Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-23 / 146. szám

1353 Jönl-jBs 23. SZQLNQKMEGYEI NÉPLAP 3 cAz új tíz tiniikt LútiyánaL A szombat est! alakuló gyűlésen íöldszerető, a gazdálkodáshoz értő elnököt választottak az új közös gazdaság tagjai. E, PAP IMRE hét holdas dolgozó paraszt lett a szövetkezet elnöke. — Képünkön a tsz elnök kislányával, ak! szintén résztvesz az új, közös gazdaság munkájában, Kengyelen. Mit mond a minta-alapsiabaly ? Az új termelőszövetkezet alapításának egyik kezdeményezője DÓSA JÁNOSNÉ volt, aki már régóta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy be kellene lépni a tsz-be. A Sallai Termelőszövetkezet azönban távolesik az ő földjétől. Ezért alakították tizenegyen az új szövetke­zetei. — A fényképen DÖSA JÁNOSNÉ, ÖZV. FEKETE JÁNOSNÉ és fia a termelőszövetkezet minta-alapszabályát tanulmányozza. Űj termelőszövetkezet alakult Kengyelen Kis csoport gyülekezett szomba­ton este Kengyelen B. Pap Imre 7 holdas egyénileg dolgozó paraszt ta­nyáján. Valamennyien jó szomszé­dok, régi ismerősök. Dósa Jánosné 15 holdas nagyobbik fiával Jánossal, özv. Fekete Jánosné 4 holdas, Mol­nár Bálint 7 holdas, özv. Szabó Já­nosné 6 és fél holdas, Knap Lajosné 11 holdas, Szabó Mihály, Knap Sán­dor földnélküliek, Balog József 4 és fél holdas és B. Pap Imre fiával je­lent meg a megbeszélésen, összesen tehát tizenegyen, B. Pap elvtárs nagycsaládú em­ber, tizenkét gyermeke van. Nem csukott szemmel járja a világot, gazdasága majdnem szomszédos a kengyeli Vörös Hajnal TSZ egyik búzatáblájával, ■— ügy AU ez a búza, mint az acél­fal — mondja B. Pap elvtárs. — Mi ezt a munkát sohasem tudjuk meg­adni a földnek, míg egyéniek le­szünk. Pedig szeretjük a földet, meg a jószágot is. Dósa Jánosnénak 8 szájról kell gondoskodni. Tizenötholdas gazda­sága csak szegényes megélhetést biztosit. Egyik rokonuk, Tóth Ist­ván a Sallai TSZ-ben tag már há­rom éve. Mikor odakerült, bizony semmije sem volt. Azóta már szé­pen összeszedte magát a kis család. Elbeszélgettek, majd felvetődött a kérdés, hogy megalakítják a terme­lőszövetkezetet, A belépési nyilatkozatot már va­lamennyien aláírták. Megbeszélték, hogy a III. típusú termelőszövetke­zetnek a Vörös Csillag nevet adják. S ha beért a gabona a betakarítás után tarlóhántással meg is kezdik a közös munkát az 56 hold földön. Mi­vel a 6 ló s a hozzávaló gazdasági felszerelés kevés a közös gazdaság­hoz, így a gépállomás segítségét kí­vánják igénybevenni. Kijelölték a tanyaközpontot. A területen két ártézi kút is van. A kavicsost kútból konyha,ker­tészetet lehet locsolni és az ottlévő egyholdas nádasból majd halastó lesz. A tervezett területtől alig 800 méterre van az c'ntözőcsatorna. Jó­szágállományról is gondoskodni keTL Az új tsz-gazdák törzskönyvezett szarvasmarhaállományt akarnak be- szerezni. Az új tsz elnökévé B. Pap Imrét választották. Látogatók a Sallai tsz-ben Látogatók a mellig érő búzában, a Sallai TSZ földjén. A kengyeli Sallai TSZ tagjai többek között egy szivattyúmotort kaptak patronáló üzemüktől, a Tiszamenti Vegyiművektől. Ezt láttam a kengyeli Sallai TSZ-ben Elmondta i Vngí István egyénileg dolgosó parasst, as öcsödt olvasókör elnökhelyettese Aa utóbbi időben az öcsödi ol­vasókörben sokat beszélgettünk a szövetkezeti gazdálkodásról. A vé­lemények eltérőek voltak egymás­tól, de abban már rég megegyez­tünk, hogy érdemes lenne meglá­togatni egy közös gazdaságot. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága lehetővé tette, hegy meg­nézzük a kengyeli Sallai Termelő­szövetkezetet, Több gazdatársam­mal együtt vasárnap kora reggel útnak indultunk, A megérkezés után mindjárt fel­tűnt, milyen jól öltözködnek a Sal­lai TSZ tagjai. Már pedig a ruha sokmindent elárul anélkül, hegy beszélne a gazdája. Sok tag kitün­tetést visel a kabátja hajtókáján. Mint később megtudtuk, több mint harmincán kaptak kormány-, vagy miniszteri kitüntetést. Amerre jártunk mindenütt rend és tisztásáig fogadott bennünket. Nagyon szép idő volt és jól esett a határt járni. A földművelő ember­nek meg olyan a természete, ha szép jószágot, vagy szép gabonát lát, akkor egyáltalán nem érez fá­radságot. így voltunk mi is. Elő­ször a cukorrépát, meg a búzát néz­tük meg. Velünk tartottak a tsz gazdái is. Mit mondtak a tss tagok? Menetközben ismerkedtem meg Bártfai Istvánnal, egy jóvágású, nálam valamivel fiatalabb — 35 év körüli emberrel. Elmondta, hogy ő az elmúlt év őszén 12 hold földdel lépett a termelőszövetkezetibe. Az­óta itt dolgozik az egész család. Jól érzik magukat. Bártfai barátomnak az volt a véleménye, hogy minél több, szorgalmas, józan gondolko­dású gazda választja a közös utat, annál eredményesebb a szövetke­zeti gazdálkodás. — De egyéni gazda korában ma­gának nem parancsolt senki, most meg parancsolnak — válaszoltam neki. félig komolyan, félig tréfá­san, — gondoltam sarokba szorítom kicsit. —• Inkább fordítva van. Egyéni gazda koronában minden és min­denki parancsolt. A szükség volt a legfőbb parancsnok. Nem akkor menteim szántani, vagy kapálni, amikor erőmből tellett. És nem azt csináltam, ami nekem tetszett, ha­nem alkalmazkodnom kellett az időjáráshoz, a körülményekhez. Egyéni gazda koromban én is úgy gondoltam, hogy majd parancsol­nak. Erről szó sincs. Fegyelem ven, fegyelemnek lenni kell, hiszen ezt mi akarjuk így, szövetkezeti gaz­dák. Elhatároztuk, hogy holdan­ként 30 mázsa kukoricát terme­lünk, búzából pedig 10 mázsát. Ennyi meg is lesz, sőt még több is. Da hogy meglegyen, ahhoz rendre és fegyelemre van szükség. És van-e olyan munkaszerető paraszt- ember. aki ellenzi a fegyelmet, a rendet? — kérdezte az én újdon­sült barátom. Igazat adtam neki. A gabona földeken Máté elvtárs. a szövetkezet el­nöke megállt az egyik búzatábla szélén és mi valamennyien köréje seireglettünk. Elállt a szemem, szám, amikor végignéztem a hara­goszöld egyenlő-növésű, gazdag ter­mést Ígérő gabonatáblán. „Ilyen búza nincs Öcsödön" — mondta Vas Imre, egyik gazdatársam. — Öcsödön tanácstag, s mindenki ar­ról ismeri, hegy sohasem mond el­hamarkodott véleményt semmiről. Ebben az esetben is igaza volt. Ahogyan ez már a magunkfajta emberek között szobás, nyomban arról kezdtünk beszélgetni, vajon mennyi termésük lesz búzából a Sallai TSZ tagjainak. Én 14—15 mázsát mondtam. A szövetkezeti tagok is úgy vélekedtek, hogy a 14—15 mázsa meglesz. A termelési tervükben 10 mázsát terveztek, de ezt jóval túlszárnyalják. Kíván­csian kérdeztük, mit csináltak, hi­szen errefelé sem esett több eső és a földek sem jobbak, mint a mieink. A válasz kézenfekvő volt. A bri­gádvezetők és a tagok elmondták, hogy a magágyat gépekkel csinál­ták. Kora tavasszal pétisóval erő­sítették meg a fiatal növényt. Ezen­kívül elvégezték a gyomtalanítást. Szóba került az aratás is. A tsz tagok elmondták, hogy gyorsan és minél kevesebb veszteséggel taka­rítják majd be a kalászosokat. Kombájnokat és aratógépeket kap­nak, a betakarítás 80—85 százalé­kát gépesítik. „Kíméljük a tagok erejét és mégis gyorsabban elvé­gezzük ezt a fontos munkát" — mondotta nagyon találóan Fóris elvtárs, az egyik brigádvezető. A tss tagok kásatáján Végigjártuk a kukoricaföldeket és a cukorrépatáblákat is. Gyomot még csak véletlenül sem találtunk. Ha­ragoszöld színben pompázott a ku­korica és a cukorrépa. Az elmúlt hetek szárazsága úgy látszik nem sokat ártott a szövetkezeti földek­nek; Megtudtuk, hogy a gépek segítsé­gével már háromszor kapálták meg a kukoricát, a cukorrépát pedig négyszer. — „No, ha már minden ilyen szép, nézzük hát meg, hogy mit jelent ez a tagoknak. Mi van egy szövetkezeti gazdának ilyenkor június közepén?" — javasolta az egyik társam. — Hogy ezt megnézzék, annak nincs semmi akadálya. Nézzenek körül s amelyik tanyát kiválaszt­ják, oda bemegyünk — válaszolták a tagok. így tehát találomra bemen­tünk az egyik szövetkezeti gazda, névszerint Nagy János portájára. Nagy János családjával együtt dolgozik és az elmúlt évben ha­vonta kétezer forint jövedelme volt. Ezt ő mondta, mi meg láttuk, hogy valóban igazat beszél. Megmutatta háztáji tehenét, disznait, bevezetett a lakásába, a kamrába, a padlásra. Én mondom, nincs az a jómódú kö­zépparaszt, akinek olyan sok min­dene van, mint Nagy Jánosnak, öt új nagykabát lógott a szekrényben, rádió szólt, három hatalmas tábla szalonna lógott még mindig a pad­láson, három zsák lisztet, egy má­zsa cukrot találtunk a kamrában és megtudtuk, hogy öt mázsa búzát nemrég adott kölcsön ismerős egyé­nileg dolgozó parasztoknak. Új tagok Határjárás közben sok mindenről beszélgettünk egymással s akkor mondták el a tsz-tagok, hogy az el­múlt évi zárszámadás óta 60 új tag­gal gazdagodtak. Márkus Mihály, Varga Mihály, Túri József középpa­rasztok majd csak őszre veszik fel a közös munkát, de már ők is alá­írták a belépési nyilatkozatot, hogy ki ne maradjanak a tsz-ből. Szegedi József, özv. Kozák Józ.sefné és még nagyon sokan már dolgoznak is. Miután alaposan körülnéztünk Nagy János házatáján, megértettük, hogy Márkus Mihály és társai miért nem akarnak kimaradni a közös gazdálkodásból. A kengyeli Sallai TSZ-ben nagyon is érdemes tag­nak lenni. És nekem az a meggyő­ződésem, hogy ilyen virágzó ter­melőszövetkezet létesítésére minde­nütt megvan a lehetőség, ahol föld­szerető, józan gondolkozású embe­rek fognak össze, Néhány adat a Sallai TSZ életéből Utoljára a szövetkezet kertészeiét tekintettük meg. Itt nagyon sok ér­dekeset láttunk. Virágházat, citrom- és narancsfákat és egy kis parcella ágasbúzát. A kertészet néhány ér­dekessége szemléltetően mutatta mindannyiunk számára, hogy mi­lyen hagy lehetősége van a tudomá­nyos gazdálkodásnak. Saját szemünkkel győződtünk meg arról is, hogy a szövetkezeti parasztok az űj, a nagyszerű, szebb életért folytatott küzdelemben nin­csenek egyedül, mellettük van a párt és a munkásosztály. A munká­sok és a parasztok nagyszerű barát­ságának számtalan jelét fedeztük fel. Csak egyet említek. A Sallai TSZ-ben rendkívül nagy gondot okoz az öntözés, mivel nincs a közelben folyó. A kertészetben mégis öntöznek néhány növényfé­lét. Ez eddig nagyon fáradságos munka volt, de nemrég patronáló üzemük, a Tiszamenti Vegyiművek kisegítette őket. Egy becslésem sze­rint közel 80 ezer forint értékű szi­vattyúmotort küldtek a gyár dol­gozói a Sallai TSZ tagjainak; Máté elvtárs, a szövetkezet elnö­ke is elmondta, hogy a párt és a mun hátasaid ly segítsége folytán jutottak el idáig; 1^949-ben alakult a szövetkezet; Nem volt egyebük csak a föld, jószág egy szál sem. Ma pedig szép és nagy­számú jószágállományuk van. Több­ezer sertés, többszáz szarvasmarha, lovak, birkák és baromfi. Késő délután váltunk el vendég­látóinktól; Az egyik társam azt mondta búcsúzóul, őneki az tetszett a legjobban, hogy itt a tsz-ben nincs egyetlen sovány menyecske sem. Ez tényleg igaz. De nincs ott egyet­len rosszkedvű ember sem. És ezek azok a dolgok, amelyek sok^ min­denre feleletet adnak, bár az "ilyen jelenséget könnyebb meglátni, mint elmondani; Nagyon hasznos volt a mi látoga­tásunk s azzal az elhatározással mentem haza, hogy mindent elmon­dok a maga valóságában, úgy, ahogy azt láttam. Ezután is beszél­getünk mi a szövetkezetről az olva­sókörben, de ez a beszélgetés már más lesz, mint bármelyik a néhány héttel ezelőttiekből, NAGY JÁNOS, a Sallal TSZ egyik tagja jövedelméből sok mindent vas ámít

Next

/
Thumbnails
Contents