Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-18 / 142. szám

? S20LN0RMEGYEI NÉPLAP 1955 június í&t fFolyfatás az első oldalról.) vezzük az országos ifjúsági sUózási versenyt. A tavalyi eredmények feljogosítanaik arra, hogy javasol­juk: a DISZ vállaljon védnöksé.- get az országos silózási teiv telje­sítés? felett. Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata célul tűzte ki, hogy a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban 1956-ban a vetésterületnek legalább felén a magasabb terméshozamot eredmé­nyező négyzetes-fészkes eljárással vessék a kukoricát. Úgy gondoljuk, hogy ez olyan feladat, amelyben a fiatalok úttörő munkát végezhet­nek. Ezért javasoljuk a kongresz- szusnak: ifjúsági szövetségünk vál­laljon kötelezettséget arra, hogy 1956-ban a termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok ifjú­sági brigádjai és munkacsapatai 100 900 katasztrális hold vetésterü­leten biztosítják a kukorica négy­zet?® fészkes vetését. Az országos termelési mozgalmak mellett a Bács, Borsod és Szabolcs megyei DISZ-szervezetek példájára ki kell szélesíteni az adott terüle­tek sajátosságait figyelembe vevő helyi akciókat, külnösen gyümölcs- és burgonyatermelésünk növelése és szőlőtelepítésünk segítése érde­kében. A lakosság jobb zöldség­ellátásáért kívánatos lenne, ha több megyebizotlság a Komszomol tapasztalatai alapján a fiatalok ügyévé tenné a tőzeges tápkockák készítését. Ezután Gosztomyi elvtárs részle­tesen foglalkozott a gépállomások és állami gazdaságok DlSZ-szsr- vezeteinek feladataival. Majd arról szólt: A mezőgazdaság szocialista szek­torának előtérbe helyezése nem je­lenti, hogy elhanyagoljuk az egyé­nileg gazdálkodó pairasztfiatalok termelésének segítését. Mezőgaz­daságunkban még jelentős helyet foglal el a kisárutenmelés. Szántó­területünknek csaknem 70 százalé­kán egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodnak. A jövőben nagyobb számmal kell bekapcsolni az egyénileg dolgozó parasztfiatalokat a korábban már említett országos termelési ak­ciókba és a községek közhasznú munkáinak társadalmi útón történő elvégzésébe. így, szervezetten tehet és. kell bevenni az egyénileg dol­gozó parasztfiatalokat az arató­cséplő brigádokba, a tüzérségibe, a fásításba, a legelők javításába, a paták ok, árkok tisztításába. A mezőgazdaság fejlesztése meg­követeli. hogy fokozottabban tö­rődjünk az egyénileg dolgozó' pa- rasztíiatalok szakmai képzésével. A gépállomások DlSZ-szerveze- tei biztosítsák, hegy az ifjú trak­torosok és gépkezelők teljes lét­számmal vegyenek részt a techni­kai tanfolyamokon. A tsz, állami gazdasági és területi DlSZ-szerve- zetek törekedjenek arra, hogy a fiatalok minél többen tanuljanak a téli hónapokban folyó ezüstkalászos tanfolyamokon. Váljanak rendsze­ressé szervezeteinkben a szakmai előadások, tapasztalatcsere-értekez­letek és a gyakorlati bemutatók. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésében és az ifjúság szakmát nevelésében egyaránt nagy szere­pük' van a fiatal mezőgazdasági szakembereknek. Sajnos bizottsá­gaink az elmúlt éveikben elhanya­golták a fiatal szakemberek között végzett nevelőmunkát. Az esetek többségében megelégedtek a ré­szükre rendezett néhány tapaszta­latcsere- értekezlettel. Az előttünk állő feladatok megkövetelik, hogy ezen a helyzeten sürgősen változ­tassunk. A mezőgazdaság szocialista* át­szervezésében nagy feladat hárul az ifjúmunkásokra és az üzemi DISZ-szervezetekre is. A falunak nyújtott gazdasági, politikai és kulturális segítséggel bizonyítsák be, hogy követik a magyar mun­kásosztály forradalmi hagyomá­nyait, hű szövetségesei, támaszai a parasztifjúságnak, az új életért ví­vott harcában. A párt politikájának' végrehaj­tása, a falu szocialista átalakítása az osztélyellenséggel folytatott kér­lelhetetlen harc közepette történik. A falusi DISZ-szervezetek leplez­zék le a kulákság tevékenységét. Mutassák meg a ravaszkedó kulák igazi arcát, szervezzék meg az ön­kéntes ifjúsági társadalmi ellenőr­zést, hegy elejét vegyék a szabo­tázsoknak, megakadályozzák, hogy a kulákdk és kupecek kijátsszáik beadási, adófizetési kötelezettségü­ket, Szüntelenül erősítsük szövetségünk kapcsolatát a dolgozó parasztifjúság tömegeivel Feladatainkat csak akkor tudjuk megoldani, ha szüntelenül javítjuk szövetségünk kapcsolatát a dolgozó parasztifjúság tömegeivel, ha nö­veljük falusi DISZ-szervezeteink taglétszámát — elsősorban a szo­cialista szektorban. A dolgozó parasztifjúság nagy többsége azonban még nem tagja szövetségünknek. Az egyénileg dol­gozó parasztfiataloknak csupán 15 százaléka, a szocialista szektorban dolgozóknak csak 27 százaléka, a falusi lányoknak mindössze 15 szá­zaléka DISZ-tag. A falusi munkánk megjavítása érdekében mindenekelőtt ezen kell változtatni. Milyen feladataink van­nak ezzel kapcsolatban? Dolgozó parasztifjúságunk életé­nek döntő eleme a munka. Ez azonban nem jelenti azt, hogy el­hanyagolhatjuk az ifjúság ólet éneit más fontos elemeit, a fiatalok ne­velésének egyéb fontos eszközeit. A falvak fiataljai is szeretnek munka után tanulni, jó könyveket olvasni, előadásokat hallgatni, tán­colni, sportolni. Ma már egyre több olyan falusi alapszervezetünk van, amelyik ki­elégíti az -ifjúság sokoldalú igé­nyeit. A nagysikerű ifjúsági kulturális seregszemle és a kongresszusi sport- versenyek tapasztalatai is arra ösztönöznek bennünket, hogy to­vább javítsuk szervezeteink kultúr­áé sportmunkáját, s hogy szoi-o- sabbra fűzzük a falusi kulturális intézmények, sportszervek és DISZ- szervezetek kapcsolatait. Falusi DISZ-szervezeteink váljanak motor­jává a parasztifjúság művelődésé­nek, sportjának, s fejlesszék ki sa­ját szervezeti kereteik között is a kultúr- és sportmunkát. Falusi sportrr.unkánk továbbfej­lesztése érdekében biztosítani kell a DISZ-alapszei’vezetek aktív sze­repét az egységes falusi sportkö­rökben. Olyan falvakban, ahol a sportkör még nem működik, a DISZ-szervezetek alakítsanak sport­csapatokat. Gondoskodnunk kell az ilyen sportcsapatok számára megfelelő vezetők képzéséről is. Tovább kell folytatnunk az ifjú­sági találkozók szervezését körze­tenként, járásokban, megyékben és Budapesten is. S a jövőben egyre inkább a falusi DISZ-szervezetek váljanak a hagyományos népszoká­sok. szüreti mulatságok, különböző bálok, ünnepségek rendezőivé is. Számos szervezetünk munkájá­ban az a hiba, hogy nem veszik eléggé figyelembe az ifjúság kü­lönböző rétegeinek, különböző kor­osztályainak sajátos igényeit. Ez a fő oka többek között annak, hegy a falusi lányok és a 20 éven felüli fiatalok nagy tömegei maradnak távol tőlünk. A szervezeti életet vonzóvá kell tennünk a lények számára. Alap­szervezete ink rendezzenek azért külön eCöadást a lányoknak, őket érdeklő témákról. A lányok, a fia­talasszonyok részére szervezzenek főző-, szabász-varrószakköröket, cse- csemőgondozó tanfolyamokat. Von­ják be jobban a lányokat a kultúr- és spertmunkába. így élhetjük el, hogy a falusi lányok nagyobb számmal jöjjenek a DISZ-fae. Szervezeteink jelentős részének nem sikerült még megfelelő kap­csolatot teremteni a szülőkkel, a felnőttekkel, s különösen a peda­gógusokkal. Éneikül pedig nehezen lehet megjavítani a szervezeti munkát. így szeretnék külön szólni a pe­dagógusokhoz. örvendetes, hogy falusi munkánkban egyre több fa­lusi nevelő vesz részt. Több alap­szervezetben fiatal tanítót válasz­tottak titkárnak, száz és száz pe­dagógus dolgozik a Petőfi-iskolák vezetői között, valamint a kultúr- és spoitmunka irányításában. Mondjunk köszönetét itt a kon­gresszuson azoknak a néphez hű falusi nevelőknek, akik fáradságot nem ismerve segítik falusi DISZ- szervezeteink munkáját. Tömegbefolyásunk nem kielégítő voltának oka az is, hogy keveset törődtünk a DISZ természetes utánpótlásával, a falusi úttörőkkel. Falusi DISZ-szervezeteink növe­kedését sok helyen akadályozta az alapszervezet működéséhez szüksé­ges tárgyi feltételek, elsősorban helyiségek, hiánya is. Több száz fa­lusi szervezetünknek még ma sincs otthona. Vénünk Téget a falusi ifjúság szervezeti széf szaki tot tságának Falusi DISZ-szervezeteink mun­kájában károsan érezteti hatását, hogy egy-egy községen belül mű- dödö különböző tömegszervezetek, társadalmi szervek, intézmények — mint a sportkör, a MAÖHSZ, a kultúrotthon, a tűzoltó egyesület — szétforgácsolták az ifjúság ere­Válasz a párlokiatás előkészítésévé! kapcsolatos problémákra A pártoktatás megváltozott rendszeré-1 vei kapcsolatban több elvtárs kérdést | intézett hozzánk. Kérdéseikre az aláb­biakban válaszolunk; 1. Miért vált szükségessé a párlokiatás rendszerének megváltoztatása ? jét és nem a DISZ-t segítve, ha­nem a DISZ-szel rivalizálva igyek­szenek megoldani feladataikat. Pártunk Központi Vezetőségének határozata az ifjúsági munkáról most minden feltételt megterem­tett ahhoz, hogy véget vessünk a falusi ifjúság szervezeti szétszaikí- tottságának, s hogy a pártszerve­zeteik vezetésével minden faluban, valóban a DISZ legyen a fiatalság egész életének tényleges össze­fogója és irányítója. Ennek a megtisztelő, de ugyan­akikor nem könnyű, és nagy fele­lősséggel járó feladatnak falusi alapszervezeteink csak akkor tud­nak megfelelni, ha politikailag szi­lárd, tapasztalt vezetők állnak alapszervezeteimk élén. Ma már számos olyan falusi ifjúsági v&- zetőnk van, akik itt ülnek a kon­gresszusi teremben, s akik jó mun­kájukkal kivívták az ifjúság és a felnőtt dolgozók megbecsülését és szere tétét. Azonban sok olyan titkárunk is van, aki koránál fogva nem ren­delkezik még kellő élettapasztalat­tal, kellő felkészültséggel. Jól mű­ködő szervezeteink tapasztalata alapján minél több 20 éven felüli, katonaviselt párttag, vagy tagjelölt fiatalt kell alapszervezeteink élére állítani, s a szervezetek vezetésébe jobban be kell vonni a fiatal fa­lusi értelmiséget. Alapszervezeti vezetőségeink mun­kája megjavítása érdekében na­gyobb figyelmet kell fordítanunk az alapszervezeti vezetők képzé­sére. Biztosítanunk kell, hogy az alapszervezetek többségének titká­rai, különböző táborok, megyei és járási tanfolyamok, központi isko­lák segítségével megfelelő képzést kapjanak. Alapszervezeti munkánk fellen­dítése érdekében jóbban ki kell fejlesztenünk a DlSZ-taigok önte­vékenységét. Nagyobb figyelmei kell fordítani falusi DlSZ-szerve* zeteinknek is a megbízatásokra, a szervezetbe újonnan belépett fiata­lok foglalkoztatására, valamint a DlSZ-csoportok kiépítésére. Kon­gresszusunk kötelezze arra az újonnan megválasztott központi vezetőséget, hogy hajtson végre további erőátcsoportosításokat, köz­vetlenül a falusi területen dolgozó DISZ -apparátus, elsősorban a já­rási DISZ-bizottságck munkájának erősítésére. A járási DISZ-bizottságoknak el­sőrendű szerepük van a falusi DISZ-élet megjavításában. A járási DISZ-bizottságdk munkája az el­múlt esztendőkben sokat javult. Ma már a járásokban sok kiváló ifjúsági vezető dolgozik. Járási bizottságaink egy részé­nél azonban még ma is sok a hiba. A bizottságok titkárai és munka­társai kevés időt töltenek az alap- szervezetekben, s munkájuk akkor is nem egyszer puszta információ­szerzésre, távirati stílusban kiadott utasításokra szorítkozik. Pedig já­rási bizottságaink csak akkor nyújt­hatnak komoly segítséget az alap- szervezeteknek, ha figyelmesen ta­nulmányozzák egy-egy DlSZ-szer- vezet életét, ha figyelembe veszik a fiatalok véleményét, ha a helyi lehetőségeket ismerve adnak kon­krét segítséget és tanácsokat az alaoszervezeti vezetőknek. Falusi alapszervezeteink munká­jának, politikai és szervezeti meg­szilárdításának legfőbb és legfon­tosabb feltétele a pártvezetés biz­tosítása, következetes érvényre jut­tatása. Bizottságainknak gondos­kodni kell arról, hegy minden fa­lusi DISZ-szervezet pontosan vég­rehajtsa a párt határozatait, s be­csülettel teljesítse a pártszerveze­tektől kapott megbízatásokat. Alap­szervezeti vezetőink igényeljék minden esetben a pártszervezetek támogatását, beszéljék meg a Dísz­munka minden kérdését rendszere­sen a pártszervezetek vezetőivel, s azok titkáraival. Éljenek jobban pártunk szervezett szabályzatában lefektetett jogaikkal, kezdeményez­zenek bátran, neveljék és javasol­ják legjobb tagjaikat a párt tag- jelöltjeivé és tagjaivá. Tisztelt kongresszus! Kedves elv­társak ! ' Fártunk Központi Vezetősége legutóbbi határozatának végrehaj­tása a szocializmus újabb győzel­mét, újabb nagy előretörését ered­ményezi. Küzdeni a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a mező- gazdaságii termelés felemeléséért, ez a mi ifjúsági szövetségünk harci programja falun. i i E nagyszerű feladat végrehajtá­sához minden feltétel adva van számunkra. Mellettünk áíll, vezet és segít bennünket harcokban edzett, nagy pártunk. Rendelkezésünkre állnak a hős lenini Komszomol fci- merilhetstlenül gazdag tapasztala­tai — amelyek már eddig is fel­mérhetetlen segtisfget nyújtottak számunkra. Propagandamunkánk a felszaba­dulás óta eltelt 10 esztendő alatt igen sókat fejlődött. Évről-évre nőtt a pártciktatásban résztvevő elvtár­sik száma. Javult a marxizmus— ieninizmus propagandája, különö­sen a Központi Vezetőség 1953. ok­tóberi pártpropagandáról szóló ha­tározata után- Bővítettük a politi­kai gazdaságtan tanítását, bevezet­tük pártunk és a nemzetközi mun­kásmozgalom történetének, vala­mint a marxista filozófiának az ok­tatását. E határozat elvei az 1955/ 56-os pártektatási évben is érvé­nyesek. Emellett azonban szüksé­gessé vált a pártoktatás rendszeré­nek megváltoztatása. E változások elsősorban a politikai gazdaságtan és a SZKP történetének tanulmá­nyozásával kapcsolatosak. A politikai gazdaságtan ta­nulása terén értünk el eredménye­ket, de tény az is, hogy a párt, ál­lami, gazdasági és tömegszervezeti funkcionáriusok zöme szívesebben tanulta a marxizmus—Ieninizmus más tárgykörének anyagát. Ennék következménye, hogy a vezetőié nagyrésze a legszükségesebb köz- gazdasági ismeretekkel sem rendel­kezik. E tarthatatlan helyzeten változtat a Központi Vezetőség márciusi — az iákalán-kívüli párt* oktatás rendszerének megváltozta* tásáról szóló — határozata, amely feladatként szabja meg a politikai gazdaságtan oktatásának kibővítés séf. Pártototatásunk eddigi, rendszeré-* ben nem volt meg a szükséges fo* kozatosság. Ez főként a SZKP tör-; tónete tanulmányozásának színvo-i nalára nyomta rá bélyegét. A párt-* munkásak nagy többsége a politi* kai iskolák elvégzése után a SZKP története tanfolyamokon tanult ten vább. Miután a politikai iskolák nem nyújtottak megfelelő előkép­zettséget, a tananyag megértése igen sok nehézséget okozott. Ezért a Központi Vezetőség úgy határ o* zott, hogy a politikád iskolák elvég* zése után olyan kétéves tanfolya* met iktat be, amelynek keretében elsajátítják a marxizmus—leniniz* mus legfontosabb alapismeretéit, s ezeknek a magyar fejlődéssel való összefüggéseit. A „Marxizmus—> Ieninizmus alapjai“ tanfolyam te* hát átmenetet képez a pólitikai is* kola másodéve és a szakosított tan* folyamok, elsősorban az SZKP tör* ténete tanfolyama között. 2. Milyen oktatási formák lesznek az új oktatási évben és kik lesznek a hallgatóik ? A pártoktatás egyszerűbb formái a politikai iskolák és a „Marxizmus .—ieninizmus alapjai1’ tanfolyam. A politikai iskolák két évfolyamból állnak, de ebben az oktatási évben csak első évfolyamot szervezünk. Ide azokat az elvtársakat kell be­osztani, akik még nem vettek részt politikai oktatásban, vagy ezévben nem kielégítő módon végezték el a kongresszusi alsófokú tanfolyam máscd'évét, továbbá azokat, akik az elmúlt oktatási évben kapcso­lódtak be a politikai tanulásba, s csak a kongresszusi alsófokú tan­folyam első évét végezték el. Tananyaguk: Bevezető előadás „A Magyar Dolgozók Pártja jogos örököse és tavábbfolytatója nem­zeti történelmünk haladó hagyomá­nyainak“ címmel. — 1) Hogyan él­tek és harcoltak a magyar dolgozók a felszabadulás előtt? — 2) Hazánk felszabadulása. A magyar nép har­ca a párt vezetésével a proletár- diktatúra megteremtéséért. A szo­cializmus építése hazánkban. — 3) A tanácsok a dolgozó nép hatal­mának helyi szervei. — 4) A Szov­jetunió, Kína és a többi népi de­mokráciák békepolitikája. Harc az új világháború kirobbantása ellen. A „Marxizmus—Ieninizmus alap­jai” tanfolyam szintén 2 éves, de ebben az oktatási évben ebből is csak első évfolyamot szervezünk. Azok az elvtársak vegyenek ezen részt, akik legalább két évig ered­ményesen tanultak, de arra még nem elég felkészültek, hogy á szakosított tanfolyamokon tanulja* nak' tovább. Tehát ide kell beosz* tani azokat, akik elvégezték az al* sófokú kongresszusi tanfolyamot és előtte ugyancsak elvégezték a pali* tíkai islkola I. vagy II. évfolyamát* akik a középfokú kongresszusi tan* folyamot elvégezték, továbbá azo­kat, akik az elmúlt években közép* fokon elkezdték a SZKP tanúimé* nyezását, de, nem elég felkészültek arra, hogy a szakosított tanfolya* mek keretében folytassák tovább a tanulást. Beoszthatók erre a tan* folyamra olyan elvtársak is, akik még nem vettek részt pártektatás* ban, de politikai alapképzettségük lehetővé teszi, hogy közvetlenül erre a tanfolyamra kapcsolódjanak be. Tananyaguk: Bevezető előadás „Marx-Engels-Lenin a tudományos szocializmus megalapítói" címmel* — 1) A szocializmust megelőző tér* melési módok története. A marxiz­mus—Ieninizmus tanítása az osztá* lyokról és osztályharcról. — 2) Ä marxizmus—Ieninizmus tanítása az államról. A proletárdiktatúra —» népi demokráciánk állama. — 3) A' marxizmus—Ieninizmus tanítása a munkás-paraszt szövetségről. E fontosabb elméleti kérdések meg* ismerése alapot ad a marxizmus—* ieninizmus egy-egy területének, el* sősorban az SZKP történetének ta* nulmáinyozásához. 3. A pártokiatás magasabb formái a szakosított tanfolyamok; a poli­tikai gazdaságtan, az SZKP törté­nete, pártunk története és a filo­zófiai tanfolyamok. a) A politikai gazdaságtan tan­folyam időtartama 3 év. Első évfo­lyamára vonjuk be a felsőfokú kon­gresszusi tanfolyamok hallgatóinak egy részét, a köaépfckú kemgresz- szusi tanfolyamok legjobb hallga­tóit, elsősorban olyanokat, akik már tanulmányozták a SZKP tör­ténetét, valamint azokat, akik az 1953/54-es évben már tanultak po­litikai gazdaságtant, de úgy . gon­dolják, hogy helyes lenne élőiről kezdeni a politikai gazdaságtan ta­nulását. Továbbá nagy számban olyan párt-, gazdasági-, tömegszer­vezeti funkcionáriusokat, akik ren­delkeznek megfelelő marxista— leninista képzettséggel a politikai gazdaságtan tanulmányozásához. Második évfolyamára azok az elvtársek kerülnek, akik kongresz- szusi felsőfokú tanfolyamon tanul­tak és előtte való évben elvégezték a politikai gazdaságtan első évfo­lyamát. A politikai gazdaságtan tanfolyamainak szervezésére nagy gondot fordítsunk. Vegyük figye­lembe, hogy a politikai gazdaság­tan oktatását a Szovjetunióban megjelent és magyar fordításban is kiadott tankönyv alapján szervez­zük, amely közérthető, világos ma­gyarázataival megkönnyíti a tanu­lást, ’xUk! j! “1 b) Ä SZKP története tanfolyam időtartama szintéin három év. Első évfolyamára azokat az elv­társakat vonjuk be, akik a múlt oktatási évben a középfokú kon­gresszusi tanfolyamot, előtte pedig a politikai iskola mindkét évfolya* mát elvégezték. Második évfolya* mára pádig azokat az elviát.sakat,' akik a múlt oktatási évben közép* fokú kongresszusi tanfolyamon ta* nultak és előtte való évben elvé* gezték az SZKP története tanío* lyam első évfolyamát. c) A magyar párttörténet tanfo* lyam 2 éves, a filozófiai tanfolyam pedig 3 éves. Ide azokat az elvtál-* sakat kell beosztani, akiknek meg* van az 5 hónapos pártiskolájuk, vagy ennek megfelelő politikai képzettségük. A szervezett pártoktatáson kívül ebben az évben szélesebb lehetőség van a marxizmus—Ieninizmus ön­álló tanulmányozására. Az önálló tanulók a szakosított tanfolyamok programjai és irodalomjegyzékei alapján tanulnak. Az új oktatási évben különösen előtérbe kell ál­lítani a politikai gazdaságtan tan­könyvének önálló tanulmányozását* így azok az elvtársak tanulhatnak, akiknek megvan már a megfelelő képzettségük és gyakorlatuk a marxizmus—Ieninizmus tanításának önálló tanulmányozásához. A hallgatók kiválasztására voa natkozó irányelveket nem szabad sablonnak tekinteni, mert ez igen sokat árthat pártpropagandánknialk* Mindenkor vegyük figyelembe egy* egy elvtárs politikai feikészültsé* gét, kívánságát s ennél? alapján vonjuk be a pártoktatás valamely formájába. A MDP Szolnok megyei Párt* Végrehajtóbizottsága Agitációs és Propaganda osztálya,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents