Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-12 / 137. szám

SZOLNOKMSQm NÉPLAP Hogyan kell helyesen szoktatni? nevelni a csecsemőt ? indenekelőtt kezdettől fogva rendre kell szoktatni az új­szülöttet. Szoptassuk rendszeresen, egyforma időközökben, később is csak előre meghatározott időben ad­junk neki ennii Szoktassuk a csecsemőt kezdettől fogva ahhoz, hogy egyedül játsszék, foglalkozzék. Ez nem nehéz. Ha mi nem szórakoztatjuk naphosszat, de gondoskodunk róla, hogy mozogni tudjon, legyen elég helye és megfe­lelő öltözete a mozgáshoz, ha ellát­juk játékkal, egész nap vidáman gőgicsél, gurul, mászkál, játszik. Nem játsszunk, ne foglalkozzunk vele, amikor eszünkbe jut. A cse­csemőt tisztába kell tenni, fürdetni, etetni. Ezalatt dédelgethetjük, ba­busgathatjuk, játszhatunk vele, kedveskedhetünk neki. Ilyenkor ne siessünk. Ha napközben egyedül játszik, bőven jut erre időnk. Etetés után lefektetjük aludni, vagy visz­szatesázük játszóhelyére. Ha így szoktatjuk, így érzi természetesnek. Boldog, ha játszunk vele. de öröm­mel megy vissza fekvőhelyére, ját­szóhelyére is. Alig lesz csecsemősí­rás a házban, T együnk következetesek. Ne engedjük meg holnap, amit ma megtiltottunk. Ha ugyanazt egyszer engedjük, máskor nem, ak­kor sohasem tanulja meg a gyer­mek, mit szabad neki, mit nem. Már az újszülöttel is beszéljünk értelmesen! Igen fontos nevelési eszköz a beszéd. Minél hamarabb megérti a gyermek, annál hama­rabb tudjuk szóval nevelni. Minél korábban kezdünk vele értelmesen beszélni, annál hamarabb érti meg és kezd maga is beszélni. A beszé­det, a nyelvet az anyjától, a felnőt­tektől tanulja meg a csecsemő. Ezért már újszülöttkorától kezdve értelmesen beszéljünk vele, Példaadással nevelünk elsősön ban! Még a szónál is jobban neveli a csecsemőt, amit maga körül lát és tapasztal. Ha mást mondunk és mást teszünk, az fog rá hatni, amit teszünk és nem az, amit mondunk; Erre már a kis csecsemőnél is gon­dolnunk kell! íja az anya türelmetlen: a cse­csemő is türelmetlenséget ta­nul tőle. Ha veszekedős — veszeke­dést, ha üti a gyermekét: a verést, a gorombaságot tanulja meg tőle. Ha az anya erőszakosan tömi, erő­szakkal kényszeríti valamire: a csecsemőre az erőszakosság hat, azt tanulja meg. Ha kérünk valamit a csecsemőtől, kérjük udvariasan; — ha ad vala­mit köszönjük meg udvariasan. így később a gyermek is udvariasan fogja kérni, amit kíván és meg fogja köszönni, amit kap. Makóiunk. nyári dísze a virág. A városi lakás kertje az erkély és az ablak virág­tartója. Mielőtt virágot ültetnénk, a virágtartóba friss földet rakjunk. A virágföldet a piacon és a virágos boltban szerezhetjük be. Ha az er­kélyt futóvirággal díszítjük, a vi­rág szárát óvatosan vezessük rá az erkély rácsaira, vagy pedig kifeszi- tett spárgára. Virágainkat ápoljuk, gondozzuk. A kiültetett virágot na­ponta öntözzük, de jegyezzük meg, hogy forró napsütésben nem, szabad öntözni, mert a virág kiég. Kora reggel vagy késő este öntözzünk. A virág is bepiszkolódik, rászáll az utca és a kirázott rongyok pora. Legokosabb, ha kis öntözőkannával öntözzük, mert a víz így nem csak a földet, hanem a növényt is éri. Ha nincs kannánk, kezünket mártsuk többször a vízbe és így permetez­zük be a virágot. A cserepes virágot az öntözésen kívül időnként fürdetni is kell. A fürdetésnél a cserepet a mosdóba, vagy a mosogatótálba állítjuk és a virág leveleit bő vízzel óvatosan le­mossuk, földjét jól megöntözzük és végül lemossuk a cserepet is. A vágott virág hosszú ideig friss marad, ha szárából naponta levá­gunk egy keveset, a vizét pedig minden nap cseréljük. A vízbe ke­vés sót vagy cukrot hintsünk: ez táplálja a virágot. a fáklyától az Izzólámpáig Mesterséges fényforrások az égő és izzó testek. Az emberi kultúra történetében igen fontos szerepet játszott és játszik, hogy milyen égő anyagot használtak világításra. A szurokba mártott fáklyához képest a faggyú, majd a viaszgyertya igen nagy haladás volt. Használtak és használnak olajat, petróleumot. — Igán nagy lépést jelentett előre a gázlámpa feltalálása s végül a XIX. században felfedezték, hogy az elektromos áramot is lehet vi­lágításra használni. Az elektromos világításnak két főtípusa terjedt el, az ívlámpa és az izzólámpa. Mindkettőnek fel­találója orosz tudós volt, az ívlám­páé Fetrov, az izzólámpáé Lodigin. Magyarországon ma már az ötéves 1erv végrehajtása során egvre több­es több faluban gyullad ki a vil­lanyfény, mely megrövidíti a hosz- szú téli estéket és lehetővé teszi a falu népéinek a tanulást és a mű­velődést. Fürdőszobába — ha elfér — célszerű megoldás a szennyestartó kombinált fürdő­szobaszekrény. A szekrényben, amely puhafából is készülhet, tart­juk a törülközőket, pipereholmit, fésűt, szappant, kefét, stb. A szek­rény belső berendezése: a szeny- nyestartókosár nem más, mint egy egyszerű négyszögletes ruháskosár, amely a szekrény aljába, a felemelhető polc alá betolható. A két felső polcon tartjuk a szappant, kölnit, shampont, fürdőlepedőt. A felső és az alsó polcok között kis kampókat helyezünk el, erre akasztjuk a használatban lévő tö­rülközőket. Uj ötlet a törülközők számára a fakarika, amelyen a tö­rülközőt áthúzzuk. A kosarat be­fedő polcra tehetjük a papucsokat. Újság; á r a sok at keresünk azonnali belépésre. 16 kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet: Szolnok 1. sz. posta­hivatal vezetőiénél dl nhizkebor khzítíic EZ A KELLEMESEN! savany­kás ízű, savakban, szénhidrátokban, C-vitaminban bővelkedő gyümölcs sokféleképpen dolgozható fel. A be­lőle készült íz, dzsem, főként ko­csonya, nemkülönben szörp és a cu­korral erjesztett lé, az úgynevezett ribizlibor jótékony hatású, egészsé­ges, de maga a gyümölcs is nyer­sen, cukorral meghintve —- úgy mondják — szívet megnyugtató, szívbetegeknek való. A ribizkebor készítése különösen az északi álla­mokban általános. Ná’unk is érde­mes bort készíteni belőle, ha há­zunk táján a bokrok termését más­ként nem tudjuk értékesíteni, fel­használni. |a RIBIZKEBOR f készítésénél az arány a következő: 1 liter ribizke, 2 liter víz és — aszerint, hogy gyengébb, vagy erősebb (csemege) bort kívánunk — 50—80‘deka cu­kor. A teljesen érett ribizkét, még a leszedés napján megtisztítjuk, 'e- bogyózzuk és összezúzzuk fa-, vagy jól zománcozott sajtolón, esetleg kézzel összecsömöszöljük, majd megfelelő nagyságú tiszta uborkás­üvegbe vagy demizsonba tesszük. Ugyanakkor a ribizke mennyiségé­nek megfelelő mennyiségű cukrot vízben forralva feloldunk (ha pél­dául 3 liter ribizkénk van, 6 liter vízben 1,5—2,4 kg cukrot oldunk fel) és ha a cukros víz lehűlt, rá­öntjük a ribizkezúzalékra. Ezután az üveg száját sűrűszövésű, tiszta konyharuhával, vagy papírossal le­kötjük, a papirost több helyen vas­tagabb tűvel kilyukasztjuk s az edényt hűvös helyre rakjuk. |N£HANY| nap alatt megkezdő­dik az erjedés, amely rendszerint három hét alatt be is fejeződik. Ha megáll az erjedés, a forrás, a tük­rösen fényes, szépszínü levet gumi­csővel gondosan megtisztított palac­kokba húzzuk, a zavaros maradé­kot pedig előbb sűrűszövésű ruhán, néhány nap múlva pedig szűrőpapí­roson átszűrjük és egynapi állás után szintén palackokba fejtjük. A palackok dugóit csak lazán kell a palack szájába illeszteni, hogy az esetleg fejlődő gáz, szénsav a dugót könnyen kitolhassa. Ezzel a legegy­szerűbb eljárással kitűnő ribizlibor készíthető, amely „itatja magát”, de könnyen le is veri az embert a lábáról, ha nem úgy issza, ahogy a csemegebort szokás; A tapintás M!. szemünktől és fülünktől el- kényeztetett emberek szinte megfelejtkezünk arról, hogy szá­munkra is mennyi mindent mond a tapintás. Ha csak hozzáérünk egy tárgyhoz, milyen sokféle benyo­mást szerzünk: hideg-e vagy meleg, kemény-e vagy lágy, száraz, vagy nedves, síma, vagy érdes. Amit mi a mindennapi életben tapintásnak nevezünk, tulajdonképpen a bő­rünkben levő sokféle érzékszerv és az agy működésének gyűjtőneve. Egy-egy érzösejt, csak a megfelelő egyszerű inger felvételére alkal­mas. Más érzősejtek érzik meg a meleget, hideget, nyomást, fájdal­mat., a viz áramlását. A tapintás szerveit a látás, a hal­lás, és az egyensúly szerveivel együtt fizikai érzékszerveknek ne­vezünk, mert fizikai ingerek felvé­telére szolgálnak, ellentétben a ké­miai ingerek felvételére szolgáló szagló és ízlelő szervekkel. Fényes, vagy nem fényes Azt tapasztaljuk, hogy ha papi­rost, ruhát megnedvesítünk, vagy ha az országutat eső áztatja, a meg- nedvesített folt környezeténél söté- tebbnek látszik. Nyári napfényben az országutat fénylőn világosnak látjuk. Éppúgy fénylik a frissen ki­mosott és szárított ruha. De ha az országutat az eső megnedvesíti, ha a ruhát a víz megnedvesiti, sokkal sötétebbnek látjuk. Ez azért van, mert a test fehérnek tűnik sze­münkben, ha minden ráeső nap­fényt visszaver. Ha például a papírt megvizezzük, a viz egy része beha­tol a papír belsejébe. így vékony ré­teg képződik, amely a fényt rész­ben átbocsájtja. A nedves papírba ütköző fényt már nem veri teljesen vissza a papír felülete, egy része el­nyelődik és hővé alakul át. Ezért veszít a papír előbbi fényességéből. 1535 június 12. SS8EB aaa i T"T' — —P—I——W——1 JUBILEUM Megfejtésül beküldendők: vízszintes U 28; 16; 48., függ. 4; 10. és 11 t . 3 4 5 é 7 «“ “ 3 10“ ■ ."1 11 12 13 14 15 16 17 15 19 W 21 2Z 23 2* 19 •­26 27 MS $s§ 28 23 30 31 ■ 32 35 34 35 4 3 6 37 38 39 ' \ V L 42 *3 V, B 44 45 *7 W ... Vízszintes; Ezt a Jubileumot ünnepeljük most. (folyt. függ. 30l és 1. sorokban). Ifjúmunkások versenyvállalásának megerősítésekén* mondhatjuk ezt. (folyt, vízsz. 20-ban). Névelő. Használ — ellentéte. Hajófar. Oszlopos, íves folyosó. Olasz skátahang. Belterületi közlekedést he A vízsz. 11. folytatása. Vastagabb csíktészta. Szamár-hang. Ö — németül. A múltidő ragja. A vízsz. f. rendezvényeinek jelzője. Tenger — közismert idegen szóval. A vízsz. 25. fordítottja Szín. Távozó — ellentéte. Nagy — ellentéte. Libahang. ST. A. (az első kockába 2 bc-'ű) Megfedd. Ez Je jellemzi a vissz. 1* rendezvényeit. A vízsz. l. kedvelt rendezvényei. Függőleges* A függ. 30. folytatása. Agyagáru bevonó réteg. Német rag. (-on, -en, -ön, -ra, -re). A vízsz. l. szerepe e téren te megmutatja hatását! Angol város. Iratok. R. F. Vonat, V2gy villamos fut Német rag. (-hoz. -hez, -hoz). A vízsz. 1. minden rendezvén < ezt is tesz!. Épületiparos. Ellentétes kőtősző. Munkaidő befejezésekor, vagy hiLv esetén teszi a gép. Bányavárosunk. Rövidített női név (becenév is). A vízsz. 1. tagjai általában llvrn felfogásúajc (43. számnál 2 betű’) Tetejére hibásan Jegyez. Azonos betűk. A vízsz. 1. folytatása. Micsodák? Visszatér (!) Vízi jármű, evezősversenyeken haszná' ják inkább. Személye sóval beszóródot* Kereskedelmi cikk. Naoszak. Állati lakhely. Tagadószó. Multheti keresztrejtvényünk Helyes megfejtése FIGYELEM! Bölcsődék, napköziQlthO” nők, gyermeküdülők részére alkalmas 89 darab mintás ágybetétes (matracos) ízléses kivitelű ágy eladó. SZOLNOKI MEZÖGAZDA- SAGI KSZ Szolnok, Beloi- annisz-utca 36, Köszöntjük a megye nevelőit a negyedik pedagógus nap mai ünnepén. Ismételteim. Kijavítani. Szurkoló napok. Iskola rend alapelve a tanterv. Helyesen fejtették meg: Bognár László Tiszaföldvár; Borús Marianne és Borsos Jolán Csataszög; Pünkösti Erzsébet, Feny­vesvölgyi József, Slezák Pál Tiszafüred; Neller Istvánné Jászfénvszaru; Hídvégi Gyula Kenderes; Nyitrai Sándorné Kunhe­gyes; Bóján Ferenc Kunmadaras; Horváth Béla, Albert Viktória és Somogyi Angyal Jászberény; Tóth Dezső Mezőtúr; Nagy Marianna, Drávucz Lajos, Magi Imréné, Váradi Alajos, Ondók Ferenc és Csepkü István Szolnok; Bodnár Mária Törökszent- miklós. Könyvjutalmat kapnak: Nvltral Sándor­rá Kunhegyes, Horváth Bé’a Jászberény, Nagy Marianna Szolnok, Váradi Alajos Szolnok. Bognár László Tiszaföldvár. Beküldési határidő: Minder? héten pén­tek estig. — Cím: Néplap szerkesztősége Szolnok, Irodaház. I. emelet. OPTIKAI CSALÓDÁSOK SZEMÜNK működésével, alkal­mazkodóképességével, kifáradásá­val sok érdekesség függ össze. Mi­vél ilyenkor mindig arról van szó, hogy valamit másnak látunk, mint amilyen a valóságban, ezeket kö­zös néven optikai csalódásnak ne­vezzük. Nagyobb részük mártani ábrák helytelen látásából ered, de sek olyan optikai csalódás is van, amely a színlátással kapcsolatos. Példaképpen megemlítünk né­hány ilyen csalódást. A lenyugvó, vagy felkelő Nap, vagy Hold át­mérője sókkal nagyobbnak tűnik, mint amikor ezek az égitestek ma­gasabban látszanak. Igaz-e ez? VALÓBAN sókkal nagyobbaík-e a horizonton (a látóhatárhoz közel fekvő) Hold vagy Nap látszólagos átmérői azoknál a látszólagos át­mérőknél, — melyeket deleléskor (földkörüli látszólagos pályájuk leg­magasabb pontján), vagy amint mondani szokták: a Zeniten lá­tunk? HA A PONTOS csillagászati méré­sek segítségével megmérjük a látó­szögeket s más mérési adatokból ismerjük a távolsságoíkat, könnyen kiszámíthatjuk az átmérőket. Meg­lepő módon arra az eredményre jutunk, hogy különbség nincsen, a szemünk csalt meg”. Ez a csalódás azonban érthető, mert a látóhatár felett a Napot vagy a Holdat földi tárgyaik méreteihez mérjük, mig ha az égbolt magasabb pontján vannak, már nem; ezért látszanék kisebbnek. AZ OPTIKAI csalódások közé tar­tozik az is, hogy a vízbe tett pénz­darabot magasabban látjuk, mint amilyen a valóságos helj-zete. lev Tolsztoj meséiből: A paraszt és a vízi­szellem A paraszt beleejtette a fejszéjét a folyóba, bána­tában odaült a partra és ott elkezdett sírni. Meghallotta sírását a víziszellem, s megsajnálta a parasztot, kihozott a fo­lyóból egy aranyfejszét s ezt kérdezte: „A tied ez a. fejsze?" A paraszt így felelt: „Nem, ez nem az én fej­szém," Akkor a víziszellem ki­hozott egy ezüstfejszét. A paraszt, megint azt mondta: „Ez nem az én fejszém.” Akkor a víziszellem ki­hozta a vízből az igazi fej­szét. Erre azt mondta a pa­raszt: „Ez már az én fej­szém.“ A viziszellem nekiadta mind a három fejszét, mert igaz ember volt. Ott­hon a paraszt megmutatta társainak a fejszéket, s el­beszélte, hogy mi történt vele. Hát az egyik paraszt el­határozta, hogy úgy csinál ő is: elment a folyóhoz, szántszándékkal bedobta a fejszéjét a vízbe, odaült a partra és elkezdett sírni. A víziszellem kihozott egy aranyfejszét s meg­kérdezte tőle: „Tied ez a fejsze?” Megörvendett a parasztunk és ezt kiál­totta: „Az enyém, az enyém.” De a viziszellem nem adta neki a fejszét s az igazi fejszéjét sem adta vissza, mert hazug ember volt. A tanult fiú A fiú hazaérkezett a vá­rosból a faluba, az apjá­hoz. Szólt az apja: „Ma szénagyüjtés lesz. fogd azt a gereblyét, menjünk se­gítesz majd nekem1’. De a fiúnak semmi kedve sem volt a munkához, s ezt fe­lelte erre: „Én sok tudo­mányt tanultam, s min­den falusi szót elfelejtet­nem aközben. Mi az a ge­reblye?” De ahogy ment az ud­varon, rálépett egy ge- reblyére, s az megcsapta a homlokát. ■ Akkor már rájött, hogy mi az a ge­reblye, homlokához ka­pott, s így fakadt ki: „Mi­csoda tökfilkó hagyta itt ezt a gereblyét?” IKREK Az ileerszülés az embereknél se- holsem rendszeres. Az előforduld, gyakoriságában vannak bizonyom eltolódások, így például ismeretes, hogy Magyarországon általában minden S0 egyszülésre esik égi ikerszülés (természetesen többmil­lió szülést véve alapul). Mas né­peknél ennél vagy valamivel gyak­rabban, vagy ritkábban. A hár­mas, négyes, vagy többes ikrek rendkívül ritkán fordulnak elő. HETI ÉTREND ] HÉTFŐ Tarhonyaleves, kalifát» fi relék rsemlyegomböccal, KEDD­Zöldborsóleves. ízes pala­csinta, gyümölcs. SZER03 Paradicsomleves, rakott- krumpli. zöld saláta. CSÜTÖRT. Gulyásleves, túrós bukta, trtss gyümölcs. PÉNTEK Krumplileve«, rakQtt karfiol. SZOMBAT Gömbödévé*, pöszméte már­tás tükörtojással. yASÁRN, Csltkeaprölék leves, rántott csirke, újburgonya, zöld saláta, sült tészta. 1630-ban Újbányán épült az első magyar üveggyár. Azelőtt csak egészen je­lentéktelen üveghuták működtek, melyekben mindössze két-három üvegfúvó dolgozott. Az újbányái üveggyár nemcsak ablaküvegeket gyártott, hanem díszes üvegpohara­kat. kancsókat is. amelyek egész Európában kapósak voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents