. A lekötött sertést két hónap eltelte után, de legkésőbb 1953. december 31-ig jó hízott állapotban kell leszállítani. Előleg darabonként Isz’eknek 600.— Ft, egyéni dolgozóknak 400.— Ft. Átvételi ár: 126 kg-tól 160 kg-ig 16—19.— Ft-ig= Tenyésztésbe fogott 160 kg-on felüli koca után 18.— Ft. Ezenkívül 80 fillértől I.— Ft-lg mennyiségi prémium jár. Takarmánybeadási kedvezmény disznósúly s/.e:int 100 kg-tól ISO kg-ig. A takarmánybeadási kötelezettség elengedése a szerződéskötéskor előjegyzésbe kerül. Allaiíorgalmi Vállalat, ä rőtnek.; Karcagon a Szabad Hiúság TSZ tagiai fejezték be elsőnek a búza aratását Az elmúlt napokban új termelőszövetkezet alakult Szolnokon. A milléri részen tizenegy dől* gozó paraszt felismerve az igazi boldogulás útját, Petőfi néven új tér* melószövetkezetet alakított. Természetesen azonnal jelentkeztek azok is, akiknek az új termelő* szövetkezet megalakulása sehogyan sem tetszett: a kulákok. Július 23* án az ügyészség előzetes letartóztatásba helyezte Munkácsi Bálint, az* előtt 45, jelenleg 27 holdas alcsitanyai kulákot. Munkácsi elkezdte mondogatni a dolgozó parasztoknak, hogy ha belépnek a termelőszövetkezetbe, akkor ismét cselédsorba jutnaki Mert ő bizony még a fiát sem engedi be a közösbe. (Vajon ki hívta?) A dolgozó parasztok azonban leleplezték a kulákot. Nem csodálatos, hogy a szolnoki kulákok körében nagy a riadó* lom a Petőfi megalakulásának láttán. Ugyanígy erőlködtek, amikor 1949-ben megalakult a Szabadság Termelőszövetkezet. És lám a Sza* badságbelieknek, ma több mint egymillió forintos vagyonuk van, az őszre már működik a melegvízzel fűtött üvegházuk, az idén már arat* nak az új rizsföldjükön. Ezért mondja Hasznos Péter 18 és félholdas középparaszt, jelenleg a Szabadság Termelőszövetkezet tagja: „1952* ben csúfoltak a kulákok, hogy beléptem a termelőszövetkezetbe, de most már én nevetek.’’ így van ez nemcsak Hasznos Péter, hanem minden dolgozó paraszt esetében, aki termelőszövetkezeti tag lett. Nevetnek a kulákokon, akiknek minden erőlködése ellenére megtalálták a felemelkedés, a jólét A Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalat fényképpályázatot hirdet olyan művészi, képeslevelezőlapon történő reprodukálásra alkalmas felvételekre, amelyek hazánk szép tájait, műemlékeit, szocialista építkezéseket, községeink nevezetességeit, városi, községi látképeket, utcarészleteket ábrázolnak. Pályázati feltételek: A pályázaton kizárólag 18x24 centiméteres, tágy, nyomdai reprodukcióra alkalmas kópiával lehet résztvenni. A képeket 1955 szeptember hó 15-ig a megyei, illetve megyei jogú városi A Képzőművészed Kiadó fényképpáiyázala VASÁRNAPI KRÓNIKA általános és középiskolás fiatal üdül ebben az esztendőben az ország különböző vidékein — megyénkből. A Balaton hűs vize, a Mátra, a Bükk és a Bakony szépséges, erdőborította tájai nyújtanak számukra üdülést, szórakozást, múlhatatlan élményt. A múlt esztendőben a megyéből csak 3000 gyerek vett részt kéthetes nyári táborozáson, tehát az idei szám pontosan kétszerese a tavalyinak. A DISZ táboraiban 650 fiatal üdül, Karcag termelőszövetkezeti városból 200, a jászberényi gimnáziumból 54, a tisza- földváriból 52 és Szolnokról csaknem 1000 gyermek ismerkedik hazánk legszebb vidékeivel. Most vesszük észre, hogy az előbb azt írtuk, a múlt évben csak 3000 pajtás és DISZ-fiatal vett részt nyári táborozáson. Milyen hajlamosak vagyunk arra, hogy odavessünk egy ilyen kicsinyítő jelzőt. De hiCsaknem 6000 szén Szolnok VII. kerületében, az ipari munkásság által lakott, tehát a múltban a legszegényebb részen, az úri Magyarországban talán egyetlen gyerek sem volt üdülni. Hargitai Tibor tanulmányi felügyelő, aki itt született, itt nőtt fel és jelenleg is az újvárosi iskolában tanít, arra emlékezik, hogy a felszabadulás előtt a VII. kerületiek nagyobbrésze csak akkor jutott Szolnokon túlra, ha elvitték katonának. Ebben az évben az újvárosi iskolából — három turnusban — nyolcvan gyermek tölt két hetet nyári táborban. Hargitai Tibor az Uttörőház turista-csoportját viszi a Bakony hegységbe. Közöttük Ficsur Tibor hetedikest, akinek édesapja lakatos a Járműjavítóban, ifj. Pótári Ferencet, aki most végezte a nyolcadik osztályt és aki 16 éves korára elmondhatja: alig van olyan része az országnak, ahol ne járt volna. A szolnoki vasútállomásról egész lista van arról, hogy melyik nap, hány különkocsit kell biztosítani a táborozásra induló gyermekek számára. Szombaton indulnak az úttörőháziak, hétfőn hajnalban az Úttörő-utcai iskola száztíz tanulója kapaszkodik majd fel a vonatra, amely két hétre elviszi őket Mátrafüredre. Hatezer gyerek, a mi lányaink, fiaink, akik kéthetes üdülésük után megerősödve, lebarnulva, sok élménnyel gazdagodva térnek vissza a szülői házhoz. Kell-e ennél meggyőzőbb érv a mi államunk, a mi rendszerünk nagyszerűségéről? Jó üdülést, kellemes nyaralást kívánunk nektek, lányok és fiúk! Ismerjétek meg és tanuljátok meg szeretni azt a hazát, amely a múltban mielőttünk el volt zárva és amelyet most a munkásosztály kézenfogva megmutat nektek.
