Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-23 / 146. szám

2

SZOLNOEMEGYEÍ NÉPLAP

1955 június 28

Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság titkárának beszéde

a megyei pártaktíva értekezleten

(Folytatás az első oldalról)

kökre, akiik komoly segítséget tudnak adni a szövetkezetek részére az építkezésiben, a gépesítésben és más számos területen.

A Központi Vezetőség határozatának végrehajtása mógiinkább megköveteli az üzemek erejének összefogását, a patronálást; nemcsak a nagvüzmek, hanem a helyiipari vállalatok bevonását is. Az üzemi pártszervezetek, a munkásosztály a szervezettséget, a fegyelmet, a bátor helytállást viszi a falura. A szövetkezetek tagjai várják ezt a támogatást. Ez a munkásosztály és a parasztság testvéri szövetségének, a város és a falu kapcsolatának erősítését is jelenti. Éppen ezért kell a patronálást tovább szélesíteni, hatékonyságáí növelni.

A szövetkezetek további megerősítésében mind nagyobb feladat hárul a gépállomásokra.

Nem vitatható: gépállomásaink a tavasz folyamán jobban dolgoztak, mint az előző években, összességében azonban még nem adják meg szövetkezeteinknek a szükséges politikai, szakmai és gépi támogatást. Most, amikor a mezőgazdaságban a kettős feladat megoldására készülünk fel, feltétlen szükséges a szövetkezetekkel való kapcsolatuk erősítése, a gépi munka mennyiségének és minőségének fokozása. A növényápolásban például a gépi munka a gépállomási és a szövetkezeti vezetők hibájából nem kapott elég helyet. Gépállomásaink a gépi ka- pálási tervet eddig csak 40 százalékra teljesítették.

Egyes gépállomásokon tűrhetetlenül alacsony a növényápolásra fordított gépi münka. Még a legjobban . teljesítő kengyeli gépállomáson is csak 236 kh. esi'k 1 uni- verzál-traktorra, de Szolnokon 37. Mesterszálláson 36, a Tiszaörsi Gépállomáson pedig csak 22 kh. — Fel* kell vetnünk a felelősséget ezért az állapotért az igazgató elvtársak, a szakemberek és pártszervezetek felé. Államunk drága pénzen külföldről vásárolta ezeket _ a gépeket; értékük csak a termelésben realizálódik. De ennek lehetőségét nem teremtettük meg, ugyanakkor a kapálás lassan halad, a kézi- és fogatos erő tömkelegé van lekötve, bár ezek az erők más területen foglalkozhatnának és szükség is lenne rájuk. Ha azt akarjuk, hogy szövetkezeteink kapásnövényeiket legalább háromszor-négy szer megkapálják, nagyobb teret kell biztosítani a gépi munkának, a gépi kapálásnak;

A termelőszövetkezetek megerősítésével egyidőben nagyobb figyelmet kell összpontosítani az állami gazdaságok termelésére,

A járási bizottságok, de a megyei pártbizottság hatásköréből az utóbbi években az állami gazdaságok kiestek. A pártszervezetek sok helyen gyengék, nem gyakorolják a termelés pártellenőrzését. Szakember címén sóik ellenséges elem épült be és súlyos károkat okoznak. Megyénkben az állami gazdaságok —■ annak ellenére, hogy államunk megfelelő gépeikkel és felszerelésekkel látta el — mm mutattak eddig vonzó példát a nagyüzemi gazdálkodásban. A termelés költségei túlzottan magaisak és a terméshozamok alacsonyak. Lehetetlen állapot az, hogy állami gazdaságainknak csak egyharmada maradt a múlt évben is tervezett termelési költségek keretem belül, a többi túllépte és ezzel milliókat vett ki az állam kasszájából.

Állami gazdaságainkra rendkívül fontos feladat vár a mezőgazdaság szocialista átépítése és a termelés emelése szempontjából. A növekvő vetőmag- és tenyészállat-szükségletet kielégíteni, az árutermelést fokozni, a falu szocialista átépítéséhez megfelelő segítséget adni csa'; úgy lesznek képesek, ha a pártbizottságok is behatóbban segítik és ellenőrzik a pártszervezetek és gazdasági vezetés munkáját, ha nem tűrik meg az ellenséges elemek álcázott kártevéseit, ha megszüntetik a szervezetlenséget, ha rendet és fegyelmet teremtenek.

A mezőgazdaság szocialista szektorának megerősítése, különösen pedig a termelőszövetkezetek további megszilárdítása a legalapvetőbb Kitétele annak, hogy a nyár és az ősz folyamán szövetkezeteink tovább növekedjenek, a dolgozó parasztok ezreit győzzük meg és vezessük át a nagyüzemi mezőgazdaság útjára. Ha szövetkezeteink termés- eredményei túlszárnyalják az egyénileg dolgozó parasztokét, ha a gazdaságban rend lesz és a tagok fegyelmezetten, időben végzik el a munkát, akkor a meggyőző szó eredményt fog elérni. Ha mulasztunk, ha továbbra is csak formálisan foglalkozunk a megszilárdítással, akkor a fejlesztés is kárát látja.

Pártunk márciusi határozata óta megyénkben a szövetkezetek növekedésében számottevő eredmény van,

Január óta 2784 család, 3714

taggal és 6911 kh fö’dterülettel lépett a szövetkezeti útra.

Szövetkezeteink ereje hatalmasan megnőtt és az idei terméskilátásaink is kedvezőek.

Pártunk Központi Vezetőségének határozata kimondja, hogy hazánkban a falu szocialista átépítésének fő útja: a mezőgazdasági termelőszövetkezet; Mindenekelőtt ezek számát, tagságát és területét kell gyarapítani, Ez nem zárja ki az alacsonyabb I. típusú csoport alakítását, de

törekedni kell egyrészt arra,

hogy a belépők többsége a mezőgazdasági termelőszövetkezetet válassza, másrészt arra,

hegy az I. típusú szövetkezet tovább fejlődjön.

Eddig éppen az volt a baj, hogy az I-es típusú csoportokkal nem törődtünk, ezek fejlődése megrekedt és egyrészük alapszabályellenesen működik. Föléjük két irányú munkát kell végezni. Egyrészt arra kell törekedni, hogy minél több már a nyáron és az ősszel alakuljon át magasabb típusúvá, másrészt biztosítani kell, hogy a megmaradók és újonnan alakulók alapszabály szerint működjenek és a közös gazdálkodásnak minél több elemét valósítsák meg. Építsenek gazdasági épületeket, állítsanak be közös jószágállományt, telepítsenek gyümölcsöst, létesítsenek kertészetet, rizstelepet és más ehhez hasonlókat. Már most az aratási munkában törekedjenek arra, hogy minél több helyen végezzék közösen a betakarítás munkáját. Az átalakulás érdekében helyesnek és célszerűnek tartjuk az I-es típusú csoportokban előkészítő bizottság létrehozását.

Ahhoz, hogy a szövetkezetek fejlesztésében teljesítsük azt a feladatot, melyet pártunk Szolnok megye kommunistáitól vár, szükséges, hogy a községi pártbizottságok ösz- szefogják a falu társadalmi-politikai erejét, megbízatásokat adjanak a DISZ-nek a parasztfiatalok körében, az MNDSZ-nek a nők, családtagok bevonásában, a földművesszövetkezeteknek, a Hazafias Népfrontnak saját tagjaik meggyőzésére, a szövetkezeti eredmények széles körben való ismertetésére.

Fel kell használni a gazdaköröket, népköröket, a külnöböző társadalmi összejöveteleket. Külön alá kell húzni azt, hogy foglalkozni kell a szakcsoportok továbbfejlesztésével is. Megyénkben 97 'szakcsoport működik, amelyben többezer pairasz'tcsaléd egyesült. Ezekben is előkészítő bizottságok szervezésével kell a fejlesztést előkészíteni és biztosítani.

A termelőszövetkezetek számszerű és területi növelése nehéz feladat lesz. Nehéz lesz ez a feladat azért is, mert az osztályellenség, a falusi kizsákmányolok minden lehető eszközt fel fognak használni, hogy kárt okozzanak, lassítsák az átszervezést. A kulákság egyrésze arra törekszik mist, hogy beépüljön a szövetkezetbe és belülről bomlasz- sza azt. Ezidáig is komoly károkat okoztak a szövetkezetbe beépült ku- lákok. Le kell leplezni a falu dolgozói előtt mivoltukat, kártevő szándékukat és el kell szigetelni őket,

Az előttünk álló legfontosabb feladat most a gabonabetakarítás sikeres elvégzése

A mezőgazdasági termelés emeléséhez Szolnak megyének igen sóik lehetősége van. Ez a lehetőség: mindenekelőtt az aránylag magasfokú gépesítés, a szövetkezeti mozgalom eddigi eredményei, de nem utolsó sorban az is, hogy a mi termésátlagaink alacsonyak az ország egyes területeihez viszonyítva, ugyanakkor még jelentősen növelhető az öntözött terület. Jelenleg megyénkben az öntözhető terület mintegy 70 ezer kh-at tesz ki. Ezeket a lehetőségeket nekünk ki kell használni a mostaninál jobban. Az öntözési lehetőségeket pl. eddig egyoldalúan rizstermelésre használtuk csupán fel. Nem kis területek vannak még most is, a rizstermelés kikapcsolása után. kihasználatlanul. A megyei pártbizottság, a járási, városi és községi pártbizottságoknak, a tanács szakigazgatási szerveinek a Központi Vezetőség határozatából következő feladata, hogy ennek kihasználását már most minél nagyobb mértékben biztosítsa, elsősorban nagytömegű zöld- silótakarmány termelésére. Június végéig a mezőgazdasági igazgatóság újra vizsgálja felül az öntözésre beépített területeket abból a szempontból, hogyan hajtották végre a Poli tikai Bizottság áprilisi határozatát. Ebben az évben nem maradhat hasznosífatian beépített öntözött terület;

A Központi Vezetőség határozata fontos feladatnak jelöli meg a gabonatermelés fokozását. Ebből megyénkre, mint az egyik legnagyobb gabonatermelő megyére, fontos feladat vár.

A növénytermelésben, a termés színvonalának emelésében legfontosabb soronlévő feladat: a növényápolási munka ütemének meggyorsítása, elsősorban a termelőszövetkezetekben, de más területen is. A harmadik kapálást az aratás megkezdése előtt be kell fejeznünk, ha el akarjuk kerülni a munkák torlódását és el akarjuk érni, azt, hogy a gabonát időben learassuk, betakarítsuk és elvégezzük a vele párhuzamos hordást, cséplést, tarlóhántást és másodvetést.

A mezőgazdasági munkákban fő veszélyként ismét az elbizakodottság jelentkezik. Több pártbizottságnál, községi tanácsnál indokolatlan megnyugvás és megelégedettség tapasztalható. Pedig erre semmi ok nincs.

Ä legutóbbi értékelés szerint a cukorrépa és a kukorica második kapálása csak mintegy 70 százalékban van elvégezve, de a késői vetésű és árterületi kukoricák egyrészét még egyszer sem kapálták meg. Változatlanul feladatunk, hogy gyorsítsuk a munka ütemét, elsősorban a gépek bevonásával, a családtagok munkába állításával és a munkaidő jobb kihasználásával.

A gabonabetakarítás minden év legnagyobb és legnehezebb mező- gazdasági feladata. Az idén közepes, helyenként jó-közepes termésre számíthatunk és éppen ezért meg kell tenni az előkészületeket a veszteség csökkentésére, a munka időben való elvégzésére. Az idén mintegy 319 ezer kh kalászost kell megyénkben betakarítani. Az elmúlt évben az aránylag gyenge termésből is holdanként 1 mázsát tett ki az aratási, hordási és cséplétsi veszteség. Ez azt jelentette, hogy mintegy 300 ezer métenmázsa, közel 150 ezer ember, a megye egy- harmadának évi szükségletét fedező gabonamennyiség * ment veszendőbe, maradt a tarlón. Most, amikor pártunk és kormányunk fokozott erőfeszítéseiket tesz a gabona- prcfoléma megoldására, amikor dolgozó népünk ellátásához szinte minden szem gabonára szükség van, megengedhetetlen ilyen óriási veszteség.

Állami gazdaságaink a gabona

aratását teljes egészében, a szövetkezetek 86 százalékban fogják géppel végezni.

Ez is mutaja, milyen óriási erő már a mi gépállomás-hálózatunk és mezőgazdasági gépparkunk. Gépállomásaink a szemlék értékelése alapján megfelelően felkészültek a gabenabetakarításra. Változatlanul szükséges azonban a még hátralévő járulékos munkák elvégzése, mezgóműhelyek felszerelése, ponyvák, szíjjak, alkatrészek stb. előkészítése.

A pártbizottságoknak, pártszervezeteknek viszont fel kell készíteni a kommunistákat, a dolgozókat erre a nagy munkára. Évek hosszú során tapasztalható, hogy éppen abban az időszakban, amikor a legnagyobb szükség van a párt leJkesítő szavára, a pártélet alábbhagyott, nem volt rendszeres összejövetel, a népnevelők nem készültek fel, nem kaptak megfelelő útmutatást és ez rendszereden a munkafegyelem bomlásához, a lemaradáshoz vezetett.

Az aratást, hordást, cséplést, tarlóhántást és másodvetést összefüggő munkafolyamatnak kell tekinteni. Ezt éppen a Központi Vezetőség határozata teszi szükségessé. Nekünk az elkövetkező években fekozett eredményt kell elérni a terméshozamok emelésében, ehhez pedig szükséges: a talajerő megérzése, állandó utánpótlása és fokozása. A tarlóhántás ezt a célt is szolgálja. A tarlóhántásnak akkor van teljes értéke, ha az aratással együtt folyik, hogy a talaj ne száradhasson ki. A learatás után hetekkel, vagy hónapokkal végzett tarlóhántásnak már nem sok értelme van, éppen ezért meg kell követelni folyamatos elvégzését. A cséplést teljes egészében a gépállomás gépei végzik. Cséplési tervünk rendkívül feszített éppen azért, mert a cséplőszekrények száma nem elegendő. Különösen fontos tehát a megfelelő elosztás, a tervszerű irányítás és a kapacitás teljes kihasználása az első perctől kezdve, a cséplőcsapatok közötti verseny megszervezése és annak értékelése, hogy augusztus 20-ig ezt a feladatot is elvégezzük, mert ha elhúzódik, akkor gátlóként hat az őszi betakarításra.

A Központi Vezetőség határozatából következik, hogy az állam- polgári fegyelem terén is rendet kell teremtenünk, véget kell vetni azoknak az állapotoknak, amelyek a jobboldali elhajlás következtében eluralkodtak és oda vezettek, hogy a dolgozó parasztok egy aránylag tekintélyes része, de különösen a kulákek kijátszottak az állam törvényeit, kibújtak a kötelezettségek alól és jelentős mennyiségű terménnyel és állati termékkel adósak maradtak. A múlt évben minden jelentősebb terményféleségből maradt fenn hátralék, de az ezévi 5 hónapra esedékes begyűjtésben sem tettek eleget és a dolgozó parasztoknak, méginkább a kulákok- nak jelentős hátralékuk van.

A mi államimban egy a rend, egy a fegyelem. A begyűjtési rendszer nem valami ideiglenes rendszabály, hanem olyan intézkedés, ami a szocializmusban is fennmarad. — Most úgy kell felkészülni a gaJbo- nabegyüjtés végrehajtására, hogy mindenki a cséplőgéptől eleget tegyen kötelezettségének.

A termelőszövetkezetektől államunk elvárja és megköveteli a példás teljesítést. De államunk megköveteli, hogy a dolgozó parasztok is hasonlóan mara^- déktalanul eleget tegyenek kötelezettségüknek. A kulákokat pedig rá kell kényszeríteni mind a folyó esedékes, mind a hátralék beadására.

Véget kell vetni az opportunista, elnéző és megalkuvó politikának. A megyei párt-végrehajtó bizottság a legkisebb ingadozást sem engedheti meg ebben a kérdésben. A mulasztókat szigorúan felelősségre kell vonni. Ismerik az elvtársak Getrő elvtársnak a Szabad Népben megjelent vezércikkét, mely szerint az évszázadok óta gabona- erportáló országból a múlt évben gaben a importáló országgá váltunk. Ez, a termés alacsony voltán túl, nem utolsó sorban abból is következett, hogy elnézőlk voltunk, engedtük a lazaságot a termelőszövetkezeteknél; a dolgozó parasztoknál és a kulákoknál is. A megtermelt gabonát teljesítés helyett egyesek etepekuláltálk. Az idén ezt nem szabad és nem is fogjuk megengedni.

Az ellenség megkezdte a gabona- begyűjtés elleni aknamunkáját: a jászberényi járásban indokolatlan pesszimizmust terjeszt a termésátlagokat illetően. A szolnoki járás egyik községében utcaszerte aláírás-gyűjtést szerveztek, melyben a begyűjtés csökkentését követelik. Hasonló jelenségek más területen is vannak. A leghatározottabban fel kell ezek ellen lépni. Megyénktől, ahol a szövetkezeti mozgalom aránylag előrehaladott állapotban van, pártunk és munkásosztályunk joggal elvárja, hogy azt a nagyarányú támogatást, melyet megyénk mezőgazdasága kapott, kap és a jövőben is kapni fog, az állampolgári fegyelem szilárdításával, a kötelezettségek példás teljesítésével is viszonozzuk.

Pártunk Központi Vezetőségének határozata történelmi jelentőségű feladatok végrehajtását szabta meg számunkra, A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a mezőgazdasági termelés fellendítése, mint összefüggő, egy időben megoldásra váró feladat, nagy erőpróbája lesz járási, községi pártbizottságainknak, falusi pártszervezeteinknek, a tanácsoknak, a gépállomásoknak, de nagy erőpróbája lesz egész pártunknak.

E kettős feladat egész dolgozó népünk életbevágóan fontos ügye és érdeke. A munkásosztály továbbra is teljes erkölcsi, politikai és anyagi támogatást nyújt ehhez a munkához.

A munkásosztály áldozatkészségéből megteremtett nehézipar egyre jobban ellátja a mezőgazdiaságet gépekkel, vegyi- és egyéb anyagokkal. A feladat megoldása azonban

rajtunk múlik elsősorban. A párt tudatos és sokirányú szervező politikája zárkóztathatja fel a régimódi, kisüzemi parcellás mezőgazdaságot — termelőszövetkezetek szervezése útján —• a szocialista ipar mailé.

A falusi ifjúság nagyobbik része még kívül van a termelőszövetkezeteken, — akik belül vannak, még nem állnak elég szilárdan. A kívülállók beszervezése, a termelő- szövetkezetekben bentüévők nevelése, szocialista ifjúvá — emberré formálása: ez vár falun a DISZ-re. Most pedig a fejlesztéssel együtt közvetlenül az, hogy a fiatalok a gabcnaibetakarítás idején becsülettel helytálljanak, példát mutassanak. Az arató- és cséplőcsapatokban, a kombájnokon és az aratógépeken mutassák meg fiataljaink, hogy méltók arra a szeretetne, gondoskodásra, melyet pártunk irántuk mindenkor tanúsít. Az MND3Z- szervezetek végezzenek lelkes szervező és nevelő munkát szövetkezeti asszonyaink és az egyénileg dolgozó parasztiasszonyok között a szövetkezetek termelésének fokozása és a szövetkezetek fejlesztése érdkében.

Ebből a munkából az állami szerveknek, tömegszervezeteknek egyaránt kijut a részük. Különösen fontos munka vár DlSZ-szisrveze- teinkre, az MNDSZ szervezetekre.

Nagy feladat vár az előttünk álló kettős féladat végrehajtásából mezőgazdasági szakembereinkre, A most következő feladatok az eddigieknél nagyobb erőfeszítést és szorgalmat követelnek meg tőlük; Bízunk benne, hogy ezzel nem is maradnak adósaik.

A mezőgazdaság szocialista átszervezése -és a mezőgazdasági termelés emelésének sikere nem utolsó sorban múlik tanácsaink, a tanácsvezetők szorgalmán, helytállásán. Az ő tudatos, a párt irányításával végzett lelkes munkájuk nélkül nem lehet a feladatokat sikeresen megoldani.'

A tanácsok — különösen a községi végrehajtó bizottságok — még nem váltak a szövetkezetek gazdáivá. Sokszor a tanácselnökök orra előtt gyülekeznek a bajok; sértik meg a szövetkezeti élet írott törvényét: az alapszabályt, de elnéznek, eltekintenek felette.

Minden vezetőnek, — így a ta- nácsvezetcknek is — legszebb és megtisztelőbb kötelessége munkálkodni dolgozó népünk boldog j óvóján, a szocializmus építésén. Minden falusi vezetőnek ott kell küzdenie az első sorokban, ott, ahol az élet lüktet: a szövetkezetben, az állami gazdaságban, a gépállomásokon, a termelés frontján. Nincs és nem lehet nagyobb és fontosabb ügy községi tanáesszerveink előtt sem, mint pártunk Központi Vezetősége határozatának végrehajtása, a falu szocialista átalakítása és vele együtt a mezőgazdasági termelés fellendítése. Nem formális egyetértés, nem kinyilatkoztatások sorozata, nem határozatok gyártása kell most, hanem aktív szervező munka!

Pártunk kijelölte az utat, amelyen haladnunk kell.

Pártunk azt várja tőlünk. Szolnok megye kommunistáitól, hogy bátran és következetesen ha’adjunk előre ezen az úton. Küzdjük le az akadályokat, erősítsük meg szőve tkezeteln- ket, állami gazdaságainkat, a gépállomásokat; győzzük meg a dolgozó parasztság újabb ezreit a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről.

Azok a célok, amelyeket pártunk júniusi határozatában megjelölt, egész dolgozó népünk ügye. A feladat megoldása nehéz, de megvan hozzá Szolnok megyében is az erő. Pártunk tagjainak tízezrei, az ifjú ság legjava, a 30 ezer szövetkezeti parasztcsalád, gazdálkodó szövetkezeteink, a gépállomások és az átlátni gazdaságok együtt a munkás- osztály támogatásával: ez az a» erő, melynek összefogása biztosítj pártunk júniusi határozatának •óhajtását.

Dolgozzunk úgy, hogy mi a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a terméshozam emelésében példás eredményt é: jen el.

Ügy gondolom, mindanr nevében jelentem ki: érőnké energiánkat nem kímélve, szívvel lélekkel fogunk pártunk Közpon Vezetősége történelmi jelentőség határozatának végrehajtásáért küzdeni,

*

Az aktíva-ülés további lefolyása és az ülés feUiivá'át holnapi szá munkban közöljük,

é