Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-09 / 134. szám

Siotnokjnegtfd NÉPLAP | A MEGYÉI PÄRT-B IZOTT­SÄB:,ÉS A ■ M E G,Y-£ 1 TA N Ä.D.S l_ APd A„| VII. évfolyam. 134. szánt Ara fillér 1953. június 9„ csütörtök MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; A Fegyvameki Gépállomás partszervezetéüek munkájáról (2. o=) A törökszentmiklósi Dózsa TSZ új einöke (3. o.) Síiért van hévégi hajrá a szolnoki fűrésztelepen? (3. o.) Kétszáz éve rabságban (4, o.) A hatalmas Kína ereje (5. o.) üp. Honvéd—Szolnoki Légierő 2:1 (Isi). (6, o.i Tíi éves a Magyar-Szovjet Társaság Irta: Hack Márton, a MSZT megyei szervezetének elnöke M ost tíz éve, 1945 június 9-éin alakult meg a Magyar-Szcrv- jet Művelődési Társaság. Legfontosabb feladatának tar­tottá, hogy a magyar néppel megismertesse a Szovjetunió kul­túráját, irodalmát, művészetét, zenéjét, hogy bemutassa azt a hatalmas fejlődést, melyet a Szovjetunió a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom óta elért — s a magyar népnek azt az igaz­ságot tárja fel, amit a Horthy-rendszer 25 éve letagadott, meg­rágalmazott. 1943-ben Szolnok megyében Szolnokon, Türke vén, Kisúj­szálláson, Tószegen alakították meg a Társaság helyi szerveze­teit. Az alig 250 tag odaadó munkával igyekezett megismertetni a szovjet nép által elért eredményeket, sikereket. Segítettek eb­ben a szovjet népről tartott előadások, filmek. 1946-ban az MSzMT I. Kongresszusa után megnövekedett a tagság. Ekkor Szolnok megyében már 20 szervezetben folyt rend­szeres szervezeti élet. Az MSzMT 1949 áprilisában nevét Ma­gyar-Szovjet Társaságra változtatta. A névváltoztatással együtt feladata is bővült és céljának tekintette, hogy a tömegszervezeti mozgalom fő erejét az ügamek dolgozói s a falun élő dolgozó parasztok nevelésére helyezze, hogy a szovjet munkásság s a kolhozparasztság éle­téinek és eredményeinek bemutatásával segítse hazánk szocialista fejlődését. Az MSzT I. Kongresszusa után megyénk legtöbb községében megalakultak a Társaság szervezetei. Ez időben a megyei szervezeteknek már 15.000 tagja volt, 1230-iő! jelentőssé vált a magyar-szovjet barátsági hónap rendszeres megtartása. Ez alkalommal látogatott el hazánkba elsőízben a Pjatnyickij Együttes, melynek szereplésére Szólnék város dolgozói még ma is, mint soha el nem múló élményre emlékeznek. Szólnék megyében jól ismerik Bükin, Jegorov, Guzanov «Ívtársakat, akik oly sok hasznos tanácsot adtak a nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztéséhez. Filó Ferenc elvtárs, a Csataszögi Gépállomás főgépésze ma is szívesen emlékszik vissza Etikán elvtára hasznos tanácsaira, melyeket munkájában azóta is ered­ményesen felhasznál, A kisújszállási asszonyok ió barátot is­mertek meg Ovszjanyikova elvt menőben, s szívükbe zárták. — Ebben az évben látogatott el Szcűmckra a Szvesnyikov kórus. Igaz művészi tolmácsolásban mutatták be a szovjet népek éne­keit. N em lenne teljes a kép, ha nem szólnánk arról, hegy me­gyénk dolgozói közül sokan személyesen látták a szocializ­mus országának hatalmas fejlődését. Azok a dolgozók, kiket az a megtiszteltetés ért, hogy a Szovjetunió vendégei lehettek, nemcsak az elért eredményeket látták, hanem megismerték a szocialista embert is, aki minden áldozatra kész népe szabadsá­gáért. Szolnok megye területén az elmúlt tíz esztendő alatt a Magyar-Szovjet Társaság szervezetei számos képkiállííásen mu­tatták he a Szovjetunió fejlődését. Ilyen veit a nagysikerű „Mit köszönhet Szolnok megye a Szovjetuniónak“ című képkiállítás is. 1934 őszén kezdték meg működésüket a magyar-szovjet ba­rátsági körök, a résztvevők kívánsága szerint irodalmi, törté­nelmi és földrajzi témával. Hatvanegy községiben rendszeresen tartottak ilyen előadásokat. Különösen kiemelkedtek munkájuk­kal a tiiszaíkürti, kuncsc-rbai, jász szén t and rési szervezetek. A barátsági körök mellett jelentősek voltak a klubszerű rendezvények. A klubestek rendezésében különös ér­demei vannak a megy ed titkárság mellett működő pedagógus szakosztálynak. Az orvosi szakosztály az évek során számos szovjet témájú szakelőadást rendezett Pavlov tanításairól. Az ag- remómus szakosztály nemrégen alakult, de máris jelentősen se­gíti megyénk mezőgazdaságát, Jászapátiban állattenyésztésről és rizstermelésről. Kunszentmártoniban a szőlő termesztéséről és a gyümölcsök kártevői elleni védekezésről tartottak előadást. Az előadásokat szovjet dokumentum-filmekkel színesítették. Az MSzT szervezetek az ipari központokban szemléltető anyaggal és elő­adással a szovjet üzemi szervezés és vezetés módszereit ismer­tették. Szükség van arra, hogy ezt a munkát fokozzák a az Üzemeken kívül mezőgazdaságban a kethozparasztek életének sokoldalú ismertetésével, a szovjet mezőgazdasági tapasztalatok terjesztésével járuljanak hozzá a termelőszövetkezetek további megszilárdításához, a fejlett módszerek alkalmazásához. Feladatunk, hogy tovább ti öveijük ismeretterjesztő ás kultu­rális munkáinkat, s tovább erősítsük a barátsági hónap alatt ki­alakult jó együttműködést más törnegszervezete&kal. Érjék el szervezeteink, hogy megyénk területén tovább növekedjék a tag­ság és a jelenlegi 42 ezer helyett az év végére 52 ezer tagot számlálhassunk, A visszapillantás a Magyar-Szovjet Társaság tíz évére a megtett útnak csupán váza. Ha összegezzük a mögöt­tünk hagyott tíz esztendőt, szerénytelenség nélkül megállapíthat­juk: a Társaságnak jelentős érdeme, hogy a magyar népben a Szovjetunió iránti érdeklődés, barátság és szeretet elmélyült. Megyénk szervezetei is hozzájárultak ahhoz, hogy a dolgozók egyre világosabban látják a Szovjetunió jelentőségét mind a nemzetközi életben, mind hazánk fejlődésének szempontjából. Ez a tudat lelkesíti a Magyar--Szovjet Társaság nagy táborát és serkenti még jobban munkára és eredmények elérésére. Jíla ette* Ünnepli ülés a Szíqliqdi Színházban A Magyar-Szovjet Társaság fenn­állásának tiz éves évfordulóját ma ünnepeljük Szolnokon. Este 8 óra­kor a Szigligeti Színházban ünnepi gyűlés lesz, amelynek előadója Kál­mán István elvtárs, pártunk megye­bizottságának másodtitkára. Az ün­nepi gyűlésen adják át a kiváló MSZT aktíváknak az aranykoszorús jelvényeket. Az ünnepi ülést kultúrműsor kö­veti* öekádról=dekádra teljesítik vállalásaikat a szolnoki vasútállomás dolgoséi A szolnoki vasúti csomópont dol­gozói állják adott szavukat. Má­jusban dekádról-dekádra teljesítet­ték vállalásaikat és a legjobb utón járnak ahhoz, hogy az élüzem cí­met megtarthassák. Májusban az eltelt tíz nap ered­ménye is lendületes munkáról és a vasúti dolgozók helytállásáról ta­núskodik. Az éves terv teljesítésé­re tett vállalásaik esedékes részét minden dekádban túlteljesítették, így az átlagos kocsiterhelést há­rom, a menetrendszerinti vonatin­dítást kettő, a kocsi-tartózkodási idő csökkentésére tett vállalásukat tíz százalékkal teljesítették túl. Je­lentős eredményt értek el az egy kocsira eső baleseti forintérték csökkentése területén is. A brigádok között igen élénk a verseny. Szinte fej-fej mellett küz­denek a megtisztelő első helyért. A gurító brigádok között 104 száza­lékos minőségi teljesítéssel Bara- nyi János és brigádja jár az élen, akiket az első műszak Nagy István és brigádja kocsitörés-mentes, mi­nőségi munkával igen erősen szo­rongat. A tolatást végző dolgozók is jó eredményeket értek el. Irányvo- nat indítási tervüket magasan túl­szárnyalták: 51 szerelvénnyel töb­bet indítottak útnak a szolnoki ál­lomásról kiszabásuknál. Ezen a te­rületen a kitüntető első helyet Ká­nya Sándor külsős forgalmi szol­gálattevő. Sipos József kocsimes­ter, Kádár Béla tolatásvezető és munkatársai nyerték el. Ők a har­madik műszakban az előirányzott terven felül 53 irány vonatot állí­tottak össze. Azért itt sem könnyű az első hely megtartása, mert az első .műszak tolatást és szerelvény­összeállítást végző munkásai csak tíz szerelvény összeállításával ma­radtak le az elsőktől. A kereskedelmi szolgálat dolgo­zói a többi szakszolgálatokkal foly­tatott versenyben eredményesen megállják a helyüket. Szállítási ter­vüket 30 kocsirakománnyal teljesí­tették túl. De jók az eredmények a rakodási idő lerövidítése terén is. A kirakodási időt 108, a berako­dásét átlagosan 234 perccel rövi­dítették meg. Ezzel 8738 óra meg­takarítást értek el és meggyorsí­tották a kocsifordulót. Ebben a ért el kiváló eredményt. Ők órán­ként 11 mázsa árumozgatási telje­sítményt tudnak felmutatni a hó­napban. Az ó-szolnoki teherpálya­udvaron a Füleki brigád hasonló jó eredményekkel dicsekedhet a szállítmányok kirakása terén. Mint látjuk, jó szervező munká­val egyenletessé lehet tenni az évi terv teljesítését és megvalósítható- a gyakorlatban Is a Központi Veze^ tőségnek az a határozata, hogy „dekádról-dekádra teljesítsük az éves tervet“. Vasutasaink példás helytállása az üzemeknek is igen sok segítséget ad. munkában Vágó Dezső cs brigádja ß téglagyárak versenyében a kunszentmártoni vezet A 20 budapesti üzem felhívásának elfogadá­sa uj lendületet adott a szocialista verseny­nek a Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés gyáraiban. Hogy ez így van, bizonyítja az a tény is, hogy az egye­sülés üzemei együtte­sen nyers téglagyár- tási tervüket 130, az égetettét 126.9, a nyers cserépét 113.6, s az ége­tett cserépét pedig 111.6 százalékra teljesítették. A versenyben az el­ső helyen a kunszent­mártoni téglagyár vég­zett. Nyers-tervét 139, égetett téglagyártási elő irányzatát 160.5 szán za.lékra teljesítette. A második helytől a ha­todik helyig szoros küzdelem alakult ki és igen nehéz eldönteni, melyik helyet foglalja el egy-egy vállalat. — Legnehezebb talán Ti- szaföldvár, Abony és Szolnok téglagyári munkásainak helyezé­sét megállapítani. Hi­szen egyik, vagy má­sik gyártási tervükkel ők is komoly és szá­mottevő eredményeket értek el. A dicséretet mégis leginkább a Szol­nok és Martfű tégla­gyárai érdemlik meg. Ezek közül is Szolnok teljesítménye a legfi­gyelemreméltóbb, mert az elmúlt hónap ele­jén ennél a. gyárnál komoly lemaradás mu­tatkozott. Ezt azonban felszámolták és nem- csak hogy törlesztették adósságukat, hanem túl is teljesítettek havi ter­vüket. Sőt az egyesü­lés területén egyedül­álló csúcsteljesítményt értek el a nyers-tégla- gyártásáben, amikor a jó kollektiv munka eredményeként 48.370 darab nyerstéglával gyártottak többet az előirányzottnál, Persze a téglagyárak között akadnak lema­radók is. A legjelentő­sebb adóssággal a kar­cagi zárta a hóita- nyers-téglagyártásl és égetett- cserépgyártási pót. Nem teljesítette tervét. — Még az elő­irányzott felét sem. ha­ladja meg a legyártott mennyiség. Éppen ezért vizsgálják meg eddigi munkájukat, s a ne­gyedév utolsó hónapjá­ban kövessenek el min­dent az adósság tör­lesztésére. Tószegen készülnek a Traktoros Napra A tószegi gépállomás traktorosai lelkesen ké­szülnek a Traktoros Nap megünneplésére. A hozzájuk tartozó ter­melőszövetkezetekben most a növényápolás a legfontosabb feladat. Itt kell segiteniök a gépekkel. A gépállomás ezideig 603 hold terü­letre kötött szerződési gép: növényápolásra. A traktorosok teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségüket. Gé­peiket gondosan kijaví­tották. A gépállomás olyan traktorosokkal büszkélkedhet mint Eszes István és Csősz Béla. Tavaszi tervüket 147, illetve 143.7 szá­zalékra teljesítették. A Zetorosak közül Ritz János, Szabó Ferenc és Both László DISZ tit­kár a legjobb. Szabó Ferenc DISZ fiatal már a vetéskor is kiváló eredményt ért el. 157 hold területen vetette cl négyzetesen a kukoricát. Most a tó­szegi Dózsa TSZ-benés a rákóczifalvi termelő­szövetkezetekben dol­gozik függesztett kulti- vátorral. Ezideig 170 hold kukoricát kapált meg a géppel. Pár nappal ezelőtt tartották Tószegen a gépállomási szemlét. El­lenőrizték az arató, cséplőgépek kijavítását. A tószegi traktorosok 3 kombájnnal, 5 arató­géppel vesznek részt a gabona betakarításá­ban. A csépléshez pe­dig 21 gép áll rendel­kezésükre. Ezeket gon­dosan kijavították, a szemlebizottság csupán néhány kisebb hiányos­ságot talált. A Trakto­ros Napig azonban pó- toják ezeket a mulasz­tásokat. Június 12-én együtt ünnepelnek a termelő­szövetkezett tagokkal, akikkel egész évben közösen dolgoznak a terméshozam növelésé­ért. Ezen a napon ju­talmazzák meg a leg­jobb traktorosokat, ér­tékelik munkájukat. — Utána kultúrműsorral és sportrendezvények­kel szórakoztatják a résztvevőket, hogy jú­nius 12-e az egész falu ünnepe legyen. A tárkevei tsz-ek csatlakoztak a 39 mázsás kukorica termelési mozgalomhoz Megyénk termelőszövetkezeteiben teljes lendülettel folyik a küz­delem a magasabb kukorica-termés eléréséért. 10.000 holdon már má­sodszor kapálták meg a kukoricát. Élenjárnak a növényápolásban az egymással páros-versenyben dolgozó termelőszövetkezeti városok. A túrkevei termelőszövetkezetek csatlakoztak a holdanként! 30 mázsás kukoricatermésért indított mozgalomhoz. A város tsz-szei 4614 hold kukoricát vetettek s 2471 holdat kétszer megkapáltak. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Kiss Lajos növénytermelési brigádjá­nak tagjai olyan eredményt akar nak elérni, hogy az Őszi Mező- gazdasági Kiállításon büszkén mutathassák be termésüket. A Kiss- fcrigád a másodszori kapálás után a kukorica fej trágyázáshoz kezdett. A Turkcvével versenyző Kisújszálláson is a kukorica második kapálását végzik a termelőszövetkezeti tagok. Az Uj Barázda TSZ-beh a második kapálást már befejezték. A kisújszállási traktorosok kö­zül a Táncsics TSZ-ben dolgozó V igh Gyula DISZ fiatal jár élen, Ze- teros gépi kapával csaknem 300 holdat gyomtalanított. A tsz. városok határában már hetek óta nem esett valamirevaló eső. Az eső elmaradását azzal pótolja a mezőtúri Bercsényi Termelő- szövetkezet E. Tóth brigádja, hogy 50 hold kukoricát barázdás öntö­zéssel művel. Kisújszálláson is köv étik ezt a példát. Az Ady TSZ-ben 5C holdon készítik elő öntözésre a kukoricát. A jövő héten mér ön­tözne^. Már szervezzük a tűzvédelmi figyelőszolgálatot Községünkben a Vörös Csillag TSZ az első a növényápolásban. A tagok kiegyeltél: a cukor- és ta­karmányrépát, megkapálták összes kapásnövényeiket. Szem előtt tart­ják, hogy minden kapálás felér egy jó esővel. Az egyénileg dolgo­zó parasztok földjén sem igen le­het gyomos kukoricát találni. A növényápolás közben sem fe­ledkezünk meg a rövidesen elkö­vetkező nagy munkákról, az ara­tásról. A gépállomás arató ék csép­lőgépei kijavítva, készen állnak. Megalakítottuk a tűzvédelmi bi­zottságot is, amely a községben szervezi a figyelőszolgálatot s védi jövőévi kenyerünket a tűzkártól. K. Szabó Lajos Cibakháza 9 (öröksieiílniiklősS legalises! blrottssg törődjél? a hösattkal Mint sok gazdatársain, tehene­met tavasztól őszig én is a legeién tartom. Az idén a hatórvolgyi le­gelőn varrnak a növendék állftok. Már kétszer jártaim ott, s megnéz­tem a jószágokat. A legelő kielé­gítő, de nem mondhatjuk ezt a vízellátásról. Olyan kevés víz van a kútban, hogy éppen csak kielé­gíti a szükségletet. Vajon mi lesz a melegebb időben, mikor a jószá­gok több vizet fogyasztanak? A gulyás véleménye szerint, ha ki­tisztítanák a kutat, megoldódna ez 3 probléma. Az állattartó gazdák joggal te­szik fel a kérdést: miért nem in­tézkedik a törökszentmiklósi le­geltetési bizottság? Az ő hatás­körébe tartozik a legelők ápolása, a kutak rendbentartása. Nem aka­runk úgy járni, mint tavaly, hogy vízhiány miatt haza kellett hozni jószágainkat. Azt kérjük: mielőbb orvosolják a hibát, hegy őszig a legelőn lehessenek növendék-álla­taink. Kada László, Törökszentmiklósi v

Next

/
Thumbnails
Contents