Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-27 / 175. szám

MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL:

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A M EGY E I TANÁCS 'LAP J A

V íí. évfolyam, 175. saént

r

A kormányfők nyilatkozatai a genfi értekezleten (2. o.) Erősítsük körzeti pártszervezeteinket (2. o.)

Jói jár, aki felesleges gabonáját az államnak adja el Í3, o,) A népfrontbizottságok a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért (3. o.)

Hírek (4. o.)

Sport (4. o.)

MI ÚJSÁG A GABONAFÖLDEKEN?

Jászberényben a gyors behordés eredményeként héttőn 23 cséplőgép kezdett munkához

Városunk határában mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni gazdák levágták a gabonát. A gyakori esőzés miatt a szokásosnál később foghattunk az aratáshoz, viszont a szem fejlődésére kedvező volt az időjárás. Búzánál 2, árpánál 3 mázsás terméstöbbletet jelent a lassú érés. A gabona levágásával mindenki igyekezett, s azt eredményezte, hogy soha ilyen kevés per- gési veszteséggel nem arattunk, mint most.

Termelőszövetkezeteink első Ízben arattak kombájnnal. Bódis Sándor kombájnvezető pontos, jó munkájával megszerettette a tsz- tagokkal ezt a nagyszerű gépet.

Szűcs Béláné népművelési előadó, a központi leányiskola csasz- tuska-forigádjával állandóan járta a határt. A fiatalok énekkel, tánccal, jelenetekkel szórakoztatták a munka pihenőiben a tsz-tagokat és az egyénileg dolgozó parasztokat.

Legfontosabb tennivalónk most a keresztek behordása, asatagba rakása. Városunk határában az elmúlt héten megkezdődött ez a munka. Vasárnap is szinte óróról- órára gyarapodtak az asztagok a közös szérűkön. Ez az igyekezet tette lehetővé, hogy hétfőn már mind a 23 cséplőgép hozzáfoghatott a osépléshez.

Az időjárás igen kedvező a má- sodnövényékre. A termelőszövetkezetek túlteljesítették másodvetési tervüket és a jószágtartó dolgozó parasztok többsége szántén vetett a tarlóba kukoricát és csalamádét. Legtöbb helyen már boronáiják és kapálják a másodnövényt.

Elmaradás van az egyéni gazdaságokban a tarlóhántás végzésében, pedig az időjárás nagyon kedvező a gyom-magvak kikeléséhez. Fontos tehát, hogy népnevelőink tudatosítsák a tarióhántás termésfokozó hatását és serkentsék a dolgozó parasztokat mulasztásuk pótlására.

SZŰCS IMRE főagronómus Jászberény,

A tiszavárkonyi termelőszövetkezetekben felhántották a tarlót

A tiszavárkonyi községi agronómus, Lengyel László elvtárs következetesen küzd a várt- és kormányhatás- rozatok megvalósításáért. A tiszavárkonyi termelőszövetkezetekben az aratás után a tarlóhántás is megindult, s a közös gazdaságokban minden tarlót felszántottak. Ezzel egyidőben a másodvetési tervet is teljesítették a község

termelőszövetkezetei; Hasonló módon dolgozik Vezsenyen Szabó Dénes községi agronó- mus. Mindkettőjüket példaképül állítjuk mezőgazdasági szakembereink elé;

Tiszavárkonyon egyébként a hét elején a cséplés is teljes erővel megindult. Ezt az tette lehetővé, hogy nem tarlóról való hordással,

hanem osztagból csépelnek. A.ddig nem fogtak hozzá a csépléshez, míg elegendő gabona nem volt osztagba rakva. Prohászka László cséplőbrigádja naponta túlteljesíti tervét. Hétfőn estig tizenhárom vagon gabonát csépeltek el. Hétfői teljesítményük 258 mázsa 48 kg búza volt. A. cséplő- brigád tagjai mind fiatalok,

A Surján! Állami Gazdaságban 229 hold learatott terület jut egy>egy kombájnra

Megyénk állami gazdaságaiban ebben az esztendőben teljes egészében gépesítették a gabonabetakarítást. Ez tette lehetővé, hogy állami gazdaságaink július 20-ig csaknem kivétel nélkül teljesítették gyorsbeadési tervüket,

A Surjáni, Bánhalmi és Tiszaigani Álla;ni Gazdaságban átlagosan 229 kát. hold gabonaaratás jut egy-egy kombájnra. A Bánhalmi Állami Gazdaságban 9 kombájnnak 190 kát. höld az átlagos teljesítménye. S a gazdaságban G. Nagy István 324 kát. holdat aratott és 3596 mázsa gabonát csépelt el gépével. Surjánban Kutasj József a legjobb. Ö 266 holdon végezte el az aratást kombájnnal. Süveges Dániel 222 holdnál tart. Megyénkben az állami gazdaságok között a tisza- igari van a harmadik helyen a gabonabetakarítási versenyben, s ezt szintén kombájnok alkalmazása tette lehetővé. A Tiszaigari Állami Gazdaságban ugyan később kezdték a betakarítást, a három kombájn- vezetőnek azonban máris 167 kát. hold az eddigi eredménye.

Az állami gazdasági aratógépvezetők között Sándor Szilveszter tiszasülyi traktoros az első. Aratógépével 267 hold gabonát vágott le.

Július 20-íg 28 vagon búzát és 10 vagon árpát szállítottunk be kötelezettségünk teljesítésére

Gazdaságunk vezetői és dolgozói megértették pártunk és kormányunk határozatát, amely a gyorsbeadásra hívta fel az ország valamennyi állami gazdaságának figyelmét. Gazdaságunk gyorsbeadási terve őszi búzából 1200 mázsa, árpából 500 mázsa volt,

Július 20-ára beszállítottunk 2888 mázsa búzát és 1000 mázsa árpát. Ezt lehetővé tette kom- bánjvezetőink lelkes munkája. Menyhárt Miklós július 19-ig 151, Cs. Tóth Imre pedig 146 holdon aratta le és csé-> pelte el a gabonát. Kombájnistáink arra

tettek ígéretet, hogy 150 holdas tervük helyett 180 holdat teljesítenek. Az aratógépvezetők közül Végh József és Papp László ért el kiváló eredményt;

KARDOS ELEMÉRNÉ Tiszaszentimrei Állami Gazdaság

Dicséretet érdemel a DISZ munkacsapat

A Nagykunsági Állami Gazdaságban 2000 hold búza és 750 hold árpa betakarítására 13 kombájn és 8 aratógéip állt rendelkezésre. A kombájnokra 1800 hold, az aratógépekre 950 hold terület jutott és így az aratás 100 százalékig gépesítve lett. A kambájnis- ták egymással versenyezve végezték a gabona betakarítását. Kiss Mihály kombájnjával 179 holdról 1886 mázsás teljesítményével vezet Szorosan nyomában halad Simon Lajos, Szilágyi Géza és a többi kombájnos. Az aratógép kezelők is helyt álltak. Szűcs Bálint 106, Fazekas Endre 100 hold búzát aratott le. Dolgozóink szorgalma tette lehetővé, hogy július 20-ig a korábban vállalt 40 vagon, búza helyett 68 vagon búzát szállítottunk be az államnak. Dicséretet érdemel a kombájn-szérűn dolgozó DISZ munkacsapat, amely éjszaka is dolgozott, hogy teljesíthessük gyorsbeadási tervünket.

Szabó Lajos levelező, Nagykunsági Állami Gazdaság.

A fiszajenői Uj Elet TSZ-ben elcsépeltek

A fciszajenői Uj Élet TSZ-ben már a cséplést is befejezték. A kiváló terméseredmények is igazolják, hogy a közös gazdaságokban a jobb gépi munka és az agrotechnikai módszerek alkalmazásával magasan túlszárnyalják az egyénileg dolgozó parasztok termésátlagait. őszi árpából 22.80, tavaszi árpából 14,50, őszi búzából 12,10 és

zabból 13,43 mázsa termést takarítottak be egy holdról a tsz-ben. Álam iránti kötelezettségüknek is maradéktalanul eleget tették és a beadási terv teljesítésével egyidőben állami szabadfelvásárlási tervüket is teljesítették,

Pinkóczi József,

aaronómus.

A termelőszövetkezeti gazdálkodás a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen járható útja

Szövetkezeti nap Abédszalóh&n

Abádszalők, ez a 8500 lakosú tászaparü község nagy napokat él át. Egyre-másra alakulnak az új termelőszövetkezetek, és a meglévő régi termelőszövetkezetekfbe is több száz dolgozó paraszt lépett be július elseje óta. Az új életre való készülődés jegyében rendezték meg vasárnap Abádszslókon a szövetkezeti napot.

A szövetkezeti nap ünnepélyéé külsőségek között kezdődött meg. A köZiSég főterén kiállítást nyitottak meg. A kiállításon bemutatták az abádszalóki Lenin TSZ díjnyertes állatait.

A Lenin TSZ 110 holdon termeszt négyzetesem vetett kukoricát. Ezen a táblán 35 mázsás átlagtermést várnak. Ezt a kukoricát is bemutatták a kiállításon. A kiukoricatövek mellett 100—120 defcás cukorrépákat csodálhattak meg a látogatók.

A termelőszövetkezeti gazdálkodás eredményeit szemléltette a gabonás-zsákok sokasága, amelyekben Képes Kálmán szövetkezeti tag részesedését állították ki. Képes Kálmán két fiával dolgozik a Lenin TSZ-toem, s eddig több mint 750 munkaegységet teljesítettek, őszre legalább 1100 munkaegységük lesz. A töblbi közt 15 mázsa kukoricát, 240 kiló cukrot és több mint 13 000 forint készpénzt várnak zárszámadáskor. Az egész részsedésük pénzre átszámítva mintegy 48 000 forint lesz.

A kiállításon az abádszalóki termelőszövetkezeteken kívül részt vett a kengyeli Sallai TSZ, a kunhegyes! Vörös Október és a tisza- burai Szabad Föld TSZ. A gépállomás 25 különböző mezőgazdasági gépet állított ki, amelyek mind a termelőszövetkezeti dolgozók munkáját könnyítik meg.

Vasárnap délután nagygyűlésre sereglett össze Abádszalők lakossága. Megjelent a nagygyűlésen Matolcsd János elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Dávid Ferenc elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára és sokan mások a megye, a járás és a község vezetői közül,

A nagygyűlést Varjú Sándor elvtárs, az abádszalóki Lenin TSZ elnöke nyitotta meg, majd Ma- tolcsi János elvtárs mondott beszédet,

Matolcsi János elvtárs beszéde

Matolcsá elvtárs bevezetői ében a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi tanácskozásával foglalkozott és rámutatott, hogy a tárgyalások eredménye elsősorban a Szovjet- utnió békepctótifcájéniafc köszönhető.

— A magyar nép figyelmének középpontjában — mondotta Matolcsi elvtárs — hazánk szocialista építését szolgáló tervek megvalósítása áll. Népi demokratikus hazánk erősítésével járulhatunk hozzá legjobban a béke védelméhez. Erre irányulnak pártunk Központi. Vezetőségének és a kampánynak márciusi és júniusi határozatai, amelyek a többtermelés, a munka termelékenysége növelésének, s az önköltség csökkentésének feladatait állítják népünk elé. A mező- gazdaság fejlesztésére hozott határozat a termelési színvonal emelését és a mezőgazdaság szocialista átszervezését, mint egymástól elválaszthatatlan, kettős feladatot tűzi ki célúi. Csak e két feladat együttes megvalósítása vezet a szocializmus felépítéséhez, s ahhoz, hogy több kenyér, több hús jusson dolgozó népünk asztalára. Csak így érhető él a nópjólét emelkedése,Miért ajánlja pártunk dolgozó parasztságunknak a szövetkezeti utat? Azért, mert csak a termelőszövetkezeti gazdálkodás keretei között, fejlett technikával rendelkező nagyüzemekben tudjuk az ország szükségleteinek megfelelően emelni a mezőgazdasági termelést. Csak a nagygépek alkalmazásával tudjuk csökkenteni a termékek önköltségét. Vagyis röviden kifejezve: szocialista nagyüzemekben tudunk többet, olcsóbban termelni,

Pártunk és kormányunk a termelőszövetkezeti gazdálkodást tekinti a dolgozó parasztság számára a felemelkedés egyetlen járható útjának. Csak a gépek alkalmazásával válik könnyebbé a parasztok munkája, s itt nyílik meg a lehetőség a művelődésre, a kulturális színvonal emelésére. Pártunk Központi Vezetőségének június 8-i határozata óta növekszik a dolgozó parasztok érdeklődése a termfelőszövetkezetek iránt Ez elsősorban annak következménye, hogy a termelőszövetkezetek gabonatáblái szebbek, hogy magasabb termést ígérnek, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoké. Ebből következik, hogy növekszik a termelőszövetkezeti tagok részesedése is.

A tenmelőszövetkezti tagok abban az előnyben vannak az egyénileg gazdálkodókkal szemben, hogy a közös gazdálkodásból kapott részesedést szinte teljes egészében egyéni szükségletük fedezésére fordíthatják. Népi demokratikus államunk a termelőszövetkezeteket minden tekintetben messzemenően segíti, hogy megkönnyítse a nagyüzemi gazdálkodás kialakítását. Ez a segítség nemcsak a beadási. adófizetési kedvezményre

vonatkozik. Eddig is segítette és továbbra is támogatni fogja államunk a. termelőszövetkezeteket különböző rövid- és hosszúlejáratú hitelekkel, nemesített vetőmaggal, jóminőségű tenyészállatokkal. De a legnagyobb segítséget a gépállomások adják, amelyek felszerelésére, modern, nagyteljesítményű gépekkel való ellátására államunk évenként sok százmillió forintot fordít:

Ezt a sokoldalú segítséget vég-> ső soron természetesen a tagok a maguk részesedésében is közvetlenül élvezik. Az egyénileg dolgozó parasztok mindezeket az előnyöket ma már elismerik. Pártunk politikája arra irányul, hogy a dolgozó parasztokat meggyőzze a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyéről, és felvilágosító munkával elo-szlassa a még meglevő kételyeket. E célból

hasznos, ha pártszervezeteink megszervezik a dolgozó parasztok látogatását a termelőszövetkezetekben, mert pártunk a termelőszövetkezetek szervezésénél a meggyőzést tartja a legjobb eszköznek.

Meggyőző munka nélkül nem lehet fejleszteni a termelőszövetkezeti mozgalmat. Csak az a termelőszövetkezeti tag tud szíwel-lélekkel, teljes munkaerejével részt venni a közös munkában, aki a kollektív gazdálkodásnak odaadó híve, aki a közös gazdálkodásban látja a maga egyéni boldogulását. Rendszerint az a tapasztalat, hogy aki nem meggyőződésből lép a termelőszövetkezetbe, hanem valamilyen egyéb okból, az a termelőszövetkezetben bomlasztja a fegyelmet, elégedetlenkedik, a kákán is csomót keres. Az ilyen ember nem előre viszi a termelőszövetkezetet, hanem visszafelé. Ezért pártunk nyomatékosan felhívja a termelő- szövetkezetek s a pártszervezetek figyelmét: a szövetkezeitek fejlesztésénél arra törekedjenek, hogy a dolgozó parasztok önként, saját meggyőződésükből lépjenek a termelőszövetkezetibe.

A mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozat végrehajtása ér- déliében tovább kell erősíteni a meglevő termelőszövetkezeteket, hogy még jobban kihasználhassák a nagyüzem adta lehetőségeket. Gondoskodni kell az újonnan megalakuló termelőszövetkezetek gazdasági megalapozottságáról is. Törekedni kell a legjobb termelési módszereli elterjesztésére mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben, hogy a holdanként! termésátlag nőjön, s az állatok hozama is emelkedjék;

Matolcsi elvtárs ezután a betakarítás és a begyűjtés feladatairól beszélt.

— Ahhoz ís mondotta, :— hogy a nagyobb termésből dolgozó népünk asztalára több kenyér kerüljön, a kalászosoknál törekednünk kell a veszteségmentes, gyors betakarításra. Nem szabad megengedni, hogy a megtermelt kenyérgabonából egyetlen szem is veszendőbe menjen. Pártunk és kormányunk azért fordít a kenyérgabona betakarítására és a begyűjtés jó megszervezésére nagy gondot, mert a Központi Vezetőség június 8-d határozata a mezőgazdaság dolgozói elé elsőnek a kenyérgabonakérdés megoldását, a kenyérgabona termelés növelését állította.

Minden lehetőségünk megvan arra, hogy az ország kenyérszükségletét saját termésünkből biztosítsuk, ha a termelői; megfelelőképpen teljesítik a kenyérgabona vetéstervét és ha most minden termelő — egyéni paraszt és termelőszövetkezet

— a cséplőgéptől eleget tesz beadási kötelezettségének.

Ahhoz, hogy dolgozó népünk kenyérszükségletét saját termésünkből biztosítani tudjuk, az is szükséges, hogy a termelők kenyérgabona-feleslegük jó részét az államnak adják el. Ezzel a céllal határozta el kormányunk a kenyérgabona kötelező állami sza- badfelvásánlását, amely a do1,gozó parasztság számára előnyös. Hiszen államunk jó árát ad a felvásárolt kenyérgabonáért. A kötelező értékesítéssel a termelők maguk is egyetértenek, mead megtalálják számításukat.

Matolcsi elvtárs végül a jó munkára, s a mezőgazdaság szocialista átszervezésében új sikerekre buzdította Abádszalők dolgozóit. Beszédének befejezése után felszólalt Tóth István, a Lenin TSZ tagja:

— Hat gyermekem van — mondotta, — és nagy családommal egyetemiben most nyugodt, boldog életet élek. Nem bántam meg hogy beléptem a szövetkezetbe. Tavaly szerzett jövedelmemből például az idén házat építettem. Ilyesmire egyéni gazda koromban aligha gondolhattam volna. Jó munkámért megbecsülnek. Például 400 forint prémiumban részesültem. Hamarosan felnőnek a gyerekeim is, s akkor . megkétszereződik a jövedelmünk.

Iván János elvtárs, az újonnan alakult Petőfi TSZ elnöke elmondotta, hogy bár tavaly minta- gazda kitüntetést is kapott, korántsem lát akkora lehetőségeket az egyéni gazdálkodásban, mint a szövetkezeti úton. Öt különösen az indította a belépésre, hogy nagyra értékeli a gépek munkáját. Azt a munkaerőt, amelyet a gépek felszabadítanak, állattenyésztésük nagyarányú fejlesztésére kívánják fordítani.

A felszólalások után átadták a megyei tanács serlegét és oklevelét a növénytermesztésben, valamint állattenyésztésben kiváló eredményeket elért abádszalóki Lenin TSZ-nek,